Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

1993. augusztus 18., szerda MEGYEI KORKÉP 5 ILYEN LUGAS KEVÉS VAN AZ ORSZÁGBAN / Látogatóban Ersekcsanádon Majdhogy figyelmeztetni kellett, hogy csukjam be a számat, amikor beléptem Siposék érsekcsanádi por­tájára. Leesett az állam a csodálko­zástól. Bizony, ilyen lugast még nem láttam: a vendégeket — még a leg­nagyobb kánikulában is — kelleme­sen hűvös, árnyékos udvar fogadja. Egy 35 méter hosszú, 8 méter széles szőlősátor borul a mintaszerűen rendben tartott udvarra. Hátha még tudjuk, hogy mindez, a gyönyörű kerttel együtt Lajos bácsi kezemun- kája, aki már jócskán túl van a reg­ruta koron: augusztus 28-án tölti be 87. életévét. — Tősgyökeres érsekcsanádi va­gyok, itt születtem, és itt is laktam mindig, ebben a házban — meséli Lajos bácsi. — Maris néni került ide, mégpedig úgy, hogy Szeremléről járt itt rokonlátogatóba. Én meg éppen kipillantottam a kerítésdeszkák kö­zött a résen. Hatvan éve volt az es­• Lajos bácsi büszke a lugasra. küvőnk itt, a Csanádi katolikus temp­lomban. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy haraggal keltünk vagy fe­küdtünk volna. Soha egy hangos szó nem esett közöttünk. Pedig sok mindenen mentek ke­resztül. Talán éppen ez kovácsolta őket össze, hogy így, kölcsönös sze- retetben, egymást támogatva küsz­ködjenek. — Amikor jöttek lesöpörni a pad­lást, zseblámpával mutattam a lyu­kakat, nehogy baj érje a beszolgál­tató biztosokat — meséli vidáman Lajos bácsi. így aztán elfelejtettek a magasba felpillantani. Ott lógott, vé­gig a kakasülőkön, szépen felkötözve az egész kukoricatermés. — Hatalmas tábortüzet gyújtottak 1950-ben, április 4-én. Az egész község lakossága köteles volt a tüzet táplálni. Mi estig kint dolgoztunk a knimpliban, hát nem mentünk el, szinte el is felejtettük — emlékezik vissza Maris néni a szörnyű éjsza­kára. Éjfél körül jöttek értünk. Rette­netesen megvertek bennünket, de nem csak minket, két másik családot is. A fejünket a falba csapkodták, az orrcsontomat is eltörték. Akkor vol­tam a Lidikével, a harmadik gyerme­kemmel terhes. Ez volt a rend, min­den éjjel összevertek valakit. Amint mondják, bosszúra nem gondoltak. A legfőbb verőember Pé­csett él, azt is tudják, hol... A téesz-be lépési nyilatkozatot utol­sóként írta alá Lajos bácsi.-— Éppen disznót vágtam, amikor bevittek a községházára. Ott maradt a jószág pörköletlen. Akkor még ha­zaengedtek, de éjszaka hatan jöttek. Láttam, hogy nem maradok élve, ha nem írom alá, hiszen volt, akinek má­ját, lépét leverték. Hála istennek, el­múltak azok a rettenetes idők. Fiatal korukban 70-80 hold földet műveltek, a sajáton kívül árendába is vettek. A jószágra mindig vigyázni kellett, így nyaralni egyszer sem vol­tak. Aminthogy most sincs rá idő. — Majd ha megöregszünk — legyint Lajos bácsi —, addig nem érünk rá. Gál Zoltán Megszüntették a nyomozást Az ügyészség bűncselekmény hi­ányában, illetve büntethetőséget megszüntető okból dr. Vörös Ferenc bv. ezredes ellen a nyomozást meg­szüntette. A tököli Fiatalkorúak Bör­töne és Fogháza egykori parancsno­kával szemben hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés vétsége miatt folyt büntetőeljárás. Az utóbbi bűncselekmény miatt az ügyészség megrovásban részesítette az ezredest, akit lefokoztak, és szolgálati viszo­nyát megszüntették. Az Igazságügyi Minisztérium tényfeltáró vizsgálatot folytatott ar­ról, hogy a tököli intézet milyen kap­csolatban állt Zemplényi György sportmenedzserrel, aki a barcelonai olimpia után eltűnt, sikkasztás miatt az Interpol is körözi. A vizsgálat megállapítása szerint a parancsnok eljárási szabályokat súlyosan meg­sértve eltávozásra engedett elítélte­ket Zemplényivel. A vizsgálat 60 ezer forint tekintetében pénzügyi visszaélést is feltárt. Az ügyészség szerint Vörös Fe­renc szabálytalanul teljesítette Zemp­lényi Györgynek az elítéltek kimara­dásával kapcsolatos kéréseit, ám ezt azért tette, hogy biztosítsa az intézet javát szolgáló szponzori tevékenysé­get. Vörös Ferenc azzal, hogy az el­ítéltek részére adományozott összeg­ből 60 ezer forintot szétosztott ötven büntetés-végrehajtási dolgozónak, elkövette a hűtlen kezelés vétségét. Ebből anyagi haszna nem szárma­zott, bár az elítéltek időlegesen eles­tek egy jövőbeni ajándéktól. Az ügyészség szerint a legenyhébb bün­tetés kiszabása is szükségtelen. Dinnyetolvajok A hajnali dinnyeszállítmányoknak időre kell érkezniük úticéljukhoz, ezért a piros jelzőlámpáknál meg­dézsmált dinnyerakomány miatt rit­kán tesznek feljelentést. Az idővesz­teség nem éri meg. A dinnyetolvajok viszont ezt tudják. A kecskeméti Hullám vendéglőnél hajnali fél há­romkor történt csetepaté nem ilyen jól szervezett akció volt: az 1500-as Lada két fiú és két lány utasa éjsza­kai fürdőzésről jött, amikor meglát­ták a dinnyeszállító IFA teherautót. Abban azonban az ilyen eshetősé­gekre bottal felfegyverkezett három ember ült. A történtekről a rendőr­ségi vallomások eltérnek. Annyi biz­tos: előkerült a könnygázspré, kés és a botok. Kár csak az autókban kelet­kezett, az elfogott Ladában a rend­őrök egy dinnyét sem találtak... VÉLEMÉNYEK SZABADON Miért is kell földtörvény? Nem először teszem föl a kérdést, valóban mi is a föld? Föld vagy FÖLD? Egy az árucikkek közül, vagy egy különleges státuszú, külön­leges bánásmódot igénylő, jelentősé­gében az egyéni tulajdonosán túlter­jedő, nemzeti sajátosságokkal ren­delkező tulajdon? Bevallom, a kérdést azért teszem föl, hogy meg is válaszolhassam: az én számomra ez indokolja, hogy ma sem értek egyet az Alkotmánybíró­ság a kárpótlási törvénnyel kapcsola­tos földről szóló állásfoglalásával, mely szerint a föld sem élvezhet kü­lönleges elbánást a tulajdontárgyak közül, s én ezen alapos okból nem ér­tek egyet a földművelésügyi minisz­ter földtörvény-javaslatával, mellyel közönséges árucikké, a mindennapok spekulációs alanyává züllesztették a földet. Az intő jeleket már bőven kapjuk a kárpótlási törvény végrehaj­tása során. Mert az, hogy a föld egyike az árucikkeknek, önmagában igaz — de csak úgy, hogy árucikk is! Az is igaz, hogy az egyike a termelőeszközök­nek — azzal, hogy termelőeszköz is! Es ezeken felül, még a haza is. A ha­zánk. Ezért FÖLD. És ez még akkor is igaz, ha az érzelmektől elvonat­koztatunk, elvonatkoztatunk a haza- szeretettől, a szülőföldhöz való ra­gaszkodástól. Mert általában az árucikkel, a ter­melőeszközzel mi a tervünk? Éladni. S ha többet vesznek, többet termelni és még többet eladni. Ha külföldre, még jobb. Node, ha a föld iránt fölszökik a kereslet, tudunk újabb hektárokat gyártani? Ha a termény iránt szökik föl a kereslet, nyújtott műszakban, vagy több műszakban az 1 hektáron el tudunk vetni 3 hektárt? Úgy mint a futószalagon? És, ha mindent elad­tunk, hol lakunk, hol élünk? A mai árakon, a miniszter terve­zete alapján elképzelhető, hogy va­laki megvásárolja az Alföldet. És ak­kor kiírja rá, hogy „PRIVÁT, IDE­GENEKNEK BELÉPNI TILOS!”? Nem akarok rémképet festeni, de a rémképek elméleti lehetőségei ellen is tiltakozom. Különösen tiltakozom, amikor már a hazán (a FÖLDön) belül is sú­lyos helyzeteket idézett elő — s, ha nem teszünk róla, még fog is elői­dézni — egyes térségekben a már említett alkotmánybírósági határo­zat, s ennek tetőzése, mely szerint a köztársasági elnök javaslatára hatá­lyon kívül helyezte a volt kisbirtoko­sok földhöz juttatását célzó 1993. évi I. törvényt, mely révén félő, hogy a nagy települések környékén valóban egy föld nélküli zsellérréteg fog kia­lakulni. Éppen azért, mert ugyan a föld árucikk is, de annak is különleges. Mert a kiskunhalasi paraszt ugyan vásárolhatna olcsón földet az ország valamely eldugott sarkában, de haza tudja vinni? Tehát, volna mit tenni itthon is a kezdeti egyenlőtlenségek terén. És akkor ezt sokszorozzuk meg, gondol­junk arra, hogy a mi mai nagy „vevő­ink” is milyen kicsinyekké válnának egy hozzájuk képest is sokszoros külföldi tőkeerővel szemben. Röviden, ezek azok a kérdések, amelyeket a törvényhozás nagyobb része, s az Alkotmánybíróság nem tudott — vagy nem akart? — megér­teni, ezek azok a kérdések, melyek törvényi megválaszolása még mindig előttünk áll, így akár még jó választ is adhatunk. De ehhez mindenkinek végig kell gondolni a nemzet fogalmát, s azt, hogy ebben a megközelítésben mi a föld? És igen, kell a földtörvény, hogy elismerhesse a föld különleges áru­cikk mivoltát, kell a földtörvény, hogy elismerhesse a föld különleges termelőeszköz mivoltát, kell a föld­törvény, hogy megfogalmazhassa a föld nemzetvédelmi szerepét. Éppen mi magyarok nem tudnánk, mit jelent, ha a föld nem a miénk? Mindezért elfogadhatatlan a szá­momra a földművelésügyi miniszter törénytervezete, s mindezért döbbe­netes számomra, hogy mindezt egy kisgazda miniszter vallja. Egy olyan miniszter, aki egy olyan pártnak a tagja, melynek alapeszméje a föl- dem-házam-hazám, s mely eszme- rendszer ezzel túl is nő egy agrárpárt keretein, egy agrárius eszmerend­szerré, melyet vallhat bányász, mér­nök, tanár, s bármely magyar állam­polgár, foglalkozásra való tekintet nélkül, mert lényegében a haza vé­delmét, a haza fogalmát hordozza. Ezért ezúton is kérek mindenkit, a földről igenis fogalmazzunk meg ideológiát, de ne pártpolitikát! Ne pillanatnyi jó üzletet! Ä föld legyen FÖLD! Dr. Horváth László országgyűlési képviselő Kecskeméten mégis lesz tanszersegély • A beiskolázás anyagi terhein könnyít valamit a tanszersegély. Kecskemét önkormányzatának szociális és családvédelmi bizottsága hétfői ülésén ismét tárgyalt arról, hogy milyen pénzügyi forrásokból lehetne finanszírozni a beiskolázási tanszersegélyt. Tájékoztatót kértek a pénzügyi irodától, amiből az derült ki, amit a bizottság eddig is tudott: saját pénzalapjukból nem futja a se­gélyre. Égyetértettek azonban abban, hogy a támogatásra szükség van, ezért kényszerűségből, — a közgyű­lés által az ágazattól elvont, majd visszaadott — 5 százalékos műkö­dési költség terhére fizetik ki a se­gélyt. Ezt a mintegy 7,5 milliós ösz- szeget eddig a szociális szféra nem osztotta széf. Nem jut azonban belőle minden családnak, csak ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 8 ezer forintot, nem számítva bele ebbe az összegbe a családi pótlékot és az önkormányzattól kapott rend­szeres nevelési segélyt. E megszorí­tással is csupán 1200 forint lesz a be­iskolázási segély gyermekenként. A pénzügyi iroda prognózisa alap­ján egyébként az esztendő végéig összesen 255 millió forintra lenne szüksége a szociális szférának, ám a költségvetésben 196 millió forint szerepel. Varga László, a bizottság elnöke kérdésünkre elmondta: meg­lepődve értesült arról, hogy a pénz­ügyi iroda a 196 millióba beleértette azt a mintegy 40 milliót, amelyet az év közben különböző pályázatokból és egyéb forrásokból kapna meg a szociális ágazat. Varga László emlé­kezete szerint a költségvetés tárgya­lásakor ő azt kérte, hogy a 40 milliót a 196 millión kívül vegyék figye­lembe, és így utalják át részükre. Éh­hez kötötte ugyanis igenlő szavaza­tát. Ezt akkor a testület elfogadta. A szociális ágazat mindenesetre komoly gondokkal küzd. Ezen eny­híthetne az, ha adakozó kedvű vál­lalkozók, cégek jelentkeznének a bi­zottság által életre hívott szociális alapítvány támogatására, amely ter­mészetesen az adóból leírható. A bi­zottság a befolyt összegeket a tan­szersegélyre elkülönített 7,5 millió forint kipótlására fordítaná, illetve ez- által a támogatandó családok köre és az összeg is növelhető. Ma már 1200 forint ugyanis, mondotta a bizottság elnöke, csak csepp a ten­gerben, a tankönyvárak, a füzetek és egyéb oktatási eszközök megvásár­lása ennek többszörösébe kerül. A bizottság a legközelebbi köz­gyűlésen feltárja a segélykeret kime­rülését, illetve a hiányzó pénzösz- szegre az igényt. Á.E. Kevés jószág volt a vásárban • Jó vásár előtt nem árt kipróbálni a lovat. (Fotó: Mihályka Gyula) Kecskeméten az elmúlt havi or­szágos állat- és kirakodóvásáron ké­seléssel fenyegették meg a polgár- mesteri hivatal munkatársát, mivel marhalevél nélkül nem engedtek be jószágot a vásártérre. Bács-Kiskun- ban a lovak megjelölését jgyedül a Magyar Lovasszövetség bajai irodája végezheti, akik akkor még nem jutot­tak el Kecskemétre. A múlt héten azonban négy napon át végezték a lovak besütését a hírős városban, így a múlt vasárnapi állat­vásárban ez már nem okozott gondot. A lovakon kívül a többi állatból egyébként elég szegényes volt a fel­hozatal, amiben feltehetően a marha­levél is szerepet játszott. A polgár­mesteri hivatal munkatársai a marha­levelek kezelésére ezúttal is kihelye­zett ügyfélszolgálatot tartottak a Zöldfa utcai vásártéren. A közigazgatási iroda csoportve­zetőjével, Kolozsi R. Gyulával va­sárnap délelőtt fél tízkor váltottunk szót. Elmondta, három esetben vé­geztek sertéseknél csoportos marha- lavél-kezelést és négy nagyállat el­adásánál intézték el a szükséges te­endőket a dokumentumban. A cso­portvezető elmondta, a bajaiak mint­egy 250 lovat sütöttek be, s a hivatal számításai szerint így még legalább 500 jelöletlen ló maradt Kecskemé­ten. A jogszabály szerint már vala­mennyi nagyállatra ki kellett volna váltani a marhalevelet. A vasárnapi vásárban nem került sor konfliktusra a gazdákkal, rendőri segítséget sem kellett kérni. Apró fennakadások még voltak, például egy gazda csak a kocsiját ment ki eladni, de mivel a lovának nem volt marhalevele, azt a vásártéren kívül kellett hagynia. Megtudtuk, hogy a jövőben — fő­leg a sertéseknél — ellenőrzés vár­ható, hogy a marhalevélben feltüntet- tett jószággal azonos-e a vásárra fel­hajtott? A polgármesteri hivatal munka­társai egyébként a vásárban tíz mar­halevelet is kiállítottak, ha már egy­szer kint voltak, bár ezt a városházán szokták intézni. Munkásőrlaktanyából városi lánykollégium A kormány döntése szerint Kecs­kemét azon nyolc szerencsés város között van, ahol ingyen adják át a te­lepülés önkormányzatának a volt munkásőrobjektumot. Koltai Gyulá- nétól, a polgármesteri hivatal beru­házási főmérnökétől megtudtuk, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel a város még nem kötötte meg a szer­ződést, hiszen a döntést tartalmazó Magyar Közlöny augusztus 5-én je­lent csak meg. Mivel az önkormányzat kifejezet­ten oktatási célra kapta meg a volt munkásőrobjektumot, Gyöngyösi Jánost, az oktatási bizottság elnökét is megkérdeztük. Arról számolt be, a bizottságnak régi elképzelése van az ingatlan hasznosításáról. Egy városi leánykollégiumot terveznek ide. A legrégibb kollégiumi igénye a Kada Elek Közgazdasági Szakközépisko­lának van, hiszen a tanulók 80 száza­léka lány, s sok közöttük a vidéki. Elsősorban tehát őket helyeznék el itt, de más iskolák tanulói is helyet kapnának. A képviselőtestületnek er­ről az előterjesztést az oktatási bi­zottság készíti el. Szintén oktatási hír, hogy a nyáron megtörtént a Zrínyi-iskola és a Ko­csis Pál középiskola tornatermeinek, valamint a Bányai gimnázium tető­tér-beépítésének műszaki átadása is. AKASZTÓ KÖZPONTJÁBAN Szolgáltató centrum épül • Minden nap dolgoznak az építkezésen. Önkormányzati tulajdonban volt Akasztó főútján az a 750 négyzetmé­ter terület, ahol — Major József kis­kőrösi építész terve alapján —- szol­gáltató centrum készül. A helyet közművesítetten adta el a polgármes­teri hivatal azzal, hogy a helybeli vál­lalkozók segítsenek a településen élők alapellátásában. A tizek építőközössége — Tóth Sándor vezetésével — saját kivitele­zésben végzi a munkálatokat, ame­lyek befejezését már nagyon várják a polgárok. Ugyanis az üzletsoron a többi között lesz kenyér- és pékáru, cipő-, papír-írószer és műszaki bolt, valamint utazási iroda. Nincs viszont még a községben cipész és órás. Maris néni érsekcsanádi népviseletbe öltöztetett babákat készít.

Next

/
Thumbnails
Contents