Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
1993. augusztus 18., szerda MEGYEI KORKÉP 5 ILYEN LUGAS KEVÉS VAN AZ ORSZÁGBAN / Látogatóban Ersekcsanádon Majdhogy figyelmeztetni kellett, hogy csukjam be a számat, amikor beléptem Siposék érsekcsanádi portájára. Leesett az állam a csodálkozástól. Bizony, ilyen lugast még nem láttam: a vendégeket — még a legnagyobb kánikulában is — kellemesen hűvös, árnyékos udvar fogadja. Egy 35 méter hosszú, 8 méter széles szőlősátor borul a mintaszerűen rendben tartott udvarra. Hátha még tudjuk, hogy mindez, a gyönyörű kerttel együtt Lajos bácsi kezemun- kája, aki már jócskán túl van a regruta koron: augusztus 28-án tölti be 87. életévét. — Tősgyökeres érsekcsanádi vagyok, itt születtem, és itt is laktam mindig, ebben a házban — meséli Lajos bácsi. — Maris néni került ide, mégpedig úgy, hogy Szeremléről járt itt rokonlátogatóba. Én meg éppen kipillantottam a kerítésdeszkák között a résen. Hatvan éve volt az es• Lajos bácsi büszke a lugasra. küvőnk itt, a Csanádi katolikus templomban. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy haraggal keltünk vagy feküdtünk volna. Soha egy hangos szó nem esett közöttünk. Pedig sok mindenen mentek keresztül. Talán éppen ez kovácsolta őket össze, hogy így, kölcsönös sze- retetben, egymást támogatva küszködjenek. — Amikor jöttek lesöpörni a padlást, zseblámpával mutattam a lyukakat, nehogy baj érje a beszolgáltató biztosokat — meséli vidáman Lajos bácsi. így aztán elfelejtettek a magasba felpillantani. Ott lógott, végig a kakasülőkön, szépen felkötözve az egész kukoricatermés. — Hatalmas tábortüzet gyújtottak 1950-ben, április 4-én. Az egész község lakossága köteles volt a tüzet táplálni. Mi estig kint dolgoztunk a knimpliban, hát nem mentünk el, szinte el is felejtettük — emlékezik vissza Maris néni a szörnyű éjszakára. Éjfél körül jöttek értünk. Rettenetesen megvertek bennünket, de nem csak minket, két másik családot is. A fejünket a falba csapkodták, az orrcsontomat is eltörték. Akkor voltam a Lidikével, a harmadik gyermekemmel terhes. Ez volt a rend, minden éjjel összevertek valakit. Amint mondják, bosszúra nem gondoltak. A legfőbb verőember Pécsett él, azt is tudják, hol... A téesz-be lépési nyilatkozatot utolsóként írta alá Lajos bácsi.-— Éppen disznót vágtam, amikor bevittek a községházára. Ott maradt a jószág pörköletlen. Akkor még hazaengedtek, de éjszaka hatan jöttek. Láttam, hogy nem maradok élve, ha nem írom alá, hiszen volt, akinek máját, lépét leverték. Hála istennek, elmúltak azok a rettenetes idők. Fiatal korukban 70-80 hold földet műveltek, a sajáton kívül árendába is vettek. A jószágra mindig vigyázni kellett, így nyaralni egyszer sem voltak. Aminthogy most sincs rá idő. — Majd ha megöregszünk — legyint Lajos bácsi —, addig nem érünk rá. Gál Zoltán Megszüntették a nyomozást Az ügyészség bűncselekmény hiányában, illetve büntethetőséget megszüntető okból dr. Vörös Ferenc bv. ezredes ellen a nyomozást megszüntette. A tököli Fiatalkorúak Börtöne és Fogháza egykori parancsnokával szemben hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés vétsége miatt folyt büntetőeljárás. Az utóbbi bűncselekmény miatt az ügyészség megrovásban részesítette az ezredest, akit lefokoztak, és szolgálati viszonyát megszüntették. Az Igazságügyi Minisztérium tényfeltáró vizsgálatot folytatott arról, hogy a tököli intézet milyen kapcsolatban állt Zemplényi György sportmenedzserrel, aki a barcelonai olimpia után eltűnt, sikkasztás miatt az Interpol is körözi. A vizsgálat megállapítása szerint a parancsnok eljárási szabályokat súlyosan megsértve eltávozásra engedett elítélteket Zemplényivel. A vizsgálat 60 ezer forint tekintetében pénzügyi visszaélést is feltárt. Az ügyészség szerint Vörös Ferenc szabálytalanul teljesítette Zemplényi Györgynek az elítéltek kimaradásával kapcsolatos kéréseit, ám ezt azért tette, hogy biztosítsa az intézet javát szolgáló szponzori tevékenységet. Vörös Ferenc azzal, hogy az elítéltek részére adományozott összegből 60 ezer forintot szétosztott ötven büntetés-végrehajtási dolgozónak, elkövette a hűtlen kezelés vétségét. Ebből anyagi haszna nem származott, bár az elítéltek időlegesen elestek egy jövőbeni ajándéktól. Az ügyészség szerint a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen. Dinnyetolvajok A hajnali dinnyeszállítmányoknak időre kell érkezniük úticéljukhoz, ezért a piros jelzőlámpáknál megdézsmált dinnyerakomány miatt ritkán tesznek feljelentést. Az időveszteség nem éri meg. A dinnyetolvajok viszont ezt tudják. A kecskeméti Hullám vendéglőnél hajnali fél háromkor történt csetepaté nem ilyen jól szervezett akció volt: az 1500-as Lada két fiú és két lány utasa éjszakai fürdőzésről jött, amikor meglátták a dinnyeszállító IFA teherautót. Abban azonban az ilyen eshetőségekre bottal felfegyverkezett három ember ült. A történtekről a rendőrségi vallomások eltérnek. Annyi biztos: előkerült a könnygázspré, kés és a botok. Kár csak az autókban keletkezett, az elfogott Ladában a rendőrök egy dinnyét sem találtak... VÉLEMÉNYEK SZABADON Miért is kell földtörvény? Nem először teszem föl a kérdést, valóban mi is a föld? Föld vagy FÖLD? Egy az árucikkek közül, vagy egy különleges státuszú, különleges bánásmódot igénylő, jelentőségében az egyéni tulajdonosán túlterjedő, nemzeti sajátosságokkal rendelkező tulajdon? Bevallom, a kérdést azért teszem föl, hogy meg is válaszolhassam: az én számomra ez indokolja, hogy ma sem értek egyet az Alkotmánybíróság a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos földről szóló állásfoglalásával, mely szerint a föld sem élvezhet különleges elbánást a tulajdontárgyak közül, s én ezen alapos okból nem értek egyet a földművelésügyi miniszter földtörvény-javaslatával, mellyel közönséges árucikké, a mindennapok spekulációs alanyává züllesztették a földet. Az intő jeleket már bőven kapjuk a kárpótlási törvény végrehajtása során. Mert az, hogy a föld egyike az árucikkeknek, önmagában igaz — de csak úgy, hogy árucikk is! Az is igaz, hogy az egyike a termelőeszközöknek — azzal, hogy termelőeszköz is! Es ezeken felül, még a haza is. A hazánk. Ezért FÖLD. És ez még akkor is igaz, ha az érzelmektől elvonatkoztatunk, elvonatkoztatunk a haza- szeretettől, a szülőföldhöz való ragaszkodástól. Mert általában az árucikkel, a termelőeszközzel mi a tervünk? Éladni. S ha többet vesznek, többet termelni és még többet eladni. Ha külföldre, még jobb. Node, ha a föld iránt fölszökik a kereslet, tudunk újabb hektárokat gyártani? Ha a termény iránt szökik föl a kereslet, nyújtott műszakban, vagy több műszakban az 1 hektáron el tudunk vetni 3 hektárt? Úgy mint a futószalagon? És, ha mindent eladtunk, hol lakunk, hol élünk? A mai árakon, a miniszter tervezete alapján elképzelhető, hogy valaki megvásárolja az Alföldet. És akkor kiírja rá, hogy „PRIVÁT, IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS!”? Nem akarok rémképet festeni, de a rémképek elméleti lehetőségei ellen is tiltakozom. Különösen tiltakozom, amikor már a hazán (a FÖLDön) belül is súlyos helyzeteket idézett elő — s, ha nem teszünk róla, még fog is előidézni — egyes térségekben a már említett alkotmánybírósági határozat, s ennek tetőzése, mely szerint a köztársasági elnök javaslatára hatályon kívül helyezte a volt kisbirtokosok földhöz juttatását célzó 1993. évi I. törvényt, mely révén félő, hogy a nagy települések környékén valóban egy föld nélküli zsellérréteg fog kialakulni. Éppen azért, mert ugyan a föld árucikk is, de annak is különleges. Mert a kiskunhalasi paraszt ugyan vásárolhatna olcsón földet az ország valamely eldugott sarkában, de haza tudja vinni? Tehát, volna mit tenni itthon is a kezdeti egyenlőtlenségek terén. És akkor ezt sokszorozzuk meg, gondoljunk arra, hogy a mi mai nagy „vevőink” is milyen kicsinyekké válnának egy hozzájuk képest is sokszoros külföldi tőkeerővel szemben. Röviden, ezek azok a kérdések, amelyeket a törvényhozás nagyobb része, s az Alkotmánybíróság nem tudott — vagy nem akart? — megérteni, ezek azok a kérdések, melyek törvényi megválaszolása még mindig előttünk áll, így akár még jó választ is adhatunk. De ehhez mindenkinek végig kell gondolni a nemzet fogalmát, s azt, hogy ebben a megközelítésben mi a föld? És igen, kell a földtörvény, hogy elismerhesse a föld különleges árucikk mivoltát, kell a földtörvény, hogy elismerhesse a föld különleges termelőeszköz mivoltát, kell a földtörvény, hogy megfogalmazhassa a föld nemzetvédelmi szerepét. Éppen mi magyarok nem tudnánk, mit jelent, ha a föld nem a miénk? Mindezért elfogadhatatlan a számomra a földművelésügyi miniszter törénytervezete, s mindezért döbbenetes számomra, hogy mindezt egy kisgazda miniszter vallja. Egy olyan miniszter, aki egy olyan pártnak a tagja, melynek alapeszméje a föl- dem-házam-hazám, s mely eszme- rendszer ezzel túl is nő egy agrárpárt keretein, egy agrárius eszmerendszerré, melyet vallhat bányász, mérnök, tanár, s bármely magyar állampolgár, foglalkozásra való tekintet nélkül, mert lényegében a haza védelmét, a haza fogalmát hordozza. Ezért ezúton is kérek mindenkit, a földről igenis fogalmazzunk meg ideológiát, de ne pártpolitikát! Ne pillanatnyi jó üzletet! Ä föld legyen FÖLD! Dr. Horváth László országgyűlési képviselő Kecskeméten mégis lesz tanszersegély • A beiskolázás anyagi terhein könnyít valamit a tanszersegély. Kecskemét önkormányzatának szociális és családvédelmi bizottsága hétfői ülésén ismét tárgyalt arról, hogy milyen pénzügyi forrásokból lehetne finanszírozni a beiskolázási tanszersegélyt. Tájékoztatót kértek a pénzügyi irodától, amiből az derült ki, amit a bizottság eddig is tudott: saját pénzalapjukból nem futja a segélyre. Égyetértettek azonban abban, hogy a támogatásra szükség van, ezért kényszerűségből, — a közgyűlés által az ágazattól elvont, majd visszaadott — 5 százalékos működési költség terhére fizetik ki a segélyt. Ezt a mintegy 7,5 milliós ösz- szeget eddig a szociális szféra nem osztotta széf. Nem jut azonban belőle minden családnak, csak ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 8 ezer forintot, nem számítva bele ebbe az összegbe a családi pótlékot és az önkormányzattól kapott rendszeres nevelési segélyt. E megszorítással is csupán 1200 forint lesz a beiskolázási segély gyermekenként. A pénzügyi iroda prognózisa alapján egyébként az esztendő végéig összesen 255 millió forintra lenne szüksége a szociális szférának, ám a költségvetésben 196 millió forint szerepel. Varga László, a bizottság elnöke kérdésünkre elmondta: meglepődve értesült arról, hogy a pénzügyi iroda a 196 millióba beleértette azt a mintegy 40 milliót, amelyet az év közben különböző pályázatokból és egyéb forrásokból kapna meg a szociális ágazat. Varga László emlékezete szerint a költségvetés tárgyalásakor ő azt kérte, hogy a 40 milliót a 196 millión kívül vegyék figyelembe, és így utalják át részükre. Éhhez kötötte ugyanis igenlő szavazatát. Ezt akkor a testület elfogadta. A szociális ágazat mindenesetre komoly gondokkal küzd. Ezen enyhíthetne az, ha adakozó kedvű vállalkozók, cégek jelentkeznének a bizottság által életre hívott szociális alapítvány támogatására, amely természetesen az adóból leírható. A bizottság a befolyt összegeket a tanszersegélyre elkülönített 7,5 millió forint kipótlására fordítaná, illetve ez- által a támogatandó családok köre és az összeg is növelhető. Ma már 1200 forint ugyanis, mondotta a bizottság elnöke, csak csepp a tengerben, a tankönyvárak, a füzetek és egyéb oktatási eszközök megvásárlása ennek többszörösébe kerül. A bizottság a legközelebbi közgyűlésen feltárja a segélykeret kimerülését, illetve a hiányzó pénzösz- szegre az igényt. Á.E. Kevés jószág volt a vásárban • Jó vásár előtt nem árt kipróbálni a lovat. (Fotó: Mihályka Gyula) Kecskeméten az elmúlt havi országos állat- és kirakodóvásáron késeléssel fenyegették meg a polgár- mesteri hivatal munkatársát, mivel marhalevél nélkül nem engedtek be jószágot a vásártérre. Bács-Kiskun- ban a lovak megjelölését jgyedül a Magyar Lovasszövetség bajai irodája végezheti, akik akkor még nem jutottak el Kecskemétre. A múlt héten azonban négy napon át végezték a lovak besütését a hírős városban, így a múlt vasárnapi állatvásárban ez már nem okozott gondot. A lovakon kívül a többi állatból egyébként elég szegényes volt a felhozatal, amiben feltehetően a marhalevél is szerepet játszott. A polgármesteri hivatal munkatársai a marhalevelek kezelésére ezúttal is kihelyezett ügyfélszolgálatot tartottak a Zöldfa utcai vásártéren. A közigazgatási iroda csoportvezetőjével, Kolozsi R. Gyulával vasárnap délelőtt fél tízkor váltottunk szót. Elmondta, három esetben végeztek sertéseknél csoportos marha- lavél-kezelést és négy nagyállat eladásánál intézték el a szükséges teendőket a dokumentumban. A csoportvezető elmondta, a bajaiak mintegy 250 lovat sütöttek be, s a hivatal számításai szerint így még legalább 500 jelöletlen ló maradt Kecskeméten. A jogszabály szerint már valamennyi nagyállatra ki kellett volna váltani a marhalevelet. A vasárnapi vásárban nem került sor konfliktusra a gazdákkal, rendőri segítséget sem kellett kérni. Apró fennakadások még voltak, például egy gazda csak a kocsiját ment ki eladni, de mivel a lovának nem volt marhalevele, azt a vásártéren kívül kellett hagynia. Megtudtuk, hogy a jövőben — főleg a sertéseknél — ellenőrzés várható, hogy a marhalevélben feltüntet- tett jószággal azonos-e a vásárra felhajtott? A polgármesteri hivatal munkatársai egyébként a vásárban tíz marhalevelet is kiállítottak, ha már egyszer kint voltak, bár ezt a városházán szokták intézni. Munkásőrlaktanyából városi lánykollégium A kormány döntése szerint Kecskemét azon nyolc szerencsés város között van, ahol ingyen adják át a település önkormányzatának a volt munkásőrobjektumot. Koltai Gyulá- nétól, a polgármesteri hivatal beruházási főmérnökétől megtudtuk, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel a város még nem kötötte meg a szerződést, hiszen a döntést tartalmazó Magyar Közlöny augusztus 5-én jelent csak meg. Mivel az önkormányzat kifejezetten oktatási célra kapta meg a volt munkásőrobjektumot, Gyöngyösi Jánost, az oktatási bizottság elnökét is megkérdeztük. Arról számolt be, a bizottságnak régi elképzelése van az ingatlan hasznosításáról. Egy városi leánykollégiumot terveznek ide. A legrégibb kollégiumi igénye a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolának van, hiszen a tanulók 80 százaléka lány, s sok közöttük a vidéki. Elsősorban tehát őket helyeznék el itt, de más iskolák tanulói is helyet kapnának. A képviselőtestületnek erről az előterjesztést az oktatási bizottság készíti el. Szintén oktatási hír, hogy a nyáron megtörtént a Zrínyi-iskola és a Kocsis Pál középiskola tornatermeinek, valamint a Bányai gimnázium tetőtér-beépítésének műszaki átadása is. AKASZTÓ KÖZPONTJÁBAN Szolgáltató centrum épül • Minden nap dolgoznak az építkezésen. Önkormányzati tulajdonban volt Akasztó főútján az a 750 négyzetméter terület, ahol — Major József kiskőrösi építész terve alapján —- szolgáltató centrum készül. A helyet közművesítetten adta el a polgármesteri hivatal azzal, hogy a helybeli vállalkozók segítsenek a településen élők alapellátásában. A tizek építőközössége — Tóth Sándor vezetésével — saját kivitelezésben végzi a munkálatokat, amelyek befejezését már nagyon várják a polgárok. Ugyanis az üzletsoron a többi között lesz kenyér- és pékáru, cipő-, papír-írószer és műszaki bolt, valamint utazási iroda. Nincs viszont még a községben cipész és órás. Maris néni érsekcsanádi népviseletbe öltöztetett babákat készít.
