Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

8 1993. június 30., szerda ORSZÁGHATÁR Országhatár A Petőfi Népe mostani összeállítása űjabb információkhoz szeretné juttatni nyáron külföldre induló olvasóit. De vélhetően nemcsak ők, hanem azok is találnak érdekes írásokat, akik csak egy-egy napra lépik át a határt, külföldön vásárolnak, vagy éppen magyar állampolgársá­gért folyamodtak. Segítségünkre volt az oldal összeállításában a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának lapja, a Vám-Zoll. A nemzetközi utasforgalom számára megnyitott határátkelőhelyek Magyar—szlovák határ Rajka (közút, vasút), Vámossza­badi (közút), Komárom (közút, vasút, hajó), Szob (vasút), Parassa- puszta (közút), Balassagyarmat (közút), Salgótarján (közút), Somos- : kőújfalu (vasút), Bánréve (közút), ’ Hidasnémeti (vasút), Tomyosnémeti (közút), Sátoraljaújhely (közút, vasút). Magyar—ukrán határ Záhony (közút, vasút), Eperjeske (vasút). Magyar—román határ Csengersima (közút), Nyírábrány (vasút), Biharkeresztes (vasút), Ar- tánd-Bors (közút), Gyula (közút), , Kötegyán (vasút), Lökösháza (vasút), Nagylak (közút). Magyar—szerb határ Szeged (vízi), Röszke (közút, vasút), Kelebia (vasút), Tompa (közút), Hercegszántó (közút), Drá- vaszabolcs (közút), Barcs (közút), Berzence (közút), Gyékényes (vasút), Murakeresztúr (vasút), Lete- nye (közút). Magyar—szlovén határ Rédics (közút), Bajánsenye (közút). Magyar—osztrák határ Szentgotthárd (vasút), Rábafüzes (közút), Búcsú (közút), Kőszeg (közút),- Kópháza (közút), Sopron (vasút, közút), Fertőújlak (közút), Hegyeshalom (közút, vasút). Megjegyzés: a felsorolt határátkelő- helyek éjjel-nappal üzemelnek. TALLÓZÓ Idén nem emelik az illetéket Az elfogott határsértök száma határszakaszonként • Az okmányokat már a határállomás előtt készítsük elő. MIT KELL TENNÜNK? Ha elveszik az útlevél Zöld és piros folyosó Mit kell tenni, ha elveszik az útle­vél? Aki elveszíti úti okmányát, vagy az megsemmisül, az esetet haladékta­lanul köteles bejelenteni az útlevél­igény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek. Amennyiben tehát külföldön történik meg a baj, a konzulátushoz kell for­dulni, ahol a magyar állampolgárt ideiglenes úti okmánnyal látják el. A külképviselet kiállít egy egyetlen al­kalomra szóló hazatérési igazol­ványt, amelynek segítségével min­den gond nélkül hazautazhatunk. A konzulátus új útlevelet is adhat, ez azonban csak olyankor történik meg, ha valakinek múlhatatlanul fontos ügyben egy harmadik országba is el kell utaznia. Tavaly január elsejétől viszont tovább szigorodott a konzu­látusokon az útlevelek kiadása, tud­niillik az új útlevelet számítógéppel töltik ki, amire a külképviseletnek nincs lehetősége. S bár érvényes a kézzel, írógéppel kitöltött úti ok­mány is, az ilyen rendkívüli esetek számát — a Külügyminisztérium tá­jékoztatása szerint — a minimálisra szeretnék csökkenteni. # Az államhatárt szigorúan őrzik minden irányban. Az utas belépésekor szóban vagy írásban kérheti az általa behozott vámáruk vámkezelését. Szóban kérheti azoknak az áruk­nak a vámkezelését naponta egyszer: — amelyek nem minősülnek ke­reskedelmi mennyiségűnek és — egyedi vagy összértékük sze­mélyenként a 8000 forintot nem ha­ladja meg (14 éven aluli utas eseté­ben ez az értékhatár 2000 forint). Részletes írásbeli árunyilatkozat­tal kell kérni az utasnak a vámkeze­lést, ha: — az általa behozott áruk egyedi vagy összértéke a 8000 forintot (14 aluli utas esetében a 2000 forintot) meghaladja, — a behozott áruk kereskedelmi mennyiségűek, — az utas — az útiholmi mennyi­ségén felül — szeszes italt, dohány­féleséget vagy kávét hoz magával, — a vámkezeléshez valamely ál­lamigazgatási szerv engedélye szük­séges, — az utasnak feladott poggyásza van (ezek számát fel kell tüntetni a vámáru- és valutanyilatkozat megfe­lelő rovatában). A határforgalom meggyorsítása érdekében egyes közúti átkelőhelye­ken, valamint légi és hajózási forga­lomban igénybe lehet venni a zöld, illetve piros folyosón történő áthala­dással való árunyilatkozat-adási le­hetőségét. Itt a zöld folyosó igénybe­vétele szóbeli árunyilatkozat-adás­nak minősül, míg a piros folyosót azok az utasok vegyék igénybe, akik írásbeli árunyilatkozat kiállítására kötelezettek. Az utasok az okmányo­kat már a határállomásra történő megérkezés előtt töltsék ki és készít­sék elő, ezzel is gyorsítva a forgalom lebonyolítását. • Az idén valószínűleg nem emelkedik az útlevélcsere ára. A legfrissebb hírek szerint az idén nem emelkedik az útlevél ára. A kormány áprilisban tárgyalt ugyan az illetékekről szóló törvény hosszú ideje tervezett módosításáról, abban azonban az útlevélilleték korrekciója nem szerepelt. Az év elején Boross Péter bel­ügyminiszter szivárogtatta ki a hírt: a kormány fontolgatja az útlevél, és ezzel összefüggésben az illetéktör­vény módosítását. Boross, az útlevél érvényességi idejének ötről tíz évre történő felemelésével egy időben az érte fizetendő ezerforintos illeték je­lentős emelését, hét-nyolcezer forin­tos illeték megállapítását tartotta in­dokoltnak. Szerinte ekkora díjat in­dokol a dupla érvényességi idő mel­lett, hogy immár a magyar állampol­gárok is korszerű, számítógéppel ol- . vasható, strapabíró okmányt kapnak. Nem sokkal a belügyminiszter nyilatkozatát követően kitört az útle­vélpánik. Sokan a hétszáz százalékos áremelés hírére rohantak kicserél­tetni úti okmányukat, mintegy másfél millió magyar polgár pedig pusztán azért, mert lejárt. A Grósz-kormány ugyanis éppen öt éve, 1988 tavaszán vezette be az úgynevezett világútle­velet. Az akkor, ugyancsak tömege­sen kiváltott útlevelek mára tömege­sen lejártak. Az ügyfélszolgálati iro­dák gondját csak növelte, hogy a Belügyminisztérium, a civilesítés je­gyében, éppen akkor alakította át az útlevélkiadás rendjét, amikor a pol­gárok tízezrével jelentkeztek ok­mánycserére. A rendőrség helyett az önkormányzat kapta a feladatot, hogy fogadja az útlevéligénylőket: később a tumultuózus jelenetek hatá­sára a belügy ideiglenesen újra meg­adta az útlevél-ügyintézés jogát a rendőrkapitányságoknak is. ' A Belügyminisztérium vélhetően akkor is csak nehezen boldogult volna másfél millió útlevél cseréjé­vel, ha nem tör ki a pánik. Ma már senki sem hiszi el, hogy a kormány — ebben az évben legalábbis — nem emeli az útlevél árát. Pedig a közel­múltban meghozott döntés értelmé­ben az illetéktörvény módosítása csak a második félévben várható. A módosítások között azonban ma még nem szerepel az útlevélilleték. S. A. (Forrás: Vám-Zoll, a Vám-és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksá­gának lapja.) 3.1. itegyodév Ósea ,(Miók Juqosí'óv Csete-Stoä SmjatHWr. .Sz&'én Egyén ..Horvót ► Az államhatár megsértői állampolgárság szerint 20 OOO a. oo ’ 2 OOO in ono- OOO 4 OOO 2 OOO-.! 1 : ( - i mm Román LÓD Török UB Pakisztáni 1 ___1 J ugoszláv Hl Bangladesi mm Egyéb 1993.1. negyedév Elfogott embercsempészek, határsértő segítők Tilos Nem hozható be az országba: — terjesztésre alkalmas mennyi­ségben a Magyar Köztársaság vagy más ország, továbbá valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj el­leni gyűlölet keltésére alkalmas, valamint általános emberi értéke­ket, emberi jogokat sértő sajtóter­mékek, kiadványok, ábrák és tár­gyak. (Terjesztésre alkalmasnak kell tekinteni az említett árukból a fajtánként, személyenként, illetve küldeményenként 1 db-ot megha­ladó mennyiséget), — utas- és ajándékforgalomban gázpisztolyhoz való patron és gáz­hatású önvédelmi spray, továbbá a támadófegyverként használható eszközök (pl. boxer, rugós kés), — kábítószerek, drogok akár a legcsekélyebb mennyiségben is, — az olyan áruféleségek, ame­lyek beszerzését, használatát, üze­meltetését hatályos jogszabály tiltja (beszerzés alatt kell érteni a kül­földről történő behozatalt is). Ez alapján: A Magyarországon folytatandó szerencsejáték-tevékenység céljára behozott sorsjegy és pénznyerő au­tomata vámkezeléséhez be kell mu­tatni a Szerencsejáték Felügyelet által kiállított, a behozatalra vonat­kozó engedély eredetijréldányát is. CB-rádió adó-vevo készüléket, valamint cordless telefont a bel­földi forgalom számára csak akkor lehet vámkezelni, ha a vámkezelést kérő az üzemeltetéshez szükséges engedélyt a kezeléskor bemutatja. A hat évnél régebbi gyártású személygépkocsi és a nyolc évnél régebbi gyártású haszongépjármű, valamint sérülés miatt üzemképte­len gépjármű csak a Közlekedési Főfelügyelet és a Környezetvé­delmi Felügyelőség engedélye alapján vámkezelhetők utas- és ajándékforgalom, a belföldi forga­lom számára közúti forgalomba he­lyezés céljából. Amennyiben az említett szervek ilyen engedélyt nem adnak ki, úgy a szóban forgó járművek csak alkatrészként tör­ténő hasznosításra vámkezelhetők. ÓŰ0 550 500 450 400 350 300 200 I 1 Hs. segít 1990. 1991. 1992. 1993.1. negyedév Törvény az állampolgárságról A június 1-jén elfogadott új ál­lampolgársági törvényről elmond­ható, hogy a kormány javaslata alap­ján és a képviselők aktív közremű­ködésével egy korszerű, európai színvonalú szabályozás született. A magyar hagyományokhoz híven a magyar állampolgárok körének meghatározásánál töretlenül érvé­nyesíti a leszármazás elvét, valamint elfogadja a kettős állampolgárság té­nyét és ahhoz nem fűz szankciókat. A külföldiek magyar állampolgár­ság-szerzését, azaz a honosítást az új törvény új alapokra helyezi. Annak, akinek családi kötődése nincs Ma­gyarországhoz, 8 évi ittlakást, míg akinek házastársa, vagy gyermeke magyar állampolgár, háromévi hely- benlakást, a magyar származású ké­relmezőknek pedig egyévi várako­zási időt ír elő a kérelem benyújtása előtt. Aki korábban már volt magyar állampolgár, várakozási idő nélkül kérheti visszahonosítását. Feltétele: ha Magyarországon lakik. A demokratikus magyar állam jóvá kívánja tenni a néhány évtized­del ezelőtt okozott sérelmeket, ezért lehetővé teszi a törvény, hogy egyol­dalú nyilatkozattal visszaállítsák magyar állampolgárságukat azok, akiket attól megfosztottak, vagy arra kényszerítettek, hogy elbocsátásukat kérjék. Ez a kedvezmény vonatkozik a II. világháború után Németor­szágba áttelepülésre kötelezett egy­kori magyar állampolgárokra is. Az állampolgárságtól való megfosztást, ezt a rossz emlékű intézményt az új törvény száműzi, és az állampolgár­ság megszüntetésének új formáját te­remti meg a lemondás bevezetésével. Az a külföldön élő magyar állampol­gár, aki a törvényben meghatározott lemondási feltételeknek megfelel, maga dönthet magyar állampolgár­sága sorsáról. A köztársasági elnök csak tudomásul veszi az állampol­gárság megszűnését. HÉTEZER HIVATÁSOS Megkétszereződött az utasforgalom # Több mint 2200 kilométer hosszú az államhatár. Az elmúlt három évben több mint kétszeresére, háromezerről hétezerre nőtt a hivatásos határőrök száma, miközben a sorállomány létszáma 14 ezerről nyolcezer 900-ra csökkent - hangzott el a határőrség központjá­ban tartott sajtótájékoztatón. Nováky Balázs vezérőrnagy, országos pa­rancsnok elmondta: az 1990-ben megkezdett átszervezés eredménye­ként a több mint 2 200 kilométer hosszú államhatár felénél hosszabb szakaszát már hivatásosok őrzik és valamennyi határállomáson hivatá­sos útlevélkezelők ellenőrzik a for­galmat. A hivatásos határőrizetre való átállást többek között az indo­kolja - mutatott rá -, hogy az elmúlt években megkétszereződött az utas- forgalom és még ennél is jóval na­gyobb arányban növekedett a határ­sértések száma. Idén, május végéig 10 ezer határsértőt fogtak el, és egyre több a hamis útlevél. Szólt arról is, hogy ma már 19 akciószázad műkö­dik, és ezek nemcsak a déli határt őr­zik, hanem aktívan kiveszik részüket a határérték kiszűrésében is. • A hivatásos határőrök száma kétszeresére nőtt három év alatt. Szerkesztette: Noszlopy N. Miklós É d

Next

/
Thumbnails
Contents