Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
5 1993. augusztus 25., szerda MEGYEI KORKÉP AZ ESZMEI KÁR FELBECSÜLHETETLEN Teljesen elpusztult a több száz éves ősborókás 1 A fenyves hétfőn hajnalban kapott lángra. Rövidesen már csak ez maradt belőle. Az ország eddigi legnagyobb kiterjedésű erdőtüze pusztít napok óta Bócsa-Jakabszállás-Kaskantyú- Orgovány térségében. Becslések szerint a Kiskunsági Nemzeti Parknak mintegy 2000 hektárnyi területe vált a lángok martalékává. Dr. Tölgyessi Istvánt, a nemzeti park igazgató-helyettesét az elszenvedett kár mértékéről kérdeztük.- Gyakorlatilag teljesen megsemmisült ez a táj, elpusztult az élővilág nagy része. Több száz év alatt kialakult borókás vált a lángok martalékává. Ennek eszmei értéke kife- jezhetetlen, a jogszabályi kárbecslés alapján pedig 100 ezer forinttal számolhatunk hektáronként. Ez ugyan jelentős összeg, de a veszteség pótolhatatlan. Még akkor is, ha hosszú évtizedek múltán újra éled ez a táj. Lesz itt még borókás, csak teljesen más, mint volt.- Mit tekintenek a legsürgősebb feladatuknak? — Legkésőbb ősszel megkezdjük az égett törzsek, az elpusztult növényzet kitisztítását, hogy a regeneráció mielőbb meginduljon. Ne csú- foskodjék itt ez a temetői táj. Terveink szerint ezzel párhuzamosan megkezdjük a tűzoltó, tűzfigyelő szolgálat megszervezését. Több ezer . hektár felügyeletét kell megoldanunk. A természetes fejlődés során ugyanis ezt a borókást egy vastag gyep fogja majd követni, ami szintén rettentően tűzveszélyes lesz. Megfi- gyelőtomyokra és biztonságos riasztási rendszerre van szükségünk, s a felvezető utakat is ki kell alakítanunk. Mert szerencsére ugyan már nincsenek itt az oroszok, de az is igaz, hogy amíg használták a lőteret, addig a tűzre is odafigyeltek. Persze az is igaz, hogy nagyrészt pont ők gyújtották meg az erdőt. Viszont azonnal ki is mentek néhány tankkal, és eltaposták a lángokat. Meg kell szerveznünk továbbá a terület tudományos kutatását is. Itt ugyanis egy igen komoly, úgynevezett követő kutatásra nyílik lehetőség. Az itteni tapasztalatunk a tudomány kincse lehet. Ezért évente megismételt biológiai, fizikai, kémiai vizsgálatokkal szeretnénk folyamatosan nyomon követni a terület regenerálódását. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy ekkora tűz után miként éled fel a természet. Kár, hogy minderre pont nálunk nyílik majd lehetőség. - galambosNem kellett kitelepülni Miniszteri ígéretek A tűz által veszélyeztetett községek egyike volt Orgovány. Szerencsére nem került sor az itt lakók kitelepítésére, de a tanyák közül néhányat azonban szinte méterekre megközelítettek a lángok. A vasárnap délutántól hétfő hajnalig terjedő időszak volt a legkritikusabb. A történtekről Kristóf Lajost, a falu polgár- mesterét kérdeztük.- Közel ötven hektárnyi fenyves égett porig — közvetlen közelünkben. Recsegtek, ropogtak az ágak, hatalmas magasságban repkedtek a szikrák. Az egykori szovjet lőtér irányából pedig másfajta zajok jöttek: hatalmas robbanásokat hallottunk. Az évekkel ezelőtt kilőtt, de fel nem robbant gránátokat érték el a lángok. Szóval rémisztő éjszaka volt. Hangosbemondón és telefonon riasztottuk az embereket. Legalább százötvenen vettek részt a mentésben. Lapátokkal, ásókkal, mindennel amivel tudták, oltották a tüzet. Akinek volt, hozta a gépeket is. Traktorokkal, tárcsákkal, talajmarókkal, munkagépekkel mentettük a menthetőt. A veszélybe került tanyák falait, tetőzetét, az udvaron lévő szalmakazlakat folyamatosan locsolták, miközben a tűz terjedését tárcsázással megakadályozták meg. Ez utóbbi nagyon eredményesnak bizonyult. A tanyákkal ugyanis nem nagyon tudtunk volna mit kezdeni. Hiában voltak ott a tűzoltók, ha lángra kap valami* csak egyetlen dolgot lehet csinálni: felülni a tűzoltóautóra és elmenekülni minnél messzebbre. Erre azonban csak a legvégső esetben került volna sor — vagy talán akkor sem. Többen kijelentették, hogy még az égő házukat sem hajlandók elhagyni. Volt például, aki az összes holmiját kipakolta, lovait, birkáit elhajtotta, de ő maradt. Meg tudom érteni. Nagyn sok segítséget kaptunk a polgári védelem tisztjeitől, akikel a falu esetleges kitelepítésének a tervét is egyeztettük. Természetesen az embereket időben tájékoztattuk a várható veszélyről és tárgyaltunk a közeli községek vezetőivel is. Izsák és Jakabszállás vállalta, hogy befogadnak minket. Szerencsére erre végül nem került sor. [&U 1 Dr. Gyurkó János (jobbról) és a válságstáb tagjai, közvetlenül a földet érés után. Kétségbeejtő látványban volt részük. Hétfőn délután, a válságstáb megalakulását követően járt a katasztrófa helyszínén dr. Gyurkó János környezetvédelmi miniszter. Tájékozódott a kár mértékéről, meghallgatta az oltás vezetőjének jelentését a kialakult helyzetről, majd helikopterről megszemlélte a tüzet.- Hatalmas terület pusztult el a lángokban. A kár értékét pénzben ki sem lehet fejezni - összegezte a látottakat. Minden segítséget meg kell adni a tűz továbbterjedésének a megakadályozása érdekében. Beleértve ebbe az esetleges külföldi segítséget is. Ezen elsősorben a repülőgépeket értem. Persze nem vagyok tűzoltási szakember, majd a tűzoltók megmondják, hogy milyen gépekre van szükségük. Mindenesetre olyanokat, amilyenek Magyarországon is vannak, nem akarunk behozni. Nagyobb teljesítményű gépek kellenek ide, melyek két és fél köbméter víznél többet tudnak egyszerre felvinni. Ha úgy adódik, ezeket a lehető legrövidebb időn belül be kell hozni.- Milyen kormányintézkedésekre számíthatunk?- Azt tesszük, amit a katasztrófa- helyzetekben tennünk kell. Összehangoljuk a dekoncentrált szervek, az önkormányzatok munkáját. Mindent megteszünk a helyzet javítása érdekében, hathatós intézkedések várhatók. A katasztrófák elhárítására egyébként külön tétel van biztosítva a költségvetésben, így erre az esetre sem kell pénzt elkülöníteni. Most azonban csak a károk enyhítésének a lehetőségét mérlegelhetjük, hiszen ennek teljes felszámolása lényegesen hosz- szabb időt vesz igénybe. Azt viszont, hogy mindez mikor valósul meg, mennyibe kerül majd, és ki fogja finanszírozni, nos, egyelőre még nincs eldöntve... • A permetezőgépekből tűzoltórepülökké átalakított „Dromedárok” bevetése hatékonynak bizonyult. Előbb is meg lehetett volna próbálni. A sereg többet nem tehet Aki önként ment a tűzbe A napok óta pusztító tűzvésszel kapcsolatban egyre gyakrabban lehetett hallani, hogy a Magyar Honvédség parancsnokai talán nagyobb erőket is vezényelhettek volna a katasztrófa helyszínére. Hiszen nekik például lánctalpas terepjáróik is vannak, amik ezen a terepen bizony szinte nélkülözhetetlenek. Mindezt természetesen továbbítottuk a minisztérium sajtóosztályának, választ pedig Csendes Ferenc alezredestől, a Honvéd Vezérkar osztályvezető-helyettesétől kaptunk.- Alkotmányban rögzített kötelességünk részt venni az elemi csapások elhárításában. Most is teljesítettük a feladatunkat. Kijelenthetem, a honvédség szinte erőn felül vállat részt a mentésben. Segítségünket egyébként kérni kell, s ennek mértékét, végrehajtását a vezérkar főnöke intézkedésben szabályozta. Most figyelembe kell azonban venni azt is, hogy leszerelés után, bevonulás előtt vagyunk. Lényegesen kevesebb tehát a katonák létszáma. Az augusztus 20-i rendezvények is nagyon leterhelték az állományt. Ennek ellenére jelentős erőkkel vagyunk jelen a Kiskunsági Nemzeti Parkban tomboló tűzvész elfojtásánál. Harmincnál több tehergépkocsink, három BAT-lánctalpa- sunk, ugyanennyi trélerünk és vontatónk van a helyszínen. Ezen felül üzemanyag- és vízszállítókkal, mentőkkel, sőt helikopterrel is segítjük a tűzoltók munkáját. És természetesen lehetőségeinkhez mérten katonákat is küldtünk az oltáshoz. Több mint hétszázan lettek kivezényelve. Szilágyi István a tűz oltását önként vállalók egyike. Bár a házát nem veszélyeztetik a lángok, kormosán, zilált ruhában most mégis itt csapkodja a parazsat. Menti a másét.- A túlsó oldalon lakom, a tűz nem terjed felénk. Ha akarnám, nem is kellene tudnom róla. Én azonban nem ilyen ember vagyok. Nagyon szeretem a természetet, a növényeket, az állatokat. Fáj ez a pusztulás, amit itt látnom kell. Vasárnap reggel jöttem ki először, és azóta bizony nem sokat aludtam. Olyan tüzeket oltottunk el a barátommal, amikről a tűzoltók nem is tudtak, vagy amiről már lemondtak. Ráadásul sokkal kíméletesebben, mint ők csinálják. Mi nem azzal kezdtük a munkát, hogy hatalmas lánctalpasokkal kiirtottuk a szép, erős fákat. Azt mondják, ez a tűz terjedésének megakadályozására kell, de mi bebizonyítottuk, hogy másképp is lehet csinálni. Sajnos, később • - Maradok, amíg kell. a területünk újra belobbant. Hiába, a testvérem szomszédjával kevesen vagyunk az ilyen munkához... Az ÁFA-emelés után Az augusztus elsején életbe lépett általános adókulcs emelésével összefüggő lakossági kompenzáció összegét már közölték az újságok és a hivatalos közlöny is. A lakosság nagy része úgy érzi, ez az egyszeri pótlék nem kompenzálja az adóemelés terheit. Mi a véleménye erről Dr. Kiss Gyulának (MDF) a parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsága elnökének?- Alapos szakértői munka és hosz- szú vita előzte meg az összegről született határozatot. Szakértőink szerint az, hogy a két gyereket nevelő családok 18ÓO, a három és több gyereket nevelők 4000 forintot kapnak,még egy kicsit túl is kompenzálja a jelenlegi adóemelés következményeit. De ez ellen semmiféle morális kifogásunk nem lehet, hiszen tudjuk, hogy a családi pótlék a többletkiadásoknak csak a 75 százalékát fedezi. Ezért ráfér a gyerekes családokra ez a kis túlkompenzálás! Szakértőink szerint a nyugdíjasoknak sincs okuk panaszra, az 1000, illetve 1500 forintos kompenzáció éppen fedezi a többlet- kiadásaikat.- A munkanélküli segélyen lévők egyformán 1500 forintot kapnak. Ön szerint ez mire elegendő?- Az ő esetükben nem az eredeti jövedelmüket vettük számításba, hanem a munkanélküli segély összegét, ezért mindenki egyformán 1500 forint egyszeri támogatást kapott. Hogy ez kinek, mire elegendő, azt az életmód és a fogyasztási szokások határozzák meg.- Köztudott, hogy ez a támogatás egyszeri és csak erre az évre szól. Mi lesz a jövő évben?- Feltételezhetően ez a tétel helyet kap majd valahol a jövő évi költség- vetésben is, hiszen az ideit is a költségvetés „állta”. Hogy jövőre lesz-e és milyen mértékű kompenzáció, az a költségvetési vita során dől majd el. (koós) A gyermekbunözés gyorsan terjedő kór A fiatalkorú bűnözők száma az elmúlt években növekedett. A jelenség okait kerestük Orlai Ibolya alezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának helyettes vezetőjével.- Igen sok esetben tisztességes családból jött fiatalok válnak bűnözőkké, akiknek szülei feddhetetlen állampolgárok, akik sohasem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A legtöbb esetben egyszerű csínytevésnek kezelt dologgal kezdődik az eseménysor.- Acsínytevésmégnembűntény!- Ebben a fázisban valóban nem az. De sok minden lehet a kiindulási pont. Például a gyerekek csapatba verődve különféle koncertekre járnak, egyszer csak a közös program rövidebb-hosszabb csavargással végződik. A késői hazatérést a szülők csínytevésnek tartják. Sokszor még akkor is, amikor egy-két napig is eltart ez a „késés”.- A szülők nem hiszik, hogy gyerekük rossz úton jár?- Nem akarják elhinni! A gyerekek pedig egyre veszélyesebb heccekben lelik örömüket. Itt-ott elemeinek valamit, de az is előfordul, hogy „csak úgy” kéregetnek az utcán. Az apróbb lopások és a kéregetés további bűnözés alapját képezhetik. Az így szerzett pénz könnyen jön és könnyen megy, egyre több kell belőle. Ekkor a kisebb lopásokat autófeltörés, a kéregetést utcai rablások váltják fel. A szülők pedig minderről csak akkor értesülnek, amikor a rendőrség házkutatási engedéllyel megjelenik lakásukon, és mellesleg azt is közli, hogy gyerekük valamelyik rendőrkapitányságon őrizetben van-.- Ez csak fővárosi jelenség, vagy vidéken is találkoznak ilyen fajta bűncselekményekkel?- Ez elsősorban a városokban tapasztalható. Volt olyan eset, amikor hétről hétre, pénteken éjjel, az egyik fővárosi kerületben 10-12 autót is feltörtek. Mindig péntek éjjel és mindig abban a kerületben! Amikor lebuktak a fiatalok, kiderült, hogy az autókban talált értékeket mindig szombaton délelőtt adták el, hogy legyen miből a hét végén költekezni. Némi szülői odafigyeléssel számos családi tragédiát is meg lehet előzni: a drog veszélye ma már mindenütt fenyeget! Amikor a szülők dolgoznak, s a fiatalok csoportosan egyik-másik lakásban találkoznak, ne hagyjuk szabadon sem a gyógyszereket, sem az italos üvegeket. Ha netán azt tapasztalják, hogy az iskolából, baráti körből vagy más szórakozóhelyről hazatérő gyerekük különösen viselkedik, forduljanak orvoshoz, amíg nem késő! A szülők figyelmére manapság sokkal nagyobb szükség van. mint valaha volt! Ferenczy Europress Folytatódik a sztrájktárgyalás Kevés esély látszik arra, hogy szerdán sikerül összeegyeztetni a kormánynak és a közalkalmazotti sztrájkbizottságnak az 1994-re esedékes közalkalmazotti béremelésről kialakult álláspontjait - mondta a kormány és a sztrájkbizottság szakértői tárgyalásai után Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára. A keddi tárgyalásra a kormány által elkészített írásos javaslatból kiderült, hogy a kabinet a törvényben előírt béremelés 72 milliárd forintot kitevő összegéből mindössze 10,5 milliárdot hajlandó fedezni. Korábban arról volt szó, hogy a bérem lés 20 százaléka a társadalombiztosításra, 30 százaléka az önkormányzatokra és 50 százaléka a költségvetésre hárul majd. Az új elképzelés szerint az önkormányzatok terhei 22 milliárd forinttal növekednének. A kormány figyelmen kívül hagyta a pótlékokat és a 13. havi fizetést. Szerdán a sztrájkbizottság és a kormány plenáris ülésen próbál közös nevezőre jutni. A szakszervezetek az eredeti, harminc százalékos önkormányzati teherviselést előíró javaslattól nem zárkóznak el, de mindenképpen el akarják érni. hogy az 1994-es költségvetési törvény garantálja a bérnövekmény kifizetését. Az álláspontok még az eddigieknél is távolabb kerültek egymástól, így közel került a sztrájk veszélye. TALLÓZÓ INCIDENS EGY ROMÁN-JUGOSZLÁY HATÁRÁTKELŐHELYEN Lezárták a sorompót Csaknem ötven személygépkocsi a romániai oldalon rekedt A jugoszláv-román határon, a ná- kófalvi határátkelőnél augusztus 16-án incidens történt, ezt követően a román határőrség valamennyi jugoszláv előtt lezárta a határt, így hiába várakoztak személygépkocsijukkal a sorban, nem jöhettek haza. A román oldalon csaknem ötven gépkocsi volt kénytelen vesztegelni egész éjjel. Mindez akkor következett be, amikor egy jugoszláv állampolgár a rendszeres ellenőrzés után átkelt a román-jugoszláv határon, de csakhamar utána jöttek a romániai határőrség illetékesei. Polgárunktól követelték, hogy mutassa fel a vám kifizetéséről szóló bizonylatot. A jugoszláv utas kijelentette, hogy habár száz márkát adott a román vámhivatal illetékesének, semmilyen bizonylatot nem kapott. Az utóbbi időben mind gyakoribbak az ilyen és egyéb kisebb szóváltások ezen a határátjárón. A nézeteltérések leggyakoribb oka a benzinbehozatal, amely miatt a jugoszlávok egyre gyakoribb vendégek a szomszédos országban. A jelekből ítélve a hazai és a román üzemanyagosempé- szek érdekei egyre inkább keresztezik egymást, de vannak olyanok is, akik nem tesznek eleget az íratlan szabályoknak. 17-én délelőtt, az odaát rekedt személygépkocsik közül csupán tíz-egynéhánynak engedélyezték, hogy elhagyja Romániát. Egyébként a szomszédos román szervek megtiltották, hogy a jugoszlávok üzemanyagkannákkal lépjék át a határt. Azt is megtudtuk, hogy a nákó- falvi határátkelőn megszigorították az ellenőrzést, és lapzártakor is akadozott még a forgalom. F.L. (Magyar Szó, 1993. augusztus 18.)
