Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. július 7., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5 MÓRICGÁT ÖNÁLLÓ LETT Egy falu történelmét írja # Balról: Sebestyén János móricgáti alpolgármester, Papp József jászszentlászlói polgármester, Fekete Pál or­szággyűlési képviselő, Csontos Máté, Kovács István körjegyző, id. Deli János, K. Kis Mihály, if j. Deli János és Lukács Gábor. A móricgátiak a néhány héttel ez­előtti helyi népszavazáson úgy dön­töttek, hogy saját kezükbe veszik fa­lujuk irányítását. A 739 lelket szám­láló település éppen tizenegy és fél évig tartozott Jásszentlászlóhoz. Igaz, előtte 1894-től kezdve Szánk­hoz, míg régebben Kiskunlacházá­­hoz tartozott közigazgatásilag a tele­pülés. Gyakran mondogatták is ab­ban az időben a falubeliek: „messze van ide, mint Lacháza...” Az önállóság számos feladatot ró a település újdonsült képviselőire, amint az kiderült az önkormányzat múlt csütörtöki alakuló ülésén. A szenátus tagjainak megválasztására nem kellett helyi választásokat kiírni, mert a választási törvénynek megfe­lelően, a 90-es helyhatósági választá­sokon elért eredmények alapján ke­rültek ki a testület tagjai. Az ülésen a képviselők — titkos szavazással — alpolgármestert választottak a falu élére, aki Sebestyén János, a helyi termelőszövetkezet elnöke lett. Mó­­ricgát első önkormányzatának to­vábbi tagjai: ifj. Deli János, Csontos Máté, K. Kis Mihály, Lukács Gábor és id. Deli Mihály lettek. A település jegyzője Kovács István, a jelenlegi jásszentlászlói jegyző lett, aki kör­jegyzőként látja majd el a jövőben a feladatát. A körjegyző minden héten kedden tart ügyfélfogadást Móricgá­­ton. Pályázatot írnak ki falugondnoki állásra, az állás betöltéséhez szüksé­ges feltételeket később határozzák meg, de szeretnének helyi lakost erre a munkára. Előbb a szülők véle­ményét is kikérik, de szerepel a ter­veikben helyi óvodai csoport beindí­tása, ám legfontosabb feladat most a költségvetés elkészítése. Ez várha­tóan nem okoz konfliktust a Jásszent­­lászló és Móricgát között, hiszen a vagyonmegosztás alapelveiről sike­rült megegyezniük. A faluban bekö­vetkezett változásokról, július 23-án egy falugyűlés keretében tájékoztat­ják majd a lakosságot. Az alakuló ülésen jelen volt Fe­kete Pál a körzet országgyűlési kép­viselője és Papp József jásszentlász­lói polgármester is. Mint a szentlász­­lói polgármeseter kiemelte, örömmel tölti el, hogy nem haraggal vált el a két település. Hasonlatával élve, itt nem egy rossz házasságból való ki­lépés történt, hanem egy család egyik tagja felnőtt, nagykorú lett és önálló életet kezdett el élni. T.K. KÁRPÓTLÁSI HELYZET FÉLIDŐ ELŐTT Költözik a bajai földhivatal • Egy tulajdonosra a Bácskában csak két hektár fold jut. (Folytatás az I. oldalról) Országosan 38 millió aranykoro­nányi földet jelöltek ki kárpótlásra, és ebből mindösszesen csak 6 milli­ónyi került licitálásra és van új birto­kosa. A bajai földhivatal statisztikája szerint a mai napig a hozzájuk tar­tozó 28 településen 194 ezer arany­korona értékű föld kelt el az árveré­sen, összesen 7600 hektáron. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területeknek csak 45 százaléka kelt el, és több mint a fele még gazdára vár. A kár­pótlással kapcsolatos munkáról dr. Horváth Lászlót, a bajai földhivatal irodavezetőjét kérdeztük. Amint el­mondta, a bácsalmási kirendeltséggel együtt a hivatal létszáma 41 fő, és ebből hat csak a kárpótlási ügyekkel foglalkozik. Nagyon jó a kapcsolatuk a községekben működő földrendező és földkiadó bizottságokkal, és főleg a határozatok készítésének módszer­tanában tudnak segíteni. Az a tapasztalat, hogy a földmérés előkészítését átlagosan 60 napon be­lül el tudják végezni, és így tartani tudják a jogszabályban előírt határ­időt. A féléves ügyforgalom elérte a 9 ezret, és mivel a kárpótlási ügyin­tézés elsőbbséget élvez, a hagyomá­nyos földhivatali munka területén 30 nap helyett 60-80 napra emelkedett. Igen magas volt a tulajdoni lapmáso­latok kiadása, június 30-ig 12 164 ilyen kérelmet teljesítettek, ami 2000-el több, mint a tavalyi idő­szakban. Bár kedd kivételével min­dennap van ügyfélfogadás, de ha va­lakinek kárpótlási ügyben van sürgő­sen szüksége segítségre, akkor még ezen a napon is rendelkezésre állnak. Általában Baján és Bácsalmáson egy tulajdonosra a kárpótlás során 2 hektárnyi termőföld jut, ami keve­sebb, mint az 1945-ös földosztás utáni átlag, mert akkor egy emberre 5 kataszteri hold jutott. Ezekkel a két hektáros parcellákkal sem egy család megélhetését, sem az ország mező­­gazdaságát nem lehet megalapozni. Mivel általános a tőkehiány és magas a licitálók kora, sokan áron alul megválnak a termőföldtől 500 forintos aranykoronaáron, mely az infláció miatt pontosan megegyezik a 15-20 évvel ezelőtt kifizetett 80 Ft/ aranykoronás téeszek által fizett megváltási árral. Sajnos a települések lakossága szempontjából folytatódik a nem kí­vánatos földtulajdonszerzés a meg­hatalmazotti licitálással. Sokan nagy birtokokat gyűjtöttek össze, és még 500 forint alatt is tudnak földet venni. Ezek az adásvételek csak 3 év múlva legalizálódnak, az ingat­lannyilvántartás szintjén, és a falu csak akkor kerül szembe a ténnyel, hogy a termőföldjének nagy része idegen tulajdonba került. Pedig már előre jelezhető, a nagy munkanélkü­liség miatt, hogy falun a megélhetés egyedüli forrása a földművelés lesz. Horváth úr úgy látja, hogy a földtör­vény módosításakor ezeket a negatív elemeket ki kell emelni és a helyben­­lakóknak elővásárlási vagy előbérleti jogot kell biztosítani. Ezzel és még más egyéb garanciákkal el kellene érni azt, hogy a termőföldek jöve­delme a helyieket és a település javát szolgálja. A helybenlakók föld­vásárlásait kedvezményes hitellel és befektetési támogatásokkal lehetne elősegíteni. Egyébként éppen a megnöveke­dett kárpótlási ügyintézés miatt a hi­vatal elköltözik ősszel a pártok há­zába, és itt 380 négyzetméternyi terü­letet kapnak, a mostani épület okta­tási célokat fog szolgálni, teljes egé­szében a Bányai Júlia Szakközépis­kolához kerül át. Papp Zoltán KÖRKÉP A BAJAI HŰTŐHÁZBÓL Több meggy a tervezettnél Most van a munka dandárja a Ba­jai Hűtőipari Részvénytársaságnál. Sűrű egymásutánban érkeznek a szállítójárművek a gyár Nagy István utcai kapuja elé. A félezer dolgozó erejét megfeszítve teszi a dolgát, hogy a nem ritkán egyenetlenül tennő és behozott áru mielőbb a hű­tőtározóba kerüljön, általában a köz­szájon mirelitnek nevezett, tehát gyorsfagyasztott csomagolás után. —Milyen kilátások vannak az idei szezont illetően —- kérdeztem Mari Tibor vezérigazgatótól. — Ami az aszályt illeti, a nyári szárazság már esztendők óta nehéz­ségeket jelent nemcsak a mezőgaz­daság, hanem az erre épülő élelmi­szeripar számára is. Az idén különö­sen korán jelentkezett a csapadék­szegény időszak, és ez a bajai hűtő­házat is sújtotta. Mintegy 5 százalék­kal kevesebb fagyaszott áru kerül majd a vásárlók elé, a boltokban a hűtőpultokra.. Lényegesen kevesebb, úgy 40 százalék a kiesés, parajt dol­goztunk fel, és a zöldborsónál is ha­sonló a kiesés. A pótláshoz ősszel újabb szállítmányok kerülnek a sza­lagokra. A kényszerérés miatt koráb­ban kell feldolgoznunk néhány zöld­séget és gyümölcsöt. A szárazság miatt a terméklistánkon megjelennek olyan új termékek is, melyek régeb­ben külföldről érkeztek: a karalábé és a karfiol. Hova kerülnek a bajai hűtőház termékei? Milyen a piac? ■ — A fagyasztott áruk több mint felét, mintegy 55-60 százalékát ex­portáljuk. Elsősorban Nyugat-Euró­­pába, angol, finn, német és svéd megrendelőinknek szállítunk. A bel­földi piac változatlanul fontos part­nerünk maradt: Az ide szánt termé­kek felét közvetlenül, felét pedig más hűtőipari vállalatokkal történő áru­csere keretében értékesítjük. A felvá­sárlásunkban a legnagyobb mennyi­séget a hagyma, a legnagyobb pénz­beli értéket pedig a csemegekukorica teszi ki. Az utóbbi főleg Angliába kerül. Amint Mari Tibor vezérigazgató­tól a továbbiakban megtudtam, jelen­tős mennyiségű zöldbabot és paradi­csompaprikát is feldolgoznak. A mi éghajlatunk és a sok napsütés mind­kettőt különösen ízletessé érleli, ezért nagyon kelendőek a külföldi piacokon. A hűtőház tennelésének 5 százalékát teszi ki a gyümölcsfeldol­gozás. A meggytermést nem befo­lyásolta a szárazság, sőt, jó egyhar­­madával több lett a vártnál a betaka­rított mennyiség. A mirelit termé­kekből hazánkban 5 kilogrammos fogyasztás jut egy főre évenként, ami Kelet-Európábán meglehetősen jó mutatónak számít. Igaz azonban az is, hogy a gyorsfagysztott termékek vásárlása belföldön az utóbbi időben nem növekszik, sőt, mintha — az életszínvonal visszaesése miatt — egyre kevesebb mirelitet fogyaszta­nánk. Gyuricza Beáta # Képünkön a hajai hütöház számára a friss zöldborsót készítik elő. A PRIVATIZÁCIÓ NEM VOLT SZERENCSÉS Felszámolják a Vidiát? AIDS-gyógyszer Szegedről? Több mint biztató az AIDS gyógyszerét kutató, magyar-ameri­kai együttműködésben folyó munka 1 - nyilatkozta az MTI szegedi munka- . társának a kutatás két irányitója, Aszalós Adorján, a washingtoni Food and Drug Administration sejt­biológiai osztályának vezetője, és Molnár József, a szegedi Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézetének professzora. A két kutatóorvos néhány évvel ezelőtt figyelt fel egy olyan vegyii­­letcsoportra, amely gátolja a vírus kötődését a szervezetben. Elhatároz­ták, vizsgálatokat kezdenek az AIDS-vírus kötődésének megakadá­lyozására. Az első biztató eredmény­ről a múlt év augusztusában elmond­ták: remény van arra, hogy a korunk pestisének terjedését megakadályoz­zák. Egy újfajta vegyületcsoport, a clor-pomazin származék meggátolja a HÍV—vírus kötődését a T4-es sej­tekben, így a kórokozó nem tud meg­telepedni. A vizsgálatokat folytatták, s most újabb eredményekről számol­tak be. Eszerint nemcsak a vírusk­ötődést gátolja a vizsgált anyag, ha­nem a már szervezetbe jutott vírus szaporodását is. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött beteg állapota konzervál­ható, nem romlik tovább. A szaporo­dásra már képtelen vírusokat a szer­vezet immunrendszere legyőzheti. Emellett megállapították a kutatók a vegyületcsoport dózistartományát is, tehát azt, hogy mekkora mennyiségre lehet szüksége a beteg szervezetnek. A másik biztató eredmény szerint az AIDS gyógyítására jelenleg al­kalmazott egyetlen gyógyszer, az AZT és a vizsgált vegyületcsoport együttesen alkalmazva fokozza egymás hatását. Ennek kettős haszna van: mindkét szerből kisebb dózis elég, igy csökken az AZT káros mel­lékhatása. Másrészt pedig a két szer kombinációja megakadályozza a vi­rus mutációját. Az eddigi eredmé­nyek reménykeltőek, amennyiben valóban gyógyszer születik a kuta­tásból, megvédheti az agyat a vírus­tól. Ismert a szer azon tulajdonsága, hogy átmegy az úgynevezett véragy­­gáton. Ezekkel a vegyületekkel egyébként más alapvizsgálatokat is folytatnak, ugyanis elképzelhető, hogy más vírusok ellen is hatásosak. A vegyület klinikai kipróbálásáig sok feladat vár a szegedi és az ameri­kai kutatókra. Terveik szerint az év vége felé elkezdődhetnek az állatkí­sérletek. Asztalos professzor el­mondta: az elmúlt egy évben Afriká­ban - a vírus őshazájában - 30-40 százalékkal nőtt az AIDS-fertőzöt­­tek száma, de más országokban is rohamosan terjed, hazánkban 300 fölötti a nyilvántartott fertőzöttek száma. Ezért nagyon sok szakember keresi a kór ellenszerét. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a Vidia Kereskedőház Rt. felszámolása - nyilatkozta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója tegnap tartott tájékoztatóján. A sajtókonferencián a cég privatizációs történetét tárták az újságírók elé. Az ügy azért került újólag az ér­deklődés homlokterébe, mert rövide­sen parlamenti interpelláció tárgya lesz. Emlékezetes, hogy a Vidia Ke­reskedőházat egy magánvállalkozó: Molnár Sándor vásárolta meg, aki ez idáig mintegy 90 millió forintot fek­tetett a cégbe. A szegedi székhelyű vállalat korábban Jugoszláviával folytatott élénk kereskedelmet, illető­leg a kishatárforgalom előnyeit él­vezte. A délszláv válság kirobbaná­sával pénzügyileg nehéz helyzetbe került, amit tovább súlyosbított, hogy a menedzsment az állami va­gyont felelőtlenül kezelte. Erre a A tegnapi avató ünnepségen Le­­zsák Sándor elmondta: a több éves munka eredménye, hogy a lakiteleki Népfőiskola ma kényelmes vendég­szobákkal, előadótermekkel, számí­tástechnikai teremmel, benne 20 számítógéppel várja a tanulni vágyó­kat. Három, Kölcseyről, Vörösmarti­ról és Széchenyiről elnevezett kollé­giuma van a népfőiskolának, ősszel pedig a London stúdió támogatásával angol oktatás kezdődik. Ezen kívül lesz vállalkozói tanfolyam, gazda­képző s a már eddig is jól működő szociális gondozó képzés, valamint a helyi újságok szerkesztői számára is szerveznek oktatást. A Kölcsey-ház­tényre egyébként az a vizsgálat derí­tett fényt, amely még jelenleg is zaj­lik, és amelynek alapján büntető fel­jelentésre is sor került. E tényekre hivatkozva és arra, hogy a Vidia a vártnál rosszabb gazdasági helyezt­­ben van, az egyéni vállalkozó nem fizette ki a maradék, mintegy 140 millió forintnyi vételárat. Az ÁVÜ azonban bírósághoz for­dult, mondván, a befektetőnek a szerződés szerint további vizsgálat nélkül kell kifizetnie a vételárat. A vagyontömeget előzőleg megismer­hette, tudomása volt arról, hogy a cég nehéz pénzügyi helyzetben van, a tu­lajdonjogot is azért kapta meg a véte­lár kiegyenlítése előtt, hogy módja legyen a csődegyezség létrehozására. Ez most meghiúsult. Ennek ellenére az ÁVÜ bízik abban, hogy sikerül megegyeznie Molnár Sándorral, és a Vidia tulajdonváltása lezárulhat. ban 250 személyes konferenciaterem és galéria várja a főiskolát látogató­kat. Teniszpálya és tanmedence épül, amelyet nemcsak a népfőiskola hall­gatói használhatnak majd, hanem itt tanulhatnak úszni a szentkirályi és a lakiteleki gyerekek. Az avató ünnepség a Népfőiskola Emigrációs Gyűjteményének a meg­nyitásával zárult, ahol Az emigráció a hazáért című, magy gonddal össze­állított értékes kiállítást nézhették meg az ünnepelők. Ugyancsak az al­kalomra jelent meg Keserű a más ke­nyere címmel a Lakiteleki Alapít­vány pályázatára beküldött önéletírá­sok gyűjteménye. Emigrációs gyűjtemény a lakiteleki Népfőiskolán • Tegnap nyitották meg az Emigráció a hazáért kiállítást. Fesztiválképek • Lena, Katrine és Soren törté­nelmünk emlékeivel ismerkedik. Új színfolttal gazdagodott a gyer­mektalálkozó programja, a tegnapi nap a vendéglátó iskolák gondoskod­tak élményekről. A Tóth László is­kola dán vendégeiknek a nyíri erdei Szulyovszky tanyán szervezett bog­rácsfőzéssel egybekötött focizást. Bár az idő nem volt kegyes a gyere­kekhez, a szakadó eső sem rontotta el a felhőtlen jókedvet. A frobjergi csoporttal érkezett Katrine, Lena és Soren, akik ugyan korábban alig tudtak valamit hazánk­ról, most azonban ezt bőségesen be­pótolják. Egybehangzóan állították, így. hogy családoknál laknak, sokkal több mindent megismernek a magyar szokásokból, az itteni kultúrából. Soren helyzete a legnehezebb, a 9 éves fiatalember csak dánul beszél, így vendéglátóival rajzban kommu­nikálnak. Kedvenc időtöltéséhez a focihoz, szerencsére nem kell sok beszéd. Lénának különösen emléke­zetes lesz a fesztivál, vasárnap ün­nepli a tizenötödik születésnapját, így ő is részese lesz a ma esti európai születésnapnak az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. Katrine alig 12 éves, de egy felnőtt komolyságával nyilatkozott. Elmondta, hogy a szülei már jártak Magyarországon, tőlük hallott néhány dolgot. Ám ő is kí­váncsian várta a találkozót, mivel nagyon szeret találkozni új emberek­kel, A keddi napot a gyermekszínhá­zak műsora zárta a művelődési köz­pontban, ahol többek között dán be­szélgetőpartnereim is felléptek a frobjergi csoport Andersen előadá­sán. Mellettük Coventry, Folkestone, Ammersfoort és Celje mutatta be produkcióit. A mai nap Kiskőrösre kirándul a csoportok egy része Buda Ferenc költő társaságában. Este pedig a fesz­tivál talán legszebb programja kez­dődik, gálaműsorral köszöntik azo­kat a kecskemétieket és külföldieket, akik július 3-12-e között születtek. Nagy Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents