Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1993. június 10., csütörtök 3 MEGYEI KÖRKÉP POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZÓJA Fejlesztésre szorul a kiskőrösi tüdőgondozó Kiskőrös város és vonzáskörzeté­ben lévő települések polgármesterei­nek legutóbbi találkozója Imrehe- gyen volt. A házigazda, Takács Jánosné pol­gármester meghívta Komlósi Györ­gyöt, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Rt megbízott igazgatóját, aki a július 1-je utáni üzemeltetés elkép­zeléseiről beszélt. Őt követően dr. Kozma L. György, a kiskőrösi tüdő­gondozó diagnosztikai bázisának megerősítése érdekében szólt a pol­gármesterekhez. A főorvos elöljáróban elmondta, hogy térségi ellátó szerepet is betöl­tenek. Az éves szűrővizsgálatok al­kalmával sajnos több tüdőrákos ke­rült már nyilvántartásba. A napi diagnosztikai munkájukba beiktatták a mellkasvizsgálatokat is, de mint mondta: a szívet se hagyjuk veszni, melynek során évente 10-15 új szív­beteget fedezünk fel. Ezután kie­melte a főorvos, hogy a környező rendelőintézetekkel jó a kapcsolatuk. Anyagi gondjaikról szólva elő­adta, hogy a gyorsabb kivizsgálások­hoz szükségük lenne egy 10/10-es kamerára, ami 1,8 millió forintba ke­rülne, s ettől drágább az úgynevezett belgyógyászati képerősítő. Ugyan­csak a betegek várakozási idejét csökkentené, ha lenne automata elő­hívójuk. Ezek a készülékek több, mint 50 ezer ember jobb egészség- ügyi ellátását szolgálnák. A tanácskozáson résztvevők közül többen kifejezték támogató szándé­kukat, s azt, hogy bizonyára a me­gyei önkormányzattól történő segít­ségkérés sem lenne hiábavaló. Tegnap a főorvos arról értesített, hogy az AB-AEGON biztosító társa­ság által az egészségügyben dolgozó munkacsoportok számára kiírt pá­lyázatra beadott munkáját nem csak emléklappal jutalmazták, hanem rö­videsen anyagiakkal is, hozzájárulva ezzel a fent említett beruházásokhoz. A fennmaradó rész megyei és ön- kormányzati támogatással már min­den bizonnyal előteremthető lesz, s ezzel a kiskőrösi tüdőgondozó fel­szereltsége, a betegek ellátottsága ja­vulhat. P. S. Állandó készenlétben • Avrämucz Tivadar alezredes, az alakulat főmérnöke a kőolajkutató szakembereit tájékoztatja a „lépegető” műszaki állapotáról.' A szolnoki Kőolajkutató Vállalat­tal kötött szerződés értelmében Kecskeméten, a Magyar Honvédség Központi Repülőgépjavító Üzemé­ben lett elhelyezve a Kuwaitot meg­járt „lépegető”. A T-34-s harckocsi alvázra szerelt két MiG-21-es haj­tóműből álló tűzoltóberendezés a lángoló olajkutak elfojtása során ví­vott ki nemzetközi elismerést. Haza­érkezését követően kijavították a hosszú tengeri út okozta sérüléseket, megerősítették a fékrendszerét, s az­óta állandó készenlétben áll az újabb bevetésre. Időszakonként azonban el­lenőrzésre szorul a műszaki állapota. Át kell járatni — ahogy a szerelők mondják. Ez történt tegnap is, ami­kor a szolnoki olajkutató szakembe­reinek jelenlétében beindították a hajtóműveket. A lépegető ismét jól vizsgázott... -g­Tisztújítás a bankszövetségnél Erdély Zsigmond Gábort, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. igazgatóságának elnökét választották a Magyar Bankszövetség elnökévé a szövetség szerdán tartott évi rendes ülésén. A főtitkár - az elnökség tag­jaként - változatlanul Pulai Miklós maradt. Az ülésen részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter, és tájékoztatást adott aktuális gazdaságpolitikai kér­désekről, így a pótköltségvetésről is. Ezen kívül a hitelkonszolidáció ez évi folytatásával, a vidék pénzellátá­sának javításával és a mezőgazdaság finanszírozásával kapcsolatos kérdé­sek is napirendre kerültek. Az ülésen jóváhagyták a bankszö­vetség tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót és a bankszövetség 1992. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, elfogadták továbbá az ez évi szakmai programot és a szövetség ez évi költ­ségvetését. Kirándulás a Tőserdőbe A kecskeméti Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola valamennyi tanulója, első­söktől a nyolcadikosokig, évente két­szer - ősszel és a tanév végén - fel­kerekedik, és irány a Tőserdő! Egész nap ott játszanak, vetélkedőkön mé­rik össze ügyességüket, élvezik a napsütést, barangolnak az erdőben és egy kicsit már búcsúztatják a tanévet is, hiszen mindössze két nap, és itt a nyári szünet. Felvételünkön a Zrínyi- sek egy csoportja a kecskeméti állo­máson, az indulás előtti percekben. (Fotó: Gaál Béla) PALACKBA ZÁRT ÉRTÉKEK VERSENYE Alföldi Borok Háza Miklóstelepen • Folyik a munka az egyik bíráló bizottságban. (Foto: Galambos) Öt bizottságban kezdte meg a munkát tegnap reggel Kecskemét- Miklóstelepen a harmadik Alföldi borverseny zsűrije, dr.Kállai Miklós professzornak, a Kertészeti és Szőlé­szeti Egyetem tanszékvezetőjének vezetésével. Nem kis feladat állt előt­tük: 313 féle bort, pezsgőt, borpárla­tot és vermutot kellett minősíteniük. Hatvannyolcán hozták el italaikat a döntőre: 36 egyéni kistermelő, 14 kft., 7 szövetkezet - ezek száma na­gyon visszaesett a korábbi évekéhez képest — és 11 állami vállalat, rész­vénytársaság, kutatóintézet. Mind­egyik ital érmet nyert már valahol, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok vagy Pest megyében, az idei helyi versenyen. Tehát a régió legjobb bo­rai kerültek a borász szakemberekből álló bizottságok asztalára. A rendezvénynek rangja van a szakmában, amit jelez, hogy elfo­gadta a meghívást Miklóstelepre Nagy Ferenc József tárca nélküli mi­niszter. A Magyar Szőlészek és Bo­rászok Országos Szövetségét Katona Sándor elnök és dr.Sümegi József fő­titkár képviselte. Az alföldi borver­senyek szervezője az Alföldi Szőlé­szek és Borászok Egyesülete, vala­mint a Fölművelésügyi Minisztérium megyei hivatala. Csipkó Sándor, az Alföldi Szőlé­szek és Borászok Egyesületének ügyvezető elnöke, a verseny szerve­zője elmondta: megvalósul a régi terv, a Szőlészeti—Borászati Kutató- intézet miklóstelepi egysége lesz az Alföldi Borok Háza, erről végleges Megbízólevél­átadás A harmincnapos határidőn belül teljeskörűen megalakulhatnak a tár­sadalom-biztosítási önkormányza­tok. A társadalom-biztosítási képvi­selők átvették megbízólevelüket. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat szakszervezeti képviselői­nek névsora, a választások eredmé­nye alapján, az egyes szakszerveze­tek szavazólapon szereplő sorrendje szerint: S etlen Szakszervezetek De- ikus Ligája (Liga): Forgács Pál, Ferge Zsuzsa, Zombori Gyula. Munkástanácsok Országos Szö­vetsége (Munkástanács): Csipkay Zsolt, Veress Sándor, Pócsik Dénes. Autonóm Szakszervezetek Or­szágos Koordinációja (Autonóm): Soósné Bölczy Brigitta. Értelmiségi Szakszervezeti Tö­mörülés (ÉSZT): dr. Kis Papp László, dr. Bőd Péter. Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége (MSZOSZ): Nagy Sándor, Bihari Mihály, Bazsányi György né dr., Knoll István, Kopátsy Sándor, dr. Vágó János, dr. Czucz Ottó, Czerván Mártonná, Mészáros Tamás, Szőke Károly, Zeller Gyula, Keleti Tamás, Győri István, Jakus Emília, dr. Zsiga Imre, Szepesi György, Dénes András, Paszternák György. Keresztényszociális Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (KE- SZOSZ): Fehér Klára, Mihalovics Ervin, Szöllősi Istvánná. Az egészség-biztosítási önkor­mányzat szakszervezeti képviselői­nek névsora, az egyes szakszerveze­tek szavazólapon szereplő sorrendje szerint: Munkástanács: Jankó András, dr. Naszlady Attila, Székely Dániel, dr. Benoist György. ÉSZT: dr. Novák Csilla, dr. Mo­csári Ilona. KESZOSZ: Lántzky László, Szenzenstein Antal. Autonóm: dr. Kajtár István. Liga: Horn Gábor, Orosz Éva, Sinkó Eszter, dr. Szolnoki Andrea. SZÉF: dr. Iván László, dr. Ajkay Zoltán. MSZOSZ: Sándor László, dr. Frenkl Róbert, dr. Szendéi Katalin, Kéri László, Kameniczky István, Schalkhammer Antal, Demetrovics János, Szabó Istvánná, dr. Böször­ményi Ernő, dr. Chikán Csaba, dr. Halmy László, Oláhné Kárpáti Zsu­zsanna, dr. Halmai Zoltán, dr. Keszt­helyi József, dr. Gibás Béla. Szárnyashajó A Mahart tervei szerint Budapest és Szentendre között közlekedik majd az a sekély merülésű szárnyas­hajó, melyet a társaság szerdán muta­tott be a sajtó képviselőinek. A cég májusban vásárolta a két, egyenként 20 millió forintos, belorusz gyártmá­nyú „Bíbic,,—et. Az új típusú jármű­vekre a Duna ingadozó vízállása mi­att van szükség, amely minden évben nagy bevételkiesést okoz a cégnek. döntés született. A homoki szőlőter­mesztés temploma - ahogyan ő ne­vezi Miklóstelepet - eredeti hivatá­sának megfelelően szolgálhatja, talán az eddiginél is hathatósabban, a régió agrárkultúrájának fejlesztését. Az Alföldi Borok Háza a többi közt ere­det- és minőségvédelemmel foglal­kozik majd; föltérképezi a szőlőterü­leteket, pincészeteket. A termelők a tőle kapott dokumentummal igazol­hatják magukat a vevőik előtt. Aki például Kékfrankos bort kínál, bizo­nyíthatja, hogy ehhez való szőlőt termeszt és ilyen pincészete van. Az ilyesféle föllépés hozhat csak jó eredményt a külpiacokon, ez felel Szűkebb hazánkban. Bács-Kiskun me­gyében százezer felett van a kárpótlásért folyamodók száma. Ehhez jön a PO- FOSZ, az ’56-os Szövetség, a TIB, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége, a Nemzetőrség jelentős taglétszáma. Mégis, ezen erő nem tud olyan befolyást szerezni, mint ami múltjuk, közel félév­százados mellőzésük és megaláztatásaik alapján jogosan megilletné őket. Mik ennek az oka? Elsősorban az, hogy az érdekeltek a hosszú elnyomás alatt olyan lelki és fizikai megfélemlítés­ben részesültek, melyek hatása ma is meghatározó magatartásukban. Háttérbe húzódva várják a változást, sorsuk jobb- rafordulását. Nincs meg bennük az az el­szántság, mely konkrét lépéseket jelent­hetne a jelenlegi hatalom mellőzéseivel szemben. Mely segítené az elkeseredett lakosság felrázását, szervezeteinken kí­vüli bajtársaink közéletbe való bevoná­sát. Ezzel egyben szűkítené a választások bojkottját. Tisztességes megélhetést biz­tosíthatna részükre. Mely nem alázatos kérés, hanem szerzett jog alapján köve­telő intézkedésekre kényszerítené az ille­tékeseket. Ma a múltat elfeledő, minden bűnre fátylat borító, szabadelvű liberálisoknak álcázott szélsőbaloldaliak — akik lét­számban jóval kevesebb személyt jelen­tenek, de nagyobb lehetőségeik vannak, s sokszorosan szervezettebbek — mind nyíltabb és bátrabb támadásokat intéznek a magyarság, a nemzeti eszméket képvi­selők ellen. S e körbe tartoznak a mi „sültgalambra” váró volt politikai elítélt­jeink is. Következő ok: a rendszerválto­zást hangoztató — valójában meg nem meg a nyugati normáknak. Az Alföldi Borok Háza kiállításo­kat szervez, ahol a kereskedők meg­ismerhetik az alföldi italokat; vállal­kozik felnőttoktatásra és természete­sen a borversenyek megrendezésére is. Mindenképpen a homoki borokat népszerűsíti, illetve hozzájárul a ter­melők szakmai képzéséhez. A tegnapi borverseny nyertesei június 18-án vehetik át a díjakat. Ez alkalommal tartják Kecskeméten ülésüket az országos borrendek, s az alföldi borok leendő házában foga­dásukat egybefűzik a díjátadással. A verseny eredményéről holnap számo­lunk be. A.T.S. valósító — hatalom részéről megnyilvá­nult teljes mellőzése ennek a rétegnek, melyre építhettek volna a valódi rend­szerváltás megvalósításában! Látható tehát, hogy a sokat szenvedett, mindig másodrendű állampolgárként haj- longásra és hallgatásra kényszerített volt politikai üldözöttek ma csak saját ma­gukra, magyarságukra, teremtő erejükre számíthatnak, támaszkodhatnak. Ezért felszólítjuk megyénk e körbe tartozó volt politikai üldözöttéit a szoros összefo­gásra, erőt sugárzó, cselekvő magatar­tásra. Törvénytisztelő eljárással, jogaink ismeretében a hosszú és eredménytelen hallgatásunk után a tényleges cselekvés mezejére kell lépnünk. Fel kell lépnünk további mellőzésünk ellen. Létszámará­nyosan kapjunk helyet a helyi, a megyei önkormányzatokban, a jövendő új parla­mentben. Hallathassuk a hangunkat a tár­sadalombiztosítási önkormányzatokban is. S minden jelentős kérdésben kérjék ki véleményünket. Ezek nem alázatos kérések. Ezek olyan követelések, melyek alapja a félév­százados igazságtalan börtönéveken, az internálásokon, a kitelepítéseken és a Szovjetunióba hurcolásokon alapulnak! Céljaink csak közös akarattal, össze­fogással valósíthatók meg. Ne várjunk továbbra is a sültgalambra! Ma és a jövő­ben is cselekvő egység kell. Politikai meggyőződésünkért, szabadságvágyun­kért, magyar eszmeiségünkért szenved­tünk eleget! Ma már merjünk végre ma­gyarok lenni! POFOSZ Bács-Kiskun Megyei Vezetősége NEHÉZ DILEMMA ELŐTT AZ ORVOSTÁRSADALOM Betegtájékoztatás mindenáron? Az orvos- és jogásztársadalom széles köreinek bevonásával készül a Népjóléti Minisztériumban az új egészségügyi törvény. A formálódó jogszabály sok vitatott pontja között is talán a legvitatottabb a betegfelvi­lágosítás kérdése. A hatályos törvény 45. paragrafusa úgy rendelkezett, hogy „indokolt esetben a tájékozta­tástól az orvos eltekinthet”. Ezt a passzust azonban 1990-ben , törölték, vagyis adott esetben köte­lező megmondani a paciensnek, hogy az orvostudomány mai állása szerint betegsége nem gyógyítható. A jogászok megítélése szerint az elv egyértelmű — ugyanakkor a gyógyí­tás gyakorlata súlyos kérdéseket vet föl. — Ezt nem lehet jogi kérdésként kezelni — mondja dr. Brooser Gá­bor, a Magyar Orvosi Kamara el­nöke. — Annak ellenére sem, hogy napjainkban sok vonatkozásban a jog pótolja a morál megkopott, kiveszett hiányát. A hit ugyanis tud gyógyítani — a haláltudat pedig tud ölni is. Ezt megtapasztaltam magam is saját or­vosi gyakorlatomban. — Csakhogy a fejlett országokban a beteg alapvető emberi jogaként ke­zelik a kötelező tájékoztatást. — Ez igaz. De hadd hozzak egy egyszerű, gyakorlatias példát. Az Egyesült Államokban például az ese­tek nagy részében a tájékoztatás után a beteg arra összpontosít, hogy mégis mit tehet az életben maradás, a gyó­gyulás érdekében — nálunk hasonló helyzetben a biztos halál tudata megbénítja az érintettek döntő több­ségét. — Tehát majd akkor kezelhető követendő analógiaként az amerikai gyakorlat, ha gyerekeink ugyanolyan egészségügyi képzésben, felvilágosí­tásban részesülnek, mint amilyen az USA-bán általános. Addig azonban az orvosok empatikus képességére kell bízni, hogy mit, mennyit és mi­lyen formában közölnek betegeikkel. — Meggyőződésem, hogy ezt „kí­vülről” nem lehet szabályozni. Itt nem a jogé a meghatározó szerep: a szabályokat nem lehet mindenkire egyformán alkalmazni, mert más és más hatást vált ki az emberekből. Az egyik beteg föladja a küzdelmet, ha szembesül súlyos állapotával — a másik talán épp ennek hatására össz­pontosítja erőit az életben maradá­sért. A betegfelvilágosítás nagy di­lemmája hitem szerint csak akkor fog megoldódni, ha az orvos—beteg kapcsolatban sikerül visszaállítani az ideális bizalmi viszonyt: s ha a gyó­gyítás újra szent hivatássá válik. VÉLEMÉNYEK SZABADON Sültgalamb vagy cselekvő egység? POFOSZ-osok Homokmégyen A POFOSZ megyei munkaszolgá­latos tagozata közel százfős, orszá­gos jellegű (összejövetelt szervezett Homokmégyén. Először hálaadó is­tentiszteletre került sor, melyet dr. Dankó László kalocsai érsek celeb­rált. Majd dr. Hasznos Miklós, a Munkaszolgálatosok Szövetségének országos elnöke (egyben a Keresz­ténydemokrata Néppárt alelnöke) köszöntötte az egybegyűlteket. A ba­ráti beszélgetések során Gimes György megyei POFOSZ-elnök szólt az összefogás és közös tenniakarás szükségességéről. Rendőrdelegáció Angliában A Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság vezetői — dr. Kocsis Attila, dr. Molnár István és Kreidli Árpád — tegnap háromnapos angliai látogatásra indultak. A delegáció Kecskemét testvérvárosában, Co- ventryben ismerkedik az angol rend­őrség munkájával. A közép-angliai tárgyalásokat követően Kent megye meghívására Midlestone-ba utaznak. Szerződést írnak alá a két megye bű­nüldözőinek együttműködéséről. Fejlesztések Kecskeméten Valamennyi hatósági engedély be­szerzése után Kecskemét képvi- selő-testülete hétfőn megerősítette az idei, központi céltámogatással induló beruházásokra beadott igényét. Szennyvízcsatorna építése kezdődhet a Máriavárosban, a Bethlen körűton, a Kőhíd utcán, a Kuruc körúton, itt a vezetékes vízellátást is megoldják, csakúgy, mint Kadafalván. Termé­szetesen, ha a város elnyeri az állami költségvetésből a szükséges össze­geket. A Margaréta Otthon 40 férő­helyes bővítésére, egészségügyi mű­szerek beszerzésére nyújtottak még be igényt és tornaterem építésre a Tóth László, a katonatalepi, a heté- nyi, a kadafalvi és a Kuruc téri isko­lához. A katonatelepi iskolához a na­gyobb, összesen 899 négyzetméteres alapterületű tornaterem építését fo­gadta el a közgyűlés. Eladók a volt szovjet garázsok Kecskeméten a Lánchíd utca 1. szám alatti volt szovjet garázsokat az önkormányzat megbízásából az IKTV hirdette meg eladásra. A ma­gas vételár miatt csak öt vevő jelent­kezett, ezért most újra meghirdetik valamennyit. A 17 négyzetméteres garázsok kiindulási ára ezúttal, áfá­val együtt, 212 ezer 500 forint lesz. Filmesek fotókiállítása A megállított kép címmel új kiállí­tás nyílt szerdán Kecskeméten, az alapítványi fenntartású Magyar Fo­tográfiai Múzeumban. A július 11- éig megtekinthető gyűjteményes tár­laton több mint másfélszáz olyan fénykép látható, amelyek készítői - szám szerint harmincnégyen - a filmszakmában váltak ismertté, sze­reztek hírnevet, de a másfajta tehet­séget kívánó műfajban is jelentősei produkáltak. A bemutatott anyag er­ről tanúskodik. Rüsselsheimi meghívás A Kecskeméti GAMF-zenekart vendégszereplésre hívta meg a Rüs­selsheimi Szerenádzenekar. A nagymúltú, most húsz éves főiskolai együttes június 17-e és 20-a között két hangversenyt ad Kecskemét né­met testvérvárosában. Műsorukon a kamarazenekari irodalom legszebb művei szerepelnek. Bemutatkoznak a zenekar szólistái is: Károly Erzsébet tanárnő, Varga Ildikó, Riczkó Eleo­nóra. A GAMF-zenekart az alapító karnagy, Lakó Sándor vezényli a vendégszereplés során a német test­vérvárosban.

Next

/
Thumbnails
Contents