Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

7 1993. augusztus 11., szerda TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkban mindenek előtt szíves figyelmükbe ajánljuk a Levélváltások rovatban olvasható válaszleveleket, melyek a MAV-tól, il­letve a vízművektől érkeztek. Ötven éves találkozóra készül a bajai pol­gári fiúiskola valamikori 4/a. osztálya. A találkozóra lapunknak írt leve­lében hívogatja az öregdiákokat és a még élő tanárokat egyik csávolyi társuk. Helyet adtunk diák olvasóink leveleinek is, akik külföldön jártak, il­letve a hegyekben üdültek. Kellemetlen helyzetet éltek át a közelmúltban azok, akik a kecskeméti uszoda gyógymedencéjében tartózkodtak. A ta­xis mundér védelmére kel a kecskeméti kamara elnöke. Ezekről is olvas­hatnak az alábbiakban. Várjuk további írásaikat minden közérdekű tárnában, természetesen névvel és címmel ellátva. * (A szerk) LEVÉLVÁLTÁSOK így bírságol a MÁV A lapjuk június 23-ai számában megjelent, Mennyire bírságolhat a MÁV? című olvasói levélre vála­szolva, az alábbiakban tájékoztatjuk a panaszos levélírót és az olvasókat. (Az említett levelet a kecskeméti, Izsáki úti kórházban fekvő D. János úr tollából közöltük. E megjegyzés mellett köszönjük a MÁV illetékesé­nek válaszát, mely bizonyára vala­mennyi utast érdekel. A szerk.) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények mértékéről és az egyes kedvezmények igénybevé­teli feltételeiről — így a nyugdíjasok utazási utalványának felhasználásá­ról is — a 13/1990. /1.18./ sz. Kor­mányrendelet rendelkezik, mely egyértelmen előírja, hogy a nyugdí­jasok utazási utalványára kiszolgál­tatható kedvezményt az igényjogo­sult, illetve annak házastársa (élet­társa), valamint a gyám és gyámolí­tott veheti igénybe. Nyugdíjasok ese­tében a megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha a házastárs az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A gyám-gyámolított esetében élet­kori megkötés nincs az utalvány fel- használására vonatkozóan. A kedvezmény alapján a vasút az utas kérésének megfelelően 50 vagy 90 százalékos menetjegyet szolgáltat ki. A kedvezményre való jogosultsá­got a jegyváltáskor vagy a vonaton a jegyvizsgálat alkalmával az utalvány és a személyi igazolvány egyidejű felmutatásával kell igazolni. Amennyiben a jegyvizsgáló (vizs­gáló főkalauz) jogosulatlan felhasz­nálást állapít meg, a menetdíj-külön- bözeten felül 1500 forint pótdíjat kö­teles felszámolni. Az utánfizetés ösz- szege tovább 900 forinttal, valamint kezelési és postaköltséggel emelke­dik, ha az utas a felmerült követelés összegét a vonaton nem fizeti ki. A pótdíjak összegét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 31/1992. /XII. 29. KHVM. sz. rende­leté szerint állapították meg. D. Já­nos utazása során is a fenti rendelet pótdíjait alkalmazva számították ki az utánfizetést. A kedvezménnyel való visszaélés, a jogosulatlan felhasználás esetén az utánfizetés össszegét — kivéve a nem szándékos, véletlenszerű esete­ket — nem áll módunkban mérsé­kelni. A véletlenszerű elcserélések esetén sem tudjuk az utánfizetést tel­jes összegben elengedni. Ezekben az esetekben a kedvezményre való jo­gosultság utólagos, hitelt érdemlő igazolását (a saját utazási nyugdíjas­utalvány bemutatását) követően, kivételes elbírálás alapján, a követe­lés mérséklésére van lehetőség. Természetesen, ha D. János a saját nyugdíjasutalványát és személyi iga­zolványát a lakóhely szerinti vasútál­lomáson hivatalos idő alatt az állo­másfőnöknél bemutatja, úgy utánfi- zetési ügyét módunkban áll az előb­biek szerint felülvizsgálni. Kacsari János osztályvezető MÁV-üzletvezetőség, Szeged Az ivóvíz szabványminőségű A július 28-ai lapszámukban az olvasói levelek között megjelent, Ivóvizet a vezetékbe! című levéllel kapcsolatban kérjük az alábbi tájé­koztatónk szíves megjelentetését. Tisztelt Fogyasztónk! A Petőfi Népében megjelent kritikája alapján - inkognitóját megőrizve — a szer­kesztőségtől megkapott címen laká­sát és szomszédait felkerestük. Az e területről vett vízmintákat laborató­riumunk megvizsgálta és ugyanolyan megállapításra jutott, mint amilyen eredményeket az objektív vizsgálatot végző tisztiorvosi szolgálat is meg­adott számunkra az elmúlt hónapban.' Nevezetesen, az általunk szolgálta­tott kecskeméti hálózati ivóvíz meg­felel a szabvány előírásaiban megha­tározott minőségi feltételeknek. E tényt az Ön családtagjai és szomszédai is igazolták, ugyanis em­lékezetünk szerint az elmúlt idő­szakban részükről kifogás nem me­rült fel. Természete4sen nem kizárt, hogy a drasztikus mértékben vissza­esett fogyasztás miatt lokális prob­lémák jelentkezhetnek, melyeket az ügyeletünkön történő bejelentés alapján azonnali öblítéssel, hálózat­tisztítással és -fertőtlenítéssel rövid időn belül elhárítunk. Ezért javasol­juk, ha legközelebb a sajtóban meg­jelenthez hasonló észrevétele lesz, azt ügyfélszolgálunkon jelentse, az 482-392-es telefonszámon. Az írása további részében említett, az ivóvízellátás technológiai színvo­nalával kapcsolaotos tanulmányt nem ismerjük. Ha önnek erről konk­rét információi vannak, kérjük, bo- csással rendelkezésünkre, s ha az megvalósítható és hasznosan segít­heti a szolgáltatás minőségének javí­tását, cégünk természetesen szívesen vállalkozik alkalmazására. Ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a mai Kecskeméten alkalmazott vízkeze­lési technológia megfelel a hazai el­várásoknak és a gyakorlatnak. Misbrenner Márton műszaki igazgató Vízművek Rt., Kecskemét NAPJAINK HUMORÁBÓL • Szöveg nélkül Se injekció, se gyógyszer Július 17-én este megcsípett egy darázs. Sajnos, igen rossz helyen, a hasam alatt. Mivel erősen allergiás vagyok a darázscsípésre, másnapra úgy feldagadt, mint egy 9 hónapos terhes anyukának. Kénytelen voltam elmenni az ügyeletes orvoshoz. El­mondtam a panaszomat az orvosnak, aki megnézte előbb a tb-kártyámat, azután a hasamat, és azt mondta, hogy injekciót kellene adni, de saj­nos, nem teheti, mert lejárt a tb-kár- tyám. Elismerem, az én hibám, hogy nem néztem meg tüzetesen a kár­tyámat. Megkérdeztem a doktor úrtól, hogy mennyibe kerül egy injekció. Azt felelte, hogy ne is kérdezzem, mert az meg rengeteg adminisztráci­óval jár. így hát felírt valami gyógy­szert, ráírta a 100 százalékos térítést. Sajnos, a gyógyszert se kaptam meg az ügyeletes gyógyszertárban, mert elfogyott. így kénytelen voltam ha­zamenni és borogatni a nagy hasa­mat. Kérdezem önöktől, szabályosan járt-e el az orvos? Kérem, írják meg véleményüket, mert azóta sem tudom kiverni a fejemből. És ha a nyakam töröm, akkor is így jártak volna el? T. H. L. Kiskunfélegyháza (Név és cím a szerk.-ben) (Kedves Olvasónk véleményünket kéri. Először is vonja le az esetből a tanulságot, és ezután figyeljen a tb-kártyájára. A doktor úr gyógyszer felírásával helyettesítette az injek­ciót. Ez szakmai dolog. Azt viszont nem értjük, miért az adminisztráci­óra hivatkozva tagadta meg az injek­ciót. Talán adminisztráció nélkül ad­hatott volna...? Arra pedig, hogy egy városi gyógyszertárban elfogyott egy minden bizonnyal gyakran használt gyógyszer, nincs szavunk. A szerk.) A taxisok védelmében Tisztelt T. J.! A Petfőfi Népében A taxisoknak mindent szabad? címmel megjelent írására szeretnék ezúttal reagálni. (T. J. Úr levele augusztus 4-ei lapszámunkban jelent meg, ezen az oldalon. A szerk.) Mint írja, július 29-én 13 és 14 óra között a Centrum Áruház melletti taxiállomásnál a vil­lanyoszlophoz támasztotta lezárt ke­rékpárját. Körülbelül 5 percig volt az áruházban, s ez idő alatt a kerékpárt elvitte onnan „egy taxis”. Nem állítom, hogy némely kollé­gám ma született bárány, de az én in­formációim szerint nem taxis követte el az ön által jogilag jól megfogal­mazott cselekményt, mármint a ke­rékpárlopást. Nem az ön állítását („eltűnt onnan a lezárt kerékpár”) kérdőjelezem meg, hanem azon sze­mélyét, aki azt az információt adta, hogy azt taxis tette. Kollégáim 1993. március l-jével rendkívül nagy anyagi áldozatok árán, szigorú szűrőn mentek át. Ép­pen ezért a kecskeméti személyszál­lítók (taxisok) nem engedhetik, és nem is engedik meg maguknak, hogy a taxiengedélyüket visszavonják ilyen vagy hasonló ízetlen tréfáért. Nem jellemző a taxisokra, hogy ke­rékpárt lopjanak...! Ellenkezőleg, kollégáim hosszú évek óta nagyon sokszor segítőkészségükről tettek ta­núbizonyságot a város lakói előtt. Tisztelt T. J.! Ha az én informá­cióim tévesek (előfordulhat az is), akkor ezennel elnézést kérek Öntől a városban becsületesen, a taxizásból megélni akaró kollégáim nevében. Orcsik Attila elnök Kecskeméti Taxis Kamara Gond az uszodában (Ez a levél másolati rövidítése an­nak, melyet olvasónk Kecskemét pol­gármesterének címzett, ■ augusztus 5-én. A szerk.) Igen Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálattal kell Önt zavarnom, de amiről írok, nem hallgathatom el. Augusztus 4-én az önkormányzathoz tartozó uszoda udvari gyógymeden­céjében Idős, vidéki asszonyok ének­lését beugrálásokkal és minősíthetet­len kifejezésekkel illették egyesek. Sajnos, nem tudom kikerülni a ci­gány szót. Ugyanis soha nem látott tömegű cigánygyerek volt akkoriban napokon át ebben a medencében. Provokáltak, durva hangnemet hasz­náltak, s ha valaki szólni mert, meg­félemlítésül beugráltak, fröcsköltek, a trágárkodtak. Az uszoda dolgozói megpróbáltak rendet csinálni, de az csak addig tartott. Kérem, segítsenek az ott dolgozóknak, s ebbe vonják be a roma vezetőket is. I. Gy., Kecskemét Hol vagytok ti régi, bajai öregdiákok? Vén iskolánk, a bajai polgári fiú­iskola egy esztendővel ezelőtt ünne­pelte alapításának 110. évfordulóját. E rendezvényen hárman futottunk össze a mi — 1942/43-ban, a hábo­rús időszakban végzett — 4/a. osztá­lyunkból. Ott határiztuk el, hogy megkíséreljük az első — egyúttal 50-éves jubileumi — osztálytalál­kozó megszervezőét. Kezdeményezésünk híre hamar el­jutott a ma is Baján és környékén élő osztálytársainkhoz. Telefonon közöl­ték egyetértésüket. Aztán K. Miki invitálására közülönk tízen a lakásán véleményt cseréltünk és döntöttünk az osztálytalálkozó időpontjáról. Ezúttal is értesítjük és hívjuk mindazokat, akik valaha is osztály­társak voltak (ha nem is együtt vé­geztünk), 1993. szeptember 11-én, szombaton 11 órára Bajára, volt isko­lánkba (Deák F. u. 11.). Szorítsuk meg egymás kezét, töltsünk el né­hány kedves órát beszélgetéssel, csa­ládotokkal együtt. Jelentkezéseteket Ön a CCB-065 forgalmirend­számú, drappszínű kis tehergépko­csival 1993. augusztus 4-én 7 óra 45 perckor megelőzött engem Kecske­méten, a Csongrádi utcát a Vörös­marty és a Bem utcával összekötő kanyarban, elémvágott és a kanyar végén váratlanul leblokkolt. Alig tudtam elkerülni, hogy bele ne rohan­jak az Ön kocsijába, olyan gyorsan kellett fékeznem. Ezt követően Ön hirtelen gyorsított, mintha üldözött volna valakit, vagy menekült volna valaki elől. Nem írom le, hogy mennyire becsültem a sebességét azT Az ÁFEOSZ kecskeméti szakkö­zépiskolájának négy diákja és szemé­lyemben egy német szakos tanárnő júliusban egyhónapos szakmai gya­korlaton vehetett részt Észak-Rajna Westfália tartomány városában, Dortmundban, a budapesti szövetke­zeti központ és a kecskeméti Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakkö­zépiskola támogatásával. A dortmundi szövetkezeti lánc egy nagy bevásárlóközpontjában, a Pla- zaban dolgoztunk hétköznapokon 9 30-tól 18 30-ig. Megismerkedtünk az élelmiszer-, zöldség- és gyü­mölcsosztályok munkájával, mun­kamoráljával. Eközben gyarapítottuk szakmai és hétköznapi nyelvtudá­sunkat a vevőkkel és a munkatársak­kal folytatott társalgások során. A Kereskedelmi Akadémia apartmanja­iban 'kaptunk olyan szállást, mely minden igényt kielégített. A fárasztó hétköznapokat mindig változatos, színes hétvégék követték, Szuper üdülést szerveztek hu­szonnyolc kunadacsi diák számára ezen a nyáron. Mi, alföldi gyerekek Apcon.a a hegyekben pihentünk, szórakoztunk, apci barátaink pedig Kunadacson nyaraltak sátrakban. Egész napos egri programon is részt vettünk, s Hatvanban és Gyön­gyösön is jártunk. Túráztunk sokat, összemértük erőnket kézilabdában, fociban a házigazdákkal. Megismer­kedtünk Apccal, s barátságokat kö­töttünk az ottaniakkal. Közös diszkón is rész vettünk, mely igazán remekül sikerült. A fel­nőttek, akik szeretettel vettek körül bennünket — a kedves Imre bácsi és a többiek — még kellemesebbé, em­várom a 6448. Csávoly, Arany János utca 54. címre. Az már kiderült, hogy tablónkra sok név elé került kereszt. Őket már csak fájó szívvel idézhetjük. Mások idegenbe szakadtak, nem minden eseetben a saját elhatározásukból. Olyan is van, akiről még hírünk sincs. Cím hiánya miatt egyesekhez csak ezúton juthat el hívó szavunk. Reméljük, eljut! Azon a bizonyos beszélgetésen csak figyeltem társaimat, hogy örül­tünk egymásnak, s hogy sajnálkoz­tunk, amiért ezt eddig elmulasztot­tuk. Nehezen tudtunk egymástól el­szakadni, de teli reménnyel váltunk el, hogy sikeres lesz az 50 éves öreg­diák-találkozónk, melyre a még élő tanárainkat, Fekete Kovács Győzőt, Jávor Ferencet, Puskás Lilit, Kovács Mihályt is szeretettel várjuk. A talál­kozó szervezői nevében: Dr. Mándics Mihály öregdiák-társatok Csávoly, Arany J. u. 54. aluljáró előtt, mert nem kívánom, hogy megbüntessék. Ezután a város szélén újra váratlan fékezésre kény- szerített, amikor balra fordult. Higy- gye el, én tökéletesen megértem, hogy ebben a kudarcokkal teli világ­ban Ön is — mint mindenki — sike­rélményekre vágyik. Azon sem cso­dálkozom — hiszen jól vezet —, hogy ezeket az autósbravúrokban (is) keresi. De engedje meg, hogy erre a célra az autósportot javasoljam és nem a közutakat. Ez az Ön érdeke is. Frigyesy Ferenc Kecskemét, Rávágy tér 2. melyek életre szóló emlékként mara­dnak meg bennünk. Kísérőinkkel — Dorothee Bürgenerrel és Ronny Böhm-mel — ellátogattunk a West- falenparkba, Düsseldorfba és Kölnbe is. Egy német delegáció korábbi kecskeméti látogatása alkalmával ismerkedtünk meg a dortmundi is­kola igazgatójával, dr. Klaus Half- pap-pal, akinek a meghívására Schwerté-be utaztunk, és egy kelle­mes estét töltöttünk együtt, városné­zéssel egybekötve. Az utolsó hétvégén rég nem látott ismerősök látogattak el hozzánk, és négy napra meghívtak bennünket Hollandia egyik városába, Mep- pelbe. Megmutatták nekünk csodála­tos fővárosukat, Amszterdamot is. Köszönet mindazoknak, akik lehe­tővé tették számunkra a Németor­szágban eltöltött — szakmailag hasznos, élményekben gazdag — egy hónapot. Nagy Gabriella tanárnő lékezetesebbé tették nyaralásunkat. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik segítették ezt a pompás, in­gyenes üdülést: a helyi önkormány­zatnak, iskolánknak és az apciaknak. Kérem, ha lehetőség van rá, közöljék beszámolómat. Nem tudom, hány he­lyen teremtődik ilyen lehetőség, hogy teljesen ingyen biztosítják a ki­rándulást ennyi gyereknek. Semmiért nem kellett fizetnünk (fagyi, cola, strand stb.). S ez már második éve így megy! Hát nem csodálatos nyaralás...? A többiek nevében is: Farkas Ildikó volt 8. oszt. tanuló, Kunadacs Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Legyen Ön is zöldségárus (Az alábbi levél újabb válasz H. Ferenc Úr levelére, mely ezen az ol­dalon jelent meg július 21-én, Maffia zöldségespiacon is létezik címmel. A szerk.) Tisztelt H. Ferenc! Eddig még egyetlen újságcikkre sem reagáltam, de amit Ön írt, az teljesen felháborí­tott. Nézze, drága uram. Ön bizo­nyára rendes adófizető polgár, aki reggel felkel, megissza a kávéját és indul munkába. Ledolgozza a mun­kaidejét és hónap végén vagy elején megkapja a munkabérét. Önnek ez egy biztos jövedelem. Én pedig, aki naponta hajnaltól késő estig dolgo­zom, hogy az árut meg tudjam vásá­rolni vagy termelni, én Ön szerint egy csaló vagyok. Igaz, hogy Önnel még egyszer sem találkoztam az árudámban, vagy legalább is nem mutatkozott be, de tessék, tudok az Ön számára egy ki­adó zöldség-gyümölcs kereskedést (azonnal hasznosítható). Vágjon bele! Ön előtt is ott a lehetőség. Nem kell más hozzá, csak egy vállalkozási igazolvány és máris indulhat az üz­let. Én eddig egyetlen vevőmet sem kényszerítettem az általam árusított áru megvásárlására. Aki úgy gon­dolja, hogy nem megfelelő az árum, az máshol vásárol, lehet, hogy még az enyémnél is permetesebb, nem eléggé megmosott almát és barackot, de az az ő gondja, miért nem kéri az eladótól a permetezési naplót, ami tudomásom szerint kötelező a pia­con. Várom tisztelt uram a jelentkezé­sét, az előbbi ajánlatom még mindig áll. Vágjon bele! Meglátjuk, ki a be­csületes adófizető állampolgár. Aki tesz is valamit a megélhetéséért, vagy aki a sült galambot várja. Ha az ajánlatom nem tetszik Önnek, akkor pedig szeretném javasolni, hogy vá­sároljon a város szélés egy hobbiker­tet és azon azt termel, amit akar, ak­kor permetez amikor tetszik és azzal, amivel akar. Akkor majd nem lesz kifogása az árusok ellen, s nem kell a piacon vásárolnia. Tisztelettel: Szőke Jánosné Kecskemét (Az az érzésünk, hogy sokan - köz­tük Szókéné asszony is —félreértet­ték H. Ferenc olvasónk levelét. Csu­pán azt írta le, hogy véleménye sze­rint a zöldségespiacon is ügyködik a maffia, dehát ebből még nem követ­keztethetünk arra, hogy minden árus közéjük tartozik. Azt mindenki tudja, hogy az eladók többsége becsületes ember. A szerk.) Köszönet a padcsinálóknak Ezúton szeretnék köszönetét mon­dani azoknak az uraknak, akik a Pe­tőfi Népében megjelent levelem után rendbe tették a Lóverseny utcai pa­dokat Kecskeméten. Tisztelettel: Cs.-né A. A. Kecskemét (Cs.-né panaszos levelét július 21-én olvashatták ezen az oldalon, Játszótéri gondok, bajok a Lóverseny utcában címmel. Arról nem esik szó a fenti néhány soros köszönő levélben, hogy kik tet­ték rendbe a játszótéri padokat. Pe­dig szívesen közöltünk volna róluk néhány sort. így mi is csak az isme­retleneknek szóló köszönetre szorít­kozhatunk. Egyébként pedig örülünk, hogy közreműködésünkkel- valame­lyest enyhíthettünk a Lóverseny utcai kisgyerekesek játszótéri gondjain. A szerk.) Szerkeszti: Rapi Miklós Egy száguldozó autóvezetőhöz Dortmundban dolgoztunk • Két német kísérőnkkel dortmundi szállásunkon, mely minden igényt kielégített. Csodálatos nyaralás Apcon, a hegyekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents