Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
6 PETŐFI NÉPE 1993. július 22., csütörtök A Kreml eltitkolt merényletei Mi a közös Lenin, Sztálin, Hruscsov, Andropov és Gorbacsov pártvezetői múltjában azon túl, hogy egy bizonyos korban az ő nevükkel jegyezték a szovjet politikát? Az a meglepő tény, hogy mindegyiküket legalább egyszer megkísérelték eltenni láb alól. Kivétel csupán Csernyenko volt, vele a halál végzett. E kísérletek némelyikéről tudott a világ, de most először olvashatunk arról, hogy a Kreml uraival hányszor akartak végezni. Mihail Rugyenko — dokumentumok és tanúvallomások alapján írta meg könyvét e témában. Kimutatta például, hogy Lenin ellen négyszer kíséreltek meg merényletet, az eddig elismert kettővel szemben. Fanny Kaplan 1918 augusztusában Leninre leadott lövései voltaképpen a titkosrendőrség valamelyik tagjától származtak, a merénylő szerepeltetése csak csel volt. Sztálin ellen két gyilkossági kísérletet is terveztek, mindkettő a háború idején történt. 1942. november 6-án, éjszaka, a Vörös Hadsereg egyik tisztje — Dmitrijev — rálőtt Sztálin autójára. A generalisszimusz azonban nem ült a lefüggönyzött kocsiban. Érdekes, hogy a következő kísérletet is a novemberi díszszemlére időzítették, 1943-ban. Ezt azonban a németek szervezték. Egy ukrán származású hadifogoly, akinek a szüleit Sztálin kivégeztette, vállalta a megbízást; egy orosz nő közreműködésével kellett volna eljutnia a Vörös térre. Hruscsovra 1959 augusztusában, kedvenc pihenőhelyén, Picundán emelt kést valaki, amikor a lezárt strandon fürdött. Brezsnyevről így ír a könyv szerzője: „Többször is meg akarták ölni, de csak egyet tudok bizonyítani, 1969-ben, Ilijev rálőtt a kocsira, amelyben a főtitkárt sejtette.” A merénylő él, és elismerést követel a mai orosz kormánytól... Andropovról az derül ki, hogy személyes bosszúból tört az életére Solohov belügyminiszter felesége. A Vörös tér egy további látványos gyilkosságnak is helyszíne lehetett volna: 1987. május 1—jén már Gorbacsov volt a célpont. A grúz merénylő azonban pontatlan volt. Három évvel később, 1990. november 7-én, ugyancsak a Kreml előtt, két kövést adott le valaki. Vélhetően az utolsó merényletkísérletként a már bomló birodalomban. TEGLAISMERTETO B 30-as kézi falazóblokk: Sokoldalú felhasználhatósága miatt az egyik legnépszerűbb téglafajta. Elsősorban lakóházak belső főfalai, műhelyek, állattartó épületek, melléképületek építésénél használható A falcsatlakozások csorbázása korrekt módon kivitelezhető a HB 38/14, a kettősméretű, a kisméretű téglafalak és a B 30-as fal találkozásánál. > a B 30-as kézi | Tm | | í falazóblokk 30 cm vastag fal műszaki adatai: vakolt fal hőátbocsátási tér egy m2 falhoz szükséges darabszám, n: 36 db/m2 falazóhabarcs-szükséglet, v: 40 l/m2. A MOHÁCSI TÉGLAGYÁRBAN készített, valamennyi I. osztályú termék szilárdsága - a hatósági mérések szerint - kétszer-háromszor nagyobb az MSZ által előírt értékeknél. Ennek a kiváló terméknek az ára: 22,50 Ft/db áfával együtt. Az érdeklődők telefonhívásait a * 06/69/322-211 számon várjuk. A következő alkalommal a HB 38-as falazóblokk adataival ismerkedhetnek meg. mai) A z emberiség sok évezredes történetének hosszúra nyúlt az az időszaka; amikor még hírből sem ismerték a később pénznek, érmének nevezett nemesfém darabkákat mint a csereberét helyettesítő értékmérőket. Hogy ezeket a leginkább aranyból, ezüstből, esetleg rézből készült pénzeket mikor kezdték készíteni, bizonyosan nem tudjuk. Hérodotosz a lídiaiaknak tulajdonítja, mások szerint Pheidon, Argos királya verette volna az elsőket, tehát nem a föníciaiak, mint általában tartják, hanem a görögök. Az érmék formája általában kerek vagy tojás-' dad alakú volt, és maradt is napjainkig. Az érméket rendszerint verik, s csak kivételesen öntötték, mint macedón Nagy Sándor és atyja, Fülöp. Hazánkban az első fémpénzeket Szent István verette, amelyek nem nagyon díszesek, de szép tiszta veretűek voltak. E dénárok előlapján a király neve, hátlapjukon a pénzverő helyet jelző felirat van. Salamon dénárja az első, alakos ábrázolású magyar pénz. Szent László alatt az érmék veretei változatosságukkal tűnnek ki. míg Kálmán király egészen aprókat veretett, elég silány feliratokkal. Még gyengébb minőségűek a XII. századiak, amelyek finomsága is romlott. Az első pénzjavulást III. Béla pénzein látjuk, aki az ezüstdénárok mellett bizánci mintára már rézpénzt is veretett. Némelyik dénáron rajta van a neve is. Ebben az időben változtatták át a különböző terményjáradékokat a földesurak és az egyház számára pénzjáradékká. Imre király érméi általában felirat nélküliek, aza'z „némák”, de már II. Endre alatt az érméknek számtalan formája került forgalomba. A fémpénznek azonban nem csupán formája, hanem nemesfémértéke, tehát vásárlóereje is van, amivel a magyar királyok időnként viszszaéltek, lévén az ő felségjoguk a pénzverés. A királyok jövedelmük növelésére a mindig újabb és újabb pénzkibocsátásnál a pénz súlyát és ezüsttartalmát fokozatosan csökkentették. A fokozatos pénzrontás következményeként a magyar pénz színezüsttartalma II. (Vak) Béla és utódai idején 25 év alatt egytizenketted részére csökkent, értéke 13 fillérről 1 fillérre apadt. Az elértéktelenedett királyi pénz helyett súly szerint mért, veretlen ezüstöt kezdtek fizetési eszközül használni. III. Béla azután véget vetett ennek a pénzroptásnak. s uralkodásának Régi magyar fémpénzek végén már 0,456 gramm színezüsttartalmú, 15 aranyfillért érő, jó ezüstből vert dénárokat hozott forgalomba. A királyi (állami) pénz hitele helyreállt. Fia, II. Endre azonban, örökös pénzzavarában, a pénzrontás legcsúnyább formájához nyúlt. Látszatra szép és értékes pénzt veretett a délkeleti német tartományokban — így felesége meráni rokonainak tartományában is — használatos, jó hírű friesachi dénárok mintájára. Az utánzat azonban csak külsőleg hasonlított a friesachi pénzhez. Belső értéke felét érte annak. A XII—XIII. századi folytonos pénzrontások és pénzcserék a XIV. század elejére harmincötféle hazai és külföldi pénznem egyidejű forgalmához vezetett. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére Károly Róbert 1323-ban, a Temesvári országgyűlésen eltiltotta az országlakosok kárára szolgáló rossz pénz verését. Bizonyos nehézségek miatt 1325-ben kezdték meg a XIX. századig (!) azonos értékben vert, és egész Közép-Európában közkedveltté vált fizetési eszköznek, a magyar aranyforintnak a verését. A magyar aranyforint mind külső kiállítás, mind belső érték tekintetében hű utánzata volt a firenzeinek, ahol 1252-ben vertek először ilyent, s ezért nevezték a magyar pénzt is flórencinek, forintnak. Színsúlya 3,52 gramm volt, mint a firenzeié, finomsága 23 3/4 karát. A forint mellett az ezüstdénár csupán a váltópénz szerepét töltötte be, s így Magyarország 1325-ben áttért az arany valutarendszerre. Az aranyforint formáját Károly Róbert fia, Nagy Lajos változtatta magyarosra, amennyiben az előoldalra a magyar címert, hátoldalára Szent László alakját vésette, amely a XVI. századig rajta is maradt. A Boldogságos Szűz Mária a kisded Jézussal I. (Hunyadi) Mátyás alatt jelenik meg pénzeinken, amelyek igen jó minőségűek voltak. A mohácsi vész utáni Magyarországon a Habsburg uralkodók, valamint az erdélyi fejedelmek verették változatos díszítésű pénzeiket, amelyek közül II. Mátyás és Mária Terézia pénzérméin találjuk a legtöbb magyar nemzeti sajátosságot mutató véseteket. Magyarországon 1325—tői 1892- ig volt, majd 1946-tól van ismét forint. (MTI-Press) dr. Csonkaréti Károly árakozáson felül, A Westel és a svéd Ericsson július 1-tól 31-ig tartó akciójában az Ericsson Hot Line hordozható rádiótelefon 30.000 Fttál olcsóbban, 99.960* Ft-ért vásárolható meg a Westel-nél. A rendszerhez való csatlakozás díja természetesen továbbra is részletekben fizethető. ooo * Ft-on kaz árak ÁFA nélkül értendők WÉ (((f))))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Ilii Karinthy Frigyes út 21. Tel ■ 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06 60) 527-087, (06 60) 527-088 Szeged: 6720 Tisza Lajos hí. 2-4. Tel.: (62) 522-575 Rádiótelefon: (06 60) 527-600