Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

1993. június 30., szerda 3 Merre tovább, Felső-Bácska? A felső-bácskai települések kon­zultatív fórumának legutóbbi mély­kúti ülésén nem tudtak véglegesen dönteni arról, hogy korábbi tervük — miszerint kísérletet tesznek az ország más tájaihoz mért elmaradás csök­kentésére — milyen program beindí­tásával kezdődjön. A fórum — mely 1991 óta működik a térség polgár- mestereinek részvételével — márci­usban határozott úgy, hogy valamit el kell kezdeni. Első lépésként a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem agrárszocioló­giai tanszéke területfejlesztési irodá­jának tájékoztatóját hallgatták meg, a kistérségi modellek kidolgozásáról. Ezután kérték fel a térségbe tartozó harminc település önkormányzatait, hogy szűkebb környezetükre és a tér­ségre vonatkozó ötleteiket, elképze­léseiket vázolják. A program első szakaszában hely­zetelemzés történik, a másodikban a lehetőségek számbavétele, a harma­dikban a fejlesztési irányok mene­dzselése és az infrastrukturális háttér kialakítása a feladat. A júniusi fórumig a harmincból mindössze hét település küldte meg a javaslatait. A GATE intézete meg­tette árajánlatát a program első, fel­mérési szakaszára, mely 270 ezer fo­rint plussz ÁFA. A helyzetelemzés elkészítését két hónapos határidővel vállalják. A fó­rumon jelen levő polgármesterek úgy döntöttek, hogy lakosságarányosan vállalják a rájuk eső részt, a távolma­radókat levélben kérik fel a nyilatko­zattételre. Fontosnak ítélték a gyors válaszadást, ugyanis az Országos Foglalkoztatási Alapítvány pályáza­tot írt ki kistérségi komplex fejlesz­tési programok előkészítésének tá­mogatására, és a pályázat benyújtá- sáank határideje augusztus 30. Bá­csalmás a határidők tarthatósága ér­dekében felajánlotta, hogy előfinan­szírozza az összeget, ha szükséges. Ennek ellenére jó néhány választ meg kell várni, mert a fórumon a részvétel csak 40 százalékos volt. Kérdésünkre Kiss-Csepregi Ákos, az ügyvezetőség elnöke elmondta, hogy egyeztetési gondok miatt a fó­rum ülésének időpontját többször módosították, s talán ez lehet az oka, hogy a nyári szabadságok idejébe csúsztak. Egyébként a részvétel 70-75 százalékos szokott lenni. Pásztor Erzsébet Új segélyezési formák Halason Az új szociális törvény alapján a közelmúltban a kiskunhalasi képvi­selő-testület is megalkotta a szociális igazgatásról és ellátásról szóló rende­letet. A törvényben és ennek megfe­lelően a rendeletben is felváltotta a személyre szóló gondoskodást a csa­ládcentrikus szemlélet. Ennek nyo­mán Kiskunhalason tágult a támoga­tási lehetőségek köre — talán jó lenne lakossági fórumot összehívni a város polgárainak tájékoztatására —, s az eddigieknél többféle pénzbeni forma igényelhető. Új segélyezés­ként megjelentek az úgynevezett gyermeknevelési, a munkanélküliek számára jövedelempótló és a lakás- fenntartási támogatások. Gyermeknevelési segélyt a három kiskorú gyermeket nevelő anyák igényelhetnek a gyámhatóságnál. Jö­vedelempótló támogatást azok a munkanélküliek kaphatnak, akiknek már lejárt a munkanélküli-járadéka. Az ő esetükben azonban — ahogy Gép Károlyné, a polgármesteri hiva­tal szociális osztályának vezetője mondta — a munkaközvetítővel együttműködve inkább közhasznú munkavégzést próbálnak biztosítani. Jelenleg körülbelül kettőszáz köz­hasznú munkást foglalkoztatnak. La­kásfenntartási támogatási kérelem akkor nyújtható be, ha a lakásfenn­tartási költségek meghaladják az egy háztartásban élő közeli hozzátarto­zók havi összjövedelmének har­mincöt százalékát. Az osztályvezető szerint az új formák valamelyikét fel­tehetőleg a Halason élő nyolc és fél ezer család több mint fele indokoltan kaphatná. Az elmúlt fél évben csak­nem százra emelkedett az ápolási dí­jat igénylők száma. Átmeneti segélyt krízishelyzetbe került családoknak ebben az évben eddig háromezer esetben adtak. Ezt a lehetőséget azonban egy család évente maximá­lisan háromszor veheti igénybe. A pénzbeli ellátásokon kívül termé­szetbeni juttatásokat is biztosítanak. Megmaradtak a különböző utalvány­formák, a tanszer és a temetési se­gély. Továbbra is igényelhető köz­temetés és közgyógyellátás. A kiskunhalasi képviselő-testület megalkotott rendeletében a helyi gyakorlathoz, szükségletekhez pró­báltak igazodni. Azonban a város 130 milliós költségvetési hiánya, úgy tűnik, a szociális ellátórendszerre is hatással van, s a látszólag egyre többféle forma még így is csak szű­kös támogatási lehetőséget tud nyúj­tani a lakosságnak. Az igények meg­növekedett száma és a minél gyor­sabb ügyintézés érdekében a szociá­lis ellátási formák egy részét átruhá­zott alpolgármesteri hatáskörben in­tézik. Sz. Huber Helga Késik a tornaterem átadása Csúszik a tornaterem átadási ideje Tiszakécskén. Eredetileg augusztus végén került volna rá sor, de kitoló­dik egy-két hónappal. Az okot Tóth Dezső polgármester a szakemberhi­ányban jelölte meg. Iskolaátvétel Hercegszántó község költségveté­sét igen megterheli a helyi szerbhor- vát tannyelvű általános iskola fenn­tartása, ezért a megyei önkormány­zathoz fordultak: a jövőben működ­tessék ők az intézményt. A megye­gyűlés az iskolát átvette. Petőfi emlékszoba • A házban idáig a helyhiánnyal küszködő közgazdasági szakközépiskola mechanikus írógépterme volt. A Közművelődési Egyesület 1987-ben készítette el az első vázla­tot egy Petőfi-emlékszoba kialakítá­sára Kiskunfélegyházán. A egykori, Petrovics család által 1824-30 között bérelt épületegyüttes egyik üres ré­szében, a Petőfi Sándor utcában, az idén valóra válnak a tervek. A Kis­kun Napok programjához kapcso­lódva, a Petőfi-emlékhelyek félegy­házi találkozóján, augusztus 18-án megnyílik a kiállítás. Dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója a munkálatok fő szervezője és irányí­tója. Tájékoztatása szerint, az emlék­szobával elsősorban Petőfi Sándor és a város kapcsolatát, a költő gyer­mekkorát fogják bemutatni. Nem újabb szülőhelyvitát kívánnak pro­vokálni, hanem a már meglevő isme­retanyagokat újabbakkal szeretnék kiegészíteni. A sokrétűre tervezett kiállítási anyag, bár elsősorban a költő félegyházi vonatkozású emlé­keire épít, felölelné a fontosabb élet­szakaszokat, életének döntő esemé­nyeit. Mindez Budapestről hozott és helyi gyűjtésű dokumentumok fel- használásával valósulna meg. Az emlékszoba megnyitásával egyidejűleg egy katalógus kiadását is tervezik, mely összesíti majd a Pe- tőfi-kultusz kiskunfélegyházi vonat­kozásait. (b.n.k.) MEGYEI KÖRKÉP LESZNEK-E LAKÁSOK A PUTRIK HELYETT? Nehezen születik végleges döntés Majsán Hosszas vita és kölcsönös szemre­hányások kísérték a majsai képvise­lők legutóbbi ülését. A város évtize­dek óta megoldatlan, tehetetlenül ha­logatott problémája a putrik felszá­molása. Lapunk is több ízben cikke­zett a megoldást kereső, s a rend­szerváltás óta talán még gyakrabban fellobbanó indulatokról. Az embertelen körülményeket, az életveszélyes putrikat ugyanúgy megörökölte az új önkormányzat, mint a tehetetlenséget. Hiszen min­denki érti, hogy ez az állapot tartha­tatlan — át is telepítették lakóko­csikba a legveszélyeztetettebb csalá­dokat —, de az igazi megoldás meg­haladja a város erejét. Úgy gondolták a képviselők, hogy annyi rászoruló család között nem „ajándékozhatnak” házat (ámbár nem is igen jutna) néhánynak csak azért, mert értük hangosabban szól­nak. Zajos cigányfórumok, botrányos rádióadás, pártok viszálykodása kö­zepette próbált mégis valami emberi megoldást keresni az önkormányzat: Készítsen vályogot a legrászorultabb négy család számára a cigányság, s ha már ők is tettek valamit önmagu­kért, a város is áldozatot hoz, hogy felépüljenek a lakások. Aztán mire a vályog elkészült, a kijelölt önkormányzati telkek kör­nyékén élők hangos tiltakozásba • Kire mutat vádlóan a kéz? A majsai cigánytelep felszámolásáért eddig sem a lakók, sem az önkormányzat nem tette meg a magáét. kezdtek az építkezés ellen. Közben az MDF-frakció felajánlása is — hogy felvállalják a Majsa Alapítvány nevében az építkezés lebonyolítását — könnyelműnek bizonyult: az ala­pítvány nem állt a frakció mögé. Az SZDSZ-frakció úgy érezte: ismét félrevezették, mint a korábbi néhány, balul sikerült MDF-vállalás esetében, s már-már az önkormány­zat szándékos lejáratásával vádolták társaikat. Később, csillapodván az indulat, újabb szavazás során — most már a régi cigánytelepen kije­lölt telkekre — a felépítendő lakások kivitelezőjének saját városgazdálko­dási káeftéjét bízta meg az önkor­mányzat. Az ügyvezető kérésére konkrét költségvetést készít az eseti bizott­ság, de a munkát mielőbb el kell kezdeni, különben ismét nem szerez érvényt saját határozatának a város. Hajós Terézia Nehézségek a gyümölcsfelvásárlásban A Bácsfruct Kft. 1990-ben alakult, s folytatta azt a tevékenységet, amit az elődje, a Zöldért, gyümölcsök, zöldségek felvásárlását és eladását. Az első évben nyereség volt, még a másodikban is, de az elmúlt évet már ötvenmillió forint veszteséggel zár­ták. Jelenleg is harmincmillió forint tartozásuk van. — Mi az oka ennek a hirtelen nagy arányú visszaesésnek—érdeklődtem Hosszú Zoltán ügyvezető igazgató­tól, akit nemrégen bíztak meg a vál­lalat vezetésével. — A piac nem lett nagyobb, de sokkal rámenősebb. Számtalan kft. alakult, akik megpróbáltak ebből a tevékenységből megélni. Sajnos, a tulajdonosok soha sem bántak meg­felelően az üzemmel. Talán ez is az oka, hogy most így állunk, s csődöt jelentettünk. Ez azonban még nem jelent sem­mit, hiszen a csőd a kilábalás, a gyó­gyulás lehetősége, ha a hitelezőkkel meg tudunk egyezni. Erre a tevé­kenységre, amit mi folytatunk, szük­ség volt, van és lesz. A csőd ellenére a felvásárlás tovább fojyik, mert pénzt csak úgy lehet szerezni, ha ke­reskedünk. Különböző üzemeknek adunk ki albérletet a telepen, de bér- feldolgozást is végzünk. A csődeljá­rásból jól is ki lehet kerülni. — Önök mégis úgy állnak, ahogy. Miért? — A magyar termeléssel foglal­kozó vállalkozások közül sokan ha­sonlóképpen jártak. Ránk most került sor. Ez a tevékenység pénz- és tőke­igényes. A felvásárlás szezonális, a külföldi olcsó gyümölcs is közreját­szott. A magyar gyümölcstermelés államilag nincs levédve. Sok déli- gyümölcs áfát. vámot kijátszva kerül be az országba. A fogyasztási, szokó*, sok is megváltoztak, már nem kell annyira a hazai alma. Az állam min­dig támogatta a mezőgazdaságot, de a mostani támogatás mértéke kevés. Tárgyalunk, de csak a nyugati piac működik, ők pedig az utolsó pilla­natban határozzák meg az árakat, mikor már kénytelenek vagyunk ol­csón odaadni. A minőségről is le­szoktattuk a termelőket a negyven év alatt, de ez most követelmény. Na­gyon elkülönül egymástól a termelő, a kereskedő és a fogyasztó. Addig még nem jutottunk el, hogy ők egy­séget alakítsanak ki. Mindenki csak a saját érdekét nézi. — Jelenleg átmeneti időszakot él­ünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Gedai László kereskedelmi vezető. —Csak fizetőképes piacra tudjuk szállítani az árut. A mezőgazdaságot ha tönkreteszik, évek telnek el, mire újra fel lehet lendíteni. — Mit várhatnak az itt dolgozó emberek? trarmihw — Ők bizonyára tovább fognak dolgozni, csak még nem lehet i tudni, • hogy kinél. A telepen továbbra is ha­sonló tevékenység fog folyni, hiszen erre vannak meg a feltételek. Gyü­mölcs lesz, mert a fákat még nem vágták ki. Közös erővel meg kell ta­lálni a piacát — mondta Gedai László. Szentirmay Tamás Mélykút visszakéri az adót (Folytatás az I. oldalról.) A mélykúti helyi tévéadó elkobzá­sának körülményeiről, s a jelenlegi helyzetről Csepregi Ákos polgármes­ter beszélt: — A frekvenciagazdálkodási inté­zet és a rendőrség április 13-án szállí­totta el az önkormányzat tulajdonát képező, Polytron típusú műholdas át­játszó berendezést. Kértem őket, hogy a lelkét, a műsorszóró dobozt óvatosan szállítsák, de hiába. Egy mikrobuszba lökdösték be a három és fél milliót érő műszert, s rögzítés nélkül szállították el. Erre tanúk van­nak. Furcsállom, hogy a feljelentő­nek kiadják a feljelentés tárgyát, el­lenem pedig sajtórendészeti vétség címén eljárást folytatnak. Levelet is írtam a halasi ügyésznek, melyben közöltem, hogy szerintem ez tör­vénysértő. Mi ugyanis nem állítottunk elő il­legális sajtóterméket, hanem csak a műholdas adásokat (Eurosport, Mu­sic Tv, RTL Plus) szórtuk a község­ben, mert így olcsóbb, mintha kábel- rendszert építenénk ki. Nem készí­tünk, nem szerkesztünk műsort, nem üzemeltetünk stúdiót. S bár tudtuk, hogy vétséget követünk el, én mint polgármester vállaltam a felelőssé­get, s tavaly március 26-án megkezd­tük az átjátszást. Mi nem politizálunk, de követel­jük, hogy ugyanolyan tévét nézhes­sünk, mint a városiak, hiszen a kultu­rális lehetőségeket illetően eleve hát­rányos helyzetben vagyunk. S akadá­lyoznak bennünket, hogy segítsünk magunkon. — Milyen választ kaptak a pana­szukra az ügyészségtől? — Semmilyet, s ez felháborít. Az ügyintézések határideje 30 nap, de mi lassan nyolcvan napja hiába vár­juk a választ. Szeretném tudni, hogy helyt adnak a panaszunknak, vagy elutasítják. A mélykúti lakosságnak fogytán a türelme, nekem még éj­szaka is telefonálnak. Jogosan köve­telik vissza az átjátszójukat vagy a pénzüket, hisz amit elszállítottak, az az ő tulajdonuk. (Nothoff) Már kapható a Csók és Könny c. női magazin! J Nők vallanak önmagukról ... Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról, valamint sok más, érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. (5189) Megválasztották az elnököt A hétfői kecskeméti képviselő-tes­tületi ülésen új elnököt választottak az egyházi ingatlanok visszaigénylé­sével foglalkozó ad hoc bizottság é- lére, Szűcs Tibor MSZP-s képviselő személyében. Az ad hoc bizottság tagjai: Varga László (MDF), Ivanics István (KDNP), dr. Iványosi Szabó András (KDNP), Rác András (Fi­desz), Szűcs Tibor (MSZP), dr.Ta- racközi István (SZDSZ). Dunapataji kerékpáros Nagy Zoltán dunapataji lakos 22 éves csupán, s ha nem is országos hírű ember, de mindenképpen figye­lemreméltó eredménnyel karikázik a nagyvilágban. Tíz-tizennégy napos kerékpártúrái gyakran vezetnek az országhatáron kívülre, de itthon sem ritka, hogy ezer kilométeres túrákat állít össze. Mint a kerékpár szerel­mesétől megtudtuk, egy stájerországi biciklitúra költsége alig haladja meg az ötezer forintot, s Zoli szívesen ad tanácsokat, segítséget kezdő kerék­párosoknak ahhoz, miként kell az út­vonalat, pihenőket megszervezni. Önkormányzati vagyonbevitel Hétfőn döntött arról a kecskeméti képviselő-testület, hogy a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Társaságba apportként beviszi a Horváth D. u. 2. szám alatti, 133 négyzetméter alapte­rületű irodahelyiségek tulajdonjogát, 6,6 millió forint értékben, továbbá hozaűék alapú üzleti értéken a Hírős Sütőipari Részvénytársaságnál meg­lévő 7 millió 270 ezer forint névér­tékű részvényeit. A döntést az indo­kolta, hogy a Horváth D. utcai iroda- helyiségek ingyenes használati jogával nem kívánt élni az Egész­ségügyi Alapellátási Intézmények Igazgatósága, valamint az, hogy a gazdasági bizottság véleménye sze­rint a Hírős Sütőipari Rt. üzletpoliti­kájának következtében a mélyponton van. Az 1993-as évre szóló kilátásai sem túl biztatóak, ezért osztalék fize­tésére valószínűleg jövőre sem kerül sor. Az evangéliumok E címmel tart ma délelőtt 9 órától előadást dr. Reuss András, evangéli­kus teológiai tanár, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja, a kecskeméti Tudomány és Technika Házában immár harmadik napja tartó ökumenikus nyári egyetemen. Majd ezt követően az egri Érseki Hittudo­mányi Főiskola teológiai tanára, dr. Kocsis Imre előadására kerül sor. Délután dr. Kálmán Attila, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára A Biblia mint a művelődés és oktatás része címmel tart előadást a több száz résztvevő­nek. A szerdai programot nagykőrösi kirándulás zárja. Vágószerszám Balesetek során eddig a tiszakécs- kei tűzoltók nem tudtak olyan szer­számot használni, amivel a beszorult sérülteket kiszabadíthatnák. Minden ilyen esetben kecskeméti segítséget kellett kérni. Most a városi önkor­mányzat megrendelte ezt a speciális szerszámot, s így a kécskeiek is tud­nak majd segíteni a bajbajutottakon. A tegnapi lapunk 9. oldalán megjelent OTP-s hirdetés ­miszerint június 30-án a kamatozó és pénznyeremény takarékbetétkönyvek forgalmazása 12 órától szünetel ­tévesen került a lapba, amiért szíves elnézésüket kéri a kiadóhivatal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents