Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 A BAJAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG ELSŐ FÉLÉVI MÉRLEGE Nőtt a bűnesetek felderítési aránya • A bajai Gepárd kommandó, gyakorlat közben. Tölgyesi Lajos alezredes, Baja rendőrkapitánya a szokásos heti saj­tótájékoztatón ismertette a kapitány­ság első félévi eredményeit. Elmondása szerint a kapitányság létszáma jelen pillanatban fel van töltVe, de jelentkezőket továbbra is várnak, hiszen bármikor történhet változás az állományban. Azonban július elseje óta már csak érettségi­zett vagy felsőfokú végzettségű fiú­kat várnak. A mostaniak közül idén 7-en végezték el a rendőrtiszti főis­kolát, ezzel is javítva a képzett szak­emberek arányát. Történtek vezető­­váltások is, új bűnügyi alosztályve­zető van, Gyurosovits József száza­dos személyében, aki Szabó József őrnagyot váltotta fel, a közlekedési alosztály élére pedig Katona Boldi­zsár hadnagy került, a nyugdíjba vo­nuló Fercsák Márton alezredes után. A személyi változások mellett az épület is korszerűsödött, bővült né­hány irodával, és most már ide is be­tört a technika, mivel 10 számítógé­pes munkaállomással rendelkeznek. Az első félév során a közvélemény részéről a munkát elmarasztaló beje­lentés, felháborodott hangvételű le­vél nem érkezett. Éjszaka szórakozni vágyók vagy munkából hazatérők ré­széről különösebb atrocitásokról nem érkezett bejelentés, mindamel­lett bizonyos emelkedést éreznek az erőszakos, garázda jellegű bűncse­lekmények terén. Idén néggyel nőtt ezek száma. Örömteli hír a körzethez tartozó, közel 100 ezer polgárnak, hogy ’91 első félévéhez képest 40 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselek­mények száma. Köszönhető annak is, hogy most már sokkal több éjsza­kai szolgálat, hét végi és ünnepi mű­szak van, és annak is, hogy egyre több elkövető került rendőrkézre. Ebben nagy szerepet játszott a lakos­ság segítsége is, hiszen nélkülük nincs igazi felderítő munka. A két évvel ezelőttiekhez képest (amikor is a rendőrségen belül is megtörtént a rendszer- és vezetőváltás) a vagyon elleni bűncselekmények körében 12 százalékos csökkenés tapasztalható. Amíg ’91-ben 1105 ilyen eset tör­tént, idén már csak 638. A betörések, lopások száma ez idő alatt a felénél is valamivel kevesebbre csökkent (432- ről 208-ra). Az ismeretlen tettes felderítési mutató viszont közel duplája a két évvel korábbinak. (22,7 százalékról 43,3 százalékra javult), ám ezzel is a megye 6 kapitányságából az utolsó helyet foglalják el. A közlekedési és közbiztonsági ál­lomány munkája is jó, annak elle­nére, hogy tavaly közel 50 új rendőr került ide, de azért a közállapotokat sikerült megfelelő szinten biztosí­tani. A közlekedési helyzetben is van pozitívum, bár az ittas vezetés még mindig előkelő helyet foglal el. Sze­rencsére jelentősen csökkent a bal­esetek száma is. A kiszabható bünte­tések mértéke viszont jelentősen nőtt, s egyre szigorúbbak a vezetői engedélyek visszavonásának követ­kezményei. A közbiztonság terén a Gepárd kommandó olyan felszámoló és terrorelhárító jellegű rendőri egy­ség, mely függetlenített, de közterü­leten közbiztonsági szolgálatot is el­látnak. Az igazgatásrendészetben is tör­téntek változások, és nőtt a feljelen­tések száma, ami megnehezíti a munkájukat. Ezért javasolják az ál­lampolgároknak, hogyha kicsit is ér­zik, hogy a közlekedés terén elma­rasztalhatok valamiért, akkor a hely­színen rendezzék le a dolgokat, ne kelljen ezzel plusz terhet róni a dol­gozókra. Nagybaracskán létrehoztak egy rendőrállomás jellegű helyet a polgármesteri hivatalnál, és nagy va­lószínűséggel idén rendőrőrssé fej­lesztik, így a heti ügyfélfogadás is kibővülhet. Zalavári László Vidéki rádiósok találkozója Balassagyarmat adott otthont a vi­déki rádiósok négynapos találkozó­jának, a Vidra ’93-nak, melynek zá­rásaként megalakították érdekvé­delmi szervezetüket, a Vidéki Rádió­sok Kamaráját. Egyelőre a Magyar Rádió körzeti műsorain kívül nemigen hallhattunk vidéki hangokat az éterből. A téma iránt közelebbről érdeklődők azt is tudják, hogy a megszólalás legfőbb akadálya a frekvenciák zárolása, az úgynevezett frekvenciamoratórium volt. Április 27-én elfogadta a par­lament a frekvenciagazdálkodási törvényt, kihirdetése július 31. után várható. Ekkor kell ugyanis a kor­mánynak elkészítenie a frekvenciák kiosztását szabályozó rendeletet. A jelenleg hatályos sajtótörvény egyébként már négy éve lehetővé te­szi — az újsághoz hasonlóan — he­lyi stúdiók létesítését, ám a frekfven­­ciastop miatt eddig csak kábelen jut­tathatták el műsoraikat a hallgatók­hoz, nézőkhöz. (A Kecskeméti Tele­vízió jelenleg is csak kísérleti jelleg­gel sugározhat.) A törvény adta lehe­tőséggel élve eddig mintegy hatszáz érdeklődő jelezte rádió- és tévéalapí­tási szándékát a különböző hivata­loknál. Egy listába bepillantva me­gyénkből Kecskemét, Baja, Kun­­szentmiklós, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Jász­­szentlászló nevét láttam. A stúdiók engedélyezése a Műve­lődésügyi Minisztérium stúdió önálló osztályának hatáskörébe tar­tozik. Papp Páltól, az osztály munka­társától megtudtuk, hogy várhatóan augusztusban jelenik meg a sajtóban a frekvencialehetőségeket tartalmazó felhívás. Erre jelentkezhetnek azok, akik a kijelölt helyeken kívánnak rá­diót, televíziót létesíteni. Parragh Gábortól, a Frekvenciagazdálkodási Intézet munkatársától megtudtuk, eddig kétszáz frekvencialehetőséget vizsgáltak meg, listájukat átadták a Művelődésügyi Minisztériumnak. Az első körben — melyben várha­tóan a 30 ezernél nagyobb lélek­számú városok indulhatnak sikerrel — 104 frekvencia kerül kiosztásra. Arra a kérdésemre, hogy van-e a ki­adható frekvenciák számát illetően valami felső határ, azt a választ kap­tam, hogy műszakilag nincs, de nemzetközi egyezmények korlátoz­hatják azt. Felemás helyzetet teremt az a tény, hogy jelenleg csak helyi ható­körrel — egy település, egy rádió, tv alapon — létesíthetők stúdiók. Az új médiatörvény másként fog erről ren­delkezni, ám a közismert késlekedés miatt nem tudható, hogy mikor. A találkozón rendezett kiállításon több cég adott ízelítőt stúdió- és adó­­berendezéseiből. A kínálat rendkívül gazdag volt. A legmodernebb számí­tógép-alapú digitális technikával akár egy íróasztalon kialakítható egy minden igényt kielégítő rádióstúdió, de az adóberendezések sem foglal­nak el egy közepes koffernél na­gyobb helyet. Tetézi Lajos Gaz veri fel a szőlőt ^ f ülopjnkab hatarában gaz veri fel a pár éve telepített szőlőt. Milliókat költöttek akkor itt, amiből mára csak a foghíjas sorok és a derékmagas­ság erő gyom maradt. 1 alán, ha felkínálják, akadt volna néhány gazda, aki a termés fejében ebben az évben is megműveli ezt a területet... Törpevízmü Bugacon Az égető vízhiány nem csak a nyári hőségben jelentett gondot Bu­­gac-Alsómonostor lakóinak. Ez a probléma azonban várhatóan hama­rosan megoldódik. Az önkormányzat ugyanis tizenkétmilliós beruházásai törpevízművet épít a faluban. Ennek munkálatai a végéhez közelednek. Mint Endre Imre polgármestertől megtudtuk, az összeg felét pályáza­ton nyerték el, a másik fele pedig a község költségvetését terheli. Miután a tisztiorvosi szolgálat ellenőrzi a 191 méter mélységből érkező víz minőségét, megkezdődhet az egy hónapos próbaüzem. Ha minden a tervek szerint történik, úgy ötven család kapcsolódhat be a vezetékes vízellátásba. Ez 18 ezer forintba ke­rül portánként, de a pénz részletek­ben is befizethető. Könnyebb, de ta­lán drágább is lesz így az élet Alsó­­monostorán. Mert bár az itt lakók már nagyon várják a vezetékes vizet, sokan már előre félnek a vízszámlá­tól... (kovács) A közrendről Gátéron A bűncselekmények száma a ko­rábbi évekhez viszonyítva csökkent, a kárérték azonban növekedett — hangzott el Hekkel József körzeti megbízott tájékoztatójában a gátéri önkormányzat legutóbbi ülésén. Ugyanis míg tavaly négy eset vált ismertté, addig ebben az évben már kilenc alkalommal indítottak bűn­ügyben nyomozást. Kilencszer vagyon elleni ügyben kellett eljárni, s egy garázdaság és egy okirattal való visszaélés történt, tartás elmulasztása pedig két alka­lommal fordult elő. A megelőzésre és felderítésre bevezetett rendőri in­tézkedések azonban csak részben hozták meg a kívánt eredményt. Ugyanis az 1992-ben elkövetett négy esetből egy alkalommal sem sikerült felderíteni az elkövetőt. Az idei eredmények már jobbak: két személy felelősségre vonása történt meg. De valószínűleg a művelődési ház és a plébánia fosztogatói is ismertek, vi­szont ellenük egy máshol folyik az eljárás. Tavaly a község területén tizenkét közlekedési baleset történt, melyből három könnyű sérüléssel végződött. Ebben az évben pedig mindössze két, sérülés nélküli baleset következett be. Ez a javulás köszönhető többek közt annak is, hogy lényegesen több közúti ellenőrzést tartottak a község környékén. Legtöbb baj az átutazó autósokkal volt. Az ittas vezetések száma nem emelkedett Gátéron. Miért zárnak be a Szigma-boltok? Kilenc szakmában, kilencvenhat üzletet működtetett egykor a megye nagy városainak frekventált helyein a Szigma Kereskedelmi Rt. Majd jól bevált háztartási, vas-, műszaki, pa­pír-, bútor-, üveg-, és játékboltok szűntek meg, elköltöztek, új üzletek nyíltak a megszokottak helyén. Bense Zoltán vezérigazgatót arra kértük, adjon tájékoztatást a cég je­lenlegi helyzetéről, a változásokról. — A híresztelések szerint csőd fe­nyegeti a céget. Valóban ez a helyzet a Szigmával? — Nem hiszem, hogy csődhelyzet­ről beszélhetünk, amikor egy keres­kedelmi vállalatnak több száz milliós befektetett pénzeszközei vannak, s hitel nélkül gazdálkodik.- Miért zártak be üzleteket?- így a felvetés pontatlan. A vevő szempontjait tekintve első, hogy azt az árut, amelyet korábban a boltja­inkban megkapott, megkapja-e most? A válaszom: igen. Az üzlete­ink többségénél igaz ugyan, hogy átmeneti zárva tartás következett be. De csak azért, mert a boltok új üze­melési formában, kft.-ként, bt.-ként, vállalkozóként nyitottak újra, több­nyire ugyanabban a profilban. Sőt, például Kecskeméten több boltunk­nál inkább még profilbővülés történt. — Hány dolgozót küldtek el a részvénytársaságtól?- Ténylegesen csak a 120 fős központi létszám leépítése történt meg — vállalkozásban működő bol­tokhoz nincs szükség központi ad­minisztrációra. A hálózatban pedig a dolgozók többsége — bár a Szigmá­­tól kilépett —, lehetőséget kapott az üzletben továbbdolgozni mint vállal­kozó, sőt, akár mint tulajdonos. Egyébként az osztrák partner belé­pése nélkül is a cégnek racionalizál­nia kellett volna tevékenységét. Ez gazdaságtalan üzletágak megszünte­tését, létszámleépítést jelent. Az osztrák tulajdonos 51 százalékos je­lenléte ezt a folyamatot felgyorsí­totta. Olyan stratégiai terv részese lett a cég, amely évtizedekre készült, s egész Dél-Magyarország ellátását tűzte ki célul — osztrák színvonalú üzletlánccal. Új élelmiszer-, disz­kont-, háztartási és festékszaküzletek nyílnak majd folyamatosan Bács— Kiskun nagyvárosaiban. A fejlesz­tési tervek eldöntött koncepciót je­lentenek, s már az idén 15-20 új színvonalas üzlet megnyitását ered­ményezi. b. n. k. GYORS- ÉS GÉPÍRÓ-VILÁGBAJNOKSÁG Alpári lányé az ezüstérem • Bartha Judit Július 12-én rendezték meg Isz­tambulban az INTERSTENO kong­resszus keretében a gyors- és gép­író-világbajnokságot, amelyen egy tiszaalpári lány, Bartha Judit is részt vett. Judit a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola har­madéves magyar, gyors- és gépírás szakos hallgatója. Az idei országos bajnokságon elért harmadik helye­zése tette lehetővé a törökországi vi­lágversenyre való bejutását. A gyorsírók ifjúsági B kategóriájában (gyakorlók) indult, és 18 ország ver­senyzői közül a második lett. Az első helyezésért járó serleg és érem is magyar kézbe került: Sáfrány Kinga, a Janus Pannonius Tudományegye­tem hallgatója nyerte el. — Judit, milyen előképzettségre volt szükség ahhoz, hogy eljuthasson erre a versenyre? — Középiskolai tanulmányaimat a kiskunfélegyházi Varga Jenő Köz­­gazdasági Szakközépiskolában vé­geztem, igazgatás—ügyvitel szakon. Már azokban az években is több szakmai tanulmányi versenyen jó eredménnyel szerepeltem. A főisko­lán pedig alkalmam volt még jobban elmélyíteni és bővíteni tudásomat, így sikerült az idei országos bajnok­ságon harmadik helyezést elérnem, s ezzel esélyt kapni az isztambuli vi­lágversenyen való részvételre, amelyre kedves tanárnőm, Tóth Ist­vánná Anikó néni segített felké­szülni. A kiutazás és az ott-tartózko­­dás költségeit teljes egészében Ti­­szaalpár Önkormányzata fizette. — Hogyan zajlik egy gyorsíró-vi­lágverseny? — Először lediktálták a külön­böző kategóriák szövegeit. A diktá­­lás nyolc percig tartott. Percenként átlagosan 160—300 szótagot kellett leírnunk, majd három óra alatt szte­­nogramról (gyorsírási jelek) vissza­fordítani az eredetivel leginkább megegyező formába. A javítást ma­gyar bírák kezdték. Minden dolgoza­tot háromszor olvasták át és minősí­tették a hibákat, amit egy nemzetközi bizottság ellenőrzése után véglegesí­tettek. — Elégedett a nagyszerű ered­ménnyel? — Megpróbálok mindig azzal a teljesítménnyel megelégedni, amit az adott körülmények között sikerült el­érnem. Az igazság azonban az, hogy lényegesen kevesebb hibával dolgo­zom általában, mint amennyit ezen a versenyen vétettem. Remélem, lesz rá lehetőségem, hogy két év múlva, az amszterdami világbajnokságon ezt bizonyítsam. Tóth Katalin KÉPVISELŐI JAVASLAT KECSKEMÉTEN Terítéken a távfűtés Kecskeméten a református gimná­ziumhoz hasonlóan egyre többen kí­vánnak leválni az Ingatlankezelő és Távfűtő Kft. távhőrendszeréről. Képviselő-testületi döntés, hogy a kft. négy kisebb társasággá alakul, s így a távfűtés is önálló cég lesz. Kér­dés, sikerül-e ezt még az idei fűtési idény előtt végrehajtani, s ha igen, mennyivel enyhíti ez a borsos távhő­­díjat? Öveges László önkormányzati képviselő mindenesetre egy önálló indítványt nyújtott be a közgyűlés­nek, amit kiadtak vizsgálatra a pénz­ügyi ellenőrző bizottságnak. Kora ősszel kerül majd várhatóan a testü­let elé ismét. A képviselő indítványában leírja: a 11 ezer kecskeméti távfűtött lakás­ban élőknek aránytalanul többet kell a szolgáltatásért fizetni, mint az egyedi fűtésű házakban élőknek. Ál­láspontja szerint ösztönözni kell mind a fogyasztót, mind a szolgálta­tót a takarékosságra. A távhőellátási rendelet és a fizetendő díjak elsősor­ban a szolgáltató IKT Kft. érdekeit tükrözik. A szolgáltató tehát nincs ösztönözve sem a takarékosságra, sem ennek műszaki feltételeinek megteremtésében. Jelenleg a fogyasztói díj lcét rész­ből áll: a készenléti (rendelkezésre állási) és a hőenergiáért fizetett díj­ból. Utóbbiért, ahol van mérőóra, a valós fogyasztás szerint fizetnek. A készenléti díj viszont fix összeg. A képviselő szerint ez torz viszonyokat teremt. Hiszen az olyan mérőórás házakban, ahol a takarékosságnak köszönhetően a felére csökkent a hő­felhasználás, hihetetlen magasra szökik fel a készenléti díj aránya. Ahol nincs mérőróra, ott 50-50 szá­zalék a két díjtétel aránya. Míg a mért lakásokban 20-30 százalékot fi­zetnek a valóban elhasznált energiá­ért és 70-80 százalékot a készenlét­ért. Öveges képviselő úgy véli: így minél takarékosabb valaki, fajlago­san annál többet fizet. A szenátor azt indítványozza, hogy az átalánydíj összegét maxi­mum 40 százalékban korlátozzák, és ez az arány a mért lakásoknál sem lehet több. Vagyis az IKT Kft. itt se szedhessen több rendelkezésre állási díjat, mint a hőenergia díja. Mivel az európai gyakorlatban nem szokásos az átalánydíjas rendszer, a képviselő javasolja megvizsgálni annak esetle­ges eltörlését. Helyette a fogyasztók­kal együtt kidolgozott egységárat in­dítványozza. Öveges László érthetet­lennek találja, hogy a többlakásos házak lépcsőházában a 60 százalékos átalánydíj mellett 100 százalékos rendelkezésre állási díjat is kell fi­zetni a fűtésért. Különös, hogy a lép­csőházakban melegvíz rendelkezésre állási díj is felszámolható, bár itt nincs mosdó, mosogató, tusoló. In­dítványozza ezért ennek a tételnek az eltörlését és a lépcsőházi rendelke­zésre állási díj 60 százalékra csök­kentését. M. Gy. Tilalom a házon A katolikus egyház által vissza­igényelt Kecskemét, Arany János utca 6. számú épület tulajdoni lapjára a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium elidegenítési és terhelési ti­lalmat jegyez be, amihez hozzájárult Kecskemét képviselő-testülete. Az indoklás szerint a ház nincs eladásra kijelölve, így nem sérti a bérlők ér­dekeit. Az épület továbbra is önkor­mányzati tulajdonban maradt, az egyháznak való visszaadás később kerül a közgyűlés elé. Az elidegení­tési tilalom miatt viszont az itteni bérlők nem vehetik meg ingatlanjai­kat a lakástörvény szerinti kedvez­ményekkel. A Katona József utca 4. számú ingatlanra ugyancsak tilalmat jegyez be a minisztérium. Kecskeméti kongresszus A Magyar Természetgyógyászok Kamarája szervezésében augusztus 20—22-én Kecskeméten rendezik a nemzetközi természetgyógyá­szati-bioenergetikai kongresszust. A szervezőmunkák jól állnak — tudtuk meg a kamara főtitkárától, a kecske­méti illetőségű dr. Taraczközi István­tól. A három nap alatt mintegy ötven előadást tartanak az ismert termé­szetgyógyász szaktekintélyek, me­lyek nagy többsége egyébként orvos. Szó lesz — sok egyéb mellett — a szemészeti egészségvédő program­ról, az asztmáról és az allergiáról a bioenergia tükrében, a reiki egyete­mes küldetéséről, a barlangi mikro­klíma hasznosításáról a gyógyá­szatban stb. A nemzetközi kongresz­­szuson adják át a Pro Natura et Vita Díjat és a Természetgyógyászatért Díjat. Az elismerésre jelölték a kecs­keméti Cseh Károly drogériást is. Csak kérdezem Hogyan kell a gyerekeket ne­velni? Kit tudja? Ha túl tisztelet­tudónak, udvariasnak, szelídnek és becsületesnek neveli a szülő, akkor igencsak nehezen fog el­boldogulni abban a világban, amelyikben mindig az erősebb győz. Ha meg úgy irányítja, hogy tegyen kíméletlenül célratörő, és felejtse el a nyálas moralizálást, akkor meg olyan agresszivitást kell belepumpálni, amelyik a töb­biekét is fölözi. Ez se jó, hiszen ez se életbiztosítás, mert ha nem elég ügyes, még börtönben végzi a gyerek. Hogyan célszerű akkor gyer­meket nevelni? Tudvalevő, hogy a szülök kisistenként mindig a saját képükre próbálják formálni gyermekeiket, azzal a különbség­gel, hogy lehetőleg ők ne köves­sék el az életben azokat a hibákat, amelyekbe szüleik belebuktak. Csakhogy dőreség azt hinni az ilyen életstratégia megalkotásá­nál, hogy a szülő okosabb, mint a gyerek. Dehogy. Tegnap hallottam, amint egy család a vasárnapi fagyizás rituá­lis szertartásán vett részt. A tíz­éves kislány a következő peda­gógiai előadást vezette apjának elő, miután az valami vicceset mondott a kisöccsnek: — A gyerekkel csak jót szabad tanítani, mert különben milyen lesz felnőttkorában! — Milyen? — Olyan, mint te! — Miért, én milyen vagyok? — Hanyag, bolondos és ke­ményfejű. Na tessék. Most mondja meg valaki, hogy lehet gyereket ne­velni! Csak kérdezem. Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents