Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

1993. július 28., szerda 5 MEGYEI KÖRKÉP A BELÜGYMINISZTER HATÁRAINK BIZTONSÁGÁRÓL Befogadó ország vagyunk # A határmenti csetepaték, betörések elhárítása érdekében gyorsan mozgó akcióegységeket szerveztek. A nálunk jóval gazdagabb és na­gyobb országoknak is komoly gaz­dasági, politikai gondot jelentenek azok a külföldi állampolgárok, akik — főként anyagi, egzisztenciális okokból — új hazát keresnek ma­guknak. Milyen feszültségforrást je­lent számunkra ez a "mozgó tömeg"?- kérdeztük Boros Péter belügymi­nisztertől. — Ma már egyértelműen befo­gadó és nem kibocsájtó ország va­gyunk. Geopolitikai helyzetünkből adódóan azonban bizonyos veszély­­helyzetekkel folyamatosan számol­nunk kell. A jugoszláviai háború, a romániai emigrációs hajlam, Ukrajna állapota megannyi tényező, amely­nek változása, alakulása pontosan nem prognosztizálható. Hazánkon kívül nincs még egy ország Európá­ban, amelyet — több mint félkörív­ben — ilyen veszélyeztetett térség venne körül. Erre reagálva a belső in­tézkedéseken kívül szervezetet is létre kellett hoznunk, amely megíté­lésem szerint jól működik. Hozzáte­szem: a közvélemény nem érzékel eféle veszélyt, hiszen rendszerint csak magának a bajnak a bekövet­keztét szokás regisztrálni, ez pedig szerencsére nincs. Talán nem is hiba, hogy a lakosság veszélytudatát sike­rült minimálisra csökkenteni. — Milyen intézkedésekkel védeke­zünk a nem kívánatos vendégjárás el­len? — Bizonyos feltételeket természe­tesen támasztottunk, támasztunk a beutazókkal szemben. Rendelkez­niük kell például - a szükséges ok­mányokon túl - megfelelő pénzösz­­szeggel; gépkocsijuknak pedig kellő műszaki állapotban kell lenniök. Meghívólevél, vagy itteni rokon ter­mészetesen előnyt jelent, viszont ki­záró ok a "kereskedelmi batyu". Sze­lekciónk tehát kifejezi, hogy szíve­sen várjuk a turistákat, de nem a csencselőket vagy az illegális letele­pedőket. Ehhez csak annyit: jó nap­nak számít, ha kétezer alatt marad a határainkon be nem engedett utasok száma. — Határaink biztonságának foko- • zása jegyében gyorsan mozgó akció­egységeket is életre hívtak. — Nem titok: a határőrségen belül szerveztünk ilyen jellegű fegyveres alakulatokat. Felszerelésük a kisebb határmenti csetepaték, betörések el­hárítására alkalmas. Ahogy utaltam rá: környezetünkben olyanok a vi­szonyok, hogy egy-egy kisebb kato­nai, esetleg irreguláris egységnek bármikor támadhat valamilyen kóbor gondolata. Ennek az alakulatnak vannak feladatai a határmenti csem­pészet elleni küzdelemben, s jelentős szerepet tölthet be egy esetleges me­nekült-hullám kapcsán fölmerülő el­látási gondok megoldásában is. Mé­retét tekintve az alakulat kisebb, mint kellene, de hatásos eszköze lehet a védekezésnek: 25 perc alatt a határ bármelyik pontján kész a parancs tel­jesítésére. — A tapasztalatok szerint merről jönnek legnagyobb számban illegális turisták? — Legtöbben Románia felől, de persze nem mind román állampolgár, az összetételben úgyszólván a Kö­zel- és Távolkelet minden országa képviselve van. Mintha a történelmi szerep ismétlődne: minél stabilabb hazánk határvédelmi rendszeré, an­nál kevesebb az ilyen természetű gondja Ausztriának, Németország­nak és a többi nyugati államnak. Vol­tak tárgyalásaink velük, biztató ígé­reteket is kaptunk bizonyos anyagi támogatásokra, ezek azonban job­bára a megértő bólogatás és az egye­tértés szintjén maradtak. Úgy tetszik, meg kell szoknunk, hogy Nyugat- Európában sokszor a hangzatos ígé­retek dominálnak, s nem a konkrét, hathatós lépések. Koós Tamás Majsa évfordulóra készül Javában tartanak az előkészületei annak a hárojnnapps rendezvény-gp; rozatnak, amelyet a város újratelepí­tésének 250. évfordulója alkalmából tartanak. A szeptember 10-12. kö­zötti ünnepségekre neves személyi­ségeket várnak, a meghívottak között szerepel Göncz Árpád köztársasági elnök, és már elfogadta a majsaiak meghívását dr. Dankó László Kalo­­csa-Kecskeméti érsek. Az első napon a majsai templom tornyából felcsendülő fanfárok fog­ják jelezni az ünnepségek kezdetét, miközben az egykori Majossaszállás területéről érkező, korhű jelmezekbe bújt diákok, elfoglalják a várost. Ne­gyedévezrede Üllésről telepítették be Majsát és ezt szimbolizálja majd az a 250 kerékpáros, akik Üllésre kere­keznek és a megnyitóra érnek vissza. A szombati nap elsősorban a kiállítá­soké lesz, de ekkor adják át Majossa­szállás egykori templomának rom­jait, amelyeket nemrégiben tártak fel. Ezen a napon népművészeti kirako­dóvásár is lesz a város főterén, ahová szívesen várnak minden népi mes­• Kiskunmajsa címere. tért. (A kiállítani szándékozó árusok a következő címen jelentkezhetnek: Művelődési Központ, Kiskunmajsa, Pf. 2. Tel.: 77/38 J-150, fax: 77/381-452.) A templomban délután színdarabot mutatnak be a katolikus általános iskolások. A nap záróese­ménye egy jótékony célú bál lesz. Az ünnepségek vasárnap, istentisztelet­tel érnek véget, a misét dr. Dankó László celebrálja. T. K. Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten mindössze 103 árverést tartottak az országban, s ezeken 173 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. Az utóbbi hóna­pok átlagához képest mintegy felére csökkent az árverések száma és az elárverezett aranykorona-érték is. A kárpótlási hivatal illetékese szerint a csökkenés oka az árverések szándé­kos lassítása. Ezzel a földhivatalok­nak adnak időt az őszi árverésekre való felkészülésre. A lassítás nem változtatott a kiala­kuló árakon, két olyan megye volt az elmúlt héten, ahol csupán az 500 fo­­rint/aranykoronás minimálárát adták meg a földekért. A legmagasabb li­citárat az elmúlt héten Győr-Mo­­son-Sopron megyében jegyezhették fel, ahol volt olyan parcella, amelyért aranykoronánként 125 ezer forint ér­tékű kárpótlási jegyet adtak. Az olyan megegyezések száma, amikor a kárpótoltak 1000 forint/aranyko­­rona értéken juthatnak hozzá a föl­dekhez, arányaiban megegyezett az előző időszak számaival. Pártbékétlenség Kiskunhalason Lapunkban már többször szóba jött a halasi békétlenség a volt és je­lenlegi SZDSZ-tagok között. Mint a városban ismeretes, a polgármester és néhány képviselő már korábban kivált a helyi csoportból, s mindad­dig, míg ilyen létezett a szabályzat szerint, egyéni tagsággal kapcsoló­dott az országos szervezethez. Leg­utóbb az alpolgármester is bejelen­tette az önkormányzati ülésen, hogy nem kíván tovább a helyi szervezet tagja lenni. Erről a múlt szerdai la­punk Párt nélküli frakció című írásá­ban számoltunk be olvasóinknak. Mondhatná valaki, hogy miért fog­lalkozunk újra meg újra pártügyek­kel. Csakhogy a békétlenség, a gya­­núsítgatások nem maradnak pártber­keken belül, hanem teret kémek az önkormányzat nyilvános ülésén — lásd a fenti esetet — s folytatódnak a városi sajtóbán. Legutóbb az alpolgármester, Vas Benő a Halasi Hét című városi lap­ban kilépését magyarázandó a helyi csoport magatartását elemezte, s en­nek során úgy fogalmazott, hogy a helyi szervezet elkötelezettsége egy helyi vállalkozóhoz kötődik. Majd így folytatta: „néhány tag ellen talán nem véletlenül fogalmazódik meg morális kifogás sokaknak. Szabó Erika (a város SZDSZ-listán bejutott országgyűlési képviselője. H.T.) más kérdés: komoly érdekek állnak mö­götte, amelyeket ő képvisel. Számára talán mindennél fontosabb az, hogy újra országgyűlési képviselő lehes­sen..." A nyilatkozatot olvasva fordult la­punk az alporgármesterhez, vál­lalja-e a kijelentéseket? — Vállalom, természetesen — mondta Vas Benő. Amikor pontosí­tást és tényszerűbb magyarázatot kértünk, így folytatta: — A két gon­dolatot összerakva egyértelmű, hogy mit jelent, amit mondtam. — Úgy érti, hogy megvették a he­lyi szervezetet és az országgyűlési képviselőt? — Nem, ón nem ezt mondtam. Szabó Erikát régebbi barátság fűzi a vállalkozóhoz. Még az előző válasz­tások idejéből ered ez a jó kapcsolat, s úgy tudom, neki most Erika az egyik képviselőjelöltje. Az alpolgármester azonban nem tudta, s nem is kívánta további té­nyekkel megalapozni állításait. Ezt követően fordultunk a város SZDSZ-listán bejutott országgyűlési képviselőjéhez, dr. Szabó Erikához. — Lényegében számítottunk rá, hogy Vas Benő — az utolsó tagja annak a klikknek, amelyik kipoliti­zálta magát annák idején az MDF-ből — előbb-utóbb csatlakozik társaihoz, akik pár hónappal ezelőtt az SZDSZ-ből is kipolitizálták ma­gukat — mondja a képviselő asz­­szony. — Konkrétan arról, hogy a szóban forgó úr sem közvetlenül, sem közvetve nem adott támogatást a csoportnak. De ha akár ő, akár más vállalkozó úgy dönt, hogy anyagilag vagy erkölcsileg segítenék a helyi szervezetet, megvan a lehetőségük természetesen a demokrácia szabá­lyai szerint. Az SZDSZ helyi szerve­zete néhány tagjával szembeni morá­lis kifogásokat talán nevesíteni kel­lene ahhoz, hoy vitára alkalmas le­gyen, így akár becsületsértésnek is felfogható, de alaptalan vádaskodás­nak mindenképpen. Mintha szándé­kosan rossz hírbe akarná hozni a sza­bad demokratákat. — Ont személyesen megnevezi a nyilatkozó. — Személyemet illetően azzal, hogy komoly érdekek állnak mögöt­tem, nem tudok mit kezdeni. Az emberek mögött esetleg személyek állhatnak, akiknek különböző ér­dekeik vannak, de egyelőre én a pártom érdekeit képviselem a saját véleményemmel. Arról, hogy ki lesz a csoport képviselője még nem döntöttünk, s személy szerint én sem tudtam még dönteni, vállal­­nám-e a jelölést. Végül engedtessék még meg nekem egy személyes vé­lemény. Akit a képviselő-testület vagy képviselőtársa döntése — amely nem egyezik az övével — arra indít, hogy kilépjen a szervezetből, az nem veszi komolyan a demokrá­cia játékszabályait. H. T, MEGÁLLAPODÁS AZ ÖNKORMÁNYZATTAL A bajai háziorvosoknak már sikerült Bár már július elsejével indulhat­tak volna a háziorvosok vállalkozá­sai, a hivatali totojázás következté­ben még mindig csak a szervezés van folyamatban. Annyi előrelépés azért már történt Baján, hogy az alapellátó hálózattal megkötötték a kollektív szerződést, majd pedig viták és ne­hézségek után az önkormányzattal is létrejött a végleges megállapodás. A társadalom-biztosítási igazgatóság azonban még mindig nem lépett. A leginkább vállalkozó párti háziorvos, dr. Gergely László a következőkép­pen látja a helyzetet. — Négy szakszervezet részvéte­lével a napokban végre sikerült meg­kötni a kollektív szerződést az alap­ellátó hálózattal. A dr. Gergely Ta­más által készített szerződés elfo­gadható, bár van benne néhány ké­nyes dolog, elsősorban a pénzügyi mellékletben, amely esetleg még ké­sőbb tisztázódhat. Mindenesetre az alapellátó már régen megalakult, de eddig nem volt kollektív szerződése, a beinduláshoz viszont feltétlen szükség volt rá. Végülis azt, hogy jó, vagy rossz, majd az idő dönti el, de szerintem például jobb, precízebb és részletesebb, mint a kecskeméti. Végre az önkormányzattal is meg­kötöttük a végleges szerződést. Saj­nos, míg más városokban a rezsikölt­ség fedezését is bele tudták folglalni az önkormányzati megállapodásba, ez nekünk nem sikerült. Baján így csak a kötelező minimumot kapjuk. Vita leginkább akörül alakult ki, hogy az intézményen belül maradók működtetését biztosítsa-e az alapel­látó, vagy pénzbe kerül? Nekünk, vállalkozóknak viszont egyértelmű, hogy fizetni kell. Viszont, a praxison belül megmaradó pénzt a- bentmara­­dóknál az igazgató döntheti el, hogy mire fordítják, még mi vállalkozók, természetesen, a magunk urai va­gyunk. A társadalombiztosító álláspontja továbbra sem ismert, mivel velük még mindig nem tudtunk tárgyalni. Hárman már megkapták a vállalko­zói engedélyt, ők majd visszamenő­leg kötik meg a szerződést a tb.-vel. A többi vállalkozó, így én is most szeretném az engedélyt megszerezni. Aggasztó, hogy azt hallottuk, kollek­tív vállalkozói formával nem köt a tb. vállalkozói szerződést. További gond a társadalombiztosítóval, hogy nem akarják elfogadni a számítógép­ben tárolt statisztikát, pedig a prog­ramot velük együtt dolgoztuk ki. Mindenesetre úgy érzem, a tb. tehe­tetlenségétől függetlenül a vállalko­zásé a jövő, és szeptembertől már többen el tudnak indulni ezen az úton. Géczy Zsolt A Pető-intézet új igazgatója A kiskunhalasi képviselő-testület a közelmúltban új vezetőt választott a Mozgássérültek Kiskunhalasi Pető András Nevelőintézetének élére. Augusztustól öt évre Kató Ilona lett az új igazgatónő. A választottat — aki tavaly a Népjóléti Minisztérium­tól megkapta a „Pro Caritate” em­lékérmet — terveiről faggattuk. — Egyik legfontosabb dolognak tartom a vezetői munkában a csapat­­szellem kialakítását. Be szeretném vonni a testületet a legfőbb dönté­sekbe, a szakképzett konduktorok vé­leményére mindenképpen számítok. Talán pont ez motivált arra is, hogy pályázzam. Nagyon zavart az, hogy a múltban mindig csak a végered­ményről értesültünk, a választható lehetőségeket meg sem ismertük — mondta az új igazgatónő. — Tehát demokratikus vezetést ígér. Milyen fejlesztésekre gondol szakmai és technikai vonatkozásban? — Legnagyobb problémánk a szakemberhiány. Jelenleg nyolc konduktor van az intézet állományá­ban, de csak négyen dolgoznak tény­legesen isT A' többiek gy érmekeikkel otthon vannak. Az ő üres státuszaikat szakképesítés nélküli dolgozók töltik be. Ezen valamiképpen változtatni szeretnék. Pályázatot írunk ki kon­duktort állásra, de mostani gyakor­nokaink lelkesedését megtapasz­• Kató Ilona. talva, az ő munkájukra is igényt tar­tok. Szakmai vonatkozásban fejlesz­teni szeretném az ambuláns részt, amire most nagyon kicsi a hely. A csoportok létszámát előre felmérve megpróbálom azt a mindenkori szükségletekhez igazítani. Például, ha nincs két bentlakó csoportnyi lét­szám, akkor az egyik helyett „mamá­sat” működtetünk majd. Jó lenne lét­rehozni a felnőttrészleget is, amelyre az utóbbi időben egyre nagyobb szükség lenne. Ehhez azonban jelen­legi helyünk szintén nagyon szűk. —Hogyan vélekedik a kunfehértói sporttáborba való kiköltözésről? — Úgy gondolom, nem lenne sze­rencsés megoldás egy ilyen jellegű intézményt városon kívülre költöz­tetni. A kunfehértói tábor átalakítása nagyon sok pénzt emésztene fel. Az átalakítást felajánló Radix Kft. pe­dig, ha segíteni akar, a közeljövőben létrehozandó alapítványunk javára is adakozhat. Szívem mélyén azt sze­retném, ha a jelenlegi helyen, a mos­tani épület helyére egy újat, nagyob­bat tudnának építeni. Maga a hely ugyanis annyira ideális, hogy ennél jobbat keresni sem lehetne. —Milyen további változtatásokra számítsanak az intézmény-dolgozói? — Túl nagy reformokra nem ké­szülök. Továbbra is szeretnék nyílt napokat tartani, kiterjesztve a meg­hívottak körét érdeklődő orvosokra, pedagógusokra, terapeutákra, szak­emberekre. A védőnői hálózattal jó együttműködést kialakítva meg sze­retném szervezni a szűrést. Más in­tézményekkel az eddiginél jobb kap­csolatot kívánok létrehozni, hogy ne legyünk elszigetelve. El tudnám kép­zelni szülői munkaközösség létreho­zását is, hogy a szülők érdemben szólhassanak gyermekeikért — zárja a beszélgetést Kató Ilona igazgató. Kép és szöveg: Sz. Huber Helga Több pénzt a válságtérségnek Zárva a mélykúti strand ■ A vízforgató berendezés meghibá­sodása miatt vasárnap reggelre "ki­­zöldült" a mélykúti strandon a víz. A fürdőt ki sem nyitották, azonnal megkezdték a víz leengedését. Bényi István, az intézmény dolgozója el­mondta, hogy a csaknem hatszáz köbméter víz lefolyása egy napot vesz igénybe, ezután következhet a medence tisztítása, fertőtlenítése, a vízforgató berendezés javítása. Az újratöltés is igen hosszú folyamat, ezért a fürödni vágyó mélykútiak leghamarabb a hét közepén találják nyitva kedvelt strandjukat. Képün­kön Bényi István a víz lefolyásának ütemét vizsgálja. Polgármesteri fizetés A kunbajai képviselő-testület leg­utóbbi ülésén tárgyalta meg Krizsán István polgármester fizetését. A tör­vény szerint a mindenkori miniszteri fizetés pótlék nélküli (134 500 fo­rint) minimum 30 százalékát, maxi­­fnum 80 százalékát kaphatja az elöl­járó. A kunbajaiak 40 ezer forintos alapbért szavaztak meg. A munkanélküliek elhelyezkedé­sét segítő különféle programokra, vagyis az aktív foglalkoztatáspoliti­kára fordítható Foglalkoztatási Alap tervezett kerete idén 18,8 milliárd fo­rint. Ebből az első félévben 5,8 milli­árd forintot használtak fel. Takarékos felhasználással a terve­zett kerethez képest az év végéig a becslések szerint 1,1 milliárd forin­tos megtakarítás lehetséges. A kor­mányzat szerint ebből elsősorban a A Bácsalmási Állami Gazdaság — július 1-jétől Agráripari Részvény­társaság — az idén több mint 900 hektáron termel vetőmag naprafor­gót. A kalászos gabona betakarítása mellett az elmúlt hetekben a nagy kézi munkát igénylő napraforgó-vi­­rágszelekció volt a fő sláger. Amíg az aratás — a nagy teljesít­ményű betakarítógépeknek köszön­hetően — viszonylag szűk körét érin­tette a dolgozóknak, addig a virág­szelekcióban a gazdaság — Bácsal­más és vonzáskörzetéből kikerülő — összes dolgozójának adott munkát. Július 21-én egyébként a búza beta­megyei decentralizált keretet kellene erősíteni 600 millió ' forinttal. A munkavállalói oldal felvetette, hogy a megtakarításból adjanak több pénzt a válságtérségeket segítő interven­ciós keretnek is. A kormányzat 200 millió forint erejéig ezzel a kiegészí­téssel egyetértett. A becsült megtakarításból 800 millió forintot tehát ezekre a célokra használnának fel. Mindezt a munka­adói oldal is jóváhagyta. karításával is végeztek, az átlagter­més a vártnál jobb, de mégsem köze­líti a csapadékosabb években szoká­sos 6 tonnát. Szinte az aratás befeje­zésével egyidőben hatalmas zápor zúdult a térségre. Igazolva látszik az a népi megfigyelés, miszerint az aszály miatt gyenge kalászos termé­seket követően jó eredményekre le­het számítani a kapásnövényeknél, így még jókor érkezett az eső a csa­padékhiányt viszonylag jól átvészelő napraforgóra és a kukoricavete­­ményre is. Bár az utóbbinál sem vár­ható a 10 tonnás rekord megdöntése. Prókai Károly • Jó termést ígér a napraforgó. BETAKARÍTÁS A BÁCSKÁBAN Fő sláger a napraforgó

Next

/
Thumbnails
Contents