Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
8 1993. augusztus 26., csütörtök MEGYEI KORKÉP Katonai szakértőnk írja: MiG-ológia • A MiG—21-esek fölött eljárt az idő. A sugárhajtású harci repülőgépek az 50-es évek elején jelentek meg a koreai háborúban, bár a Szovjetunió légierejének állományában már 1949-ben rendszeresítették a MiG—15-ös vadászrepülőket. A magyar honvédségnél is forradalmi változást jelentett, amikor a motoros csatarepülőket lecserélték MiG— 15- ösökre, amelyek közül az első tizennégyet Kunmadarason vették át 1951. július 23-án, igaz, június 16- ától már hivatalosan is hadrendben álltak. Ezt követték a MiG—17-es vadászok (FRESCO), amelyeket még a ’70-es évek közepén is használtak több mint 20 országban. Ez volt az első olyan szovjet gyártmányú vadászgép, amely átlépte a hangsebességet. Ezután a MiG—19 (FARMER), következett. Korszerűségét fémjelezte, hogy akkoriban a világ egyik leggyorsabb vadászgépe volt. Az USA hadserege csak egy orrhosszal előzte meg, az akkori F—100-asnak nem volt párja. A MiG-család fejlesztésében az első nagy robbanást a MiG—21-es (F1SHBED) hozta, amelyet több mint 2 évtizedig gyártottak 10 változatban. Jelenleg a Magyar Honvédség kötelékében a vadászrepülők 70 százaléka MiG—21 MF, illetve a Bisz típusú. A Magyar Néphadsereg költségvetésében annak idején nagyon sokat nyomott a latban, hogy a MiG—21-esek „családban" készültek: sokat megtakaríthattak a beszerzéskor, a kiképzéssel és magával a gépek üzembentartásával is, hiszen az egyes típusok számos tekintetben „csereszabatosak” voltak. A MiG—21-es állományt a 80-as évek elején MiG—23-asokkal egészítették ki (FLOGGER). A hozzáértő repülőszakemberek véleménye szerint ez a típus változtatható számynyílása miatt 3 repülőgépet egyesít magában: ha kell, hangsebességgel 1000-2000 méter alacsonyan földi célokra vadászik, de alkalmas légicsatákra is, mert hirtelen kétszeres hangsebességre tud kapcsolni, szárnyait a törzséhez vonva mint a rakéta, s eltűnik az „ellenséges” gép elől. Fel lehet szerelni rakétákkal, de van egy 23 milliméteres gépágyúja is. A MiG—21-esek 1971 óta teljesítenek szolgálatot, bármilyen rugalmas, sokoldalú gépek is, eljárt fölöttük az idő. Ezért döntött úgy a magyar kormányzat, hogy a 800 milliós szovjet adósság fejében — darabonként 18 millió dollárért — MiG—29-es elfogó vadászgépeket (FULCRUM) vásárol. Miért kell ennyit költeni néhány katonai gépre? — teszik fel a kérdést azok, akik a számok mögötti gondokat kevéssé ismerik. Magyarországnak, mint minden független és szuverén államnak, meg kell tudnia védenie saját légterét. Ehhez olyan katonai repülőkre van szükség, amelyek egyrészt sokoldalúak, másrészt fegyverzetükkel, gyorsaságukkal szembe tudnak szállni minden ellenséggel. A MiG—29-es nyugati szakértők szerint vetekszik a kategóriájába tartozó F—16-os és F—18-as vadászgépekkel. 1984-ben állították hadrendbe, ezért ma is korszerűnek számítanak. Fegyverzete igen megbízható, a bal számytőben elhelyezett 30 milliméteres gépágyú percenként 2500 lövést tud leadni, a két szárny alatt három-három irányított, infravezérlésű levegő-levegő rakétának van helye. Maximális repülési magassága 17 000 méter, csúcssebessége 2240 kilométer óránként. Földközelben 200-300 méter magasan repülve is alkalmas légi célok megsemmisítésére. Olyan fedélzeti rádiólokátorral rendelkezik, amelynek felderítési távolsága több mint 100 kilométer, a légi célok megsemmisítésére 80 kilométerről képes. Megérik-e az árukat ezek a gépek? Az azonos kategóriába tartozó F—16-osok 24 milliárd dollárba kerülnek, nem számítva a hozzájuk szükséges infrastruktúrát. Damó László A KECSKEMÉTRE TELEPÍTÉS NEMZETVÉDELMI ÉRDEK Nincs veszélyben a polgári hasznosítás A Honvédelmi Minisztérium kecskeméti repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján a zajterhelésről elhangzottakkal részletesen foglalkoztunk lapunkban. Hasonlóan izgalmas kérdés, hogy a MiG—29-esek telepítésével meghiúsul-e a, repülőtér tervezett kettős, katonai és polgári hasznosítása? A HM szakértői erre a következő választ adták: — A MiG—29-es vadász- és az L—39-es típusú kiképző repülőgépek Kecskemétre telepítése semmilyen formában nem befolyásolja ezeket a törekvéseket. Ezek megoldása, illetve valóra váltása nem ettől függ. Ahhoz, hogy ebben előre tudjunk lépni, komoly szakértői tárgyalásokra, tárcaközi egyeztetésekre és nem utolsósorban a nemzetközi légügyi szervekkel való kapcsolatfelvételre és eljárásra is szükség van. A minisztérium — a Magyar Honvédség illetékes szerveinek bevonásával — készen áll a szakértői tárgyalások beindítására, nem képviselünk merev, elzárkózó álláspontot. A repülőtér alaprendeltetésének fenntartásáról, ezen belül a honvédelmi érdekek • A kecskeméti ezred emblémája. érvényesítéséről ugyanakkor nem mondhatunk le. A részben polgári célú hasznosításról korábban a franciaországi Bordeux egyik repülőterének vezetőhelyettese készített Kecskeméten egy komoly tanulmányt és igen biztató képet vázolt a kettős hasznosításról. A Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke, Mécs Imre országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja pedig arról biztosította a kecskeméti képviselőket egy tájékoztatójában, hogy ő és az alapítvány lobbyzik a részben polgári célú hasznosításért. Merász József polgármester és Ivanics István alpolgármester nyári szabadsága alatt a várost vezető Hideg Antal is informálódott a kérdésben. Megtudta, hogy a hasonlóan terhelt, napi 6 órán át katonai repülésre kihasznált légibázisok szerte Európában úgynevezett nyitott repülőterek, vagyis a polgári forgalomnak is lehetőséget biztosítanak. Szerinte meg kellene vizsgálni, hogy a teherfuvarozási profillal mekkora tőke vonható be, és ebből a környezetszennyezést a hosszú évtizedek helyett esetleg gyorsabban fel lehetne számolni. Ez a megoldás ezért is lenne kívánatos, mert az alpolgármester elismeri: a MiG—29-esek Kecskemétre telepítése nemzetvédelmi érdek, amit egy önkormányzat aligha hiúsíthat meg, bár a törvényes jogaival köteles élni. (m.) KÉPVISELŐI KÉTELYEK, JAVASLATOK Célpont lehet Kecskemét? A hétfői kecskeméti képviselő-testületi ülésen két képviselő indítványt nyújtott be a MiG—29-es gépek telepítésével kapcsolatban. Az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának adta ki a közgyűlés vizsgálatra a beadványt, amit az alábbiakban ismertetünk. A két világháború között létesített katonai repülőtér várostól való távolsága és katonai rendeltetése telepítésekor nem sértette és nem veszélyeztette Kecskemét lakosságának érdekeit. Sajnálatos módon a város megkérdezése nélkül az 1950-es években sugárhajtású harci gépeket rendszeresítettek, mellyel egyidejűleg fokozatosan fejlesztették a technikát és a repülőteret. Az utóbbi hetekben különböző riportok kapcsán nyilvánosságra került, hogy Oroszország adósságai törlesztéseként MiG—29-es típusú harci gépeket szállít Magyarországnak és ezeket a repülőgépeket Kecskemétre kívánják telepíteni. Félelmetes és megdöbbentő az a közlés is, hogy a repülőtéren lefolytatott környezetvédelmi vizsgálat olyan nagy mérvű környezetszennyeződést állapított meg, melynek káros hatása a polgárokra nem ismert. Nem tudjuk, hogy hány év és milyen nagyság- rendű költség szükséges a szennyeződés megszüntetésére. Felháborító és az érvényes törvényekkel ellentétes, hogy a kecskeméti önkormányzat megkérdezése és beleegyezése nélkül Kecskeméten akarják rendszerbe állítani a MiG—29-es típusú harci gépeket és az ezzel kapcsolatos kiképzéseket már folytatják Oroszországban. Amennyiben Kecskemétre telepítik a MiG—29-es gépeket, akkor minden kecskeméti polgárnak tudomásul kell vennie, hogy ellenséges katonai támadás esetén a magyarországi első számú katonai célpont a kecskeméti repülőtér és vele a város. A fenti katonai, stratégiai, környezetvédelmi és jogi kérdések tisztázására javasoljuk, hogy a közgyűlés válasszon ideiglenes bizottságot a pártok képviselőiből. A bizottság szakértők bevonásával folytasson tárgyalásokat az illetékes honvédelmi és környezetvédelmi miniszteriális szervekkel és számoljon be munkájáról 1993. november 1-jéig a közgyűlésnek. Javasoljuk, hogy az egyeztető tárgyalások lefolytatásáig a MiG—29 típusú harci gépek kecskeméti telepítését függesszék fel. Kérjük indítványunk elfogadását és felhatalmazni az illetékes bizottságot, hogy soron kívül tegyen előterjesztést az ideiglenes bizottság tagjaira, elnökére és feladataira. Katona László Dr. Szentkirályi László önkormányzati képviselők A titkosság indokai • A MiG—29-esek telepítésének megvizsgálják a környezeti hatásait. A fenti beadvánnyal egy időben, a hétfői képviselő-testületi ülésen Hideg Antal alpolgármester is írásban tájékoztatta a közgyűlést. Mint ismeretes, az alpolgármester holland barátaitól értesült a tavaly végzett holland—magyar talajszennyezési vizsgálatról a kecskeméti repülőtéren. Az emlékezetes reptéri sajtótájékoztatón való részvételét Hideg Antal ahhoz kötötte, hogy a vizsgálat eredményét bocsássák a város rendelkezésére. Erre ígéretet kapott, de teljesítése csak részben történt meg: a részére átadott anyag a 9. oldallal kezdődött és fontos mellékleteket nem tartalmazott. A minisztérium munkatársa kérte, bizalmasan kezelje az anyagot, bár a törvények nem engedik a környezetvédelmi problémák titkosítását. A szakértők vizsgálati jelentésükben is azt ajánlották: a helyszín és a szomszédos területek használóit tájékoztatni kell. Hideg Antal kedden ismertette a holland—magyar jelentést a kecskeméti önkormányzat környezetvédelmi bizottságának, szó szerint felolvasta azt. Egy másolatot kértünk tőle, de ez elől elzárkózott. Felvetettük, hogy a bizottsági ülésen magnóra felvesszük az általa felolvasott szöveget, erre úgy reagált: ezt meg fogja tiltani. Jóllehet, a bizottsági ülésre is ugyanaz vonatkozik, mint a képviselő-testületi ülésre. Vagyis, zárt ülést csak fegyelmi, összeférhetetlenségi és önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor lehet tartani. Illetve az önkormányzat vagyonával való rendelkezéskor, ha a nyilvánosság üzleti titkot, vagy az önkormányzat érdekeit sértené. Az alpolgármester elmondta: a minisztériumi kérés ellenére ő nem kezelte egészen bizalmasan a jelentést, de jóhiszeműen feltételezi, hogy a titkosságnak mégis lehet két elfogadható indoka. Az egyik, hogy a HM nem akart „kalamajkát", mert tudták, akkor gond lehet a MiG—29-esek Kecskemétre telepítésével. Hideg Antal feltételezi azt is, hogy katonai titokvédelmi problémák is lehetnek a háttérben. Ugyanis másfél-két méteres mélységben, egy méter vastagságban tűz- és robbanásveszélyes elfolyt anyag van több helyen a repülőtéren. Titok lehet, mennyire vannak ezek egymással összeköttetésben a talaj alatt, milyen következményei lehetnek egy esetleges robbanásnak? A holland—magyar jelentés legfőbb tanulsága Hideg Antal szerint az, hogy a környezetvédelmi vizsgálatot a repülőtér kerítésén túlra is ki kellene terjeszteni. Az elfolyt üzemanyag talajszennyezési terjedés irányát — amire van feltételezés a jelentésben — ellenőrizni kellene. M. Gy. Részlet a hollandmagyar jelentésből Jóformán alig találtunk vizet, a folyadék leginkább csak benzint tartalmazott. A talajban található aromás szénhidrogén-vegyületek szintje olyan magas, hogy a talaj szállítását és mozgatását csupán bizonyos elővigyázatossági intézkedések betartásával — védőruházat, fokozott egészségügyi rendszabályok és esetleg gázálarcokkal — szabad végezni. Ugyanez vonatkozik a talajvízzel való érintkezésre. Videofelvétel A holland—magyar környezetszennyezési vizsgálatról videofelvétel is készült. Ennek egyik részletén látható, hogy a talajból nyert „vizet" egy lapátra téve nyílt lánggal meg tudták gyújtani magas kerozintartalma miatt. Polgármesteri levél a miniszterhez A hétfői képviselő-testületi ülésen Merász József polgármester bejelentette: a városfejlesztési bizottság neki írt levele alapján a MiG—29-esek ügyében maga is írásban fordult Für Lajos honvédelmi miniszterhez a felvetődött kérdésekkel, de a választ még nem kapta meg. A vitában a polgármester kérte a képviselőket, majd az információk birtokában döntsenek és alkossanak véleményt. Hatósági eljárás Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, dr. Major Tibor Kecskeméten tájékozódott a kialakult helyzetről. Az ön- kormányzat kérte tőle, hogy a törvényben előírt hatásvizsgálatot a felügyelőség indítsa meg. Továbbá, hogy az igazgató kérje a HM-et, tájékoztassák a holland—magyar jelentésről a szomszédos (területek használóit. Mivel a repülőtér üzemanyag-felhasználása a MiG—29— esekkel háromszorásra nő és a súlyos szennyezés oka az üzemanyag- kezelésben és a belső vezeték folyamatos szivárgásában keresendő, Major Tibort kérik arra is, vizsgálják meg, az új géptípussal a tajajszeny- nyezés milyen mértékben nő? Tudnak-e gazdálkodni az önkormányzatok? LONDONI SZAKLAP VÉLEMÉNYE Jugoszlávia hadiipara A rendszerváltás után az önkormányzatok tulajdonába került az előzőleg állami tulajdonú, de a tanácsok kezelésében levő számos vagyontárgy és ingatlan. Tulajdonosai lettek értékpapíroknak, belterületi földeknek. lakásoknak, épületeknek, víz- és csatomaműveknek, ingatlankezelő, moziüzemi, temetkezési, kéményseprő vállalatoknak. De vajon lehet-e forgatni, gyarapítani ezt az óriási vagyont? — kérdeztük Wapplerné dr. Balogh Ágnestől, a Belügyminisztérium hatósági főosztályának helyettes vezetőjétől. — Az önkormányzati vagyon több részből áll. Egyik részét az úgynevezett forgalomképtelen vagyontárgyak alkotják, mint az utak, a hidak. A másik része olyan korlátozottan forgalomképes tárgyakból áll, mint a földbe lefektetett csövek, vezetékek. Az olyan vagyontárgyakkal, mint amilyenek például az iskolák, az óvodák, már lehet gazdálkodni. De vállalkozni csak az úgynevezett forgalomképes vagyonnal lehet: a lakásokkal, a földekkel, a gyárakkal, a telephelyekkel. A privatizáció során a földterületekért cserébe az önkormányzatok részvényt vagy üzletrészt kapnak, de készpénzben is kérhetik az ellenértéket. — A privatizáción, illetve az egyszerű eladáson tál hogyan juthatnak pénzhez az önkormányzatok? — Nem közvetlen pénzbevétel, de mégis hasznot hoz, ha eladás helyett „beviszik" a földjüket valamilyen vállalkozásba. Például egy termelőüzem építéséhez járulnak hozzá, így a település lakosságának munkahelyet teremtenek, s a további infrastrukturális beruházásokat is odavonzzák. Hiszen új utak, telefonhálózatok ott épülnek, ahol az ipar megtelepszik. Legtöbbször élnek a közös hasznosítás lehetőségével a tulajdonukban levő műemlékek, műemlék jellegű kastélyok, kúriák esetében is. Az önkormányzatok a felújításért cserébe a vállalkozó rendelkezésére bocsátják az épületeket, s a létesülő szálloda hasznából mindketten részesülnek. — Miként juthatnak többletbevételhez azok az önálló kistelepülések, amelyek területén nincsenek műemlékek és az üres belterületi földjeiket senki sem kívánja megvenni? — Az átmeneti szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az árverés során megmaradó termőföldeket az önkormányzatok között osztják majd szét. Ezeken a földeken elvileg jövőre már elkezdhetnek gazdálkodni. De az állam továbbra is nyújt segélyeket, támogatást az elmaradott településeknek, gondjaik enyhítésére, felzárkózásuk gyorsítására. A törvényben előírt közszolgálati tevékenységük ellátásához szükséges pénz 70-80 százalékát a költségvetés az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. így tehát csak a hiányzó 20-30 százalékot kell előteremteniük a helyi testületeknek. Ehhez viszont elég gazdaságosan működni, nem kell mindenáron vállalkozni. Nincs is meg az önkormányzatoknak a lehetőségük a vállalkozásra: a vagyonukat ugyanis nem kockáztathatják. Sok helyen a gazdasági joggal sincsenek tisztában, hiszen korábban nem volt szükségük effajta ismeretekre. Ma viszont közgazdasági és vállalkozói szemléletre egyaránt igény van, viszont ennek kialakulásához idő kell. Domi Zsuzsa Kis-Jugoszlávia helyreállította hadiiparát, és jelenleg a fegyvergyártás továbbfejlesztésén dolgozik — állítja a Jane's Defense Weekly című katonai szaklap. A fejlesztésre az Egyesült Nemzetek Szervezete szankcióinak ellenére, vagy talán éppen azok következtében került sor. A kutatás fő irányvonalait egy új repülőgéptípus, száz milliméteres páncéltörő lövegek és a katonai szállító járművek új családjának ki- fejlesztése jelenti. A londoni szaklap emlékeztetett arra is, hogy a délszláv válság kirobbanása és a föderáció szétbomlása előtt a hadiipar volt Jugoszlávia legjövedelmezőbb ágazata: évente mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott a fegyverexport, a legjelentősebb vásárlók pedig Irak, Líbia és Burma voltak. Paul Beaver, a cikk szerzője felhívta a figyelmet: Belgrad egyrészt a horvát-szerb konfliktus kiújulásától tartva fejleszti hadiiparát, másrészt pedig arra számít, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók eltörlése után felújíthatja a fejlődő országokba irányuló fegyverexportot. A korábbi szövetségi hadtáphiva- talt Jugoimport néven állami tulajdonú holdinggá szervezték át, s ez a .vagyonkezelő csoport tartja kezében a Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és Szlovéniából áttelepített hadiüzemeket. A jelentősebb hadigyárak Cacak, Trstenik, Lucái, Uzice és Valjevo településeken helyezkednek el. Közülük Valjevo és Cacak jelen pillanatban a lőszergyártás központja. A repülőgépgyártás terén Belgrad a legjelentősebb sikert a G—5 Super Galeb együléses gépek kifejlesztése révén érte el. A repülőgép vázát átdolgozták (így négy rakétát is vihet magával), a szárnyvégeket pedig úgy alakították át, hogy AA-8 „Aphid” típusú, hőérzékelő levegő-levegő rakéták is felszerelhetők legyenek. A pancsovai UTVA repülőgépgyár mérnökei átdolgozták a J—22 Orao típusú sugárhajtású gépet, amely így kis sebesség mellett is harcképes — állítja a cikk szerzője. Befejeződött a földárverés Az országban elsőként a Veszprém megyei Lovászpatonán fejeződött be a kárpótlási földárverés. — Végre egy téeszben befejeződött a tulajdonviszonyok átalakítása, mind a kárpótlásra jogosultak, mind a téesz részarány-tulajdonosai nevesített földtulajdonhoz jutottak. Látható tehát, hogy a falvakban is minden különösebb nehézség nélkül, a kor igényei szerint át lehet rendezni a tulajdonviszonyokat — hangsúlyozta Sepsey Tamás államtitkár kedden a megjelent mintegy negyven licitáló előtt. Egy évvel az első kárpótlási földárverés után ugyanis kedden ebben a faluban kezdődött meg a termelőszövetkezetek földjei árverésének harmadik, egyben utolsó fordulója. Több mint 850 hektárt; 13 ezer 345 aranykorona értékű szántót és 195 aranykorona értékű erdőt ajánlott árverésre a kárpótlási törvény értelmében a lovászpatonai termelőszövetkezet. Az 1500 lelket számláló faluban csaknem 100-an licitáltak a termőföldekre, s végeredményben szinte minden család földhöz jutott.
