Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
AUTÓSMAGAZIN 7 1993. július 26., hétfő • A képen látható kétüléses Moserati az olasz fiatalok kedvence. Az egyszerű, mégis mutatós kiskocsit a modenai sportautógyár készíti nyolc változatban. A képen szereplő modellt két literes, 224 kilowattos erőforrással szerelték fel. A tervek szerint hamarosan elkészítik 165- és 205 kilowattos katalizátoros, turbó motoros változatát is. Moserati a fiatalok kedvence r------------------Időmérős autóstérkép Hasznos találmánnyal örvendeztette meg a sietős autósokat egy lyoni kereskedelmi képviselő: olyan autóstérképet készített Franciaországról, amely az egyes útvonalak hosszán kívül a megtételükhöz szükséges időt is feltünteti. Az 54 éves Yves Bechetoille, aki belefáradt abba, hogy örökösen elkésik üzleti tárgyalásairól, mert a hoszszabb utat választja, két kollégájával együtt öt évig rótta Franciaország útjait órával a kezében. A „Franciaország negyedóránként” elnevezésű térképén az ország valamennyi főútvonalát felosztja „negyedórás” szakaszokra (a megengedett legnagyobb sebesség figyelembevételével). A főközlekedési utakon ezeket a szakaszokat zölddel és sárgával jelölte, az autópályákon pedig pirossal és sárgával. Mazdából hárommillió! Nemrég ünnepelte a Mazda a 3 milliomodik gépkocsit, amely a Hirosimától 130 km-re nyugatra fekvő Hofu gyár kapuit elhagyta. Ezt a mérföldkövet egy 2,5 literes MX-6-os tette le. A lengéscsillapítókról A kerék, és az ezen gördülő járművek több ezer évvel ezelőtt is használatosak voltak. Viszont ismerve az akkori útviszonyokat feltételezhető, hogy sebességükkel fordítottan arányosan, azaz kegyetlenül rázhattak. Bizonyára ez magyarázza, hogy szinte megjelenésükkel egy időben az embert máris a lengéscsilapítás gondolata is foglalkoztatni kezdte. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már két és fél ezer évvel ezelőtt a trák mesterek fémrugókkal látták el harci szekereiket, amelyet aztán a középkori hintóépítő műhelyekben laprugókkal váltottak fel. Közel száztíz éve, 1885-ben felfedezték a légrugózás elvét, majd alig három évvel később Joseph Cournileau szabadalmaztatta az első hidraulikus lengéscsilapítót. A ma is használatos, úgynevezett teleszkópos, dugattyús szerkezetű lengéscsillapító megjelenése 1933-ra tehető. Működése egyszerű. A mozgó dugattyú előtt és mögött különleges — szaknyelven: hidraulikus — olaj található, amely a dugattyú elmozdulásakor, az úgynevezett fojtófúratokon át mögéje kerül, fékezve annak gyors visszacsapódását. A korszerű és gyors járművek számára biztonságtechnikailag ma már szinte nélkülözhetetlen a lengéscsillapító. Viszont a legdrágább gépkocsik esetében is csak akkor működik megbízhatóan, ha kifogástalan állapotban van. Akárcsak a legtöbb járműalkatrész, a lengéscsillapító is kopik. Évi átlagos 10 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett akár 100 millió mozdulatot végez, és olyan agresszív környezeti feltételek mellett kell kifogástalanul működnie, mint a por, nedvesség és a különböző korróziós hatások. A lengéscsillapítók elhasználódása mindezek ellenére elég lassú, olyannyira, hogy a rosszabb menetviselkedést szinte egyáltalán nem lehet észrevenni. Tekintettel azonban jelentős biztonságtechnikai szerepére, célszerű 20-25 ezer kilométerenként ellenőriztetni és szükség esetén kicserélni, mert a meghibásodott lengéscsillapító komolyan befolyásolja a kanyarstabilitást, a fékezést, az egyenes menetet oldalszéllel, ugyanakkor súlyos és maradandó károsodásokat okoz a futóműben és a gumiköpenyekben. Sz.A. Újrafelhasználás: a jövő autója A jelszó: újrafelhasználás. Az'első autók gyártását, amelyek életük vége felé újra felhasználhatók, és nem marad utánuk hulladék, a tervek szerint 1997-ben kezdik meg Franciaországban. A „környezetbarát autók” tervét a francia környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal februárban terjesztette német kollégája, Klaus Töpfer felé. A francia autótervezőkkel, a Renault-val és a Peugeot S. A-val környezetvédelmi egyezményeket írtak alá. A francia miniszter elképzelései szerint a jövő autói 95 százalékban újrafelhasznált anyagokból készülnek majd. A hulladék egyik autómárkánál sem haladhatja meg az 50 kilogrammot. A Renault és a Peugeot cég állítólag készen áll arra, hogy végrehajtsa a kormány terveit. Az elképzelések kétségtelenül vonzóak, s reméljük, mihamarább valóra válnak. Addig azonban világszerte tovább gyarapodnak a roncshegyek. Változik a divat • A látvány hátborzongató. Szerencsére, ezúttal nem történt büncselekmeny. Az Audi 100-as csomagtartójából kilógó kéz ugyanis nem igazi, csak díszlet. Lgy ideig a hátsó ablakban bólogató játékkutya, aztán a csipkés függöny, majd a sok-sok stoplámpa volt a módi bizonyos hazai autoskörökben. Most úgy tűnik, nem csak a mozivásznon, négy keréken is a horror a menő... Akik családi méretekben gondolkodnak Nehéz az egyes autókat kategóriákba szorítani, mégis vannak bizonyos elfogadott szokások. Ezek szerint a középkategóriába az 1,4—1,8 liter lökettérfogatú, hagyományos „lépcsős hátú” kocsikat sorolják. Legjellemzőbb képviselőik az Opel Astra, a Ford Orion, a Renault 19, a Mazda 323 és a VW Vento. (Az öszszeállítás kissé önkényes, hiszen vannak még más közepes kategóriájú autók is.) A kocsiosztály mérhető, számszerűsíthető jellemzői között majdnem teljes az azonosság. A végsebességük általában 163 és 171 kilométer/ óra között van, de egyes értékek kiugróan eltérnek. Ilyen például a gyorsulás. Álló helyzetből 100 kilométer /órára a Mazda gyorsul- fel a legelőbb (12,3 másodperc alatt). A Ford a leglustább, 15,5 másodpercre van szüksége. Az autók rugalmassága azt jelenti, hogy a kocsi 60 kilométer/óráról 100 kilométer/órára mennyi idő alatt gyorsul fel. Ez a mutató a Mazdánál a legjobb, de például már a fogyasztás az Opelnél a legkisebb, a Reanult-nál és a VW-nél a legnagyobb. (Bár például 90 kilométer /óra melletti sebességnél a Renault és az Opel egyaránt 5,2 litert fogyaszt, 120 kilométer/óránál a Renult fogyasztása az alacsonyabb). A menetzaj ugyancsak az Opelnél a legkedvezőbb, a Mazdánál a legroszszabb. A nem mérhető, szubjektív tényezők is közrejátszanak egy-egy autó értékelésénél. A fülre is hangos motor, a gyengébb útfekvés, a rossz kanyarstabilitás, a menetteljesítmény, a belső tér tágasságérzete, az ülés kényelme, a kezelőszervek elhelyezése, a kárpit kidolgozásásnk minősége és az ár az, ami kinek-kinek ízlése szerint befolyásolja egy-egy típus megítélését. Mindenesetre a vevők legtöbb igényét az Opel Astra elégíti ki, de nem sokkal marad le a VW és a Mazda 323 sem a sorban. (márkus) • A közép kategóriájú kocsik között hamar népszerűvé vált az Opel Astra. Eltűnik a 92-es A tervek szerint az év végére — először csak a nagy nemzetközi forgalmú autópályák benzintöltő állomásainál — megszűnik a nagyon nagy mennyiségben fogyó 92 oktános ólmozott benzin kiszolgálása, s az azt felváltó kútoszlopoknál 91-es (esetenként 91 + 1-esnek nevezett) ólmozatlan, „zöld” benzint szolgálnak majd ki. Az ólmozatlan „zöld” benzinek is tartalmaznák némi, a természetből felvett ólmot, ezért nem nevezhetők ólomtalannak, hanem csak (mesterségesen) nem ólmozottnak, azaz ólmozatlannak. Fel kell hát készülni arra, hogy a jövőben csak ólmozatlan, 91-es, 95-ös és majd 98-as benzint tankolhatnak az autósok. A kétütemű Trabantok, Wartburgok és Barkasok tulajdonosai a 91-es ólmozatlanhoz adott olajú keveréket tankolhatnak minden gond nélkül. Csakúgy, mint a kétütemű motorosok, akik a különféle keverési arányok miatt célszerűen maguk keverik az olajat a benzinhez. Azt ma már minden autós tudja, hogy katalizátoros kocsikba csak ólmozatlan, 91-es, 95-ös vagy 98-as oktánszámú üzemanyag tölthető. A „szocialista” négyüteműek (Lada, régi Skoda, Dacia, Polski) közül a Ladák és a régi Skodák minden további nélkül üzemeltethetők ólmozatlan benzinnel. A Daciák viszont nem, ahogy a Favoritok és a Polskik sem mind. Az ólom ugyanis nemcsak a benzin kopogását csökkenti, de bizonyos mértékig a szeleprendszert is „keni”, megakadályozza annak kopását, berágódását. Ez a hatás azonban függ a motor konstrukciójától is. Akinek kételyei vannak a tankolható benzint illetőleg, márkaszervizben — és ne a kútnál — érdeklődjön. Az ólmot csak kismértékben igénylő kocsik esetében (régebbi Ladák, Skodák) a biztonság okáért minden negyedik teletankolásnál próbáljanak 92-es ólmozottat tankolni, így a „kenéshez” elegendő ólmot kap a szeleprendszer. A kisebb, mellékúti kutaknál ugyanis még jó ideig kaphatnak majd 92-es ólmozottat. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy kannából tankolásnál — például, ha az országúton fogyott ki az üzemanyag, és egy jószívű autóstársunk kisegít a tartalék marmonkannájából — tisztázzuk, hogy milyen az áttöltött benzin. Ez elsősorban a katalizátoros kocsik tulajdonosai számára fontos, nehogy a kapott benzin ólmozott lévén, tönkretegye a katalizátort. Különösen áll ez a katalizátoros Wartburgokra és Trabantokra. Az oldalt összeállította: Gaál Béla Bosszantó parkolás A minap Kecskeméten, szokásomtól eltérően, a Kölcsey utcán keresztül próbáltam autóval átjutni a Dobó körútra. Jó ideig tényleg csak próbáltam, mert percekre megbénult a forgalom. Pilótatársaim, velem együtt, nehezen viselték a kényszerű várakozást a délelőtti kánikulában. Többen mérgesen törülgették gyöngyöző homlokukat, mások kiszálltak, hogy megnézzék, miért áll a sor. A látvány meglepő, és egyben bosszantó volt: a Május 1. tér és a Kölcsey utca sarkán, a megállni tilos tábla tövében ferdén beállva elzárta az úttestet a CKY—169-es forgalmi rendszámú Wartburg-kombi. Sofőr benne sehol, s a kocsik csak váltakozó irányból, nagy nehezen, a járdára felhajtva tudtak elvergődni. A gázosok javítási munkái miatt manapság nem könnyű autózni a megyeszékhely központjában. Az „ásatások” okozta fennakadásokat elkerülendő mostanában sok sofőr néhány, korábban kevésbé forgalmas utcácska felé veszi az irányt. A június 24-ei példa azt mutatja, elég egy meggondolatlan pilóta, és az előrelátás is megbosszulhatja magát. • A képen jól látható, hogy a Wartburgban nem ül senki. Mellette a Maruti csak a járdára felhajtva tud továbbmenni.(Foto:Gaál Béla) VEZET A VW ÉS A MERCEDES Trabantot nem csempésznek Tavaly októbertől a határőrség másfél száz nagyértékű lopott személygépkocsi átcsempészését akadályozta meg a határátkelőkön. A múlt évben életbe lépett szigorító intézkedések után december végéig az útlevélkezelők tízszer annyi gyanús jármű kivitelét gátolták meg, mint az év első tíz hónapjában, amikor mindössze három autót foglaltak le. A határállomásokon jelenleg országosan hat-nyolc eltulajdonított gépkocsit, mikrobuszt vonnak ki hetente a forgalomból. A túlnyomórészt Nyugat-Európából lopott járműveket rendszerint Csehországon, Szlovákián keresztül hozzák át. Szállításukra leggyakrabban cseh, szlovák, bolgár munkanélküliek, jugoszláv vendégmunkások, ukrán, arab. török „turisták” vállalkoznak — ötszáz, ezer márkáért. A lopott személygépkocsikat többnyire Kis-Jugoszláviába vinnék, hiszen a kereskedelmi embargó miatt a jugoszláv kereskedők által törvényesen megvásárolt járműveket sem lehet legálisan hazajuttatni. Részkénéi a minap egy pazar kinézetű BMW ajtaján levő kisebb horpadások és a csomagtartó zárja körüli apró karcolások szúrtak szemet az útlevélkezelőknek. Kiderült, hogy az autót feltörték, ellopták és a cseh pilóta hamis forgalmi engedéllyel akarta kivinni az egyébként német eredetű járművet. Nem sokkal később szintén ezen az átkelőn ért véget a kalandos utazása annak a Rotterdamból lopott és Belgiumon, Francia-, és Olaszország érintésével Szlovénián keresztül áthozott Volkswagen mikrobusznak is. A lefoglalt mikrobusz után hasonló módon akartak átcsempészni még kettőt. Mindhárom pilóta ugyanannak a sorozatszámú forgalminak a fénymásolt példányát használta. A röszkein kívül a tompái határátkelő is közkedvelt belépőhelye az autócsempészeknek. Ezen a két átkelőn csípték el a határőrök által lefoglalt autók felét. Tompán az ellenőrzéskor semmi gyanús nem látszott se kívül, se belül azon a metálkék turbódízel Mercedesen, amelynek még a forgalmi engedélye is valósnak látszott. Csak a tüzetesebb vizsgálat derítette ki, hogy az okmányt vegyi anyaggal tisztára mosták az ismételt kitöltés előtt. Záhonynál szintén elég sok lopott kocsival próbálkoznak. Ma már 100 millió forint a becsült összértéke az ott lefoglalt járműveknek. Előfordult, hogy néhány nap leforgása alatt egy Ford Escort, egy Volkswagen Pasat, valamint három BMW fejezte be itt a lopást követő utazást. Együttes értékük a tízmillió forintot is meghaladja. A határőrök szerint a „legkapósabb” márka a Volkswagen, a Mercedes, majd az Audi, a BMW és a Ford következik a lopott autók népszerűségi sorában. Trabantot mind ez ideig egyet sem foglaltak le. • A Trabant mostanában nem kelendő, holott a kép tanúsága szerint sokoldalúan hasznosítható.
