Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

1993. július 13., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz A PN-KALAUZ VENDEGE Korán kelő kereskedő • Nuszpel József cége arculatmódosítására készül. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A KVSZ képviseleti joga Ki korán kel, aranyat lel - tartja a közmondás. Lehet benne valami, a többi közt erre enged következtetni Nuszpel József vállalkozói pályafu­tása is. No persze, az arany megle­­lése nem konkrétan értendő, bár a kiskőrösi üzletembernek a bányá­szathoz van némi köze: építő- és tü­zelőanyag-kereskedőként érte el ed­digi sikereit. Ami pedig a korán ke­lést illeti, esetében azt jelenti: a leg­elsők közt lett vállalkozó, amikor bérbe lehetett venni köztulajdonban lévő üzleteket. — A kiskőrösi áfész akasztói tii­­zéptelepét pályáztam meg - meséli Nuszpel József. — Ketten licitáltunk Végül a társam kiszállt, nekem ítél­ték a szerződéses telepet. Amikor hazamentem, akkor fogtam föl, való­jában miféle kötelezettséget is vállal­tam a magas bérleti díjjal. Szédül­tem, amikor belegondoltam, honnan jön az majd össze. Nuszpel úr a nevezets licitálásig esztergályos volt, illetőleg már mű­vezetőként dolgozott az AGRIKON helybeli gyárában. A szakmájában országos versenyt nyert, vezetővé vált, mégis pályát módosított. — A kereskedéshez előzőleg csak annyi közöm volt, hogy magam érté­kesítettem a szőlőtermésünket. A fő­városi Bosnyák térre járva úgy érez­tem. van érzékem a kereskedelem­hez. Amikor jött a lehetőség, még­sem ennek a vonzalomnak engedel­meskedve váltottam; valójában önál­lóságra vágytam, mint a legtöbb em­ber. A magam feje szerint szerettem volna dolgozni, dönteni, nem pedig mindig valaki főnöktől várni azt. Az első négy év igen jól sikerült Nuszpel József számára az'űj; szak­mában, amelynek úgy vágptinneki, hogy a szénféléket sem ismerte. Sza­kított a kereskedés akkori formáival. A gyárból közvetlenül a vevőhöz - ez volt a jelszava. Az áru útjának le­rövidítésével költséget lehetett meg­takarítani, ezáltal olcsóbban adhatta a cikkeket a vásárlónak. Lényegében mindketten jól jártak. Teherfuvarozó kisiparosokat alkalmazott telepén, akik a gyárból a vevőhöz szállították a portékát. — 1989-ben átjöttem Kiskőrösre. Létrehoztam ezt a telepet. Akkoriban esett vissza a kereslet az építőanya­gok iránt. Ez az állapot azóta is tart. A talponmaradásért sokat kell gon­dolkodni cs tenni. Most importból hozunk be fűrészárut, egyebeket, hogy az áru útja a lehető legrövidebb legyen. Elfogadható áron csak így lehet értékesíteni. Nuszpel úr azt mondja, alkudni is lehet náluk. Van ugyan meghatáro­zott fogyasztói ár. de gyakran úgy ál­lapodnak a meg a vevővel. Ilyenkor tulajdonképpen neki le kell monda­nia a haszon egy részéről. De olykor még a nullszaldós üzletet is megköti, amin csöpp nyereség sincs. Ilyen az üzletáguk jelenlegi helyzete. Az épí­tőanyagpiac egy kicsikét mintha pezsdült volna, de nem a lakosság vásárol többet, hanem a szerény mér­tékű vállalkozói beruházásokhoz vi­szik a téglát, egyebet. — Kecskeméten irodát nyitottunk nemrégiben - hallom a GENERAL­MARKET KFT. tulajdonosától, Nuszpel Józseftől. - Nagykereske­déssel is foglalkozni akarunk, ehhez már kiépült a szükséges kapcsolat­­rendszerünk. A talponmaradásért mindent meg kell próbálni. Nuszpel József és Major József építész vállalkozó Kiskőrösön üzlet­­központot épít. Ebben üzletek, iro­dák stb. lesznek, amelyeknek már megvannak a tulajdonosaik. Jövőre birtokba vehetik a korszerű, szép lé­tesítményt. A tüzépes üzletember cége arcu­latmódosítására készül: — Itt. a telepen nemsokára meg­kezdődik egy 1200 négyzetméter alap'terlilétfí üzem építése. Zöldség­­gyümölcs feldolgozót létesítek. Lesz benne hűtőtároló, feldolgozó, cso­magoló és így tovább. Világbanki hi­telpályázatot nyertem, a beruházás harminc millió forintba kerül. A kör­nyék mezőgazdasági terményeit se­gítem piacra jutni, földolgozott for­mában, ez a szándékom. Most a GE­NERAL-MARKET KFT.-nél tizen­négyen dolgozunk. Ha a beruházás elkészül, újabb tizenöt embernek tu­dok munkát adni. —a.tóth— Meglehetősen régi és némiképp elavult jogszabályt helyezett hatá­lyon kívül a pénzügyminiszter, ami­kor megalkotta 16/1993. (VI. 15.) PM. sz. rendeletét és szabályozta a Magyar Állam képviseletének az ál­lam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén. Az 1961-es szabályozást felváltó rendelet szerint, amennyiben az ál­lam a törvényes örökös, illetve ha végintézkedés alapján az állam válik örökössé, a hagyatékkal kapcsolat­ban minden peres és nemperes ügy­ben —- az állam nevében — a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) jár el. Ez. természetesen azt jelenti, hogy a KVSZ gyakorolja az. örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. Amennyiben az állam muzeális tár­gyakat örököl, vagy a végintézkedés közérdekű meghagyást tartalmaz, a KVSZ a Művelődési és Közoktatási Minisztérium álláspontjának figye­lembevételével jár el. Amennyiben pedig védett természeti terület képezi a hagyaték tárgyát, a Környezetvé-Kiemelkedő jelentőségű, hogy a Nemzetközi Fann Menedzsment Szövetség (IFMA) világkongresszu­sát - a kelet-európai országok közül elsőként - Magyarországon rendezi - mondta el az egyhetes kongresz­­szust megnyitó beszédében hétfőn Szabó János földművelésügyi mi­niszter. A kongresszus résztvevőit Göncz Árpád köztársasági elnök le­vélben üdvözölte. Kiemelte: kie­melte a szövetkezetek értékeinek megőrzése mellett alapvető cél a ver­senyképes farmgazdaságok létreho­zása. A megnyitót követően a földmű­velésügyi miniszter az újságíróknak dclmi és Területfejlesztési Miniszté­rium álláspontját kell kikérni. A KVSZ a hagyaték megszerzését kö­vetően az. államra szállt hagyatékot nyilvántartja és gyakorolja a kezelői jogot. Eltérő szabályokat állapít meg a rendelkezés arra az esetre, ha a ha­gyaték részben, vagy egészben kül­földi vagyonból áll, amikoris a pénz­ügyminiszter által esetenként kijelölt személy képviseli az államot. Az ál­lamot megillető hagyaték megszer­zésén és kezelésén túl a KVSZ az ál­lamot megillető kezelői jog, tulaj­donjog gyakorlása során jogosult az építési telkekre ráépített lakóépüle­tek tekintetében az államot megillető elővásárlási jogot gyakorolni, illetve arról lemondani. Ezen túl ugyancsak jogosult a KVSZ az. építési telken a Magyar Állam javára fennálló tulaj­donjogot visszterhesen átruházni. Az 1993. június 15-én kihirdetett, majd pedig június 23-án hatályba lé­pett rendelet szabályait a már folya­matban lévő ügyekben is alkalmazni kell. dr. Jobbágy Lajos elmondta: bár az első öt hónapban a mezőgazdasági temiékek exportja 40 százalékkal visszaesett, a jövő évben megkezdődhet az agrárágazat növe­kedése és ütőképes farmgazdaságok alakulhatnak ki. Jövőre ugyanis, amennyiben a Parlament jóváhagyja, a költségvetés 5 milliárd forinttal többet biztosít a mezőgazdaság szá­mára. mint az idén. Az ágazat likvidi­tási helyzetén a nemrégiben aláírt és várhatóan szeptembertől igényelhető 9 milliárd forintos EBRD-hitel is se­gíthet. A múlt héten a miniszter az EBRD alelnökével tárgyalt az élel­miszeripari vállalatok reorganizáció­ját segítő újabb hitel lehetőségéről. Elhallgatott aranyak Farm Menedzsment kongresszus hazánkban SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS AZ EFTÁ-VAL Halasztódik az érvénybeléptetés Az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás -— az EFTA körébe tartozó országok csaknem ugyan­olyan fontos kereskedelmi partnerei Magyarországnak, mint az Európai Közösségek államai. Kivitelünknek 15 százaléka irányul a hét EFTA-tagországba (ezek: Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és a vele vámunióban levő Lichtens­tein, valamint Svédország), ahonnan behozatalunk 21 százaléka szárma­zik. A forgalom magyar szempontból negatív, az egyenleg 600 millió dol­láros éves behozatali többletet mutat. Nem csak ez a körülmény teremt kedvezőtlen helyzetet, az EK-val kö­tött megállapodás érvénybelépése — múlt év márciusa óta — megváltoz­tak a versenyfeltételek. Az EFTA-or­­szágok és Magyarország kereske­delmét nehezítik a viszonylag magas vámok. A felek tehát kölcsönösen érdekeltté váltak a versenyhátrányok­­leépítésében, a gazdasági kapcsola­tok bővítését szolgáló, szabadkeres­­kedelem megvalósítását célzó egyezmény megkötésében. Mivel az EFTA nem alkot szoros integrációt, tagországai kellő koordinálással, de külön-külön kötik a kereskedelmi egyezményeket. A többéves procedúra végeztével tavasszal megszületett a megállapo­dás és a hozzá kapcsolódó, összesen hat kétoldalú szerződés, melynek ra­tifikációja azonban nem törént meg június végére minden országban. így a tervezett, július 1-jei életbeléptetés későbbre halasztódik, a koraőszi, esetleg késő őszi hónapokra. A megállapodás, illetve megálla­podások hatására a magyar ipari ter­mékek igen kevés kivétellel csaknem minden EFTA-országba vámmente­sen lesznek bevihetők. Az élelmiszerek és más mezőgaz­dasági termékek esetében lényegesen kevesebb engedményt nyújtanak a partnerek — kevesebbet az EK-nál is — azonban e téren még egymással szemben is erőteljesen protekcionista kereskedelempol itikát folytatnak. Magyarország legfeljebb annyi ver­senyelőnyt tudott kiharcolni, ameny­­nyit a tagországok egymásnak, il­letve az EK-nak nyújtanak. Ezen túl egyes oszágok néhány szerény kvó­tát is megnyitnak a magyar agrárim­port számára. Az egyes országok előírásai, en­gedményei és korlátozásai általában egyediek, egészében azonban a kivi­telben szerepet játszó termékek 85 százalékának forgalmát liberalizálja és vámmentessé teszi a megállapo­dás-csomag, s csak 15 százaléknál emelnek korlátokat a magyarországi import elé az EFTA-országok. Igaz azonban, hogy ezek között vannak a legfontosabb mezőgazdasági cikkek. Legfontosabb EFTA-partnerünk természetesen Ausztria, mellyel a tel­jes forgalom kétharmada bonyoló­dik, és Ausztriával folytatott keres­kedelmünk adja a korábban említett deficit kétharmadát is. Nem véletlen, hogy ők a legóvatosabbak az enged­mények nyújtásában. Nagyvonalú viszont például az ipari termékek te­kintetében minden vámot eltörlő Svájc, mely ugyancsak jelentősen ré­szesedik a forgalomból. Az EFTÁ-val kötött szabadkeres­kedelmi megállapodás tíz évre szól, a kapott engedmények ellentételezése — a magyarországi importvámok csökkentése — később kezdődik meg, és fokozatosan megy végbe. Az eygezményeket megkötő — az en­gedményeket kialkudó magyar kor­mányzat előtt az EK velünk szemben kialakult versenyelőnyének ledolgo­zását tekinti eredménynek, s azt a tényt, hogy a teljes elzárkózástól si­került elmozdítani a partnereket: a mezőgazdasági termékek forgalmát akadályozó rendelkezések lebontása is megkezdődött. (A közelmúltban a Magyar Gaz­dasági Kamara rendezett szeminári­umot az EFTÁ-val kötött, szabadke­reskedelmi megállapodás tartalmá­nak, várható hatásainak és előírásai­nak ismertetésére.) A csődtörvény módosítása A Magyar Bankszövetség legfőbb kifogása a csődtörvény tervezett mó­dosításával szemben az, hogy tovább gyengíti a hitelezők eddig sem túl erős pozícióját - nyilatkozta Pulai Miklós főtitkár. Szerinte a módosí­tás-tervezetnek az egyik igen vitat­ható pontja, hogy a kormányzat je­lentősen bővíteni kívánja a felszámo­lási eljárás alól kivonandó vagyon­tárgyak körét. Egyes szövetkezeti földterületeket is kivonnának a ki­elégítés lehetséges formái közül, és növelni akarják a felszámolással kapcsolatos költségek körét. Sérel­mes az a javaslat is. amely az állam, illetve annak képviseletében az APEH. valamint a TB kintlévőségeit a többi hitelező kölcsöneivel ellen­tétben kiemeli a fizetési haladékból. Szabadságon a gyár Hétfőtől két hétre leálltak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. üzemei. A dolgozóknak termelész­­szervezési okokból adták ki egy­szerre a szabadságot. Ez azzal az előnnyel is jár. hogy működési költ­ségeket is megtakaríthatnak. Az első félévben elmaradtak a tervtől, amely 8,3 milliárd forintos forgalmat irány­zott elő. A keleti piacokon a vártnál kevesebbet tudtak értékesíteni. Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága a/, év első negyedében különböző területeken tevékenykedő adóalanyoknál végzett ellenőrzést. A nemesfémforgalommal kapcsolatos adatgyűjtés során megállapították, hogy a lakossági felvásárlásokkal foglalkozó vállalkozásoknál 1991- 'ben 247. 1992-ben 947 személy ér­tékesített aranyat, ékszert, egyéb nemesfémtárgyat, mintegy 1 millió 642 ezer, illetve 5 millió 809 ezer fo­rint értékben. Közöttük olyan szemé­lyeket is találtak, akik többszöri alka­lommal. összesen 100 ezer forintot meghaladó értékben adtak el nemes­fémből készült ékszereket, tárgyakat. Az adatgyűjtés után az érintett ál­­lapolgárokra vonatkozóan a kigyűj­­töt adatokat az 53.számú személyi jövedelemadó bevallás ingóértékesí­tésből származó jövedelem adataival összehasonlították. Ennek során megállapították, hogy csupán egyet­len személy szerepeltetett az 1991. évi bevallásában ilyen tevékenység­ből származó jövedelmet. Az 1992- es évre vonatkozó bevallásában azonban már ő sem vallott be ilyen jövedelmet, holott az említett tevé­kenységből 203 ezer forint bevétele származott. Regionális együttműködés A jelenlegi körülmények kö­zött továbbra is lehetetlen a keleti országok integrálása az Európai Közösségbe - írja a Fig-Eco, a Le Figaro című francia napilap gazdasági melléklete. A lap úgy ítéli meg, hogy a térség országai jelenleg még nem készek a teljes jogú tagságra s megismétli azt a véleményt, hogy a regionális együttműködés erősítése előnyös lenne számukra, fokozatosan elő­készítené őket az EK tagságára. Jacqes Attali végkielégítése Jacques Attali több mint 147 ezer fontos végkielégítést fog kapni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A nemzetközi pénzintézet nemrégi­ben lemondott elnökének Anne Wibble igazgatótanácsi elnök szerint szerződés garantálja egy­évi fizetését végkielégítés címén. Infláció Oroszországban Oroszországban az infláció az idei első félévben elérte a 600 százalékot - jelentette be Oleg Lobov, a gazdasági ügyekért fel­elős miniszterelnök-helyettes. Azt is elmondta, hogy ha az olaj árát teljesen felszabadítják, az év végéig akár még további ártízsze­­reződés várható az országban. Benzinár-emelés a franciáknál Hétfőtől drágább a benzin Franciaországban. Az áremelés átlagosan 33 centime literenként. A 95 oktános szuper ezentúl 5,64 frank lesz, az ólommentes benzin 5,32 frankba kjjrül. Az emelés oka: a kormány ismét megnövelte az üzemanyagokra kivetett külö­nadót, átlagosan 28 centime-mal, s ennek következtében az áfa is tovább nőtt. Az adóbevételek nö­velését a kormány a különböző szociális alapok hiányainak pót­lására határozta el. Ötszázas lengyel toplista A Gazeta Bankowa közzétette az 500 legnagyobb lengyel válla­lat listáját. A sorrend alapja a be­vétel, a gazdaságosság, az alkal­mazottak száma, az export, és a folyó fizetési mérleg helyzete volt. A toplista egyedüli hiányos­sága, hogy az ország leggazda­gabb magánvállalakozóinak több üzeme hiányzik a sorból a szük­séges adatok ismeretének hiánya miatt. Az 500 óriás között 48 bank szerepel - egyébként mint megállapították, a bankokat jel­lemzi a legnagyobb hatékonyság, a legtöbb hasznot azonban az ál­lamvasutak varsói központi igaz­gatósága mutatta fel. Román paraszttüntetés Mintegy ezer ember gyűlt ösz­­sze Bukarestben, a Repülősök te­rén vasárnap a román parasztság hetek óra hirdetett gyűlésén, hogy követelje a földtörvény módosítá­sát, s a parasztgazdaságok haté­kony működésének biztosításá­hoz még szükséges - földbérleti, földhivatali, mezőgazdasági hite­lezési - törvények mielőbbi elfo­gadását. A szónokok többsége élesen bírálta a kormány mező­­gazdasági politikáját és rendele­téit, tiltakozott a birtoklevelek ki­osztásának elhúzódása miatt. Amerikai biztosíték Az Egyesült Államok vasárnap biztosította a nyugat-európai kö­zösséget arról, hogy a Japánnal a tokiói csúcstalálkozó végén kö­tött kereskedelempolitikai keret­szerződés nyitott lesz. abból sen­kit nem rekesztenek ki. Az ame­rikai és a japán fél szombaton ju­tott megállapodásra arról az in­tézkedési csomagtervről, amely a két ország közötti súlyos keres­kedelmi egyensúlytalanságokat hivatott kiküszöbölni. Szerkesztette; A.Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
Thumbnails
Contents