Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

1993. június 30., szerda 5 Ezer új munkahely a bácskaiaknak (Folytatás az 1. oldalról) Teleki Zoltánná, a bajai mene­dzser szerint nagyon jók a kilátások, mert még el sem kezdődött a terme­lés, és máris eladták az első évi teljes termékmennyiséget. A gyár évente 450 tonna kelmét és naponta 60-70 ezer darab készárut produkál. Ezer embert kell felvenni, 16 és 55 év kö­zötti szakképzetlen munkanélkülit. Kapcsolatba léptek a munka­erő-szolgálati irodával, és már na­ponta száz jelentkező kézügyességét tesztelik. Felkereste az alakuló üze­met az az öt világcég, amely a legne­vesebb ebben a szakmában, és piaci együttműködést ajánlottak fel. Azt tervezik, hogy szeptemberben elin­dulhat a termelés, és az alkalmazot­taknak biztosítani tudják a folyama­tos munkaellátást és a fizetést. Sze­retnék elérni, hogy a nagy létszámú munkáscsapat igazi közösséggé vál­jon addigra. Az amerikai menedzserek közül három család máris felszámolta kinti otthonát, és Baján telepedett le. An­nak ellenére, hogy még nem beszél­nek jól magyarul, máris megszeret­ték új lakóhelyüket, s már készen állnak egy új pénzügyi tranzakcióval, melyben angol, osztrák és magyar bankok is részt vesznek. Ebből fi­nanszírozható lenne a gyár további fejlesztése, ami újabb munkahelye­ket teremtene, de úgy látják, hogy ez egyelőre csak adminisztratív úton történhetne, mert a települések nem rendelkeznek olyan statisztikával, mely a munkaképes lakosság kép­zettségét mutatná. Papp Zoltán Nyílt nap a határőröknél • Szokatlan szerepben a határőr és a lova. Elsősorban a gyermekeket von­zotta az a programsorozat, amelyet a kiskunhalasi határőr-igazgatóság rendezett a helyi lovasiskolában. A nyílt napon — mellyel a határőrség napját ünnepelték — volt utcai futó­verseny, kispályás labdarúgó-baj­nokság, pisztolylövőverseny. A határőrség negyvenéves történetét tablókiállítás szemléltette, a harcá­szati eszközök é.s fegyverek fajtáit pedig technikái bemutató. Kicsik és nagyok körében azonban a legna­gyobb sikert a lovaglás és a sétako­csikázás aratta. De szemmel látha­tóan tetszett a gyerekeknek, különö­sen a fiúknak a harcászati gépjármű­veken való játék is. Az igazán érdek­lődők még azt is megnézhették, ho­gyan kell kötőféket varrni. A kelle- mes klőt^Jé^ kínáló uWöj. melyet önvédelmi, lovas- es kutyabemutato gárt^cfjak a bppjs időjárás zavarta nena. (Kép és szöveg: az, ÍÉH.) Tartalékos honvédelem Az elmúlt hét elején — mint aho­gyan lapunkban már jeleztük — be­hívták a tartalékosokat Kiskunha­lasra. A Gábor Áron tüzérlaktanyá­ban Vass Ferenc főhadnagy, a pán­céltörő dandár alosztályvezetője el­mondta, hogy hétfőn kezdődött a so­rozás. 62 tartalékost hívtak be, kettőt engedtek haza szociális problémák miatt, három pedig egészségügyi gondok miatt nem vonult be. Azok kaptak felmentést, akiknek vagy ha­laszthatatlan szerződéses munkájuk volt, vagy pedig megcáfolhatatlan egészségügyi zárójelentést mutattak be. Keddre újabb négyszáz bevonu- lót vártak. Megkerestem Göncz János orvos őrmestert és Mohay József orvos fő­törzsőrmestert, hogy milyen problé­mákkal fordultak hozzájuk legin­kább: — Leggyakorib a sérüléses, moz­gásszervi probléma volt, az alkohol­tól való függőségi állapot, a gyomor­fekély, az idegrendszeri problémák és a sebészeti sérülések. Csak szak­orvosi zárójelentéssel tudunk fel­menteni valakit — közük a katona­orvosok. Azzal is csak akkor, ha nem idősebb a jelentés három hónapnál. Mi néhány perc alatt nem tudjuk el­dönteni, hogy ki mond igazat. A felmentésre várakozó tartaléko­sok közül is megkérdeztem néhá- nyukat: Pajlavics Károly Szánkról jött: — Van egy meggyesem, amit le kell rázni időre. Egyébként munka- nélküli vagyok, ha rámrohad a meggy, akkor végem. Legalább őszig elhalaszthatnák a parancsot, akkor már sima ügy lenne. Nagy Gábor csengelei gazdálkodó is panaszkodik: — Eltartási szerződésem van. 2700 négyzetméteren gazdálkodom. A tatát nem lehet otthagynom, de az árut el kell adni. Építkezünk is, és van egy kétéves gyermekem. Hoz­tam egy igazolást, szeretném, ha el­fogadnák. Harminckét éves vagyok, de majdnem minden évben behívnak. Lassan törzsvendég leszek itt. Tulaj­donképpen szívesen maradnék, leg­alább kipihenném magam. De most tényleg zűrös a dolog. Kérelmét egyébként elutasították, nem úgy Maruzsa Gáborét. — Engem felmentettek — mondja —, mert a feleségem bekerült a kór­házba. És itt van a nyolcéves kislá­nyom velem. Majd ősszel letörlesz- tem. Patyi János mondja Kiskunmajsá- ról: — Otthon van 31 hízóm, egyedül vagyok vele. A kiskunmajsai pol­gármestertől hoztam igazolást. Vol­tam már bent, nem akarok kibújni a szolgálat alól, de hát még a 64 éves rokkant édesapámat is én tartom el. Mindenesetre megígérték, hogy el­engednek. Majd meglátjuk. Nehéz lenne kiszámolni, hogy egy-egy ilyen behívás alkalmával mennyi az egyéni veszteség. Egy biz­tos, az új honvédelmi törvényre szükség lenne, hogy egyértelművé váljon a tartalékosok behívásának rendje. Szalay László Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten országszerte 234 kárpótlási földárverést tartottak, dobra verve 400 ezer 313 aranyko­rona értékű földet. Az e heti árveré­seken 4680-an jutottak földtulajdon­hoz. A múlt héten 20 árverés ered­ménytelenül, 105 pedig megegyezés­sel végződött. A legmagasabb licitár, 26 ezer 100 forint Zala megyében alakult ki. A 26. héten minden me­gyében meghaladta a minimális, 500 forint/aranykoronás árat a licit. ÚTÉPÍTÉS Pályázati felhívás! Balloszög község úthálózat-bővítésének I. ütemére nyilvános, egyfordulós versenytárgyalást hirdetünk A részletes pályázati kiírás és engedélyezési tervek 5.000,- Ft vissza nem térítendő díj ellenében a pályázati felhívás megjelenésétől számított 15 napon belül a polgármesteri hivatalban vehetők át . (5342) MEGYEI KÖRKÉP Félegyházi évfordulós érem VÁLTOZÁSOK A KATOLIKUS EGYHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉBEN Új határok között az egyházmegyék Hamarosan ejkészül a Kiskunfél­egyháza város jeleseit ábrázoló éremsorozat harmadik darabja, ame­lyet ezúttal, a város újratelepítésének közelgő 250. évfordulójára való te­kintettel évfordulós éremnek nevez­nek. Közel három esztendeje, a kiskun­félegyházi közművelődési egyesület elhatározta, hogy egy éremsorozattal állít emléket egykori nagyjainak. A városi önkormányzat és a különböző pályázatok támogatásával elindított kezdeményezés eredményeként még abban az évben elkészült a sorozat első darabja, amely Szabó Józsefet ábrázolta. I99l-ben Mezősi Károly emlékére kiadták a második darabot, melyet idén, az újratelepítés évfordu­lójára tervezett harmadik követ. A Lápis András szegedi szob­rászművész tervezésében és a szintén szegedi Szabó Géza ötvösművész kivitelezésében készülő érem első oldalán a kiskunfélegyházi Ótemp­lom lélekharangja látható a neveze­tes 1743-as évszámmal. Hátlapján pedig, akárcsak a sorozat többi da­rabjáén, a félegyházi városháza. Á 42,5 miliméteres átmérőjű érem ezüst és bronz változatban készül, s várhatóan már augusztus első felé­ben kapható lesz. szász Ki épít szállodát? Még az elmúlt évben elhatározta a bajai városvezetés, hogy a Pe- tőfi-sziget legfrekventáltabb helyét, a Vén dió vendéglő melletti területet szálloda építésére értékesíti. Kétszer is meghirdették, ám a 30 milliós ki­kiáltási árért egyetlen vevő sem je­lentkezett. A csütörtöki képvi­selő-testületi ülésre azt javasolják a városatyák, hogy az eladással bízza­nak meg egy profi ingatlanforgal­mazó céget, és 4 millióval csökkent­sék az alapárat. Zeng a harang hívó szóval, Szent Lászlónak ünnepén II. János Pál pápai bulláját június 19-én hirdették ki a kalocsai főszé­kesegyházban, s ezzel hivatalossá vált a Kalocsa-Kecskeméti Főegy­házmegye új területi beosztása. Ma a kecskeméti Nagytemplomban An­gelo Acerbi érsek, pápai nuncius a főegyházmegye papsága és a hívek előtt ismerteti a változást, amellyel a szertartásnak helyet adó templom társszékesegyházzá válik. Amint ismeretes, a Szentatya arról rendelkezett, hogy a kalocsai főegy­házmegye elnevezése a jövőben Ka­locsa-Kecskeméti Főegyházmegye legyen, és az érsekség vegye át a váci egyházmegyétől egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városát is. A pápai döntés nyomán a katoli­kus egyház egész magyarországi szervezete megváltozott, sőt, a törté­nelmi örökség miatt a változások érintik a határainkon kívül élő kato­likus magyar hívőket is. Dr. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek már nyilatkozott a Petőfi Népének a Bács-Kiskun megyei hívőket érintő változásokról. Ezúttal az egyháztör­téneti jelentőségű esemény szélesebb összefüggéseiről, jövőbeni hatásairól beszélgettünk. — Érsek úr! Az már közismert, hogy az átszervezéssel az egyház a jobb lelkipásztori munkához teremti meg a feltételeket. Romániában azonban még nem történt meg az egyházmegyék újjászervezése. Nem félő, hogy a mostani rendelkezés el­bizonytalanítja az ottani magyar ki­sebbséget? ' — A politikai határok megválto­zása után a Szentszék mindig biztosí­tani akarta az adott területen élő hí­vek szervezett lelkipásztori ellátását. Tekintettel arra, hogy az országhatá­rok megváltozása miatt sok esetben lehetetlenné vált a megyéspüspö­kökkel való kapcsolattartás, Róma más, ideiglenes megoldásra kénysze­rült. Például már 1929-ben, a Nagy­váradi Egyházmegye magyarországi területének irányítására, létrehozták a debreceni Apostoli Kormányzósá­got, amely 1952-től napjainkig a szegedi püspökök vezetése alá ke­rült. A történelmi fejlődés szükség- szerű következménye ezeknek az átmeneti megoldásoknak a felszántó- lása, hiszen sehol a világon nincs példa arra. hogy egy megyéspüspök politikai határokon át kormányoz­zon. A Romániában élő magyar ki­• A kecskeméti Nagytemplom az érsekség társszékesegyháza lesz. sebbségek helyzete és az egyházme­gyei határrendezés két teljes külön kérdés. Meggyőződésünk, hogy a ha­tárainkon túl élő magyar kisebbsé­gekkel való törődés, gondoskodás, irántuk érzett felelősségünk nincs összefüggésben az egyházmegyei ha­tárok átrendezésével. — Budapest lélekszáma nem az egységesítés, hanem a több részre osztás mellett szól, mégis az előzőt választották, mi ennek az oka? — A, vároíj. egység? a J<?gpagyobb érv. A kisebb egysegek lelkipásztori gondozása egyházmegyén belüli, úgynevezett vikiriátusok felállításá­val lesz megoldható. — Évek óta húzódik a jugoszláv válság. Felmerül a kérdés, hogy a ka­tolikus egyháznak ez a lépése nem áll-e kapcsolatban ezzel? — A Szentatya több ország püs­pöki konferenciáján kifejezte aggo­dalmát a jugoszláv események miatt, felhívta a harcoló feleket a vérengzés abbahagyására, a béke helyreállítá­sára. A Szentszék mostani intézke­dése semmilyen kapcsolatban nincs ezzel a válsággal, sem a térségben fo­lyó egyéb politikai eseményekkel. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy az újjá­szervezés pozitív hatással lesz a tér­ség régióinak társadalmi fejlődésére is. Zs. F. • Papp József polgármester köszönte meg a szobrot az ifjú alkotópárnak, akiknek nemrég született meg nyolcadik gyermekük. Mibe kerül a katonazene? A napokban Nagy András, Baja országgyűlési képviselője tájékoz­tatta a sajtót készülő parlamenti in­terpellációjáról a laktanyai Beat- rice-koncertek ügyében. Ennek eredete Szendrey László honvédelmi államtitkárnak Dák Já­nos altábornagy, vezérkari főnökhöz írott levele, amelyben szóbeli meg­beszélésre hivatkozva felkéri őt a konkrét szervezési munkálatok le­folytatására, a leendő Beatrice-kon- certsorozat ügyében. Az együttes ugyanis vállalta, hogy hazafias nótá­kat énekelnek a katonáknak, ami fon­tos a civil lakosság és a honvédség kapcsolattartása érdekében, és hogy a sorkatonák között feltámadjanak az igazi hazafiúi és katonai hagyomá­nyok. Ez a koncertterv a képviselő szerint több problémát is felvet. Az egyik, hogy Nagy Feró együttesével a nem éppen szalonképes fellépése­ikről és dalszövegeikről ismertek. Bár ez még éppen belefér a liberális kultuszpolitikába. Ennél azonban sokkal fontosabb Nagy András számára, hogy az in­formációk szerint az együttes tiszte­letdíjként, fellépésenként 100 ezer forintot kap, az őket kísérő kórus pe­dig még 15 ezret. A tervek szerint 18 fellépést bonyolítanak le három hét alatt, amely során a szállítások igé­nyelnének egy kamiont, 3 személy- gépkocsit, a technikai felszerelés és egyéb berendezéseket mind a hon­védségtől ingyen és bérmentve. Ezen túlmenően az egész szervezést a Nagy Feró Produkciós Iroda vé­gezné, fellépésenként 80 ezer forint­ért. Az összköltség, mindennel egy­ütt legalább 8 milliót tenne ki. Ez a honvédség jelenlegi gazda­sági helyzetében igen komoly meg­terhelést jelentene. Ha már kulturális célra pénzt szánnak, akkor inkább a laktanyai könyvtárakat kellene fej­leszteni, amelyek éves támogatása csak 25 ezer forint — állítja a bajai képviselő, aki közölte, hogy az inter­pelláció benyújtásához szükséges ívet több kormánypárti képviselő is ellátta kézjegyével. Zalavári László A félegyházi ifjúsági fúvószene­kar térzenéje szórakoztatta vasárnap már kora reggeltől a jászszentlászló- iakat. Ünneplőbe öltözött ezen a na­pon a község apraja-nagyja, de ezúttal nemcsak a hagyományos László-napi búcsú jelentette az ese­ményt, hanem most ünnepelték a te­lepülés alapításának 120. évforduló­ját is. A hivatalos ünnepség tíz óra­kor kezdődött a templomban, ahol dr. Katona István váci segédpüspök celebrálta az ünnepi misét. A szertar­tás után a település főterére vonult az ünneplő sokaság, ahol felavatták Jászszentlászló új szobrát, amely Szent László királyt ábrázolja. Ä díszkúttal egybeépített márványszo­bor a Markolt György és Gémes Ka­talin művészházaspár alkotása. A szoboravató beszédet dr. Kubinyi András egyetemi tanár tartotta. Az avatóünnepségen megjelentek a szomszéd települések elöljárói, de ott voltak Jászszentlászló német testvér- településének, Kranzbergnek a kül­döttei is. A programokból jutott dél­utánra is, a művelődési központban gyermekrajz-kiállítás nyílt és ünne­pélyes keretek között adták át a „Jászszentlászlóért” kitüntetéseket, amelyet az idén három személy ka­pott meg, Papp József polgármester, Kedden délelőtt a köztársasági megbízotti hivatal tájékoztató ta­nácskozásra hívta össze a megyehá­zára a Bács-Kiskun megyei önkor­mányzatok jegyzőit. A téma az egészségügy új, társadalombiztosí­tási finanszírozása volt, különös te­kintettel a július elsejétől megkö­tendő háziorvosi szerződésekre. E szerződéseket ugyanis a praxisokat működtető önkormányzatok kötik a társadalombiztosítással, hiszen az önkormányzatok törvényben előírt kötelessége az alapellátás biztonsá­gos működtetése. Ez persze a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, legalábbis ezután egyre nehezebb lesz. Nemcsak azért, mert az önkormányzatok kevés pénzzel rendelkeznek, hanem azért is, mert a társadalombiztosítás szán­Györök Imréné nyugdíjas tanítónő és Halász Mátyás nyugdíjas tanár. Ok­levél- és tárgyjutalomban részesült több olyan jászszentlászlói polgár is, akik az elmúlt évtizedekben sokat tettek a település fejlődése érdeké­ben, így: Bella István nyugdíjas vil­lanyszerelő, Farkas Józsefné nyugdí­déka az, hogy finanszírozóból az egészségügyi szolgáltatások vásár­lója legyen. Ezért fizet a bázispénz és a kártyapénz formájában, de nem feladata a 13. havi bér és egyéb jutta­tások fedezetének élőteremtése. Erről beszélt többek között dr. Li­geti Zsuzsa, a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság osztályvezetője. Elmondotta azt is, hogy még mindig sok a bizonytalanság a szerződéskö­téseket illetően. Ezt a jelen lévő jegyzők és önkormányzati képvise­lők is megerősítették kérdéseikkel. Gondot jelent a helyettesítések, az ügyeleti rend, a területi pótlékok szerződésbe foglalása, valamint az, hogy kié a döntő szó egy-egy szolgá­lat esetében, a háziorvosé vagy az önkormányzaté. A társadalombiztosítás álláspontja jas tanítónő, Kiss Lászlóné köztiszt­viselő, Provics Péter nyugdíjas laka­tosmester, Rácz Szabó Antal nyugdí­jas férfiszabó, Szabó Istvánná nyug­díjas kertészeti dolgozó, a móricgáti lakosok közül Szabó János kovács­mester és Görög Ferenc. T. K. egyértelmű — hallottuk dr. Ligeti Zsuzsától —, ha úgy látja az önkor­mányzat, hogy az adott praxist nem lehet biztonságosan működtetni vál­lalkozásban, nem köt szerződést az orvossal, csupán önkormányzati al­kalmazottként. A teljes felelősséget ugyanis az önkormányzatok állják. Aktuális kérdés az is, hogy az a beteg, aki a lakóhelyétől távoli kór­házban szeretné kezeltetni magát, kö­teles-e ezért fizetni. Jó példa erre Ér­sekhalma, ahol a polgároknak ked­vezőbb lenne a közlekedés miatt a bajai kórházban kezeltetni magukat, ám az érvényben lévő megyei ellá­tási rend szerint Kalocsához tartoz­nak. így a bajai kórházban történt kezelésért — elvileg — térítési díjat kérhetnek az érsekhalmi betegektől. (ábrahám) JEGYZŐK A MEGYEHÁZÁN Az önkormányzatok és a háziorvosi szerződések

Next

/
Thumbnails
Contents