Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
J 1993. augusztus 19-, csütörtök SZENT ISTVÁN NAPI ÜNNEPI MAGAZIN A FEHÉRET VAGY A BARNÁT SZERESSEM? A jó kenyérhez a pék tudása keli Amikor — az múlt szerdai számunkban történt — az egy kilósnak látszó, de a valóságban 80-90 dekás kenyerek kérdését szóvá tettük, megígértük, hogy megtudakoljuk a szakemberek, tehát a sütőipar és a kereskedelem véleményét is. Bakó Lajos, a bajai Bácska Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezetője élelmiszeripari mérnök, sütő-, cukor-, hűtő-és konzervipari szakképesítéssel. A kft. látja el a vidék kenyérszükségletének 70-80 százalékát, évi három és fél+négyezer tonna kenyeret és 12 millió péksüteményt gyárt. Azt, hogy nálunk a vásárló vagy a kereskedő határozza meg a fogyasztói szokásokat, nehéz volna pontosan megállapítani. Az azonban biztos, hogy a boltok a drágább kenyérfajtákat igénylik. Ha a vásárlók is, akkor ez minden bizonnyal abból a beidegződésből eredhet, hogy nálunk a barna kenyér mindig a nyomorúság jelképe volt. így azután hiába kínáljuk a huszonkét féle kenyerünk között a félbarna kenyeret, az augusztus 1-i áfa-növekedés óta 44 forintos ajánlott fogyasztói áron — ebben tehát benne van a kereskedelem 15,5 százalékos árrése — erre alig van igény. Pedig nem a kenyérfogyasztás ártalmas, hanem az a baj, hogy nálunk a rostszegény kenyér a divat. — Ezt hogyan értsem, melyik kenyérfajta gazdagabb a rostokban? — A válasz nagyon egyszerű: minél fehérebb a kenyér, annál szegényesebb, minél barnább, annál gazdagabb rostokban. Jó lenne ezt elfogadtatni a vásárlókkal. A rostos kenyér ugyanis sok nyomelemet, vitamint tartalmaz, serkenti az emésztést, sőt, az emésztőrendszer rákbet- ségeinek kialakulását is korlátozza. Tehát minden a barna kenyér mellett szól, olyannyira, hogy a gazdag nyugati országokban nagyobb a részaránya az étkezésben, mint a fehér kenyéré. Igaz, ott a barna kenyérhez ehető magvakat, len-, napraforgó vagy szezámmagot is tesznek, vagy különböző gabonamagvakból való pelyhet. — Gyárukban lapáttal konténerre helyzeték a kemencéből kikerült kenyeret, mely így — ha konténeren maradva a boltig, sőt a boltban is —, idegen kéz érintése nélkül kerül a fogyasztóhoz. — Ez valóban korszerű megoldás. A jövő azonban -4- minden bizonynyal a sütés technológiájában is — változást hoz majd. Nyugaton az elősütött kenyér a sláger a német, és a fagyasztott tészta a francia metódus szerint. A lényeg mindkét módszernél, hogy a készre sütés a vevő szeme előtt történik. Láthatja a folyamatot, a kenyér illatát is érezheti. Gál Zoltán • A szaktudás és a szépség a pékeknél is összefér. SZTENOGRAMBAN A PARLAMENTI HANGULAT A mestergyorsíró ennél többre nem viheti Csíkmadarasiak Solt vendégei Solton az augusztus 20-ai ünnepséget falunap keretében rendezik meg, aminek mintegy folytatása lesz a csíkmadarasiak vendégszereplése. Fellépésüket augusztus' 23-án esté, a helyi Vécsey Károly Művelődési Házban este fél nyolctól láthatják az érdeklődők. Műsorukon székely népdalok, Este a fonóban című jelenet szerepel, de lesz felcsíki leány - szöktetés is. A vonós népizenekar és táncosok vezetője Miklós Márton. „Magyarok fénye, ország reménye...” -így szólítgatja államalapító királyát a már 1674-ben lejegyzett ének! Fényesedik-e még ma is a „magyarok tündöklő csillaga”? Reménykedve sóhajt-e hozzá az Ő népe, bízva abban, hogy közbenjárásával segíthet nehéz helyzetében? Mi maradt meg közel ezer év után a szent királyból, testi vagy tárgyi emlék? Aránylag sok minden. Hiszen a szent jobbot itthon őrizzük. Fejcsontjának egy darabját Zágrábban őrzik. Eredeti kardja a Hradzsin kincstárának értékes darabja. Egy erszény, mely Bécsben van. Egy miseruha, melyet ő ajándékozott 1031-ben a fehérvári Bazilikának, mely később koronázási palást lett. Talán a Szentkorona felső része, mely Szent István koponya-ereklye- tartója volt. Megmaradt a két törvénykönyve, melyekben tennészete- sen alapul vette az isteni parancsokon túl a nyugati törvényeket és zsinati határozatokat. De mindig a magyar viszonyokhoz alkalmazta. Benne van ezekben a törvényekben, hogy a bűncselekmények és vétkek elkövetői büntettessenek. Ám ezekben a törvényekben ott vannak a nők védelméről szóló rendelkezések is. Külön ír az árvák és özvegyek jogairól. István király joggyakorlata emberségesebb volt, mint a korabeli európai modell. Jogbiztonság tekintetében elsők között állt a középkori Európában. Megmaradtak Szent István fiához intézett „Intelmei”. „Első hazai pedagógiai Irat”-nak nevezi Mészáros István. „Az atyai szeretet lángjától ösztökélve” maga István király erkölcstanító könyvecskét szerkesztett fia számára. Ennek első része maradt ránk. Néhány pontot lássunk ebből a könyvecskéből: 1. őrizze hűségesen a katolikus hitét, 2. becsülje az egyházi és világi tisztségviselőket, 3. legyen igazságos, de megértő az ítélkezésben, 4. gyámolítsa az országba jött idegeneket, 5. támaszkodjon a királyi tanács tagjainak véleményére, 6. kövesse az ősök hagyományait, 7. gyakorolja tiszta szívvel az erényeket. Az Intelmek végső szövegét, mely ránk maradt, nem maga a nagy király szövegezte meg, hanem valaki az udvari papok közül, de mégis szinte sugárzik az apai szív szeretete az alábbi néhány sorból: ...„fogadj szót fiam: gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, eddig puha párnák lakója... de most már itt az ideje, hogy ne ilyen módon neveljenek... hanem olykor „fanyar borral is itassanak!” Kitűnik az Intelmekből, hogy az Búcsú Vodicán • Lestár Éva mestergyorsíró parlamenti munka közben. A laikusnak csak ákombákomnak tűnnek a gyorsírók jegyzetei, s aligha lehetne kiválogatni, melyik sztenog- ram az, amit bajnoki szinten írtak. E szakmát magas fokon művelőknek haszna, s egyúttal elismerése hazánkban aligha lehet más, mint a Parlamentben dolgozni. A kecskeméti Lestár Éva pedig e csúcson is túljutott. — Nemrégiben jöttél haza Isztambulból, ahol a mestergyorsírók világbajnokságán vettél részt. Legutóbb akkor találkoztunk, amikor 1985-ben Szófiában — még ifjúsági kategóriában — egy ugyanilyen megmérettetésen első lettél. Mi történt azóta, s most mit hoztál? — A Zománc Rt-nél állandó munkám volt, amellett rendszeresen feljártam a Parlamentbe, ahová a bizottsági ülésekre hívtak. Esztendeje pedig ott a főállásom. A versenyfelhívásra meg azért jelentkeztem — még ha nehezen is tudtam összeszedni a nevezési díjat —, mert kíváncsi voltam, mit tudok teljesíteni a felnőtt mezőnyben. Tizennyolc ország legjobb gyorsírói vették kezükbe a ceruzát, amikor 280-as tempóval — tehát percenként ennyi szótag diktálá- sával — 420-ig fokozódóan nyolc percet sikerült leírnom. Az első, a világbajnok kilenc percet teljesített. Ezzel a magyarok közül enyém lett a legjobb eredmény. Nehezen rövidíthető, szokatlan szöveg volt. Legtöbben már nem is tudnak ilyen gyorsan beszélni, mint ahogyan diktáltak. Megérteni, felfogni már nem is lehet az ilyen tempóval mondott szöveget, olyan, mint egy idegen nyelv. Csak tudni kell gyorsírásra fordítani, s no persze utána folyóírással áttenni. — Ehhez már villámgyors kézjárás kell. Egy ilyen kitűnő eredményhez elég a parlamenti munka? — Minden verseny előtt pár héttel leteszem a tollat, mert ugyanis azzal írok, s átállok ceruzára. Azután következik a tréning, amit csak köszönni tudok volt tanáromnak, dr. Saskői Ernőné Klári néninek. Soha nem hagy magamra. Az eredmény- hirdetés után neki telefonáltam először. Mindketten sírtunk. — Az országgyűlés és a bizottsági ülések tévéközvetítéseit látva nem lehet könnyű jegyzőkönyveket írni. — Először is, számomra nagyon érdekes, hogy ott mindent első kézből hallok. Emellett úgy kell figyelni, hogy még a közbeszólásokat, sőt hangulatjelzéseket is le tudjam írni. Persze kialakítottam már sajátos rövidítéseket. De néha egy-két képviselő gondot okoz. Valamennyien — egyébként harmincán — leginkább a fideszesek felszólalásától tartunk. Hogy tudnák hadarni! A plenáris üléseken tíz percenként nyolcán váltjuk egymást, a bizottságin pedig csak ketten vagyunk. A hét első négy napján Pesten vagyok, hozom haza a sztenogramokat és hétvégén gépelem, hiszen egy-egy jegyzőkönyv átlagosan 60-80 oldal. Persze a titoktartás kötelez. — Álmod? — Itthon egy gyorsíró többre már nem viheti, minthogy a Parlamentben dolgozhat. Az álmom valóra vált. Azért októberben ott leszek a fővárosban megrendezendő országos bajnokságon, és két év múlva szeretnék kijutni, támogatókat nyerni az amszterdami világbajnokságra. Pulai Sára A Csávolyt és környékét lakó „három nemzet”, a magyar, a bunyevác és a német két évszázados hagyománya kelt újra életre a kis-vodicai Nagyboldogasszony-napi ünnepen. Nem csak a környékről, de mesz- szebbi tájakról is eljöttek a hívek, hogy rokoni, baráti körben töltsék el a vasárnapot. Az istentiszteletet Hegedűs János plébános úr celebrálta. Szentbeszédében Mária mennybemenetelének jelentőségét hangsúlyozta. A szentmise után a szokásos búcsúi, vidám szórakozás következett. Kitelepültek a sátras árusok is, és sokaknak emlékezetes marad a marhalábszár-pör- költ, melyet e műfaj mesterei, Petres Sztipán és Páncsics (Incus) János készítettek. A kápolnát 1764-ben építették a csávolyiak, Mayer Ferdinánd plébános idejében. Á községtől északra fekvő szőlőskerteknél, egy kiserdő és egy enyhén dombos legelő találkozásánál egy kis forrás tört fel. A népek azt beszélték, hogy még az Istenanya is megjelent itt, a fonásnak pedig a betegségekre gyógyító ereje van. Engedélyt kértek a kalocsai érsektől a kápolna felépítésére, vállalva a költségeket. Alig egy hónap alatt a kápolna és a tőle jobbra és balra fekvő két kisebb is — az egyikben Nepomuki Szent János, a másikban pedig Szent Flórián szobrát helyezték el — a hívek áldozatkészségéből és munkájából el is készült. A nyugati oldalon emeltek még egy kétszobás őrházat is, mely egyben sekrestyéül is szolgált. A kápolna a Mária segíts elnevezést kapta a felszenteléskor, de a nép, a magyarok és a bunyevácok vodicának, a németek pedig Bründlnek nevezték Az utóbbi kettő vizecskét, illetve kutacskát jelent. Nemcsak a csávolyiak, hanem a felsőszentivániak, a rémiek és a lak handi pusztaiak is szívesen zarándokoltak ide, természetesen gyalogszerrel. Csak az idősek és a plébános érkezett kocsin. A háború után a kápolna elnépte-. lenedett, állaga leromlott. Az akkori idők nem kedveztek a Mária-tiszte- ietnek. A közeli Mathiász-sor szőlősgazdái — akiket érzelmi szálak kötnek a festői szépségű környezet• „Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el...” Magyarok fénye, ország reménye • A szentkirályi István-szobor. apának joga van parancsolni! Példákat sorol fel, hogy milyen keserves következményei vannak, ha nem tartják meg az apák parancsait. „Az én szokásaimat, melyekről látod, hogy királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed.” Természetesen ebből következtethetjük, hogy ezekre az Intelmekre szükség is volt. Ezt az erőteljesen kihangsúlyozott apai irányítást „az atyai szeretet lángjától ösztökélve” íratta le. és bizonyára meg is valósította. „Hol vagy István király, téged magyar kíván! — csak szépen hangzó ének, jámbor óhaj marad-e közel egy évezred után, ez a döntő kérdés! Műveiből és cselekedeteiből általában kétféle Szent Ist- ván-képet szoktak megformálni. Egyik a kegyes és bölcs uralkodó képe. A másik ennek pontosan az ellenkezője": a kegyetlen, tűzön-vízen át uralmát megszilárdítani akaró egyeduralkodó. Az előző kép megrajzolható a törvények, az alkotások, az Intelmek soraiból. — A másikat, erős színekkel színezve, abból rajzolják meg, hogy két nagybátyjával döntő csatákban számolt le, unokatestvérét pedig, aki szcmbeszállt vele, megvakíttatta. Hogy ez utóbbi kép túlszínezett (különösen a regényírók jóvoltából!) — enyhíti egy nyilatkozat, melyet egy kortárs írt le: „Sohasem hallottam valakiről, aki így kímélte a legyőzöttet." — (Ezt a kortárs, német Thietmár írta, aki egyébként nem nagyon szívlelte a magyarokat.) Mi, hívő emberek, első királyunkban a hitét megélő, cselekedeteiben megvalósító igaz magyar férfit tiszteljük. Családi életét mintának vehetjük. Egyéni életében megcsodáljuk a kemény következetességet, Máriát tisztelő, imádságos lelkiségét. Úgy gondolom, valamennyien tisztelettel tekinthetünk rá, mint államalapítónkra. Ő idejében felismerte a politikai valóságot, és ahhoz igazította országát. Másrészt. olyan országot hagyott ránk, mely életképes maradt,' és átvészelte az idők viharát. A hazát építő és megtartó képességet és a mindenkori helyes politikai valóság felismerését tőle tanulhatjuk mi magyarok. Marosi Izidor nyugalmazott váci megyéspüspök • Hegedűs János plébános mutatta be a szentmise áldozatot. (Kép és szöveg: Gál Zoltán). ben levő kegyhelyhez —. elhatározták, hogy újjávarázsolják a csávolyi Vodicát. Kétkezi munkájukon kívül nem sajnálták az anyagi áldozatot sem, ennek eredménye a régi fényében álló, szépen felújított kápolna. Kérdésemre, hogy kiket említsek közülük név szerint, mindannyian azt válaszolták: — Senkit se. hiszen együtt csináltuk. • Családias hangulat.
