Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

1993. augusztus 23., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Ötödik napja ég a borókás • A tűzoltók kéziszerszámok segítségével oltják a tüzet. (Folytatás az 1. oldalról) A tűzoltóság megyei ügyeletese kérdésünkre elmondta, hogy nagy segítséget jelentett volna, ha legalább országos szinten rendelkeznének a légi tűzoltáshoz szükséges repülőgé­pekkel vagy helikopterekkel. A földi közlekedést ugyanis rendkívül meg­nehezítik a szinte félsivatagi terepvi­szonyok, a ledőlt fák, a szinte átha­tolhatatlan, sűrű bozótos. Az ORFK elrendelte a rendőri vizsgálatot annak kiderítésére, hogy , nem szándékos gyújtogatás okozta-e • Szomorú kép: elüszkösödött fa. a tüzet. Jellemzi a körülményeket, hogy a vizsgálatot végző kecskeméti rendőrtiszt csak lóháton tudta bejárni a süppedős, homokos területet. In­formációnk szerint — ezt a tűzoltók is megerősítették — nem találtak ed­dig szándékosságra utaló nyomokat. ÚJ RENDELET KECSKEMÉTEN Kinek jár lakástámogatás? Kecskeméten megváltozott a laká­sok kamatadója miatti havi 1500 fo­rintos támogatás-, valamint az eddigi lakhatási és szociális támogatás rendszere. Ugyanis a fenti két segé­lyezési forma megszűnt a lakásfenn­tartási rendelet közelmúltban történt megalkotásával. Akik ezekben a szo­ciális ellátásokban részesültek, új adatlapot kell kitölteniük. A hírős város önkormányzatának új lakásfenntartási rendelete szerint maximum havi 1500 forint segélyre jogosult, aki a rezsit önhibáján kívül nem tudja megfizetni. Viszont ha az egy személyre jutó lakásnagyság meghaladja a 25 négyzetmétert, nem jár a támogatás. Egyedül élő kérel­mezőnél ez 35 négyzetméter, de ha egyszobás otthonban él, az annál na­gyobb is lehet. További feltétel, hogy a család egy főre jutó havi nettó jö­vedelme a 8 ezer forintot nem halad­hatja meg, illetve a családi bevé- teli-lakáskiadási pozitív egyenlege 3500 forint alatt kell, hogy legyen. Természetesen az, aki a lakbértámo­gatási rendelet szerint már kap segít­séget az önkormányzattól, ezen új rendelet szerint már nem jogosult to­vábbi támogatásra. A lakásfenntar­tási rendelet szerint járó segélyt ha­vonta egyösszegben az önkormány­zat a közüzemi szolgáltatónak utalja át. A megemelt lakáshitel (kamat­adó) támogatást az OTP-nek utalják át. Egyedi fűtésű otthonoknál lehető­ség van a segélyt utalvány formájá­ban kiadni. Fontos szabály, hogy egy lakásra csak egy jogosult kaphatja a maximum 1500 forintot. A lakás- fenntartás körébe pedig a lakbér, az albérleti díj, a lakáshitel, a fűtés, a csatornahasználati- és a szemétszállí­tási díj tartozik. Továbbá az áram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeinek 50 százaléka, valamint a lakáskar­bantartási költség 20 százaléka. A támogatási kérelmet a város­háza népjóléti irodáján kell kérni, amit a szociális bizottság bírál el és évenként vizsgálják felül. A parla­ment által alkotott szociális törvény szerint Kecskeméten tovább folyik az új helyi szociális rendeletek meg­alkotása. A mai képviselő-testületi ülésen vitatják meg az ápolási díjról, az átmeneti- és a temetési segélyről, vajamint a közgyógyellátásról szóló rendelet tervezetét. M.Gy. KINEK KELL AZ AUTÓPARKOLÓ? A képviselő tiltakozik ÜNNEPÉLYES SZERZŐDÉS-ALÁÍRÁS Félegyháza új partnere 1 Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere emlékplakettet nyújt át Szász Domokos, köröndi polgármesternek. (Fotó: Szász András) Lapunk július 28-ai számában ol­vasói levél jelent meg, amelyben egy kecskeméti, Erkel Ferenc utcában élő hölgy tiltakozott az ellen, hogy az Erkel, László Károly, Ótemető utcák és a Czollner tér által határolt terüle­ten autóparkolót építenek. Tiltakozá­sának oka az, hogy félti az ott élők és a közelben lévő óvoda és iskola gyermekeinek egészségét a parkolás­sal együtt járó forgalomnövekedés­től, a /tájtól, a benzingőztől. Levelének megjelenését követően a László Károly utcai Városi Honvédóvoda vezetője is írásban nyilvánította ki véleményét a parko­lóról. A Petőfi Népének írott levelé­ben az áll: az utca egyik lakójától ér­tesültek arról, hogy az óvoda két ját­szóudvari területe között gépkocsi­parkolót építenek, az építési terület az óvoda kerítésétől alig egy méterre van. Aggódnak az egészségtelen környezeti hatások, a kipufogógázok miatt. Lapunk megkereste a terület ön- kormányzati képviselőjét, dr. Kovács Lórántot, áld képviselősége mellett a környezetvédelmi bizottság vezetője is, s akiről az Erkel utcai lakó azt állí­totta: egyéni érdekből nevezte ki magát közös képviselőnek, és állt a parkoló építése mellé. Dr. Kovács Lóránt kérdésünkre elmondta, mint a terület választott képviselője, több mint három éve szeretne tennii valamit azért, hogy a rendkívül balesetveszélyes környé­ken biztonságos közlekedési feltéte­lek teremtődjenek. Az autók e pon­ton több irányból, nagy sebességgel érkeznek, veszélyeztetve az iskolá­sokat is. Ezért korábban egy stoptáb­lát helyeztetett a veszélyes területre. A parkoló ötletét nem ő, hanem a mérnöki iroda vetette fel, ő eredeti­leg egy járdaszigetre gondolt, ami legalább lassításra kényszeríti az au­tókat. A nagyforgalmú László Ká­roly utca parkolási gondjait látván azonban a mérnöki iroda a parkoló kialakítása mellett érvelt, s érveiket a képviselő is elfogadta. Mondván, ha a gyermekeikért érkező szülők nem az óvoda mellett, hanem a parkoló­ban állnak meg, kevesebb kárt okoz­nak, s így a László Károly utcát sem foglalják el az ide érkező teherautók. Gondot jelent számára az is, hogy az iskola előtti gyepre is gyakran rá­állnák az autók, mivel a környéken nincs parkoló. Mindezeken túl a képviselő — aki ugyancsak ezen a környéken él és szemtanúja volt ott több balesetnek is — visszautasította az egyéni érdek vádját, ugyanis az elmúlt három évben 15 polgár kérte tőle írásban a balesetveszélyes köz­lekedési rend megszüntetését. Dr. Kovács Lóránt kérdésünkre azt is elmondta, hogy augusztus 25-én képviselői fogadóórát tart, amelyen erről a — közben már létre­hozott — parkolóról is szeretne szólni. — A demokrácia szabályai azt diktálják, hogy ha a polgárok nem akarják a parkolót, ajíkor számoljuk fel, de ehhez nem szükséges nagy nyilvánosság előtt megtámadni olyan valakit, aki a környezet védelmét e lakókörzetben is komolyan gondolja — mondotta végezetül a képvi­selő. Á.E. Óvodabővítés Imrehegyen Imrehegy azon községek egyike, ahol elmondhatják, mind több gyer­mek születik. Ám az öröm gondok­kal is jár. A kicsik kinőtték az óvo­dát, ami valamikor szövetkezeti szolgálati lakás volt. Tavaly viszont a helyi önkor­mányzat megvásárolta az épületet, amit most bővítenék. A majd fel száz gyereknek lesz külön ebédlője, *mi- gyobbítják a vizesblokkot, s a gon­dozók is emberibb körülmények kö­zött dolgozhatnak. A központi fűtést pedig már úgy alakítják ki, hogy az vezetékes gázra is köthető legyen. A községben a gyermekekkel való törődés anyagiakban és szellemiek­ben is megnyilvánul. Minden gyer­mek ellátásához naponta 25 forint hozzájárulást ad az önkormányzat, a rászorulóknak pedig ingyen étkezést. A játékos nyelvoktatás sem marad ki a napi programból, eddig ugyanis német nyelven, szeptembertől pedig angolul is foglalkoznak a kicsikkel. E területen történő továbbfejlődésük érdekében is jó kapcsolatot alakítot­tak ki az iskolával. Táncosok Skóciában A Kalocsai Népi Együttes nemré­giben harmadik alkalommal turné­zott Nagy-Britanniában. A tánc- együttes a skóciai Taini Gála Feszti­válon mutatta be a Kalocsa környéki táncokból összeállított repertoárját. Szombat délelőtt a félegyházi vá­rosháza dísztermében ünnepélyes ke­retek között aláírták Kiskunfélegy­háza és az erdélyi Korond közötti testvérvárosi kapcsolatokat rögzítő dokumentumokat. Az eseményen részt vettek a német, a francia, vala­mint a dán testvérvárosok küldöttsé­gei is. Ünnepi beszédében Ficsór József Kiskunfélegyháza, illetve Szász Domokos, Korond polgármestere méltatta a két település között már közel két éve létrejött és gyümöl­csöző kapcsolat jelentőségét, kie­melve annak fontosságát, hogy a kapcsolatfelvételről készült doku­mentumok mindkét példánya első ízben íródott magyar nyelven. Ezt követően Ficsór József átadta Szász Domokosnak Kiskunfélegy­háza város emlékplakettjét, majd a két polgármester aláírta a testvérvá­rosi kapcsolatfelvételt rögzítő okmá­nyokat. szász A vízi motorosoké a Duna? TERMÉSZETGYÓGYÁSZOK KONGRESSZUSA Miniszteri döntésre várnak a gyógyítók • A kongresszus parafenomén show-val zárult. Harasztosi László (bal­ról) bioenergiájának hatására magasba emelkedtek a kezek. Immár bizony os, hogy ez a nyár sem múlik el konfliktusok nélkül a kalocsaiak és a Környékbeliek ked­venc fürdőhelyén, a meszesi Duna-parton. Az ideiglenes hajóál­lomás, kompkikötő és a sóderlerakó által határolt partszakasz az indula­tok forrása, ahol rnár-már tettleges- ségig fajuló viták közepette próbál­ják eldönteni, kié a terület. A na­pozni, pancsolni vágyó százaké, vagy a vízi motorosoké. A motor­csónakokat mindinkább felváltó jetski, a vízi motorbi cikli a környék­beli „víz nélküli” települések ara­nyijainak státiuszszimbóluma okozza a problémát, az ezzel járó hangzavar miatt. Akik szóvá teszik a vízi „vanda­lizmust”, amely a komp és a hajóki­kötő miatt jogszabályba ütköző tevé­kenység is, mocskos szitkokat, fe­nyegetéseket kapnak. A vízi és szá­razföldi rendőrök megjelenése némi­képpen enyhítette a feszültséget, a vízi motorosok egy része már feljebb motorozik a folyón. Ám egy-két ma- kacsabb még mindig nem veszi tu­domásul: időközben szigorú jogsza­bály rendelkezik a vízi motorbicikli használatáról, amely ráadásul vizs­gához kötött tevékenység. Van még pár hét a nyár végéig, amely talán-elegendő idő lesz arra, hogy végre helyreálljon a békesség, s ne az egymáson aratott győzelem reménye, hanem a közös érdekek fel­ismerése adjon biztatást arra: jó szívvel gondolhassunk a lassan bú­csúzó nyárra. Zs. F. Kecskemét először adott helyet olyan nagyszabású, a természetgyó­gyászat iránt érdeklődő, orvosokat és laikusokat is megszólító rendez­vénynek, mint a mostani, amelyet a hét végén rendezett a Magyar Ter­mészetgyógyászok Kamarája. A ren­dezvény abból a szempontból is kü­lönleges volt, hogy egyenlő súllyal esett szó a három nap alatt a termé- szettgyógyászatról és a bioenergeti­káról, sőt, —- ahogy azt dr. Taracz- közi István, a kamara főtitkára el­mondta —, esettanulmányokkal és háromféle bioenergetikai műszer se­gítségével igazolták, hogy a bioener­gia létezik: a bioenergetika, mint új tudományág megszületett. Ezen túl más érdekességekkel is szolgált a tanácskozás, amelyet a 420 meghívott vendégen és előadón kívül több ezer kecskeméti érdeklődő is fi­gyelemmel kísért, mert szó volt töb­bek között arról, hogyan segíthetnek a természetgyógyász módszerek a gyógyításban, mit jelent a reiki, amahikari, a fényadás, a pszichotro- nika, a homeopátia és a fitoterácia, s mindezek hogyan állíthatók az em­beriség szolgálatába, segítve a gyó­gyulást és erőt adva önmagunk meg­ismeréséhez, és elfogadásához. Dr. Taraczközi István, a kongresz- szus szervezője kérdésünkre el­mondta: az elmúlt évben 13 pályáza­tot írt, pénzbeli támogatást kérve a rendezvényre, de válasz nem érke­zett; a kecskeméti önkormányzat tá­mogatásával rendezhették meg a kongresszust. A magyar természetgyógyászok május óta hiába várják, hogy a népjó­léti miniszter aláírja a tevékenységü­ket szabályozó miniszteri rendeletet, bár mint egészségügyi tevékenységet már elismerik és szakmai jegyzékbe is vették a természetgyógyászatot. Sokan szeretnék azonban foglalko­zásszerűen folytatni munkájukat, ezt azonban csak államilag elismert ok­levél birtokában tehetik. A kamara egy évvel ezelőtt fogalmazta meg etikai kódexét és oktatási koncepció­ját, felkészülten várják tehát a mi­niszteri döntést. A nemzetközi tanácskozáson per­sze, — amelynek a kecskeméti Tu­domány és Technika Háza adott he­lyet — nemcsak a gondokról esett szó, sokkal inkább arról, hogy az or­vostársadalom kezdeti bizalmatlan­sága oldódik, és egyre inkább elfo­gadják, hogy a betegek gyógyításá­ban az orvosok mellett a természet- gyógyászok is szerepet kaphatnak. A tegnapi záróünnepségen a ka­mara titkára elmondta azt is, hogy szeretnék könyvalakban is megjelen­tetni az elhangzott előadásokat, hogy még többen tudják: hol tart ma és mi­lyen új világokat tár fel a természet- gyógyászat . ábrahám HUSZONÖT KÉRDÉS, HUSZONÖT FELELET TÁQT L A X\wl> 12. A hazánkban tartózkodó külföldi gyerekekre is vonatkoznak a törvény előírásai? Olyan értelemben ige.n, hogy az a tanköteles korú fiatal, aki tartózkodási engedéllyel van az országban, ugyanúgy bekapcso­lódhat a közoktatásba, mint ha­zai társai. A menekültek gyer­mekeinek is biztosítani kell a kollégiumi, az egészségügyi, va­lamint a szociális jellegű ellátá­sokat. (Holnap: Mi a helye és sze­repe a hitoktatásnak?) Így ünnepeltek Vidáman és mozgalmasan ünne­pelték Tompán augusztus 20-át. Nagy sikert aratott a nyitószám, a he­lyi asszonykórus népdalcsokra, majd a csikériai Rokokó tánccsoport bu- nyevác táncait tapsolta meg a közön­ség. Az ünnepet dr. Horváth László országgyűlési képviselő méltatta. Az új kenyér átadása után a kisiskolá­sokból álló népijáték-kör szereplését jutalmazta nagy tapssal a közönség, majd a Szellemirtók duó humoristái szereztek vidám perceket. Rendeztek még virslievő, sörivó, szamaragolási és szkanderversenyt is. A gazdik ku­tyaszépségversenyre vihették ked­venceiket. Hartán augusztus 20-a tiszteletére három napon át tartó falunapot ren­deztek. Pénteken a katolikus temp­lom udvarán ökumenikus istentiszte­letet tartottak, majd a szegedi Veritas zenekar játszott egyházi dalokat. A délután hátralevő részében a gyere­kek rajzversenyen és más ügyességi versenyeken mérték össze tudásukat. Az esti kabaré után utcabálon szóra­koztak a hartaiak. Szombaton a tér­ség országgyűlési képviselői tartot­tak fórumot. A Kalocsa-Kecskeméti Érsekség és a városi önkormányzat ötödik éve rendezi meg az immár hagyományos Szent István napokat, amely idén volt a legnagyobb szabású. A szóra­koztató programok közül kiemelke­dett az ünnep alkalmával felszentelt Szent István Házban rendezett össze­jövetel, ahol először találkoztak az új főegyházmegyék képviselői és fiatal­jai. KÖZÉLETI HÍREK • Augusztus 23-án, 17 órakor a Fidesz agrárfórumot rendez Halason, a Közösségek Házában. Glattfelder Béla országgyűlési képviselő, a Fi­desz agrárügyekkel foglalkozó szak­embere tart előadást a térség mező- gazdasági szakembereinek. Témák: A Fidesz agrárpolitikai tézisei, föld­törvény, szövetkezeti törvény. Csak kérdezem Törvényszerű sorscsapás-e, hogy leégjen nemzeti kincsünk, az ősborókás? A mai technikai vi­szonyok Mellett ez a természeti katasztrófa kivédhetetlen? Az sajnos bizonyos, hogy a magyar tűzoltóság jelenlegi felszerelésé­vel igen. A jelekből ítélve tűzoltó­ink hősiessége a parlamentben már költségvetési tényező. Minél bátrabbak és odaadóbbak, annál kevesebbet kapnak a közös pénz­ből felszerelésre — majd pótolják azt személyes kiállással. Lapunk mai tudósításából ki­derül, hogy a rendőr is csak lóhá­ton jut be a területre, a tűzoltók leghatékonyabb eszköze a lapát, a kocsik mind elakadnak a ho­mokban. Már a hatvanas években kita­lálták Ausztráliában, Ameriká­ban, sőt itt Európában is, hogy a megközelíthetetlen területeket a levegőből oltsák, szállító gép vi­szi a vizet a tűz fölé, s ott, mint egy oltóbombát, kioldja. Nagyobb tüzeket is sikerült már így elol­tani. Amikor az ember azt hallja, hogy az a vállalkozó, aki ad ma­gára valamit, az saját repülőn vagy helikopteren közlekedik, a honvédségnek is van annyi szállí­tógépe, hogy poggyászfuvaro­zásra is jut, akkor a tűzoltóság miért nem kaphat egy repülőt meghatározott célra. Tűzoltásra. Nincs rá pénz? Nem lehetne eset- I leg egy MiG 29-est becserélni? 1 Csak kérdezem...Hámori Zoltán 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents