Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

PETŐFI NEPE 4 1993. augusztus 27., péntek BARÁTI KÉZFOGÁS JEGYÉBEN Emlékmüavatás Csátalján Háromezer ember jött össze a kö­zelmúltban a megye déli részén fekvő, háromezer lélekszámú Csátal­ján, megünnepelni azt a nagy napot, amelyre már fél éve készül a község lakossága. — Hogyan is kezdődött? — kér­dezem Gombkötő István polgármes­tert és Müller Magdolnát, a,két fő­szervezőt, akik készséggel vállalkoz­tak arra, hogy beszéljenek az indu­lásról, az ötlet megjelenésétől egé­szen a mostani eseményig. — Jó egy éve, hogy egy ismerő­sünk meghívott bennünket Németor­szágba. ahol már szinte hagyomány- nyá vált, hogy a volt csátaljaiak, aki­ket 1945-ben telepítettek ki a köz­ségből, rendszeresen baráti összejö­veteleket tartanak. A találkozókon merült fel az a szép gondolat, hogy a kint élők szeretnének régi falujukban emlékművet állítani a II. világháború áldozatainak. A kezdeményezést volt földink, Georg Crismann vette kézbe, s az ötletet felkarolták a kin­tiek, de megtetszett az ittenieknek is. Végüj is alig több, mint egy esztendő álatt a gondolat testet öltött és elké szülhetett az emlékmű. A vasárnapi avatáson dr. Dankó László kalocsai-kecskeméti érsek mutatta be a szentmiseáldozatot Kühner János érseki helynök segít­ségéve). A templom előtt felállított emlékművet, mely Zöldkerti Ottó munmkája, elhalmozták a jelenlévők a kegyelet virágaival. A 159 áldozat között .16 asszony és leány, sőt két kisgyermek neve is szerepel. A kitelepített kétezer csátaljai ne­vében Georg Crismann, a hadiözve gyek nevében pedig Krix Rozália és végül a Csátaljaiak Baráti Köre ne vében dr.Ottentál Adám tartott be­szédet. Jelen volt és koszorúzott Theodor Zene pécsi német konzul és Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke is. A kegyeletes ünnepség fényét emelte a bajai Mészáros Lázár Gépe­sített Lövészdandár jelenléte is. Bischof Ilona MINDENKI ÉLNI AKAR Hajnali séta a kispiacon A hírős város egyik legnagyobb kispiacán — a Széchenyivárosban — már szürkületkor „ugrásra készen” állnak az eladók. Kínálnák a tetsze­tős, finomnak ígérkező áruikat, ám vevő rajtam kívül senki még. S ezút­tal engem is inkább a termelők, az, eladók sorsa izgat. *** Nagy József hetvenhét esztendős termelő ezt mondja a dúsan megra­kott asztalok mögött: — Helypénz. adó itt nincs. Ezért nagy a tülekedés az asztalokért. Nem szeret senki a földről árulni. Van olyan nem egy, aki éjjel kettőkor már igyekszik elfoglalni a helyét. Külö­nösen a hétvégeken van ez így. De legalább négykor itt kell lenni, ezt tapasztalatból tudom. Nekem egy kétszáz öles hobbim van, azon ter­mesztek paradicsomot, paprikát, meg borsót, babot, uborkát. S vannak gyümölcsfáim is. Szívesen járok ki ide, megéri. *** Egy ötven-hatvan körüli férfi: — Nézze uram, én mondok Önnek valamit, ha a nevemre nem kíváncsi. Tudja, túl sok már a kofa. Másutt nagyban, olcsóbban megveszik, itt nyernek rajta. A hely pénzt, az adót megtakarítják, annyival is több a ha­szon. És közben a kistermelők elől elveszik a helyeket. Ha így megy to­vább, akkor mi maradunk hoppon. Tudja mit? Van úgy, hogy egy árufé­leség,három kézen is átmegy. És ki fizet rá? A termelő is, a vásárló is. *** Gulyás Mihály nyolcvanhárom esztendős ezt mondja: — Gödöllőn végeztem annak id- jén. húsz évig agronómus voltam. Az ötszáz öles kertemben csak gyümöl­csöt fermesztek, és magam is adom el Rajtam ne keressen senki sem. Cseresznyém, szőlőm, almám és szilvám van. Nem panaszkodom, meg lehet élni belőle. Szöllősi Józsefné negyenhét éves ezzel kezdi: — Ezek itt az én virágaim. Most éppen az őszirózsa megy. De van itt szőlő, barack, paradicsom is. A ta­nyámhoz tartozik nyolcszáz szögöl terület. Azelőtt, míg nem lettem munkanélküli, raktáros voltam egy vállalatnál. Kiskorú gyerekem is van még, kell a pótkeret, ezért csinálom. — Haragszik a kofákra? — A viszonteladókra? Nem én. Nézze uram, mindenki úgy él, aho­gyan éppen tud! Ném? Vagyis hát mindenki élni akar. Én arra sem ne heztelek. aki olcsóbban ad bármit, mint én. *** Közben megjön az első vevő, La- buda dánosné. Kérdezem, miért ép­pen itt vásárol? — Itt ddlgozom a szomszédban így kényelmesebb. Az árak sem ma - gasabbak. választék is van. Hát szí­vesen jövök ide mindig *** i Amikor hazafelé indulok, Széche­nyi gróf szobra előtt megyek el. Az egykori gazdasági sürgető . mintha elégedetten bólintana a (nagy) kis- piac felé. Varga Mihály A KECSKEMÉTI JOGI KARRÓL V álasztékot bővít az iskola Az •egyház és állam elválasztása szükséges és helyes, de egyiket sem lehet elválasztani a társadalomtól mondta Katona Tamás, politikai ál­lamtitkár azon az ülésen, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal sajtóklubja rendezett kedden, a kecskeméti vá­rosházán Katona Tamás úgy látja, hogy az egyházak, ha olyan felada tokát vállalnak magukra amelyek egyébként az önkormányzatok szá­mára- kötelezők lennének, nem he­lyénvaló mohó ragadozókról hará csoló egyházakról beszélni, mint ahogy azt az elmúlt évben gyakorta hallani lehetett. Az ilyen esetekben az ingatlan visszaadása kárpótlás, a felekezeti iskolák, kulturális intéz mények a választékot bővítik Az egyházak oktatási feladatairól beszélgetve szóba került a Kecske méten létesítendő jogi kar kérdése is, amely a Károli Gáspár Református Egyetem itteni jogi fakultása lenne Az államtitkár kérdésünkre el mondta Nem tartja üdvözítőnek az egyházi felsőoktatási intézmények létrejöttét, mert lélő, hogv akaratla­nul is gyengíteni fogjak az állami egyetemeket, főiskolákat Az itt ta­nító nagy tudású és a diákok köré­ben népszerű tanárok egy része egy házi intézményben tanít majd to­vább, ezek azonban — legalábbis a kezdeti időkben minden bizonnyal nehéz körülmények között mű­ködő iskolák lesznek. Sialai László azonban, aki a Mű­velődési és Közoktatási Miniszté­rium képviseletében volt jelen a keddi megbeszélésen, másként látja. Kérdésünkre elmondta: a felsőokta­tási törvény megszületése óta nincs akadálya egyházi felsőoktatási in­tézmény életre hívásának, a minisz­térium minden e célú kezdeménye­zést támogat. így a református egy­házét is. Más kérdés, hogy mikor in­dulhat itt a képzés. Ez attól függ. hogy az egyház mikor teszi le az asz­talra oktatási koncepcióját, s attól, hogy rendelkezik-e megfelelő kép­zettségű tanári karral. Minden más kérdést csak ezek után lehet megvá­laszolni, az azonban már bizonyos, ha az egyetem beindul, államilag el­ismert diplomát ad, maga rendelke­zik ,i felvételi módjáról, a tandíjról, s niás. az egyetemi autonómiába tar­tozó ügyekről is Elképzelhető, hogy együttműkö­dési megállapodás születik a szegedi egyetem és a formálódó református egyetem között, de erről konkrét el­képzelések még nem ismertek Ábrahám Eszter A magány os lovagvárépítő Az emberi alkotásvágy és fantázia határtalan Szinte hihetetlen, hogy a mai. modern korban eszébe jutott egy embernek, nevezetesen Taródi Istvánnak, hogy egy teljes ókori vá­rat építsen fel a soproni Lövérekben. méghozzá egymaga. A megszállott várépítő még fiatal korában, 1945 ben csak egy kismé­retű várat épített Iából, majd I960 tói egy igazi, valódi kővár építésébe kezdett teljesen saját erőből Ez idő­ben talán ő volt a legbátrabb és egyetlen vállalkozó Az akkori rend­szer hatóságai nem ellenezték, de nem is támogatták ezt a komolyta­lannak tűnő tervet. És íme, ma már áll a vár Idegenforgalmi jelentősége is egyre nő. Sok hazai és külföldi tu­rista keresi fel annak ellenére, hogy nem ingyenes a látogatás, a tiiLjjiivi: nos belépődíjat szed. Az elmúlt tör­ténelmi korokat idéző látvány von­zóvá tette a nagyközönség előtt, s így egyre többen látogatják. A vár külső és belső megjelenése alapos tervezőmunkára vall és ma­gán viseli az ókori várépítési stílus valamennyi jellegzetességét A bejá­rni előtt vizesárok és felvonóhíd, ezen lehet bejutni a várba. A bástya és a torony is énlekes látványt nyújt*,! lövésekkel Az udvarban jobbról le bet megközelíteni a cár termeit, szó bán Jórészt Korabeli bútorokkal, be­rendezési tárgyakkal találkozhat a sok kíváncsi látogató. A mai kor szellemének megfeie­• A lovagvár részlete. lően a villanyvilágítás és a korszerű fűtés is része az ókori várnak. Itt la­kik a vár ura feleségével kettesben, és a látogatóktól szedett belépődí­jakból építi tovább a várat. A hatvannyolc éves Taródi úr je­lenleg a hátsó várfal építésén dolgo­zik, és reméli, hogy megéri életmű­vének befejezését. K. I. »•« csr HETI SOROZATUNK Horthy, a tengerész 4. Össztűz a Novara vezérhajóra • A legendás Novara gyurscirkáló. A gyorscirkálók, miután a meg­adott helyen találkoztak, egyenletes, 25 mérföldes sebességgel haladtak Cattaro felé Elöl a leglassúbb Saida, hogy hozzá igazodjanak, mögötte a Helgoland, s a menetet utóvédként a vezérhajó, a Novara zárta. Ezen a se­bességen akkor sem változtattak, amikor vették a Csepel rádiójelenté­sét a felbukkant ellenségről (brit cir­kálókról és olasz rombolókról), majd 7 óra 20-kor az egyik vízi repülőgép tájékoztatását. Kisvártatva két repü­lőgép támadását kellett elhárítaniuk. Horthy 8 óra 6 perckor arcvonalba, alakzatba rendezte hajóit. A kifutás eredménnyel kecsegtet 9 órakor Horthy leadta első jelem tését a Bocche de Cattaróban lévő cirkálóflotilla-parancsnokságnak, amely így szólt: „8 óra 51-kor saját egységeink a 607. számú négyzet­ben, menetirány 25 fok, menetsebes­ség 20 mérföld. A láthatár alatt me­netirányban, ellenséges cirkálók, ki­futás eredménnyel kecsegtet”... 9 óra 28-kor mindkét fél egyszerre nyitott tüzet 8000 méterről. Ez a saját 10 cm-es ágyúk számára az éppen még elérhető legnagyobb, az ellen­ség 15.2 cm-esei számára pedig a legkedvezőbb lőtávolság. Horthy, hogy a saját tűz hatásosabb legyen, igyekezett közelebb kerülni az ellen­séghez, ezzel egy tervezett torpedó­támadáshoz is kedvezőbb helyzetet teremtve. Elrendelte tehát a ködfej­lesztő készülékek megindítását. A váratlanul és lökésszerűen fellépő északkeleti szél az erős ködöt az ép­pen balra forduló cirkálóinkra nyomta és azokat beborítva, meghiú­sította a torpedótámadást. A ködből a cirkálók 9 óra 38-kor bontakoztak ki és fejlődtek nyom­dokvonalba. A 9 óra 38-kor mért tá­volság 4500 méter volt! Ekkor indult meg mindkét oldalon a leghevesebb tűzharc, az elkesere­dett tengeri csata a három cs. és kir. cirkáló, valamint a két brit cirkáló és az öt olasz romboló között, mivel az eddig nyomdokvonalban érintkezést tartó négy ellenséges romboló ugyancsak lőtávolságra jutott és bal­ról már készülődött a torpedótáma- • dáshoz. Erős zárótüzet kapva, a har­coló cirkálókhoz csatlakoztak. Jobbról a brit cirkálók és az Aquila , gyorsütemű sortüzekkel árasztották el gyorscirkálóinkat, s közben az el­lenség a távolságot 8000 méterre nö­velte. A Horthy által kikényszerített közelharcból lassacskán egy 7400—8900 méteres távolságból ví­vott párhuzamos tűzpárbaj keletke­zett. És míg az ágyúi a számukra nagy távolságra lévő ellenséget alig érték el, addig azok tüze, főleg a Dartmouth-é, igen hatásos volt. Többször is eltalálták a Novarát. Az első súlyosabb találatot a Hel­goland kapta 9 óra 50-kor, s ez egy ember életébe került. 10 óra 4-kor kapta a másodikat, amely, mint az első, tüzet okozott, de ezt rövid idő alatt eloltották. A kapitány eszméletét veszti A Saida 10 óra 50-kor kapott az orrára egy nehezebb belövést, egy tengerész meghalt, többen megsebe­sültek. 10 óra 10-kor egy 15.2 cm-es grá­nát csapott be a Novara parancsnoki tornya mögé, amely a tornyot mér­gesgázokkal töltötte meg és felrob­bantotta a felvonóban lévő lőszert. Horthy Miklóst öt repesz sebesítette meg a lábán, homlokán, lángoló ru­hájától égési sebeket szenvedett. He­lyettese, Szuborits Róbert korvettka- pitány pedig elesett. Horthy egy időre a keletkezett mérges gázoktól eszméletét is vesztette. Ez alatt Wit kowski sorhajóhadnagy, a hajó tüzér­tisztje és rangidőse vezette a hajót, s vele a csoportot. Amikor Horthy visszanyerte eszméletét, ismét át­vette a csoport vezetését, míg a hajó parancsnokságát Witkowskira hagyta, aki feladatát a legnagyobb pontossággal és fegyelmezettséggel végezte. Tengeri csata, légi támogatással Időközben a cs. és kir. tengerész­repülők is támadták a brit cirkálókat, egy ízben a K—179-es repülő légi­harcot vívott két ellenséges repülő­géppel, közülük az egyiket olyan eredményesen lőtte, hogy az kényte­len volt a vízre leszállni. A K—179-es tíz találattal megúszta. A K—205-ös lemerülésre kényszerített egy tengeralattjárót, amikor táma­dásra indult a gyorscirkálók ellen. Összesen hat tengerészeti repülőgép vett részt a harcban, és felderítő repü­léseiken az ellenség mozgásáról szerzett ismereteik közlésével ered­ményesen járultak hozzá a gyorscir­kálók sikeres kitöréséhez. 10 óra 30 perckor a Novarát vég­zetes találat érte. Egy 15,2 cm-es lö­vedék a hátsó turbinahelyiségbe vá­gott. és összeroncsolta a kondenzá­tort, ahol a turbinákban elhasznált gőz válik ismét vízzé. 16 kazán közül nyolcban a tüzet el kellett oltani, a többit is csak tengervízzel lehetett táplálni. A gépszemélyzet megfeszí­tett erővel dolgozott, hogy a gépeket továbbra is üzemben tartsa, azonban minden igyekezetük hasztalan volt. A Novara lobogóval jelezte a mö­götte haladó Helgolandnak, hogy már csak 10 percig képes folytatni az utat.A gyorscirkálók helyzete egy- csapásra válságosra fordult, pusztu­lásuk elkerülhetetlennek látszott... (Következik: A díszlobogóval és a császár arcképével távozott) MOZI, KTV, KISKUN TV Augusztus 27., péntek KECSKEMÉT. A mozik mű­sora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 óra­kor; IDÉTLEN IDŐKIG. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Árpád: 6 és 8 órakor: HANTA-PALINTA. Színes, ma­gyarul beszélő francia film. Stúdió: 7 órakor: SZERELEM. Színes, orosz film. Csalánosi autósmozi: este 9 órakör: KŐBUNKÓ (?) Színes, magyarul beszélő amerikai film. Kopjás és Kopjás Kft. mozi: Liszt F. u.. 21.30 órai kezdettel: DUPLA 0 KÖLYÖK. Színes, szinkronizált, amerikai filmvígjá­ték. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: ÚSZÓ ERŐD. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KTV: 6—10: KÉPÚJSÁG. 10—10.30: Clipperc (ismétlés). 14—16: Budapest tv. 16—20: Szív tv (II.) produkció. 20—24: TV4 (II.) produkció. KISKUN TV: 5—20: KÉP­ÚJSÁG. 20—20.20: Helyi híradó. 20.20—0.20: TV4 műsora. oQ 6000 Kecskemét, Szegedi út 18/A Telefon: 76/483-883

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents