Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

PETŐFI NÉPE 1993. július 29., csütörtök KÉRDŐJELEK Rejtélyes konténerek Több mint 750 ezer lőszer, 40 aknavető, 10 ezer Kalasnyikov, ezer aknagránát. A vélhetőleg tá­volról sem teljes felsorolás a ma­ribori repülőtér konténereiben ta­lált fegyverek hevenyészett lel­tára. KI KÜLDTE A FEGYVERE­KET ÉS KINEK? KINEK A TUDTÁVAL ÉS KINEK A PÉN­ZEN? Ma még jóval több a kérdő­jel, mint a határozott válasz. Am a lényeg talán nem is ez: a mari­bori ügyet nem annyira elszigetelt skandalumként kell szemlélni, hanem sokkal inkább annak újabb bizonyítékaként, milyen ve­szélyekkel járnak a rejtélyes fegy­verszállítmányok a különböző konfliktusokban. Hasonló konténerek kelnek útra nap mint nap a világ meg­annyi más krízistérségében. Feke­tekereskedelemben szerzett fegy­verekkel lőnek az ENSZ-alakula­­tokra Szomáliában. Szabályos hadibazár működik Pakisztántól kezdve Kambodzsáig, vagy Ango­láig. Nem is beszélve arról a gro­teszk helyzetről, hogy - mint a napokban híre ment - a CIA-nak súlyos dollármilliókat kell költeni a néhány évvel ezelőtt Afganisz­tánba vitt védelmi rakétáinak vissza vásárlására. Az ide-oda keringő küldemé­nyek nemcsak jogilag sötétek: szándékaikat, s főként következ­ményeiket tekintve is azok. Kide­rülhet: bizonyos konténerek könnyen robbannak, bárhol buk­kannak is fel a világban. FEB ELEMZÉS A KÁRPÓTLÁS ÁLLÁSÁRÓL A kormányülés napirendje A kormány csütörtöki ülésén vár­hatóan rendelkezik az általános for­galmi adó augusztus elsejei emelésé­vel összefüggő lakossági kompenzá­ció végrehajtásáról — hozta az MTI tudomására szerdán a kormányszó­vivői iroda. A kabinet a tervek sze­rint rendeletet fogad el a nem keres­kedelmi helyi rádió- és televizióstú­­dió-cngedélyck szabályozásáról is). Áttekinti emellett az agrárágazat jövő évi közgazdasági szabályozó­­rendszerét és feltehetően további in­tézkedéseket hoz az aszály sújtotta gabonatermelők helyzetének enyhí­tésére. Egyharmada áthúzódik a jövő évre Összefoglaló elemzést készített a Földművelésügyi Minisztérium ille­tékes főosztálya a termőföldkárpót­láshoz kapcsolódó minisztériumi, il­letve földhivatali feladatokról. A helyzetértékelésből kiderül, hogy a valós állapotok korántsem adnak okot olyan bizakodásra, mint ami­lyen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nyilatkozataiból következne — tájékoztatta az MTI-t Zsámboki Sándor miniszteri biztos, főosztályvezető. A feladatok elemzéséből kitűnik, hogy a kárrendezési hivatalok 30 százalékban, a Földművelésügyi Mi­nisztérium hivatalai pedig 70 száza­lékban érdekeltek a kárpótlás végre­hajtásában. A kárpótlási hivatal mintegy 38 millió aranykorona ér­tékű termőföld kárpótlási célú elkü­lönítését kérte. Ebből ez év június 30- ig csak mintegy 19 millió arany­koronányit készítettek elő ténylege­sen. Az adatokból a hozzáértők sze­rint az következik, hogy a kárpótlás nem fejeződhet be 1993. december 31- ig. Ez annál is inkább így van, mivel csaknem 900 településen még a kárpótlási földalapot sem hagyták jóvá, így értelemszerűen még árverés nem lehetett. A helyzetet csak bonyolította, hogy időközben — április végén — kimerültek a földhivatalok anyagi forrásai, ami lassította az állampol­gárok által sürgetett földkiméréseket, illetve nehezítette az árverésre kerülő táblák előkészítését. Növelte a gon­dokat az is, hogy a pótköltségvetés tervezete nem tartalmazott béreme­lési lehetőséget a földhivatalok dol­gozóinak. A pótköltségvetésben végül is I milliárd 240 millió forinttal megnö­velték a földhivatalok rendelkezésére álló keretet, amit már szét is osztot­tak. Ám ez a pénz is csak úgy ele­gendő a feladatok végrehajtására, ha egyszerűbb módszert alkalmaznak a kárpótlások során. Mindezek következtében a Föld­művelésügyi Minisztériumban úgy látják, hogy a kárpótlás csaknem egyharmada áthúzódik a jövő évre. Ezért is érthetetlen az 1994-es költ­ségvetés tervezete, amelyben a föld­hivatalok feladatcsökkenésével számolnak. Az FM szerint ez minden alapot nélkülöz. Áremelés a vasúti és az autóbusz-közlekedésben Várhatóan csak szeptember 1-jétől alkalmazzák az új, megemelt vasúti személyszállítási díjakat, míg az au­tóbusz-közlekedésben augusztus 1-jétől az új jegyek és bérletek ideig­lenesen átbélyegzéssel kerülnek for­galomba. A késés, illetve az ideigle­nes megoldás oka, hogy a tarifavál­tozás olyan technikai, nyomdai fel­készülést igényel, ami az augusztus 1-jéig rendelkezésre álló rövid idő alatt nem végezhető el — tájékoz­tatta szerdán az MTI-t a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékese. Mint ismeretes, a személyszállítási díjak jelenlegi 6 százalékos általános forgalmi adókulcsa az erre vonat­kozó parlamenti döntés értelmében augusztus 1-jétől 10 százalékra nö­vekszik. A költségvetési támogatás­sal működő MÁV. valamint a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusz-közlekedési társaságok ne­héz gazdálkodási helyzete ekkora adótöbblet átvállalását már nem teszi lehetővé, így az áfa-emelkedés mér­tékével arányosan a tarifák emelé­sére kényszerülnek. A vasúti sze­mélyszállításban a teljes árú menet­díjak esetében az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a mun­kába járásra szolgáló bérletek ára át­lagosan 5, a tanuló havi bérleteké pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrend szerinti aulóbusz-közle­­dcs átlagosan 4 százalékkal drágul, ezen belül a munkába járásra szol­gáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanu­lóbérletek pedig 4.2 százalékkal ke­rülnek majd többe. A helyi tömeg­­közlekedési tarifák ármegállapítási jogát a helyi önkormányzatok képvi­­selő-testülete gyakorolja. Mivel azonban az áfaváltozással össze­függő árváltozásokról szóló, most megjelent kormányrendelet a vállal­kozóknak lehetőséget biztosít arra, hogy a korábban megállapított ható­sági áron felül az adótöbbletet érvé­nyesítsék: a legtöbb vidéki helyi köz­lekedésben tarifaváltozás várható. Izraeli támadások Az izraeli hadsereg szerdán is folytatta a libanoni gerillák ellen meghirdeteti „Elszámoltatás" fedő­nevű akcióját. A légierőgépei szerda reggel két hullámban is bombázták a Hezbollah állásait a Bekaa-völgy déli részén, Masgara térségében. Á tengerről őrnaszádok, a szárazföldről pedig a tüzérség lőtte a feltételezett gerillatámaszpontokat Tirusz, Naba­­tije, Masgara körzeteiben. Az izraeli őrnaszádok a Bcjrúttól 47 kilomé­terre délre fekvő Gaz.ijc tengerparti falut is lőtték. Libanoni biztonsági források sz.e rint a szerda reggeli támadásokban öten meghaltak, húsz ember megse­besült és igen jelentősek az anyagi károk. Eközben újabb rendkívüli ülést kezdett az. izraeli kabinet. A ta­nácskozáson kormány források sze­rint árról lesz szó, hogy kiszélesít­sék-e a Hezbollah ellen indított had­műveletek körzetét, még mielőtt sor kerül az amerikai külügyminiszter lá­togatására. Máltai lovagok tábora A Szuverén Máltai Lovagrend — a Magyar Máltai Lovagok Szövetsé­gének segítségével — Szolnok-Ti­­szaligetcn rendezi meg 10. nemzet­közi máltai táborozását mozgássérül­tek és más, testileg károsodottak ré­szére. Az egyhetes táborba — amely július 30-án kezdődik — 15 ország­ból 300-400 résztvevőt várnak. Erről Kállay Tamás, a Magyar Máltai Lo­vagok Szövetsége magyarországi de­legációjának elnöke tájékoztatta az újságírókat. Jelenleg 170 magyar tagja van a lovagrendnek.-W.8SbÍDgtQB a? embargóról A i.lronlállamok" — köztük Ma­tos áldozatok ellenére maradéktalan megtartják a Szerbia elleni gazdasági tilalmat, de Macedónián át hetente kamionok ezrei, vonatok tucatjai vi­szik be az árut. Erről tájékoztatta kedden a sajtót az amerikai külügy­minisztérium egy vezető munkatársa, aki egyúttal közölte: tudják, hogy Szerbia amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő szomszédai szá­mára milyen nagy további terheket jelent az embargó megtartása. A kár­térítésről a nyilatkozó csak általános­ságban beszélt, azzal, hogy az az ENSZ-re tartozik. Az amerikai adatok szerint az em­bargó — a Nyugatról is küldött ellenőrök támogatásával — minde­nütt működik. Kivétel Macedónia: e köztársaságon át a legkülönbözőbb országokból jut be nagy mennyiségű áru Szerbiába. így például Ukrajná­­ból. Washington együttműködik a fokozott ellenőrzésben Görögor­szággal. azért is, mert sok áru a sza­­loniki kikötőből kerül azután Mace­dónián át Szerbiába. (ENSZ-fohások szerint a macedóniai probléma napi­rendre kerül a szankcióbizottságban is). Washington szerint az embar­gónak nagy szerepe van a szerbiai hiperinflációban, már a hadsereg fenntartására sincs pénz, és a gazda ság jelentős része megbénult. Az ille­tékes véleménye szerint a szerb gaz­daság a következő telet már nem bírja ki. A tájékoztatón részt vevő új­ságírók közül ezt többen vitatták. ROBBANTÁSOK MILÁNÓBAN ÉS RÓMÁBAN Pánikkeltés sötét célok érdekében? • Rendőrök vizsgálódnak az egyik robbantás helyszínén. Mélységes megdöbbenés és elke­seredettség lett úrrá Olaszországon a kedd éjféli milánói és római, szemlá­tomást összehangolt és a megfélemlí­tést célzó vérengzés nyomán. Az au­tókba rejtett pokolgépek öt ember ha­lálát, sokak szenvedését és a firenzei Uffizi képtár után, újahb, pótolhatat­lan műkincsek pusztulását eredmé­nyezték. Milánóban éjjel negyed tizenket­tőkor repült a levegőbe egy robbanó­anyaggal megrakott Fiat Unó gépko­csi a város központjában, a Via Pa­­lestrón. Járókelők értesítették a ható­ságokat, hogy füst száll fel egy par­koló gépkocsiból. A helyszínre siető tűzoltók megállapították, hogy az autó csomagtartójában robbanó­anyag van, s a robbanás akkor követ­kezett be, amikor megpróbálták le­zárni a környéket a járókelők előtt. A detonáció darabokra tépett három tűzoltót, egy rendőrt és egy marokkói bevándorlót. A sebesültek száma 18. A robbanás következtében beomlott a milánói Modern Művészetek Mú­zeumának egyik fala. Rómában néhány perccel éjfél után történtek a robbantások, ugyan­csak a város kiemelt pontjain. A fő­városban a merényletek nem követel­tek halálos áldozatot, de mintegy 20 a sebesültek száma. Az egyik autóba rejtett pokolgép a Velabro utcában, a Campidoglión, a római várostorony kőzetében, szemben a San Giorgo al Velabro templommal robbant. A má­sik gépkocsi a San Giovanni in Late­­rano téren, a híres laterani Szent Já­nos-bazilika, az egyik legjelentősebb római műemlék, a kereszténység egyik legfontosabb, jelképes értékkel is bíró temploma közelében repült a levegőbe. A detonáció teljesen el­pusztította a székesegyház főbejára­tát, és félő, hogy pótolhatatlan mű­kincsek pusztultak el a bazilika bel­sejében is. A robbantás elpusztította a pápai helynöki hivatal főbejáratát is. Romba dőlt a pápai helynök. Lu­­ini bíboros lakása, de Luininak nem esett baja. A robbantások nyomán Ciampi miniszterelnök még az éjszaka ösz­­szehívta a kormány válságstábját. Milánóban a szakszervezetek egész napos általános sztrájkot, délelőttre pedig nagyszabású tüntetést hirdet­tek meg, egy korábbi, 1969-ben 16 ember halálát okozó merénylet hely­színére. Ciampi miniszterelnök kije­lentette: kormánya garantálni fogja az ország demokratikus fejlődését. Napoldano, a képviselőház elnöke szerint a merénylet kísérlet arra, hogy félelmet, pánikot keltsen sötét célok érdekében. Népszerű a káromkodó miniszterelnök Lehet, hogy a brit miniszterelnök megteremtette a politika művészeté­nek új iskoláját csúnya szavaival. John Major népszerűsége ugyanis nőttön nő azóta, hogy az Observer című lap vasárnap leleplezte: a szürke egyéniségnek tartott kor­mányfő káromkodni is tud, ha ellen­feleiről beszél. Egy tévéinterjú után a riporterrel folytatott magánbeszélgetésben Ma­jor „fattyaknak, kurafiaknak" ne­vezte a szorosabb európai integrációt támogató politikáját ellenző egyes, meg nem nevezett minisztertársait. E szavak angol megfelelője (bastard) korántsem archaikus, hanem elég kemény trágárság angol nyelvterüle­ten. A kormányfő állítólag nem vette észre, hogy a BBC rögzítette szavait. A brit állami rádió-televízió valame lyik munkatársa aztán eljuttatta a felvételt az írott sajtónak. A kínos leleplezésnek szánt akció azonban visszájára sült el. Közvéle­mény-kutatási adatok szerint a gaz dasági recesszióban és a Maas! richt-vitában megtépázott tekintélyű Major népszerűsége meredeken nő azóta, hogy kiderült róla hajlama a káromkodásra. A brit bulvárlapok kedden tele fonvonalakat nyitottak, bárki betele­fonálhatott és automatáról meghall­gathatta a miniszterelnök káromko­dásait. Ezt szerdára a telefonszolgál tatásra felügyelő hatóság etikai okból betiltotta, de a lapok nem hátrálnak meg: azóta árusítják a Major trágár­ságait tartalmazó kazettákat. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A legújabb olasz fejlemények Az olasz elnök szerdán egységre szólította fel az ország politikai erőit. Az éjszakai merényleteket elítélő tévébeszédében Luigi Scalfaro az AFP szerint hangsúlyozta, hogy a terrorista támadások a törvényes hatalom, a kormány és a parlament ellen irányulnak, s céljuk vákuum létrehozása a végrehajtó hatalomban. Scalfaro később a kialakult hely­zetről Ciampi kormányfővel és Mancino belügyminiszterrel folytatott megbeszélést. II. János Pál pápa szerdán borzalmas, semmivel sem in­dokolható bűncselekményként bélyegezte meg a pokolgépes merényle­teket. A Szentatya a Vatikán városban egybegyűlt zarándokokat imára szólította tel Olaszország jövőjéért. — Fohászkodjunk azért, hogy az Úr a szeretet és a testvéri kötelesség érzésével árassza el az ország ál­lampolgárait — hangoztatta a pápa. A terrortámadások miatt szerda hajnalban lemondott tisztségéről az olasz polgári hírszerzési szolgálat vezetője, Angelo Finocchiaro. Nemcsak őt, hanem a többi olasz hír­szerzési szolgálat vezetőit is számos bírálat érte az elmúlt hónapokban azért, mert nem voltak képesek megakadályozni a Ciampi miniszterel­nök hivatalba lépése óta az olasz nagyvárosokban gyakorivá vált me­rényleteket. Mancino belügyminiszter Domenico Salazar személyében azonnal kinevezte a polgári hírszolgálat, a SISDE új vezetőjét. A „Fegyveres Falange” néven ismert terroristacsoport vállalta a felelős­séget a Milánóban és Rómában kedd éjszaka gyors egymásutánban el­követett három pokolgépes merényletért — jelentette a Reuter Milánót rendőrfőnökére hivatkozva. Hírügynökségi elemzések szerint nem zár­ható ki, hogy a merényletek hátterében az olaszországi maffia áll. Jelcin a válság rendezéséért Oroszország létérdekeinek és biztonságának garantálása érdekében Borisz Jelcin orosz elnök szerdán rendeletet adott ki a tádzsik-afgán határon kialakult válság rendezésére. Az orosz, határőrcsapatok és a tá­­dzsik kormányerők kétszáz iszlám felkelőt öltek meg szerdán Pandzs térségében, amikor azok megpróbáltak átszivárogni a határon. Az orosz államfő a tádzsik ügyekben illetékes különmegbízottá nevezte ki Andrej Kozirev külügyminisztert. Az intézkedések elsősorban a tá­dzsik vezetés és az ellenzék közötti párbeszéd elősegítését, illetve a ka­zalt, kirgiz, üzbeg és türkmén vezetőkkel tartandó találkozó mielőbbi lebonyolítását célozzák. Több tárcát és felső irányítási szervet pedig arra kötelezett Jelcin, hogy egy hónap alatt dolgozzák ki javaslataikat arra nézve, hogyan előzhetők meg a válsághelyzetek az orosz csapatok által védett határvonal mentén. Új orosz NATO-nagykövet Oroszország belgiumi és NATO-nagykövetévé nevezték ki szerdán Vitaiij Csurkint, Jelcin elnök jugoszláviai különmegbízottját, eddigi külügyminiszter-helyettest — jelentette az AFP. Csurkin, aki tevéke­nyen közreműködött a délszláv válság által érintett felek tárgyalásain, novemberben foglalja cl hivatalát Brüsszelben. Kínai védelmi költségvetés Kína védelmi költségvetése ugyan „valamelyest” emelkedett, de évi 7.3 milliárd dollárral még mindig nem magas. Erről beszélt kedd esti amerikai tv-nyilatkozatában Csien Csi-csen kínai külügyminiszter, egyúttal cáfolva azokat a híreket, hogy országa jelentős mennyiségű fegyvert vásárolna Oroszországtól. Csien Pekingben nyilatkozott a PBS közszolgálati tv-hálózatnak. A kérdésre, mi a helyzet a demokrá­ciatüntetések idején bebörtönzöttekkel, kijelentette: nagy részüket már szabadon engedték, de a törvényszegőknek bűnhődniük kell. * ... Kolerajárvány Közép-Azsiában Üzbegisztán keddtől lezárta Tádzsikisztánnal és Afganisztánnal kö­zös határait, hogy ezzel megakadályozza a Közép-Ázsiában kitört ko­lerajárvány átterjedését az ország területére. Az AFP jelentése szerint kizárólag a humanitárius szervezetek és a nagykövetségek járművei léphetik át a határt Termeznél, a üzbég-tádzsik-afgán határ legjelentő­sebb közös átkelőhelyénél. Az intézkedésre azért került sor. mert az elmúlt hetekben több tucat kolcrás megbetegedést jelentettek Afganisz­tánból, és a határ menti tádzsik területekről. Andorra az ENSZ 184. tagja Az ENSZ közgyűlése szerdán egyhangúan felvette a világszervezet tagállamainak sorába Andorrát. A hercegség az ENSZ 184. tagja. A Spanyolország és Franciaország közé ékelt Andorrának 56 ezer lakosa van, amelyből 40 ezer külföldi. Az apró hercegség alpesi üdülőhelyei­ről, alacsony adóiról, vámmentes üzleteiről, magánbankjairól és mező­­gazdaságáról híres. A hercegséget 1278-ban alapította Seo de Urgel püspöke és a franciaországi Foix grótja, akinek jogkörét később a fran­cia államfő vette át. Az ország nyelve az Észak-Spanyolországban . használatos katalán. Az Andorrai Völgység kék-sárga-piros lobogóját Angola és Algéria zászlói közé húzzák fel az ENSZ épülete előtt. Draskovic a délszláv válságról A nemzetek közössége részéről az alapvető hiba kezdettől fogva az volt. hogy mindenki abban gondolkodott: valamilyen megoldást kell először is találni Jugoszlávia számára és ez majd véget vet a harcoknak is. Valójában a legfontosabb és legsürgetőbb megállítani a harcokat és aztán lehet szó valamilyen békés rendezés kereséséről — hangsúlyozta Vük Draskovic szerb ellenzéki vezető a Newsweek amerikai magazin­nak adott nyilatkozatában. A hetilap augusztus 2-i keltezésű számában napvilágon látott beszélgetés egy párizsi klinikán készült, ahol Dras­­kovicot szabadon engedése óta kezelték. A szerb ellenzéki vezető ab­ban jelölte meg a Nyugat felelősségét, hogy először is vesse latba befo­lyását a háborúskodás megszüntetésére. Hatékony békefenntartó erők kellenek, legalább 50 vagy 60 ezer ember — szögezte le. és úgy vélte, hogy megfelelő fellépésük esetén a Boszniában szemben álló feleket egy hónapon belül le tudnák fegyverezni. A lakosság 95 százaléka üd­vözölné őket — tette hozzá, megjegyezve egyúttal, hogy voltaképpen már most is késő. Különösen fontosnak nevezte, hogy a békefenntartó egységek gerincét elsősorban orosz, francia, amerikai és brit csapatok alkossák. Külföldi töke lülHIWWUWff Ml Az első félévben a Magyarorszá­­"'fWPmiWPMlWKf *Ej' ISMWIdl tőke ér­téke az MNB adatai szerint elérte a 650, a KSH adatai szerint a 700 mil­lió dollárt. A külföldi tőkének egy­negyed része jött be a privatizáció révén, míg a mintegy háromnegyed része új befektetés.

Next

/
Thumbnails
Contents