Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

1993. augusztus 14., szombat MEGYEI KORKÉP A KISTERMELŐK ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGEI Nem a locsolóvíz a drága • A járulékos költségek miatt kerül sokba az öntözés Még mindig csapadék után sóhaj­tozik a föld és a növényzet. Ha az éghajlat fukar is a vízzel, pótolhatja azt a gazdálkodó. De vajon pó- tolja-e? Az idén — az előzetes szer­ződések alapján — az öntöző­víz-használat jelentősen meg fogja haladni a tavalyit. A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetőségeiről kérdeztük Rémai Jánost, a Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjét.- A gazdálkodók választhatnak: vagy a közüzemi ivóhálózatról véte­leznek vizet locsolásra, vagy saját vízforrásból öntöznek. De lehetősé­gük van az öntözővizet szolgáltató vállalattól is vásárolni. A közüzemi ivóvízhálózat nem öntözésre létesült, ezért öntözésre, locsolásra nem is ol­csó. A legtöbb kistermelő saját víz­forrást — kutat - használ öntözésre. Ebben az esetben az úgynevezett vízkészletjárulékot is fizetni kell, amelyet minden vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó köteles meg­fizetni. A fizetés alól azok a magán­kutat használók mentesülnek, akik­nek a vízfelhasználása vízjogi enge­dély szerint nem haladja meg az évi 500 köbmétert. A vízkészletjárulék alapdíja köbméterenként 50 fillér. Az öntözővizet szolgáltató társasá­goktól a vásárolt és öntözőcsatomá- kon szállított felszíni víz után kétféle díjat kell fizetni: az öntözővíz díját, és a vízkészletjárulékot. Ez utóbbit engedte el a KHVM az aszályra való tekintettel június 5-től várhatóan au­gusztus végéig. Mennyire élnek a gazdák ma Ma­gyarországon az öntözés adta lehető­ségekkel? - Az öntözőkapacitások­nak legfeljebb 50-60 százalékát használjuk ki még a legszárazabb időben is. Pedig az évtizede tartó aszály okán már igazán elgondol­kozhatnának a termelők, nem érné-e meg többet öntözni? - Nem az öntö­zővíz drága, hanem az öntözés mű­ködési költsége. Úgy látszik, hogy ez a költség már nem fér bele a terme­lési kiadásokba, ezért is marad el. A gazdálkodóknak részben nem térül meg az öntözésre befektetett költsé­gük, részben nem tudják az öntözést finanszírozni. - Milyen beruházást ösztönző támogatásra számíthatnak a kistermelők? - Vízügyi beruházások - az öntözővíz-csatorna korszerűsí­tése, a takarékos megoldások kialakí­tása - esetén a beruházás 20 száza­lékára igényelhetnek a Vízügyi Alapból vissza nem térítendő támo­gatást. A pályázati kiírás szerint erre a célra az idén is 12 millió forint állt rendelkezésre. Kezelhető az államadósság Ha a megtakarítási hajlandóság ma­gasabb, mint amennyi az éves költ­ségvetési hiány, akkor kezelhető a belső államadósság - mondta Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az MNB biztonságát jelenti, hogy 5 milliárd dollár körül alakul a biztonságos devizatartalék, idén kötvényekben 3,5 milliárd dol­láros hitelfelvétel van. Az ország helyzetét jelzi, hogy pénzügyi körök a Magyar Nemzeti Bankot Európa legsikeresebb hitelfelvevőjének, kötvénykibocsátójának tartják. Tiszakécske díszpolgárai Azt, hogy ki kaphat és miért dísz­polgári címet, mint minden helyen, így Tiszakécskén is rendelet írja elő. A városban eddig még senki nem ka­pott ilyen kitüntetést, így a város tör­ténetének lapjaira kerülnek azok, akik először részesülnek ebben. A legutóbbi önkormányzati ülé­sen többek között arról is szavaztak a képviselők, hogy az eddig végzett munkájuk, életművük alapján kik méltóak e nemes cím viselésére. Tóth Dezső polgármester két nevet terjesztett elő. Gémes Mihályét, aki címeres prépost, főesperes, plébános, s 43 éve szolgál Tiszakécskén. Különösen kitűnt példamutató magatartásával az 1956. október 27—i véres tiszakécskei események kap­csán. A képviselők egyöntetűen az mellett foglaltak állást, hogy Gémes atya — ahogy a köznyelv ismeri — kapja meg a díszpolgári címet. A másik előterjesztés már egy nem élő személyre szólt, aki több mint húsz évig volt Tiszakécske ta­nácselnöke, a nevéhez fűződik töb­bek között a várossá nyilvánítás, s úgy hívták, hogy Miskó István. Vele kapcsolatban már nem volt olyan egyértelmű a képviselők véle­ménye, vita bontajozott ki. Bányai András szerint a város jelenlegi arcu­latát neki köszönheti. Dr.Bucsai Dezső véleménye az volt, hogy az ókécskeiek — lévén, hogy ő is az — nem mehettek pa­nasszal Miskó Istvánhoz, mert nem egyforma mércével mért. A város vagyonával úgy gazdálkodott, mintha a sajátja lett volna. Erőszakos modorban hajtotta végre akaratát. Javasolta, hogy vegyék le a napirendi pontról ezt az ügyet. Dr. Károsi Gyula úgy vélte, hogy abban a korban csak úgy lehetett eredményt elérni, ahogy Miskó Ist­ván dolgozott. Erős József név szerinti szavazást kért, melyben tíz igen és hat tartóz­kodással elfogadták, hogy Miskó Ist­vánnak poszthumusz díszpolgári cí­met adományozzanak. Gémes Mihály hatvani címeres prépost úr és Miskó István lánya au­gusztus 20-án, az államalapítás ün­nepén vehetik át a megtisztelő címet. Sz.T. HUSZONÖT KÉRDÉS, HUSZONÖT FELELET AZ ÚJ OKTATÁSI TÖRVÉNYRŐL 6. Változik-e az iskolák irányításának rendje? Igen, mind az oktatás tartalmát, mind az iskolák működését illetően számottevő változásokat hoz az új törvény. Megszűnik például az a gyakor­lat, hogy minden gyerek — függet­lenül társadalmi, családi környeze­tétől és képességétől — egységesen előírt iskolai szervezetben, azonos tantárgyi, óratervi keretek között, központilag meghatározott tantervi anyag és államilag szentesített módszerek alkalmazásával részesül oktatásban-nevelésben. Az egységes, kötelező központi tantervek helyett a nemzeti alaptan­terv, továbbá az iskolatípusonkénti kerettanterv és a helyi tervek lép­nek életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közoktatási intézmények helyi foglalkozási, nevelési prog­ramok szerint működnek. A helyi programok kidolgozásának és al­kalmazásának szabadsága tág teret biztosít a pedagógusok szakmai au­tonómiájának. A törvényi előírások szerint egyébként a tanulók az általános iskola 10. évfolyamának elvégzése után alapvizsgát tehetnek. A vizs­gakövetelményeket az országos alapvizsga-, illetve az országos érettségivizsga-követelmények ha­tározzák meg. Az iskolai rendszerű szakképzés a tankötelezettség meg­szűnése után, az alapvizsgát — és több szakmaterületen az érettségi vizsgát — követően készít fel a szakmai vizsgára. (Hétfőn: Mit tartalmaznak a he­lyi pedagógiai programok? Terjed a gázautózás A gázautózás június 11—ei engedé­lyezését követően folyamatosan nyílnak meg a gáztöltőállomások. 1 hónapon belül 12 újabb töltőál­lomást nyitnak meg az ország terüle­tét behálózva. Az Autó Híd Rt.-től származó információ szerint az alig 2 hónap alatt 130 személygépkocsit vizsgáztattak le gázüzemre. Augusz­tus végére 1000 fölött lesz azoknak az autóknak a száma, amelyek ben­zinfüst nélkül és 30-50 százalékkal olcsóbban közlekednek. FELSZÁMOLTÁK A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁTOT Erősödhetnek az űj gazdaságok A régi mammutvállalatok előtt a rendszerváltást követően két lehető­ség adódott, a privatizáció, vagy ha azt nem tudták megoldani, akkor a felszámolás. Baján a Mezőgazdasági Kombinát több átalakulási progra­mot is. benyújtott az Állami Vagyo­nügynökséghez, ám az egyiket sem fogadta el. Ráadásul mivel már 1990 óta 18 adós kérte az üzem felszámo­lását, végül valóban ez maradt az egyetlen lehetséges eljárás. A felszámolást vezető Tashner At­tila elmondása szerint a kombinát könyv szerinti vagyonértéke 600-700 millió forint. A hitelezők követelése — több mint százan vannak — 450 millió, melyből csak a Kereskedelmi és Hitelbanké 250 millió forint. A felszámolásig az összes vagyont gazdasági társaságok bérelték, és a dolgozók az általuk bérbe vett üzemre elővételi jogot is kaptak az ÁVÜ-től. Ezt a felszámolás során sem lehet felmondani, ezért az első pályázati anyagokat is — 12 gazda­sági egységet meghirdetve — ehhez készítették. A zártkörű versenytárgyalás során licit alapján nyerhették el a vállalko­zók a különböző egységeket, és csak egy nem kelt el, mégpedig a takar­mánykeverő, ám arra is van érdek­lődő. A felszámolás során eddig be­folyt 490 millió forint 80-90 száza­léka fedezet a hitelezőknek, míg a többi pénz a folyamatos kiadásokra szolgál. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek, mivel a tulajdonosok to­vábbra is foglalkoztatják a már ott levő dolgozókat, sőt gazdasági élén­külés is tapasztalható, hiszen volt ahol 20 százalékos béremelést hajtot­tak végre, máshol pedig az állatállo­mányt cserélték ki. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát tehát eddig 12 önálló gazdaságra esett szét — minden működésképe­sen lett eladava —, és év végéig be is fejeződik a felszámolás. A legna­gyobb egység a 2200 hektáros bor­sodi termelőszövetkezet volt, ám az egy gazdasági társaság által megvás- rolt legnagyobb földterület az 5000 hektárt is eléri. A külföldi érdekelt­séggel is rendelkező új tulajdonos társaság tőkeinjekciót ad, hiszen az elavult gépek helyett újakat vásárolt, amire a helyi vállalkozó nem lett volna képes. Fontos, hogy a jelentős földterületet bankhitelből tudták megvásárolni, így a hozott tőkét a termelésbe lehet fektetni. Taschner Attila hasonlóan korrekt értékesítési tárgyalásokat vár a szin­tén felszámolásra kerülő Baja MED, BKR, Intermotor cégekkel.Eddig két külföldi vállalkozó jelentkezett. A helyi pénzmozgásokat figyelembe véve nincs mit csodálkozni azon, hogy szinte minden nagy beruházást igénylő érték a nyugati pénzemberek kezébe kerül. Géczy Zsolt A képviselők fele jött el A nyár hatása érződött a csütörtöki testületi ülésen Kiskunfélegyházán. A képviselőknek alig több mint a fele vett részt az ülésen. Pár napirendi pont tárgyalását emiatt el is kellett halasztani. Az alig több, mint kétórás ülésen először a napirend előtti hoz­zászólások hangzottak el. Ficsór polgármester és Osztopáni képviselő közt lezárult az a vita, amelyik a tehetséges tanulók és fel­készítő tanáraik jutalmazása ügyében robbant ki. Osztopáni Mihály fenntartva állí­tásait, mely szerint eljárási szabályta­lanságok történtek, a médiák félretá­jékoztattak, és az elkészült jegyző­könyvek valótlanságot állítanak, pártjával és az érintettekkel folytatott megbeszélések után elállt az interpel­lációtól. A közös felelősségre hívta fel a figyelmet, nem a polgármestert hibáztatta csupán. Kardos Ándrás házigazdának hívta meg a képviselőket a Kiskun Napok rendezvényeire. Hangsú­lyozta az esemény jelentőségét, s en­nek megfelelő hozzáállásra biztatta a képviselőket. Elfogadták az önkor­mányzat 1993. évi költségvetésének első félévi teljesítéséről szóló tájé­koztatót. Leszavazták viszont a testü­let jelenlevő tagjai a művelődési bi­zottság újabb előterjesztését a dísz­polgári címek és a Félegyházáért ki­tüntetések adományozásáról. A Kis­kun Napok keretében díszpolgári címet adományoznak Illéáy István nyugállományú középiskolai tanár­nak, Kovács Ferencné pedig Kiskun­félegyházáért kitüntetésben része­sül. -gajdics­Címkét minden kenyérre! (Folytatás az 1. oldalról) Amikor ezt a véleményt továbbí­tottuk a hollandiai anyavállalatnak, a következő választ kaptuk: Eljön az idő, amikor a minőség lesz a döntő és nem a térfogat. Maximálisan egyetértek a cikk író­jával. A felfújt kenyér csak a keres­kedők részéről jelentkezik igényként. A megoldás a jogszabály módosítá­sától várható. Minden kenyeret cím­kével kellene ellátni, hogy a vevő tu­datában lehessen, milyen kenyeret nem vesz többé. A cég elképzelései között szere­pel, hogy a pékeket mi látnánk el címkével, melyen még a felhasznált adalékanyag és a liszt is meg lenne jelölve. Ez a címke minden bizony­nyal segítene megszüntetni a jelen­legi térfogatszemléletet. A vásárló joggal várhatja el a tájé­koztatást a termékről, még abban az esetben is, ha a kenyér kisebb 1 kilo­grammnál. Annál is inkább, mert a • Finom és könnyű. címke árát (30 fillért) többszörösen megfizeti. Gál Zoltán Rendezés előtt az alpári Holt-Tisza Tiszaalpár önkormányzatának képviselő-testülete augusztus 9-én tartott ülésén elfogadta az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság által az alpári holtág belterületi szakaszának rendezésére adott műszaki javaslatot. A javasolt műszaki megoldás szerint vonóvedres kotróval meg kell tisztí­tani a partszakaszt a nádtól, majd a parttól 10—15 méter távolságra kis­méretű facolöpökből cölöpsort kell készíteni. A cölöpök közé rögzített speciális szűrőháló szerepe lesz majd a mögé hidromechanizációs eljárás­sal betermelt iszap megtartása. A ví­zügyi igazgatóság mérései szerint az Alpári Holt-Tisza medrének átlagos iszapvastagsága jelenleg 50 cm. Ingyenes tízórai Géderlak község vezetése és az is­kola tantestülete már harmadszor szavazott bizalmat Farkas Lászlóné matematika-fizika szakos tanár is­kola igazgatóvá történő kinevezésé­hez. Géderlak községi önkormány­zata úgy döntött, hogy az óvodás- és iskoláskorú gyermekek részére in­gyenes tízórait és ingyenes tanköny­vet biztosít a szeptemberi tanévkez­désre, ami kivételes gesztus a közsé­gek sorában. Ugyancsak hasonló összegben nyújt támogatást a közép- iskolás tanulóknak és a felsőoktatás­ban résztvevő hallgatóknak is, nyil­ván a jövőre gondolva. A pénzre még várni kell Nem fogadta el a tiszakécskei képviselő testület a sportpálya felújí­tására kért összeget, mert a költség- vetési rendelet módosítását sem sza­vazták meg. A labdarúgó klub 3,5 milliárd forintot kért volna még eb­ben az évben, s két milliót 94-ben. A módosítási rendelet elfogadása után visszatérnek az ügyre. Pénzügyekről Kunszálláson Elsősorban gazdasági ügyekről lesz szó a képviselőtestület hétfői ülésén Kunszálláson. A napirendre tűzött témák közt szerepel így a Közoktatási Társulás első félévi be­számolója a pénzgazdálkodásról és ezévi költségvetésének a jóváha­gyása. Ugyancsak hétfőn lesz szó az önkormányzat féléves gazdálkodásá­ról, s a költségvetési rendelet módo­sításáról is. Ezt követően pedig tájé­koztató hangzik majd el az Intéz­ményirányító Társulás működéséről. A testület délután hat órakor kez­dődő ülése - személyi kérdések tár­gyalása kivételével - nyilvános. A nyilvánosságot erősiti, hogy a hét napirendi pont vitáját egyenes adás­ban közvetíti a helyi kábeltelevízió. CIKKÜNK NYOMÁN Elszállítják a hulladékot Az 1993. augusztus 12. csütörtöki számunkban megjelent „Elásták az Almaitalt?” című cikkünkkel kapcso­latban az alábbi helyreigazításokat tesszük meg, bizonyos félreértések tisztázása végett. Az Olympos Kft. mintegy 6000 négyzetméteres — térburkolatot — épített, amely egy csatornázott, beto­nozott felület, de a cikkben külszíni tárolóként szerepel. E betonfelületen raktározzák rakodólapokra helyezve papír-, fém-, műanyag hordókban és egyéb csomagolási egységben a gyümölcslevek gyártásához szüksé­ges egész évi aszeptikus gyümölcs alapanyagait, az üres raklapokat stb. Ä térburkolat megépítése előtt egyenetlen, gödrös területen na­gyobb mennyiségű hulladékanyagot (selejt kartonok, fóliák stb.) tároltak. A talajmunkákat megelőzően a cég az „ÓZON” Környezetvédelmi Kft.-vei kötött szerződést, hogy e nagy tömegű hulladékot elszállítsa, és a szerződés szerint megsemmi­sítse. A mintegy 6000 tonnányi hul­ladékot az ÓZON Kft. markológépei és teherkocsija szállították el, nem terhelve ezzel Nyárlőrinc amúgy is elhelyezési gondokkal küszködő szeméttelepét. A hulladék megsemmisítésének költségeit az Olympos Kft. fizette, a megsemmisítési bizonylatok és a számlák alapján. Természetesen az nem képzelhető el, hogy a hulladéktól így tehermen­tesített területen nem maradt néhány szétszóródott papírkarton is a többi hulladék között, ami az építés előtti talajmunka során a földmunkagépek jóvoltából a talajba is bekerült. A fentiekből csak felületes szem­lélődéssel lehet arra gondolni, hogy a cég hulladéktárolót épített. Éppen azért nem, mert az „ÓZON” Kft.-vei kötött hulladék- szállítási és meg­semmisítési szerződés jelenleg is ér­vényben van. Ennek értelmében minden hónapban elszállítják a gyár­tás során képződött selejt anyagokat, hulladékokat a gyár telephelyéről megsemmisítés végett. Reméljük, hogy ez a kiigazítás tisztázza a cikkben szereplő félreér­téseket, és ezután semmi sem indo­kolja a cijnben feltett kérdést. Dr. Bíró Ernő Olympos Kft. fo <p, ” .J? BACS-KISKUN ’93 SZÉPSÉGVERSENY TISZAKÉCSKÉN! 1993. szeptember 25-én megrendezzük a „Bács-Kiskun szépe” szépségkirálynőválasztást. A versenyre 16-25 éves hölgyek jelentkezését várjuk. A szakértő zsűri által a legcsinosabbnak ítélt hölgyek értékes díjazásban részesülnek, a „Bács-Kiskun szépe” cím nyertese egy évig viselheti a királynői koronát. A versenyt elődöntő és döntő formájában bonyolítjuk le. A döntőről a Magyar Televízió felvételt készít, a döntőt gálaműsor és bál követi. PÁLYÁZAT A BÁCS-KISKUN SZÉPE VERSENYRE Neve: ..................................................................................... Kora: ....................................................................................... Méretei: ................................................................................. (Mellbőség, derékbőség, csípő, magasság) Jelentkezési határidő: 1993. augusztus 30-ig. Egészalakos, fürdőruhás fényképpel valamint 1.000,-Ft-os nevezési díjjal lehet levélben jelentkezni. Cím: Szabó Tamásné, Tiszakécske, Strand u. 12. Tel.: 76/341-528

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents