Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

Bizonyítványosztás a második vonalban 10 L A B D A R tJ G A. S 1993. június 28., hétfi Kiskörösön ünnep volt meccsre járni Rátettek egy lapáttal Az elmúlt év nyarának hasonló időszakában Kiskőrösön magasra csaptak a szurkolók körében az öröm lángjai: Petőfi Spartacus SE szoros küzdelemben megnyerte az NB III. Alföld csoportjának bajnokságát. Pe­tőfi szülővárosának első ízben lett NB Il-es labdarúgócsapata. A felju­tás kiharcolása után azonban nem sokkal máris elhangzottak az első ünneprontó „szirénhangok”, misze­rint kár volt a csapat vezetésének ráe­rőltetni a városra az NB Il-t, hiszen a működéssel járó sokmilliós költség- vetést szinte képtelenség lesz előte­remteni. Ráadásul egy tragikus autóbaleset következtében a jószándékú és segí­tőkész polgármester, Dr. Szenoh- radszky Béla váratlanul elhunyt. A haláleset miatti bizonytalanság egy ideig még ott lebegett a csapat feje felett, de a beindult futballgépezetet már nem lehetett megállítani. A lab­darúgók a kor szavát követve „önál­lósultak” és az újonnan megalakult Kiskőrösi FC mögé hamarosan felso­rakoztak a város és a környék fut­ballszerető szurkolói és vállalkozói, akik önkéntes adományaikkal megte­remtették a zavartalan működéshez szükséges anyagi és erkölcsi hátteret. A csapat pedig, amely az új veze­tőedző, Teliinger Vilmos irányításá­val egy csodálatos ősz után, melyet egy kicsit botladozó tavasz követett, Már év közben is többször felme­rült Baján az az elkeresítő lehetőség, hogy pénz híján a csapat nem lesz képes befejezni a bajnokságot. Végül azonban a szerencsének is köszönhe­tően végigjátszhatta az évadot a Ba­jai FC, és ráadásul a mezőny első fe­lében, a 7. helyen végzett. A klub működőképességéről, az elmúlt évről és a jövő lehetőségeiről Márton László elnök nyilatkozott lapunknak. — Nehéz indulás után a befejezés is nehéz volt. A csodával határos módon tudtuk csak ezt a bajnokságot végigjátszani, és a játékosok, akik ezt megcsinálták, minden elismerést megérdemelnek. A körülményekre jellemző, hogy volt, aki munkanél­küli-segélyen élt, volt, aki minimál­bért kapott, illetve voltak katonák és diákok, tulajdonképpen, ami a klub anyagi oldalát illeti, az NB Ill-as amatőrbajno^ságban sem elegendő ennyi, nemhogy az NB II. első felé­ben végzett csapat versenyeztetésére, működtetésére. Azonban így is vé­gigcsináltuk és szereplésünkben — túlzás nélkül állíthatom — benne volt a bajnoki cím megnyerése is! végül is megszerezte az NB II. Keleti csoportjának 4. helyét, ami egy újonc csapattól nem kis teljesítmény. Az idényzáró, Kaba elleni hazai győztes mérkőzés után aztán a bol­dogságtól sírva borultak egymás nyakába az öltözőben a játékosok és a vezetők, majd néma főhajtássl em­lékeztek meg az értük oly sokat tenni akaró néhai polgármesterről és az emlékének ajánlották első éves NB Il-es szereplésüket. Bartos Zoltán: — Tervünk a ta­valy őszi indulásnál a biztos bentma- radás kiharcolása volt, de ahogy egymás után jöttek az eredmények, láttuk, hogy több van a csapatban és megemeltük a mércét, egy dobogós helyezés elérése lett a cél! A téli jó felkészülés a kelleténél is jobban elkábított bennünket. Ám a bajnoki botladozások kijózanítólag hatottak valamennyiünkre és így még időben visszaálltunk a megfe­lelő kerékvágásba. Miután ellenfeleink is botladoztak, így a szorossá vált táblázaton reális esély nyílt számunkra a második hely megszerzésére, ami az idény végén feljogosított volna bennünket arra, hogy osztályozó mérkőzést játszhassunk az NB I-be jutásért! A helyzet roppant csábító volt, de a nagy tét szinte megbénította a csapa­tot és a helyzetek arányát tekintve hi­ába volt a kezünkben több alkalom­Jelenleg egyetlen fillére sincs a klubnak, úgyhogy a kibővített elnök­ségi ülésen — amely az elkövetke­zendő napokban lesz —, döntést kell hoznunk arról, hogy ha elindulunk az NB Il-es bajnokságban, akkor ama­tőr, vagy netán félprofi státuszú játé­kosaink legyenek. Amennyiben az önkormányzattól a kért 2 millió fo­rintot nem kapjuk meg július első fe­lében, működésképtelenné válik a klub, és semmilyen szintű futballról sem beszélhetünk. A játékosokkal július 12-én ülünk le beszélni, de az már biztos, hogy a keretből Farkas, Faddi, Gombás, Kálmán, Kuhlevszkij máshová iga­zolhat. B. Szabó ügyében nem tudtuk megegyezni a Rába ETO-val.Kovács Imre számára kétéves szerződést kí-# náltak Siófokon, marad az élvonal­ban. A csapat és a játékosok szakmai értékelését Rónai Sándor edzőtől kértük. — Ami a csapat szerkezetét illeti, az őszhöz képest változást jelentett az, hogy nem számíthattam — anyagi fedezet híján — a rutinos ko­mái is több mérkőzés, a záró forduló előtt az álmaink szertefoszlottak. Mindannyiunknak nagyon fáj az elszalasztott lehetőség, de úgy hi­szem, nincs ok a pánikra, hiszen ez­zel a negyedik helyezéssel is fennál­lása óta a legeredményesebb évet zárta városunk csapata, és ami most nem sikerült, talán legközelebb sike­rül! —Teliinger Vilmos:— Ősszel újoncként alaposan megleptük játé­kunkkal és eredményeinkkel az NB II. Keleti csoportjának a mezőnyét és az elért előkelő helyezésünk után számíthattunk rá, hogy tavasszal majd mindenki bennünket akar majd legyőzni. Ennek érdekében fel kellett gyorsítani az edzésmunkát — ami azzal járt, hogy el kellett búcsúznunk olyan kitűnő, de már idősödő játé­kostól, mint Szlovák, Beregszászi, Agócs, akik addig játékukkal nagyon sokat tettek a kiskőrösi labdarúgá­sért. Maczkó, Bécs, Szauer, Kapics és Hleba, akiket a helyükre igazol­tunk, szerencsére hamarosan beil­leszkedtek új környezetükbe és így kezdett összeállni az új gárda. Összességében elégedett vagyok a csapat teljesítményével és’ a játéko­sok egész éves hozzáállásával, ha mégis ki kell emelnem valakit közü­lük, akkor a jelöltjeim a kapuban Kvasznyikov, a védelemben Makric- kij, a középpályán Pecznyik, elöl pe­dig a Szűcs—Kanál kettős. zéphátvéd i Bogdánra. Kiesett az e- gyüttesből Szabó László kapus is a második fordulóban, és az irányító középpályás Kovács Imre, aki mel­lesleg gólkirályunk is, Siófokra iga­zolt az ötödik forduló után. A három stabil labdarúgó kiesésével jelentő­sen gyengült a csapat a játékerőt te­kintve, bár jött Rumán az utolsó hat mérkőzésre, sajnos ő sokat volt sé­rült. Bulasenko végig nem tudott be­illeszkedni, ezért is utazott haza előbb. Ami az egyéni értékelést illeti, a házi gólkirály, Kovács Imre és az ősszel remekül védő Szabó László az, akikkel maradéktalanul elégedett vagyok. Pozitívum Palla ugrásszerű fejlődése, így ő helyet követelt ma­gának a csapatban. Ádám és Szűcs egész évben megbízható, egyenletes teljesítményt nyújtott. Raffai, ha ját­szott, meghatározó egyénisége volt a védelemnek, ám sajnos csak tizenhá­romszor tudott pályára lépni, pedig vele jobbak lettünk volna. Kovács Béla és Parovin átlagban jó teljesít­ményt nyújtottak, de mindkettőjük­ben maradt tartalék. Koch sokat fej­lődött tavasszal, gólt azonban nem tudott rúgni. Tóth, Kiss és Horváth rapszodikusan, hol kimagaslóan jól, hol kirívóan gyengén játszott, de összességében hasznos tagjai voltak a csapatnak. Kuhlevszkij és Bula­senko tavasszal messze elmaradtak a kívánalmaktól. Farkason meglát­szott, hogy évekig csak a kispadon kapott helyet, és a bravúrok mellett hárítható gólokat kapott. Rumán len­dülete látványos, de állandó sérülés­sel bajlódott. Faddi, Gombás, László, Kálmán, Fehér csak szükség esetén lépett pá­lyára és a látottak kevésnek bizo­nyultak erre az osztályra. Bogdán, amíg itt volt, a csapat egyik legjobbja volt. A Goretich ikrek beépítését eb­ben a kiélezett helyzetben nem vál­laltam, de tehetségesek. A csapat végül is egyenletes telje­sítményt nyújtott, ha Kovács Imre és Szabó László is rendelkezésre áll, két-három ponttal többet szerzünk. Ősszel jobbak leszünk! • Szűcs Zsolt Szűcs Zsolt, a kiskőrösiek csapat- kapitánya és egyik le*gjobbja nem okozott csalódást a szurkolóknak és a klub vezetőinek sem: — Először is, meg szeretném kö­szönni a csapat játékosainak azt a bi­zalmat, amivel rámruházták a csa­patkapitányi teendőket, amit nagy megtiszteltetésként éltem meg. Úgy érzem, hogy megfelelő „összekötő kapocs” voltam a szakosztály veze­tése, a játékostársaim, valamint a szurkolóink által alkotott három­szögben, ami tulajdonképpen nem is volt olyan nehéz feladat, hiszen a csapat egész éves eredményei szinte eggyé forrasztottak minden szakem­bert, játékost és szurkolót egyaránt. Sokkal több problémám lett volna, ha nem jönnek az eredmények. Szakmai szempontból csak annyit szeretnék mondani, hogy tavasszal nagyon hiányzott a középpályáról Linnyikov, aki szerelő- és irányító- készségével ősszel meghatározó egyéniségévé vált csapatunknak. Ámint hallottam, tálán a nyáron ismét visszatér hozzánk, akkor pedig a Kiskőrösi FC-t csak nagyon kevés csapat tudja majd két vállra fektetni. Ez pedig egy újabb jó eredményt sej­tet, s biztops vagyok abban, hogy ősztől egy még harcosabb, még gól- ratörőbb és egységesebb csapatot lát lelkes, s mindig kitartó közönségünk. Bizonyítani szeretnék • Kiss János — Miután a Miske kiesett az NB Il-ből, örömmel tértem vissza Ba­jára, Rónai Sándor keze alá — mondta Kiss János, a bajai csapat sa­ját nevelésű labdarúgója. — A baj­nokság elején kényszermegoldásként szerepeltem a középhátvéd posztján, és ezért ritkán is játszottam jól. Bog­dán érkezése után viszont előléphet­tem igazi helyemre, a középpályára, és végig ott játszhattam. Ä téli jó alapozás és az edzőmérkőzéseken mutatott játék alapján a játékosok és a vezetők is úgy érezték, hogy az első hat közé kerülhetünk. Tavasszal sokkal érettebben játszottunk, mint ősszel, és áttértünk egy biztonságo­sabb védekezésből induló taktikára. Talán emiatt is volt itthon nehezebb gólt szerezni. Úgy érzem, ha még két mérkőzést hozunk — Salgótarján, Szarvas —, akkor az első ötben le­hettünk volna. Ami saját teljesítményemet illeti, középpályán meg tudtam csinálni, amit kellett, bár többet vártam ma­gamtól, és úgy érzem, többre is va­gyok képes. Remélem, ezt jövőre be is tudom bizonyítani a bajai közön­ségnek! 4. KISKŐRÖS 30 14 5 11 43—34 33 A Kiskőrös újoncként kezdte a bajnokságot, és már az őszi forduló­ban derekasan helytállt, hiszen 16 ponttal az 5. helyen fordult. A tavaszi idény előtti váratlan edzőváltás sem hozott törést az e- gyüttes teljesítményében. Hímer István kényszerű távozása után Tel­iinger Vilmos edző vezetésével a csapat még rátett egy lapáttal az őszi teljesítményére és tavasszal 17 pon­tot szerezve, a Tiszavasvári mögött azonos pontszámmal csak gyengébb gólkülönbsége miatt szorult a 4. helyre. Mindössze 2 ponttal marad­tak el a kiskőrösiek az osztályozót je­lentő második helytől, ám eredmé­nyük így is a kiskőrösi labdarúgás eddigi legjobb teljesítménye. Az együttes tavasszal otthon hét­szer játszott, és ebből négyszer győ­zött, kétszer döntetlent ért el, és egy fájó vereséget szenvedett a III. kér. TVE-tő). Idegenben sikerült javítani az őszi gyenge teljesítményen, mert három győzelemmel és egy döntet­lennel, 7 pontot hoztak haza. A kiskőrösi csapatban tavasszal 17 játékos lépett pályára, közülük vala­mennyi mérkőzésen csak Makriczkij és Pecznyik szerepelt. A keret eléggé szűk volt. mert Szentesi kapus mind­össze három mérkőzésen védett, Csányi pedig három találkozón csak csereként állt be, így valójában Tel­iinger Vilmos edző csak 15 labda­rúgó közül válogathatott. A sérülések pedig nem kerülték el a kiskőrösie­ket, így az edző többször is kény­szerhelyzetben volt a csapat összeál­lításakor A legtöbbször szerepelt együttes (zárójelben a játszott mérkőzés és a + jel után a csereként történt beállás): Kvasznyikov (12+1), Kincses 7. BAJAI FC 30 14 4 12 39—41 32 A tavaszi gyenge rajtot követte a csapat nagy menetelése, hiszen zsi­nórban 5 mérkőzésen 9 pontot gyűj­tött, és ezzel egy csapásra az ígéretes 3. helyen találta magát a gárda. A 24. fordulóban a Gödöllőn szerzett két pont után még senki sem gondolta, hogy a további hat mérkőzésen már csak két keserves győzelem, mind­össze 4 pont vár a kék-sárgákra. Az együttesben tavasszal húsz já­tékos kapott lehetőséget a bizonyí­tásra. Közülük négyen csak néhány mérkőzésen játszottak, Szabó, a ki­tűnő kapus két találkozó után átadta helyét Farkasnak és eltávozott Bajá­ról. A csapat gólzsákja, Kovács Imre, öt mérkőzés után az NB I-es Sió­fokba igazolt, mégis 11 góljával az együttes házi gólkirálya lett. Vala­mennyi mérkőzésen csak Tóth és Horváth szerepelt. A legtöbbször pályára lépett e- gyüttes (zárójelben a játszott mér­kőzések száma, a + jel után a csere­ként történt beállás): Farkas (13+1), Parovin (13), Raffai (11), Palla (11+lj, Szűcs (12), Kiss (11), Tóth (15), Ádám (13), Kiss B. (11), Hor­váth (13+2), Kuhlevszij (8+5). A to­vábbi sorrend: Koch (10+1), Rumán (14), Makriczkij (15), Maczó (13 Tóth (11), Bécs (13+1), Szaue (9+5), Kanál (10), Szűcs (13), Csir tálán (7+7), Hleba (9+3). A továbl sorrend: Kecsmarik (8+3), Kapic (6+2), Márics (6+1), Szentesi (3 Csányi (0+3). Gólok, kitűntek, sárga és piro lapok, nézőszám A tavasszal szerzett 18 gólon 1 játékos osztozott: Kecsmarik, Szűc és Bécs 3-3, Pecznyik, Kanál 2-i Makriczkij, Hleba, Csintalan, Kapic és Szauer 1-1 góllal járult hozzá csapat sikeréhez. A Kiskőrös égés évi teljes góllövőlistája: 10 gólc Kecsmarik, 7 gólos Csintalan, 5 gc los Szűcs, Pecznyik és Bécs 3, Kan; 2, Márics, Agócs, Makriczkij, Hieb: Kapics, Szauer 1, az év közben elti vozott Bischoff, Szlovák 1-1 góll; és a téli szünet után otthon marat Linnyikov 4 góllal iratkozott fel a li: tára. A kitűntek listáját, hasonlóan a őszi idényhez, most is Makriczk vezeti, mert a tudósítók 9 mérkőze sen látták a legjobbnak. Tóth 5, Kir esés, Maczó 4, Szűcs, Hleba : Kvasznyikov, Bécs 2, Kapics, Pécs nyik és Kanál egy alkalommal szere pelt a kitűntek között. A játékvezetők 23 sárga lapot oss tottak ki a játékosoknak. Legtöbl szőr, 5 alkalommal, Maczó kapott f gyelmeztetést. Őt Tóth követi 3 sárg lappal, Csintalan, Kapics, Kincse kétszer, Márics, Kecsmarik, Szaue Hleba, Pecznyik, Kanál, Szűcs, Béc és Makriczkij egyszer kapott figyei meztetést. Kiállítás sorsára Makric/ kij jutott egy mérkőzésen. Befejezésül a nézőszám érzéke teti, hogy Kiskőrösön változatlant népszerű a labdarúgás. A hazai talá kozón 12 200, idegenben 10 40 néző látta a körösiek mérkőzéseit. (5+1), Bulasenko (3+5), Kovács (5), Kálmán (3+2), Faddi (0+6 Gombás (2+1), Fehér (1+2), Szab (2). Gólok, kitűntek, sárga és piro lapok, nézőszám A bajai labdarúgók mindössze 1 alkalommal vették be az ellenfél ke púját. Kovács I. az első 5 mérkőze sen négy gólt szerzett, majd eltávc zott. Utána Kuhlevszkij, Horváti Tóth, Rumán, Kiss 2 góllal követke zik. Az egész éves lista: Kovács I. 1 Horváth 7, Kuhlevszkij 5, Tóth . Bulasenko, Rumán, Kiss 2, Ádán Bogdán, Szabó, Gombás, Kovács I 1 gólos. A kitűntek listáját Raffai ve zeti 5 kiemeléssel. Kovács I., Kováé B„ Palla, Koch, Parovin 3, Szabe Kiss, Tóth, Horváth, 2, Farkas, Kul levszkij, Szűcs, Kálmán, Ádán Rumán, Fehér 1-1 alkalommal vo kiemelt. Hússzor kaptak sárga lapot a baj: labdarúgók Paletta 3, Parovii Koch, Adám, Rumán, Raffai 2, Ke vács B., Horváth, Tóth, Bulasenke Kiss, Fehér 1 figyelmeztetést kapót Piros lapot Kovács B. gyűjtött be. , Bajai FC hazai mérkőzéseit 12 10 néző tekintette meg, idegenben ( 600 néző látta a bajaiakat. • Horváth cselez, ám a helyzet, mint sok esetben, kimarad. Meccsvégi zárszó • Marton Lászlónak (balról) gratulál Bartos Zoltán. A rangadó elvesí tése a Kőrösnek legkevesebb egy érmébe került. • A Kiskőrösi FC negyedik helyezett együttese. Gondokkal terhes, szép eredmény Tavasszal javított a BFC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents