Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

1993. július 12., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Bezár-e az alpári népfőiskola? A Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat és a Tiszaalpári Polgármes­teri Hivatal által létrehozott népfőis­kolát 1991. november 17-én nyitot­ták meg Tiszaalpáron. Az intéz­ményben a képzési formát a Dániá­ban jelentős múlttal rendelkező nép­főiskola-rendszer alapján hozták létre, ami a dán—magyar kapcsola­tok fejlődésének, egymás kölcsönös elismerésének fontos szimbóluma volt. A kezdeti elképzelések szerint az intézmény célja, hogy gyakorlati is­meretekkel segítse a fiatalokat kis befektetést igénylő vállalkozások in­dításában. Az első, féléves, bentlaká­sos tanfolyamon a hallgatók alapvető termelési és szervezési ismereteket sajátíthattak el. Tanultak angol, il­letve német nyelvet és számítástech­nikát. Tiszaalpár polgármestere a követ­kezőket mondja az önkormányzat el­képzeléseiről a népfőiskolát illetően: — Mint a legtöbb induló intéz­ménynél, itt is vannak kisebb nehéz­ségek. Több évtized után az elsők közt hoztunk létre ilyen típusú kép­zést az országban, és nem sikerült azonnal a fiatalok igényeit teljesen kielégítő tanfolyamokat szervezni. 1991-ben elsősorban szarvasmarha- és sertéstenyésztés oktatását tervez­tük, míg a hallgatók inkább a kisál­lattenyésztés iránt érdeklődtek. A kezdeti bizonytalan lépések után, az új kurzus megkezdése előtt, felmér­jük az igényeket. így várhatóan a kö­vetkező népfőiskolái tanévben a mé­hészet, a baromfi- és a nyúltenyész­­tés gyakorlati ismereteinek elsajátí­tására lesz a legtöbb érdeklődő. Ter­vezzük még a számítástechnika és az idegen nyelvi képzés felerősítését. — A népfőiskolának tiszaalpárivá kell válnia — hangsúlyozza a pol­gármester úr. Az itt élő fiatal munka­­nélküliek képzését szeretnénk elő­térbe helyezni, a Megyei Mukaügyi Központtal szoros együttműködés­ben. A bentlakásos tanfolyamok szervezését nem folytatjuk, jelentke­zőket innen a községből és a kör­nyező településekről várunk. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy készül az új nemzeti tanterv, amely a tízosztályos általános iskolai oktatásra épül. Azok a gyerekek, akik az utolsó két évben már nem vehetnek részt az iskolai órákon, a tervek szerint gyakorlati ismeretek elsajítására kapnának lehetőséget ná­lunk. Szükséges lesz egy olyan lelkes tanári és hallgatói bázis kialakítása, amelyre építkezhet ez a képzési forma. Az elmondottakon kívül 3-4 hó­napos idegenforgalmi kurzusok indí­tására keresünk érdeklődőket, ahol a falusi üdültetésbe bekapcsolódni kí­vánó embereknek szeretnénk segít­séget nyújtani, hogy a vendégeket igényesen, megfelelő ismeretek bir­tokában tudják végezni. Tóth Katalin Vízpótlási tárgyalások ELMOSTA AZ ESŐ A ZÁRÓÜNNEPÉLYT Csipero elköszönt a gyerekektől • Még az eső előtt léptek fel a széktói stadion fesztiválzáró ünnepi gáláján az ukrán gyerekek. A vasárnap esti zápor félbeszakí­totta a II. európai nemzetközi gyer­mektalálkozó záróünnepélyét. Bár a felhők már hat óra körül sem jósoltak sok jót, de akkor még úgy tűnt, az idő kegyes lesz a gyerekekhez. A kecskeméti széktói stadionba a Csipero-dalra vonult be a részt vevő 20 ország delegációja. A gálát Kál­mán Attila, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium politikai állam­titkára nyitotta meg. A fesztivál ven­dégei dallal, tánccal köszöntek el Kecskeméttől, ifjú barátaiktól. Alig fél órával a kezdés után az eső közbeszólt, a cseppekben sze­merkélő esőből zápor kerekedett. Felgyorsult az ünnep forgatókönyve. A külföldi gyerekeknek szóló diplo­mát sem ejtőernyősök hozták. így Merász József polgármester szóban fogadta tiszteletbeli polgárokká a gyerekeket. Az eső után a végig kitartó vendé­gek és házigazdák a két Csipero-fi­­gurával a füvön kört alkotva, közös tánccal búcsúztak egymástól. Két év múlva találkozunk újra Kecskemé­ten, hangzott a zárszó. Fesztiválbúcsúztató Baján (Folytatás az 1. oldalról) A vendégek még utazáshoz készü­lődnek — éppen az angliai Kent grófságból érkezett fiatalok autóbu­sza állt be a Petőfi-szigeti Ifjúsági Ház, tehát a folklórfesztivál központi irodája elé —, amikor Héhn Gizellá­tól, a fesztivál bajai titkárától egy rö­vid tájékoztatást kérek: — Mit tart a legfontosabbnak a XI. Duna menti folklórfesztivál eseményeiben? — Bajára 14 országból érkeztek vendégek, Kalocsára hatból, Szek­­szárdra — ez volt a három fő hely­szín — nyolc országból. A legfonto­sabbnak mégis azt tartom, hogy a rendezvény a folklór igazi, rangos ünnepe volt. A bajai nemzetiségi gá­laestre pedig megmozdult az egész környék. Nem is emlékezem olyan rendezvényre, mint amilyen a mos­tani volt: Egy est körében, egy szín­padon a Baja környék sokszínű folk­lórja mutatkozott be, kezdve a her­cegszántói sokácoktól a bajai bunye­­vác Csitaonicán, vagy a magyar Ge­menc együttesen keresztül a nemes­nádudvari sváb vagy a kiskunhalasi cigány táncosokig. A végső mérleget még korai lenne megvonni, de amit megtudtam: a keddi megnyitó szabadtéri helyszínét elverte az eső, de nem a jó hangula­tot. A József Attila Művelődési Köz­pontban, ahol a nyitógálát rendezték, egy gombostűt sem lehetett volna le­ejteni. Reggeltől éjszakáig tartott a program a hét minden napján, tehát a többi programra is szépszámú érdek­lődő volt kíváncsi, de legtöbben a szombati záróestre voltak kíván­csiak. Több ezer nézője volt a két háttérkiállításnak is, a Petőfi-szigeti Ifjúsági Házban, illetve a József At­tila Művelődési Központban. Az előbbin népművészek munkáit, az utóbbi Papp István bátmonostori vi­seletgyűjteményét láthattuk. Számüzöttek konferenciája A Baranyából és Kelet-Szlavóniá­ból számüzöttek ökumenikus keresz­ténykonferenciájának résztvevői az­zal a céllal gyűltek össze az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetén, hogy ismételten felhívják a közvé­lemény figyelmét a számüzöttek sor­sára. Az otthonukból, szülőföldjük­ről elűzöttek nem nyugszanak bele az etnikai tisztogatásba, és kifejezték azon szándékukat, hogy haza akar­nak térni. Az Erdélyi Gyülekezet — mint az egyetlen magyarországi szervezett menekültegyház — támo­gatja a menekültek ezen irányú tö­rekvését. A nyilvánosság, a sajtó teljes kizá­rásával nyolc órán át tárgyalt zárt aj­tók mögött a Szigetközi Önkor­mányzatok Szövetsége és Gyurkó János környezetvédelmi miniszter a Mosoni-Duna vízmegosztásáról, és a szigetközi kárenyhítés mikéntjéről, szombaton Dunakilitin. „A találkozó a félreértések eloszlatását, a bizalom megteremtését eredményezte” — je­lentette ki a tárgyalást követő sajtótá­jékoztatón a miniszter. A tárgyaló fe­lek megállapodása szerint a Sziget­közi Ónkormányzatok Szövetségé­nek jelen lévő képviselői egy tartóz­kodással elfogadták a hullámtér ide­iglenes feltöltését a Mosoni-Duná­ból, azt a kísérleti megoldást, ami el­len tiltakoztak, s csütörtöki demonst­rációjukkal meghiúsították az 5-ös számú zsilip kinyitását, és a Mo­soni-Duna vízmegosztását. A kísér­leti feltöltés egyébként július 15-én kezdődik. A miniszter viszont arra tett ígéretet, hogy a vízpótlás másik megoldásának adminisztratív akadá­lyát elhárítja: a fenékküszöb építésé­hez még hiányzó szakhatósági enge­délyek kiadása érdekében július 15-éig eljár. A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy lesz-e fenékküszöb, Gyurkó János kijelentette: jósolni nem tud, majd hozzátette: a szlovák fél szóbeli tájékoztatása szerint a fe­nékküszöb megépítésének részükről nincs akadálya, azonban írásos do­kumentum nincs erről a magyar fél kezében. A szlovákok hozzájárulása azért szükséges ehhez a lépéshez, mivel a fenékküszöb a főmederben lenne, márpedig az Öreg-Duna ezen a szakaszon határfolyó. A MEGYEI LAPOKBAN NEM HIRDETNEK KÁRPÓTLÁST Eljut-e a hír a földárverésre várókhoz? Támogatás a mozgáskorlátozottaknak • Mindenkinek az az érdeke, hogy pontosan és időben eljussanak az információk a kárpótlásra váró polgárokhoz. A magyar kormány döntése értel­mében a Mozgáskorlátozottak Egye­sületének Országos Szövetsége 3 millió forintos egyszeri támogatást kapott, amelyet a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglalkoztatá­sára előirányzott 4,7 milliárdos pénzügyminisztériumi pénzalap át­csoportosításával biztosítanak. A MEOSZ a támogatást országos (Folytatás az 1. oldalról.) A tüzek —* pontosan úgy, mint a megelőző napokban — szalmában, avarban, gabonatáblákban, fenyves­erdőkben, tanyákban, lakóépület kéményében (?!) pusztítottak. Az emberi felelőtlenség miatt im­már napok óta megfeszített munká­val menti a menthetőt a Bács-Kiskun megyei tűzoltóság hivatásos állomá­nya. Mint azt a megyei ügyelet el­mondta: mindent megtesznek, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az áfa-törvény szerint mezőgaz­dasági tevékenység fogalomkörébe tartozik a törvény mellékletében fel­sorolt saját előállítású temiékek érté­kesítése, feltéve, hogy azt az adóa­lany nem kereskedelmi tevékeny­ségként végzi, továbbá nem rendel­kezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusító­hellyel. Az ilyen tevékenységet foly­tató személyek, ha felvásárlónak ér­tékesítenek, akkor a számlázási (nyugtaadási) kötelezettség alól men­tesülnek. Azok a mezőgazdasági tevékeny­séget folytató termelők — a lakosság szóhasználatával: őstermelők —, számítógépes információs hálózat és adatbázis kiépítéséhez kérte. E rend­szer működtetése több, megváltozott munkaképességű polgár foglalkozta­tását teszi lehetővé és elősegíti azt is, hogy a MEOSZ bekapcsolódhasson és érdemi szerepet vállalhasson a mozgáskorlátozottak különböző tá­mogatásainak odaítélésében, ellen­őrzésében. idejében a jelzett tüzekhez érjenek, de műszaki és emberi lehetőségeik határán vannak. Egyre többször kell kérni segítséget más megyéktől, mint például tegnap Borotára Mohácsról és Szekszárdról. A szakemberek vé­leménye egyébként az, hogy már nem lehet egyértelműen a szárazság­gal magyarázni a gyakori tűzesete­ket. Emberi felelőtlenség, sorozatos mulasztások a pusztítások okai... Noszlopy akik a termékeiket saját házuknál, kertjüknél alkalmanként, és nem üz­letszerűen adják el, szintén mente­sülnek a nyugtaadási kötelezettség alól. Piacon és közterületen azokat a termelőket sem terheli a kötelezett­ség, akik elsődlegesen saját, illetve családi szükségleteikre termelnek, és az abból maradt felesleget — eseti jelleggel — alkalomszerűen adják el. Ha kereskedelmi mennyiségű me­zőgazdasági termék értékesítéséről van szó, ez már gazdasági tevékeny­ségnek minősülhet, és az értékesítés­ről, ha arra elárusítóhelyen — ide­értve a piaci közterületi, ideiglenes elárusítóhelyet is — kerül sor, már nyugtaadási kötelezettség terheli a termelőt a rendelkezések szerint. Áltájékoztatás vagy valami más — közpénzen? Az interpellációs kérdést dr. Páris András (SZDSZ) tette föl a parlament szerdai ülésén. Elmondta, hogy egy 91-es kormány­­rendelet úgy intézkedett: a kárpótlási hivatalnak a földárverések kitűzését az árverés előtt 30 nappal a Magyar Közlönyben, egy megyei lapban és egy országos lapban közzé kell ten­nie. Ez év tavaszán azonban egy mó­dosítás nyomán a felsorolásból a „megyei lap” kitétel kimaradt. Rá­adásul a közzététel fórumának vá­lasztott orgánum olyan, a kormány által preferált napilap, amelyet — ahogy a képviselő ironikusan fogal­mazott — példányszáma alapján me­részség országosnak minősíteni. A válaszadó igazságügyi államtit­kár, dr. Isépy Tamás a rendeletmó­dosítást takarékossági okokkal ma­gyarázta: a hirdetmények megyei saj­tóban történő közzétételének mellő­zésével 130 milliót spórolt meg a költségvetés. Ugyanakkor az Új Ma­gyarország kedvezményes díjtétellel publikálja e közleményeket, s infor­mációhiány miatt sehonnan nem ér­keztek panaszok. A Ház a választ — 115 igen, 83 nem szavazattal és 9 tar­tózkodással — elfogadta. Dr. Páris Andrást az interpellációs közjáték után az ügy hátteréről és részleteiről kérdeztük. — A lakóhelyem és vá­lasztókörzetem, Somogy megye leg­nagyobb példányszámú napilapjában olvasott kis „dohogás” hívta föl a fi­gyelmemet erre a furcsa ügyre. Mert aligha kell bizonygatni: a földárveré­sek iránt érdeklődőknek a Magyar Közlöny nem napi olvasmánya, s az Új Magyarország szintén csekély publicitást jelent. De hát a válasz nem is hagyott kétséget afelől, hogy a kormány exkluzív szerződést kötött a lappal, ily módon preferálva azt. Lényegében az történik, hogy az adófizető polgár pénzéből fizetik ezeket a hirdetéseket, s egyben min­tegy kötelezik is arra, hogy a saját pénzéért azt az egy lapot olvassa. Végül is, országos napilap az az egy... -— E lap példányszámát ille­tően a Somogy megyei adat áll ren­delkezésemre: ebből a napilapból 500 érkezik a megyébe, de hogy mennyi fogy el belőle, nem tudom. Viszont a megyei lapot 50 000 pél­dányban nyomják és majdnem mind elfogy. A hirdetések elsődleges célja, hogy minél több olvasóhoz eljusson, s nem az, hogy egy bizonyos lapot támogasson. Arról nem is szólva, hogy a megyei lapok összpéldány­­száma jóval meghaladja az 1 milliót. Azért 19 megyei orgánumban hir­detni drága dolog... — Igaz, de vajon megkérdezték-e a vidéki lapokat, hogy hajlandók-e legalább olyan mérsékelt áron közölni a hirdetése­ket, mint azt állítólag az Új Magyar­­ország teszi? Azt is korrekt megol­dásnak tartottam volna, hogy az ille­tékesek azt mondják: ennyi pénzünk van e célra, hajlandók vagytok-e kö­zölni ennyiért ezeket a fontos közér­dekű közleményeket. Biztos, hogy minden lap örömmel vállalta volna... De nem ez történt. Ha kicsit is gya­nakvó vagyok, arra is gondolhatok: a választások előtt ez az akció nem egyéb, mint kemény pénzek elmen­tése. S ennek ellenkezőjéről, sajnos, Isépy államtitkár úr nem győzött meg. Ferenc/.y Europress Lángokat lobbant a felelőtlenség Az adóhivatal nem enged Autópiac vevő nélkül Egyetlen üzlet sem jött létre a teg­napi bajai autóvásáron. A felhozatal is szegényesebb volt a szokottnál. Mindössze ötvenen próbálkoztak járművük eladásával. Ám a gyér számú érdeklődő inkább csak az egészségügyi séta, meg egy kis esz­mecsere végett látogatott a piacra, nem pedig azért, hogy vásároljon. Kitüntetett vasutasok Szombaton ünnepelték ország­szerte a Magyar Államvasutak alapí­tásának 125. évfordulóját. A neves dátum egybeesett a 43. vasutasnap­pal, melyen a legjobb dologozók el­ismerésben részesültek. így történt ez Szegeden is, ahol több Bács-Kis­kun megyei vasutasnak mondott kö­szönetét munkájáért Tóth Imre, a szegedi üzletvezetőség igazgatója. Vezérigazgatói dicséretben részesí­tették Szakolczai János vizsgáló fő­kalauzt. Igazgatói dicséretben része­sítették Kecskemétről Balogh La­­josné anyaggazdálkodót, Nagy Péter főmozdonyvezetőt, Seres Sándor nyugdíjast, a bajai központból T. Kiss Zsuzsanna pénztárfőnököt, Kis­kunhalasról Színes Zsuzsanna fő­pénztárost, Kolozsvári Ferenc vonta­tási főnökhelyettest, és Lengyel Ist­ván nyugdíjast. Irgalmas nővérek Létavértesen A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány mint az ország legna­gyobb ifjúsági alapítványa Létavér­tesen vasárnaptól hat turnusban szer­vez táborokat a fiataloknak. Az első táborozáson Egerből érkezett irgal­mas nővérek vesznek részt. Csak kérdezem Mit nem lehet ma Magyaror­szágon kapni? A kérdés látszólag értelmetlen, hiszen mindent lehet kapni, csak pénz legyen hozzá elég. A Rolls Royce-tól a hong­kongi zenélő rágógumiig mindent lehet vásárolni, a holtok zsúfolá­sig tömve mindenfélével, bár mintha az utóbbi időben nem nyüzsögne bennük akkora tömeg, amit az ott lévő kereskedők ne győznének kiszolgálni. Érdekes persze, hogy mégis van néhány, szóra sem sem érdemes dolog, amit szombaton, vasárnap lehe­tetlen megvenni. Ha léghajót kí­vánnék szombaton délelőtt bé­relni, akkor játszi könnyedséggel megtehetem, ha nagyobb területű ingatlant akarok vasárnap vásá­rolni, biztos nem vallók kudarcot, de ha például újságot akarok venni a strandon, vagy buszjegyet az utazáshoz, akkor jobb, ha föl­adom. Szombaton például a Sze­­lidi-tó mellett nem lehetett egyál­talán újságot venni, nemcsak Pe­tőfi Népét (nehogy részrehajlás­sal vádoljanak), hanem semmi­­lyet. Úgy látszik, ezek a dolgok már nem tartoznak szorosan a pi­acgazdaság ígérte rendbe, ahol minden van, amit megvesznek. A buszjeggyel is hasonló a helyzet, így nyáron pedig igazán nem várható el, hogy a külföldiek, nyaralók, turisták már hetekkel vagy napokkal az utazás előtt be­szerezzék azt, amire csak ott lesz szükségük, ahová mennek. Ezek szerint nem igaz, hogy a kis dolgok a legbosszantóbhak? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents