Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
1993. július 23., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 ERDŐ MELLETT JÓ LESZ LAKNI? Előtérben az alföldi fásítás Évi 15 ezer hektárral kellene növelni erdőterületeink nagyságát ahhoz, hogy az évezred végére megközelítsük a világviszonylatban kedvezőnek tekinthető 25 százalékos erdősítést. A tulajdonviszonyok átalakulása nyomán az erdőtelepítések jó része a jövőbeni magántulajdonosokra hárul, de ők saját erőből képtelenek megoldani ezt a feladatot. — Az erdőtelepítést 1992-ig száz százalékban támogatta a költségvetés: az állami vagy termelőszövetkezeti erdőkezelőknek 40-80 ezer forintot juttatott hektáronként attól függően, hogy hol, milyen fát kívánt ültetni — mondja Dauner Márton, az Erdészeti Hivatal elnöke. - Ez évtől pályázati rendszerben folytatódik a támogatás. Minden év őszéig kell eljuttatnia a földtulajdonosnak az erdőfelügyelőségre a pályázatát, amelyben pontosan feltünteti, hogy mekkora területen milyen fafajtáf szándékozik telepíteni. — Az állami hozzájárulás mértéke a következő: az ültetvény típusú erdőt — nyár, fűz, akác — 40 százalékban, a természetszerű erdőt 70 százalékban, a zöldövezeti, közjóléti célokat vagy éppen erózió elleni védelmet szolgáló erdőt pedig továbbra is ÍOO százalékban támogatja az állam. Ezenkívül a fiatal erdők ápolására, tehát az első 6 évre további, szintén vissza nem térítendő, a támogatás mértékével arányos segítséget kapnak a tulajdonosok. A kormányzati program szerint az ezredfordulóig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni az országban. Ennek mintegy 40 százalékát az Alföldön, 35 százalékát a Dunántúlon és 25 százalékát a keleti országrészben célszerű létrehozni. — Az időarányos, évi 15 ezer hektáros telepítéssel elmaradásban vagyunk, ezért a következő években többet kell támogatásra fordítanunk — folytatja Dauner Márton. — Az idén 450 millió forintot kaptunk a költségvetéstől, de valószínűleg ebből sem tudunk minden igényt kielégíteni. Tegyük hozzá: a 70-es évek végén jelentkezett a hervadásos pusztulás — először csak a tölgyesekben — a szárazság, a környezetszennyezés és bizonyos gombák együttes hatására. A beteg fák kivágásával a tölgynél sikerült megállítani a folyamatot, de közben a bükkösökben, fenyvesekben is megjelentek ugyanezek a tünetek. A pusztulás mértéke ugyan csak 3-5 százalék évente, de a hervadás jelei a fák 25-30 százalékánál mutatkoznak! Európai viszonylatban ennél jóval nagyobb a pusztulás mértéke, ám a ma még csak hervadó fák tíz éven belül biztosan kipusztulnak. • Fiatal alföldi erdő. Ismét szövetkeztek Tompán Tompán, a Szentháromság téren működik a Tompái Új Ruhaipari Szövetkezet, amelyben mostanság 37-38 lány és asszony dolgozik. Az ügyvezető elnöke Franciskovics István. Tőle kérdezem, miért szerepel az új szó a cég nevében. — Azért, mert valóban új ez a vállalkozás. Az elmúlt év végén jött létre, amikor a régi vegyesipari szövetkezet — amelynek május óta megbízott elnöke voltam — jogutód nélkül megszűnt. A közös vagyon, amelyet kívülálló szakemberekkel értékeltettünk fel, 95 millió forintot tett ki. Ebből a szövetkezetben eltöltött évek arányában részesedtek a tagok. A ruhaipari részleg dolgozóiból 33-an öszszeadták a vagyonjegyüket, amelynek értéke tisztán 17 millió forint volt. A jegyekért épületeket meg gépeket kértek, és létrehozták ezt az új szövetkezetét. Engem választottak meg ügyvezető elnöknek. Készpén-Június 28-án jelent meg a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítő ez évi hetedik száma, amely tartalmazza a Központi Környezetvédelmi Alapból (KKA) elnyerhető támogatások 1993. évi támogatási irányelveit. A KKA — amely elkülönített állami pénzalapként működik — segíti a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a védett természeti értékek, területek fenntartását. Támogatásban részesíthető minden jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, amely vagy aki olyan, még meg nem kezdett fejlesztésbe kezd, amely a környezetvédelmet közvetlenül elősegíti, környezetbarát termékek forgalmazását segítő kereskedelmi megoldást vezet be, a környezetvédelmi szemlélet erősödését segítő intézkedéseket, akciókat szervez. A projektnek közvetlenül kapcsolódnia zünk nem volt, kölcsönt vettünk fel a beinduláshoz. — Exportra dolgozunk kezdettől fogva. Német, angol, olasz megrendelőknek készítünk női felsőruházati cikkeket. Az anyagokat és a szabásmintákat tőlük kapjuk, mi meg kiszabjuk, megvarrjuk a ruhákat, kosztümöket, szoknyákat, blúzokat. A bevétel negyven százalékát bírtuk munkabérként kifizetni. A többi pénz kell a felvett kölcsön törlesztésére, a társadalombiztosításra, a különféle adókra, amelyekre kértünk ugyan engedélyt a helyi önkormányzattól, de nem kaptunk. Megtakarított jövedelmünk még nincsen. Teljesítményre fizetünk. A jól dolgozók 17-18, a gyengébben teljesítők 8-10 ezret keresnek havonta. Szeretnénk még 20-25 munkást foglalkoztatni, mert állnak kihasználatlanul is gépeink. Várjuk a megfelelő szaktudással rendelkezők jelentkezését. Kiss B. kell a könyezetvédelem területén belül a beadás évében kiemelten kezelt egy vagy több támogatási cél valamelyikéhez. A pályázatokhoz szükséges pályázati űrlap és útmutató a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségen — így az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségen is (Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) —, nemzetipark-igazgatóságokon és természetvédemi igazgatóságokon térítésmentesen szerezhető be, ugyanide kell a pályázatot is benyújtani, melyeket negyedévenként tárcaközi bizottság bírál el. Támogatás (kamatmentes vagy kamatterhes), kamattörlesztési támogatás, illetve hitelgarancia formájában lehet megszerezni. Az érdeklődők feltétlenül keressék meg a felsorolt felügyelőségek valamelyikét, mert a pályázat csak akkor fogadható el, ha megfelel az előírt tartalmi és formai követelményeknek, illetőleg a rendszeresített pályázati űrlapon készül. D. L. Munkaadók az áfáról Az áfa-emeléshez kapcsolódó kompenzáció új feladatokat, s többletköltséget jelent a munkáltatóknak. Az ÉT munkaadói oldala ezért kéri: a kormány haladéktalanul dolgozzon ki és vezessen be egy szektorsemleges költségtérítési rendszert. A munkaadói oldal sajnálattal vette tudomásul az 1993-as költségvetés és az áfa-törvény módosítását. 1993-ra, sőt a következő évekre is negatív hatás valószínűsíthető. A lakossági terhek miatt a hazai piac szűkül, ez pedig nemcsak 1993-ban, hanem a jövőre nézve is rontja a vállalkozások helyzetét, különösen az agrárágazatban. Korlátozás nélkül Mennyiségi korlátozás nélkül lehet ebben az évben kiviteli és behozatali engedélyt kapni sörárpára — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön közös közleményben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium. A kiviteli és behozatali engedélykérelmekhez mellékelni kell a gabonavizsgálatokra kijelölt laboratóriumok igazolását. A behozatali és kiviteli kérelmeket a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalában július 19-től lehet benyújtani. Az engedélyeket áz NGKM engedélyezési főosztálya adja ki. Bencés nővérek otthona A béke szigete Tiszaalpáron című cikkünkre a képaláírás — „A zárdatemplom mellett új épülettel bővül az otthon” — pontosítását kérő levél érkezett szerkesztőségünkbe. Az alábbiakban közöljük: „Legalábbis a bencés nővérek otthona. Mert az újságban (Petőfi Népe, 1993. július 20.) a Megyei körkép oldalon a fénykép a templom mellett a nővérek új házát mutatja. Márpedig — bár viszonylag közel áll az épület a cikkben szereplő PAX otthon régi épületéhez — ezen túl semmi köze sincs hozzá. Adományok felhasználásával a Pannonhalmi Szent Benedek Rend építette fel a — végre újra közös életüket is élhető — bencés nővérek számára. És nem is szociális otthonnak, hanem rendháznak, ahol az idősebbek mellett jelenleg három fiatal is készül szerzetesi életére. (A velük való beszélgetés a Város és Vidéke 1993. február 26-ai számában olvasható.) Mindenesetre remélem, hogy a zárda újra a béke szigete lehet Tiszaújfalun, ahogy ezt a nővérek 1927— 1950 között Berecz Skolasztika vezetésével és szellemében egyszer már megvalósították. Tisztelettel: Szalóky Albert bencés • Exportra dolgoznak a lányok, asszonyok a varrodában. Környezetvédelmi beruházások központi alapból • Sok a barack, kevés a vevő. (Folytatás az 1. oldalról) Nyúl Gáspár Pestre viszi a barackot. Szépen be van sorolva a ládába. Nincs ismerőse odafent, de bízik benne, hogy elkel az áruja. Kőszegi István már az elmúlt évben is a 44-es út mellett árult. Napernyő, kézmosó, papírtörülköző is van. Minden gyerek, s arrajáró kerékpáros ingyen kap egy barackot, harminc forintot kér kilójáért. Az időjárástól függ, hogy mennyit tud naponta eladni. Legtöbben teljesen kiszolgáltatottak a vevőknek, 20-25 forintért is odaadják a gyümölcsöt, csak vigyék, amit a boltban egyébként 60-70 forintért vásárolhatnak meg a városi emberek. Mindig a termelőkön csattan az ostor — mondják többen is. A kereskedőnek nincs kockázata, csak anynyit vásárol meg, amennyit biztosan tud értékesíteni. Na és mit tud tenni Őszibarack piac nélkül az, aki nem tudja kereskedőnek eladni a barackját? Annak egy lehetősége van: lének értékesíti, tizenhárom forint negyven fillérért. Lakiteleken valamivel szerencsésebbek voltak a termelők. Egy kereskedő az összes kert őszibarackját megvásárolta. Az volt csak a kikötése, hogy apró ne legyen benne. Szedték is a termelők, örültek a harminc forintos egységárnak. Azonban néhányan, nem felejtve az elmúlt évek gyakorlatát, a láda aljára aprót, a tetejére nagyot tettek. Természetesen a kereskedő észrevette, s megígérte, soha többet nem fog Lakiteleken vásárolni. A később érő fajtákra lehet még vevőt keresni. A gazdáknak a termelésen kívül meg kell tanulni eladni is, ami sokjeal nehezebb, de nincs más választásuk. Szentirmay Tamás PERBEN ÁLL AZ EGYESÜLETTEL Felmondás az SOS-faluban A kecskeméti SOS-gyermekfaluból könnyekkel küszködő anyuka kereste fel szerkesztőségünket: Púja Frigyes, az SOS-mozgalom magyarországi elnökének aláírásával hétfőn kapta meg felmondólevelét Takács Györgyi, akinek a jövő héten búcsút kell venni a tavaly augusztus óta nevelt öt gyermektől és ki kell költöznie a faluból. A 30 esztendős dunapataji Takács Györgyi évek óta perben áll az SÓS-egyesülettel, így nem érte teljesen váratlanul a felmondás. 1989 decemberében ő is azok között volt, akik elkezdték a tanfolyamot, abban a reményben, hogy majd anyák lehetnek a megnyíló kecskeméti faluban. 1990. május 30-án fejeződött be a tanfolyam és június 1-jétől szerződést kellett volna kötni az anyákkal, ami elmaradt. Később az egyesület vezetői megtudták, hogy Györgyi állapotos. Ezért nem kapott gyerekeket, de akkor már a faluban élt. A gyedet megszakítva 1992. augusztus 1-jétől többszöri kérésre kapott saját kisfia mellé öt gyereket és segítőanyai beosztást. Nem nevezték ki SOS-anyává, az egyesület fenntartja a jogot, hogy a tanfolyam elvégzése ellenére ezt ne tegyék meg. A szövevényes munkaügyi pert Takács Györgyi első fokon elvesztette, majd ügyvédet fogadott. A másodfokú per még tart. A felmondás indoka, hogy a rábízott öt gyermek nem fejlődik. Györgyi állítja, önmagukhoz képest óriási a fejlődés. Az egyesület egyik vezetője azt is kilátásba helyezte, ha még • Takács Györgyi ezen a héten valami baja esik a gyerekeknek, úgy kiskorú veszélyeztetése miatt pert indítanak Takács Györgyi ellen. Erre aligha kerül sor, hiszen nagyon szereti a kicsiket. A két nagyobb nevelt gyerek egyébként az egyesület szervezésében Olaszországban van nyaralni. Györgyi abba már belenyugodott, hogy ügyét csak jogi úton lehet rendezni. Az emberi oldaláról az ügynek pedig csak anynyit: amikor az öt nevelt gyermektől a hétfői búcsú szóba került, valahányszor sírva fakadt. A kecskeméti SOS-falu megbízott vezetőjének Olaszországból való hazatérése után természetesen a másik oldal véleményének is szívesen helyt adunk. M. Gy. OTP-PM tárgyalások a közalkalmazottak béréről Szakértői szinten folynak a tárgyalások az OTP és a Pénzügyminisztérium között arról a hitelkonstrukcióról, amelynek igénybevételével az önkormányzatok ki tudnák fizetni a közalkalmazottaknak az 1994-re esedékes bérfejlesztést. A PM augusztus 10-én kívánja ismertetni a hitelfeltételeket a három közalkalmazotti szakszervezet által létrehozott sztrájkbizottsággal. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint a pótlékokkal, túlóradíjakkal, jubileumi jutalommal és a 13. havi fizetéssel együtt 72 milliárd forintot tesz ki az a bérfejlesztés, amelyet a közalkalmazotti törvény írt elő 1994-re. A jelenlegi számítások szerint az alapilletmény növekedése ebből 45 milliárd forint: 6 milliárd a közvetlenül a minisztériumokhoz tartozó költségvetési szervek, 39 milliárd pedig az önkormányzati intézmények bérnövekménye. Az alapilletményen felüli összeg előteremtésére már megtörténtek az intézkedések. Mivel az 1993. májusi béremelés összege 1994-ben is benne lesz a béralapban, az áthúzódó hatás következtében az önkormányzati oldalon már csak 30 milliárd forint, a központi költségvetési szervek oldalán 4 milliárd forint fedezetét kell megoldani. A kormányjavaslatát, amely az önkormányzatok fizette közalkalmazottak béremelésére vonatkozott, a múlt heti tárgyalások során kedvezően fogadta a sztrájkbizottság, néhány héttel korábban pedig a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT). Mindenki számára, aki úgy dönt, hogy igénybe veszi a hitelt, ki lenne kötve, hogy a saját részt és a hitelt is csak béremelésre fordíthatja, természetesen a munkajogi szabályozással összehangoltan. A bérfejlesztést a rész- és mellékfoglalkozású, illetve nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozók is megkapják. Minderről külön jogszabályt kíván kidolgozni a Pénzügyminisztérium. Földalap-kijelölés Lakiteleken Már többször is beszámoltunk arról, hogy Lakiteleken az elmúlt évi földalap-kijelölést a fellebbezések ellenére sem fogadta el a kárpótlási hivatal. Az egy hónappal ezelőtti fórumon, melyen dr. Sepsy Tamás államtitkár is részt vett, megegyeztek abban, hogy a földeken lévő értéknövelő beruházásokat a leendő tulajdonosoknak ki kell majd fizetni. A napokban ismét összeült az érdekegyeztető fórum, s elfogadták a földalapképzést. Amennyiben a kárpótlási hivatal is jóváhagyja, úgy semmi akadálya nem lesz annak, hogy Lakiteleken is megkezdődjön a földárverés. Német gyerekek Kécskén A napokban húsz német gyermek nyaralt Tiszakécskén családoknál. A Berlin Tiergartenből érkező csoport programjának kialakításában a művelődési központ is részt vesz. A tizenhárom és tizenhét év közötti gyermekek megismerkedhetnek a tiszakürti arborétummal, hajózhatnak a Tiszán, lovagolhatnak, keramikus vezetésével agyagozhatnak és korongozhatnak. A jellegzetes magyar szalonnasütést is gyakorolhatják a Tisza-parton. Pillantás a jövőbe Halasról Szombaton kezdődik a közel egy hónapon át tartó Pillantás a jövőbe című előadás-sorozat Kiskunhalason. A testi és lelki egészségről indított 18 érdekfeszítő előadás ingyenesen látogatható minden érdeklődő számára a Közösségek Házában. Az előadások naponta 19 órai kezdettel kerülnek sorra magyar és amerikai lelkész és természetgyógyász előadók közreműködésével. Az első program szombaton este a Hogyan lehetek beteg? címet viseli, ezt követi vasárnap a Füst nélkül élni. Valószínűleg nagy érdeklődésre tarthat számot a szerda esti Hogyan lehettek önmagam orvosa című előadás. Nem épülhet mélygarázs Kecskeméten az árpádvárosi iskola és a Batthyány utcai házak közötti területet az eddigi általános rendezési terv garázsok építésére jelölte ki. Vállalkozó is akadt mélygarázsépítésre, de hétfőn módosította a város közgyűlése az ÁRT-t, így itt közcélú parkoló fog épülni az önkormányzat pénzén. Az építészeti bizottság előterjesztésével szemben a képviselők támogatták Fodor István cukrászmester üzlet- és cukrászműhely-építési tervét a Március 15. utca és az É75-ÖS főút kereszteződésében lévő üres telken. A Csongrádi utcai benzinkút építését viszont elutasította a testület. Sürgős felújítások A kecskeméti önkormányzati intézmények tovább nem halogatható, legszükségesebb felújításaira összesen 30,1 millió forintot hagyott jóvá a város közgyűlése. Még idén megoldják a Klapka utcai napközi fűtéskorszerűsítését és a toldaléképület életveszélyes födémének felújítását. A Tóth László iskolának és a Kada Elek középiskolának szintén korszerűsítik a fűtését. A Szent Imre utcai iskolában a víz- és csatornarendszert, valamint a műkő lépcsőt hozzák helyre. A II. Rákóczi iskola, a Szent-Györgyi középiskola és a Margaréta Otthon tetőszigetelését is kijavítják, az Arany János-iskolában pedig a kazánt cserélik ki. Megalakult a KÖT Megalakult a Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete, a KÖT — jelentették be szerdán. A 25 alapító takarékszövetkezet azért döntött a létrehozása mellett, mivel szélesebb körű pénzügyi szolgáltatást szeretnének nyújtani a takarékszövetkezeti tagságnak.
