Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

XT 1 f I •• / 1 Kecel es kornyéké Az Alföldet is szeretik az alsótekeresi zöldek • A parkokat a közhasznú munkások tartják rendben. A hetvenes évek végén rendezett keceli virágkiállításon dísznövényei­vel és gyümölcsfáival részt vett az Alsótekeresi Faiskola is. A település­sel való jó kapcsolatuk azóta is élő, mintegy megdöntve azt a tévhitet, hogy a dunántúli cserjék, bokrok, örökzöldek nemigen szeretik az al­földi tájat. A városban évente 3-500 ezer fo­rintot fordítanak parkosításra, fásí­tásra. A rendszerint tavasszal és ősz­szel sorra kerülő szépítésben részt vesz a lakosság is. Portáikon szintén alsótekeresi zöldek díszlenek. Ám a faiskola* kft. üzlete nem csak abból áll, hogy megrakják a teherautót, s útnak indítják a szállítmányt. A dunántúliaknál jobban már a honiak sem ismerik a parkokat, tere­ket. Ugyanis azt, hogy melyik nö­vény hová kerüljön, maguk tervezik, sőt végzik a helyszínen, ahol a ké­sőbbiekre vonatkozóan szakmai ta­nácsot is adnak. Nem csoda, hogy jól érzi magát a több mint ezer talajta­karó bokor, díszfa és cserje. Mind­ezeket — a zöldövezettel együtt — a szolgáltatóudvar húsz közhasznú munkása naponta gondozza, öntözi. A közterületek fásítási sorrendjé­ben a következő a vízmű melletti Avartér, s az egykori állatpiac helye. Ez utóbbi részen — ami összefüg­gően három hektárnyi — jelenleg a talaj-előkészítő munkálatokat vég­zik, amibe besegítenek az alsótekere- siek is. a A gázprogramról Az elmúlt héten rendkívüli képvi­selő-testületi ülést tartottak Kecelen, ahol egyetlen napirendről határoztak. ,A gyors döntés- pedig a gázprogram mielőbbi megvalósulása érdekében született. _ _ ... A testület felhatalmazta Schindler János polgármestert, hogy a Dégáz- zal aláírja azt a szerződést, amiben — egyebek között — az alábbiak is szerepelnek. A bekötést igénylőknek házanként 10 ezer forintot — mint lakossági hozzájárulást — kell fizetniük. A be­ruházás — a terv szerint — négy ütemben valósulna meg. Az idén a város széléig, a fogadóállomásig 6,3 kilométer hosszan kiépítik a közép- nyomású vezetéket. Ez gyakorlatilag már azt is jelentheti, hogy a Soltvad- kerti utcában lakók — egészen a vá­rosházáig — a karácsonyi bejglit már akár vezetékes gázzal fűtött tűzhely­ben süthetik. Ehhez azonban elen­gedhetetlen, hogy az ott lakók leg­alább 70 százaléka igényelje e kor­szerű energiát. Ez az arány egyéb­ként valamennyi utcára vonatkozik. A második ütem jövőre lenne, amikor 35 millió forintot fordítaná­nak a hálózatkiépítésre. Ezzel már a település felén lenne gáz. A Dégáz felajánlotta, ha az 1995-96 évre ter­vezett beruházási pénzeszközt az ön- kormányzat megelőlegezné, úgy 1994-ben kiépítik a szükséges veze­tékrendszert. Ezt a testület azzal fo­gadta el, ha a honpolgárok igénye olyan mértékű lesz, hogy az a gyorsí­tott beruházást indokolja, úgy akár hitelfelvételre is sor kerülhet. Ugyanis az utolsó két ütem tervezett költsége 36 millió forint. A Soltvadkerti utcában ebben a hónapban megkezdik a tízezer forin­tok összeszedését. A település más területein élőknek legkésőbb no­vember 30-áig kell nyilatkozniuk, hogy akarják-e a gázbekötést. Az önkormányzat azzal számol, hogy a 3500 ház közül legalább 2450-ben lesz földgáz. A balsorsú butik története • Látványnak is rossz. Nem is oly régen Kecel főterén, a centrumban kapott helyet az a buti­képület, aminek ajtajára hamarosan lakat került. Az arrajárók másfél évig hiába lesték a nyitva tartást. A helyi önkormányzat is várt, no nem vásár­lási szándékkal, hanem a közterü­let-használati engedély rendezésével. A lebontás gondolata is sokak fe­jében megfordult, csakhogy jelzálog terhelte az építményt. A település vá­rosavató rendezvénysorozatának kezdetére viszont ünnepi pillanat kö­vetkezett az üzlet életében is: ismét fogadta a vásárlókat. Ám mindössze két nap telt el, s jött az újabb sorsfor­duló. Áz utcabál végén nem várt tűzi­játék riasztotta a mulatozókat, közöt­tük a tulajdonost, Fábián Zoltánt is. A butik lángra kapott, s a vasvázát kivéve, porrá égett. A tűz oka azóta már ismert: elektromos vezeték meghibásodása. A butiktörténet ezzel már majd­nem véget ért, már csak a városképet rontó maradványának eltakarítása hiányzik — de az nagyon. A HITELEK KÖRFORGÁSÁBAN Egy-, vagy kéthavi bérrel tartozik a Pintér Művek? Mint arról a napokban — Kecelen nem kellenek a bejárók? címmel - ír­tunk, a helyi Pintér Műveknél a vál­lalkozó bejelentette: száz embert fi­zetésnélküli szabadságra küld. A hír igazáért ellátogattunk e munka­helyre. Ä portás először az éppen távozó dolgozónak megadta a művek tele­fonszámát, amin majd érdeklődhet, mikor kap fizetést. Pintér Józsefhez bejutva, a tényt kérdezve így kezdte mondandóját: — Ma számolnak le a dolgozók. Kintlévőségünk 220 millió. Behajt­hatatlan veszteségek érték a műve­ket. Össze kell magunkat húzni. Túl sok munka van, de az alapanyagot nem tudom megfinanszírozni. Ha a készletből egy hiányzik, nem lehet összerakni a terméket. A Szovjetuni­óba lakókocsikat gyártunk. Egy hó­nap bérkifizetéssel vagyok elma­radva. Ez körülbelül 3,5 millió forint. Ilyen még nem történt. — Milyen alapon válogatott, s visszajöhetnek-e az elbocsátott dol­gozók? — A válogatás alapja a megbízha­tóság, a családi állapot, a pontosság, az itt töltött idő volt. Megújulás, mi­nőségi csere is ez. Sokan nem akar­ták megérteni, csak munkával lehet boldogulni. Meg sok a vidéki. Bajá­ról, Szegedről, Kecskemétről is jár­nak ide. Utazásukat száz százalékban megtérítettem. Azt egyébként koráb­ban jeleztem, változtatni kellene, A Duna-völgyi főcsatorna a keceli területen is sok horgászt rabjává tesz. Ám Fodor László és családja ide te­lepedett. A hat hektárnyi birtokot régről kinézte magának a családfő, aki több mint két évtizede halkeres­kedő. Az álom egy része már megva­lósult. A magánvállalkozásban ké­szült Bárka csárda már fogadja a vendégeket. Fodor úr nemcsak kitűnő horgász és halkereskedő, hanem ínyencmes­ter is. Ám erről ő nem beszél. Inkább terveit sorolja, azt, hogy milyen sza­badidő-centrumot alakít ki. Lesz nem lehetett nekik istencsapás ez a radikális lépés. A bedolgozást fogjuk erősíteni — mondta a vállalkozó, s hozzátette: ilyen bankkiszolgálás mellett a vállalkozásokat halálra ítél­ték. Azért bízom benne, visszaáll a helyzet. Tizedikén külön értesítés nélkül jöhetnek az emberek a fizeté­sért. Persze, a bankoknak a pozitív hozzáállása is kell. Amíg a mellém szegődtetett jo­gásszal a műhelybe mentünk, eszembe jutott, a városavató előtt még így nyilatkozott Pintér József: Száz vasmunkást azonnal fölven­nénk, rengeteg a munkánk. Ottjár- tamkor pedig némaság uralta a csar­nokot, s az idegent látva hallgattak az emberek. Aki a kezdetén megszólalt, ilyeneket mondott: ne szóljon az em­ber, mert abból csak baj lesz. Mazso­lát, Pintér-barátot talál. Kísérőm pedig egyre csak állí­totta: nem adják a nevüket, mind vissza akar jönni. Nincs mit válasz­tani. — Valóban, mit választhatnak? — próbáltam szóra bírni egy kisebb tár­saságot. — Nekem már 50 ezer forint, két havi fizetés kimaradt a családi kasz- szából. Két kiskorú gyerek van ott­hon. Négy éve vagyok itt, lakatos és hegesztő a szakmám. Ha adódna va­lami munka...Mire várjak? Újabb ígéretekre? Mit mondjak a villany- számlásnak, az OTP-nek? Két hóna­pig ingyen dolgoztam. csónakázótó, horgászparadicsom, a gyerekeknek játszótér, a fák alatt ló­karám. Az már csak mellékes lát­vány, hogy a csatornán álló kishajó, s környéke nyitott „halgazdaság”. A Bárka centrum családi vállalko­zás, az asszony a konyhában tényke­dik, a lány felszolgáló, s a 9 eszten­dős Péter is akkor nyugodt, ha tény­kedhet. Ilyen összefogással minden bizonnyal megvalósul a tervük. Az áldomás pedig mindazokkal közös lesz, akik augusztusban részt vesz­nek a család szervezte, horgászver­sennyel egybekötött majálison. — Nagyon mellbe vágott ez ben­nünket — szólalt meg egy másik fia­talember. — A helyi szakszövetke­zetnél is elküldték az embereket. Az erdélyiekkel is mi lesz? Lehetősége­ink egyenlőek a nullával. Felszaba­dul egy csomó munkaerő, így még a napszámot is lenyomják. Ä szőlő sem biztos. Rájöttünk mi már, aki cégnél dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. Ezután már sorra bontakoztak ki az egyéni sorsok, kecelieké és vidé­kieké. Többük még munkanél­küli-segélyre sem jogosult, pedig van közöttük eltartó, aki fiatalember lé­tére azon kesergett, mi lesz édesany­jával és a nagymamával, akikről neki kell gondoskodni. Elmondták azt is, az idén talán egyszer kaptak időben fizetést, s fanyar humorral előadták, a gyárban már megvalósult, min­denki egyenlő bért kap — a semmit. Ettől — folytatták — még az is jobb volt, amikor hetente ötezer forintjá­val osztották ki a járandóságot. Időközben megjött a főmérnök, aki a kezében lévő listát nézve az egyik dolgozóval közölte, hogy ma­radhat, s elnézést, ha kellemetlensé­get okoztak. A pillanatnyi várakozás után még néhányan morogtak: gané dolog ez a válogatás. Mások elkese­redésüket viccbe akarták fojtani: most lehet fizetésemelést rendezni, hiszen mindegy, mennyit nem kap az ember... Pulai Sára Kihasználtak a vízmű kútjai Ez évtől már Kecelen is önállóan üzemeltetik a vízmüvet. Eddig a honpolgárok szinte észre sem vették a tulajdonosváltást, ám a napokban sűrűn keresik a főnököt, aki a szol­gáltatóudvar vezetője, Nemes György. — Jogos-e a panasz, az aggoda­lom? — Az aggodalomra semmi ok. Ha van egy kis nyomáscsökkenés, az már nem azt jelenti, hogy nincs víz. Nagy a szárazság, a szél napok óta erős, a legtöbb kerti vetemény is most kel, és sokan locsolnak. Meg­ugrott a fogyasztás, s ezért egyszerre nem lehet tíz szórófejet használni. Pusztán ennyiről van szó — mondja —, no meg arról, mi felvesszük a te­lefont, így van kinek panaszkodni. — Lehet ennél melegebb is. — Valamennyi kút működőképes, s teljes kapacitással üzemelnek. A hatvanas, hetvenes években lefekte­tett csöveknek legfeljebb a kereszt- metszetét kellene bővíteni. Tavaly egyébként a településen az egész évi víztermelés 400 ezer köbméter volt. Az idén márciusban több mint 40 ezer, áprilisban majdnem 42 ezer, s május végéig 87 109 köbméter fo­gyott. Ez utóbbi mutató az elmúlt év hasonló időszakában 63 ezer volt. S ha marad a szárazság, valóban nem kell jósnőnek lenni, akár rekordot is felállíthatunk, de mi bízunk benne, hogy akkor sem lesz vízhiány — fe­jezi be reménykedve Nemes György. Vállalkozás a csatornánál # Sűrűn látogatott a vízi halkereskedés. Szünidei gyermekprogramok Az iskolatáblákra lassan felkerül­nek az ó betűk, s megkezdődik a va­káció visszaszámlálása. Öröm ez a diákoknak és a tanároknak, de ugyanakkor gond a szülőknek. A nyári gyermekfelügyelet, -program megszervezése nem kis fejtörést okoz. De a keceliek már tudják, a szünidőben is számíthatnak a peda­gógusokra. — Az idén milyen programokat szerveznek? — Tavaly hagyományteremtőnek szántuk, hogy év vége közeledtével műsort adnak a gyerekek. Ez most június 4-én 18 órakor lesz. Az ado- mánykasszás est bevételét közcélra fordítjuk — mondja Rákóczi Fe- rencné, az Arany János ÁMKigazga- tója. — Végül is ezzel kezdetét veszi a nyári szórakozás, amiből nem hi­ányzik majd a játszva tanulás sem. E hét végén vendégeket is fogadunk. A testvértelepülésről, Schwarzenb- ruckból tizenhat gyerek jön cserelá­togatásra, s egy hét elteltével a keceli gyerekekkel együtt mennek haza. A tizennyolc diákunkat két nevelő kí­séri el. A költségek egy részét a helyi önkormányzat adja. Indulás előtt lesz még júniális, kirándulás és 11-én a bo­londballagás. — A játszva tanulást említve, gondolom, szaktáborokat is szervez­nek. — Két alsótagozatos nevelő komplex tábor vezetésére vállalko­zott. A délelőttökön komolyabb, is­mereteket is nyújtó, ebéd után pedig kötetlenebb foglalkozások lesznek. Nem maradnak el a nyelvi táborok sem. Az angol e hónap 28-ával kez­dődik. Két turnusban lesznek, külön az alsósok és a felsősök. A német nyelvet tanulókat pedig augusztus- bam várjuk. — És a költségek? — A nyelvi táborokon való rész­vételért egy hétre 1500 forintot kell fizetni. Ebben természetesen már benne van az étkeztetés és egy napi kirándulás. — És a városon kívüli program? — Kedveltek a Balaton melletti nyaralások. Az idén háromszor indul csoport, 30-35 fővel, egy-egy hétre. Ez jutalomüdülés is, hiszen a részvé­tel — a képviselő-testület döntése alapján — a tanulmányi és a sport­eredmények függvénye. A költsége­ket az önkormányzat állja. Természe­tesen nem feledkezünk meg a hátrá­nyos helyzetű gyerekekről sem. De a magatartás is döntő. — Az intézmény már hagyomá­nyosan helyet ad több nyári rendez­vénynek. — így lesz ez az idén is. Most is lesz népművészeti tábor. Egyébként a tavalyi csoportnak köszönhető az iskola udvarán lévő játszótér. Nem kis megmozdulás lesz a néptáncta­lálkozó, amikor legalább kétszáz vendég szállásol nálunk. Az már a nyári program ráadása, hogy az ÁMK-t egy kicsit fel kell újítani,, s némileg átépíteni — fejezi be az igazgató. P. S. Holnap testületi ülés Június 4-én nyilvános ülést tart Kecel város képviselő-testülete. A napirendek között Schindler János polgármester és dr. Opa- uszki Zsuzsanna jegyző hjy >mol az önkormányzat múlt c ölt- ségvetésének végrehajtásáról. Rendeletet alkotnak a kiou ./tvi- selők munkavégzésének illetmé­nyének és egyéb juttatásainak szabályozásáról a szociális igaz­gatásról, valamint a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások­ról. Szó lesz a polgáron ten I iva- tal ügyrendjéről, a célLuteiék fel- használásáról is Búcsúztató Imrehegyen Kiskőrös város e I nyéke polgármestereinek havonta >rra kerülő találkozójának légi főbb áz imrehegyi önkormányzat adott helyet. Ä napirendek utói rneg- ható búcsúztatóra került so: Mint az köztudott, Kálecz Jár j Kis­kőrös polgármestere junior 6-ai határidővel lemondott. Tők kö­szöntek el e körben, ahol a pol­gármesterek nevében S Te ller János szólt, megköszön' azt a támogatást, együttműködést amit a város vezetőjétől kaptak Pedagógusnap nyugdtjasokhak A keceli AI/ZK-ban n ár ha­gyomány, ho^y minden eszten­dőben megrendezik a n\ agdíjas pedagógusok napját. Az inén erre holnap kerül sor. A délin ■. o >sz- szejövetelre a gyerekek műsorral készülnek, a tanárok pedig uzsonnával várják az egykori pá­lyatársakat, akik már több aiint húszán vannak. Császártölté í alkotótábor Június 2()-tól 23 áig a; A íny János ÁMK-ban bemuiatko/.uc a császártöltési alkotótáboi. A kiál­lításra kerülő tárgyak az előző hé­ten készült munkákból történő vá­logatás. Megszűnnek e a buszjáratok? A Kunság Volán Rt a közel­múltban arról tájékoztál a a varos önkormányzatát, hogy a Ke­cel—Kecel-vasútáliomás között 17-től 21 óráig közlekedő négy járatpár üzemeltetése kihasználat­lan, s így veszteséges. Ezért napi 1500 forint hozzájárulást bőrnek, amennyiben az autóbuszok to­vábbi közlekedését igénylik E kérdésben a holnapi képvi­selő-testületi ülésen döntés hoz­nak a hónatyák. Aratóverseny a kakas jegyében Az idén július 16-18. között — a kakas jegyéber — rendezik meg a második országos arató- versenyt. A háromnapos prog­ramban les/ termék)i állítás, népművészeti kirak; lóvásár, amatőr nótaéneklési, viccmtíndó. verseny. Vidám szórakozási Ígér­nek a kakasos népi játékot: is Az országos versenyre hatfős tüató- csoportok jelentkezését ' árják Életre kei a komozi? A Hírős Film a keceli mozira vonatkozó bérleti szerződését is felmondta, sőt, a városba az a hír járja, hogy az idén nyáron már az autósmozi sem üzemel. Lu­kács Tibor vállalkozónak az az ötlete támadt, hogy kérelemmel fordult a képviselő-testülethez, egy időre engedjék el a bérleti díj fizetését, s megpróbálja életre kelteni a kőmozit. Szerkesztette: Pulai Sára

Next

/
Thumbnails
Contents