Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
2. oldal, 1993. június 7. PETŐFIMÉRE A demokrácia diadala? Ma Managuában megkezdődik az Amerikai Államok Szervezetének idei, 23. közgyűlése. A tanácskozáson a kontinens 34 tagállamát a külügyminiszterek vezette küldöttségek képviselik. Az idei ülésszak egyik középponti témája a demokrácia helyzete a latin-amerikai államokban, amihez a legutóbbi hetek, hónapok történései bőséges vitaanyagot szolgáltattak. Olyany- nyira, hogy a külügyminiszterek már csütörtökön Washingtonban rendkívüli összejövetelt tartottak, hogy áttekintsék a guatemalai helyzetet. A közép-amerikai ország alkotmányos válsága egyben a legfrissebb példa a demokratikus fejlődési törékenységére, a stabilitást fenyegető veszélyekre ebben a térségben. Jorge Serrano guatemalai elnök május 25-én felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a parlamentet, s diktatórikus kormányzást vezetett be a kábítószer-maffiák és a korrupció elleni harcra hivatkozva. „Véletlenül” éppen ellene készült vizsgálatot indítani a kongresszus — sikkasztás gyanúja miatt. Az abszolút hatalom megragadására irányuló kísérlet azonban nem sokáig tartott, az elnök lépéseit teljes otthoni és nemzetközi elutasítás fogadta, s amikor a hadsereg támogatását is elveszítette, távoznia kellett. A Guatemalában történtek arra utalnak, hogy a demokratikus intézményrendszer felrúgása, a puccsok korábban oly jól bevált forgató- könyve ma már kevés sikerre számíthat Latin-Amerikában. Az AÁSZ tavalyi közgyűlése óta két ízben is megtörtént, ami ebben a térségben korábban elképzelhetetlen lett volna: nem katonai hatalom- átvétellel, hanem a demokrácia, a törvényesség kereteiben fosztották meg tisztségétől egy ország első emberét. Tavaly Fernando Collor de Mello brazil elnököt kényszerítették lemondásra, idén Carlos Andrés Pérez venezuelai államfőt függesztették fel hivatalából. Randalírozók a Puskinon Három jugoszláv állampolgár pénteken megtámadta, tettleg bántalmazta a Puskin nemzetközi gyorsvonaton szolgálatot teljesítő pénzügyőrt és határőrt. Az eset előzménye az volt, hogy a Magyar- országra belépő Puskin gyorsvonaton a vámvizsgálatot végző pénzügyőr az egyik jugoszláv utas csomagjában 120 karton cigarettát talált, amit az illető megpróbált becsempészni. A jugoszláv állampolgárokat a vasúti fegyveres őrök segítségével végül leszállították a vonatról. MDF országos választmányi ülés Spanyol választás • Kulin Ferenc: — Az történt, amire számítottam. (Fotó: PN-archív) (Folytatás az 1. oldalról) A döntést követően az újságírók értékelésre kérték a párt vezető személyiségeit és az érintetteket. Balás István úgy nyilatkozott: vegyes érzelmekkel fogadja a határozatot, mert az kárt okozhat az MDF-nek. Ugyanakkor elmondta: a választmány — mindössze kilenc támogató mellett — elvetette azt a határozati javaslatot, amely megállapította volna, hogy az MDF érdekeivel ellentétes, azt súlyosan sértő politikai magatartást tanúsítottak a kizártak. A különböző kisgazda politikai csoportosulások Torgyán József nélküli szövetség megteremtésére tettek kezdeményezést szombaton a Mezőkovácsházán megtartott kisgazda egyeztető fórumon. A Kisgazda 36-ok parlamenti képviselőcsoportja, a Demokratikus Kisgazdapárt (DKPP), a Konzervatív Kisgazdapárt (KKgP), az FKgP radikális és történelmi tagozata, az FKgP több megyei vezetője, valamint a Történelmi Kisgazdapárt (TFKgP) egyik politikusa a tanácskozáson úgy döntött, hogy igyekszik megteremteni a Torgyán és hívei nélküli Kisgazda-szövetséget, amelynek megszervezésére a tárgyalásokra két héten belül három-három képviselőt választanak, s ugyancsak két héten belül (június 20-áig) eljuttatják programjaikat Böröcz Istvánnak, a Kisgazda 36-ok frakcióvezetőjének. Az ezt követő tárgyalásokon kell tisztázni, milyen is lesz valójáKulin Ferenc alelnök a választmányi ülés döntéseivel kapcsolatosan kijelentette: — Az történt, amire számítottam. A határozati javaslatok között olyanok is szerepeltek, amelyek megszavazása egyértelművé tette: a frakció álláspontja nem csak egy újabb vizsgálat lebonyolítását igényli, hanem tartalmilag is állást foglal abban, hogy Csurka Istvánnak távoznia kell a demokrata fórumból. Csurka arra a megszavazott kérésre, hogy mondjon le MDF-tagságáról, elutasítóan reagált. Úgy fogalmazott, hogy a határozati javaslatok egymásnak ellentmondóak, és ő nem akarja magára venni azt a súlyos felelősséget, amelyet a választmány most magára vesz. Szerinte, amit az MDF választmánya elkövetett, történelmi tévedés, bűn, és viselje is ennek felelősségét. (Mindezt egyébként Kulin Ferenctől tudhatta meg az MTI, Csurka ugyanis a szavazas után elsietett.) Zétényi Zsolt a vitában arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy ne a kizárásokra, hanem az MDF érdekeire összpontosítsanak. Vagyis, a párt tartson jó kapcsolatot ezekkel az emberekkel, s ennek adjon formai keretet is, kössön velük megállapodást, vagy egyezséget. Zétényi szerint Csurka teljes joggal érezhette, amit az ülésről távoztában mondott: „a mai nappal ezerfelé szakadt az MDF”. Csurka kizárása jelentős veszteséget jelent a pártnak — vélekedett Zétényi — hiszen az MDF így sokkal egyszínübb, szürkébb párttá válik. A politikus szerint egyre kevésbé a választókra, és mindinkább az apparátusra és a kormányzásra koncentráló szervezetté alakul az MDF. ban az elképzelt kisgazda pártszövetség — amelynek sürgős megalakítását, a résztvevők egyöntetű véleménye szerint, a közeledő parlamenti választások teszik szükségessé. A kisgazda egyeztető fórumon szinte valamennyi Torgyán-ellenes kisgazdaámyalat képviseltette ma- •gát. Abban valamennyien egyetértettek, hogy a kisgazdaegyseg csak a nagy múltú FKgP-t szerintük diktatórikus eszközökkel szétverő, az egykori vezetőket (az egységfórum résztvevőit) a pártból eltávolító Torgyán József nélkül képzelhető el újra. A lehetséges egységet viszont többféleképpen tartják megteremt- hetőnek, a hozzászólók többsége szerint csak egy Torgyán Józsefék- kal szembenállított kisgazdapólus megteremtésére van esély. Nagyfokú érdeklődés jellemezte vasárnap a Spanyolországban megtartott választást. Már a szavazóhelyiségek megnyitásakor, reggel 9 orakor, Madridban sok helyütt sorban álltak a választók és kora délutánra a szavazók száma jó néhány körzetben meghaladta az 50 százalékot. A belügyminisztérium és a miniszterelnökség szóvivője kora délután azt jelentette, hogy délután három óráig mintegy 6 százalékkal többen adták le szavazatukat, mint az előző parlamenti választáson. A választói névjegyzékre csaknem 31 millió szavazót vettek fel. Mintegy 400 ezer spanyol külföldön él szavazati jogával. 92 párt állított jelölteket, közülük csak kettő jelölesét nem fogadta el a választási bizottság. Az ország valameny- nyi — 52 — választókerületében azonban csak a szocialista párt, a néppárt, az egyesült baloldal és a demokratikus és kereszténycentrum indított listát. A szavazás nyugodt légkörben folyt, semmiféle rendzavarásról nem érkezett a kora esti órákig jelentés. A szocdemek egyesülési tervei Október elejére várható a különféle szociáldemokrata pártokat egyesítő kongresszus összehívása — jelentették be vasárnap a honi szociáldemokrata pártok, egyes szakszervezetek, a baloldali értelmiségiek harmadik konferenciájának zárónapján, Balatonfüreden. Elmondták, hogy június 19-én, már közös választmányi ülést tart a három hazai szociáldemokrata párt: az MSZDP, a Független Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Néppárt. Kelet-Európábán ugyan mindenütt vereséget szenvedett a baloldal mégis megállapítható, hogy egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a baloldali értékek iránt — hangsúlyozták az egyesülést előkészítő mostani tanácskozáson. Remélhető, hogy hazánkban is egyre szélesebb értelmiségi közvélemény támogatja az újjáéledő szociáldemokrata mozgalmat. A szociáldemokraták MSZP-hez fűződő viszonyáról óvatosan nyilatkozott mind Király Zoltán, a Szociáldemokrata Néppárt elnöke, mind a vendégként részt vevő szocialista párti parlamenti képviselő Vitányi Iván. Hangsúlyozták, erről érdemben szólni csak akkor lehet, ha a Szocialista Párt mellett, a szociáldemokrácia másik pólusaként létrejön az egységes szocdem párt. Alapítványvilág Kisgazdapártok és csoportok HELYI VÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (3.) V állalkozói szemléletet Kecskeméten, a Széchenyiváros 5. számú választókörzetében június 13-án időközi önkormányzati képviselő- választás lesz. Lapunk lehetőséget biztosít valamennyi képviselőjelöltnek a bemutatkozásra. Ezúttal Simon Lászlóval, az MSZP jelöltjével ismerkedhetnek meg. Kicsoda ön, Simon László vállalkozó, a kecskeméti City-busz ügyvezetője? — Eredeti hivatásomat tekintve va- dászrepülő-pilóta vagyok. Huszonegy éven át repültem, majd negyvenesztendősen kerültem tartalékállományba. Egyébként sokgyermekes családból származom, nekem is van öt gyermekem, sőt, két unokám is. Idestova másfél évtizede Kecskemét az otthonom, szeretek itt, és a Széchenyivárosban élni. — Miért és hogyan vállalta el a képviselőjelöltséget? — Ilyen ambícióim magamtól nemigen voltak. Egy induló vállalkozás, meg a család nagyon lefoglalja az embert. Barátaim az MSZP-ben gondoltak rám és az ő biztató felkérésükre mondtam igent. A sok pedagógus, értelmiségi és hivatalnok mellett talán nem ártana az önkormányzatnak egy vállalkozó másfajta szemlélete. — Val'ilkozómivoltát mi jellemzi? — Szerencsére, én nem „kényszer- vállalkozó” vagyok. A korábbi életemhez a közlekedés áll a legközelebb. Saját ötletem, megszállottságom mellett, sokak segítőkészsége is serkentett és persze a pénz is, amit úgy kellett összeszedni. Mint volt elnöke a munkanélküliek kecskeméti egyesületének, fontosnak tartom azt, hogy kollégáim szinte mindannyian korábban munka- nélküliek voltak. Mit tud a városi önkormányzat tevékenységéről, azt hogyan minősíti? Azóta ismerem jobban, amióta ebbe, az országosan egyedülálló, „alternatív” tömegközlekedési vállalkozásba fogtam. Tudom, hogy Kecskeméten milyen sok a megoldatlan gond számos területen: az utak, járdák építése, karbantartása, a szennyvíz elvezetése, a különböző szolgáltatások, nem utolsósorban az oktatás és más teendők tekintetében. Ezeket sorolhatnám tovább, de nem járok a fellegekben! Én a hivatal dolgozóitól — akik szerintem egyre hozzáértőbbek és polgártisztelök — jó hozzáállást, segítséget tapasztaltam. Remélem mások is, de nagy rajtuk a teher. A soknak tűnő, csaknem 5 milliárd forintos költségvetés valójában kevés! Jómagam nem a szavak és a szónoklatok embere vagyok. Eddig is mindig döntenem, cselekednem kellett. Csak akkor és annyit szólhatok, ígérhetek most is, ami fontos, aminek értelme, realitása van. Egyébként fontosabbnak tartom a szembenállás helyett az együttműködést a támogatandó ügyek, közérdekű kérdések mielőbbi megoldása érdekében. — Mit tenne azért, hogy jobban menjenek a város ügyei? — Ha képviselőnek megválasztanak, nemcsak egyetlen körzet ügyeit kell majd képviselnem. Sok száz lakást, több óvodát, iskolát vgigjárva, nagyon fontosnak tartom azt, hogy a fiatalok lakáshoz jutásának feltételei javuljanak. Az idősek helyzetének javítása is halaszthatatlan. Fontosnak tartom továbbá az oktatás, a különböző szolgáltatások, az infrastrukrúra (közművek) fejlesztését, a környezet tisztábbá tételét. Alapító segítője, egyik létrehozója vagyok a lakókörzeten túlmutató szé- chenyivárosi önvédelmi alapítványnak, amely tízezrek biztonságát javíthatja. — A választók önt hol ismerhetik meg közelebbről is? — Azonkívül, hogy sokszor magam vezetem a buszainkat, számos rendezvényünk lesz a lakótelepen. Ezekről szórólapok is tájékoztatták az érdeklődőket. Köszönöm a választópolgároknak, hogy az 5. számú körzetben induló hat jelölt közül nekem adták a jelölések kétharmadát. Alapítványvilág: a civil társadalom újjászületése címmel szervezett konferenciát az Európa Ház és a Kurázsi című lap szombaton; az eszmecsere résztvevői, egyesületek és alapítványok képviselői a civil szerveződések jogi körülményeiről tanácskoztak. Marschall Miklós budapesti főpolgármester-helyettes, a rendezvény védnöke nyitó- előadásában a piac és az államhatalom között megjelenő, és mind a kettőre hatást gyakoroló harmadik szektor jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy ma Magyarországon 30 ezer szervezet 80 milliárdos vagyonnal képviseli a civil társadalmat a' piaccal és az államhatalommal szemben felmerült konfliktusokban. A civil szervezeteknek — hangsúlyozta — részt kell venniük a polgári törvénykönyv civil szervezetekre vonatkozó jogszabályainak megfogalmazásában. A demokratikus társadalom elképzelhetetlen civil szerveződések nélkül, de ezeknek távol kell tartaniuk magukat a politikai pártoktól, a politika piacától. Bár az állam finanszírozóként jelen van a harmadik szektorban, jelenlétét szabályozni kell. Úgy gondolja, hogy az alapítványok függetlensége érdekében az lenne jó, ha közalapítványt állami pénzből csak ellenőrizhető testületek, tehát a parlament és az önkormányzati szervek hozhatnának létre. Kilényi Géza alkotmánybíró a civil szervezetek helyzetéről és jogállásáról tartott előadásában áttekintést adott az elmúlt évtizedek civil szféra történetéről, kiemelve, hogy a szétvert, majd megregulá- zott civil szerveződések életében a változás a nyolcvanas évek második felétől tapasztalható. A pártállam bukását jelentette az 1989. évi II. törvény 1. bekezdése az egyesülési jogról, amely lehetővé tette politikai pártok, szakszervezetek, tömegszervezetek, érdekképviseleti szervezetek és egyesületek alapítását. Kilényi professzor előadásában arra is rámutatott, hogy hiányzik az állam civil szervezetekre vonatkozó koncepciója, tisztázni kell az állami, önkormányzati és köztestületi feladatokat. Az állam nem mindenható, nem képes ellátni minden közfeladatot, ezért az önszerveződést támogatni kell — mondotta. A közfeladatokat ellátó önkormányzatok, alapítványok növelik az állam erejét, ugyanakkor a hosszú távú, kiszámítható tevékenységhez szükség van az intézményes feladatok jogi szabályozására. Vastagh Pál országgyűlési képviselő (MSZP), Politikai átalakulás, törvényalkotás és civil társadalom címmel tartott előadást. Megállapította, hogy a civil társadalmi szerveződések nemcsak Kelet- Európában, de a nyugati társadalmakban is reneszánszukat élik. Ennek oka, hogy a polgárok úgy tapasztalják: a két választás közötti időszakban nincs rájuk szükség a politikában. A képviselő elemezte a magyarországi társadalmi átalakulást a civil társadalom szempontjából. Kiemelte, hogy a rendszerváltás folyamata végig a legalitás talaján maradt, a politikai megállapodásokat a régi és az új rend képviselői kötötték, de azokból a meglévő civil szervezetek kimaradtak. Hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek léte biztosítja az ország népességének jelenlétét a társadalmi életben. Az előadásokat követően Barabás Miklós, az Európa Ház képviseletében elmondta: a szervezők célja az volt, hogy a civil szféra képviselőinek fórumot teremtsenek, lehetőséget a jogászok, társadalmi szervezetek vezetőinek a bevonásával tartandó konzultációkra, a napi gyakorlatban felmerülő kérdések megvitatására. A részvételi díjas tanácskozáson 30 egyesület és 70 alapítvány vett részt. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kínozzák Draskovicot? Vük Draskovic szerb ellenzéki vezetőt pénteken éjjel a belgrádi börtönben kihallgatták, s ezzel kezdetét vette az ellene indított vizsgálat. A Szerb Megújhodás Pártjának elnökével szembeni büntetőeljárás akár tízévi börtönbüntetéssel is zárulhat — közölték ügyvédjei, akik szerint az ellenzéki vezető és felesége nagyon rossz egészségi állapotban van, kórházban lenne a helyük. Sérüléseik természetéről nem közöltek részleteket, de korábbi nyilatkozatokból kitűnt, hogy Draskovic arcsérüléseket, láb- és nyaksérülést szenvedett a letartóztatását követő ütlegelések következtében. Nagy-Szerbiáról szavaznak A horvátországi szerbek „parlamentje” szombaton, június 19- ére és 20-ára népszavazást írt ki a „boszniai szerb köztársasággal” való egyesülésről. A népszavazás a jövendőbeli „Nagy-Szerbia” létrehozatalának első lépéseként Horvátország egyharmadát és Bosznia-Hercegovina kétharmadát vonná össze. Letartóztatások Jeruzsálemben Tömeges letartóztatások voltak a napokban Izraelben. Jichak Rabin miniszterelnök szombat este bejelentette: sikerült őrizetbe venni a Hamasz iszlám fundamentalista mozgalom 120 tagját, akiket különböző merényletekkel gyanúsítanak. A letartóztatások többségét Ciszjordániában hajtották végre. Szerbek lövik Gorazdét A szombaton kötött muzulmán horvát tűzszüneti megállapodás ellenére a két fél erői vasárnap folytatták harcukat a középboszniai Travnik környékén. Megfigyelők szerint nem sok jót ígér a pénteken született ENSZ BT-hatarozat, a boszniai „védett övezetek” kialakítása szempontjából, hogy a boszniai szerb tüzérség még szombaton is lőtte a védetté nyilvánított Gorazde városát. Választások Guatemalában A guatemalai parlament vasárnap megválasztotta az ország új elnökét. Az 51 éves Ramiro de León az eddigi elnököt, Jorge Serranót váltja fel, aki május 25-én feloszlatva a parlamentet s magához ragadta a hatalmat. De León három éven át ombudsman volt, és a lakosság körében komoly elismerést vívott ki magának számos emberjogi ügyben a jelentős befolyással bíró hadsereggel szemben. Az új elnök megbízatása 1996 január végéig tart. ENSZ-békefenntartókra támadtak Hatvanhat halálos áldozata van az ENSZ-békefenntartók és Szomáliái fegyveresek között szombaton Mogadishuban kirobbant összecsapásoknak. Mint az olasz hírügynökség különtudósí- tója jelentette, a heves harcokban 28 pakisztáni kéksisakos és 38 Szomáliái fegyveres vesztette életét. Az ANSA úgy tudja, hogy az incidens során három amerikai, 58 pakisztáni és 131 Szomáliái sebesült meg. Négy pakisztáni ENSZ-katona a szomáliaiak fogságába esett......................... ..._ Felújított légihíd Vasárnap felújították a szarajevói légihidat, amelyet a múlt szerdán függesztettek fel, miután ismeretlen fegyveresek rálőttek egy amerikai szállítógépre. Elsőként egy kanadai gép érkezett meg az olaszországi Anconaból. Francois Léotard francia védelmi miniszter vasárnap Splitbe érkezett, ahonnan Szarajevóba utazik tovább, s felkeresi az ott lévő francia alakulatot. Orosz—horvát párbeszéd Vitalij Csurkon orosz külügyminiszter-helyettessel, Borisz Jelcin elnök délszláv ügyekben illetékes személyes megbízottjával tárgyalt szombaton Moszkvában a horvát államfő. Franjo Tudjman útban Kínába állt meg az orosz fővárosban. Csurkin a megbeszélésen jelezte: Oroszország újabb terven munkálkodik a boszniai helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor semmiféle konkrétumot nem közölt az orosz elképzelésekről. Tudjman elnök elmondta: nagyra értékeli a boszniai helyzet rendezése érdekében kifejtett orosz erőfeszítéseket. 1994 a család éve A katolikus egyház csatlakozik az ENSZ kedvezményezéséhez, és szintén a család évének nyilvánítja az 1994-es esztendőt — jelentette be II. János Pál pápa vasárnap a Szent Péter téren, ahol misét mondott a római családkongresszusra összegyűlt 14 ezer résztvevő előtt.
