Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

J 1993. augusztus 19-, csütörtök SZENT ISTVÁN NAPI ÜNNEPI MAGAZIN A FEHÉRET VAGY A BARNÁT SZERESSEM? A jó kenyérhez a pék tudása keli Amikor — az múlt szerdai szá­munkban történt — az egy kilósnak látszó, de a valóságban 80-90 dekás kenyerek kérdését szóvá tettük, meg­ígértük, hogy megtudakoljuk a szak­emberek, tehát a sütőipar és a keres­kedelem véleményét is. Bakó Lajos, a bajai Bácska Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezetője élelmiszeripari mérnök, sütő-, cukor-, hűtő-és kon­zervipari szakképesítéssel. A kft. látja el a vidék kenyérszük­ségletének 70-80 százalékát, évi há­rom és fél+négyezer tonna kenyeret és 12 millió péksüteményt gyárt. Azt, hogy nálunk a vásárló vagy a kereskedő határozza meg a fogyasz­tói szokásokat, nehéz volna pontosan megállapítani. Az azonban biztos, hogy a boltok a drágább kenyérfajtá­kat igénylik. Ha a vásárlók is, akkor ez minden bizonnyal abból a beideg­ződésből eredhet, hogy nálunk a barna kenyér mindig a nyomorúság jelképe volt. így azután hiába kínál­juk a huszonkét féle kenyerünk kö­zött a félbarna kenyeret, az augusztus 1-i áfa-növekedés óta 44 forintos ajánlott fogyasztói áron — ebben te­hát benne van a kereskedelem 15,5 százalékos árrése — erre alig van igény. Pedig nem a kenyérfogyasztás ár­talmas, hanem az a baj, hogy nálunk a rostszegény kenyér a divat. — Ezt hogyan értsem, melyik ke­nyérfajta gazdagabb a rostokban? — A válasz nagyon egyszerű: mi­nél fehérebb a kenyér, annál szegé­nyesebb, minél barnább, annál gaz­dagabb rostokban. Jó lenne ezt elfo­gadtatni a vásárlókkal. A rostos ke­nyér ugyanis sok nyomelemet, vita­mint tartalmaz, serkenti az emész­tést, sőt, az emésztőrendszer rákbet- ségeinek kialakulását is korlátozza. Tehát minden a barna kenyér mellett szól, olyannyira, hogy a gazdag nyu­gati országokban nagyobb a részará­nya az étkezésben, mint a fehér ke­nyéré. Igaz, ott a barna kenyérhez ehető magvakat, len-, napraforgó vagy szezámmagot is tesznek, vagy különböző gabonamagvakból való pelyhet. — Gyárukban lapáttal konténerre helyzeték a kemencéből kikerült ke­nyeret, mely így — ha konténeren maradva a boltig, sőt a boltban is —, idegen kéz érintése nélkül kerül a fo­gyasztóhoz. — Ez valóban korszerű megoldás. A jövő azonban -4- minden bizony­nyal a sütés technológiájában is — változást hoz majd. Nyugaton az elő­sütött kenyér a sláger a német, és a fagyasztott tészta a francia metódus szerint. A lényeg mindkét módszer­nél, hogy a készre sütés a vevő szeme előtt történik. Láthatja a fo­lyamatot, a kenyér illatát is érezheti. Gál Zoltán • A szaktudás és a szépség a pékeknél is összefér. SZTENOGRAMBAN A PARLAMENTI HANGULAT A mestergyorsíró ennél többre nem viheti Csíkmadarasiak Solt vendégei Solton az augusztus 20-ai ünnep­séget falunap keretében rendezik meg, aminek mintegy folytatása lesz a csíkmadarasiak vendégszereplése. Fellépésüket augusztus' 23-án esté, a helyi Vécsey Károly Művelődési Házban este fél nyolctól láthatják az érdeklődők. Műsorukon székely népdalok, Este a fonóban című jele­net szerepel, de lesz felcsíki leány - szöktetés is. A vonós népizenekar és táncosok vezetője Miklós Márton. „Magyarok fénye, ország remé­nye...” -így szólítgatja államalapító királyát a már 1674-ben lejegyzett ének! Fényesedik-e még ma is a „ma­gyarok tündöklő csillaga”? Remény­kedve sóhajt-e hozzá az Ő népe, bízva abban, hogy közbenjárásával segíthet nehéz helyzetében? Mi maradt meg közel ezer év után a szent királyból, testi vagy tárgyi emlék? Aránylag sok minden. Hi­szen a szent jobbot itthon őrizzük. Fejcsontjának egy darabját Zágráb­ban őrzik. Eredeti kardja a Hradzsin kincstárának értékes darabja. Egy er­szény, mely Bécsben van. Egy mise­ruha, melyet ő ajándékozott 1031-ben a fehérvári Bazilikának, mely később koronázási palást lett. Talán a Szentkorona felső része, mely Szent István koponya-ereklye- tartója volt. Megmaradt a két tör­vénykönyve, melyekben tennészete- sen alapul vette az isteni parancso­kon túl a nyugati törvényeket és zsi­nati határozatokat. De mindig a ma­gyar viszonyokhoz alkalmazta. Benne van ezekben a törvényekben, hogy a bűncselekmények és vétkek elkövetői büntettessenek. Ám ezek­ben a törvényekben ott vannak a nők védelméről szóló rendelkezések is. Külön ír az árvák és özvegyek jogai­ról. István király joggyakorlata em­berségesebb volt, mint a korabeli eu­rópai modell. Jogbiztonság tekinte­tében elsők között állt a középkori Európában. Megmaradtak Szent István fiához intézett „Intelmei”. „Első hazai pe­dagógiai Irat”-nak nevezi Mészáros István. „Az atyai szeretet lángjától ösztökélve” maga István király er­kölcstanító könyvecskét szerkesztett fia számára. Ennek első része maradt ránk. Néhány pontot lássunk ebből a könyvecskéből: 1. őrizze hűségesen a katolikus hitét, 2. becsülje az egy­házi és világi tisztségviselőket, 3. le­gyen igazságos, de megértő az ítél­kezésben, 4. gyámolítsa az országba jött idegeneket, 5. támaszkodjon a királyi tanács tagjainak véleményére, 6. kövesse az ősök hagyományait, 7. gyakorolja tiszta szívvel az erénye­ket. Az Intelmek végső szövegét, mely ránk maradt, nem maga a nagy király szövegezte meg, hanem valaki az udvari papok közül, de mégis szinte sugárzik az apai szív szeretete az alábbi néhány sorból: ...„fogadj szót fiam: gyermek vagy, gazdagságban született kis cse­lédem, eddig puha párnák lakója... de most már itt az ideje, hogy ne ilyen módon neveljenek... hanem olykor „fanyar borral is itassanak!” Kitűnik az Intelmekből, hogy az Búcsú Vodicán • Lestár Éva mestergyorsíró parlamenti munka közben. A laikusnak csak ákombákomnak tűnnek a gyorsírók jegyzetei, s aligha lehetne kiválogatni, melyik sztenog- ram az, amit bajnoki szinten írtak. E szakmát magas fokon művelőknek haszna, s egyúttal elismerése ha­zánkban aligha lehet más, mint a Par­lamentben dolgozni. A kecskeméti Lestár Éva pedig e csúcson is túlju­tott. — Nemrégiben jöttél haza Isz­tambulból, ahol a mestergyorsírók világbajnokságán vettél részt. Leg­utóbb akkor találkoztunk, amikor 1985-ben Szófiában — még ifjúsági kategóriában — egy ugyanilyen megmérettetésen első lettél. Mi tör­tént azóta, s most mit hoztál? — A Zománc Rt-nél állandó mun­kám volt, amellett rendszeresen fel­jártam a Parlamentbe, ahová a bizott­sági ülésekre hívtak. Esztendeje pe­dig ott a főállásom. A versenyfelhí­vásra meg azért jelentkeztem — még ha nehezen is tudtam összeszedni a nevezési díjat —, mert kíváncsi vol­tam, mit tudok teljesíteni a felnőtt mezőnyben. Tizennyolc ország leg­jobb gyorsírói vették kezükbe a ce­ruzát, amikor 280-as tempóval — te­hát percenként ennyi szótag diktálá- sával — 420-ig fokozódóan nyolc percet sikerült leírnom. Az első, a vi­lágbajnok kilenc percet teljesített. Ezzel a magyarok közül enyém lett a legjobb eredmény. Nehezen rövidít­hető, szokatlan szöveg volt. Legtöb­ben már nem is tudnak ilyen gyorsan beszélni, mint ahogyan diktáltak. Megérteni, felfogni már nem is lehet az ilyen tempóval mondott szöveget, olyan, mint egy idegen nyelv. Csak tudni kell gyorsírásra fordítani, s no persze utána folyóírással áttenni. — Ehhez már villámgyors kézjá­rás kell. Egy ilyen kitűnő eredmény­hez elég a parlamenti munka? — Minden verseny előtt pár héttel leteszem a tollat, mert ugyanis azzal írok, s átállok ceruzára. Azután kö­vetkezik a tréning, amit csak kö­szönni tudok volt tanáromnak, dr. Saskői Ernőné Klári néninek. Soha nem hagy magamra. Az eredmény- hirdetés után neki telefonáltam elő­ször. Mindketten sírtunk. — Az országgyűlés és a bizottsági ülések tévéközvetítéseit látva nem lehet könnyű jegyzőkönyveket írni. — Először is, számomra nagyon érdekes, hogy ott mindent első kéz­ből hallok. Emellett úgy kell fi­gyelni, hogy még a közbeszólásokat, sőt hangulatjelzéseket is le tudjam írni. Persze kialakítottam már sajátos rövidítéseket. De néha egy-két kép­viselő gondot okoz. Valamennyien — egyébként harmincán — legin­kább a fideszesek felszólalásától tar­tunk. Hogy tudnák hadarni! A plená­ris üléseken tíz percenként nyolcán váltjuk egymást, a bizottságin pedig csak ketten vagyunk. A hét első négy napján Pesten vagyok, hozom haza a sztenogramokat és hétvégén gépe­lem, hiszen egy-egy jegyzőkönyv át­lagosan 60-80 oldal. Persze a titok­tartás kötelez. — Álmod? — Itthon egy gyorsíró többre már nem viheti, minthogy a Parlament­ben dolgozhat. Az álmom valóra vált. Azért októberben ott leszek a fővárosban megrendezendő országos bajnokságon, és két év múlva szeret­nék kijutni, támogatókat nyerni az amszterdami világbajnokságra. Pulai Sára A Csávolyt és környékét lakó „há­rom nemzet”, a magyar, a bunyevác és a német két évszázados hagyomá­nya kelt újra életre a kis-vodicai Nagyboldogasszony-napi ünnepen. Nem csak a környékről, de mesz- szebbi tájakról is eljöttek a hívek, hogy rokoni, baráti körben töltsék el a vasárnapot. Az istentiszteletet Hegedűs János plébános úr celebrálta. Szentbeszé­dében Mária mennybemenetelének jelentőségét hangsúlyozta. A szent­mise után a szokásos búcsúi, vidám szórakozás következett. Kitelepültek a sátras árusok is, és sokaknak emlé­kezetes marad a marhalábszár-pör- költ, melyet e műfaj mesterei, Petres Sztipán és Páncsics (Incus) János ké­szítettek. A kápolnát 1764-ben építették a csávolyiak, Mayer Ferdinánd plébá­nos idejében. Á községtől északra fekvő szőlőskerteknél, egy kiserdő és egy enyhén dombos legelő találkozá­sánál egy kis forrás tört fel. A népek azt beszélték, hogy még az Istenanya is megjelent itt, a fonásnak pedig a betegségekre gyógyító ereje van. Engedélyt kértek a kalocsai érsek­től a kápolna felépítésére, vállalva a költségeket. Alig egy hónap alatt a kápolna és a tőle jobbra és balra fekvő két kisebb is — az egyikben Nepomuki Szent János, a másikban pedig Szent Flórián szobrát helyez­ték el — a hívek áldozatkészségéből és munkájából el is készült. A nyu­gati oldalon emeltek még egy két­szobás őrházat is, mely egyben sek­restyéül is szolgált. A kápolna a Má­ria segíts elnevezést kapta a felszen­teléskor, de a nép, a magyarok és a bunyevácok vodicának, a németek pedig Bründlnek nevezték Az utóbbi kettő vizecskét, illetve kutacskát je­lent. Nemcsak a csávolyiak, hanem a felsőszentivániak, a rémiek és a lak handi pusztaiak is szívesen zarándo­koltak ide, természetesen gyalog­szerrel. Csak az idősek és a plébános érkezett kocsin. A háború után a kápolna elnépte-. lenedett, állaga leromlott. Az akkori idők nem kedveztek a Mária-tiszte- ietnek. A közeli Mathiász-sor sző­lősgazdái — akiket érzelmi szálak kötnek a festői szépségű környezet­• „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el...” Magyarok fénye, ország reménye • A szentkirályi István-szobor. apának joga van parancsolni! Példá­kat sorol fel, hogy milyen keserves következményei vannak, ha nem tart­ják meg az apák parancsait. „Az én szokásaimat, melyekről látod, hogy királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kö­vessed.” Természetesen ebből kö­vetkeztethetjük, hogy ezekre az In­telmekre szükség is volt. Ezt az erő­teljesen kihangsúlyozott apai irányí­tást „az atyai szeretet lángjától ösz­tökélve” íratta le. és bizonyára meg is valósította. „Hol vagy István ki­rály, téged magyar kíván! — csak szépen hangzó ének, jámbor óhaj marad-e közel egy évezred után, ez a döntő kérdés! Műveiből és cseleke­deteiből általában kétféle Szent Ist- ván-képet szoktak megformálni. Egyik a kegyes és bölcs uralkodó képe. A másik ennek pontosan az el­lenkezője": a kegyetlen, tűzön-vízen át uralmát megszilárdítani akaró egyeduralkodó. Az előző kép meg­rajzolható a törvények, az alkotások, az Intelmek soraiból. — A másikat, erős színekkel színezve, abból rajzol­ják meg, hogy két nagybátyjával döntő csatákban számolt le, unoka­testvérét pedig, aki szcmbeszállt vele, megvakíttatta. Hogy ez utóbbi kép túlszínezett (különösen a regé­nyírók jóvoltából!) — enyhíti egy nyilatkozat, melyet egy kortárs írt le: „Sohasem hallottam valakiről, aki így kímélte a legyőzöttet." — (Ezt a kortárs, német Thietmár írta, aki egyébként nem nagyon szívlelte a magyarokat.) Mi, hívő emberek, első királyunk­ban a hitét megélő, cselekedeteiben megvalósító igaz magyar férfit tisz­teljük. Családi életét mintának vehet­jük. Egyéni életében megcsodáljuk a kemény következetességet, Máriát tisztelő, imádságos lelkiségét. Úgy gondolom, valamennyien tisztelettel tekinthetünk rá, mint államalapí­tónkra. Ő idejében felismerte a poli­tikai valóságot, és ahhoz igazította országát. Másrészt. olyan országot hagyott ránk, mely életképes maradt,' és átvészelte az idők viharát. A hazát építő és megtartó képességet és a mindenkori helyes politikai valóság felismerését tőle tanulhatjuk mi ma­gyarok. Marosi Izidor nyugalmazott váci megyéspüspök • Hegedűs János plébános mutatta be a szentmise áldozatot. (Kép és szöveg: Gál Zoltán). ben levő kegyhelyhez —. elhatároz­ták, hogy újjávarázsolják a csávolyi Vodicát. Kétkezi munkájukon kívül nem sajnálták az anyagi áldozatot sem, ennek eredménye a régi fényé­ben álló, szépen felújított kápolna. Kérdésemre, hogy kiket említsek kö­zülük név szerint, mindannyian azt válaszolták: — Senkit se. hiszen együtt csináltuk. • Családias hangulat.

Next

/
Thumbnails
Contents