Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök PETŐFI NEPE BIZALOM ÖT ESZTENDŐRE Drámapedagógus az új igazgatónő Józsa Katalin a hétfői kecskeméti közgyűlés döntése értelmében a kecskeméti Ifjúsági Otthon igazga­tónője július elsejétől. A szimpatikus fiatal hölgy mindössze 31 esztendős, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar—népművelés szakán vég­zett. A diploma megszerzése óta dol­gozik az Ifjúsági Otthonban. Jelenleg másodéves a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola drámapedagógiai sza­kán. Szűkebb szakterülete is ez. Az öt esztendőre megbízott vezetővel a döntést követően beszélgettünk. — Mi ösztönözte arra, hogy megpá­lyázza az intézményvezetői tisztet? — A pályakezdésem óta, azaz nyolc éve dolgozom az otthonban. Ez alatt az idő alatt alaposan megis­merhettem az intézményt, a szűkeb­ben vett szakterületemen, a dráma­­pedagógián túl is. Ez az idő és a ta­pasztalatok elegendőek voltak arra, hogy kialakuljanak az elképzeléseim a ház jövőjét illetően. A pályázatom egyébként nem tekinthető egyéni vállalkozásnak, mert egy munkatársi csoport szándékai fogalmazódnak meg benne. — Milyen tervei vannak a most ki­használatlan Otthon mozival kapcso­latban? — Szeretnénk újból moziként mű­ködtetni, bár ott elődömnek. Burján Sándoménak köszönhetően megin­dult a színházszerű átalakítás is, azaz a terem alkalmassá válik színházi és kamaradarabok bemutatására, de fel­léphetnek itt színjátszói alkotó kö­zösségek, amatőr zenekarok, alkalmi társulatok is. A város ifjúságának szeretnénk itt bemutatkozási lehető­séget teremteni. — Pályázatában szerepet, hogy sze­retne Kecskeméten drámapedagógiai központot kialakítani. Mit jelent ez? — Az Ifjúsági Otthon nem lehet ki­zárólag drámapedagógiai központ, hiszen munkánkat a város ifjúságá­• Józsa Katalin nak művelődési igényei határozzák meg. Ezen túl szeretnénk egy olyan műhelyt létrehozni, amely a dráma­­pedagógiával foglalkozik, azaz a színjátszással, versmondással, és az ehhez kapcsolódó pedagógiai felada­tokkal. Ez a szándékunk, reméljük, országos figyelmet is kelt majd, már most is sok helyen ismernek minket, sőt külföldi kapcsolataink is vannak. Éppen most, csütörtökön kezdjük mesterkurzusunkat, az első nemzet­közi, drámapedagógiával foglalkozó szakmai találkozót, amelyre nagyon készültünk. Emellett tervezünk drá­mapedagógiai továbbképzéseket, nyári táborokat, gyerekeknek és pe­dagógusoknak egyaránt. De hadd mondjam el ismét, hogy e szakterület csak egyike lesz a tevékenységeink­nek, hiszen az Ifjúsági Otthonnak sok szép és ápolandó hagyománya van az ifjúsági művelődés területén, amelyeket mindenképpen folytatni szeretnénk. Cs. L. CIKKÜNK NYOMÁN — ZÖLDÉRT LEVEL Ki kicsoda a gyümölcspiacon? Lapunk tegnapi számában interjút közöltünk a Bácsfruct Kft. ügyveze­tőjével, errre érkezett az alábbi ész­revétel: A cikkben említett Zöldért (pontos nevén: Bács- Zöldért Rt.) nem elődje a Bácsfruct Kft-nek! A Bács-Zöldért egyik alapítója (volt 50 százalékos tulajdonosa) a Bácsfruct Kft-nek, a Bácsfruct Kft. által bérelt összes teleknek, épület­nek és berendezésnek pedig kizáró­lagos tulajdonosa. A Bácsfruct Kft. működésének alapfeltétele volt a lét­rehozásakor - és eddigi bő három éves működése során - az, hogy a Bács-Zöldért Rt. átengedte részére Bács-Kiskun megye északi részében, Csongrád megyében és Szolnok me­gyében lévő összes üzleti érdekeltsé­geit, a megszerezhető árualapot és a forgalmazáshoz szükséges teljes inf­­rasdtruktúrát. Mindezt egy szinte jel­képes összegű, csekély 9 millió fo­rintos (és az infláció százalékánál ki­sebb mértékben növekvő) bérleti dí­jért! A Bács-Zöldért Rt-re, mint volt tu­lajdonosra nem igaz az ügyvezető­nek az az állítása, hogy nem bánt megfelelően az üzemmel! Ellenkező­leg! A működés kezdeti időszakában, egy egész szezonon keresztül ka­matmentesen Finanszírozta a Bács­­fructnak az e finanszírozás nélkül beindíthatatlan forgalmát, több alka­lommal engedményeket tett a Bács­fruct Kft-nek a Bács-Zöldérttel szemben fennálló tartozásai mérsék­lésében. Éppen e kedvezményekkel súlyo­san visszaélve, a Bácsfruct Kft. újabban az 1990. évben kötött, a kft. létét megalapozó megállapodásban foglalt kötelezettségeit is vitatja. Sőt, 1992-ben már meg sem fizette a szerződésben foglalt költség-átválla­lását, 1993-ban pedig az esedékes bérleti díjakat. Mindezt olyan időszakban, amikor az alapító és a volt tulajdonos Bács-Zöldért is finanszírozási, gaz­dálkodási és elháríthatalan piaci kor­látok között kell, hogy működjön! Különösen azért veszélyesek az írás tárgyi tévedései, mert sokan a Bácsfruct hitelezői közül a Bács-Zöldérttől próbálják behajtani kintlevőségüket. Olyan vállalkozó is akadt az utóbbi időben, aki a Bács-Zöldért munkatársait fenyegette a Bácsfruct adósságai miatt, vagy egyenesen a Bácsfruct által bérelt telepről a Bács-Zöldért Rt. tulajdonában álló eszközt vitt magával, talán kissé rá­menősen, nem is biztos, hogy jóhi­szeműen, de az is lehet, hogy félre­vezetve. Az alkalmat kihasználva szólni kell az írásban nem említett, de lé­tező, s a Bácsfructnak (is) súlyos veszteségeket okozó jelenségről. A gyümölcs-kereskedelem szakmai ki­válóságai által létrehozott magántár­saságok - minden törvényt és más jogszabályt felrúgva, kihasználva az agrár-kereskedelem anarchikus vi­szonyait - ugyancsak döntően a Bács-Zöldért létesítményeit, hír­közlő eszközeit, az általa kialakított Uzelti kapcsolatokat használják. Lé­nyegében öntörvényű privatizáció folyik a Bácsfruct Kft. által bérelt Zöldért telepeken is. A telepek használati jogával im­már díjfizetés nélkül visszaélő, bir­tokon belül lévő társaság(ok) saját hasznukra is kereskednek. Eközben "természetesen" fő mun­kahelyükről, a növekvő veszteség és fedezetlen adósság létrehozásáért felveszik munkabérüket és egyéb já­randóságukat! Végül kötelességünk tájékoztatni a termelőket és az üzleti partnereket, hogy a Bácsfruct Kft. ez év őszén és telén a Bács-Zöldért Rt. telepeiről kiköltözik, mégpedig békés tárgyalá­sok után, de a Bács-Zöldértnek is nagy összegű tartozást hagyva hátra. Talán indokolt lenne, hogy a volt SZÖVOSZ alapítású vállalatok, je­lenleg részvénytársaságok vagyoná­nak hasznosítására a Petőfi Népe ké­sőbb visszatérjen. Dr. Szakolczai Pál vezérigazgató Bács-Zöldért Rt. Nincs bankszünnap Az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvény életbe lépésé­vel kapcsolatban olyan hír is megje­lent, hogy július 1-én - azaz ma - az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. is bankszünnapot tart. Ez a hír nem felel meg a valóság­nak: a bank ma is nyitva tart. EGY BANKBAN EGYMILLIÓÉRT FELEL AZ ÁLLAM Meddig terjed a betétek garanciája? Eddig egy korábbi jogszabály alapján az állam összeghatár nélkül garanciát vállalt a takarékbetétek, a folyószámlabetétek és a devizabeté­tek visszafizetéséért. Az 1993-ban megszületett pénzintézeti törvény 34. paragrafusa kimondja, hogy a kor­mánynak létesítenie kell egy betét­­biztosítási alapot. Ennek érdekében a parlament idén március 31-én elfo­gadta az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvényt, amely jelen­tős változásokat hozott a betétek biz­tonságát illetően. — Miért volt szükség a változta­tásra? — kérdeztük Fekete Győr Andrást, az Országos Betétbiztosí­tási Alap ügyvezető igazgatóhelyet­tesét. — Amikor a korábbi garanciavál­lalási szabályok megszülettek, akkor az állam még csak egy-két bankot működtetett, de ma már számos bank működik, köztük magánbankok is. Emiatt, és a gazdasági rendszervál­tásból adódóan is, ezek a szabályok túlfeszítették a garanciális rendszer kereteit. Egyrészt túl szűknek, más­részt túl tágnak minősültek, ezért kel­lett változtatni rajtuk. Nem terjedt ki az időközben szép számmal gyara­podó egyéni és társas vállalkozá­sokra, ugyanakkor nem tartalmazott összeghatárt. — A tömény kimondja, hogy 1993. július 1-jétől a bankokban el­helyezett betétekért csak I millió fo­rint erejéig vállal garanciát a betét­­biztosítási alap. Vonatkozik ez a bankokban ezt megelőzően elhelye­zett betétekre is? — Nem, azokra nem vonatkozik! Akár bemutatóra, akár névre szóló betétről van szó, egyértelműen a tel­jes összegre érvényes a garancia. — A devizában elhelyezett beté­tekre is éné nyes? — Természetesen. — A július /. után elhelyezett beté­tekért csak I millió forint erejéig vál­lal garanciát az Alap. És ha valaki­nek öt bankban van ötször 1 millió forintos takarékbetétje? — A törvény kimondja, hogy ban­konként és betétenként 1 millió fo­rint a garancia felső határa, tehát így mind az öt betétre vonatkozik a ga­rancia. — Ha valakinek ugyanabban a bankban van deviza-, folyószámla- és takarékbetétje, akkor is betétenként érvényes a garancia? — Nem. Ebben az esetben össze­vonják a betéteket és csak 1 millió forintig érvényes a garancia felső ha­tára. Miután minden bank egy jogi személynek tekintendő, ezért például az OTP kerületi fiókjában elhelyezett betéteket is össze kell vonni, a ga­rancia a betétek összegétől függetle­nül csak egymillió forintra szól. — Mi történik a bemutatóra szóló betétekkel? — Természetesen csak a névre szóló betétekre vonatkozhat a garan­cia, ellenkező esetben lehetetlen volna betartani az 1 millió forintos határt. — Ez a maximális határ a betéti tőkére vonatkozik. Annak kamatát hogyan érinti? — Az 1 millió forint abszolút ér­tékhatár. Ebbe a tőkét és a kamatot is beleértjük, de forrásadóval csökken­tett, nettó kamatot számolunk. — Az új törvény szerint bővül a garanciába bevont betétesek köre... — A korábbi rendszerhez képest a garanciavédelem kiterjed a vállalko­zókra és a jogi személyekre is. Ezen­kívül még egy területen bővül a ga­ranciában részesülők köre: az elmúlt években a bankok forrásgyűjtésük érdekében a legváltozatosabb nevek alatt hoztak forgalomba bemutatóra szóló papírokat. így kerültek forga­lomba pénztárjegyek, letéti jegyek, takarékjegyek. Ezekre az állam eddig nem vállalt garanciát. A törvényho­zók nem akarták, hogy a megtakarí­tásokban pánikszerű átcsoportosítás alakuljon ki, ezért kiterjesztették az alapbiztosítás hatályát ezekre a papí­rokra is, de csak a betétformák élve­zik a garanciát. Név nélküliek, bemu­tatóra szólnak, esetükben nemigen ellenőrizhető az 1 millió forintos ga­ranciális határ. (koós) Vállalkozás­fejlesztési Alapítvány A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány — amelynek Bács-Kis­­kunban is működik már irodája — alapítói szerdán tartották rendes évi alapítói értekezletüket. Az értekezle­ten részt vett Becker Pál, a Pénz­ügyminisztérium politikai államtit­kára. Az értekezlet résztvevői egy­hangúlag elfogadták az alapítvány 1992. évi tevékenységéről szóló ku­ratóriumi beszámolót és a múlt évi mérlegéről szóló, független auditorí jelentést, amit a Price Waterhouse nemzetközi könyvvizsgáló cég készí­tett el. Az alapítók jóváhagyólag tu­domásul vették az alapítvány 1993. évi munkaprogramját és előzetes költségtervét. A résztvevők megállapították, hogy a március 10. óta működő új kuratóriumnak sikerült alapvető szemléletváltást végrehajtania és új stratégiát megvalósítani az alapít­vány munkájában. Egyúttal biztosí­tották a kuratóriumot, hogy eredmé­nyes tevékenységüket a jövőben is támogatják, és együttműködnek a közös célok megvalósításában. VÁLTOZÓ MAGÁNIMPORT Rákmegelőző turmixgép Bár a turistaszezon ma már nem korlátozódik a nyárra, a forróság, az iskolaszünet és a megszokás miatt mégis ezekben a hónapokban kelnek útra a legtöbben. A ki- és beutazással kapcsolatban ilyenkor megsokszorozódnak a prob­lémák, a kellemetlenségek, rossz él­ménnyé változtatva a kellemes uta­zást, esetleg a jól sikerült bevásár­lást. A határállomásokon a vámtisztek nem győzik felhívni a kiutazók fi­gyelmét az érvényes szabályok betar­tására. Nevezetesen, hogy visszafelé 8 ezer forint forgalmi értékig hozhat­nak be vámmentesen bizonyos áru­kat — 14 éves korig 2 ezer forintig —, s hogy a kávé, a szeszes ital és a dohány megengedett (I kg, 1 liter, il­letve 500 darab) mennyisége után is vámot, azonfelül 25 százalék áfát, valamint fogyasztási adót kötelesek fizetni. Ezek a leggyakoribb „vita­tott” kérdések vámkezeléskor. A tapasztalatok szerint lejárt a hű­tőládák és a nagyképemyős színes te­levíziók magánimportjának ideje. Hiszen mindezeket már itthon is le­het kapni, igen jó minőségben. He­lyettük viszont előszeretettel hoznak be kisképemyős, 35 cm átmérőjű té­véket, persze csak márkás (Sony, Sanyo) változatban. Ezt a méretet ugyanis a magyar kereskedők nem favorizálják, mond­ván, magas ára miatt alacsony a ke­reslet iránta... A másik legkedveltebb importcikk a minden ízében műanyagból készült gyümölcscentrifuga. A természet­­gyógyászok javaslata szerint ugyanis a szervezet méregtelenítését gátolják a gépbe beépített fémkések. Ezért a daganatos betegségekben szenvedők a gyümölcscentrifugák közül kizáró­lag a műanyagból készültekben bíz­nak. És mivel Magyarországon a ke­reskedelem fehér foltjának számít ez az árucikk, a rászorulók kénytelenek külföldről beszerezni. Amit viszont szinte egyáltalán nem érdemes behozni, az az arany. Mivel a 25 százalékos áfán túl 65 százalékos fogyasztási adó is terheli, gyakorlatilag még egyszer ki kell fi­zetni az árát a vámoláskor. F'erenczy Europress Készülnek a versenyzők Kárpótlási jegy, kamattal • Július végén a Játék határok nélkül elnevezésű eurovíziós vetélkedőn nyolc versenyzőből álló kecskeméti csapat is indul. A játékosok Adamik Zoltán vezetőedző irányításával készülnek a nagyszabású, izgalmas és sok meglepetést tartogató versenyre. Fotó: Galambos Sándor • Részvényvásárlásnál a jegy ka­matos kamattal számít. A kárpótlási jegy — tudtuk meg az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivataltól — kamatozó értékpapír. A kamat havonta a névéértékhez adó­dik hozzá, s valójában az ügyfél ké­résétől függetlenül tőkésítik. De ez a kamat nem ugyanaz a kamat, mint ami rnondjuk egy bankbetétet szapo­rít! A rendelkezések értelmében ugyanis a kamatot a kárpótlási tör­vény hatálybalépésének napjától 1991. augusztus 10-től számítják és a kárpótlási jegy kiállításának napját követő három évig lehet felhalmozni, abban az esetben, ha valaki az érték­papírt állami vagyon, vagy lakás vá­sárlására fordítja. Ez a megkötés azért van, mert je­lenleg csakis ezekben az esetekben tudják a kárpótlási jegyeket garantál­tan névértéken beszámítani. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Tehát, ha valaki mondjuk a 100 ezer forintos jegyén állami vagyontárgyat vásárol, annak jelenleg 133700 forintot ér a papírja. A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a frissen megkapott kárpótlási jegyüket azonnal kész­pénzre váltják. A rendelkezések sze­rint, ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi értékét fi­zetik ki, ami jelenleg a névértéknek csupán 61 százaléka. Az Állami Va­gyonügynökségtől kapott információ szerint hamarosan forgalomba kerül­nek olyan részvények, amelyeket 4 befektetni szándékozó kárpótlási jegy-tulajdonosoknak ajánlanak majd: ezeket kamatos kamattal nö­velt névértékben vehetik majd az ál­lamtól az érintettek. A kárpótlási je­gyeket a Budapest Bank RT. fiókjai­nál, illetve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél lehet átvenni. Aki úgy dönt, hogy inkább kama­toztatja, vagy befekteti a pénzét e fi­ókokban hagyhatja letétben a kárpót­lási jegyét, ha nem akarja elveszíteni a kamatos kamatra vonatkozó jogait. Kérését a bankok nem utasíthatják el. Drágább a megélhetés, olcsóbb az elektronika Az életszínvonal számításának többféle egyszerűbb és bonyolultabb módszere van. Ezek mindegyike jól mutatja azt, hogy a nyolcvanas évek második fele óta évenként csökkent a bérből és fizetésből élők életszínvo­nala. Vajon hány órát, hónapot kell az átlagos bérből és fizetésből élők­nek dolgozniuk azért, hogy bizonyos fogyasztási cikkeket meg tudjanak vásárolni. Míg 1980-ban az iparban dolgozó munkások és alkalmazottak egy órára jutó átlagos keresetükért 4,8 kiló fehér kenyeret, vagy 4,3 liter te­jet, vagy fél trappista sajtot, 43 deka vajat. 2,9 kiló almát tudtak venni, 1992-ben az egy órányi keresetből már csak 3 kiló kenyérre, 3,4 liter tejre, 28 deka trappista sajtra, 36 deka vajra, vagy 2,1 kiló almára fu­totta. 1993 első negyedévében a ke­nyér mennyisége fél kilóval, a tejé 4 decivel, a sajté 8,5 dekával csökkent. Viszonylag elérhetőbbek a szóra­koztatóelektronikai termékek. Ti­zenhárom éve egy színes televízióért öt, egy akkori hi-fi toronyért mintegy hat hónapot kellett dolgozni. Ma a tévét alig két hónapi munkabérért, a tornyokat jó két hónapi keresetért kí­nálják. S hogy mégsem fogy annyi: mind többet kell dolgozni az alapvető élelmiszerek árának előteremtéséért, a mindennapi megélhetésért. Nyugodt lehet, nyugtát kérhet Július 1-jétől szinte mindenütt kötelező lesz Magyarországon a nyugta­adás. Többéves felkészülési folyamat zárul le ezzel. Az általános forgalmi adó bevezetése után fokozatosan bővültek a különféle értékesítéseket kí­sérő kötelezettségek. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált, hogy a vállalko­zások ingyenesen pénztárgépekhez jussanak, mellyel könnyebbé tehetik a nyugtaadások teljesítését. A jülius 1-jétöl életbe lépő üj szabály, az eddigi ingyenesség helyett csupán a csökkentett áron történtö pénztárgépvásár­lást teszi lehetővé. A második félév első napjai ter­mészetesen az ellenőrzések gyako­ribbá válását is jelentik majd, főként abban a körben, ahol űj feladatként jelentkezik a nyugtaadás. íme, né­hány példa arra. hogy hol számíthat a vásárló a jövőben gépi vagy kézi nyugtára; egyszemélyes élelmi­szer-kiskereskedelmi üzlet, benzin­kút, vendéglátóegységek, bisztrók, italboltok stb., utcán keresztül tör­ténő árusítás (pl.: fagylalt), hu­mán-egészségügyi ellátás (házior­vosi szolgáltatás), személyszállítás stb. A kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy az értékesítés üzletben, műhelyben, közterületen vagy pia­con történt-e. Nem kell nyugtát adni a szerencsejáték-szolgáltatás nyúj­tása és az újság, folyóirat árusítása esetén. Természetesen nem kell nyugtát adni azoknak sem, akik nem gazda­sági tevékenységük keretében, nem üzletszerűen értékesítenek. Például annak a magánszemélynek, aki meg­unt ingóságát értékesíti, mondjuk a szomszédjának vagy a kertjében termett és számára felesleges termé­nyeket alkalmanként értékesíti. Nem kell nyugtát kiállítani akkor sem, ha számla kibocsátására kerül sor. Ez utóbbival kapcsolatban fontos tudni, hogy kérésre köteles a vásárlást követően egyszerűsített számlát kibocsátani az értékesítést végző. Az APEH-ellenőrzések során gyakran tapasztalt tény, hogy ezt az előírást sok vállalkozó már csak azért sem tudja teljesíteni, mert nem is rendelkezik számlatömbbel a helyszínen. Néhány ellenőrzés során azonban az. is kiderült, jobb lett volna, ha nem állít ki számlát az adózó, mert az tele volt sú­lyos, következményekkel járó hi­bákkal. Ezek közül a leggyakoribb az adószám és az adótartalom téves feltüntetése. Az. alanyi és tárgyi mentes adózók adószámában hátul­ról számítva a 3. pozíciónak „1”­­nek kell lennie, az adótartalom meghatározásakor pedig „Mentes az adó alól” kifejezést kell feltüntet­niük. Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy az áfa-pozíció változása miatt nem kapnak a hiva­taltól külön értesítést az új adósza­maikról. A bejelentésük alapján ne­kik kell a régi adószámukon belül az áfa-pozíciót helyesen feltüntetni. Például ha alanyi mentességet vá­lasztottak, akkor az „l”-est. A jog­szabály alapján a számlakibocsátó felel az adatok valódiságáért. Aki te­hát helytelen számlát bocsátott ki, például az adószám és az áfa-tarta­lom vonatkozásában, az a saját érde­kében helyesbítsen a megfelelő sza­bályok alkalmazásával. É számlázással kapcsolatos kitérő után visszakanyarodva a nyugtákhoz, figyelmet érdemel, hogy az úgyne­vezett alanyi és tárgyi mentességet élvező adóalanyok számára is köte­lező előírás a nyugta kiállítása. További fontos információ még. hogy a nyugtára is alkalmazni kell a számviteli törvénynek a bizonyla­tokra vonatkozó rendelkezéseit, ame­lyekből az egyik legfontosabb, hogy szigorú számadási kötelezettség alá tartozik. Bizonyosak vagyunk abban, a nyugtázási kötelezettségek szabályo­zása még sok vitára ad okot. és lesz­nek területek, ahol nehezen megold­ható, sőt szükségtelen feladatokat je­lent. Ám reméljük, ezeket a problé­mákat a jogszabályalkotók is gyor­san érzékelik és értékelik. Bízunk abban, hogy a szinte teljes körű nyugtaadási kötelezettség nem csak az APEH, hanem a vásárlók, szolgál­tatásokat igénybe vevők megelége­désére is szolgál majd! S. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents