Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

A bősi per megkezdődött Hivatalosan is megkezdődött a bősi per, miután a múlt hét fo­lyamán az ENSZ-nél bejegyezték a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárást és a két ország há­gai nagykövete július 2-án be­nyújtotta a bíróságnak a kiilön­­megállapodást - jelentette be Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi tájékoztatóján. Megbírságolták a MÁV-ot Egy—egy millió forintra bírsá­golta a Magyar Államvasutakat és az általa létrehozott Resti Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal ver­senytanácsa. A döntés szerint a két cég; megsértette a verseny szabadságát, mivel más vállalko­zókat hátrányos helyzetbe hozott, s ezzel veszélyeztette a' fogyasz­tók érdekeit. A dolgozóké a herendi gyár A Herendi Porcelánmanufak­túra Részvénytársaság papírjai­nak közel 75 százalékát szerezhe­tik meg a cég dolgozói. Az új tu­lajdonosi struktúra hozzásegíti Herendet, hogy a cég a jövőben is a magyar kultúra kiemelkedő képviselője maradjon — tájékoz­tatott az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság. Az ÁV Rt. legutóbbi igazgatósági ülésén hagyta jóvá a herendi cég privati­zációs programcsomagját. Egyeztetés a kormánnyal Pénteken délelőtt tartják első egyeztető tárgyalásukat a kor­mányzat, valamint a Mezőgazda­­sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének képvise­lői. A MOSZ ugyanis levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben július közepéig adott ha­táridőt a kormányzatnak arra, hogy érdemi választ adjon a szö­vetség követeléseinek, a mező­­gazdaság katasztrofális helyzeté­nek enyhítésére. Ellenkező eset­ben országos demonstrációt he­lyeztek kilátásba. Csökken a várakozás Kedd délutánra a személyfor­galomban kifelé Nagylaknál 2 órára. Gyulánál 10 órára csökkent a várakozás, Ártándnál pedig már folyamatos volt az átkelés —kö­zölte a határőrség szóvivője. Kri­­sán Attila elmondta, hogy a teher­forgalomban Nagylaknál 2, Gyu­lánál 50, Ártándnál pedig 60 órás volt a várakozás. Korszerű csillagvizsgáló Nemzetközi összefogással, alapítványi és helyi segítséggel újjáépítették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumát. A kedden délután tartott ünnep­ségen elmondták, hogy az ameri­kai Sun cégtől vásárolt berende­zésekkel fölszerelt állomás ma hazánk legkorszerűbb csillag­­vizsgálója. Honvédelmi feladatok A hazánkban tartózkodó Észak-Atlanti Közgyűlés Vé­delmi Bizottsága transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó albi­zottsága kedden a Honvédelmi Minisztériumban tárgyalást foly­tatott. A delegáció a volt Jugo­szlávia területén dúló háború ha­zánkra gyakorolt hatását, a Ma­gyar Honvédség ezzel összefüggő feladatait és tevékenységét vizs­gálta. Bíró Béla vezérőrnagy, ve­zérkari főnökhelyettes tájékoz­tatta a delegációt a magyar hadse­reg reformjáról, a következő idő­szak feladatairól. Hűvös lesz az augusztus Száraz nyarunk lesz — tudta meg az MTI az Országos Meteo­rológiai Szolgálattól. Júniusban 286 volt a napsütéses órák száma, az utóbbi 30 év átlaga szerint ala­kult. Júliusra a hónapnak megfe­lelő száraz időt jósolnak, augusz­tusban viszont a megszokottnál hűvösebb várható. A csapadék a júniusi 16 milliméteres mennyi­séghez hasonló lesz. BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVIII. évf„ 156. szám Ára: 13,80 Ft 1993. július 7., szerda MA Tisztelt Szerkesztőség 7. oldal Levél a miniszterelnöknek Körösi Imre, a Magyar Agrárka­mara elnöke levélben fordult Antall József miniszterelnökhöz, amelyben a szövetkezeti törvény tervezett mó­dosítása körül kialakult feszült hely­zet enyhítésére tett javaslatot — tá­jékoztatta Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazga­tója kedden az MTI-t. A levél szerint: az Agrárkamara szeretné elkerülni, hogy az ágazat el­lentétes érdekeit képviselő csoportok összecsapjanak a módosítás miatt. Ezért javasolják, hogy a helyzet eny­hítésére a kormányzat sürgősen kezdjen tárgyalásokat a nyolc legna­gyobb agrár-érdekképviseleti szer­vezetet tömörítő Agrárkoordinációs Fórummal. Az ágazat számára nem a szövet­kezetek kampányszerű szervezeti megváltoztatása, hanem a közel 600 ezer tulajdonos körében kialakult fe­szültség feloldása az elsődleges. En­nek érdekében javasolják a mező­­gazdaságnak szánt 1994. évi költ­ségvetési pénzeszközök átcsoportosí­tását. A közel 10 milliárd forintos kamattámogatás biztosításával ugyanis a szövetkezetek dolgozói megvásárolhatnák a külső tulajdono­sok üzletrészeit. Ezt — véleményük szerint — adó- és illetékmentessé kellene tenni. A törvénymódosításnak addig nincs értelme, amíg az ágazat ka­tasztrofális jövedelempozícióján a kormányzat nem tud segíteni. Elkeseredett egészségügyiek Tetőpontjához érkezett az elkese­redettség az egészségügyi dolgozók között, miután Szabó Iván pénzügy­­miniszter május 17-én, a parlament­ben kilátásba helyezte, hogy mégsem vezetik be jövőre a közalkalmazotti bértáblát. Egyre több helyen fontol­gatják: ősszel sztrájkba lépnek, amennyiben tárgyalásos úton nem sikerül érvényt szerezni jogos igé­nyeiknek — mondta az MTI-nek kedden Gulyás Judit, az egészség­­ügyi dolgozók többségét tömörítő EDDSZ elnöke. A gazdasági szak­tárca adatai szerint az egészségügyi átlagbér ma bruttó 19 613 forint, míg a szakdolgozóknál ugyanez nem éri el a 14 ezer forintot. Színpompás gálaest a folklórfesztiválon • A felvonulás után az érseki palota előtt felállított színpadon adtak műsort az együttesek. Ezrével siettek az emberek tegnap délután a megye legszebb szabadté­ri színpadához, hogy tanúi legyenek a XI. Duna menti folklórfeszti­vál megnyitásának. Régen láttak ennyi embert a kalocsai Szent István út öreg fái. A nyitógálát megelő­ző menettánc, amely ezúttal is (Folytatás a 2. oldalon) KÁRPÓTLÁSI HELYZETKÉP A BÁCSKÁBAN Nő a nagybirtokok száma A Bácskában eddig 194 ezer aranykorona értékű föld kelt cl a kár­pótlási árveréseken, ám ez még nem éri el a kijelölt földek felét. A tapasz­talatokról a bajai földhivatal vezető­jét. dr. Horváth Lászlót kérdeztük. Elmondta, hogy nagyon jó a kapcso­latuk a helyi földosztó bizottságok­kal, és sokat segítenek nekik a napi munkában, a határozatok hozatalá­ban. A hivatali munkában előnyt él­veznek a kárpótlási ügyek, és még azokon a napokon is fogadják az ügyfeleket, amikor nincs fogadónap. Az a tapasztalat, hogy átlag 2 hektár föld jut egy lakosra az árverezések után, ami kevesebb, mint a 45-ös földosztáskor volt. Az Európai Tanács legutóbbi kop­penhágai csúcsértekezletén döntés született a társult országok EK-pi­­acra jutásának javításáról. Konkrét információkat az MTI tudósítója Hargita Árpádnétól, az NGKM fő­osztályvezetőjétől kért. A változások lényege, hogy az EK egyoldalúan vállalt kötelezettségként a tervezettnél korábban bont le vá­mokat, csökkenti a lefölözéseket, növeli a mennyiségi kereteket, mi­közben nem kíván hasonló lépéseket a közép- és kelet-európai országok­tól. (A vámok és egyéb piacra jutási akadályok tervezettnél gyorsabb le­bontására az ideiglenes megállapo­dás egyik passzusa ad lehetőséget.) A koppenhágai dokumentum sze-Tegnapra virradóra ismeretlen tet­tesek Berlinben megpróbáltak fel­gyújtani két rendőrőrsöt. A német főváros Friedrichshain és Prenzlau­­erberg kerületében három-három égő benzines palackot dobtak a bejárati ajtókra. Ányagi károk keletkeztek, többek között megrongálódtak az őr-A megbízási joggal árverezők sokszor áron alul jutnak földhöz, és kezd kialakulni egy nagybirtok­­rendszer, amellyel a falu csak 3 év múlva szembesül majd, amikor legal izálódnak ezek a földügyietek. A földtörvény módosításakor ezeket a jelenségeket meg kellene szüntetni, és több lehetőséget kellene biztosí­tani a helyben lakóknak a földvásár­láshoz, és el kellene érni azt, hogy a termőföldek jövedelme a helyben la­kókat és a település fejlődését szol­gálja. Ehhez hiteleket és befektetési kedvezményeket kell adni a falvak­nak, ellenkező esetben a termőföld nem tudja eltartani a csak ebből a forrásból élő falusiakat. (Részletek az 5. oldalon) rint az ideiglenes megállapodás II./b mellékletében rögzített termékek (ferroötvözetek, «megmunkálatlan alumíniumok) esetében a társult or­szágokból származó és a közösségbe irányuló termékek importjára kive­tett vámokat 1995 vége helyett 1993 végére törlik el. Fontos érintett ter­mékcsoport a vámmentes plafonok­kal és kvótákkal szabályozott, úgy­nevezett érzékeny ipari termékkör, amely összesen 93 fajta árut tartal­maz. Ezekből 78-ra vámplafont, 15-re pedig vámkontingenst állapít meg a megállapodás III. melléklete. A kontingenst meghaladó importra a közösség azonnal vámot alkalmaz, il­letve a plafonokat meghaladó im­portra visszaállíthatják a vámot. sök előtt parkoló járőrkocsik. Fricd­­richshainban a rendőrök üldözőbe vettek öt támadót, de a fejüket kám­zsával befedő tetteseknek sikerült egérutat nyerniük. Ugyancsak Ber­linben, a kora reggeli órákban, lelőt­tek három embert, feltehetően kül­földieket. Új bűncselekmény születik Kivételes és sürgős eljárásban tár­gyalta tegnap a parlament a Bizton­sági Tanács Jugoszlávia elleni, ko­rábbi szankcióit megszigorító hatá­rozatának végrehajtásáról és a bün­tető törvénykönyv kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. A BT-szigo­­rítás szerint tilos a Dunán mindenféle tranzitszállítás, a Szerbián és Monte­negrón át történő szállítás, illetve az oda irányuló export. A szankciókat megsértők ellen eljárást kell indítani, és felelősségre kell őket vonni. Ezért van szükség a büntető törvénykönyv módosítására, egy új bűncselek­mény, a „nemzetközi jog kötelezett­ségeinek megsértése’' — meghatáro­zására. Ennek alapján öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntet­hető, aki a tilalmat megszegi, erő­szak, fegyver alkalmazása esetén ez tíz évre emelkedhet. A határozatho­zatalra várhatóan szerdán kerül sor. A lengyelek és az áfa Nem okozott sokkot Lengyelor­szágban az általános forgalmi adó hétfői bevezetése. A változások ha­tása az első nap egyáltalán nem volt érzékelhető. Hiába járták ellenőrök ezrei az ország üzleteit, hogy felelős­ségre vonják azokat, akik ok nélkül emelték fel az árakat. A magyarázat egyszerű: az üzletek egyelőre készle­teiket árusítják ki, amelyeket még nem terhel az áfa, így nincs semmi ok az árváltozásra. Az árak emelke­dése csak 2-3 hét múlva kezdődik meg, amikor kifogynak a tartalékok. Draskovic őrizetben marad A szerb Legfelsőbb Bíróság tegnap megerősítette a Draskovic házaspár vizsgálati fogságának meghosszabbí­tásáról hozott bírói határozatot. A Draskovic házaspár vizsgálati fogsá­gának a szerb törvények szerint jú­lius 1-jén kellett volna véget érnie. Könnyebb piacra jutás Újabb incidensek Berlinben Fölszentelték a lakiteleki népfőiskolát • Ennek a helynek küldetése van, mondta a tegnapi ünnepségen Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője. Az iskolaalapítás azon cselekvé­sek közé tartozik, amelyek erőt ad­nak, s általuk a győzelem valódi győzelem lehet. Ezzel a gondolattal indította tegnap Lezsák Sándor a la­kiteleki népfőiskola felszentelése al­kalmából rendezett ünnepséget. El­mondta, hogy három éve, amikor megvették a borászati kutatóintézet­től a területet és az épületeket, azon­nal munkához fogtak, s a Postaban­kon kívül helyi és országos intézmé­nyek, vállalkozók, s a határon túl élő barátok segítették a népfőiskola meg­teremtését. A helybéli papok, Bagi Ferenc plébános és Szabó Tamás református lelkész az iskolateremtést, mint az egyik legnemesebb emberi tettet kö­szöntötték, s kérték Isten áldását. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat el­nöke, Kozma Imre arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy hiába csodálatos egy épület, ha nincs er­kölcsi alapja, nincs erős fundamen­tuma, amelyre épülhet egy iskola. Dr. Hegedűs Lóránt református püs­pök pedig arról szólt, hogy a józan paraszti ész szemlélete, a földi rea­lizmus kell, hogy jellemezze a népfő­iskolák szellemét. Egyéb részletek az 5. oldalon. Tárgyalások a nyugtáról A nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatban felmerült problémákról tárgyaltak kedden az APEH, illetve a Csarnoki, Piaci Vállalkozók Kama­rája, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Magyar Keres­kedők, Vendéglátók Kamarája (KI­­SOSZ) képviselői. Az egyeztetést egyelőre felfüggesztették — tudatták az MTI-vel a részt vevő érdekvé­delmi szervezetek. Úgy ítélték meg, hogy a továbbiakban nélkülözhetet­len a Pénzügyminisztérium megfe­lelő felhatalmazással bíró képviselő­inek a jelenléte. Az áruellátás zavartalansága érde­kében a két kamara és a szakszerve­zet javasolja, hogy két napon belül üljenek újra össze a tárgyaló felek döntésre jogosult képviselői. BAJÁRA ÉRKEZETT A DUNA-TÚRA A külügyminiszter öt napig lapátolt • Jeszenszky Géza külügyminiszter 5 napos evezés után érkezett hajójával Bajára. Hétfőn, a kora délutáni órákban sok száz bajai strandoló köszöntötte a Nagy Pandúr-sziget sátorverő he­lyén a 35. Sobieski János Duna-em­­léktúra mintegy 100 résztvevőjét. A túra vezetőjét, dr. Juhász Ágnest, a Magyar Természetbarát Szövetség vízitúra-bizottságának elnökét arról kérdeztük, milyen céllal rendezték meg az idei evezőgálát. Amint el­mondta, Esztergomban, az indulás előtt megkoszorúzták az Erzsébet parkban a párkányi csata emlékére Sobieski János szobrát, ahol a len­gyel katonai attasé tartott beszédet a magyar—lengyel barátság jegyében. Mintegy 150 hajóval vágtak neki a Mohácsig tartó túrának. Budapestnél vízre szállt Maciej Konzunivszki lengyel nagykövet és dr. Mislei Ká­roly államtitkár, a Magyar Termé­szetbarát Szövetség elnöke. Ezzel is demonstrálni kívánták a két nép ba­rátságát. Anyagi okok miatt a lengye­lek az idén kevesebben érkeztek, és nem is tartanak végig a csapattal. A túra fővédnöke Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki Dunaúj­városban csatlakozott lányával. Ré­kával a túrázókhoz, és öt napja kitar­tóan evez. Gyakorlatilag a magyar részről egy összeszokott társaság al­kotja a magot, és minden évben örömmel jönnek Bajára is. Az idén különösen az erdőgazdaság tett ki magáért, másfél napos kirándulással kedveskedtek a résztvevőknek. Kis­vasúnál megnézték a gemenci erdő legszebb részeit, Veránkén pedig megkóstolhatták a híres bajai halász­lét. A bajai önkormányzat rendezett táborhellyel és biztonsági szolgálat­tal várta a túra vendégeit. Kedden reggel a 100 fős csapat hajóba szállt, hogy megtegye a Mohácsig tartó utolsó szakaszt.

Next

/
Thumbnails
Contents