Petőfi Népe, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

MEGYEI KORKÉP 5 1993. július 21., szerda MÉG EGYSZER A VONALLOPÁSRÓL Riasztók a telefonszekrényeken Hajmeresztő élmény, amikor a minden hívással takarékoskodó tele­fontulajdonos kézhez kapja a szám­lát, és megpillant rajta egy horribilis összeget. Pedig az efféle „rémtörté­netek”, sajnos, egyre gyakoribbak. Legutóbb Tollas Ferencné járt így, aki Kecskeméten, a Március 15. ut­cán lakik. Novemberben döntötte el, hogy OTP-átutalásra teszi a telefon­díját is, majd kíváncsian várta az első ilyen számlát. Korábban 300-1500 forintot fizetett egy-egy időszakra, ezért nem csoda, ha elképedt a 8000 forintos követelésen. Természetesen írt az ügyfélszolgálatnak, mire vála­szul közölték, hogy ha a nyolcezret nem is, de legalább 4000 forintot fi­zessen ki, és ezzel el lesz intézve a dolog. Nem indokolták, hogyan csökkent az összeg ilyen könnyedén a felére, de Tollasné úgy döntött, hogy ezt sem fizeti ki, mivel indoko­latlanul soknak tartotta ahhoz a né­hány híváshoz képest, amit telefo­nált. Ráadásul a következő számla is négyezerre jött ki, jelezve, hogy ez az összeg állandósul a közeljövőben. A hölgy letiltotta a pénz átutalását, mire a Matáv egy szakembert küldött ki, hogy vizsgálja meg a készüléket. Itt nem talált hibát, viszont a gyerek­kocsi-tárolóban rábukkantak a meg­lehetősen rozzant állapotú telefon­szekrényre. A kábelek összevissza lógtak, a szekrénynek is csak az ol­dalfalai maradtak meg. A szakember maga is elismerte, hogy ez maga a káosz, majd elköszönt. Olvasónk azt hitte, hogy ezzel meg is találták a hiba forrását, hiszen a nyitott doboz­ban az kapcsolódhatott rá a vonalra, aki csak akart, és aki kulcsot is szer­zett a tárolóhoz. Csakhogy a Matáv nem így gondolta, ezért továbbra is ragaszkodott a négyezer forintos számla kifizetéséhez. Nyilvánvaló — és nem csak ebben az esetben merült már fel a gyanú —, hogy valaki rácsatlakozott a háló­zatra, és más számlájára telefonálga­tott. Gyenes Gézát, a Matáv megyei üzemvezetőjét kérdeztük, mit tudnak tenni az ilyen esetekben? — Sajnos, évente körülbelül ezer hasonló bejelentés érkezik hozzánk a megyéből. Ez már csak azért is fur­• A díjemelés óta alaposan meg­nőtt a bejelentések száma. csa, mert eltekintve a tavalyi fejlesz­téstől, tíz éve ugyanaz a központ dolgozik, szolgáltatásaink tehát nem változtak: ugyanakkor míg néhány éve csak mintegy ötven-hatvan pa­nasz, hibabejelentés érkezett hoz­zánk, most itt van ez az ezres szám. Azóta változott a helyzet, amióta a szolgáltatások díja jelentősen emel­kedett, az életszínvonal pedig észre­vehetően esett. A tulajdonosok már néhány száz forintért is bejelentést tesznek, mind többen érzik úgy, hogy többet számlázunk feléjük, mint amennyit valójában telefonál­tak. A leggyakoribb gyanú, hogy ilyenkor valaki ,'.lopja a vonalat”, te­hát rácsatlakozott a hálózatra. Sok­szor halljuk, hogy rossz a mérőké­szülék, vagy egyszerűen mi tévedünk a számlázásnál! — Ezen feltételezések közül mit tudnak kiszűrni? — Csak akkor adhatunk igazat a panasztevőnek, ha bebizonyosodik, hogy a számláló hibásodott meg, vagy az elszámolásnál mi tévedtünk. Az sem titok, hogy a vonalakhoz tényleg hozzáférhetnek illetéktele­nek, de ennek a gyanúja még kevés. Amennyiben nem lehet ezt egyér­telműen bizonyítani, a számlát kény­telen a telefontulajdonos kifizetni. — Hogyan lehet az ilyesmit bebi­zonyítani? — Elég nehezen. Volt ugyan már példa arra, hogy rajtakaptak valakit „vonallopáson”, amikor —■ szakszó­val — párhuzamosította a vonalat, de ez elég ritkán fordul elő. Huzamo­sabb ideig úgysem tud ilyen tevé­kenységet folytatni senki, mert azért nagy a lebukás veszélye. — Lehet-e védekezni a vonal lopok ellen? — Folyamatosan védetté próbál­juk tenni a telefonszekrényeket, me­lyeket jobbára már rég tönkretettek. A következő évtől valószínűleg már visszamenőleg is tudunk számlát adni a beszélgetések után, így köny­­nyen ellenőrizhető lesz, hogy a tulaj­donos telefonált-e, kivel beszélt, és mennyit kell ezért fizetnie. Ezen felül minél több olyan szerkezetet szeretnénk beszerezni, amely gya­korlatilag megakadályozza a vonal­lopást, mivel riaszt, ha valaki a háló­zatra csalakozik. Meg kell, hogy mondjam, a beje­lentések jelentős része nem reális — indokolatlanul gyanakszanak lo-, pásra. Nem egyszer előfordult már, hogy ellenőrizve a kifogásolt hívá­sokat, kiderült, hogy például a tulaj­donos lánya folytatott hosszas és igen költséges beszélgetéseket vidéki barátnőjével. — Hogyan vehető észre, hogy mégis rácsatlakoztak a vonalra? — Sok helyen sehogy. A külvá­rosi sorházaknál például a tetőtérben futnak a vonalak. Ahhoz, hogy ellen­őrizni lehessen egy esetleges rácsat­lakozást, be kellene mennünk a gya­núsított lakásba, amit ő nyilvánva­lóan nem fog engedélyezni! — Vannak arra utaló jelek, hogy valaki lopja a vonalat? — Hasonló jeleket lehet észlelni, mint az ikertelefonoknál: csörög, vagy ha az iker beszél,»süket a tele­fon. Mi mindenesetre azon vagyunk, hogy minél kevesebb hasonló eset forduljon elő. A Március 15. utcán lakó hölgy panaszával kapcsolatban elmondhatom, hogy ott szintén véd­­hetővé tesszük a telefonszekrényt, hogy a továbbiakban biztosan kizár­juk a lopás lehetőségét. (Bán) KEDVEZŐ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET BAJÁN ÉS KÖRNYÉKÉN Mikrochipes nyilvántartás A nyári állat-egészségügyi hely­zetről és az állattartással kapcsolatos tudnivalókról adott tájékoztatást dr. Steiner Róbert bajai állatorvos. Elmondása szerint nincs semmi­lyen fertőző betegség a területen. Ilyenkor, nyáron a sertésorbánc a legveszélyesebb, mert az időjárás és a takarmányváltozás kedvez a kóro­kozóknak. A megelőzésre a legjobb és legolcsóbb megoldás a vakcináz­­tatás. Sajnos, a sertésállomány ro­hamosan csökken, az alacsony fel­­vásárlási és magas takarmányárak miatt. A nyulaknál a szúnyogok által terjesztett mixomatózis okozhat bajt. Szerencsére, most rendszeresen irt­ják a szúnyogokat, és remélhető, hogy így megússzák a kórt. de ez el­len is van elegendő oltás. A szar­vasmarha-létszám viszonylag kicsi az egész kerületben, és itt emésztő­szervi és takarmányozási problé­mákból adódhatnak betegségek. Juhállománynál leglényegesebb az éves fürösztés, ennek idei határ­ideje június 15. volt. A saját érde­kükben is rendszeresen elvégzik a juhtartók. Fellendülőben van a kutya- és macskatartás. Az ebeknél tavaly na­gyon jelentős volt a parvovírusos megbetegedés, amely sok állat el­hullását okozza. Rejtélyes kutyabe­tegség nincs, ami elterjedt a köztu­datban, ezt koronavírus okozza. Minden baj ellen van megelőző szé­rum. Az időnként fellépő szopor­nyica ellen is. A leghatásosabb, ha a tulajdonos már 6 hetes korban beol­­tatja a kiskutyát, mert a legkorsze­rűbb anyagokkal 5-6 hetes korban akkor is immunizálható. Ha már az anya is oltva volt, s ezáltal van egy maternális védettség a tej révén. A parvovirus ellen háromféle ol­tóanyag adható vénásan, infúzió­ként, félóránként. Ám minden a gazda pénztárcájától függ, hiszen egy üvégnyi 3800 forint. Sajnos, igen drágák az állatgyógyszerek. Kezdődő stádiumban izomba lehet adni kétféle anyagot is: a veszettség elleni oltás kötelező, és ezt be is adatják a tulajdonosok. Az állatok nyilvántartására az eu­rópai államokban is elfogadott, mik­rochipes állatjelző készülékkel ren­delkezik Steiner doktor. Az apró műszer nem látszik, a nyak bőre alá kell beültetni, ami fájdalommentes, és ez alapján azonosítható az eltu­lajdonított állat. A tíz számból, il­letve betűből álló kódot a kutyáknál az oltási lapon, lovaknál marhalevé­len kell feltüntetni. Beültetéskor ezt megküldik az Állatorvos Tudomá­nyi Egyetemnek, amely számítógé­pen nyilvántartja. Nagy értékű állatokra is csak úgy köthető biztosítás, ha van bennük mikrochip, amelynek száma a leol­vasókészülékkel könnyen azonosít­ható. Lényeges dolog az állattartás­nál a marhalevél, amelyet a közel­múltban tettek ismét kötelezővé. A szombatonkénti sertéspiacot állan­dóan ellenőrzik, és jó tudni, hogy marhalevél nélkül nem lehet árusí­tani. Z. L. • Baja környékén nincs semmilyen fertőző állatbetegség. ÜZLETEMBEREK PITTSBURGHBŐL ÉS LONDONBÓL Bíznak a konzervgyár jövőjében • „Hogy csinálják Kecskeméten?” Dr. O’Reillyt (balról) Csongovay Tamás kalauzolta a Szolnoki úti gyárban. (Galambos Sándor felvétele) A valamennyi földrészen érdekelt Heinz cég elnökét, azt a dr. O’Reilly urat fogadták a közelmúltban a kecs­keméti konzervgyárban, aki a leg­újabb kimutatások szerint az egyik legnagyobb jövedelmű ipari vezető az Észak-amerikai Egyesült Álla­mokban. A világméretű gazdasági visszaesés ellenére tovább növelték bevételeiket. Tavaly 6 és fél milliárd dolláros forgalommal erősítették ve­zető pozíciójukat. Új üzemeket vásá­roltak, építenek. A pittsburghi válla­lati központból a cég saját repülőjén hazánkba érkező — mivel itt nem kapott leszállási engedélyt, Budapes­ten landoló — üzletember és kísérete már Londonban lesz, mire e sorok a nyomdába kerülnek. Kedden Íror­szágban tárgyalnak az ott tervezett hűtőházakról. A tavaly szeptemberben magáno­­sított kecskeméti élelmiszeripari nagyüzemben ilyen nagy gazdasági erőforrások felett rendelkező kül­döttség még sohasem járt. Itt volt Ri­­bolla úr, a Heinz Holding európai vezérigazgatója, a hírős várossal már megismerkedett M. J. B. Smither úr, a Kelet-európai Üzletfejlesztés vezérigazgatója, a konzervgyárat működtető Magyar Foodsban részt vevő Hilsdown cég képviseletében többek között Lilington úr. A gyár történetéről, helyzetéről, kilátásairól, az ország állapotáról Csongovai Tamás vezérigazgató tá­jékoztatta a vendégeket. A külföldi üzletemberek egyetértettek a kecs­keméti vezetők véleményével. A szi­gorú intézkedéseket követelő mos­tani nehézségek ellenére hisznek a gyár további fejlesztésében, felvirág­zásában, az elveszett régi piacok egy részének visszahódításában, új pia­cok szerzésében. Hála a kedvezőbb feltételű nyugati hiteleknek, a teljesí­tett, és az ez év végéig esedékes mintegy 100 millió forintos beruhá­zásnak, biztosabban állnak a lábu­kon, mint egy-két éve. A megbeszé­lés után az üzletemberek alaposan végignézték mind a két telepet. A Kiskőrösi úti üzemben Bárány And­rás telepvezető és Török József üzemvezető kalauzolásával különö­sen a paradicsomporítót, a dzsem­gyártást tanulmányozták. A Szolnoki úti'központban is bejárták a hatalmas gyárat. Daragó Dénesné helyettes la­boratóriumvezető gondolt egy na­gyot, és előadta a küldöttség ottjárta­­kor, hogy nagy szükségük lenne egy gázkromatográfra. Noha, természe­tesen, O’Reilly úr részletkérdésekkel nem foglalkozik, rábólintott. Teljesül a kívánság. A tapasztalatokat összegző rövid megbeszélésen kiemelték, hogy az üzem példás tisztasága állja a legszi­gorúbb nemzetközi összehasonlítást. A napokban a világcég elnökével exkluzív interjút közlünk. H. N. Suzuki Cabrio ÖSZTÖNZŐ DÍJTÉTELEK Új közterületi rendelet Baján Egy új autótípus, a nyitott tetős kabrió-autó meghonosodása indult el Magyarországon azáltal, hogy a Merkur pénteken eladta az első Su­zuki Cabrio típusú személygépko­csit. A tetszetős kialakítású, 1,3 lite­res hengerűrtartalmú autót a magyar Suzuki vásárlói sorsolás útján is el­nyerhetik, a jármű bolti ára pedig 1,64 millió forint - mondta Horváth Árpád, a Merkur vezérigazgatója a Jókai utcai Merkur Centerben tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kijelen­tette: a Merkur az idén mintegy száz Suzuki Cabrio értékesítésével szá­mol. Kedvező fogadtatás és megfe­lelő érdeklődés esetén a típus gyár­tását az esztergomi Suzuki üzem is megfontolja majd. A tájékoztatón megjelent a Mer­kúrral szoros együttműködést kiala­kított Bertinus Kft. képviselője is. Az orosz Aleko típusú járművek ha­zai forgalmazója most egy újabb járműcsalád, a Tavrija meghonosítá­sán fáradozik. A nagyrészt Lada Samara alkatré­szekből álló ukrán autó meglepő áraival tűnik ki a hazai gépkocsi kí­nálatból. A városi furgonként hasz­nálható nyitott Pick-Up típus ára áfával együtt mindössze 400 ezer forint körül lesz, s ezt az összeget zártdobozos testvére sem haladja meg jelentősen. A Tavrija is kirukkol kabrió-au­­tóval, melyet ebbert a járműkategó­riában szintén utolérhetetlen áron, 700 ezer forint körül kínálnak majd. Hosszas előkészítő munka és csaknem négyórás vita után a képvi­selő-testület elfogadta Baja város új rendeletét a közterület-használat he­lyi szabályozásáról. A rendelet tu­lajdonképpen minden bajai lakost, sőt.bizonyos tekintetben a városkör­nyék népességét is érinti. — Hogyan foglalná össze az új jogszabály lényegét — ezzel a kér­déssel kerestem fel Lehoczki Imrét, a polgármesteri hivatal építésható­sági osztályának vezetőjét. — Először azt kell tudnunk, hogy a közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges — mondja az osztályvezető. — Ezt még az 1970-ben kelt ÉVM-KPM együttes rendelet — mely ma is ér­vényes — írja elő. A bajai rendelet alapvető célja, hogy a közterületi igazgatás, a rendelkezésére álló eszközökkel, minél hatékonyabban szolgálhassa a közterületek rendjét, és ezen keresztül városképi értéke­ink, illetve gazdasági érdekeink vé­delmét is. Amint a továbbiakban megtud­tam, a rendelet különböző előíráso­kat tartalmaz az egyes területi öve­zetekre. A mozgóárusítás például a három övezet kívül a legbelsőben, tehát az I-es számúban csak a hiva­tal által kijelölt helyeken lehetséges. Engedélyt kell kérni az építőanya­gok vagy az építési törmelék közte­rületen való tárolásához, és ezért fi­zetni is kell négyzetméterenként és naponta, a meghatározott díjtételek szerint. A lakosság többségének egyetér­tésével találkozik minden bizonnyal az a nyolc pontból álló szabályozás, mely szerint nem adható közterü­let-használati engedély például za­jos, bűzös, tűz; és robbanásveszé­lyes tevékenységhez, erotikus ter­mékek bemutatásához, szeszes ital forgalmazásához. Nem létesíthetők a város- és utcaképbe rosszul illesz­kedő berendezések, nem szabad sá­torgarázst felállítani. Minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül eltűnnek a vá­rost csúfító hirdetőberendezések és kirakatszekrények. A polgármesteri hivatalban szak­emberek által készített típustervek­ből lehet választani. Aki ezt teszi, 50 százalékos díjkedvezményben részesül. Eltűnnek a gépkocsironcsok a ba­jai utcákról. Ha nem a tulajdonos közreműködésével, akkor anélkül, de mindenesetre a költségére. A rendelkezés e tekintetben nem vál­tozik, de mostantól érvényt szerez­nek például az Újvárosi lakótelep lakó-pihenő övezet jellegéből kö­vetkező előírásoknak. Itt tehát — sok más egyéb mellett — tilos te­hergépjárműveket, kamionokat tá­rolni. Gál Zoltán CIKKÜNK NYOMÁN Kórházi statisztika közelről Az egészségügyi és kórházi sta­tisztika (1993. június 16.) című cikkre reagálva egy majsai olvasónk írt keserű levelet szerkesztősé­günkbe. Ebből közlünk az alábbiak­ban részleteket: ....1992. február 16-án jelent meg a feleségem először körzeti orvosi beutalóval a kiskunha­lasi kórházban gyomortáji panaszok kivizsgálására. A további időponto­kat és a vizsgálatokat nem részlete­zem, a tényeket írom le. Nem egészen öt hónap alatt vizs­gálta belgyógyász, sebész, nőgyó­gyász, volt onkológiai és vérvizsgá­lat. és többször gyomorröntgen, de a betegséget, vagy rá utaló nyomot nem találták meg. Volt olyan orvos, aki azt mondta, hogy táppénzcsaló, és menjen haza, asszonyom, nincs magának semmi baja. 1992. július 7-én kértük a kiskunfélegyházi kór­házban a feleségem kivizsgálását. Ott napok alatt megállapították, hogy méhdaganata van, és már átterjedt a belekre, ami bélszűkülést okozott, azért voltak az egyre sűrűsödő gör­csei. A kiskunfélegyházi kórház or­vosai enyhén szólva meglepődtek, hogy a kiskunhalasi kórházban majd öt hónap alatt nem találták meg a be­tegségét. Időközönként megjelent rákszűrésen is, ott sem találtak semmi rendellenességet. Nem kívá­nom leírni a vizsgálatokat végző or­vosok neveit, ellenben leírom Hajdú doktor nevét. Ő, mint körzeti orvos, jól ismerte a beteget, és tudta, hogy nem munkakerülés végett ment or­voshoz. Neki, aki hónapokig kitartott álláspontja mellett, hogy vakbélről van szó, tudnia kellett, hogyan dol­goznak Kiskunhalason, s tanácsot kellett volna adnia vagy a felesége­met máshová küldenie. Hajdú doktor legalább annyira bűnös a feleségem halálában, mint a halasi kórház orvo­sai. Elszomorító az a tény is, hogy amikor menni kellett a kórházba táp­pénzes felülvizsgálatra, a bizottság­ban ott ültek a korábban vizsgálato­kat végző doktor urak. A feleségem kérdésére, hogy miért nem találták meg a betegségét, a válasz egy gú­nyos mosoly volt. és az, hogy asszo­nyom, ez az élet rizikója, és még hozzátették, hogy többet nem kell jönni felülvizsgálatra, és ezzel lezár­ták a válaszadást. A szegedi női klinika orvosainak határozott véleménye volt, hogy ha időben megtalálják a betegséget, és hónapokkal előbb jelentkezik keze­lésre, akkor ha meggyógyítani nem is, de a betegséget lassítani tudták volna, és talán még évekig élhetett volna egy tízéves kisfiú anyukája...” Kun Tibor, Kiskunmajsa A kiskunhalasi Seminelweis-kór­­ház igazgatója, akihez olvasónk pa­naszát eljuttattuk, a következőket vá­laszolta: Kedves Kun Tibor Úr! Sajnálom, hogy sajtó közvetítésével értesültem gyászukról. A feleségével kapcsolatos orvosi tevékenységet pontról pontra meg­vizsgáltuk. Szeretném, ha együtt — akár újságíró jelenlétében is •— megbeszélhetnénk Önnel. Szívesen látom Önt az igazgatói irodában, mint mindig mindazokat, akik pa­nasszal kívánnak élni. A beszélgetésig is szíves elnézé­sét kérem, ha munkatársaim udvari­atlan magatartásukkal tetézték sú­lyos bánatukat. Dr, Kövecs Gyula Az esettel kapcsolatban a beteg körzeti orvosa, dr. Hajdú Zoltán a következőket mondta el: „A beteget első jelentkezése után három nappal megvizsgálta a Kiskunmajsán szak­­rendelést végző belgyógyász, aki Kiskunhalasra utalta be. A férj által említett szakrendeléseket valóban végigjárta a páciensem. A Kiskun­félegyházára történő beutalását én­­javasoltam. A beteg további irányí­tása a visszaérkezett leletek alapján történt.

Next

/
Thumbnails
Contents