Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3 Kérdések a MiG—29-esekről * ■ö________________; __-------------------------i——----------------------— • Egy MiG—29-es vadászgép, még valahol Oroszországban. Az orosz államadóság egy részé­nek kiegyenlítéséért Magyarország MiG—29-es vadászgépeket kap Oroszországtól. A 28 vadászgép ál­lomáshelye Kecskemét lesz, a MiG— 29-es vadászgéppel jelenleg ismerkedik a magyar csoport Krasz­­nod árban. A kecskeméti önkormányzat vá­rosrendezési és építészeti bizottsága megtárgyalta a hírős városba telepí­tendő repülőgépek ügyét, s úgy dön­töttek: interpellációs kérdéseket tesznek fel Merász József polgármes­ternek. A legutóbbi közgyűlés azon­ban félbeszakadt, elmaradtak az in­terpellációk, legközelebb csak au­gusztus végén lesz képviselő-testü­leti ülés. Ezért a bizottság levélben fordul a polgármesterhez, s a nyilvá­nosság előtt is felteszik kérdéseiket, melyek az alábbiak: '— Ismereteink szerint a MiG— 29-es gépek az eddigieknél lényege­sen nagyobb zajterhelést jelentenek a környezetükre. A gépek telepítésével kapcsolatban a város vezetését, vagy a polgármesteri hivatalt mint első­fokú környezetvédelmi hatóságot megkeresték-e? Mi a konkrét indoka annak, hogy ezek a gépek éppen Kecskemétre kerülnek, ahol a kato­nai repülőtér közvetlenül a városra települt. Miért nem lehetséges egy olyan repülőtéren a gépek rendszerbe állítása, ahol a lakókörnyezettel a re­pülőtér nincs ilyen közvetlen kapcso­latban? A repülőgépek idetelepítése esetén milyen újabb környezeti hatá­sok várhatók? A bizottság informá­ciókat a kér a MiG—29-esek zajki­bocsátásáról, és a tervezett repülési gyakoriságról. A gépek telepítése mennyiben befolyásolja azokat a ko­rábbi törekvéseket, hogy a kecske­méti katonai repülőteret szeretnék gazdasági, illetve polgári célra is hasznosítani? Természetesen, ha az augusztus végi közgyűlés előtt választ kap a bi­zottság a kérdésekre, arról tájékoztat­juk olvasóinkat. Illetve, lapunknak a Honvédelmi Minisztérium sajtóosz­tályától ígérete van, hogy napokon belül reagálnak a felvetésekre, és a repülőtér megbízott parancsnoka is jelezte, lesz véleménye. (mgy) KECSKEMÉTEN NEM LEHET LOVAT VENNI Nem Baján találták ki • A lovak megjelölése nagy gond a megyében is. (Folytatás az 1. oldalról) Sándor Imre, a kecskeméti pol­gármesteri hivatal munkatársa egy érdekes hírt is közölt a lovak és más nagyállatok megjelöléséről: dr. La­kos Imre, a kecskeméti állatkórház vezetője tud egy humánusabb módot is a besütés helyett. Elképzelése sze­rint mikrochipet ültetnének az állat bőre alá, ami a jószágot élete végéig azonosíthatóvá tenné. Ez jelenleg még nem engedélyezett, de a sütés előtti elkábítás addig is elvégezhető, így nem kell két ember az állat meg­fékezéséhez és a jószág sem szenved. A megjelölési zűrzavarral kapcso­latban Sándor Imre elmondta, az ille­tékes helyettes államtitkárnak a na­pokban küldik el a levelet, hogy in­tézkedjen, mert ez Kecskeméten na­gyon nagy probléma. Augusztus 16 milliárd tervezett hiánnyal kezdte az évet az egészségbiztosítás, de már most biztos, hogy a decem­beri végelszámolásnál mintegy 26 milliárd lesz a deficit. Nehéz örök­séggel startol tehát a most megala­kult egészségbiztosítási önkormány­zat, jogosnak tetszenek az aggályok: lesz-e pénz a gyógyítás gépezetének működtetésére? — Komoly tehertétel, hogy a hi­ány az időarányosnál nagyobb. Az ellátást azonban minden körülmé­nyek között biztosítani fogjuk — mondja Fejes László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője. Egyik nagy gondunk a gyógy­szerellátás. Számításaink szerint a tervezett 38 milliárd helyett 46 milli­­árdot kell fordítanunk gyógyszertá­mogatásra. Főként azért, mert a ke­vesebb mellékhatással járó, korszerű medicinák két-háromszor drágábbak elődeiknél. Ugyanakkor a forgalmi adatok pozitív változást is jeleznek: a túlfogyasztás, a mennyiségi felhasz­nálás csökkent. Sajnos, az antibioti­kumok a kivételek közé tartoznak —, itt tehat meg van lehetőség ésszerű takarékosságra. — A kórházak osztályokat zárnak he, ágyakat számolnak fel, magas kamatú hitelekből fizetik az orvosok, az ápolónők herét.. — Ez évi költségvetésünk egyet­len tétele, amit nem léphetünk túl, a gyógyításra szánt 129 milliárd forint. 15-én a Zöldfa utcán újra országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek, addig feltétlenül meg kellene oldani ezt a problémát. Málik Zoltán, a bajai székhelyű Magyar Lovasszövetség megyei te­nyésztési irodájától elmondta, ők az ismeretlen származású lovaknál ezer forintért elvégzik a bélyegzést. Sze­rinte van remény, hogy hamarosan Kecskemétre is eljönnek bésütésre, de mivel egyedül csinálják, időben nem tudják utolérni magukat. Amennyiben állatorvosok végzik ezt el, valóban 700 forintot kér a te­nyésztési iroda adatnyilvántartás cí­mén. Ezt azonban nem Baján találták ki, hanem a Magyar Lovasszövetség tenyésztési irodája határozta meg Budapesten. Valamennyi megyében ez a tarifa. M. Gy. Kórházaink kiadásainak több mint a felét a bérek teszik ki — érthető, hogy ez a legnagyobb gond. A köz­alkalmazotti törvényben szentesített tavalyi 13. havi bér utólagos kifizeté­sére például januárban 5,3 milliárdot kellett kölcsönöznünk az intézetek­nek. Nyitott kérdés, hogy honnan tudnak előteremteni pénzt a bértáb­lázatban kötelezően előírt fizetésren­dezésekre. Lehet, hogy nem találnak más kiutat, csak a létszámcsökken­tést. — De már most is nővérhiány van! — Egyes helyeken igen. Orszá­gosan azonban 75 százalék körül mozog a kórházi ágyak kihasznált­sága, s az utóbbi 6-8 évben átlag 20 százalékkal csökkent a kórházi ápo­lási napok száma. Célirányosabb gazdálkodást remélünk attól, hogy az intézetek végre nem az ágyszámmal, hanem a teljesítménnyel arányosan kapják a támogatást. — A jövő évi költségvetés hogyan alakul? — Az előzetes számok sajnos vi­gasztalanok: 80 milliárdos hiány várható. Akárhogy osztunk-szor­­zunk, az derül ki, hogy az egészség­ügy finanszírozási gondjai csak ak­kor enyhülhetnek, ha több lesz a járu­lékbefizetés, tehát magasabbak a fi­zetések, kisebb a munkanélküliség — egyszóval ha jobban működik majd a gazdaság egésze. Volt munkásőr­­ingatlanokról A kormány megtárgyalta és elfo­gadta a volt munkásőrség egyes in­gatlanainak hasznosításáról szóló előterjesztést és mintegy negyven ingatlan sorsáról határozott. Az ingatlanok egy részét a helyi önkormányzatok kapják térítésmen­tesen oktatási, szociális célra, néhány ingatlant pedig értékesítenek, de az önkormányzatok ebben az esetben is elővételi, illetve előbérleti jogot él­veznek. Kecskemét önkormányzata részé­ről is régi igény, hogy megkapják a volt munkásőrlaktanyát. A tervek szerint leánykollégiumot alakítaná­nak itt ki, de a város idei költségveté­sében erre nem jutott pénz. Önkor­mányzati körökben reménykednek, hogy a kormánydöntés kedvező lesz a hírős városra nézve, különböző ígé­retek is voltak, de a döntés részletei még nem ismertek. Az átvett ingatla­nokban létesülő intézmények műkö­dési, beruházási és fenntartási költ­ségeit a hasznosítónak kell fedeznie, erre költségvetési többlettámogatás nem igényelhető. Az ingatlanok gazdasági célú hasznosítását azok napi forgalmi ér­tékén a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet végzi. Életjáradék­emelés A kormány az életüktől és szabad­ságuktól politikai okból megfosztot­tak kárpótlásáról szóló törvény alap­ján folyósított életjáradék havi ösz­­szegét 1993-ra 11 000 forintban ha­tározta meg. A kérelmek összesítése, feldolgo­zása előtt nem lehetett pontosan fel­mérni, hogy a kárpótlásra fordítandó összeg előzetes becslése helyes volt-e, ezért a törvény az alapössze­get az igénybejelentések végleges összesítéséig ötezer forintban állapí­totta meg. A cél már ekkor is az volt, hogy az alapösszeg ennél magasabb legyen. A kérelmek feldolgozása után ki­derült, hogy az előzetes becslés he­lyes volt, de a kárpótlási jegyet, il­letve életjáradékot igénylők megosz­lása nem az előzetes várakozások szerint alakult. A kérelmek összesítése és elem­zése alapján a kormány egy 1992-ben hozott rendeletében az alapösszeget 7000 forintban hatá­rozta meg. Az elbírált kérelmek közül az igénybejelentők 34 százaléka kért életjáradékot, összesen 112 ezer személy. Az életjáradék egy főre jutó átlaga 7000 Ft alapösszeg figyelembevéte­lével 2054 Ft, tehát 1992-re a vár­ható költség összesen 2 milliárd 765 millió Ft. Ugyanez az összeg 1993-ra 11 000 Ft alapösszeget figyelembe véve 4 milliárd Ft. Az élet elvesztéséért kifizetendő összeg 323 millió Ft, a rövidebb idő­tartamú szabadságkorlátozás miatt kifizetendő, egy összegű kárpótlás várhatóan 627 millió Ft, a nemzeti gondozási díjra fordítható összeg 200 millió Ft. Az életjáradék alapösszegének felemelése — ami a kárpótlásra jo­gosultak érdekét szolgálja és jelentős eredményt jelent —, a költségvetés­ből fedezhető. Futja-e kórházra, fizetésre? DISZKÓ A RENDELŐ MELLETT? Tiltakoztak az orvosok A mai fiatalok legkedveltebb szó­rakozási lehetősége a diszkó. így van ez Tiszakécskén is. A hétvégeken megtelnek azok a szórakozóhelyek, ahol a fiúk és a lányok gépi zene hangjára táncolhatnak. Ilyenkor nyá­ron a város belterületén nincs erre mód, lenn az üdülőterületen viszont két helyen tombolhatják ki magukat a fiatalok. A tombolás sok esetben a szó leg­szorosabb értelmében értendő, ezért élénk vitát váltott ki a tiszakécskei önkormányzati képviselők között az a kérelem, hogy * az egészségügyi központ mellett, a Vegyépszer volt telepén diszkó létesüljön. A fiatalok részéről több mint nyolcszáz aláírás érkezett a testülethez, hogy támogas­sák az elképzelést. A városatyák egy része elfogadha­tatlannak tartotta a telep ilyen célra történő hasznosítását. Véleményük szerint a környéken lakókat és az or­vosokat is meg kell kérdezni erről. — Nos, az orvosokat zavarná a diszkó az éjszakai ügyeletben — mondta az ülésen részt vevő dr. Dósa Béla ügyvezető főorvos. — Az egészségügyi központot is bővíteni kellene, s melyik a fontosabb: a szó­rakozóhely vagy a betegek ellátását szolgáló intézmény? Kovács Ernő képviselő véleménye ezzel szemben az volt, hogy a fiataloknak lassan majd ki kell vonulniuk a városból, mert mindenütt útban vannak, holott ők is ugyanolyan állampolgárok, mint mások. — Kezdjék korábban, úgy hamarabb abba lehet hagyni, s nem zavarja a környékbeliek nyu­galmát — javasolta Anka Vince, dr. Bucsai Dezső pedig azt tanácsolta, hogy ne legyen alkoholárusítás. A szintén jelen lévő Bravik Géza vállalkozó azt ígérte, hogy a termet hangszigetelik, folyamatosan mérik a hangerőt — a megengedettnél tehát nem lesz erősebb —, s az utcán is megfelelő rendezőgárda segíti majd a munkáját. Hatásosnak bizonyult Bravik Gé­zának az érvelése, mert a testület el­fogadta, hogy diszkó legyen az egészségügyi központ mellett, ősz­től tavaszig, hiába volt az orvosok til­takozása. A nyári szezonban to­vábbra is a Tisza-parton szórakoz­hatnak a fiatalok. Az ott nyaralni és pihenni vágyók viszont már most is sérelmezik a nagy hangzavart, ami a termálfürdő­nél lévő diszkóból jön, s gyakran hajnali négyig tart, pokollá téve a környékbeliek életét. A városnak azonban nincs csendrendelete, amellyel korlátozni lehetne a han­goskodást, megvédeni a nyugalomra vágyók érdekeit is. Szentirmay Tamás A NAPRAFORGÓ HŐSIESEN BÍRTA Szerződés magángazdákkal Az ország napraforgóvetőmag­szükségletének nyolcvan százalékát a Bácsalmási Napraforgó Rendszer biztosítja. Emellett mind a nyugati, mind a keleti exportjuk is jelentős. Sendula Tibor vezérigazgatótól helyzetképet kértünk, hogyan állnak a munkákkal. Az aszályos időjárás miatt a kelés vontatott volt, ezért is igényelt a szo­kásosnál nagyobb figyelmet a sze­lekció. A vetőmagtermelésben ez a legfontosabb és legmunkaerő-igé­­nyesebb feladat. Az évek óta bevált gyakorlatot alkalmazzuk elvégzé­sére. Bérbe adjuk a területet a dolgo­zóknak, akik az elvirágzásig folya­matosan végzik a szelekciót és el kell hogy mondjam, nagyon jól csinálják. Csaknem háromezer hektáron fo­lyik a vetőmagtermesztés, 25-30 hib­ridet szaporítunk. Céltermelést is végzünk külföldi cégeknek. Új vál­lalkozásunk — az IKR-rel közösen — az oroszországi Szamarában tör­ténő vetőmag-termeltetés. A keleti piacokra is rendszeresen exportá­lunk, az igény magas termékeinkre, csak a partnerek fizetőképessége gyenge. Még két újdonságról számolhatok be. Az egyik, hogy az idén már ma­gángazdálkodókkal is kötöttünk ter­meltetési megállapodást, nemcsak üzemekkel. A kisebb volumenben termesztett fajtákat (5-10 hektár) egyéni gazdálkodók, társas vállalko­zások gondozzák. Másik újdonságunk a 00-ás, vagy­is erukasavmentes repcevetőmag előállítása, melyet a növényolajipar választékbővítése céljából vettünk • Csizmadia Józsefné dr. kutatás­vezető a terméskütödést vizsgálja a mintakertben, ahol több mint négyszáz fajtát tesztelnek. termesztésbe, egyelőre kisebb meny­­nyiségben. Az elmondottakon kívül 95 part­nergazdaság 18 ezer hektárnyi olaj­ipari napraforgó-területeit koordi­náljuk. A növényolajipar kamatmen­tesen a termelő rendelkezésére bo­csátja a vetőmagot, növényvédő szert, • tulajdonképpen előfinanszí­rozza a termelést. Mi biztosítjuk a jó minőségű hibrideket, és a tenyészidő alatt szaktanácsadással állunk part­nereink rendelkezésére. P. E. CIKKÜNK NYOMÁN Becsapják a parasztságot A napokban olvastam dr. Horváth László országgyűlési képviselő úr beszámolóját. „Szétverik-e a téesze­­ket?” c. írást. Érint a dolog bennünket is, hiszen a férjem 21 évig dolgozott az itteni termelőszövetkezetben. Huszonegy év után, különböző nézeteltérés miatt elbocsájtották, kirúgták. A vagyona bent maradt a téeszben. Tehát rövi­den: a munkájára nem tart a téesz igényt, a vagyonára igen!? Nekem nincs kifogásom a terme­lőszövetkezetek ellen, működjenek, gyarapodjanak. Legyen búza, legyen kenyér. Legyen munka, és minél ke­vesebb legyen a munkanélküliség az országunkban. Alkossanak olyan törvényt, ami továbbra is a szövetke­zeteket támogassa, életképessé te­gye. De gondoljanak a kívülállókra, és a nyugdíjasokra. A törvény módosítása előtt, már akik „közel voltak a tűzhöz”, kihoz­ták a vagyonukat, ahhoz hozzájutot­tak. Kisemmizték azokat az embere­ket, romboltak, szinte meglopták, akik évtizedeken keresztül dolgoz­tak, gyarapították a tsz-vagyonkát. Ehhez nem kellett toronyész, hogy idáig eljussanak. Most pedig még mindig azok ellen küzdenek, akik alulmaradtak. A parasztok. Mert mi­ből akarják továbbra is fönntartani a szövetkezeteket, azoknak az embe­reknek az erejéből, akit, akiket be­csaptak, megfosztottak, meg külön­böző hitelekből, kölcsönökből? Nekünk szembe kell nézni azzal, hogy szemünk előtt becsapják a dol­gozó parasztságot, az országot. Vé­gül is csődbe mennek, hiszen akik egyszer már kényelmesen hozzáju­tottak a vagyonukhoz, miért ne hasz­nálnák föl a helyzetet másodszor is, sőt, ahányszor alkalom nyílik rá. Azt szeretném, ha olyan határozatot hozna a képviselő-testület. Legyen törvény arra is, hogy egyénileg saját maga, akár önszántá­ból is, minden állampolgár megte­remtse a maga egzisztenciáját abból a vagyonrészből, ami megilleti. Le­gyen a vagyonjegynek értéke, és jogi garanciája, fedezete. Mi nagycsaládosok vagyunk, négy gyermeket nevelünk, és hadd ne rész­letezzem anyagi helyzetünk. Amely részben a termelőszövetkezet helyzet elé állítása, hátrányosságokat oko­zott. Ezért is szeretném, ha a Parlament olyan határozatot hozna, amely a ha­sonló helyzetben lévő polgárok se­gítségére lenne, és nem pedig az el­nyomására. Ágostonné Bogdán Erzsébet Dunaegyháza Munkáltatói jog intézményeknek A tiszakécskei speciális iskola és a zeneiskola vezetői kérték az önkor­mányzatot, hogy az intézményveze­tőket munkáltatói joggal ruházzák fel. A képviselő-testület elfogadta a kérelmet, és kiegészítette azzal, hogy e két intézményen kívül az idősek szociális otthona, a városi könyvtár, a bölcsőde, az egészségügyi központ, valamint a városgondnokság is kapja meg ezt a jogot. ✓ Építik a kalocsai gázvezetéket Ma elkezdik és október 15-éig be is fejezik a kalocsai városi gázháló­zat teljes kiépítését. A munkálatok a fogadóállomásoknál, a Vasút és a Miskei útnál kezdődnek, majd a pár­huzamos tervezésnek megfelelően a Kossuth, a Széchenyi és a Szent Ist­ván úton folytatódnak. Ezt követően a város egész területére, minden ut­cába bevezetik a gázt. Az építkezés idejére jelentős forgalomkorlátozá­sokat léptetnek életbe. A lakossági hozzájárulást a polgármesteri hiva­talban átvett csekken lehet befizetni. Bálázott rongy és tanya égett Soltvadkerten, a Tázlári úton va­sárnap meggyulladt és erősen égett 500 köbméter bálázott rongy egy fó­liasátorban. A tüzet az elektromos vezeték leszakadása okozta, a kár megközelíti a félmillió forintot. A tűzoltásban a kecskeméti, a kiskő­rösi, a kiskunhalasi, a kalocsai tűzol­tók, és a honvédség is részt yett, A lángokat csak többórás küzdelem után lehetett megfékezni, egyenként szét kellett ugyanis szedni minden bálát. Személyi sérülés nem történt. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka ismét riasztották a tűzoltókat, egy bácsalmási tanya és három mellék­­épülete égett. Az oltás reggel fél hét­kor fejeződött be, a munkában részt vettek a bajai, a szekszárdi, a kecs­keméti tűzoltók és a jánoshalmi, va­lamint a bácsalmási önkéntes tűzol­tók is. A tűz okát egyelőre még vizs­gálják, nem zárható ki a gyújtogatás sem. A kár értéke meghaladja a 300 ezer forintot. A Cirókások Kapolcson Tavaly nyáron a kecskeméti Mas­karás Báb- és Színjátszó Társulat, az idén nyáron a kecskeméti Ciróka Bábszínház mutatkozott be a napok­ban befejeződött kapolcsi művészeti napokon.. A cirókások az évad utolsó darabját, A helység kalapácsát mutat­ták be a művészeti napokon részt vevő, Magyarország minden részé­ből érkezett több ezer nézőnek. A si­keres fellépést újabb meghívás kö­vette, jövő nyáron ismét ott lesznek a kecskeméti Ciróka Bábszínház mű­vészei Kapolcson. Enyhe földrengés Békésben A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma utó­lag, hétfőn tájékoztatta az MTI-t, hogy vasárnap kisebb földrengés rázta meg a Békés megyei Medgyes­­egyháza térségét. Az obszervató­rium műszerei szerint a rengés mé­rete a Richter-féle magnitudóskálán mérve 1,8 volt. A rengést néhányan éreztek Medgyesegyházán. Károkról nem érkezett jelentés. A térségben 1990. március 8-án volt a legutóbbi jelentősebb földrengés, ennek köz­pontja Békés városa alatt, mérete 2,4, intenzitása IV-V. volt. Autófosztogatók Kecskeméten a Kápolna utcából egy német polgár 1,5 milliót érő Au­­diját vitték el, ami nem is lett meg. Ugyancsak Kecskeméten, a Kaszap utcában parkoló autóból iratokat, táskát és készpénzt vittek el. A gumit átvágták és az üveget kiemelve fér­tek hozzá a zsákmányhoz. A két fia­talkorú tolvajt elfogták. Több bűn­­cselekményt beismertek, két társukat még keresik a rendőrök.

Next

/
Thumbnails
Contents