Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

ADU (Ágyú, tromf): ütőkártya. Az üté- ses kártyajátékokban az aduszín bármelyik lapja magasabb rangú, mint a többi szín bármelyik lapja, vagyis üti őket. A francia á tout (= ütőkártya) szóból. ALSÓS Kártyalexikon (Alsós kaláber, dardechen, van­nak, zsidós): a 19. század második felében kialakult magyar komplex ütéses kártyajáték, amelyet egy cso­mag (32 lap) magyar kártyával ket­ten. hárman vagy négyen játszhat­nak. ÁSZ Valamennyi francia sorozatjelű, német sorozatjelű és latin sorozatjelű kártyatípus egyik lapjának magyar neve! Áz ász neve korábban Ma­gyarországon „egyszem”, „kétszem” vagy „disznó” volt, a lapok jellegze­tességei szerint. BÁLANYA A kártyajáték vesztese tréfásan. — A kártyázás szórakoztató, vidám légkörében gyakran születnek és hangzanak el tréfás szavak, fordula­tok. Közéjük tartozik a bálanya is. Je­lentésbeli rokonság figyelhető meg: a hajdani nagy bálokon bálanyának lenni nagy megtiszteltetést, de egy­ben sok költséget is jelentett. Egyes hazárdjátékok bálanyájának is mé­lyen bele kell nyúlnia a pénztárcá­jába, amikor a veszteséget kifizeti. BALEK A hamiskártyások gyanútlan, ki­fosztható áldozata. Az oszmán-török eredetű bálik (= hal) szóból képzett zsiványnyelvi szó. A gyanútlan kár­tyást a gyámoltalan halhoz, a minden hájjal megkent balek hamiskártyást a zsákmányra leső halászhoz lehet ha­sonlítani. BÉ A hamiskártyások zsargonjában két disznó. BETLI Számos kártyajáték figurája. Be­mondója arra vállalkozik, hogy a játszma során egyet sem üt. Az al­sósban díjazása 10 egység. A talon­máriásban, a négyes máriásban és a rablóultiban nem piros színben 5, pi­ros színben 10 egységet ér. Német eredetű, feltehetőleg a Bettel (= kol­dulás, hitványság, vacak) szóból. BLACKJACK A huszonegyes észak-amerikai változata, illetve a belőle kialakult, világszerte elterjedt kaszinóbeli ha­zárdjáték. Francia elődjéről (ing-et-un) szóból keletkezett népe­timológiával: az angolban értelmet­lennek tűnő hangsorból előbb Van John lett, majd a John becéző alakja elé odaillesztették a vakszerencse sö­tét erőire utaló black (= fekete) mel­léknevet. -— Az európai kaszinókban legfeljebb hét vendég ülhet a black Jack-asztalhoz, rajtuk kívül azonban korlátlan számú álló játékos teheti próbára a szerencséjét. A játékhoz hat csomag, egyenként 52 lapos francia sorozatjelű kártyát használ­nak, jokerek nélkül. A kaszinó által alkalmazott osztó nem a kezéből oszt, hanem a shoe-nak (= cipőnek) nevezett adagolódobozból húzza a lapokat. A játék nyílt kártyákkal fo­lyik, az osztó minden lapot színével fölfelé tesz az asztalra. A játékosok nem nyúlnak a kártyához. BRIDZS (Bridge): a whistből kifejlődött, egyszerű ütéses kártyajáték, amelyet francia sorozatjelű kártyával két pár, tehát négy játékos játszik. Magát a bridzs szót három különböző játékra, a whistre, az aukciós bridzsre és a kontrakt bridzsre is használják. A bridzs nemzetközi szó, az angolból terjedt el. Magyarországra német vagy francia közvetítéssel érkezhe­tett. Első írott megjelenése hazánk­ban: 1902. április 18-án, a Budapesti Hírlapban. Á szó eredete vitatott. A népetimológiai magyarázat szerint köze van az angol bridge (= híd) szó­hoz. Ennek az a magyarázata, hogy nagyon fontos a bridzsben a kéz és az asztal közötti közlekedés, a híd. BUNKÓ A lórum kirakás játékalakzatának figurája. A kirakást kezdő játékos ugyanolyan értékű lapot tesz le utol­jára, amilyennel a kirakást elkezdte. Díjazása csendesen egyszeres, be­mondva kétszeres kassza. CSAPD LE CSACSI Tisztázatlan eredetű gyermekjá­ték. 1 csomag (32 lap) magyar kár­tyával játszhatja négy személy. A já­ték célja: nyolc azonos színű lap ösz- szegyűjtése. Aki először gyűjt össze kezében nyolc azonos színű lapot, Csapd le csacsi! felkiáltással dobja az asztalra azokat. CSUKA A hamiskártyás kifejezés a hazárd­játékokban: akitől sokat lehet nyerni. EROTIKUS KÁRTYA Erotikus vagy pornográf képeket tartalmazó kártya. — A keresztény Európa szigorú erkölcsei sok más til­tás mellett az erotika és testiség képi ábrázolását sem engedélyezte. Kivé­telt csak a művészinek ítélt, több­nyire mitológiai témát választó kép­zőművészeti alkotások jelentettek. FEDÁK SÁRI 1. Figura a régi alsósban: A piros királlyal vinni haza a negyedik ütést. A névadó a 20. század első harmadá­nak legendás hírű operett-primadon­nája volt (1879—1955). FEKETE PÉTER (Shwarzer Peter): a 19. századi Németországból származó páro­sító-lerakó gyermekjáték. Közép-Eu- rópában a századfordulón ismerik meg. Általában 33 lapos, e célra ké­szített gyermekkártyák megszámlál­hatatlan változatával játsszák tíz évesnél fiatalabbak. — Á játék célja: azonos szimbólumú lapok párosítá­sával a kézben lévő összes kártya le­rakása. A vesztes az, akinek utolsó lapként a kezében marad a játék ne­vével általában azonos kártya. FERBLI (Csöndes, csendes, farba, hazai csendes): összehasonlító hazárdjá­ték, amelyet egy csomag (32 lap) magyar kártyával ketten, hárman és többen, maximum heten játszhatnak. — Német eredetű játék, a 19. szá­zadban alakult ki. Magyarországon az 1830-as években jelent meg. A já­ték célja: a bank elnyerése vagy a többi játékosénál értékesebb lap­kombinációval, vagy a licitálás során az ellenfelek feladásra kényszeríté­sével. Akárcsak a pókerben, itt sin­csenek ütések, a nyereség vagy a veszteség egyrészt a játékos kezébe kialakuló lapkombináción, másrészt az ellenfelek megtévesztésén, ijesz- tésén, a blöffölésen múlik. FLÓTA A barlangokban tartós fennmaradásra berendezkedő ősünkről nem tudjuk, hogy kártyázással ütötte volna el az időt, de arról megbizo­nyosodhattunk, hogy az ötvenes években már kispolgári csökevény volt a kártyázás. Legalábbis Magyarországon. Senki sem vállalkozott még e teljesség felmutatására. De arra most már igen, hogy szaklexi­kont adjon az érdeklődők kezébe játéktípusokról, játékelméletről, kártyatörténetről, kártyagyüjteményekről és a játék sajátos kifejezé­seiről, hogy csak néhány témakört említsünk. Az Akadémiai Kiadó egyedülálló vállalkozása a világon is példa nélküli. A nyár végén meg­jelenő kötetet néhány kiragadott és rövidített címszóval mutatjuk be. GOULASH A társasági bridzsben választha­tóan alkalmazott, keverés nélküli osztásmód. — Az angolban a ma­gyarból átkerült goulash szó eredeti­leg egy húsétel neve, de átvitt érte­lemben kusza összevisszaságot is je­lent. HAYIS- KÁRiTÁS A hamiskártyázás a kártyajátékok, főképp a hazárdjátékok szabályainak tudatos, előre megtervezett megsér­tése a partnerek pénzének elnyerése céljából. A kártyazsargon szerint fi­lozófusnak is nevezik. A jelzések legkorszerűbb védekezés az óvatos­ság, a megelőzés. Messziről kerüljük el az aluljárók, a piacok, autópiacok, vásárok, sipistáit, nasivasizóit és kopkázóit. HAZÁRDJÁTÉK (Hazárd kártyajáték): olyan kár­tyajáték, amelyben alapvető jelentő­sége van a szerencsének, a véletlen­nek, vagyis a játéktudás csak kis mértékben számít vagy egyáltalán nincs is rá szükség. A francia hasard szó régen egy kockazájék neve volt, ennek a játék­nak a jellege hozzájárult ahhoz, hogy a szó jelentéstartalma kibővült a sze­rencsével, a véletlennel, a kockázat­tal és a rizikóval. Vannak olyan em- • berek, akik tökéletesen alkalmatla­• Kecskeméten készült kártya a XIX. századból. olyannyira egyéniek, hogy még csak kísérlet sem tehető valamiféle átfogó rendszer ismertetésére. Inkább csak néhány, kultúrtörténeti szempontból érdekes jelzés kerül bemutatásra. A jelzések lehetnek verbálisak és nem verbálisak. A nem verbális jelzések közül legismertebb a süketnéma kommunikációból átvett mutogatá­sok alkalmazása. Például fügét mutat = kontra; egy ujj = 1; két ujj = 2; három ujj = 3 stb. A huszonegyesben: Kezet hasra tenni = tizenöt; Kezet mellre tenni = tizenhat; A szakállát vagy az állát fogni = tizenhét; A bajuszt fogni = tizennyolc; Az orrot fogni = húsz. A Hamiskártyázáskor az előre össze­rakott kártyacsomag. A hamiskátyá- sok nyelvén: flótával lehet etetni a palit, vagyis hamisan játszani. JOKER nők a hazárd űzésére, valósággal rosszul vannak játék közben, míg mások pokolian élvezik. Az előbbiek született vésztők, míg a sikeres ha- zárdjátékosok az utóbbiak közül ke­rülnek ki. A hazárdjátékos különleges lelki­alkattal bír, személyiségében a pozi­tív és a negatív tulajdonságok sajáto­san keverednek. HÜHÜ A durákhoz közel álló, a Dél-Al­föld kisebb településein ma is nép­szerű, elfogyasztó kártyajáték. Első­ként Tömörkény István említi. A 19. század hetvenes éveiben Észak-Amerikában mutatkozott igény egy olyan kiegészítő kártyalap megalkotására, amely minden más lapnál erősebb, értékesebb, illetve képes helyettesíteni a lapsorozatok bármelyik tagját. Magyarországon 1910 után — feltehetően a romi és a póker játékok terjedésével — jelenik meg. KANASZTA (Canasta): 1. Dél-amerikai ere­detű, világszerte népszerű, húzó-le­rakó kártyajáték. Montevideóban .(Uruguay) 1940-ben említik először. 1957-ben Magyarországon írják le. Szinte országonként más szabályok­kal és szokásokkal játsszák. KÁRTYA Típusonként meghatározott kép­pel, sorozat- és értékjelzésekkel megkülkönböztetett, 20-34 lapból álló, szórakoztatás, jóslás és oktatás céljára szolgáló eszköz. Századokon keresztül főurak és polgárok, kato­nák és parasztok egyaránt játszották. — A 20. sz. második felében viszont elveszítette ezt a meghatározó szere­pet. KOPKA A puszta véletlenen múló, bankra menő hazárdjáték, amelyet 32 lapos magyar kártyával kettő-tíz személy játszhat. 1845-ben említik először magyar nyelven. — A lengyel chupka (= rakás) szóból. MAGYARORSZÁG KÁRTYAKULTÚRÁJA Magyarországon az első feljegy­zések a kártyajátékokról a 15. század végéről ismertek. A királyi udvar és környezete szívesen töltötte idejét ezzel a szórakozással. A játékot konkrétan nem ismerjük, és annak eszközét sem. Mátyás király idejében feltehetően az itáliai befolyás érvé­nyesült ezen a téren is. — Az első ismert kártyát — egy német sorozat­jelű ívet — Hofhalter Rafael készí­tette Gyulafehérvárott, 1568-ban. A leírások magyar eredetűnek tekintik a snapszli, az alsós, a felsős és a má­riás játékokat, valójában ezek oszt­rák, német, ritkán francia vagy olasz származásúak, csakúgy mint a ha­zárdjátékok sorában a huszonegyes, a tűz, a ramsli, a hazárd makaó. Ta­lán a „legmagyarabb” kártyajátékok az ulti, a ferbli és a húszashívásos ta­rokk. Ezeket Magyarországon és a magyarok lakta területeken kedvelik. MOLOTOV A kártyák rangsora és pontértéke tekintetében a jasshoz közel álló, svájci, komplex ütéses kártyajáték, amelyet a 36 lapos svácji sorozatjelű kártyával négyen játszhatnak. — Nevét Molotov szovjet államférfiról kapta. NYILOMISTA 1. Szegény, pénztelen játékos. 2. Akinek semmi sem sikerül. - A né­met Niemand (= senki) szóból. PIATNIK Ferdinand (1819—1885): pesti születésű bécsi kártyagyáros. A szakmát Graváts Józsefnél, majd egy pozsonyi iskolában tanulta. 1843-ban feleségül vette Moser A. kártyafestő özvegyét, és az örökölt üzemben ké­szült kártyákat már a saját nevén adta ki. A Monarchiában szinte kizáróla­gos készítője volt a játékkártyáknak. PÓKER V gyarországon az egyik legnépsze­rűbb kártyajáték. — 32 lapos magyar kártyával hárman játsszák, általában pénzben. ROMI (Rumy, rummy, rommé, rami, rhum): 1. A 19. század második felé­ben észak-Amerikában kialakult húzó-lerakó kártyajáték. Magyaror­szágon 1920 körül hódította meg a társaságokat. — Kettő-hat személy vesz részt a játékban. A játék célja: lapkombinációk gyűjtése és lerakása. SNAPSZLI (Snapszer, Schnapsen, hatvanha­tos): könnyű, szórakoztató, komplex ütéses kártyajáték, amelyet magyar kártyával ketten, hárman vagy né­gyen játszanak. — bajor—osztrák eredetű. Magyarországon csak a hu­szadik században terjedt el, már hát­térbe szorult, a sokkal nagyobb tu­dást, kombinációs készséget és koc­kázatvállalást kívánó rablóulti kiszo­rította. SVINDLI Egyszerű, elfogyasztó kártyajáték, a blöffölés elsajátításának alapisko­lája. Két csomat (104 lap) francia so­rozatjelű, vagy két csomag (64 lap) magyar kártyával ketten, hárman, négyen vagy még többen is játszhat- ják. A jól megkevert kártyacsomag­ból tíz-tíz lapot osztanak ki. A mara­dék lesz a talon. Az győz, akinek előbb elfogy a lapja. TAROKK 1. A komplex ütéses kártyajátékok egy csoportjának összefoglaló neve. A játékok jellegzetessége, hogy kü­lönleges, vagy francia, vagy olasz sorozatjelű kártyával játsszák őket. Az érdemi játékban mindig csak né­gyen vesznek részt. Elsősorban az ér­telmiségi középosztályhoz tartozó (jogászok, tanárok, politikusok, pa­pok, művészek stb.) kedvelték legin­kább. TÖK A német és svájci sorozatjelű kár­tyák egyik színjle. A német nyelvben eredetileg Schelle (= csengő) elneve­zésű színjei nem tisztázott körülmé­nyek között kapta magyar nevét. A rajz a középkori csengettyűt utá­nozza. TÖLTELÉK A kaszinókban az a személy, aki a hazárd kártyajátékok asztalainál a kaszinó megbízásából játszik. ULTI Komplex ütéses kártyajátékcsalád. Nevét a latin ultimus (= utolsó) szó­ból nyerte. A 18 század végén és a 19. század elején a kereskedők ulti- mónak nevezték a hónap utolsó nap­ját. A játékok közismert figurája, az utolsó ütés hetessel, innen nyerte ne­vét. Magyarországon főképp két vál­tozatát játsszák, a rabló ultit és a ta­lonmáriást. i Kártyázok egy középkori metszeten. 1. Összehasonlító hazárdjáték, amelyet 1 csomag (52 lapos) francia sorozatjelű kártyával ketten, hárman, négyen vagy még többen is játszhat­nak. — Az első feljegyzések az ame­rikai Louisiana államból származnak 1803-ból. Magyarországon a 19. század végén jelent meg. — A játék célja: a bank elnyerése vagy a többi játékosénál értékesebb lapkombiná­ció összegyűjtésével és felmutatásá­val, vagy az ellenfelek feladásra kényszerítésével. RABLÓULTI Komplex ütéses kártyajáték, amely a már a 18. században is köz­kedvelt máriás, majd a 19. században nagyon népszerű talonmáriás (egy­szerű ulti) továbbfejlődésével alakult ki a huszadik században. Ma Ma­

Next

/
Thumbnails
Contents