Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

1993. július 31., szombat 7 HÉT VÉGI MAGAZIN Főzzük be, amit csak lehet! Megkezdődött a háziasszonyok „nyári műszakja”, a befőzési szezon. Mielőtt közreadnánk néhány — vi­szonylag olcsó és egyszerűen készít­hető — befőtt, dzsem, lekvár recept­jét, tekintsük át gyorsan a befőzési naptárt: mit mikor tegyünk el? Júliusban: sárgabarack; jú­lius—augusztusban: saláta, uborka, málna, egres, gyalult tök; augusztus­ban: szeder; augusztus—szeptem­berben: császárkörte, paradicsom, zöldpaprika, apró uborka, zöldbab; szeptemberben: szilva, őszibarack; szeptember'vége—október eleje: pa­radicsompaprika, zöldparadicsom, vegyes vágott savanyúság, piroská­posztával töltött paprika. A befőzést kezdjük azzal a — né­metektől elterjedt — nem olcsó, de nagyon egyszerűen készíthető Rum­­topffal — rumos fazékkal —, ame­lyet még azok a férfiak is szeretnek, akik nem édesszájúak. Rumosfazék Hozzávalók: 3 kg kristálycukor, I liter rum, és a mindenkori idény­gyümölcsből 30-30 dkg. A 3 kg cuk­rot öntsük le annyi vízzel, amennyi­vel épphogy felfőzhetjük. Szedjük le róla a habot, hűtsük le, öntsük 5 lite­res befőttesüvegbe, s adjuk bele a li­ter rumot. Ebbe szórjuk — rétegesen — az éppen soros, jól megmosott, le­szárított gyümölcsöt: epret, cseresz­nyét, meggyet, ringlót, szeletelt kör­tét, szilvát, kimagozott őszibarackot, s utoljára a szőlőt. Az üveget minden alkalommal gondosan lekötve, tart­suk hűvös helyen. Ha az üveg meg­telt, annyi lé legyen rajta, amennyi a gyümölcsöt ellepi; ha kevesebb, rummal pótoljuk. Szorosan lekötve tároljuk a karácsonyi felbontásig. Felbontás után is sokáig eláll — ha hagyjuk... Baracklekvár nyersen A jól megmosott, lecsepegtetett barackot kisebb adagokban tegyük lobogva fővő vízbe, pár perc múlva szűrőkanállal kiszedjük, héját lehúz­zuk, felezzük, kimagozzuk. A tiszta gyümölcshúst lemérjük, s minden ki­lójához 60-70 dkg kristálycukrot adunk; kézzel 1 órán át, elektromos habverővel 10 percig keverjük. Mi­kor már jó habos, tisztára mosott, száraz üvegekbe tesszük, s a lekvár tetejére üvegenként egy evőkanál rumot vagy tiszta szeszt öntünk. Az üvegeket lekötve, végleges helyükre állítják. Szódás cseresznye, meggy Aki szereti a ropogós gyümölcsöt, annak ajánlom. A szódavizes tartósí­táshoz csak teljesen egészséges, érett, de nem puha cseresznyét, meggyet, kékszilvát vagy apró szemű ringlót használjunk. Alapos mosás után a gyümölcsöt leszáraz­zuk, lecsorgatjuk, és egy sort rakunk belőle a jól kimosott, szaliciles vízzel kiöblített, csavaros tetejű üveg aljára. Megszórjuk 2 evőkanál kristálycu­korral, erre ismét egy sor gyümölcs, s megint cukor következik, míg az üveg csaknem megtelik. Ekkor fel­töltjük szódavízzel, a tetejére 3 cit­rompótló tablettát és késhegynyi sza­licilt teszünk. Az üveget lekötjük megnedvesített celofánnal, ezután csavarjuk rá a fémtetőt, s a befőttet hűvös kamrába állítjuk. AZ ÉLELMISZEREK TÁROLÁSA NYÁRON Mit hová tegyünk? Csábosán, estére • A nyári szabadság idején alka­lom adódik arra is, hogy egy kicsit kikapcsolódva másak legyünk, mint a hétköznapokon. Ilyenkor az öltözetünket is változatossá tehet­jük. Ezt az igazán szexis blúzt is ilyen alkalomra javasoljuk, meg fognak örülni érte. Ha más nem, a férjünk, a kedvesünk, apukánk... Helyes megfejtés Július 24—i keresztrejtvény meg­fejtése: Az lehet, mert a karam­bolnál hárman ütköztünk össze. Helyes megfejtők: Házy György Kiskőrös, Liget u. 11 .III./7.; Fekete Katalin Jánoshalma, Rákóczi 19.III./14.; Mészáros Zsuzsanna Kecskemét, Nyíri út 69. V./13.; Zelei Fülöpné Soltvadkert, Bacsó B.u.3. A meleg időben az élelmiszerek hamar romlanak. A különféle kóro­kozók többsége 36-37 Celsius-fokon szaporodik a legjobban. A fertőzés pedig nemcsak attól függ, hogy mi­lyen kórokozók jutnak be az emberi szervezetbe, de attól is, milyen mennyiségben. A nyáron gyakoribb élelmiszer­mérgezések, hasmenések elkerülhe­tők, ha óvatosak vagyunk. Például egyes élelmiszerek nem is tárolhatók szobahőmérsékleten. Ilyen a nyers hús, a felvágottak, a nem tartósított húskészítmények (szafaládé, párizsi, hurka, virsli, stb.). Önmagukban is bomlékonyak, de táptalajul szolgál­hatnak a kórokozók számára is. Hű­tés nélkül legfeljebb egy-két órán át tárolhatók. Ugyanezt mondhatjuk el a tej-tejtermékekről is, és a belőlük készült ételekről. A halak, a gombás ételek, a tészták és a fagylalt is azon­nal elfogyasztandó! Ismeretes, hogy a 2 és 5 Cel­­sius-fok között tárolt élelmiszerek szövetei, azok halmazállapota, vala­mint fizikai, kémiai és biológiai ér­téke gyakorlatilag nemigen változik: azaz néhány napig csaknem azonos marad a friss élelmiszerével. Az álta­lában használatos hűtőszekrények ún. normál hűtőtere ezt a hőmérsék­letet azonban csak akkor képes fo­lyamatosan tartani, ha légterét nem terheljük túl: azaz nem pakolunk bele egyszerre sok lehűtendő ételt, élelmiszert. Ilyenkor a kórokozók szaporodása lelassul, az egy-két na­pos tárolási időn belül nem nő meg a mennyiségük annyira, hogy az egészségre károsak legyenek. Téves azt hinni, hogy célt érünk el, ha 0 Celsius-fok alá hűtjük az élelmi­szert. Igaz ugyan, hogy mínusz nyolc-tíz fok körül a kórokozók sza­porodása teljesen leáll, azonban a szövetek közti folyadék is megfagy, a szöveteket elroncsolva. A fagyasz­tott húsok, gyümölcsök felengedve levet eresztenek, és nem nyerik visz­­sza eredeti formájukat, ízüket. Más viszont a helyzet akkor, ha hirtelen, nagy gyorsasággal fagyaszt­ják viszonylag alacsony (-36, -44 Celsius-fokos) hőmérsékletre a ter­méket. Ilyenkor ugyanis a képződő jégkristályok nem érnek rá „meg­hízni”, hanem nagyon aprók marad­nak: a sejtfalak is, megfagyva, idő­ben megkeményednek. Emiatt álta­lában sokkal kisebb mértékű a sejt­­roncsolódás. A hűtőben mindig különítsük el az esetleg fertőzést közvetítő élelmi­szert — gondolunk például a tojásra vagy a földes árukra. A húsokat edé­nyekbe, tálakba téve tároljuk, hogy ne csöpögjenek rá más élelmiszerre. Az egyszer már felengedett élelmi­szert, ételt ne hűtsük újra. Ha kétsé­ges az étel minősége, inkább dobjuk ki. A hűtőt időközönként le kell en­gedni, le kell olvasztani. Gondot okozhat: ez alatt mit tegyünk a tar­talmával? A hűtőszatyrok négy-hat órán keresztül biztosítják a kívánt hőfokot. De megfelel e célra egy edény, amelybe belerakjuk a fagyott élelmiszereket, és letakarjuk papír­ral. A leolvasztás kifizetődő is, mert a vastag jégréteg csökkenti a hűtőha­tást, és növeli az energiaszámlát! At­tól keletkezik, hogy az ajtó nyitása­kor a bejutó meleg levegő páratar­talma kicsapódik. Kevesebb nyitoga­­tás — energiatakarékosság is! 4 SZÁMOZOTT SO­ROKBAN FRIEDRICH KON LDGíU 17. SZ. sE>CT EPIGRAMMA-nr-I IZM.S LÁNC VÉGE! ISKOLAI 5ECÉ0-ESZKCZ *X, NÉFCTUL URÁN MI LESZ MÁR?! ÜRES kút i KÉVE­KERESZT /NÉPIES/ 4 ÉRZEL- r*s /dal; VERS/ ÚRIAM AN­GOL E­GY'jTTES <01T0 gcncűia-U Rí}­r flziKXk VT7"wVVV V VVV X SAjir MAGÁÉRT VALÓ FŐTEREM ü IL­­LEtO > UJ­ZÉ LAKI AUÓ­JELÉ > fedél hJRlap-ÍRŰ VOLT /MÁTVAST > PÉKSÜTEMNY ' FÉLTÜLsFé ANGOLUL /RAIL/ « CIÁN 15 EZ> ÖRMÉNY VÁtCOR DALOS IDŐS BÁCStKA !ószfdr \y] P VTT NÉVELŐ> IGEN, OLASZUL> ■ ITER NAaH-rflu kiÉGfl > LAJCSI ... ÖÉKR KAL IFA PIHE­NÉSSEL TUTI* OUMH MAROM, latinul> TEHERAU­Tömárka IrSTval EGYE-jr V 34 Hím­­rag 5ÉKAKAT EZ Út l20BAi Ilii-UTOLSÓ PCSU, RÖVIDÉI.>V NnííY FÜLES­BAGÓI* ..‘ MATS >Äc T.. ÁRU IS -EHET TT SZÉNIÉ - LÖ0IK> FÉRFI­NÉV TRÖSiÜC 3ECÉZVE > , 1 g KAILUM rsnecN ÜTTHÜní-> mzvÉU! R"öha1 ionn-es > ÚJSÁG NlöZÍTT BAJNOK­SÁG, ROV >Vs?kan-DUJN1?♦ •wLo l> 1 rrfmp-APUCIT KEDVELŐ >TTSZÍN'Ó­­ESZKOZ . áTT35a-\ BELI HUZAT­BAN ÁLL? FTppT­­NÉV >T ü&aL földrajz BRETAGNE FOK NYU­GATI RÉSZÉN nL V SZAB­VÁNY BETŰ­JELE £7 ÖPl—­mutatjaB V RAGON HEVESI Sifi5-HÁZI 1 > SÍITA MOZGA­LOM> V REST ... STORY; <*JSICAL PfiroNi! > KÁVÉ I „ECR­-tSEb1* EGYFAJ­TA fiRLÖ­­BEREN­XZÉ5l> TT ÖLTÖZTESSÜK PARTNERÜNKET ELEGÁNS FÉRFIÚVÁ Borosta babarózsaszínben • Nem baj, ha nincs tengerpart. Riviéra-stílusban pompáznak nap­jaink aranyifjai a fehérre festett há­zak között, a mélykék tengerparto­kon, a vakító napsütésben. Rivi­­éra-stílusú öltözékekben, cipőkben, fehér napkalapban, sötét napszem­üvegben. Nadrágjuk, zakójuk pasz­tellszínű, csíkos vagy kockás, ingjük törtfehér, hófehér vagy piros kockás, kék csíkos, mohazöld. • így elbűvölő Ő. A könnyű, nyári eleganciát sugalló öltözetek merőben szokatlan férfi­színeket variálnak: a rózsaszín és a kék minden árnyalatát. Éspedig többnyire hajszálcsíkos pamutszöve­tekből, vászonból. De mindenképpen természetes szálakból szőtt textilek­ből. Semmi műanyag, semmi kevert szál. Még akkor sem, ha vasalni kell. Meglepő látvány — még mindig divat — az enyhén borostás ábráza­­tokat keretező babarózsaszín, ég­színkék zakó. Amely mély karöltővel készül, gallérja hosszú, egy vagy há­romgombos, nagy, rátett zsebekkel, díszzsebekkel. A pantalló csöves, erősen keskenyedik, laza csípőbő­séggel. A divattervezők egy-egy za­kóhoz többféle nadrágot ajánlanak. Egyet a felsőrész saját anyagából. Egyet annak mélyebb színárnyalatá­ból. A kék-fehér ceruzacsíkos kabát­hoz jár egy ugyanilyen csíkos, meg egy világoskék pantalló is. A rózsa­szín csíkos zakóhoz a saját anyagú mellé, mondjuk, egy piros nadrág való. Úgy, ahogyan azt Coin megter­vezte. Az ing megmarad a zakó-nad­rág színharmóniában. Nem ritka a pi­ros-fehér, a rózsaszín-fehér kockás, a kék-fehér pettyes pamuting. Lehet az ing gallérja nagy, kicsi vagy köze­pes, gyakran legombolják, máskor oroszosán álló fazonúra szabják. S mivel a Riviéra-stílus elegáns vonulat a divat egén, a nyakkendő, nyaksál viselete sem mellőzhető. A szélesedő nyakkendők megismétlik a zakó és az ing színeit. Széles öv, könnyű,'sportos cipő illik az összeál­lításhoz. A RENDŐRSÉG MEGKÖSZÖNI, DE NEM INTÉZKEDIK A nyár új divatjáról, az Eva-kosztümröl • A rendőrség se tudja, mit csináljon ezzel a divattal. Van új a nap alatt: az idei nyáron a naturista táboroktól 'távol eső folyó- és vízpartokon is megjelent a talpig semmi viselet. A meghökkentő új módi követőinek többsége ugyanis olyan alkalmi nudista, aki úgy véli: kánikulában, tűző napon mi sem természetesebb, mint minden gönc nélkül strandolni, úszni, napfürdőzni. Az Adám- és Éva-kosztüm divatjáról igencsak megoszlanak a vélemé­nyek, ezért szakembereknek tettük föl a kérdést: mit szólnak a meztelen módihoz, s mi a magánvéleményük a semmit nem takargatókról. Dr. S. I. ügyvéd: Az 1978-as IV. törvény szerint közszeméremsértést az követ el, aki „szeméremsértő tár­gyat forgalomba hoz, közszemlére tesz, illetve forgalomba hozatal cél­jából előállít vagy megvesz". A Btk. szerint pedig az követ el közszemé­remsértést, „aki magát nemi vágyá­nak kielégítése végett szeméremsértő módon mutogatja". Itt az eltévelye­dés egyik fajtájáról, az önmutogató exhibicionizmusról van szó, ami egyébként főleg „férfiártalom”. Ön­magában tehát a meztelenség alapján a civilizált világban a strandra — ha nem nudista telep — fürdőruha du­kál. Arra, hogy lehet-e meztelenül fürdeni, tudomásom szerint nincs ha­tályos jogszabály — ezt a kialakult szokások ítélik el vagy tűrik meg. Dr. T. I. pszichológusnő: Meggyő­ződésem, hogy — bármit mondanak a paragrafusok — a társadalmi nor­máktól való eltérésre, deviáns maga­tartásra vall, ha valaki közterületen hiányos öltözékben mutatkozik. Nem állítom, hogy feltétlenül orvosi keze­lésre szorul, mert lehet, hogy csak feltűnési viszketegsége van. De az is egyfajta pszichés ártalom. Dr. F. G. bőrgyógyásznő: Orvos­ként semmi kivetnivalót nem találok a ruhátlan napozásban. A test minden felületének szüksége van levegő­zésre. A bőr is lélegzik, s érthető, hogy a műanyagok tömkelegében fulladozó ember szabadulni akar mindentől, amiben nem érzi jól ma­gát. Mint asszony meg azt mondom: aki úgy érzi, hogy van mit mutogat­nia, ám tegye. S. Gy. rendőrségi szóvivő: Eseten­ként kapunk bejelentéseket, hogy azonnal lépjünk akcióba, ne tűrjük a meztelenkedést. A háborgóknak csak azt tudjuk válaszolni: a rendőrség szolgálati szabályzatában nem szere­pel olyan passzus, hogy „intézkedés ruhátlan állampolgár ügyében". Bi­zonyára azért, mert önmagában a meztelenség nem közszeméremsér­­tés. K. P. úszómester: Ha valaki pucé­ran közlekedne a strandon, nem so­kat tehetnék. Legfeljebb megkérhe­tem, hogy vegyen magára valamit, vagy menjen az elszeparált napo­zóba. Ennél azonban sokkal hatáso­sabbak azok a kommentárok, szelle­mes megjegyzések, amelyekkel a strandolók kísérik a bájaikat köz­szemlére tévőket... Szabó Margit Kritizált a tévében, megfenyegettékKamat: borban A borivásbán világelső franciák most tovább növelhetik amúgyis be­hozhatatlan előnyüket. Egy társaság most azzal kedveskedik, hogy a ná­luk elhelyezett pénz után borban fi­zetik ki a kamatot. Házhoz szállítva. Dánia népszerű tévészakácsa, Sö­rén Gericke megfizetett azért, mert műsorában elítélte az idegengyűlöle­tet. Kijelentette: Bosszantó, hogy a Dániába érkező menekülteknek fél­niük kell a kövér, vigyorgó, kalács­képű dánoktól. Egész éjjel csöngött a telefonja. Gericke így nyilatkozott az eset után: Kitartok a véleményem mellett. Ha valakit bántott, amit a dánokról mondtam, csak annyit mondhatok: én is így nézek ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents