Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-21 / 168. szám
1993. július 21., szerda MEGYEI KORKÉP Sok az engedély nélküli horgász Három bizottság is nyomoz az eltűnt gránátok ügyében (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalat azt mutatta, hogy rengeteg az engedély nélküli horgász, és ráadásul a tájvédelmi körzetben próbáltak meg halat fogni. Az igazoltatások során kiderült, hogy elsősorban Bátaszék, Decs, Pörböly és Alsónyék polgárai közül vétenek, és legtöbben a rezéti mellékágban rapsickodnak. Tóth Péter százados, a bajai őrs parancsnoka a vasárnapi értékeléskor elmondta, hogy a kétnapos akciónak az egyik legnagyobb haszna az volt, hogy a Duna magyarországi szakaszán senki sem fulladt a vízbe. Megtaláltak egy elveszett csónakot, ami nem volt könnyű feladat, mert a tulajdonosok általában elfelejtik beírni a kötelező névtáblára a jármű adatait. Külön ellenőrizték a Duna védtöltésein közlekedőket, és megállapítható, hogy még mindig sokan engedély nélkül veszik igénybe a töltést, pedig a bírság 2 ezer forint, az engedély ára pedig 500 forint mindössze egy évre. A hajózási szabályzat előírja, hogy aki vízi járművében álló munkát végez, az köteles mentőmellényt viselni. Sajnos, ezt a kisszerszámos halászok pecázáskor és dobóhálózáskor, vagy varsaszedéskor nem tartják be. Pedig éppen tavaly nyáron fulladt bele két fiatalember a Dunába egy halászat alkalmával. Külön felhívták • Szondáztak is a rendőrök. a csónakból horgászokat, hogy a horgászat befejezésekor vegyék ki a vízből a leszúrt karókat, mert vízszintemelkedéskor könnyen felnyársalhatja magát egy óvatlan fürdőző. Az ellenőrzés során észleltek egy rendkívül veszélyes problémát, ugyanis a Duna-völgyi főcsatorna hídjáról gyerekek ugrottak a vízbe, holott 100 méterre az ilyen műtárgyaktól lehet csak fürdeni. Jó példa, hogy Ersekcsanádon strandot alakított ki az önkormányzat, így ellenőrizni lehet a folyóban fürdőzőket. Megnyugtatásul értékelték a rendőrök azt a tényt, hogy bár több tucat szondát felhasználtak, nem volt ittas vezető a hajókon. Papp Zoltán (Folytatás az I. oldalról) Az eltűnés körülményeiről az alábbiakban számolt be a helyőrségparancsnok, kikötve azt, hogy a részletekről továbbra sem adhat felvilágosítást, ugyanis a hadsereg vezetése úgy határozott, hogy addig keresik az eltűnt gránátokat, míg azok meg nem kerülnek, hiszen a honvédség presztízse forog kockán. A dandár jelentős erővel Tatárszentgyörgyön hajtott végre éleslövészetet és harcászati gyakorlatot. A Baján maradt egységek pedig a laktanya őrzését, és a kiképzésben megszabott feladatokat végezték. Köztük az egyik rajparancsnokképző zászlóalj (a laktanya legelitebb alakulata) pedig kékhegyi éleslövészetre készült, melyre 14-én került sor. A foglalkozás tervezésénél, előkészítésénél a dokumentumok alapján is megállapítható, hogy a parancsnoki munka kifogástalan volt. Minden rendelkezést figyelembe vettek. A gyakorlat-előkészítésben részt vevő katonák 13-án a lőszerraktárnál felvételezték a végrehajtáshoz szükséges robbanóanyagot és lőszert, és még aznap este kitelepültek a kékhegyi lőtérre, hogy másnap hajnalban fogadni tudják a lövészetre érkező alegységeket. A lőgyakorlat az előírt időben megkezdődött, és a déli órákban kézigránátdobással kívánták folytatni a gyakorlatot. Amikor megkezdődött a gránátok kiosztása, a továbbszolgáló tiszthelyettes — aki ezzel a feladattal volt megbízva — észlelte, hogy egy ládával kevesebb gránát van, mint amit igényeltek, és emlékezete szerint felvettek. A lövészet vezetője azonnal leállította a gyakorlatot, haladéktalanul megkezdték a terület átfésülését, és intézkedéseket foganatosítottak a gránátok előkerítésére. Jelentették az elöljáró szerveknek és a katonai ügyészségnek. Azóta, 6 napja, a katonai ügyészség mellett a szárazföldi parancsnokától kijelölt bizottság, a kerületi parancsnokság és a dandár által kijelölt csoport folyamatosan vizsgálja az ügyet. Az ügyben érintett valamennyi katonával személyes elbeszélgetés történt, egyelőre minden eredmény nélkül, de a bizottságok minden olyan pontot alaposan átnéznek, ahol meg lehet, vagy meg kell állapítani a felelősséget. Bátor ezredes úr azt is elmondta, hogy addig nem zárják le az ügyet, míg nem jutnak eredményre, hiszen előfordult már, hogy leszerelés után egy diszkóban került elő a korábban elveszett pisztoly, és más hadifelszerelés. Nagyon sajnálja, hogy ilyen eredményű kiképzési időszakok után egy sokakat felkavaró üggyel rontja hírnevét a bajai alakulat. Papp Zoltán • A vízi utakon is célszerű az ellenőrzés. Tanácskozás az almáról Ismét zöld utat kapott a cigánylakás-építés Tiltakozó levelek és ellenlevelek, aláírások százai íródtak már a majsai cigánylakások miatt, csak még lakások nem épültek, sőt az építkezés helyszíne is egyre bizonytalanabbá vált. Lapunk is többször foglalkozott a kérdéssel, felépül-e s hová az a néhány családnak otthont adó szociális lakás, amelyhez a vályogot már elkészítette a cigányközösség. A legutóbbi testületi ülésen az érdekeltek és az ellenérdekeltek is ott ültek az utolsó napirendi pont kedvéért, bár igazán szívósnak és kitartónak a cigányság képviselői bizonyultak abban a kifárasztásos tárgyalási technikában, amelyet a kép-A legutóbbi képviselő-testületi ülésen történt sikertelen szavazási procedúra felett érzett csalódottság válthatta ki a halasi alpolgármester felindulásból elkövetett bejelentését. Vas Benő, miután összeszámlálta a szavazatokat, saját megítélése szerint is oda nem illő vallomást tett, miszerint nem kíván többé a halasi SZDSZ tagja lenni, mert képviselőtársa, ALmási Géza úgy szavazott, hogy közben az ellenzék (értsd: kormánypárt) képviselőjét nézte. Maga a közlés alig bírna jelentőséggel, ha ezzel nem állt volna elő egy érdekes helyzet Halason. Az önkormányzat liberális frankciója mára viselők űztek. Az építkezés ellen tiltakozó lakosok hamarabb feladták, és hazamentek vacsorázni. A késő esti órákban aztán megszületett a döntés. A korábbi helyszínkijelölést lakossági levélre megváltoztató önkormányzat most — úgy tűnik — kitart a legutóbb kijelölt építési telkek mellett, s nem veszi figyelembe a környékről érkezett újabb tiltakozást. A cigánytelepen felépült a négy legrosszabb helyzetben élő család lakása, az esetleges fejlesztésről azonban nem szól a döntés, igaz azt sem mondja ki — hiába provokálták —, hogy nem akar több lakásnak helyet adni. úgyszólván párt nélkül maradt, a párt pedig — jóllehet győzött a választáson — kiszorult a helyi hatalomból. A helyi SZDSZ-szervezet és delegált képviselői között egyre romlott a viszony, mára egyetlen kivétel Almási Géza maradt, aki — már korábban — inkább a frakcióval szakított, mint pártjával. A helyi szervezetből sorra kivált önkormányzati képviselők — most már az alpolgármester is — lényegében az SZDSZ-ből, az országos szervezetből is kiszorultak, ugyanis az időközben elfogadott és érvénybe lépett szabályzatmódosítás alapján az egyéni tagság is megszűnt. Testület előtt az egészségügy Július 22-én, csütörtökön ismét összeül a tiszakécskei képviselő-testület. Megtárgyalják az egészségügyi ellátás finanszírozását, rendeletet alkotnak az önkormányzati vagyonról, szó lesz a részben önálló költségvetési intézmények vezetőinek munkáltatói joggal történő felruházásáról. Aláírást gyűjtenek a lakók Sokat panaszkodnak Baján a Livoda környékén lakók az osztrák kézben lévő Sunny napraforgó-feldolgozó kft. üzemének hangos zakatolására. Aszity Beatrix, a IV. kerület 3. szám alatti ház lakója elmondta, hogy a kft. egész nap üzemel, mégpedig olyan hangerővel, hogy a környéken lakók már szinte megsüketültek. Éppen ezért a környezetvédőkhöz fordultak, és a hivatal munkatársai ki is mentek a helyszínre szemlét tartani, majd a közérdekű bejelentés után megállapították, hogy a zajkibocsátásra vonatkozó panasz jogos, hiszen a feldolgozó működése többszörösen túllépi a zajhatárt. Ettől függetlenül semmiféle intézkedés sem történt a helyzet javításának érdekében. így most Ászity Beatrix aláírásgyűjtésbe fogott az érintett lakók körében. Az ívet a tervek szerint a polgármesternek adják majd at. G. Zs. Már hagyomány, hogy ilyenkor nyáron a szakemberek összeülnek, s tanácskozás formájában megvitatják, mit is lehetne tenni a termés betakarításáig a gyümölcsökkel. A minap Tiszabögön az alma növényvédelme került terítékre. Több mint félszázan voltak kíváncsiak az előadásokra. Az elmúlt évi és az idei aszály nem kedvezett a gyümölcsöknek. A tanácskozáson a jelenlévőket megpróbálták olyan információhoz juttatni, amit még az elkövetkezendő időben fel tudnak használni. Dr. Eke István, az FM főosztályvezető-helyettese a gyümölcstermesztés időszerű kérdéseiről beszélt. Az utóbbi években értékesítési nehézségek léptek fel, aminek az az oka, hogy kevésbé tudunk kereskedni. A minőség a legfontosabb tényező — hangsúlyozta az FM munkatársa —, nem csak ízben és zamatban, de csomagolásban is. Sajnos, az utóbbit nem tud-Több település hasonló gondja, amellyel Majsának is birkóznia kellett legutóbbi önkormányzati ülésén. A termelőszövetkezetek tagi részaránytulajdonai rendezésére a törvény előírta módon sorra megalakultak a földkiadó bizottságok. Majsán kettő is — a Jonathán és a Petőfi szövetkezet földjeire — 17-17 fővel, amelyekből négy-öt hozzáértő bizottsági tag napi nyolc órát is kényszerült az ügyes-bajos problémákkal foglalkozni. Amint azt az előterjesztést megfogalmazó jegyző elmondta, mostanra a kezdeti bizonytalanságok szinte ellehetetlenítették a bizottsági munkát. Miután a törvény nem szabályozta ezeknek a teljes munkaidőben tevékenykedő tagoknak a munkajogi helyzetét, az egészségügyi és nyugdíjbiztosításuk is rendezetlen, s az is, milyen címen, mekkora összegű ellenszolgáltatást fizessen számukra az önkormányzat. A majsai bizottságok működése várhatóan 17 millió forintos költséget emészt fel. Kérdés, fedezi-e majd valamennyi hányadát a törvény alapján az állami költségvetés. Csávolszki Lászlót, Kiskunmajsa város jegyzőjét kérdeztük, mire alapozta az összeget. — A bizottság tagjai maguk fogalmazták meg — mert a törvény nem rendelkezik erről —, hogy ják megfelelően megoldani. Talán az értékesítési szövetkezetek úrrá tudnak lenni a helyzeten. A termelés egyetlen célja lehet a piac kielégítése. Mező Gábor, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laborvezetője tragikusnak nevezte a szárazságot. A fakadás az elmúlt évhez képest később volt, mégis előbbre tartanak a növények. A termésfertőzés is előbb jelentkezett. Jobban szaporodtak az aknák és az aknázómolyok. Olyan gyümölcsös is akad a környéken, ami már húsz százalék almamollyal fertőzött. Kellemetlen kártevő a zöld cserebogár, amivel még augusztusban is találkozhatnak a termelők. Az előadások után több növényvédő szert gyártó cég képviselője hívta fel a figyelmet különböző permetezőanyagra. Szentirmay mennyi az a havi juttatás, amiért hajlandók ezt a munkát elvégezni, a zaklatásokat elviselni. Megteheti az önkormányzat, hogy nem fizet, mivel nem látja biztonságosnak a visszatérítést. De a feladatot, a tagi földek kiadását, az ezzel járó esetenkénti bírósági procedúrát ki végzi el? — Miből gondolja, hogy nem folyik be az állami költségvetésből ez az összeg? — Tudomásom van róla, hogy a parlament százmillió forintot különített el erre a célra, de az önkormányzatok fele már eddig ötszázmilliót meghaladó igényt nyújtott be. A pesszimizmuson azért is indokolt — folytatja a jegyző —, mert a problémát több helyre is jeleztem, levélben fordultam a Földművelésügyi és a Belügyminisztériumhoz, valamint az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz, de érdemi választ nem kaptam. Miután a Jonathán bizottsága zárás határidőt szabott a pénzügyi kérdések tisztázására, az önkormányzat legutóbbi ülésén kényszerült foglalkozni a problémával. Kölcsönös érdekek alapján alkut kötnének a bizottság tagjaival. Az ajánlat,szerint a Jonathán szövetkezet vállalná a dolog munkajogi részét, az anyagiakról pedig benyújtaná a számlát az önkormányzatnak. H. T. A párt nélküli frakció TERVEK, VIZSGÁLATOK — ASZÁLY ELLEN Vízhiány a Duna—Tisza közén II. A vizsgálatokat a hossz-szelvényfelvétel módszerével végeztük, ami azt jelenti, hogy a vízmintavételekkel párhuzamosan a csatornák szelvényeiben átfolyó vízmennyiséget is megmértük, és mindezt a lehető legrövidebb idő alatt, hogy a vizsgálat homogenitását biztosítsuk. A júniusra és augusztusra tervezett két méréssorozatból az augusztusit nem tudtuk elvégezni, mivel-a csatornák egyes szakaszai teljesen szárazak voltak, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a csatornák menti talajvízszintek a sokéves csapadékhiány következtében olyan mélyre süllyedtek, hogy a vízfolyások már nem tudták megcsapolni a talajvizet. A vízminták laboratóriumi elemzése alapján megállapítottuk, hogy az érvényben levő szabvány szerint a Kígyós-vízrendszer csatornái a II—111. vízminőségi osztályba sorolhatók, amely vízminőség a csatornák vizét haltenyésztésre és öntözésre alkalmassá teszi. A vizsgálatok egyúttal azt is bizonyították, hogy a jelenlegi szennyvízterhelések még eltűrhetők, viszont komoly gondokat okoz a felszíni és felszín alatti vízkészletek rohamos csökkenése. A ’70-es évek második felétől kezdődően jelentkeztek azok a csapadékhiányos évek, melyek a ’80-as évek közepére már bizonyos problémákat okoztak a Duna—Tisza közi hátságon. A vízügyi és mezőgazdasági szakemberek akkor ugyan még bíztak a 10-12 éves periodicitással viszszatérő, csapadékbő években, ennek ellenére sor került a Bácskai Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (BTVR) kimunkálására a szegedi és a bajai vízügyi igazgatóságok együttműködésével. A tanulmányterv egy Hajós térségében megépítendő, másodpercenként 5,3 köbméter kapacitású szivattyútelep üzemelésével kínált megoldást a Duna—Tisza közi hátság jelentős részének vízellátásira. , A terv pénzszűke miatt nem valósulhatott meg, viszont jó alapot nyújtott a nemrég elkészült, újabb tervváltozathoz, amely kisebb lépésekben, egyes részterületek vízhiányból fakadó problémáit kívánja enyhíteni. Különböző pénzforrások felderítésével és megpályázásával a teljes kiépítést fokozatosan kívánják elérni. Különös jelentőséggel bír, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben minden olyan lehetőséget kihasználjunk, amely kisebb ráfordítással teszi lehetővé a probléma megoldását. Már 1975-ben elkészült egy olyan tanulmány, amely igen részletes elemzéssel bizonyította, hogy a ’70-es évek elején épült, 450 liter/sec. teljesítményű nemesnádudvari öntöző szivatytyútelep szabad kapacitását gazdaságosan fel lehet használni a bácsbokodi Kígyós vízkészleteinek olyan pótlására, amely a tározási lehetőségeket kihasználva, teljes mértékben kielégítené a vízfolyás mentén jelentkező öntözési igényeket. Ez az elképzelés kissé lehangoló aktualitást nyert pár héttel ezelőtt Felsőszentivánon, ahol hatósági egyeztető tárgyalásra volt szükség a termelőszövetkezet és két magántermelő vízhasználatért folytatott, késhegyre menő vitájában. Egyelőre semmi jelét nem tapasztaljuk annak, hogy az időjárás jelenlegi tendenciájában kedvező változás következne be. Az idő múlásával egyre kényszerítőbbé válik, hogy a szabad vízkészleteket olyan területekre csoportosítsuk át, ahol a vízhiány nemcsak az élővilágot, de az emberek helybenmaradásának lehetőségeit is veszélyezteti. Fenyves László • Az almáskertek szebb jövőre várnak. KI FIZETI A RÉVÉSZT? Válságban a földkiadás Testületi ülés Kunbaján Soron következő ülését július 26-án, 13 órai kezdettel tartja a kunbajai önkormányzat képviselő-testülete. Többek között szó lesz az önkormányzat 1. félévi gazdálkodásáról, és a Kossuth utcai általános iskola munkájáról. Varróüzem Dusnokon Legalább 10 fővel csökken a munkanélküliek száma Dusnokon, ahol egy vállalkozó varróüzemet létesít. A munkaruha készítésével foglalkozó kft. hamarosan megkezdi működését, s elsősorban a megye üzleteinek szállítanak olcsó munkaruházati cikkeket. Kárpátaljai gyerekek Kalocsán A Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására a kárpátaljai Husztról 50 gyerek és 10 felnőtt nyaral Kalocsán. A költségeket a karitatív szervezet viseli, a KAGE Rt. üdülőjét biztosította. A csoport két hetet tölt a városban, megismerkedik a megye nevezetességeivel. A látogatás viszonzásaként 50 kalocsai, nehéz körülmények között élő gyerek utazik Kárpátaljára. Lehet per is A tiszakécskei szabadstrandot ebben az évben nyolc vállalkozó bérli az önkormányzattól. Június 10-éig négyszázezer forintot kellett volna befizetni a pénztárba, de mind a mai napig csak a fele érkezett meg. A bérleti díjak megállapítása előtt az érdekeltek egyeztető tárgyalásokat folytattak egymással. A vállalkozók közül mindenki ott volt, de akkor egyikük sem emelt kifogást az öszszeggel kapcsolatban. Az, hogy nyolcójuk közül kinek hány forintot kellett volna fizetni, azt egymás között bizonyára eldöntötték. A hivatal most felszólította a közös képviselőt , hogy a kétszázezer forintot fizessék be. Ha erre nem kerül sor, peres úton próbálják a pénzt visszakövetelni, már az összeg kamatával együtt. Önkormányzat kontra városi lap Néhány hónappal ezelőtt még csak határozatban fektette le a halasi önkormányzat, hogy milyen magatartást vár el a városi hetilap, a Halasi Tükör tulajdonosától és munkatársaitól. A perpatvar a hatalom és a sajtó között a per irányába kezd elmozdulni. A legutóbbi testületi ülésen — miközben Vas Benő alpolgármester jegyzőkönybe vétette felháborodását a lap írásaival kapcsolatban — érkezett egy képviselői javaslat. Németh B. László szenátor képviselőtársai becsületének védelmében javasolta, indítson az önkormányzat pert a lap ellen a Csalók az önkormányzatban című írás miatt. Az alpolgármester által elrendelt azonnali szavazás tíz igennel el is fogadta a szóbeli felvetést. Nem engednek a helyi adóból Három gazdasági társaság, a Frank Sütőipari és Kereskedelmi Bt., a Korona Gépjármű Kereskedelmi Kft. és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. fellebbezésben kért különböző kedvezményeket a helyi iparűzési adó befizetésével kapcsolatban a város önkormányzatától. Kecskemét képviselő-testülete hétfői ülésén mindhárom kérést elutasította. Építkezhetnek az alpáriak Tiszaalpár Önkormányzata 1993. folyamán körülbelül 50 építési telek kialakítását tervezi a Szabadság utca és a Thököly út folytatásaként. A terület korábban a „Búzakalász” Szövetkezet tulajdonában levő termőföld volt. Az egyenként 280-350 négyszögöl nagyságú telkek kimérését már megkezdték.
