Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-21 / 168. szám
MEGYEI KORKÉP 5 1993. július 21., szerda MÉG EGYSZER A VONALLOPÁSRÓL Riasztók a telefonszekrényeken Hajmeresztő élmény, amikor a minden hívással takarékoskodó telefontulajdonos kézhez kapja a számlát, és megpillant rajta egy horribilis összeget. Pedig az efféle „rémtörténetek”, sajnos, egyre gyakoribbak. Legutóbb Tollas Ferencné járt így, aki Kecskeméten, a Március 15. utcán lakik. Novemberben döntötte el, hogy OTP-átutalásra teszi a telefondíját is, majd kíváncsian várta az első ilyen számlát. Korábban 300-1500 forintot fizetett egy-egy időszakra, ezért nem csoda, ha elképedt a 8000 forintos követelésen. Természetesen írt az ügyfélszolgálatnak, mire válaszul közölték, hogy ha a nyolcezret nem is, de legalább 4000 forintot fizessen ki, és ezzel el lesz intézve a dolog. Nem indokolták, hogyan csökkent az összeg ilyen könnyedén a felére, de Tollasné úgy döntött, hogy ezt sem fizeti ki, mivel indokolatlanul soknak tartotta ahhoz a néhány híváshoz képest, amit telefonált. Ráadásul a következő számla is négyezerre jött ki, jelezve, hogy ez az összeg állandósul a közeljövőben. A hölgy letiltotta a pénz átutalását, mire a Matáv egy szakembert küldött ki, hogy vizsgálja meg a készüléket. Itt nem talált hibát, viszont a gyerekkocsi-tárolóban rábukkantak a meglehetősen rozzant állapotú telefonszekrényre. A kábelek összevissza lógtak, a szekrénynek is csak az oldalfalai maradtak meg. A szakember maga is elismerte, hogy ez maga a káosz, majd elköszönt. Olvasónk azt hitte, hogy ezzel meg is találták a hiba forrását, hiszen a nyitott dobozban az kapcsolódhatott rá a vonalra, aki csak akart, és aki kulcsot is szerzett a tárolóhoz. Csakhogy a Matáv nem így gondolta, ezért továbbra is ragaszkodott a négyezer forintos számla kifizetéséhez. Nyilvánvaló — és nem csak ebben az esetben merült már fel a gyanú —, hogy valaki rácsatlakozott a hálózatra, és más számlájára telefonálgatott. Gyenes Gézát, a Matáv megyei üzemvezetőjét kérdeztük, mit tudnak tenni az ilyen esetekben? — Sajnos, évente körülbelül ezer hasonló bejelentés érkezik hozzánk a megyéből. Ez már csak azért is fur• A díjemelés óta alaposan megnőtt a bejelentések száma. csa, mert eltekintve a tavalyi fejlesztéstől, tíz éve ugyanaz a központ dolgozik, szolgáltatásaink tehát nem változtak: ugyanakkor míg néhány éve csak mintegy ötven-hatvan panasz, hibabejelentés érkezett hozzánk, most itt van ez az ezres szám. Azóta változott a helyzet, amióta a szolgáltatások díja jelentősen emelkedett, az életszínvonal pedig észrevehetően esett. A tulajdonosok már néhány száz forintért is bejelentést tesznek, mind többen érzik úgy, hogy többet számlázunk feléjük, mint amennyit valójában telefonáltak. A leggyakoribb gyanú, hogy ilyenkor valaki ,'.lopja a vonalat”, tehát rácsatlakozott a hálózatra. Sokszor halljuk, hogy rossz a mérőkészülék, vagy egyszerűen mi tévedünk a számlázásnál! — Ezen feltételezések közül mit tudnak kiszűrni? — Csak akkor adhatunk igazat a panasztevőnek, ha bebizonyosodik, hogy a számláló hibásodott meg, vagy az elszámolásnál mi tévedtünk. Az sem titok, hogy a vonalakhoz tényleg hozzáférhetnek illetéktelenek, de ennek a gyanúja még kevés. Amennyiben nem lehet ezt egyértelműen bizonyítani, a számlát kénytelen a telefontulajdonos kifizetni. — Hogyan lehet az ilyesmit bebizonyítani? — Elég nehezen. Volt ugyan már példa arra, hogy rajtakaptak valakit „vonallopáson”, amikor —■ szakszóval — párhuzamosította a vonalat, de ez elég ritkán fordul elő. Huzamosabb ideig úgysem tud ilyen tevékenységet folytatni senki, mert azért nagy a lebukás veszélye. — Lehet-e védekezni a vonal lopok ellen? — Folyamatosan védetté próbáljuk tenni a telefonszekrényeket, melyeket jobbára már rég tönkretettek. A következő évtől valószínűleg már visszamenőleg is tudunk számlát adni a beszélgetések után, így könynyen ellenőrizhető lesz, hogy a tulajdonos telefonált-e, kivel beszélt, és mennyit kell ezért fizetnie. Ezen felül minél több olyan szerkezetet szeretnénk beszerezni, amely gyakorlatilag megakadályozza a vonallopást, mivel riaszt, ha valaki a hálózatra csalakozik. Meg kell, hogy mondjam, a bejelentések jelentős része nem reális — indokolatlanul gyanakszanak lo-, pásra. Nem egyszer előfordult már, hogy ellenőrizve a kifogásolt hívásokat, kiderült, hogy például a tulajdonos lánya folytatott hosszas és igen költséges beszélgetéseket vidéki barátnőjével. — Hogyan vehető észre, hogy mégis rácsatlakoztak a vonalra? — Sok helyen sehogy. A külvárosi sorházaknál például a tetőtérben futnak a vonalak. Ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen egy esetleges rácsatlakozást, be kellene mennünk a gyanúsított lakásba, amit ő nyilvánvalóan nem fog engedélyezni! — Vannak arra utaló jelek, hogy valaki lopja a vonalat? — Hasonló jeleket lehet észlelni, mint az ikertelefonoknál: csörög, vagy ha az iker beszél,»süket a telefon. Mi mindenesetre azon vagyunk, hogy minél kevesebb hasonló eset forduljon elő. A Március 15. utcán lakó hölgy panaszával kapcsolatban elmondhatom, hogy ott szintén védhetővé tesszük a telefonszekrényt, hogy a továbbiakban biztosan kizárjuk a lopás lehetőségét. (Bán) KEDVEZŐ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET BAJÁN ÉS KÖRNYÉKÉN Mikrochipes nyilvántartás A nyári állat-egészségügyi helyzetről és az állattartással kapcsolatos tudnivalókról adott tájékoztatást dr. Steiner Róbert bajai állatorvos. Elmondása szerint nincs semmilyen fertőző betegség a területen. Ilyenkor, nyáron a sertésorbánc a legveszélyesebb, mert az időjárás és a takarmányváltozás kedvez a kórokozóknak. A megelőzésre a legjobb és legolcsóbb megoldás a vakcináztatás. Sajnos, a sertésállomány rohamosan csökken, az alacsony felvásárlási és magas takarmányárak miatt. A nyulaknál a szúnyogok által terjesztett mixomatózis okozhat bajt. Szerencsére, most rendszeresen irtják a szúnyogokat, és remélhető, hogy így megússzák a kórt. de ez ellen is van elegendő oltás. A szarvasmarha-létszám viszonylag kicsi az egész kerületben, és itt emésztőszervi és takarmányozási problémákból adódhatnak betegségek. Juhállománynál leglényegesebb az éves fürösztés, ennek idei határideje június 15. volt. A saját érdekükben is rendszeresen elvégzik a juhtartók. Fellendülőben van a kutya- és macskatartás. Az ebeknél tavaly nagyon jelentős volt a parvovírusos megbetegedés, amely sok állat elhullását okozza. Rejtélyes kutyabetegség nincs, ami elterjedt a köztudatban, ezt koronavírus okozza. Minden baj ellen van megelőző szérum. Az időnként fellépő szopornyica ellen is. A leghatásosabb, ha a tulajdonos már 6 hetes korban beoltatja a kiskutyát, mert a legkorszerűbb anyagokkal 5-6 hetes korban akkor is immunizálható. Ha már az anya is oltva volt, s ezáltal van egy maternális védettség a tej révén. A parvovirus ellen háromféle oltóanyag adható vénásan, infúzióként, félóránként. Ám minden a gazda pénztárcájától függ, hiszen egy üvégnyi 3800 forint. Sajnos, igen drágák az állatgyógyszerek. Kezdődő stádiumban izomba lehet adni kétféle anyagot is: a veszettség elleni oltás kötelező, és ezt be is adatják a tulajdonosok. Az állatok nyilvántartására az európai államokban is elfogadott, mikrochipes állatjelző készülékkel rendelkezik Steiner doktor. Az apró műszer nem látszik, a nyak bőre alá kell beültetni, ami fájdalommentes, és ez alapján azonosítható az eltulajdonított állat. A tíz számból, illetve betűből álló kódot a kutyáknál az oltási lapon, lovaknál marhalevélen kell feltüntetni. Beültetéskor ezt megküldik az Állatorvos Tudományi Egyetemnek, amely számítógépen nyilvántartja. Nagy értékű állatokra is csak úgy köthető biztosítás, ha van bennük mikrochip, amelynek száma a leolvasókészülékkel könnyen azonosítható. Lényeges dolog az állattartásnál a marhalevél, amelyet a közelmúltban tettek ismét kötelezővé. A szombatonkénti sertéspiacot állandóan ellenőrzik, és jó tudni, hogy marhalevél nélkül nem lehet árusítani. Z. L. • Baja környékén nincs semmilyen fertőző állatbetegség. ÜZLETEMBEREK PITTSBURGHBŐL ÉS LONDONBÓL Bíznak a konzervgyár jövőjében • „Hogy csinálják Kecskeméten?” Dr. O’Reillyt (balról) Csongovay Tamás kalauzolta a Szolnoki úti gyárban. (Galambos Sándor felvétele) A valamennyi földrészen érdekelt Heinz cég elnökét, azt a dr. O’Reilly urat fogadták a közelmúltban a kecskeméti konzervgyárban, aki a legújabb kimutatások szerint az egyik legnagyobb jövedelmű ipari vezető az Észak-amerikai Egyesült Államokban. A világméretű gazdasági visszaesés ellenére tovább növelték bevételeiket. Tavaly 6 és fél milliárd dolláros forgalommal erősítették vezető pozíciójukat. Új üzemeket vásároltak, építenek. A pittsburghi vállalati központból a cég saját repülőjén hazánkba érkező — mivel itt nem kapott leszállási engedélyt, Budapesten landoló — üzletember és kísérete már Londonban lesz, mire e sorok a nyomdába kerülnek. Kedden Írországban tárgyalnak az ott tervezett hűtőházakról. A tavaly szeptemberben magánosított kecskeméti élelmiszeripari nagyüzemben ilyen nagy gazdasági erőforrások felett rendelkező küldöttség még sohasem járt. Itt volt Ribolla úr, a Heinz Holding európai vezérigazgatója, a hírős várossal már megismerkedett M. J. B. Smither úr, a Kelet-európai Üzletfejlesztés vezérigazgatója, a konzervgyárat működtető Magyar Foodsban részt vevő Hilsdown cég képviseletében többek között Lilington úr. A gyár történetéről, helyzetéről, kilátásairól, az ország állapotáról Csongovai Tamás vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket. A külföldi üzletemberek egyetértettek a kecskeméti vezetők véleményével. A szigorú intézkedéseket követelő mostani nehézségek ellenére hisznek a gyár további fejlesztésében, felvirágzásában, az elveszett régi piacok egy részének visszahódításában, új piacok szerzésében. Hála a kedvezőbb feltételű nyugati hiteleknek, a teljesített, és az ez év végéig esedékes mintegy 100 millió forintos beruházásnak, biztosabban állnak a lábukon, mint egy-két éve. A megbeszélés után az üzletemberek alaposan végignézték mind a két telepet. A Kiskőrösi úti üzemben Bárány András telepvezető és Török József üzemvezető kalauzolásával különösen a paradicsomporítót, a dzsemgyártást tanulmányozták. A Szolnoki úti'központban is bejárták a hatalmas gyárat. Daragó Dénesné helyettes laboratóriumvezető gondolt egy nagyot, és előadta a küldöttség ottjártakor, hogy nagy szükségük lenne egy gázkromatográfra. Noha, természetesen, O’Reilly úr részletkérdésekkel nem foglalkozik, rábólintott. Teljesül a kívánság. A tapasztalatokat összegző rövid megbeszélésen kiemelték, hogy az üzem példás tisztasága állja a legszigorúbb nemzetközi összehasonlítást. A napokban a világcég elnökével exkluzív interjút közlünk. H. N. Suzuki Cabrio ÖSZTÖNZŐ DÍJTÉTELEK Új közterületi rendelet Baján Egy új autótípus, a nyitott tetős kabrió-autó meghonosodása indult el Magyarországon azáltal, hogy a Merkur pénteken eladta az első Suzuki Cabrio típusú személygépkocsit. A tetszetős kialakítású, 1,3 literes hengerűrtartalmú autót a magyar Suzuki vásárlói sorsolás útján is elnyerhetik, a jármű bolti ára pedig 1,64 millió forint - mondta Horváth Árpád, a Merkur vezérigazgatója a Jókai utcai Merkur Centerben tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kijelentette: a Merkur az idén mintegy száz Suzuki Cabrio értékesítésével számol. Kedvező fogadtatás és megfelelő érdeklődés esetén a típus gyártását az esztergomi Suzuki üzem is megfontolja majd. A tájékoztatón megjelent a Merkúrral szoros együttműködést kialakított Bertinus Kft. képviselője is. Az orosz Aleko típusú járművek hazai forgalmazója most egy újabb járműcsalád, a Tavrija meghonosításán fáradozik. A nagyrészt Lada Samara alkatrészekből álló ukrán autó meglepő áraival tűnik ki a hazai gépkocsi kínálatból. A városi furgonként használható nyitott Pick-Up típus ára áfával együtt mindössze 400 ezer forint körül lesz, s ezt az összeget zártdobozos testvére sem haladja meg jelentősen. A Tavrija is kirukkol kabrió-autóval, melyet ebbert a járműkategóriában szintén utolérhetetlen áron, 700 ezer forint körül kínálnak majd. Hosszas előkészítő munka és csaknem négyórás vita után a képviselő-testület elfogadta Baja város új rendeletét a közterület-használat helyi szabályozásáról. A rendelet tulajdonképpen minden bajai lakost, sőt.bizonyos tekintetben a városkörnyék népességét is érinti. — Hogyan foglalná össze az új jogszabály lényegét — ezzel a kérdéssel kerestem fel Lehoczki Imrét, a polgármesteri hivatal építéshatósági osztályának vezetőjét. — Először azt kell tudnunk, hogy a közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges — mondja az osztályvezető. — Ezt még az 1970-ben kelt ÉVM-KPM együttes rendelet — mely ma is érvényes — írja elő. A bajai rendelet alapvető célja, hogy a közterületi igazgatás, a rendelkezésére álló eszközökkel, minél hatékonyabban szolgálhassa a közterületek rendjét, és ezen keresztül városképi értékeink, illetve gazdasági érdekeink védelmét is. Amint a továbbiakban megtudtam, a rendelet különböző előírásokat tartalmaz az egyes területi övezetekre. A mozgóárusítás például a három övezet kívül a legbelsőben, tehát az I-es számúban csak a hivatal által kijelölt helyeken lehetséges. Engedélyt kell kérni az építőanyagok vagy az építési törmelék közterületen való tárolásához, és ezért fizetni is kell négyzetméterenként és naponta, a meghatározott díjtételek szerint. A lakosság többségének egyetértésével találkozik minden bizonnyal az a nyolc pontból álló szabályozás, mely szerint nem adható közterület-használati engedély például zajos, bűzös, tűz; és robbanásveszélyes tevékenységhez, erotikus termékek bemutatásához, szeszes ital forgalmazásához. Nem létesíthetők a város- és utcaképbe rosszul illeszkedő berendezések, nem szabad sátorgarázst felállítani. Minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül eltűnnek a várost csúfító hirdetőberendezések és kirakatszekrények. A polgármesteri hivatalban szakemberek által készített típustervekből lehet választani. Aki ezt teszi, 50 százalékos díjkedvezményben részesül. Eltűnnek a gépkocsironcsok a bajai utcákról. Ha nem a tulajdonos közreműködésével, akkor anélkül, de mindenesetre a költségére. A rendelkezés e tekintetben nem változik, de mostantól érvényt szereznek például az Újvárosi lakótelep lakó-pihenő övezet jellegéből következő előírásoknak. Itt tehát — sok más egyéb mellett — tilos tehergépjárműveket, kamionokat tárolni. Gál Zoltán CIKKÜNK NYOMÁN Kórházi statisztika közelről Az egészségügyi és kórházi statisztika (1993. június 16.) című cikkre reagálva egy majsai olvasónk írt keserű levelet szerkesztőségünkbe. Ebből közlünk az alábbiakban részleteket: ....1992. február 16-án jelent meg a feleségem először körzeti orvosi beutalóval a kiskunhalasi kórházban gyomortáji panaszok kivizsgálására. A további időpontokat és a vizsgálatokat nem részletezem, a tényeket írom le. Nem egészen öt hónap alatt vizsgálta belgyógyász, sebész, nőgyógyász, volt onkológiai és vérvizsgálat. és többször gyomorröntgen, de a betegséget, vagy rá utaló nyomot nem találták meg. Volt olyan orvos, aki azt mondta, hogy táppénzcsaló, és menjen haza, asszonyom, nincs magának semmi baja. 1992. július 7-én kértük a kiskunfélegyházi kórházban a feleségem kivizsgálását. Ott napok alatt megállapították, hogy méhdaganata van, és már átterjedt a belekre, ami bélszűkülést okozott, azért voltak az egyre sűrűsödő görcsei. A kiskunfélegyházi kórház orvosai enyhén szólva meglepődtek, hogy a kiskunhalasi kórházban majd öt hónap alatt nem találták meg a betegségét. Időközönként megjelent rákszűrésen is, ott sem találtak semmi rendellenességet. Nem kívánom leírni a vizsgálatokat végző orvosok neveit, ellenben leírom Hajdú doktor nevét. Ő, mint körzeti orvos, jól ismerte a beteget, és tudta, hogy nem munkakerülés végett ment orvoshoz. Neki, aki hónapokig kitartott álláspontja mellett, hogy vakbélről van szó, tudnia kellett, hogyan dolgoznak Kiskunhalason, s tanácsot kellett volna adnia vagy a feleségemet máshová küldenie. Hajdú doktor legalább annyira bűnös a feleségem halálában, mint a halasi kórház orvosai. Elszomorító az a tény is, hogy amikor menni kellett a kórházba táppénzes felülvizsgálatra, a bizottságban ott ültek a korábban vizsgálatokat végző doktor urak. A feleségem kérdésére, hogy miért nem találták meg a betegségét, a válasz egy gúnyos mosoly volt. és az, hogy asszonyom, ez az élet rizikója, és még hozzátették, hogy többet nem kell jönni felülvizsgálatra, és ezzel lezárták a válaszadást. A szegedi női klinika orvosainak határozott véleménye volt, hogy ha időben megtalálják a betegséget, és hónapokkal előbb jelentkezik kezelésre, akkor ha meggyógyítani nem is, de a betegséget lassítani tudták volna, és talán még évekig élhetett volna egy tízéves kisfiú anyukája...” Kun Tibor, Kiskunmajsa A kiskunhalasi Seminelweis-kórház igazgatója, akihez olvasónk panaszát eljuttattuk, a következőket válaszolta: Kedves Kun Tibor Úr! Sajnálom, hogy sajtó közvetítésével értesültem gyászukról. A feleségével kapcsolatos orvosi tevékenységet pontról pontra megvizsgáltuk. Szeretném, ha együtt — akár újságíró jelenlétében is •— megbeszélhetnénk Önnel. Szívesen látom Önt az igazgatói irodában, mint mindig mindazokat, akik panasszal kívánnak élni. A beszélgetésig is szíves elnézését kérem, ha munkatársaim udvariatlan magatartásukkal tetézték súlyos bánatukat. Dr, Kövecs Gyula Az esettel kapcsolatban a beteg körzeti orvosa, dr. Hajdú Zoltán a következőket mondta el: „A beteget első jelentkezése után három nappal megvizsgálta a Kiskunmajsán szakrendelést végző belgyógyász, aki Kiskunhalasra utalta be. A férj által említett szakrendeléseket valóban végigjárta a páciensem. A Kiskunfélegyházára történő beutalását énjavasoltam. A beteg további irányítása a visszaérkezett leletek alapján történt.
