Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 1993. augusztus 6., péntek GÖRÖG KARMESTER KECSKEMÉTEN Egy athéni muzsikus és kultúránk Görögök 1984-ben vettek részt először a kecskeméti Kodály Szemi­náriumon. Köztük volt Michalis Pat- seas, aki Valentinos Patrikidis pro­fesszor javaslatára jött a hírős vá­rosba bécsi zenei tanulmányai után. Kilenc év múltán, 1993. június 23-án a Magyar Köztársaság kulturális mi­nisztere Pro Cultura Hungarica ki­tüntetéssel ismerte el az athéni mu­zsikus népünk jó hírét, szellemi gya­rapodását elősegítő érdemeit. Még tolmácsra volt szükségem 1988-ban, amikor interjút készítet­tem a Kéttemplom-közi intézmény­ben, az akkor már működő görög Kodály Társaság alelnökével. Most, pontosabb, kifejezést keresve, csak egyszer-kétszer fordult feleségéhez, született Manghár Katalinhoz, a Ko- dály-iskola egyik tantermében, két előadás között. Otthonukban, Euri­pides szülőháza közelében felváltva beszélik a Nobel-díjas Jorgosz Sze- ferisz és Petőfi Sándor nyelvét. A nagymamák, kommunikációs gond­jaik enyhítésében számíthatnak a há­rom éves Iréné unokájuk hathatós közreműködésére. Michalis Patse- asra pedig a most itt tanuló 41 görög fiatal számíthat helyismeretet feltéte­lező ügyekben. Itt is itthon van. — Nagyon boldog vagyok, hogy mi jelentkeztünk a legtöbben. Külön is megörvendeztetett a thessaloniki egyetem hallgatóinak érdeklődése. Ott tanít ugyanis az az Erifili Damia- nov, aki először kapott kecskeméti tanulmányokra ösztöndíjat a görög Kodály Társaságtól. — Ugyanazt tanulják ők is, mint amikor Ön először gyarapította tu­dását a fehér falú ősi épületben ? — Mindig találtam apró változá­sokat. Új emberek jönnek, új anya­gokat használnak, mindig gazdago­dik a Kodály- módszer. Az idén pél­• Kóruspróbán (Foto: Koczka) dául három külföldi tanár is órákat ad. — Éppen Ön az egyik. Ezt termé­szetesnek érzem, hiszen Athénban szakmai körökben is tisztelt zenepe­dagógus, egy zenekonzervatórium igazgatója. — Nemcsak a névválasztás köte­lezi az athéni Kodály zeneművészeti szakiskola és az itteni Kodály Inté­zetben dolgozókat a tőlük telhető legjobb teljesítményre. Elsősorban jó eredményeinkkel igyekszünk fel­hívni magunkra a figyelmet. Nem panaszkodhatunk, van elég növendé­künk. — Kiktől, honnan várnak, kapnak támogatást? — Görögországban csak a közok­tatás ingyenes, a tandíjakból tartjuk el magunkat. Kitűnő kapcsolataink vannak a magyar nagykövetséggel, a magyar Zeneműkiadó Vállalattal és a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézettel. Kórusunkat meghívták a magyar nemzeti ünne­pen adott athéni fogadásra. Kitünte­tésemről beszámoltak az athéni újsá­gok. — Kicsit idetartozóként érzékeli-e a magyarországi változásokat ? — Első idejövetelemkor kelleme­sen csalódtam. Nyugaton mindenféle rémségeket írtak a vasfüggöny mö­götti életről. Ezekből szinte semmit sem vettem észre. Igaz, már az úgy­nevezett szocializmus utolsó éveiben töltöttem el itt hosszabb időt. Bizto­san voltak rossz dolgok is, amelyeket csak az itt élők tudtak. De sok jó is volt, főleg a kultúrában. Csak remél­hetem, hogy a rosszat elvetve meg­őrzik a jót. Nem csinálható vissza bármi áron minden. — Mit érdemes megőrizni például Kecskeméten ? — Mindenekelőtt a Kodály nevét viselő intézményeket, méghozzá — és ez nagyon fontos — mostani mű­ködési körülményeikben. Jórészt ezeknek köszönheti világhírét Kecs­kemét. Miből gazdagodna a város, ha ezeket bármilyen igaz indokkal ki­pakolnák a város szélére. Oda aligha menne el II. Erzsébet, de kevesebb diák is jönne. Kiszámította- e már va­laki, hogy hány tízezer dollárt költöt­tek a helyi üzletekben az itt tanuló görög diákok és a többiek ? Elnézést, hogy ilyen kényes ügyben véleményt nyilvánítok, de nagyon szeretem Magyarországot, Kecskemétet, büszke vagyok értékeire. De talán az én véleményem nem is fontos. — Minden észrevétel fontos, ha egy ügyben a nemzeti és hitbéli érté­kek lehető legkisebb sérelmével járó megoldást keressük. Heltai Nándor Kerámiamüvészek szimpóziuma • Nagy Márta és Bjarni Danielsson izlandi főiskolai rektor. A kecskeméti Nemzetközi Kerá­miastúdió, a mely az augusztus kö­zepéig tartó szimpóziumán nyolc or­szágból érkező jeles művészeket fo­gad, tegnap nyílt napot tartott a szakmai érdeklődőknek. A két esztendeje East & West címmel indított, legközelebbi, 1995-ös találkozójával a világkiállí­tás rendezvényeihez is csatlakozni kívánó szimpóziumra Alan Matt Ausztráliából, Paula és Robert Wi­nokur az Egyesült Államokból, Anna Malicka Zamorska Lengyelország­ból, Hideo Matsunroto Japánból, En­rique Mestre Spanyolországból, Pe- teris Martinsons Lettországból, Ser­gei Isupov Észtországból érkezett. lyak,János, Pazmandt Antal, Horváth Gabriella, Nagy Márta és Polgár Il­dikó képviselik." A stúdió a szimpóziumsorozatra elsősorban olyan neves alkotókat hí­vott, akik hazájuk felsőfokú művé­szeti intézményeiben is tanítanak, ezzel is építve hosszabb távú felső- oktatási stratégiáit. E program kere­tében a napokban egy konkrét megál­lapodás is született. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Kerámiastúdiója szerdán együttmű­ködési megállapodást írt alá az iz­landi képzőművészeti főiskolával. A tervezet szerint a reykjaviki székhe­lyű College Of Art Crafts már szep­tembertől credit intézetként működik együtt a kerámiastúdióval. —K—­Féláron a körmenetre nsr HETI SOROZATUNK © Móra asztalánál Szent István napja, augusztus 20. megünneplését Mária Terézia ren­delte el 1771-ben. Az államalapító Szent Jobbját abban az évben sze­rezte vissza az uralkodónő Raguzá- ból, a mai Dubrovnikből. 1938-ban, István király.halálának 900. évfordu­lóján aranyvonattal vitték körbe az országon. Ötven esztendővel később. 1988-ban újabb országjáráson volt a Szent Jobb.- Augusztus 20-án az idén is ün­nepi külsőségek között hozzák ki a bazilikából a Szent Jobbot?- Szent István halálának, mostani. 955. évfordulóján, régi vágya teljesül egyházunknak. Az állami vezetők, megértve és átérezve az ünnep kivé­teles voltát, hozzájárultak, hogy a körmenetre utazó hívek és érdeklő­dők 50 százalékos vasúti kedvez­ményt kapjanak. A résztvevők vonatjegyét a hely­színen pecsételjük le. — Unikum vagyok én, azt hiszem — mondta jó embereinek Móra. — Unikum, mert nekem egyetlen mél- tóságos barátom sincs. Nagy dolog volt ez abban az idő­ben, mikor úgy termettek a méltósá- gos urak, mint eső után a gomba. De Móra Ferenc még a pertuban is igen válogatós volt. Tíz ujján megszám­lálhatta azokat az embereket, akikkel legszűkebb környezetén kívül tege- zési viszonyba lépett. Pedig sokan pályáztak rá, hogy „brúdert” igyanak az országos nevű, szeretett és becsült íróval. Egyik ismert pesti könyvki­adó már több kísérletet tett, hogy Móra Ferenc tetu barátai sorába lép­hessen. Egyszer aztán leruccant, és leste az alkalmas pillanatot. Végül, mikor látta, hogy az alkalmas pilla­nat sehogy sem érkezik el, elhatá­rozta: maga vág neki a dolognak. Va­lahogy csak elsül. Hozták a habzó söröskorsókat, le­tették a Móra-asztal vendégei elé, a pesti kiadó megragadta a magáét, felpattant, és kivágta a következő dikciót: — Mester! Köztudomású, ön előtt is ismert tény, hogy én könyvei for­galomba hozatalával és terjesztésé­vel sok-sok sikert szereztem önnek. Talán nem szerénytelenség a kéré­sem: tekintsen engem benső barátjá­nak, és méltasson arra, hogy tegez­zen! Lekoppantotta poharát az asztal­hoz, és gyöngéden hozzátette: — Szervusz! — Szervusz! — viszonozta Móra, aztán elhallgatott. Néhány pillanat múlva új barátjára emelte okos sze­mét, és szelíden megszólalt: — Kérlek, adj nekem háromezer pengő előleget! (vége) SZÍN-FOLT KOVÁCS ISTVÁNTÓL KÉRDEZTÜK: Várja-e már a kecskeméti szerepét? — Hogyan került a kecskeméti Ka­tona József Színházhoz? —- Illyés István direktor, régi jó barátom megkérdezte tőlem, volna-e kedvem Kecskeméten játszani. Örömmel igent mondtam, bár nem tudtuk, milyen szerepet is kapok majd. Azután a My Fair Lady került szóba és boldogan vállaltam a tava­szi vendégeskedést. — Korábban játszott már zenés darabban? — Jelesül éppen a My Fair Lady- ben. A hátunk mögött hagyott sze­zonban a békéscsabai Jókai Színház­ban Higgins voltam. Kecskeméten is a professzor bőrébe bújok majd. — Azonos lesz a figura? — Nyilvánvalóan nem, hiszen Kecskeméten más rendezővel dolgo­zom majd. A koncepció, a jelmezek, a színrevitel különbözni fog. de én nem tudok kibújni a bőrömből., ■-L A puháján találkozott a zenés tníifdjjtil•?' ><r- • >-—A Vígszínházban a klasszikus musicalekben, a Popfesztiválban, a Harmincéves vagyok-ban láthatott a közönség. Győrben vendégeskedtem a Szókimondó asszonyság című da­rabban.Szóval, nagyon szeretem ezt a műfajt. — Kél éve szabadúszó. Miért ? — Roppant egyszerű az oka. Ti­zenhét évig voltam a Vígszínház tagja, boldog időszakot jelentett az életemben, amint a Tháliában eltöl­tött hét esztendő is. Azután megvál­tozott a helyzet, nemcsak a társada­lomban történtek gyökeres változá­sok, hanem a színházi életben is. Úgy • Kovács István { -Oötobn b yj semo- > au döntöttem, szabadúszó leszek. — Megérte? 1 — Nem bántaffi rrieg"ír lépésemet, hiszen sok-sok előnye van a szaba­dabb munkának. Egyéniségemhez közelebb áll ez a fajta tevékenység. Ha egy társulatnak szüksége van rám, akkor biztosan megtalálnak, engem hívnak. Ez történt Békés­csaba, Kecskemét esetében. Nem kell arra vámom, hogy kényszerből osszanak rám szerepet egy társulat­ban. —Jobb, hogy nem kerül ilyen ' helyzetbe. Azért más, ha testresza- bott feladatokkal keresik meg. — A legutóbbi szerepem kapcsán tapasztaltam, hogy az előadás érde­kében rendkívül sok energiám sza­badult fel. Korábban ez nem így volt a megkeseredett, megkövesedett tár­sulatban. Igazából panaszra nincs okom, mert mindkét színházban bol­dog időket éltem. — Sajnos, a művészetek házatáján káros folyamatokat is látunk. ■— Ónámítás lenne, ha azt monda­nánk, hogy minden megoldódott, nincsenek problémák, felhőtlen az ég. A lehetőségek azonban megte­remtődnek a változásokra, csak tudni kell lépni, elindulni az újabb utakon. Arra nem tudok receptet adni, ho­gyan kellene a szakma és a közönség érdekében rendezni a sorainkat. — Sok filmben kapott szerepet, azután elfogytak a felkérések. — Muszáj vitába szállnom. mert sokan így gondolják, hasonlóképp vetik fel a témát. Kezdetben valóban olyan filmekben láthatott a közön­ség, melyek nagy-nagy sikert arattak. Ilyen volt a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok. Azután is kaptam jó szere­peket, csak épp nem voltak látványo­sak. A szakmabeliek egy része és az újságírók tehát azt hiányolják, hogy elmaradtak a monumentális filmal­kotások, kellőn beharangozott bemu­tatók. Nem arról van szó tehát, hogy nem filmeztem a későbbiekben. — Szereti? — Szeretném, de a forgatóköny­vet nem én írom. Két évig sűrűn benne voltam a sorozatban, most vi­szont a történet nem Desiré körül fo­rog. Ez persze benne volt a pakliban. — Az viszont biztos, találkozunk Kecskeméten. . Borzák Tibor EMLÉKEZÉS BAKULE MÁRTONRA ÚJ GYANÚ A TITANIC-ÜGYBEN A kecskeméti Műkert megteremtője Nem jéghegy volt a bűnös? • A Kecskeméti Müvésztelep épülete (PN-archiv) 1856. július 28-án Hajagos Illés polgármester elnöklete alatt határo­zatot hozott Kecskemét Város Taná­csa Műkert létesítéséről. A döntés indoklása „népművelési, szőlőter­mesztési, gyümölcsfatenyésztési" cé­lokra hivatkozik. Az eredeti cél: az iskolai tanulók gyakorlati oktatása, már azért is, mert — a városi tanács megállapítása szerint — „a gyü­mölcstermelés a város gazdaságában kezd helyet foglalni”. Ennek a célnak a szolgálatában elrendelte a tanács, hogy a meglévő Epreskert területé­ből 25 holdat jelöljenek ki a telep lé­tesítésére. Már ekkor helyesen látták váro­sunk vezetői, hogy a nevelési felada­tok realizálását végső soron a gya­korlati megvalósítás jelenti. így szü­letett a nemes gondolat, hogy az ifjú nemzedéknek iskolául, a gyümölcs- termelőknek és szőlőművelőknek buzdító például, a városnak pedig dí­széül és jövedelmi forrásul szolgál­jon a Műkert. A tanácsi határozatban említett Epreskert 1834-ben a városon kívüli Ürgésben létesült, selyemtenyésztés meghonosítása céljából. A vállalko­zás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nevét ma már csak az Epreskert utca-őrzi. A városi Műkert létrehozására 1857-ben Albertiről, Almásy gróf birtokáról Bakuié Mártont hívta meg a tanács. A műkertész szívesen vál­lalta a feladatot, véglegesen váro­sunkban telepedett meg. Kitűnő szakértelmével, páratlan szorgal­mával és munkaszeretetével sikerült néhány év alatt az egyenetlen, buc- kás, homokos területből szépen ren­dezett Műkertet elővarázsolnia. Bakuié Márton 1812 május 8-án Holeschau nevű morvaországi köz­ségben, uradalmi műkertész család­ból született. Már fiatalon elsajátí­totta apja mesterségét. Először ott­hon kertészkedett, majd Szászor­szágba, Erfurtba szegődött. Később Magyarországon az Erdődy és a Szapáry grófi családoknál szerzett szakmai tapasztalatokat. Fiatal korá­tól kapcsolatban állt Európa legkivá­lóbb műkertészeivel. A Műkert telepítése — tudomá­nyos rendszer szerint megtervezve — már 1857 tavaszán elkezdődött. A 25 holdnyi terület nagy részére gyü­mölcsfákat ültettek, de jutott hely a konyhakertészetre, a díszkertészetre és a szőlészetre is. Három holdat szederfával ültettek be a selyemter­melés meghonosítására. A gazdasági kertben folyt a tanu­lók és az érdeklődő felnőttek okta­tása is. A műkertész nemcsak a kertet gondozta, hanem hetenként kétszer — szerdán és szombaton délután — órarend szerint tanította a kertészet sokféle ágazatát, valamint a méhé­szetet és a selyemhernyó-tenyésztést is. Rövidesen megépült a nagyméretű kertészház, majd külön épület az is­tállóknak és a kertészeti eszközök­nek. A műkertész Bakuié a városban lakott, csak 1871-ben épült részére kertészlak. Nem sokáig élhetett azonban az új házban, mert két év múlva— 120 évvel ezelőtt, augusz­tus 15-én — tevékeny életének 62. évében, feleségével együtt az akkor dühöngő kolerajárványnak esett ál­dozatul. Kezdetben a város lakossága kissé idegenkedett a Műkerttől, mert nem látta annak gyakorlati jelentőségét, az egészet csak afféle „úri passzió­nak” tartotta. Később azonban, ami­kor tapasztalta a létesítmény áldásait, megszerette a gyönyörű környezetet, belátta, hogy a kert szükséges, hasz­nos és kellemes is. Így jött létre a vendéglő és a táncterem, itt rendez­tek majálisokat, nyári mulatságokat. A kertet hosszú évekig Bakula-kert- nek nevezték — Bakuié nevének magyarosabb hangzású változatában. Ekkor már Nagykőrös, Félegyháza és Szeged sok polgára is e kertből látta el magát nemes gyümölcsfákkal és dísznövényekkel. Egykori levéltári feljegyzés sze- rint a múlt század hatvanas éveiben Bakuié Márton kezdeményezte ná­lunk a gyümölcstermesztés nemesí­tését. „ Azt tűzte ki feladatául, hogy a kecskemétiek szép, szállításra alkal­mas gyümölcsöt termesszenek, ez lett a kecskeméti gyümölcs-kereske­delem kiinduló pontja." Örök hálával tartozunk Bakuié Márton emlékének, mert ő tette vi­lághírűvé a város gyümölcskertésze­tét. így méltányolta a Műkert érté­keit. szépségeit a város nagyhírű polgármestere, Kada Elek is, ezért 1812-ben itt helyezte el a Művészte­lepet. Dr.Krajnyák Nándor Vannak örökzöld tragédiák, ilyen a Titanicé is. Londonban most egy másik katasztrófa ügyében folyik vizsgálat: ennek eredménye viszont azokat a szakértőket erősíti, akik mindmáig kételkedtek abban, hogy a Titanicot kizárólag egy jéghegy sül­lyesztette el. 1980. szeptember 10-én a Csen­des-óceánon, Okinavától mintegy 200 tengeri mérföldre az egyik leg­nagyobb brit szállítóhajó, a Derbys­hire 157 ezer tonna érccel a gyomrá­ban szinte másodpercek alatt elsüly- lyedt, fedélzetén Anglia egyik legta­pasztaltabb kapitányával, Geoffrey Underhillel, valamint a 41 tagú jól képzett személyzettel. Ahogyan a Titanic esetében a jég­hegy volt a katasztrófa sommás in­doka, akként a Derbyshire süllyedé­sét is egyszerűen az Orchide nevű orkánnal indokolták. Most azonban kiderült, hogy 1976-ban az óriáshajó építője "egészen pocsék minőségű acélt" használt.Ennek következtében eltört a kulcsfontosságú fémváz. Az is kiderült.hogy a Derbyshire utolsó, végzetes útja már majdnem megfe­neklett. de a főnökség üzleti érdekből ragaszkodott hozzá, azzal az ígéret­tel, hogy "utána" megvizsgálják a műszaki aggályokat. De már nem volt "utána".1975 és 1991 között mintegy 300 óriáshajó merült nagyon is hasonló módon a hullámsírba, és az áldozatok száma meghaladja a hétezret. A szakembe­rek biztosak abban, hogy ezek a tapsztalatok új megvilágításba he­lyezik a Titanic-katasztrófát is: anyaghiba, és annak figyelmen kívül hagyása lehetett a döntő oka a nagy tragédiának. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: ÉLETBEN MARAD­TAK. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KTV: 6.00-10.00: Képújság. 10.00- 10.30. 17-18 Fiatalok Maga­zinja (ismétlés). 14.00-16.00. Buda­pest IV. 16.00-20.00.- Szív TV (11.) produkció. 20.00-24.00. TV4 (II.) produkció. IKTV: 9.30-10.30: Képújság. Rek­lám. 20.00: Képújság. Reklám. 20.30: Superman I. Szinkr. USA sei-fi - 140' ism. 22.00-22.30: Képújság. Reklám. Kiskun TV: 5.00-20.00: Képújság. 20.00- 20.15: Helyi híradó. 20.15- 24.00: TV4 műsora. MOZI, KTV, IKTV, KISKUN TV KECSKEMÉT. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: TISZTESSÉGTELEN AJÁNLAT. Színes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: BANYA CSAK EGY VAN. Színes amerikai film. Stúdió: 7 órakor: A LEVESBEN ... Színes amerikai film. Csalánusi Autósmozi: este 9 órakor. TISZTESSÉGTELEN AJÁNLAT. Szí­nes, magyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! és Kopjás Kft. mozi. Liszt F. utca. 21.30 órai kezdettel: INTERCEPTOR. Színes amerikai repülős akciófilm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents