Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
1993. július 12., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Bezár-e az alpári népfőiskola? A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Tiszaalpári Polgármesteri Hivatal által létrehozott népfőiskolát 1991. november 17-én nyitották meg Tiszaalpáron. Az intézményben a képzési formát a Dániában jelentős múlttal rendelkező népfőiskola-rendszer alapján hozták létre, ami a dán—magyar kapcsolatok fejlődésének, egymás kölcsönös elismerésének fontos szimbóluma volt. A kezdeti elképzelések szerint az intézmény célja, hogy gyakorlati ismeretekkel segítse a fiatalokat kis befektetést igénylő vállalkozások indításában. Az első, féléves, bentlakásos tanfolyamon a hallgatók alapvető termelési és szervezési ismereteket sajátíthattak el. Tanultak angol, illetve német nyelvet és számítástechnikát. Tiszaalpár polgármestere a következőket mondja az önkormányzat elképzeléseiről a népfőiskolát illetően: — Mint a legtöbb induló intézménynél, itt is vannak kisebb nehézségek. Több évtized után az elsők közt hoztunk létre ilyen típusú képzést az országban, és nem sikerült azonnal a fiatalok igényeit teljesen kielégítő tanfolyamokat szervezni. 1991-ben elsősorban szarvasmarha- és sertéstenyésztés oktatását terveztük, míg a hallgatók inkább a kisállattenyésztés iránt érdeklődtek. A kezdeti bizonytalan lépések után, az új kurzus megkezdése előtt, felmérjük az igényeket. így várhatóan a következő népfőiskolái tanévben a méhészet, a baromfi- és a nyúltenyésztés gyakorlati ismereteinek elsajátítására lesz a legtöbb érdeklődő. Tervezzük még a számítástechnika és az idegen nyelvi képzés felerősítését. — A népfőiskolának tiszaalpárivá kell válnia — hangsúlyozza a polgármester úr. Az itt élő fiatal munkanélküliek képzését szeretnénk előtérbe helyezni, a Megyei Mukaügyi Központtal szoros együttműködésben. A bentlakásos tanfolyamok szervezését nem folytatjuk, jelentkezőket innen a községből és a környező településekről várunk. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy készül az új nemzeti tanterv, amely a tízosztályos általános iskolai oktatásra épül. Azok a gyerekek, akik az utolsó két évben már nem vehetnek részt az iskolai órákon, a tervek szerint gyakorlati ismeretek elsajítására kapnának lehetőséget nálunk. Szükséges lesz egy olyan lelkes tanári és hallgatói bázis kialakítása, amelyre építkezhet ez a képzési forma. Az elmondottakon kívül 3-4 hónapos idegenforgalmi kurzusok indítására keresünk érdeklődőket, ahol a falusi üdültetésbe bekapcsolódni kívánó embereknek szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a vendégeket igényesen, megfelelő ismeretek birtokában tudják végezni. Tóth Katalin Vízpótlási tárgyalások ELMOSTA AZ ESŐ A ZÁRÓÜNNEPÉLYT Csipero elköszönt a gyerekektől • Még az eső előtt léptek fel a széktói stadion fesztiválzáró ünnepi gáláján az ukrán gyerekek. A vasárnap esti zápor félbeszakította a II. európai nemzetközi gyermektalálkozó záróünnepélyét. Bár a felhők már hat óra körül sem jósoltak sok jót, de akkor még úgy tűnt, az idő kegyes lesz a gyerekekhez. A kecskeméti széktói stadionba a Csipero-dalra vonult be a részt vevő 20 ország delegációja. A gálát Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg. A fesztivál vendégei dallal, tánccal köszöntek el Kecskeméttől, ifjú barátaiktól. Alig fél órával a kezdés után az eső közbeszólt, a cseppekben szemerkélő esőből zápor kerekedett. Felgyorsult az ünnep forgatókönyve. A külföldi gyerekeknek szóló diplomát sem ejtőernyősök hozták. így Merász József polgármester szóban fogadta tiszteletbeli polgárokká a gyerekeket. Az eső után a végig kitartó vendégek és házigazdák a két Csipero-figurával a füvön kört alkotva, közös tánccal búcsúztak egymástól. Két év múlva találkozunk újra Kecskeméten, hangzott a zárszó. Fesztiválbúcsúztató Baján (Folytatás az 1. oldalról) A vendégek még utazáshoz készülődnek — éppen az angliai Kent grófságból érkezett fiatalok autóbusza állt be a Petőfi-szigeti Ifjúsági Ház, tehát a folklórfesztivál központi irodája elé —, amikor Héhn Gizellától, a fesztivál bajai titkárától egy rövid tájékoztatást kérek: — Mit tart a legfontosabbnak a XI. Duna menti folklórfesztivál eseményeiben? — Bajára 14 országból érkeztek vendégek, Kalocsára hatból, Szekszárdra — ez volt a három fő helyszín — nyolc országból. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy a rendezvény a folklór igazi, rangos ünnepe volt. A bajai nemzetiségi gálaestre pedig megmozdult az egész környék. Nem is emlékezem olyan rendezvényre, mint amilyen a mostani volt: Egy est körében, egy színpadon a Baja környék sokszínű folklórja mutatkozott be, kezdve a hercegszántói sokácoktól a bajai bunyevác Csitaonicán, vagy a magyar Gemenc együttesen keresztül a nemesnádudvari sváb vagy a kiskunhalasi cigány táncosokig. A végső mérleget még korai lenne megvonni, de amit megtudtam: a keddi megnyitó szabadtéri helyszínét elverte az eső, de nem a jó hangulatot. A József Attila Művelődési Központban, ahol a nyitógálát rendezték, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Reggeltől éjszakáig tartott a program a hét minden napján, tehát a többi programra is szépszámú érdeklődő volt kíváncsi, de legtöbben a szombati záróestre voltak kíváncsiak. Több ezer nézője volt a két háttérkiállításnak is, a Petőfi-szigeti Ifjúsági Házban, illetve a József Attila Művelődési Központban. Az előbbin népművészek munkáit, az utóbbi Papp István bátmonostori viseletgyűjteményét láthattuk. Számüzöttek konferenciája A Baranyából és Kelet-Szlavóniából számüzöttek ökumenikus kereszténykonferenciájának résztvevői azzal a céllal gyűltek össze az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigetén, hogy ismételten felhívják a közvélemény figyelmét a számüzöttek sorsára. Az otthonukból, szülőföldjükről elűzöttek nem nyugszanak bele az etnikai tisztogatásba, és kifejezték azon szándékukat, hogy haza akarnak térni. Az Erdélyi Gyülekezet — mint az egyetlen magyarországi szervezett menekültegyház — támogatja a menekültek ezen irányú törekvését. A nyilvánosság, a sajtó teljes kizárásával nyolc órán át tárgyalt zárt ajtók mögött a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége és Gyurkó János környezetvédelmi miniszter a Mosoni-Duna vízmegosztásáról, és a szigetközi kárenyhítés mikéntjéről, szombaton Dunakilitin. „A találkozó a félreértések eloszlatását, a bizalom megteremtését eredményezte” — jelentette ki a tárgyalást követő sajtótájékoztatón a miniszter. A tárgyaló felek megállapodása szerint a Szigetközi Ónkormányzatok Szövetségének jelen lévő képviselői egy tartózkodással elfogadták a hullámtér ideiglenes feltöltését a Mosoni-Dunából, azt a kísérleti megoldást, ami ellen tiltakoztak, s csütörtöki demonstrációjukkal meghiúsították az 5-ös számú zsilip kinyitását, és a Mosoni-Duna vízmegosztását. A kísérleti feltöltés egyébként július 15-én kezdődik. A miniszter viszont arra tett ígéretet, hogy a vízpótlás másik megoldásának adminisztratív akadályát elhárítja: a fenékküszöb építéséhez még hiányzó szakhatósági engedélyek kiadása érdekében július 15-éig eljár. A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy lesz-e fenékküszöb, Gyurkó János kijelentette: jósolni nem tud, majd hozzátette: a szlovák fél szóbeli tájékoztatása szerint a fenékküszöb megépítésének részükről nincs akadálya, azonban írásos dokumentum nincs erről a magyar fél kezében. A szlovákok hozzájárulása azért szükséges ehhez a lépéshez, mivel a fenékküszöb a főmederben lenne, márpedig az Öreg-Duna ezen a szakaszon határfolyó. A MEGYEI LAPOKBAN NEM HIRDETNEK KÁRPÓTLÁST Eljut-e a hír a földárverésre várókhoz? Támogatás a mozgáskorlátozottaknak • Mindenkinek az az érdeke, hogy pontosan és időben eljussanak az információk a kárpótlásra váró polgárokhoz. A magyar kormány döntése értelmében a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége 3 millió forintos egyszeri támogatást kapott, amelyet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására előirányzott 4,7 milliárdos pénzügyminisztériumi pénzalap átcsoportosításával biztosítanak. A MEOSZ a támogatást országos (Folytatás az 1. oldalról.) A tüzek —* pontosan úgy, mint a megelőző napokban — szalmában, avarban, gabonatáblákban, fenyveserdőkben, tanyákban, lakóépület kéményében (?!) pusztítottak. Az emberi felelőtlenség miatt immár napok óta megfeszített munkával menti a menthetőt a Bács-Kiskun megyei tűzoltóság hivatásos állománya. Mint azt a megyei ügyelet elmondta: mindent megtesznek, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az áfa-törvény szerint mezőgazdasági tevékenység fogalomkörébe tartozik a törvény mellékletében felsorolt saját előállítású temiékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusítóhellyel. Az ilyen tevékenységet folytató személyek, ha felvásárlónak értékesítenek, akkor a számlázási (nyugtaadási) kötelezettség alól mentesülnek. Azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők — a lakosság szóhasználatával: őstermelők —, számítógépes információs hálózat és adatbázis kiépítéséhez kérte. E rendszer működtetése több, megváltozott munkaképességű polgár foglalkoztatását teszi lehetővé és elősegíti azt is, hogy a MEOSZ bekapcsolódhasson és érdemi szerepet vállalhasson a mozgáskorlátozottak különböző támogatásainak odaítélésében, ellenőrzésében. idejében a jelzett tüzekhez érjenek, de műszaki és emberi lehetőségeik határán vannak. Egyre többször kell kérni segítséget más megyéktől, mint például tegnap Borotára Mohácsról és Szekszárdról. A szakemberek véleménye egyébként az, hogy már nem lehet egyértelműen a szárazsággal magyarázni a gyakori tűzeseteket. Emberi felelőtlenség, sorozatos mulasztások a pusztítások okai... Noszlopy akik a termékeiket saját házuknál, kertjüknél alkalmanként, és nem üzletszerűen adják el, szintén mentesülnek a nyugtaadási kötelezettség alól. Piacon és közterületen azokat a termelőket sem terheli a kötelezettség, akik elsődlegesen saját, illetve családi szükségleteikre termelnek, és az abból maradt felesleget — eseti jelleggel — alkalomszerűen adják el. Ha kereskedelmi mennyiségű mezőgazdasági termék értékesítéséről van szó, ez már gazdasági tevékenységnek minősülhet, és az értékesítésről, ha arra elárusítóhelyen — ideértve a piaci közterületi, ideiglenes elárusítóhelyet is — kerül sor, már nyugtaadási kötelezettség terheli a termelőt a rendelkezések szerint. Áltájékoztatás vagy valami más — közpénzen? Az interpellációs kérdést dr. Páris András (SZDSZ) tette föl a parlament szerdai ülésén. Elmondta, hogy egy 91-es kormányrendelet úgy intézkedett: a kárpótlási hivatalnak a földárverések kitűzését az árverés előtt 30 nappal a Magyar Közlönyben, egy megyei lapban és egy országos lapban közzé kell tennie. Ez év tavaszán azonban egy módosítás nyomán a felsorolásból a „megyei lap” kitétel kimaradt. Ráadásul a közzététel fórumának választott orgánum olyan, a kormány által preferált napilap, amelyet — ahogy a képviselő ironikusan fogalmazott — példányszáma alapján merészség országosnak minősíteni. A válaszadó igazságügyi államtitkár, dr. Isépy Tamás a rendeletmódosítást takarékossági okokkal magyarázta: a hirdetmények megyei sajtóban történő közzétételének mellőzésével 130 milliót spórolt meg a költségvetés. Ugyanakkor az Új Magyarország kedvezményes díjtétellel publikálja e közleményeket, s információhiány miatt sehonnan nem érkeztek panaszok. A Ház a választ — 115 igen, 83 nem szavazattal és 9 tartózkodással — elfogadta. Dr. Páris Andrást az interpellációs közjáték után az ügy hátteréről és részleteiről kérdeztük. — A lakóhelyem és választókörzetem, Somogy megye legnagyobb példányszámú napilapjában olvasott kis „dohogás” hívta föl a figyelmemet erre a furcsa ügyre. Mert aligha kell bizonygatni: a földárverések iránt érdeklődőknek a Magyar Közlöny nem napi olvasmánya, s az Új Magyarország szintén csekély publicitást jelent. De hát a válasz nem is hagyott kétséget afelől, hogy a kormány exkluzív szerződést kötött a lappal, ily módon preferálva azt. Lényegében az történik, hogy az adófizető polgár pénzéből fizetik ezeket a hirdetéseket, s egyben mintegy kötelezik is arra, hogy a saját pénzéért azt az egy lapot olvassa. Végül is, országos napilap az az egy... -— E lap példányszámát illetően a Somogy megyei adat áll rendelkezésemre: ebből a napilapból 500 érkezik a megyébe, de hogy mennyi fogy el belőle, nem tudom. Viszont a megyei lapot 50 000 példányban nyomják és majdnem mind elfogy. A hirdetések elsődleges célja, hogy minél több olvasóhoz eljusson, s nem az, hogy egy bizonyos lapot támogasson. Arról nem is szólva, hogy a megyei lapok összpéldányszáma jóval meghaladja az 1 milliót. Azért 19 megyei orgánumban hirdetni drága dolog... — Igaz, de vajon megkérdezték-e a vidéki lapokat, hogy hajlandók-e legalább olyan mérsékelt áron közölni a hirdetéseket, mint azt állítólag az Új Magyarország teszi? Azt is korrekt megoldásnak tartottam volna, hogy az illetékesek azt mondják: ennyi pénzünk van e célra, hajlandók vagytok-e közölni ennyiért ezeket a fontos közérdekű közleményeket. Biztos, hogy minden lap örömmel vállalta volna... De nem ez történt. Ha kicsit is gyanakvó vagyok, arra is gondolhatok: a választások előtt ez az akció nem egyéb, mint kemény pénzek elmentése. S ennek ellenkezőjéről, sajnos, Isépy államtitkár úr nem győzött meg. Ferenc/.y Europress Lángokat lobbant a felelőtlenség Az adóhivatal nem enged Autópiac vevő nélkül Egyetlen üzlet sem jött létre a tegnapi bajai autóvásáron. A felhozatal is szegényesebb volt a szokottnál. Mindössze ötvenen próbálkoztak járművük eladásával. Ám a gyér számú érdeklődő inkább csak az egészségügyi séta, meg egy kis eszmecsere végett látogatott a piacra, nem pedig azért, hogy vásároljon. Kitüntetett vasutasok Szombaton ünnepelték országszerte a Magyar Államvasutak alapításának 125. évfordulóját. A neves dátum egybeesett a 43. vasutasnappal, melyen a legjobb dologozók elismerésben részesültek. így történt ez Szegeden is, ahol több Bács-Kiskun megyei vasutasnak mondott köszönetét munkájáért Tóth Imre, a szegedi üzletvezetőség igazgatója. Vezérigazgatói dicséretben részesítették Szakolczai János vizsgáló főkalauzt. Igazgatói dicséretben részesítették Kecskemétről Balogh Lajosné anyaggazdálkodót, Nagy Péter főmozdonyvezetőt, Seres Sándor nyugdíjast, a bajai központból T. Kiss Zsuzsanna pénztárfőnököt, Kiskunhalasról Színes Zsuzsanna főpénztárost, Kolozsvári Ferenc vontatási főnökhelyettest, és Lengyel István nyugdíjast. Irgalmas nővérek Létavértesen A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány mint az ország legnagyobb ifjúsági alapítványa Létavértesen vasárnaptól hat turnusban szervez táborokat a fiataloknak. Az első táborozáson Egerből érkezett irgalmas nővérek vesznek részt. Csak kérdezem Mit nem lehet ma Magyarországon kapni? A kérdés látszólag értelmetlen, hiszen mindent lehet kapni, csak pénz legyen hozzá elég. A Rolls Royce-tól a hongkongi zenélő rágógumiig mindent lehet vásárolni, a holtok zsúfolásig tömve mindenfélével, bár mintha az utóbbi időben nem nyüzsögne bennük akkora tömeg, amit az ott lévő kereskedők ne győznének kiszolgálni. Érdekes persze, hogy mégis van néhány, szóra sem sem érdemes dolog, amit szombaton, vasárnap lehetetlen megvenni. Ha léghajót kívánnék szombaton délelőtt bérelni, akkor játszi könnyedséggel megtehetem, ha nagyobb területű ingatlant akarok vasárnap vásárolni, biztos nem vallók kudarcot, de ha például újságot akarok venni a strandon, vagy buszjegyet az utazáshoz, akkor jobb, ha föladom. Szombaton például a Szelidi-tó mellett nem lehetett egyáltalán újságot venni, nemcsak Petőfi Népét (nehogy részrehajlással vádoljanak), hanem semmilyet. Úgy látszik, ezek a dolgok már nem tartoznak szorosan a piacgazdaság ígérte rendbe, ahol minden van, amit megvesznek. A buszjeggyel is hasonló a helyzet, így nyáron pedig igazán nem várható el, hogy a külföldiek, nyaralók, turisták már hetekkel vagy napokkal az utazás előtt beszerezzék azt, amire csak ott lesz szükségük, ahová mennek. Ezek szerint nem igaz, hogy a kis dolgok a legbosszantóbhak? Csak kérdezem... Hámori Zoltán
