Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
6 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. augusztus 31., kedd ÉRDEKVÉDELMI TÖRVÉNYRE VAN SZÜKSÉG Kereskedők fóruma Kecskeméten A'Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarája, valamint a Kisosz megyei szervezete fórumát múlt pénteken tartották a kecskeméti szak- szervezeti székházban. Gonda József vitaindítójában élesen bírálta a kormány gazdasági politikáját, de az ellenzéki pártokat is, mivel nem tesznek meg mindent a gazdasági hanyatlás megállításáért. Elmondta, a privatizáció során az illetékesek nem tudtak különbséget tenni a fejlesztő, beruházó, illetve a felvásárló és piackisajátító külföldi tőke között. A hazai termékek így háttérbe szorultak, s a kilátástalannak tűnő gazdasági helyzet árát, annak következményeit végső soron a vállalkozók fizetik meg. Sós Károly Attila, a Kisosz tiszteletbeli elnöke, országgyűlési képviselő, a parlament költségvetési bizottságának elnöke szerint kiszámíthatóbb és egyszerűbb adórendszer kellene. Úgy vélte, az adók azért magasak, mert magas a költségvetés kiadási oldala, tehát az állami adminisztrációt kellene csökkenteni. A feketekereskedelemről úgy vélekedett: szociális indokokkal ezek eltűrését csak akkor lehetne magyarázni, ha a lengyelpiacokra csak a szociálisan rászorulók mehetnének be. Ezzel szemben az extrahaszon a feketepiacokat kézben tartó maffiák zsebébe vándorol. Egy megdöbbentő adatról is beszámolt: az 1991 után felvett hitelek után a garanciát vállaló állam• Tamás József nak 250 milliárd forintot kell majd visszafizetnie a bankoknak. Varga János, a Kisosz társelnöke is azt feszegette: kik kapták meg az újrakezdési kölcsönöket? Volt, hogy egy családon belül többen is felvehették, s nem vállalkozásra fordították. Kisvállalkozók számára szinte lehetetlen ezekhez hozzájutni. A jövedéki törvényről szólva kifejtette, annak következményeit sem gondolták végig. A hivatali nyári szabadságolások alatt kellett beszerezni az erkölcsi bizonyítványt, adó- és vámigazolásokat. Annak a reményének is hangot adott, hogy a következő Választáson úgy a parlamentbe, mint az önkormányzatokba sok jól felkészült vállalkozó is bekerül, de ezért az érdekelteknek mindent meg kell tenni. A kormány elé a napokban beterjesztett kamarai törvény tervezetéről elmondta, az nem a vállalkozók érdek- képviseletét szolgálja, arról egy betű sincs benne. Tamás József, a Kisosz főtitkára is úgy vélte: a kamarai törvénnyel párhuzamosan az érdekvédelmi törvényt is meg kell alkotni. Az adózásról kifejtette, a Kisosz az átalányadót támogatja, bár tudják, ezzel hadat üzennek a bürokráciának. Szerinte a kisebb mértékű adót valamennyi bejegyzett gazdasági társaságra ki kell vetni és emellett az adócsalókat kemény büntetéssel kell sújtani. Dr. Józsa Fábián kecskeméti országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium politikai államtitkára Gonda József éles hangú vitaindítójára nem kívánt reagálni, de megjegyezte: négyszemk' zt minden mondatát meg tudná c Dini. Egyébként elismerte, hogy a r''szólalok élő és súlyos problémákat feszegettek. Azt viszont vitatta, hogy csak negatív jelenségek voltak a gazdaság területén az elmúlt három évben. A központosított vállalati struktúra elmozdult a kisebb vállalkozások felé, s a privatizáció során eladott cégek ötven százaléka ma már magyar tulajdonba kerül. Mihályka Gyula MIKOR ES MENNYIVEL DRÁGUL A VILLAMOS ENERGIA“? / Érdekegyeztetés előtti beszélgetés • Egyelőre még bőséges fény árad az otthonokból.(PN-archív). A legfontosabb kérdésre, hogy mikortól és mennyivel lesz drágább a villany, még nem tudott választ adni Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Azt viszont megerősítette, hogy valóban az Érdekegyeztető Tanács előtt fekszik a háztartási villamos energia árát is érintő előterjesztés. — Ha csak a gazdaságosságot vennénk figyelembe, akkor a jelenleginél mintegy másfélszer kellene drágábbnak lennie a háztartási villamos energiának — mondja a minisztérium szakértője. — Egyéb, elsősorban szociális kérdések miatt azonban szó sem lehet azonnali és drasztikus áremelésről. — A korábbi áfamentesség után már 10 százalékos általános forgalmi adó terheli a villanyáramot is. Miért az adót és miért nem a termelők bevételét emelték, ha már árat emeltek? — Míg 1960-ban a teljes villa- mosenergia-termelés nem egészen 10, addig napjainkra már mintegy 30 százalékát használják fel háztartásokban. Igaz, ugyanezen időszak alatt az ipari felhasználás — az üzemek fokozatos csődje miatt — 90 százalékról 70-re zsugorodott... — De mindezek persze csak arányok. Nem jelentik azt, hogy a háztartások pazarlóvá váltak volna. 1985-ben 37 600 gigawatt áramot termelt az ország, ami akkor 350 milliárd forintjába került az államnak. Tavaly csupán 34 800 gigawattot termeltünk, amire mai árakon számítva is csak 300 milliárd forintot költöttek. Gondolja, hogy pazarlóan bánunk az árammal? — Szerintem igen. Nézze meg, hány helyen égnek feleslegesen a lámpák! Az arányok jelentős megváltozása azért lényeges, mert az ipari felhasználásból szerzett nyereségből dotáljuk az egyéni fogyasztókat. Ezt a helyzetet tartósan fenntartani nem lehet, ezért javasoljuk a kormányzatnak a háztartási villamos energia árának emelését. Minden fogyasztót további takarékosságra szeretnénk ösztönözni. Mint ismeretes a háztartásokban jelenleg havonta 50 kW-ig kedvezményes, 3 forint 70 fillért számítunk (áfa nélkül), minden további kilowattért azonban már 5 forint 30 fillért (áfa nélkül) kell fizetni. Ennek mintájára szeretnénk bevezetni, hogy egy bizonyos határ után a mostaninál is drágább legyen az áram. — A munkanélküliek, a nagycsaládosok már most is tartoznak az áramszolgáltatónak. Miből fizessék a még nagyobb számlát? — Ez szociálpolitikai kérdés. Éppen a kompenzáció miatt tárgyal majd az áremelésről az Érdekegyeztető Tanács is. sz. m. TESZT JÖVENDŐ VÁLLALKOZÓKNAK Barátai-e önnek a számok? EGY BIZTOS ÜZLET Lízingeljen gázkutat KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS A csökkenő forgalomról — Milyen osztályzata volt matematikából? jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 1 elégtelen 0 nem emlékszem 2 — Ki tudja-e számolni fejben, hogy mennyi 17x19? persze 5 valószínűleg 3 hosszas próbálgatás után ■ 2 nem 1 még írásban sem 0 — Mi a kedvenc száma? 3 0 7 1 13 2 bármely más egész szám 3 törtszám 4 negatív szám 5 — Milyen számrendszert használnak a számológépek? kettes 5 ötös 0 tízes 1 — Tudja-e, melyik a legnagyobb szám? nem tudom 0 azt csak a számítógépemmel lehet kiszámolni 1 még nem határozták meg 2 nincs legnagyobb szám 5 — Mit választana inkább: egy torta kétharmadának a felét, vagy a felének a háromnegyedét? az előbbit 1 az utóbbit 5 egyforma 0 nem szeretem a tortát 2 — Ön szerint nagyobb esély van-e arra, hogy az eddig ritkábban kihúzott számok jönnek ki a lottón? tudja a fene 1 igen, a nagy számok törvénye miatt 2 nem, a kihúzás valószínűsége független a számok előéletétől 5 nem, inkább kisebb, mert nem véletlen, hogy eddig is kevesebbszer jöttek ki 0 — Hogyan mondja másképpen azt, hogy ezermillió? billió 1 billiárd 0 milliárd 5 iszonyúan sok 2 — Egy tégla súlya 3 kg meg egy fél tégla. Milyen súlyú egy tégla? fogalmam sincs 0* kapásból tudom a választ 5 1/2 percen belül kitalálom 4 1 percen belül kitalálom 3 1 percen túl kitalálom 2 rossz a megoldásom 1 (A helyes választ az értékelésben közöljük) ÉRTÉKELÉS 0—11 pont: Ön az a típus, aki azzal szokott kérkedni, hogy „matematikából mindig gyenge voltam”. Az őszinteség szép dolog, de a büszkeség indokolatlan. Ugye, azzal nem hivalkodna, hogy nem tud olvasni? 12-21 pont: Önnek jó eséllyel van érzéke a számokhoz, de nem mer próbálkozni. Ön az „úgysem tudom kiszámolni”-t hangoztató kishitűek csoportjába tartozik. 22-31 pont: Ön jó számtanban, de a matematikajegye csak közepes. Ne idegenkedjenek a számítógépektől, higgye el, nem ördöngösség. 32—40 pont: Ön kiváló matematikus, szereti a számokat. Eredeti a gondolkodásmódja, kerüli a szokványos megoldásokat. 41-45 pont: Ön matematikai zseni, vagy annyira gyenge számtanból, hogy összeadni sem tud. (Az utolsó tesztkérdésre a helyes válasz: 6 kg). Lehetséges-e mai gazdasági körülmények között biztos üzletről beszélni? Természetesen lehet, csak meg kell találni a megfelelő helyet a piacon. A gázkutatás és az értékesítés mindenesetre ilyennek ígérkezik. Nemcsak azért, mert a jelenlegi körülmények között ez az energiaforrás számít a leggazdaságosabbnak a háztartások fűtésénél. Mint köztudott, ez év júniusa óta engedélyezik Magyar- országon is a gázt, mint a gépkocsik alternatív üzemanyagát, s aZóta egyre ^többen’- szeretnének ebből az olcsó üzemanyagból tankolni. De ma még csak néhány helyen kapható „autógáz”. A propán-bután gázzal működő autók jelenleg mintegy 30-40 százalékkal olcsóbban közlekednek, s nem elhanyagolható szempont az sem, hogy növekszik a motorok élettartama, ritkábban kell olajat, gyertyát cserélni, a mintegy 40-80 ezer forintos beruházás gyorsan megtérül. Van azonban egy kis bökkenő: az átalakításhoz hatósági engedélyre van szükség, a készüléket csak az erre szóló enegedéllyel rendelkező szakszervizek építhetik be az autókba. De ilyen szerviz alig akad ma már az országban. Ott, ahol már megszerezték az engedélyeket, hosz- szú sorban várakoznak az előjegyzett autók, egyik-másik érdeklődőnek egy-másfél hónapot is türelemmel kell lennie, mire megkapja az átalakítási „behívót”. A piac azonban kiköveteli a megoldást. Van már olyan cég, az első átalakítók egyike, amelyik szívesen vállalná, hogy az eljárás iránt érdeklődő autószerelőket betanítja, a hazai gyakorlatban engedélyezett technológiát fran- chaise-rendszerben átadja számukra. De nemcsak az autószerelőknek • így néz ki a gázkút. lehet jó üzlet a gáz térhódítása. Ha valakinek van „felesleges” 3 millió forintja — áfa nélkül értendő ez az összeg —, kilencven napon belül akár gázkúttulajdonos is lehet belőle. Ennyi pénzért kínálják a 100-120 gépkocsi feltöltésére elegendő üzemanyagot tároló tartályt, és a hozzá tartozó irodahelyiséget. E vállalkozáshoz nem is kell más, mint egy nagy telek, ahol elfér a 18 négyzetméteres helyiség és az azt körülvevő, 15 méteres szabad védőkörzet. A szükséges engedélyeket a helyi önkormányzatok adhatják meg. De mit tegyen az, akinek nincs hárommillió forintja, de mégis szívesen foglalkozna gázeladással? Félmillió forintért lízingelheti is a gázkutat, a fennmaradó tartozását 40 hónap alatt kell törlesztenie, azután válik saját tulajdonává a berendezés, s a pénzen kívül kútkezelői vizsgát is kémek az újdonsült vállalkozóktól. s. p. Vágtázó infláció Jugoszláviában Az inflációs jelenségnek meghatározott szabályai vannak. A havi infláció minden tízszázalékos növekedése körülbelül a kétszeresére emeli az évi növekedési százalékot. A kritikus átmenet a havi 40 és 50 százalék között van, mert az évi 5669-ről 12 975 százalékra emelkedik, ami már ötjegyű inflációt jelent. Ezt a volt Jugoszláviában már elérték, sőt túl is haladták az 1989-es év végén. Már akkor elérték a gazdasági válság mélypontját, pedig még az ország nem volt kizárva a világgazdaságból. Akkor is csak idő kérdése volt, hogy mikor érik el a 6, 7, 10 stb. számjegyű inflációt, ha nem számolják fel ennek a jelenségnek az okait. Akkor a nemzetközi valutaalap határozottan reagált és követelte, hogy egy készenléti hitelegyezménnyel határozzák meg a célinfláció szintjét és ehhez tartsák magukat. A mai felelőtlen inflációs politika miatt — függetlenül a zárlattól — szóba sem áll a kormánnyal a valutaalap. Mesterséges intézkedésekkel egy bizonyos időre meg lehet állítani, sőt csökkenteni is lehet az inflációt, de ez a jelenség egy rugóra hasonlít, csak ideiglenes jellegű. A júliusi infláció 431,6 százalék, ami azt jelenti, hogy az árak 5,316-szor nagyobbak, mint az előző hónapokban és ez éves szinten 51 milliárd százalékot tesz ki, ez egy újabb rekord, mert az infláció már 11 számjegyű. Ehhez hozzájárul a már említett gazdasági válság inflációs rugója, de az is biztos, hogy a blokád alatt a kormánynak nincs más lehetősége, mint az, hogy a háborút, a menekültek támogatását, a parasztok kifizetését, a munkások, a nyugdíjasok és más lakossági kategóriák elégedetlenségét finanszírozza. Mivel a termelés csökken, szabályszerűen a forgalomban lévő pénz mennyiségét is csökkenteni, nem pedig növelni kellene. Rendes körülmények között az ország költségvetését és a többi közkiadást adókkal és járulékokkal fedezik, ha pedig ezen felül van szükség pénzre, akkor ál- lamkölcsönt kell felvenni a lakosságtól, vagy a külföldi hitelezőktől. Mivel a jelenlegi körülmények nem a szokásosak, úgy tűnik, hogy az egyetlen kiút a vágtázó inflációban van. De ennek is van határa. A havi 431,6 százalékos infláció naponta átlag 5,72 százalék. Ha a kormány nem változtat valamit a politikáján, hamarosan bekövetkezik még egy kritikus pont — az óránkénti egyszázalékos infláció, ami naponta 27, havonta 130 000, évente pedig 233x10 a harminchetediken. Az óránkénti egyszázalékos infláció, amelyhez már nagyon közel vagyunk, évente meghozza a 37 nullát és a 41 számjegyű inflációt, amit ki lehet számítani, ám nem lehet kimondani és megérteni, de érezni annál inkább. Ez már túlhaladja a teljes káoszt is. Valószínűleg a honatyák majd belátják, hogy a totális zárlat közepette, amely egy koncentrációs táborhoz hasonlít, nem lehet piacgazdasági el-, veket érvényesíteni, hanem egy olyan szociálpolitikára van szükség, amely minden polgárnak legalább egy falat kenyeret biztosít naponta. (A Magyar Szó-ban megjelent cikk rövidített változata). Maróti Miklós Garantált árak jövőre A búza után jövőre garantált fel- vásárlási ára lesz a sertés- és marhahúsnak, a tejnek és a kukoricának is —jelentette be Medgyasszay László, az F. M. politikai államtitkára. Elmondta: a tárgyalások már folynak, s azok befejezése után hirdetik meg a termékek árát. Az agrárrendtartás a többi mezőgazdasági terméknél is tervezi az irányár meghatározását. Az államtitkár úgy vélte: mindez kiszámíthatóbbá teszi a termelést, hiszen értékesítési biztonságot ad. Piaczavar persze lehet, de annak megszüntetésére a tárca rendelkezésére áll az intervenciós alap. Medgyasszay László külön kitért a mezőgazdasági termelők érdekképviseletei által vitatott garantált búzaárra. Véleménye, szerint a 8200 forintos tonnánkénti árat nem szabad emelni, mert az jelentős kenyéráremelkedést eredményezhet. Medgyasszay László megerősítette korábbi vélekedését, miszerint 1994 a mezőgazdaság stabilizálásának éve lesz. A kiskereskedelmi forgalom ösz- szehasonlítható árakon számolva júniusban 2,7 százalékkal meghaladta az előző havit, ám a két évvel ezelőtti havi átlagos forgalomtól 3,4 százalékkal elmaradt — tájékoztatta a KSH az MTI-t. Az adatok szerint az év első felében a folyó áron számított kiskereskedelmi forgalom 845,7 milliárd forintot tett ki, 18,6 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Változatlan áron és az elmúlt egy esztendőt tekintve a boltok forgalma 3,6, a vendéglátó egységeké 4,2 százalékkal csökkent. Az áruházak, az élelmiszer-kiskereskedelem és a munkahelyi vendéglátás, valamint a gyógyszer-kiskereskedelem forgalma a tavalyihoz és A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 30-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140,98 141,33 141.68 ausztrál dollár 63,25 63,40 63,55 belga frank (100) 265,21 265.79 266,37 dán korona 13,72 13,75 13,78 finn márka 16,09 16,14 16,19 francia frank 16,15 16,19 16,23 holland forint 50,28 50,39 50.50 ír font 131,48 131,80 132,12 japán yen (100) 90.63 90,78 90,93 kanadai dollár 71,33 71,50 71,67 kuvaiti dinár 313,49 314,18 314,87 német márka 56,51 56,63 56,75 norvég korona 12,98 13,01 13,04 olasz líra (1000) 58,93 59,09 59,25 osztrák schilling (100) 803,48 805,18 806,88 portugál escudo (100) 55.18 55,32 55,46 spanyol peseta (100) 69,56 69,75 69,94 svájci frank 64,07 64,21 64,35 svéd korona 11,70 11,73 11.76 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 94,21 94,41 94,61 ECU (Közös Piac) 107,43 107,68 107,93 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY• ES CSEKKARFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 30-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam I egységre, forintban angol font 139,85 141,25 142,65 ausztrál dollár 62,78 63,40 64,02 belga frank (100) 262,87 265,20 267,53 dán korona 13,62 13,75 13,88 finn márka 16,02 16,22 16,42 francia frank 16,03 , 16,17 16,31 görög drachma (100) 39,69 40,11 40.53 holland forint 49,95 50,38 50,81 ír font 130,91 132,21 133,51 japán yen (100) 90,15 90,75 91,35 kanadai dollár 70,82 71,52 72,22 kuvaiti dinár 311,01 313,76 316,51 német márka 56,14 56,62 57,10 norvég korona 12,88 13,00 13.12 olasz líra (1000) 58,50 59,14 59,78 osztrák schilling (100) 798,33 805,13 811,93 portugál escudo (100) 54,87 55,42 55,97 spanyol peseta (100) 69,19 69,95 70,71 svájci frank 63,73 64,27 64,81 svéd korona 11,58 11,71 11,84 USA-dollár 93,63 94,41 95,19 ECU (Közös Piac) 106,54 107,52 108,50 a tavaly előttihez képest is csökkent, viszont az iparcikk- és a tüzelő-, valamint az építőanyag- és üzemanyag-kiskereskedelem változatlan áras forgalma az előző hónapokhoz hasonlóan meghaladja a múlt év azonos időszakának értékesítését. A legnagyobb mértékben — 20 százalékkal — a gyógyszer-kiskereskedelemben esett vissza a forgalom, s a legjobban — több mint 19 százalékkal — az iparcikk-kiskereskedelemben növekedett. Változatlan árakon számolva a mennyiségi forgalom legjobban Budapesten csökkent, de a tendencia érvényesül az ország legnagyobb részén. Jelentősebb, 10 százalékot megközelítő növekedést Békés, Bács-Kiskun és Heves megyében regisztráltak. (MTI)
