Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

1993. augusztus 10., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Kié a magyar élelmiszeripar? — Hol tart élelmiszeriparunk magánosítása? A kritika éleződőben, s korántsem pusztán az ellenzék, de például a Kereszténydemokrata Néppárt részéről is. - A témáról Raskó Györgyöt, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtit­kárát kérdeztük. — Maradjunk talán a Ki­rály—Körösi -kettős észrevételeinél, amelyeket rendre meg tudok cáfolni. Nyilvánvaló, hogy vesztesek is akadnak, akik nem győznek vádas­kodni az ÁVÜ ellenében. Ilyen volt a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat privatizációja, amely végül is osztrák és belga kézbe került, fele-fele arányban. Mondhatni, sikersztori a dohánygyárak privatizációja, azaz - hogy a kérdező szavát használjam én is - magánosítása. Mindegyikben komoly fejlesztések kezdődtek! Nem beszélve arról, hogy az államnak a dohányjövedékből származó bevé­tele 8 milliárd forinttal nőtt a magá­nosítás után, az amerikai United Leaf Tobacco cég például azt is vállalta, hogy 10 év alatt 1 milliárd 870 millió forint kölcsönt nyújt a dohányter­mesztőknek, ezen fölül 200 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást is a szabolcsi, hevesi parasztem­bereknek. Az öntözéses dohányter­mesztésé a jövő. — Igen sok helyről hallottam kri­tikát a Növényolajipari Országos Vállalat - kivételesen így említeném - privatizációja ellen! — E vád abban áll, hogy miért nem szedtük szét előbb ezt az orszá­gos nagyvállalatot? Nos, az eladás­kor 3 milliárd forint volt e cég esedé­kes váltóállománya, amit jelentős tő­keinjekció nélkül nem tudott volna kifizetni. — Mi az, ami még hátra van? Rúghat-e egyáltalán labdába a honi szövetkezeti mozgalom, amely már régen meghirdette, hogy a kárpótlási jegyek révén beszáll az élelmiszer- ipar magánosításába? — Hátra van még a hűtő-, a kon­zerv-, a baromfi—, a gabona-, a tej— és a húsipar, de hadd térjek rá ama parlamenti vádaskodásra, ami a cu­koripar privatizációját, ha úgy tet­szik, magánosítását illeti. Nos tehát: a francia Eridania Béghina Say - melyben a Ferruzzi-család részese­dése 60 százalék - 1,3 milliárd frank, azaz 22 milliárd forint nyereséggel zárta az 1992-es esztendőt! For­galma pedig annyi, mint az egész magyar élelmiszer-gazdaságé... Ez az 550 milliárd forintnak megfelelő summa csak elég biztosíték szá­munkra?! Igaz viszont, hogy a Fer­ruzzi-család egy másik vállalata, a Montedison 150 milliárd forintnak megfelelő veszteséggel zárta ez el­múlt évet, s elsősorban ez okozta a család körüli bonyoldalmakat. • Raskó György Az említett francia cég pedig, amely a Mátravidéki Cukorgyárakat vásárolta meg, 27-28 százalékban van jelen a hazai cukoriparban. — Az interpellációban az is el­hangzott, hogy börtönben vannak a Ferruzzi csatád tagjai... — Utánajártunk: ez nem bizonyí­tott - pletyka... — Úgy tudom, visszaesett a cu­korfogyasztásunk, mint általában is az élelmiszereké... — Itt többről van szó. Míg a ke­leti piacokra vittük a magyar boro­kat, magas volt a cukorvásárlás, mi­óta ez megszűnt, apadt a vételi szán­dék... - Ami azonban a hazai, normá­lis fogyasztást, tehát a kávéba, süte­ménybe és más egyébbe való cukrot illeti, ugyancsak jelentős a vissza­esés. Mindent összevetve 550 ezerről 400 ezer tonnára, vagyis 88 száza­lékra esett vissza öt év alatt a cukor­vásárlás. Ami annyit tesz, hogy e gyárak fölös kapacitással bírnak; majd átjövő dönti el, melyik állja a versenyt, melyik nem. — Még egy vádpont: állítólag irányvonatokkal jön be az importcu­kor! — Szintén utánajártunk: egy íz­ben valóban előfordult, hogy a Szol­noki Cukorgyár Rt. 25 ezer tonnányi sűrű levet hozott be, de a Cukor Terméktanács támogatásával, amit az agrárrendtartási tárcaközi bizott­ság is elfogadott. Különben ugyanis nem tudott volna eleget tenni a Coca Cola céggel kötött szerződésének. — Végezetül kanyarodjunk vissza a még nem magánosított iparágak­hoz! Mit szól ahhoz a többek által hangoztatott igényhez, hogy marad­jon magyar a malomipar? — Maradjon! Hiszen ezt akarjuk mi is! Akár csak a tejipar esetében. Sajnos, a termelők pénze kevés, de úgy gondoltuk, hogy 1994-95-re ha­lászijuk három gabonaforgalmi cég magánosítását, ezek Győr-Sopron- Moson, Somogy, illetve Szolnok- Jász—Nagykun megyék székhelyein találhatók. Amelyek persze szintúgy bajban vannak pénz dolgában, ezért az ÁVÜ 600 millió forinttal segített nékik, hogy legyen miből megven­niük a gabonát. — Mindezt összegezve, elégedett az élelmiszeriparban történő magá- nosítási folyamatokkal? — Nagyjában-egészében azt mondhatom, hogy igen. Ha ugyanis azt nézem, hogy a nemzetgazdaság egyik legeladósodottabb ágazatáról van szó, a kilábalás csakis külföldi tőkebevonással, tőkeemeléssel való­sítható meg. Csak egy példa: a Pécsi Húsipari Vállalatot megvette egy osztrák cég, amely azonnal fizet is a termelőknek, míg az állami tulajdonú Kaposvári Húskombinát már évek óta tartozik a hízók árával. Melyik a jobbik eset?! Keresztényi Nándor TÚL SOK A PÉNZÜNK... Van-e Magyarországon tőkehiány? A gazdaságpolitikusok között, le­gyenek azok a kormány vagy az el­lenzék tagjai, úgy merül fel a tőkehi­ány leküzdése, mint a fellendülés egyik elengedhetetlen feltétele. Sze­rintem, a közhiedelemmel ellentét­ben jelenleg sokkal több a befekte­tésre váró pénztőke, mint a befekte­tési lehetőség. Magyarán: sokkal több pénzünk van forintban és devi­zában a hazai és a külföldi bankok­ban, mint amennyi számára befekte­tési lehetőséget kínál a gazdasági helyzet. Azt még középiskolás fokon is tudnia illik egy közgazdásznak, hogy a pénztőkét akkor érdemes termelő beruházásokba fektetni, ha ott jobb a hozadéka, mint akár a ha­zai. akár a külföldi bankokban elhe­lyezett betéteknek. Nálunk ilyen be­fektetés csak a fekete- és az adózás szempontjából többé-kevésbé ugyan­ilyen illegális gazdaságban van. De ennek a szektornak a felvevőképes­sége sokkal kisebb, mint amennyit a példátlanul takarékos lakosságunk megtakarít. Ezért fekszik a sok száz milliárdnyi megtakarítás betétek formájában, és ezért a bankok sem képesek a náluk összegyűlt pénzt vállalkozóknál kihelyezni. Leg­alábbis olyan vállalkozóknál, akiktől el lehet várni, hogy a hitelt kamatos­tul vissza is térítik. Pedig nem jó befektetés a forint- és a devizabetét sem, hiszen azoknak a forintban megjelenő reálkamatja, vagyis a kamatadó és az infláció le­vonása utáni hozadéka negatív. Még a szaksajtó sem ír arról, hogy ilyen negatív reálkamatok mellett eddig a világon sehol sem volt lakossági megtakarítás, nálunk pedig nagyobb mértékű, mint a válságtól alig, vagy legalábbis sokkal kevésbé sújtott gazdag nyugati szomszédainknál. A gazdasági nehézségek objektivitását papoló szakemberek mélyen hallgat­nak arról, hogy Európában nálunk a legnagyobb a lakossági pénzmegta­karítás, és a leghosszabb a munka­idő. No nem a munkahelyi, mert an­nak a részaránya botrányosan ala­csony lett, hanem az otthoni, a fe­kete. Márpedig egy ilyen szorgalmas népet csak elhibázott döntések so­dorhatnak gazdasági válságba. Joggal vetődik fel a kérdés: miért nem ruházzák be ezt a hatalmas meg­takarítást? A válasz egyszerű, mil­liók tudják: a normatív adóztatott be­fektetések hozadéka nemcsak nega­tív, de még a negatív betéti hozadék- nál is lényegesen rosszabb. A betét­gyűjtők tehát a két rossz közül a ki­sebbiket választják, vagyis ők az ille­tékeseknél jobb közgazdászok. A fentieket, meggyőződésem sze­rint, az egyszerű polgárok is megér­tik, hiszen ők is inkább betéttulajdo­nosok és nem beruházók, ha egyálta­lán van mit megtakarítaniuk, és már elfogytak a fekete befektetési lehető­ségeik. Miért nem értik akkor meg ezt az illetékesek? Azért, mert ez a gazdaságpolitika tűnik számukra olyannak, amely mellett a legkisebb az infláció, a legnagyobb az általuk rettegett Világbank egyetértése. Az már más kérdés, hogy még ebben sincs igazuk, hiszen azt már nem is­merték fel, hogy a piaci társadalom, a tőke magántulajdonára való törekvés alapja a profit. Profit nélkül nincs tő­kés társadalom. Mi, a világon elő­ször, elkezdtük a profit nélküli tőkés társadalmi berendezkedés építését, és csodálkozunk, hogy a rendszer így nem működik. Kopátsy Sándor s Az Állami Vagyonügynökség hírei Árverésen értékesíti a Szabolcs Vendéglátó Vállalat a Szabolcs Szál­lodát. A nyíregyházi hotel kikiáltási ára 78 millió forint, az árverésre szeptember 1-jén kerül sor. Harmincmillió forintért adta el a Heves Megyei Ruházatiipari Rt.-t az Agic Traeuhand Könyvszakértő Kft. A vevők: több belföldi és néhány külföldi befektető. Száznegyvenhétmillió forint a ki­kiáltási ára a nyíregyházi Korona Szállónak. A nyilvános árverést szeptember elején tartják majd meg. Egerben, a Gracia Kft.-ben lévő 95 százalékos üzletrészt, valamint a gyöngyösi Gyermekdivatáru bolt bérleti jogát kínálják nyílt pályázat útján együttes megvételre. A pályá­zati alapár összesen 7 millió 800 ezer forint. Az ÁVÜ arra számít, hogy még az idén sikerül értékesíteni az észak-magyarországi üzlethelyisé­get, illetőleg a kft. üzletrészét. A Cégműves Tanácsadó Kft. bel­földi szakmai befektetőnek 16 millió forintért adta el a Csokonai Könyv­kiadó Kft.-t. Hétmillió 340 ezer forint a pályá­zati alapára az Automobil Kft.-nek. A győri székhelyű, 100 százalékban ÁVÜ-tulajdonban lévő üzletrészre a potenciális befektetők szeptember közepéig adhatnak be ajánlatot. Az idén 28 kis kapacitású, azaz 16 óra alatt 10 tonna terméket előállító sütőüzemet adtak el pályázat útján. A nyertesek részben az üzemek dolgo­zói, részben kisbefektetők voltak. ELEFÁNTNÁSZOK A GYÓGYSZERIPARBAN Kié lesz az európai piac? Jelentős mozgás van a legnagyobb gyógyszercégek piacán: "elefántná­szok" születnek, szoros szálakkal kapcsolódnak egymáshoz az óriások. Ami nyilván megnehezíti a kívülál­lók dolgát: alighanem a magyar gyógyszeriparét is. A legfontosabbnak az látszik, hogy megalakult a Warner Well­come Consumer Health Products, az amerikai Warner Lambert és a brit Wellcome konszern közös vállalata. A Warner Lambert "leágazott" a brit Glaxo irányába is: a közös vállalko­zásoktól évi 140 milliárd (!) forint­nak megfelelő forgalmat várnak. A világon listavezető amerikai Merck gyakorlatilag pedig megszerezte a Medco Containment-et, az Egyesült Államok első számú gyógyszer­csomagküldő szolgálatát. Milyen következményekkel járhat mindez arra, aki valamilyen medici­nát keres a nemzetközi piacon? Az amerikai cégek már jelezték: főként a nem vényköteles gyógyszerek gyártására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Államokban ez je­lenti ugyanis számukra a "gyors pénzt": a rászoruló azonnal fizet, nem kell várni a társadalombiztosítás vagy más intézmények hosszan tartó téríitéseire. Állami szempontból sem tartják mindegynek, hogy csökkent- hetik-e a hozzájárulás mértékét, vagy sem. Az egyesült vagy együtt­működő gyógyszeripari óriások pe­dig arra hivatkoznak, hogy a késede­lem nélkül folyósított pénzek lehe­tővé teszik a gyógyszerpiacok stabi­lizálódását, a korábbinál jelentősebb összegeket fordíthatnak beruházá­sokra, kutatásokra, az új hatásosabb készítmények kikísérletezésére, s ki- fejlesztésére. Ez pedig - állítják - a gyógyszerfogyasztó érdeke, s az esetleges többletköltségek minden­képpen visszatérülnek. A magyar gyógyszergyárak és - fogyasztók számára is figyelmet ér­demel, hogy az új felállásban jelent­kező vállalkozások máris bejelentet­ték: az eddiginél erőteljesebben megcélozzák az egész európai pia­cot. Ez épp úgy beleszólhat a magyar gyógyszeripar, mint a gyógyszervá­sárlók életébe. FEB VESZTESÉG A VILLAMOSMŰVEKNÉL Drága a hazai szén Az iparpolitika és szociálpolitika érdekeit szolgáló intézkedésekkel nem lehet csupán egy iparágat ter­helni — vélik a Magyar Villamos Művek Rt-nél. A monopolhelyzet­ben lévő vállalatcsoport vezetői sze­rint ugyanis a cég helyzetét jelenleg több olyan intézkedés nehezíti, amely nemcsak a piacgazdaság já­tékszabályainak mond ellent, hanem ellehetleníti az MVM Rt. társaságait is. Az MVM mindezek miatt csak­nem 2 milliárd forintos veszteségre számít az idei év végén. Halzl József vezérigazgató az MTI tudósítójának elmondta: a cég egyik legfőbb problémája az úgynevezett szénkényszer. Ismeretes, hogy a kormány a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Sztrájk- bizottságával tavaly év végén megál­lapodott az erőművi szenek átvételé­nek mennyiségéről és áráról. Ez a 105 petajoule hőértékű szénmennyi­ség több, mint amit a széntüzelésű erőművek gazdaságosan el tudnak fűteni - állítja a vezérigazgató. Nem­csak azért, mert a diktált ár maga­sabb a világpiaci árnál, hanem arra kényszeríti az MVM-et, hogy a rossz hatásfokú, szénfűtéses erőműveket használja nagyobb mértékben. További terhet jelentenek a szén­bányákkal integrált erőművek. A csaknem fél éve közös igazgatásban működő bánya-és erőművállalatok nem egyformán váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket - mondta Halzl József. A három integráció kö­zül egyelőre csupán a Mátraaljai Erőmű helyzete kielégítő, ez a többi céghez képest kedvezőbb önköltségi áraknak köszönhető. A pécsi és az ajkai erőműnek azonban súlyos gond a bánya átvétele, mindkettő veszte­séges lesz emiatt. Az integráció egyetlen pozitív oldala az MVM Rt. számára, hogy befolyásolni tudja a jövőben az erőművi szén mennyisé­gét és árát, nem folytatódnak a szén- kényszeri tárgyalások. Az MVM Rt. vezérigazgatója be­számolt arról is, hogy külön veszte­séget okoznak a cégre kényszerített barterügyletek. A FAK-országokkal kereskedő cégek ugyanis gyakran csak bartermegoldással kaphatják meg termékeik ellenértékét, s a part­nerek szívesen fizetnek villamos- energiával. Az MVM Rt. számára azonban gazdaságtalan ezek megvá­sárlása. Eközben a hazai villanyá­ramfelhasználás évről évre közel 10 százalékkal csökken. Az MVM-et érzékenyen érinti to­vábbá, hogy a távhőszolgáltatás ára alatta marad a termelési költségek­nek - ez több mint 3 milliárd forint veszteséget eredményez - és közel 1 milliárd forint veszteséget okoznak a lakossági és ipari fogyasztók is azzal, hogy nem fizetik ki a villanyszámlát. KIK VEHETIK IGÉNYBE? E-hitel, új feltételekkel Új fejezetéhez érkezett az 1991-ben életre hívott Egzisztencia-hitel. A kormány még februárban rendelet­ben módosította a hitelfelvétel felté­teleit,.s azóta megduplázódott a hitel- folyósítások száma. Á változás lényege a következő: a' hitelösszeg visszafizetésének futam­ideje 15 évre nőtt, a törlesztést a fel­vételtől számított 3 év után kell meg­kezdeni, s a három éves türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni. A kamat is változott. 1991-ben még 20 százalékról indult, s ehhez képest mára 7 százalékra csökkent. Ráadá­sul a nemrégen alakult Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal az E-hitelekre is, ha a bank nem találja elegendőnek a hitelfelvevő által kí­nált fedezetet. A kívánt fedezetet minden esetben a bankok állapítják meg. Általában a többi hitelfelvétel­hez hasonlóan lakatlan ingatlant, il­letve saját tulajdonú üzletet, üzlet­részt fogadnak el. A Hitelgarancia Rt. ezért a szol­gáltatásért nem számít fel pénzt vagy kamatot, tehát ez nem terheli újabb összegekkel a kérelmezőt. Változás még, hogy míg eddig csak magán- személyek, egyéni vállalkozók ve­hették igénybe az E-hitelt,ettől az év­től jogi személyek, társaságok, szö­vetkezetek is kérhetik. Hogy erre a "nyitásra" mekkora szükség volt, azt már most igazolják a tapasztalatok: az elmúlt fél évben 115 MRP-szerve­zetnek folyósítottak a bankok E-hi- telt, állami vállalatok, vállalatrészek kivásárlására. A szövetkezetek körében eddig mindössze két példa akadt E-hitel felvételére, de az átalakult építői­pari—, mezőgazdasági-, beszerző-, fogyasztási-, kistermelői-, kereske­delmi—, értékesítő-, kisipari-, ipari— és kisszövetkezetek körében a közel­jövőben várhatóan megnő az igény­lők száma. Továbbra is érvényes, hogy nemcsak tulajdonjog, hanem bérleti jog megszerzéséhez is kérhet­nek E-hitelt a magán-, illetve társas­vállalkozók. Az igényelt összegnek elvileg nincs felső határa. 200 millió forin­tig a legkülönbözőbb nagyságrendű hiteleket adták eddig ki a bankok. A hitelkérelem benyújtásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a pénzintézetek sa­ját pénzforrást is megkövetelnek. Ez az összeg 5 millió forintnál kisebb hi­teligénylés esetén minimum 2 száza­lék, 5 millió forint feletti igény ese­tén minimum 15 százalék. Ezenkívül a kérelmezőknek számolniuk kell még az úgynevezett privatizációs költségekkel is. Eddig főként a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő vállal­kozók vettek igénybe E-hitelt. Pél­dául a Vasedény Rt. üzleteinek bér­leti jogát is E-hitel segítségével sze­rezték meg a pályázók. Eladó a Halászcsárda Eladó a kecskeméti Halász- csárda. A tulajdonjogért 4 millió 880 ezer forintot kémek. Ugyan­csak eladják a Robinson Vendég­látó Kft.-ben lévő 64 százalékos üzletrészt, ennek alapára 504 ezer forint. A pályázatot az Állami Vagyonügynökséghez kell be­nyújtani szeptember közepéig. MNB-kötvények Németországban Négy nap alatt kihelyezték a kibocsátásban részt vevő bankok Németországban a Magyar Nem­zeti Bank újabb egymilliárd már­kás óriáskötvényét. A kibocsátás hétfőn kezdődött, és meglehető­sen rövid idő, néhány nap eltelté­vel jelentették a bankok: eladták az MNB-papírokat. A kötvény futamideje 10 év, kamata pedig 8,75 százalék. A kibocsátási ár 99,25 százalék volt. A kötvény hozama 225-228 bázisponttal ha­ladja meg a német államkötvé­nyét. Informatika a biológiában A biológiáé lesznek a követ­kező évtizedek a tudományban - hangsúlyozta Kecskés Mihály egyetemi tanár, az Alkalmazott informatika című nyári egyetem megnyitóján hétfőn, Nyíregyhá­zán. Á tíznapos kurzuson neves szakemberek tartanak előadáso­kat a számítástechnika és a hu­mán tudományok kapcsolatáról, gyakorlati tapasztalatairól, a bio­informatikáról és számítástudo­mányról. Az optika mint csúcstechnológia Hazánkban rendezik meg a Nemzetközi Optikai Tudományos Szervezet, az ICO 16. világkong­resszusát. A Budapest Kongresz- szusi Központban hétfőtől pénte­kig tartó rendezvényre 42 ország­ból mintegy 600 tudós látogatott hazánkba, az előadások száma pedig meghaladja az 500-at. A kongresszus témája: az optika mint a hightech, azaz csúcstech­nológia kulcsa. Csökkent a vízfogyasztás Az idei év első félévében 4,5 százalékkal csökkent a vízfo­gyasztás a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A főváros­ban például az első félév 161 mil­lió köbméteres vízfogyasztása 2 millió köbméterrel tér el a terve­zett 163 milliótól. Júliusban to­vább folytatódott a csökkenés, a tervhez képest 4 millió köbméter­rel volt kevesebb a fogyasztás. Je­lenleg a vízfelhasználás 62 száza­lékát a lakossági fogyasztás teszi ki, amely a magas vízdíj miatt elmarad a múlt évitől. A vissza­esés az ipari üzemek csökkenő felhasználásában is megmutatko­zik. Gabona­tanácskozás A gabonatermesztés főbb gaz­daságpolitikai, agrárpolitikai és közgazdasági összefüggéseire kí­ván rámutatni az az országos ta­nácskozás, melyet szeptember első két napján tartanak Gödöl­lőn, az agrártudományi egyete­men. A rendezvény fővédnökei a földművelésügyi, pénzügyi és külgazdasági tárca miniszterei. Előadások hangzanak el az Euró­pai Közösség gabonapiaci rend­tartásának szabályairól, valamint a Gabona Terméktanács szerepé­ről a hazai rendtartás megvalósí­tásában. Udvarhelyi gazdanapok A Romániai Magyar Gazdák Székelyudvarhelyi Szervezete és a helyi polgármesteri hivatal ok­tóber 10-től 12-ig másodszor ren­dezi meg a városban a fogyasztási javak árusítással egybekötött kiál­lítását, melyre mintegy fél száz román és magyar céget, s több ezer látogatót várnak. Szerkesztette; Bálái F. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents