Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

5 1993. augusztus 25., szerda MEGYEI KORKÉP AZ ESZMEI KÁR FELBECSÜLHETETLEN Teljesen elpusztult a több száz éves ősborókás 1 A fenyves hétfőn hajnalban kapott lángra. Rövidesen már csak ez maradt belőle. Az ország eddigi legnagyobb ki­terjedésű erdőtüze pusztít napok óta Bócsa-Jakabszállás-Kaskantyú- Orgovány térségében. Becslések sze­rint a Kiskunsági Nemzeti Parknak mintegy 2000 hektárnyi területe vált a lángok martalékává. Dr. Tölgyessi Istvánt, a nemzeti park igazgató-he­lyettesét az elszenvedett kár mérté­kéről kérdeztük.- Gyakorlatilag teljesen meg­semmisült ez a táj, elpusztult az élő­világ nagy része. Több száz év alatt kialakult borókás vált a lángok mar­talékává. Ennek eszmei értéke kife- jezhetetlen, a jogszabályi kárbecslés alapján pedig 100 ezer forinttal szá­molhatunk hektáronként. Ez ugyan jelentős összeg, de a veszteség pó­tolhatatlan. Még akkor is, ha hosszú évtizedek múltán újra éled ez a táj. Lesz itt még borókás, csak teljesen más, mint volt.- Mit tekintenek a legsürgősebb feladatuknak? — Legkésőbb ősszel megkezdjük az égett törzsek, az elpusztult nö­vényzet kitisztítását, hogy a regene­ráció mielőbb meginduljon. Ne csú- foskodjék itt ez a temetői táj. Terve­ink szerint ezzel párhuzamosan megkezdjük a tűzoltó, tűzfigyelő szolgálat megszervezését. Több ezer . hektár felügyeletét kell megolda­nunk. A természetes fejlődés során ugyanis ezt a borókást egy vastag gyep fogja majd követni, ami szintén rettentően tűzveszélyes lesz. Megfi- gyelőtomyokra és biztonságos riasz­tási rendszerre van szükségünk, s a felvezető utakat is ki kell alakíta­nunk. Mert szerencsére ugyan már nincsenek itt az oroszok, de az is igaz, hogy amíg használták a lőteret, addig a tűzre is odafigyeltek. Persze az is igaz, hogy nagyrészt pont ők gyújtották meg az erdőt. Viszont azonnal ki is mentek néhány tankkal, és eltaposták a lángokat. Meg kell szerveznünk továbbá a terület tudományos kutatását is. Itt ugyanis egy igen komoly, úgyneve­zett követő kutatásra nyílik lehető­ség. Az itteni tapasztalatunk a tudo­mány kincse lehet. Ezért évente meg­ismételt biológiai, fizikai, kémiai vizsgálatokkal szeretnénk folyama­tosan nyomon követni a terület rege­nerálódását. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy ekkora tűz után mi­ként éled fel a természet. Kár, hogy minderre pont nálunk nyílik majd le­hetőség. - galambos­Nem kellett kitelepülni Miniszteri ígéretek A tűz által veszélyeztetett közsé­gek egyike volt Orgovány. Szeren­csére nem került sor az itt lakók kite­lepítésére, de a tanyák közül néhá­nyat azonban szinte méterekre meg­közelítettek a lángok. A vasárnap délutántól hétfő hajnalig terjedő idő­szak volt a legkritikusabb. A történ­tekről Kristóf Lajost, a falu polgár- mesterét kérdeztük.- Közel ötven hektárnyi fenyves égett porig — közvetlen közelünkben. Recsegtek, ropogtak az ágak, hatal­mas magasságban repkedtek a szik­rák. Az egykori szovjet lőtér irányá­ból pedig másfajta zajok jöttek: ha­talmas robbanásokat hallottunk. Az évekkel ezelőtt kilőtt, de fel nem robbant gránátokat érték el a lángok. Szóval rémisztő éjszaka volt. Hangosbemondón és telefonon ri­asztottuk az embereket. Legalább százötvenen vettek részt a mentés­ben. Lapátokkal, ásókkal, mindennel amivel tudták, oltották a tüzet. Aki­nek volt, hozta a gépeket is. Trakto­rokkal, tárcsákkal, talajmarókkal, munkagépekkel mentettük a menthe­tőt. A veszélybe került tanyák falait, tetőzetét, az udvaron lévő szalmakaz­lakat folyamatosan locsolták, miköz­ben a tűz terjedését tárcsázással megakadályozták meg. Ez utóbbi nagyon eredményesnak bizonyult. A tanyákkal ugyanis nem nagyon tud­tunk volna mit kezdeni. Hiában vol­tak ott a tűzoltók, ha lángra kap va­lami* csak egyetlen dolgot lehet csi­nálni: felülni a tűzoltóautóra és el­menekülni minnél messzebbre. Erre azonban csak a legvégső esetben ke­rült volna sor — vagy talán akkor sem. Többen kijelentették, hogy még az égő házukat sem hajlandók el­hagyni. Volt például, aki az összes holmiját kipakolta, lovait, birkáit el­hajtotta, de ő maradt. Meg tudom ér­teni. Nagyn sok segítséget kaptunk a polgári védelem tisztjeitől, akikel a falu esetleges kitelepítésének a tervét is egyeztettük. Természetesen az embereket időben tájékoztattuk a várható veszélyről és tárgyaltunk a közeli községek vezetőivel is. Izsák és Jakabszállás vállalta, hogy befo­gadnak minket. Szerencsére erre vé­gül nem került sor. [&U 1 Dr. Gyurkó János (jobbról) és a válságstáb tagjai, közvetlenül a földet érés után. Kétségbeejtő látványban volt részük. Hétfőn délután, a válságstáb meg­alakulását követően járt a katasztrófa helyszínén dr. Gyurkó János környe­zetvédelmi miniszter. Tájékozódott a kár mértékéről, meghallgatta az oltás vezetőjének jelentését a kialakult helyzetről, majd helikopterről meg­szemlélte a tüzet.- Hatalmas terület pusztult el a lángokban. A kár értékét pénzben ki sem lehet fejezni - összegezte a látot­takat. Minden segítséget meg kell adni a tűz továbbterjedésének a meg­akadályozása érdekében. Beleértve ebbe az esetleges külföldi segítséget is. Ezen elsősorben a repülőgépeket értem. Persze nem vagyok tűzoltási szakember, majd a tűzoltók meg­mondják, hogy milyen gépekre van szükségük. Mindenesetre olyanokat, amilyenek Magyarországon is van­nak, nem akarunk behozni. Nagyobb teljesítményű gépek kellenek ide, melyek két és fél köbméter víznél többet tudnak egyszerre felvinni. Ha úgy adódik, ezeket a lehető legrövi­debb időn belül be kell hozni.- Milyen kormányintézkedésekre számíthatunk?- Azt tesszük, amit a katasztrófa- helyzetekben tennünk kell. Össze­hangoljuk a dekoncentrált szervek, az önkormányzatok munkáját. Min­dent megteszünk a helyzet javítása érdekében, hathatós intézkedések várhatók. A katasztrófák elhárítására egyéb­ként külön tétel van biztosítva a költ­ségvetésben, így erre az esetre sem kell pénzt elkülöníteni. Most azon­ban csak a károk enyhítésének a lehe­tőségét mérlegelhetjük, hiszen ennek teljes felszámolása lényegesen hosz- szabb időt vesz igénybe. Azt viszont, hogy mindez mikor valósul meg, mennyibe kerül majd, és ki fogja fi­nanszírozni, nos, egyelőre még nincs eldöntve... • A permetezőgépekből tűzoltórepülökké átalakított „Dromedárok” be­vetése hatékonynak bizonyult. Előbb is meg lehetett volna próbálni. A sereg többet nem tehet Aki önként ment a tűzbe A napok óta pusztító tűzvésszel kapcsolatban egyre gyakrabban lehe­tett hallani, hogy a Magyar Honvéd­ség parancsnokai talán nagyobb erő­ket is vezényelhettek volna a kataszt­rófa helyszínére. Hiszen nekik pél­dául lánctalpas terepjáróik is vannak, amik ezen a terepen bizony szinte nélkülözhetetlenek. Mindezt termé­szetesen továbbítottuk a miniszté­rium sajtóosztályának, választ pedig Csendes Ferenc alezredestől, a Hon­véd Vezérkar osztályvezető-helyet­tesétől kaptunk.- Alkotmányban rögzített köteles­ségünk részt venni az elemi csapások elhárításában. Most is teljesítettük a feladatunkat. Kijelenthetem, a hon­védség szinte erőn felül vállat részt a mentésben. Segítségünket egyébként kérni kell, s ennek mértékét, végre­hajtását a vezérkar főnöke intézke­désben szabályozta. Most figyelembe kell azonban venni azt is, hogy leszerelés után, bevonulás előtt vagyunk. Lényege­sen kevesebb tehát a katonák lét­száma. Az augusztus 20-i rendezvé­nyek is nagyon leterhelték az állo­mányt. Ennek ellenére jelentős erők­kel vagyunk jelen a Kiskunsági Nemzeti Parkban tomboló tűzvész elfojtásánál. Harmincnál több teher­gépkocsink, három BAT-lánctalpa- sunk, ugyanennyi trélerünk és vonta­tónk van a helyszínen. Ezen felül üzemanyag- és vízszállítókkal, men­tőkkel, sőt helikopterrel is segítjük a tűzoltók munkáját. És természetesen lehetőségeinkhez mérten katonákat is küldtünk az oltáshoz. Több mint hétszázan lettek kivezényelve. Szilágyi István a tűz oltását önként vállalók egyike. Bár a házát nem ve­szélyeztetik a lángok, kormosán, zi­lált ruhában most mégis itt csapkodja a parazsat. Menti a másét.- A túlsó oldalon lakom, a tűz nem terjed felénk. Ha akarnám, nem is kellene tudnom róla. Én azonban nem ilyen ember vagyok. Nagyon szeretem a természetet, a növénye­ket, az állatokat. Fáj ez a pusztulás, amit itt látnom kell. Vasárnap reggel jöttem ki először, és azóta bizony nem sokat aludtam. Olyan tüzeket oltottunk el a bará­tommal, amikről a tűzoltók nem is tudtak, vagy amiről már lemondtak. Ráadásul sokkal kíméletesebben, mint ők csinálják. Mi nem azzal kezdtük a munkát, hogy hatalmas lánctalpasokkal kiirtottuk a szép, erős fákat. Azt mondják, ez a tűz ter­jedésének megakadályozására kell, de mi bebizonyítottuk, hogy más­képp is lehet csinálni. Sajnos, később • - Maradok, amíg kell. a területünk újra belobbant. Hiába, a testvérem szomszédjával kevesen vagyunk az ilyen munkához... Az ÁFA-emelés után Az augusztus elsején életbe lépett általános adókulcs emelésével össze­függő lakossági kompenzáció össze­gét már közölték az újságok és a hi­vatalos közlöny is. A lakosság nagy része úgy érzi, ez az egyszeri pótlék nem kompenzálja az adóemelés ter­heit. Mi a véleménye erről Dr. Kiss Gyulának (MDF) a parlament szociá­lis, családvédelmi és egészségügyi bizottsága elnökének?- Alapos szakértői munka és hosz- szú vita előzte meg az összegről szü­letett határozatot. Szakértőink szerint az, hogy a két gyereket nevelő csalá­dok 18ÓO, a három és több gyereket nevelők 4000 forintot kapnak,még egy kicsit túl is kompenzálja a jelen­legi adóemelés következményeit. De ez ellen semmiféle morális kifogá­sunk nem lehet, hiszen tudjuk, hogy a családi pótlék a többletkiadásoknak csak a 75 százalékát fedezi. Ezért rá­fér a gyerekes családokra ez a kis túlkompenzálás! Szakértőink szerint a nyugdíjasoknak sincs okuk pa­naszra, az 1000, illetve 1500 forintos kompenzáció éppen fedezi a többlet- kiadásaikat.- A munkanélküli segélyen lévők egyformán 1500 forintot kapnak. Ön szerint ez mire elegendő?- Az ő esetükben nem az eredeti jövedelmüket vettük számításba, ha­nem a munkanélküli segély összegét, ezért mindenki egyformán 1500 fo­rint egyszeri támogatást kapott. Hogy ez kinek, mire elegendő, azt az életmód és a fogyasztási szokások határozzák meg.- Köztudott, hogy ez a támogatás egyszeri és csak erre az évre szól. Mi lesz a jövő évben?- Feltételezhetően ez a tétel helyet kap majd valahol a jövő évi költség- vetésben is, hiszen az ideit is a költ­ségvetés „állta”. Hogy jövőre lesz-e és milyen mértékű kompenzáció, az a költségvetési vita során dől majd el. (koós) A gyermekbunözés gyorsan terjedő kór A fiatalkorú bűnözők száma az elmúlt években növekedett. A jelen­ség okait kerestük Orlai Ibolya alez­redessel, az Országos Rendőr-főkapi­tányság Bűnmegelőzési Osztályának helyettes vezetőjével.- Igen sok esetben tisztességes családból jött fiatalok válnak bűnö­zőkké, akiknek szülei feddhetetlen állampolgárok, akik sohasem kerül­tek összeütközésbe a törvénnyel. A legtöbb esetben egyszerű csínyte­vésnek kezelt dologgal kezdődik az eseménysor.- Acsínytevésmégnembűntény!- Ebben a fázisban valóban nem az. De sok minden lehet a kiindulási pont. Például a gyerekek csapatba verődve különféle koncertekre jár­nak, egyszer csak a közös program rövidebb-hosszabb csavargással végződik. A késői hazatérést a szü­lők csínytevésnek tartják. Sokszor még akkor is, amikor egy-két napig is eltart ez a „késés”.- A szülők nem hiszik, hogy gye­rekük rossz úton jár?- Nem akarják elhinni! A gyere­kek pedig egyre veszélyesebb hec­cekben lelik örömüket. Itt-ott ele­meinek valamit, de az is előfordul, hogy „csak úgy” kéregetnek az ut­cán. Az apróbb lopások és a kérege­tés további bűnözés alapját képezhe­tik. Az így szerzett pénz könnyen jön és könnyen megy, egyre több kell be­lőle. Ekkor a kisebb lopásokat autó­feltörés, a kéregetést utcai rablások váltják fel. A szülők pedig minderről csak akkor értesülnek, amikor a rendőrség házkutatási engedéllyel megjelenik lakásukon, és mellesleg azt is közli, hogy gyerekük valame­lyik rendőrkapitányságon őrizetben van-.- Ez csak fővárosi jelenség, vagy vidéken is találkoznak ilyen fajta bűncselekményekkel?- Ez elsősorban a városokban ta­pasztalható. Volt olyan eset, amikor hétről hétre, pénteken éjjel, az egyik fővárosi kerületben 10-12 autót is fel­törtek. Mindig péntek éjjel és mindig abban a kerületben! Amikor lebuktak a fiatalok, kiderült, hogy az autókban talált értékeket mindig szombaton délelőtt adták el, hogy legyen miből a hét végén költekezni. Némi szülői odafigyeléssel számos családi tragé­diát is meg lehet előzni: a drog veszé­lye ma már mindenütt fenyeget! Amikor a szülők dolgoznak, s a fiata­lok csoportosan egyik-másik lakás­ban találkoznak, ne hagyjuk szaba­don sem a gyógyszereket, sem az ita­los üvegeket. Ha netán azt tapasztal­ják, hogy az iskolából, baráti körből vagy más szórakozóhelyről hazatérő gyerekük különösen viselkedik, for­duljanak orvoshoz, amíg nem késő! A szülők figyelmére manapság sok­kal nagyobb szükség van. mint va­laha volt! Ferenczy Europress Folytatódik a sztrájktárgyalás Kevés esély látszik arra, hogy szerdán sikerül összeegyeztetni a kormánynak és a közalkalmazotti sztrájkbizottságnak az 1994-re ese­dékes közalkalmazotti béremelésről kialakult álláspontjait - mondta a kormány és a sztrájkbizottság szakér­tői tárgyalásai után Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének orszá­gos titkára. A keddi tárgyalásra a kormány által elkészített írásos ja­vaslatból kiderült, hogy a kabinet a törvényben előírt béremelés 72 mil­liárd forintot kitevő összegéből mindössze 10,5 milliárdot hajlandó fedezni. Korábban arról volt szó, hogy a bérem lés 20 százaléka a tár­sadalombiztosításra, 30 százaléka az önkormányzatokra és 50 százaléka a költségvetésre hárul majd. Az új el­képzelés szerint az önkormányzatok terhei 22 milliárd forinttal növeked­nének. A kormány figyelmen kívül hagyta a pótlékokat és a 13. havi fi­zetést. Szerdán a sztrájkbizottság és a kormány plenáris ülésen próbál kö­zös nevezőre jutni. A szakszerveze­tek az eredeti, harminc százalékos önkormányzati teherviselést előíró javaslattól nem zárkóznak el, de mindenképpen el akarják érni. hogy az 1994-es költségvetési törvény ga­rantálja a bérnövekmény kifizetését. Az álláspontok még az eddigieknél is távolabb kerültek egymástól, így kö­zel került a sztrájk veszélye. TALLÓZÓ INCIDENS EGY ROMÁN-JUGOSZLÁY HATÁRÁTKELŐHELYEN Lezárták a sorompót Csaknem ötven személygépkocsi a romániai oldalon rekedt A jugoszláv-román határon, a ná- kófalvi határátkelőnél augusztus 16-án incidens történt, ezt követően a román határőrség valamennyi jugo­szláv előtt lezárta a határt, így hiába várakoztak személygépkocsijukkal a sorban, nem jöhettek haza. A román oldalon csaknem ötven gépkocsi volt kénytelen vesztegelni egész éjjel. Mindez akkor következett be, amikor egy jugoszláv állampolgár a rendszeres ellenőrzés után átkelt a román-jugoszláv határon, de csak­hamar utána jöttek a romániai határ­őrség illetékesei. Polgárunktól kö­vetelték, hogy mutassa fel a vám ki­fizetéséről szóló bizonylatot. A jugo­szláv utas kijelentette, hogy habár száz márkát adott a román vámhiva­tal illetékesének, semmilyen bizony­latot nem kapott. Az utóbbi időben mind gyakorib­bak az ilyen és egyéb kisebb szóvál­tások ezen a határátjárón. A nézetel­térések leggyakoribb oka a benzin­behozatal, amely miatt a jugoszlávok egyre gyakoribb vendégek a szom­szédos országban. A jelekből ítélve a hazai és a román üzemanyagosempé- szek érdekei egyre inkább kereszte­zik egymást, de vannak olyanok is, akik nem tesznek eleget az íratlan szabályoknak. 17-én délelőtt, az odaát rekedt személygépkocsik kö­zül csupán tíz-egynéhánynak enge­délyezték, hogy elhagyja Romániát. Egyébként a szomszédos román szervek megtiltották, hogy a jugo­szlávok üzemanyagkannákkal lépjék át a határt. Azt is megtudtuk, hogy a nákó- falvi határátkelőn megszigorították az ellenőrzést, és lapzártakor is aka­dozott még a forgalom. F.L. (Magyar Szó, 1993. augusztus 18.)

Next

/
Thumbnails
Contents