Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

# A városháza dísztermében. Előtérben a dornbirni polgármester, Ru dolf Sohm és felesége. LÁTOGATÁS A SZOCIÁLIS OTTHONBAN Ahol nem zárják be az ajtókat # A dornbirni szociális otthonban. A szociális ügyekért felelős képviselő, Bruno Amann az otthon egyik lakójával. A város központjában, közvetlen a kórház mellett található Dornbirn szociális otthona. Hosszú előkészü­let, tervezgetés után négy éve épült fel, s mondhatni, hogy nemcsak a tar­tomány, de talán Ausztria egyik leg­modernebb szociális intézménye. Hatalmas teraszán landolnak a mentőhelikopterek, melyekről a sú­lyos betegeket az otthon pincéjén át pillanatok alatt a kórházba szállítják. Magát az épületet úgy építették meg, hogy minden ablaka — a nyugalom biztosítása érdekében — a belső ud­varra néz. Szobái egy és kétágyasak, s minden szinten barátságos társal­góba fut a folyosó. A kis szobákban a bútorokon és a lakó személyes hol­mijain kívül sok virág és televízió ta­lálható. Aki nem tud megválni macs­kájától, az kedvencét is magával vi­heti, az otthonban róla is gondoskod­nak. Az ajtókat soha nem zárják be, ne érezzék magukat az ott lakók rab­nak, inkább kis csengőt szereltek a kilincsre, hogy meghallják, ha távo­zik valaki. A foglalkoztató helyiség­ben mindenki tetszése szerint tevé­kenykedhet: varrógépen varrhat, hí­mezhet, akár festegethet is. A helyi­ség ablakai a folyosóra néznek, innen bárki bepillanthat, mit szorgoskod­nak a bentlévők. A szociális ügyekért felelős képviselő, Bruno Amann sze­rint azért készült ily módon a klub­szoba, hogy a folyosón járkálok lás­sák, mit csinálnak társaik, milyen te­vékenységek közül választhatnak, s hátha nekik is kedvük támad egy kis alkotó munkára. Azok mellett az idős emberek mellett, akik kevésbé önál­lóak, egy-egy ápoló ül és segít vagy társalog velük. Az otthon egyébként 66 ágyas, s összesen 76 ápoló vigyáz a lakókra. Nincs sorbaállás a férőhe­lyért, ott jártunkkor még szabad he­lyek is voltak az intézményben. Ez annak köszönhető, hogy Dombim- ban kitűnően működik a házi gondo­zás. A szociális otthonba kimondot­tan a rendszeres ápolásra szorultak kerülnek, azok, akik önállóan nem tudják ellátni magukat. A házi gon­dozói szolgálat és az otthon között igen jó a kapcsolat. Több idős embert például a szociális otthonba horda­nak fürdeni. Az intézménynek ugyanis korszerű, könnyen használ­ható fürdőszobái vannak hidraulikus fürdőkáddal, emelőkkel, melyekkel emberi erő nélkül a vízbe helyezhető a magatehetetlen beteg. A kádban — mint a mosógépben — forog a für­dővíz, ami nemcsak alaposan le­mossa a testrészeket, de egyben masszíroz is. Az otthon lakói rendszeres moz­gásterápián vesznek részt, de hely­ben található a lábápolás és a fod­rász. Az étkezések során több menü­ből választhatnak, s a földszinti klub­szobában külön büfé áll a lakók és vendégeik szolgálatára. A mosodá­ban mindenki ruháját egymástól el­különítve, nevével jelölt műanyag tá­rolóba gyűjtik, s nemcsak kimossák, de javítják is a hibás, szakadt dara­bokat. S mindez mennyibe kerül? Bruno Amann úr elmondása szerint havonta egy férőhely költsége 42 ezer schilling. Természetesen ennek az összegnek egy részét a paciens állja, a többit viszont a város szociá­lis segélyalapjából fizetik. Igazgatójelöltek A kecskeméti Margaréta Ott­hon igazgatói kiírására érkezett pályázatokból az önkormányzat szociális bizottsága kettőt tart megfelelőnek. Az első helyen Derdákné Harmatos Ibolya kine­vezését javasolják, aki pályázatá­ban a gondozás emberi és szemé­lyes kapcsolataira helyezi a hang­súlyt. A másik esélyes Molnár János, ő legfőbb feladatának az idősek kiszolgáltatottságának csökkentését tartja. A pályázatok elbírálásáról a közeljövőben dönt a város képviselő-testülete. Óvodaremények A hetényegyházi óvoda építé­sének elkezdésére idén 5 millió forintot hagyott jóvá Kecskemét képviselő-testülete. A kiviteli tervek alapján 7 építési vállal­kozó tett ajánlatot a kivitelezésre 75,9 és 91,6 millió forint közötti áron. A terv egyszerűsítése után 60 millió körüli összegre módo­sultak az ajánlatok. Az önkor­mányzat oktatási, valamint gaz­dasági bizottsága összevont ülé­sén jövőre 40 milliót, 1995-ben 20 milliót javasolt jóváhagyni a döntésre jogosult képviselő-testü­letnek a hetényi óvoda építésére. Piacvita A református egyház tavaly Kecskemét önkormányzatától visszakapta a Budai utca 8. számú házat, ahol majd egyházi szolgá­lati lakások lesznek. Kiderült, az épület egy részét korábban elbon­tották, de ez a tulajdoni lapon nem lett feltüntetve. A város kép­viselő-testülete így, tudtán kívül, a jelenlegi baromfipiacból is visszaadott 800 négyzetmétert. Varga László református lelkész a közelmúltban jelezte Kun Ist­ván vásárigazgatónak, hogy a visszaadás ténye tárgyalási alap az egyház javára bérletidíj-fize- tésre. Kun István az ügyet a gaz­dasági bizottság elé tárta abban a reményben, hogy előterjesztik a képviselő-testületnek a döntés megváltoztatását. A gazdasági grémium továbbította a problé­mát az egyházi ad-hoc bizottság­nak. Szabad György eloadasa A TIT megyei egyesülete sza­badegyetemének következő elő­adója Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke lesz. A számű­zött Kossuth a Duna-medence népei együttélésének feltételeiről címmel pénteken, 16 órától tartja előadását a házelnök a Tudomány és Technika Háza első emeleti ta­nácstermében. Eladó < 7ékház A csődbe jutott Dél-alföldi Ál­lattenyésztő Állami Gazdaság Katona József tér 1. számú szék­házának megvételét terjesztette elő Kecskemét polgármestere a legutóbbi képviselő-testületi ülésre. Ha ezt az épületet meg­venné az önkormányzat, ide köl­tözhetne két intézmény a Rákóczi út 3. számú ingatlanból, mely megüresedvén helyet adhatna a forintos játékkaszinónak. A testü­leti ülés azonban épp ehhez a ponthoz érve vált határozatképte­lenné, így döntés nem született. Azóta már a versenytárgyalás is megtörtént és 42,5 millióval a Magyar Külkereskedelmi Bank tette a legjobb ajánlatot a Katona József téri épületre. Információ­ink szerint az egyik pályázó meg kívánja óvni az eredményt. En­nek az önkormányzatra nézve nincs jelentősége, mert az is kér­déses, hogy a polgármester által javasolt 38 milliós vételárat meg- szavazza-e a képviselő-testület? t J Zárkózottak a dornbirniak? A kinn élő magyarok szerint a dornbirniak zárkózottak, fenntartás­sal fogadják a távolból jövőt, kissé szárazak, nincs humorérzékük. A ba- rátkozás sem egyszerű náluk. Ha egy dombimi meg akarja ismerősét vagy szomszédját látogatni, előre be kell jelentkeznie, hogy az méltóképpen fel tudjon készülni a fogadására. Vállveregetés vagy bizalmaskodó megszólítás szóba sem jöhet társa­ságban. Mindemellett a dombimi ember nagyon megbízható, tisztessé­ges és hűvös tartózkodása mögött mély érzelmek rejtőznek. Ha valakit egyszer befogad, azt körömszakad­táig védi. Ez a zárkózottság persze a város földrajzi helyzetéből s a tartomány történelméből fakad. Vorarlberg mindig elzárva élt a többi osztrák tar­tománytól, s jellegzetes nyelvjárása is elválasztja Belső-Ausztriától. Dombim igen önálló. Kevés állami támogatást vesz igénybe, szinte min­dent önmaga finanszíroz, s a város kasszájában nincs deficit. Valamikor azonban szegény volt Dombim. A tartomány legfiatalabb városa, 1130-ban már jelentős településként emlegetik. A körtefás címert a Habs­burg család ajándékozta a dornbimi- aknak. Az iparosítás 1895-ben in­dult, ekkor alapították az első textil­gyárat, s ezt követően a város fokról fokra gazdagabb lett. Ferenc József 1901-ben adományozta a városi ran­got Dombirnnak. Az évszázadokon át tartó szegény­ség tanította arra az itt élőket, hogy meg kell becsülni a jómódot. Ä dornbirniak most is igen takaréko­sak, nem pazarolnak, jól meggondol­ják, mit hová tesznek. Nokedli osztrák módra A dornbirniak legkedveltebb étele nemzeti specialitásuk, a kässpätzle, magyarul sajtos nokedli. Ákinek kedve támad megkóstolni, könnyen elkészítheti, íme a receptje. Főzzünk ki nokedlit hagyományos módon, s egy részét tegyük tűzálló tálba. A forró nokedlit szórjuk be jó vastagon reszelt, fűszeres sajt­tal, majd ismét nokedliréteg követ­kezik. Ä legfelső sajtrétegre szórjunk vajban vagy olajban megpirított hagymát. Ezután locsoljuk meg ol­vasztott vajjal, s tegyük be kis időre a sütőbe, hogy teljesen megolvadjon a sajt. Csak melegen fogyasztható, hide­gen nem ízletes. A dornbirniak ece­tes krumplisalátával fogyasztják a sajtos nokedlit, sőt, almamasszát vagy szószt tálalnak mellé. Érdemes kipróbálni. A polgármester felesége Frau Sohm, a polgármester fe­lesége a maga egyszerűségével és természetes eleganciájával mindig kellemes benyomást kelt környeze­tére. — Változtatott-e valamit az életé­ben, hogy férje a város elkötelezettje lett? — kérdeztük tőle. — Hogyne, sokat. Minden egé­szen más lett. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindent egyedül kell csi­nálnom. Ä gyermekeim már kirepül­tek, az idősebbik fiam 30 éves, ő itt él a városban. Sokat vigyázok az ő kisgyerekeire, az egyik négy, a má­sik kétéves, ők az én unokáim. A má­sik fiam 23 éves, ő messze Gratzban tanul, elektromérnök lesz. — Úgy hallottam, frau Sohm nemcsak a háztartásával és az unoká­ival foglalkozik. Amellett, hogy a házi betegápolás egyesületének el­nöke, maga is részt vesz a gondozás­ban. — Igen, jól felépített házi beteg­ápolási rendszerünk van, amely egy privát egyesület. Diplomás nővérek vezetésével a betegeket otthon ápol­ják. Mindennapos munka, természe­tesen minden fizetés nélkül, de ren­geteg örömöt jelent számomra, na­gyon szeretem. A munkánk jelentő­sége abban van, hogy nem kell a be­tegeknek kórházi ágyat foglalni, ha csak nem szorulnak valamilyen spe­ciális kezelésre. A kisebbeket mi el­végezzük, például műtét-előkészítés, utógondozás, katéter-behelyezés. A kórházból eleve úgy adják ki a súlyos betegeket, hogy minket értesítenek, így aztán a szociális otthonok nin­csenek telítve. — Mindenki társadalmi munká­ban dolgozik? — Csak én, mint elnök. A többi­eknek, a nyolc-diplomás nővérnek és a húsz gondozónővérnek ez a főál­lása, de vannak köztük szerzetes nő­vérek is. A képzést szintén mi csinál­juk. Az egyesület 60 százalékban ön­fenntartó, de az állam is pénzt ad hozzá. Sokan támogatják az egyesü­letet a magánemberek közül is, és tagként sokan fizetik az éves díjat, ami 250 schilling. — Miért választotta ezt a hivatást? — Már nagyon régen, 1979-ben kezdtem. A szüléimét ápoltam ott­hon, amikor eljött a szerzetes nővér látogatni és segíteni. Ő kérdezte meg, nem akarok-e vele együtt bete­geket ápolni. Most már több mint tíz éve dolgozunk együtt és az egyesület évről évre bővül. Versenyben a tejpiacon • Öt hónapig érlelik, hetente for­gatják az alpesi sajtot. A dornbirni emberek a textilipar mel­lett főként a mezőgazdaságból élnek. A gazdálkodók többsége pedig erre­felé tehenet is tart. Ezért igen fontos az itteniek számára, hogy jól működ­jön a helyi tejüzem. Ez érvényes a termékek minősé­gére, de ugyanilyen fontos a gazda­ságos működés is. Amint dr. Herbert Metzler, az üzem vezetője elmondja, éles piaci versenyben kell talpon ma­radniuk. Többezer gazdával állnak szerződéses kapcsolatban, akik a Gromo, azaz a dornbirni tejüzem ki­zárólagos szállítói. Ám még tőlük sem tudják korlátlanul átvenni a te­jet, kénytelenek meghatározni az át­vett mennyiség felső határát. A jól felszerelt, korszerű üzemben dobozos és üveges tejet, sokféle jog­hurtot és sajtot gyártanak. A palac­kozott tej néhány éve jött ismét di­vatba. Mostanában azonban újra csökken a kereslet, mert a vásárlók nem szívesen bajlódnak az üvegek visszaváltásával. A boltban egy liter tej egyébként 12 schillingbe kerül. A gazdáknak az üzem 6,50-et fizet. Itthon alighanem elégedettek lennének a tejtermelők ezzel az összeggel. Ausztriában azonban a termelési költségek még magasabbak, a kisgazdaságok egy része nem bírja a versenyt, tönkre­mennek. KECSKEMÉT Testvérváros az Alpokban Zöldségpiac a dornbirni főtéren 9 Piaci napokon benépesül a főtér, itt találkoznak a barátok és az isme­rősök. Nemrégen népes kecskeméti kül­döttség járt Ausztria nyugati vidé­kén, Dombimban. A néhány napos vendégeskedés során az ott tartóz­kodó magyarok megismerhették a dombimi embereket, bepillanthattak életükbe, szokásaikba, láthatták mi­lyen gondokkal küzdenek, s termé­szetesen arról is képet kaptak, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Kecskeméttel kötött testvérvárosi kapcsolatnak. Dombim polgármes­tere, Rudolf Sohm nem egyszer el­mondta: akkor jó a partnerkapcsolat, ha mindenki, a politikustól az egy­szerű állampolgárig részt vesz ennek erősítésében, ha az együttműködés széles bázison nyugszik, az intézmé­nyektől a magánemberekig terjed. A dornbirniak valóban kitettek magu­kért. Az ünnepélyes szerződés aláírásá­ról, valamint a két város barátságá­nak jelentőségéről például minden helybeli polgár időben értesülhetett, ugyanis több újságot, ismertető füze­tet adtak ki az alkalom tiszteletére. Kecskemétről külön színes kiadvány készült, hogy megismerjék a dom­bimiak azt a várost, mellyel szoro­sabb kapcsolatba lépnek. Már az együttműködés dokumentálása is nagyobb nyilvánosság előtt történt: a dombimi városháza dísztermében a város vezetői, a kecskeméti és a helyi képviselők, valamint művészek je­lentek meg. A. látogatás második napján a város főterén mutatkozhat­tak be a magyarok zenészeik, tánco­saik révén, este pedig Dombim kul- túrházában mintegy hat-hétszáz helybéli polgár nézte végig a több­órás műsort, melyet osztrák és ma­gyar együttesek szolgáltattak. Ugyanekkor a műsorvezető riporter színpadra kérte a két város polgár- mesterét, Rudolf Sohmot és Merász Józsefet, s kérdésekre válaszolva kel­lett véleményt nyilvánítaniuk a test­vérvárosi kapcsolatról. Bízzunk benne, hogy sok kecskeméti része­sülhet még a dornbirniak vendégsze­retetében. Összeállításunk elsősor­ban azoknak szól, akik ugyan nem jártak Dombimban, de annak remé­nyében, hogy valaha eljuthatnak, többet szeretnének tudni erről az osztrák kisvárosról. • Részlet a főtér két jellegzetes épületéből: balról a vörös ház, jobbra a klasszicista templom. Dombim Ausztria nyugati tarto­mányában, Vorarlbergben található, a svájci és a német határ mellett, nem messze a Bodeni-tótól. Igaz, a tarto­mány legnagyobb városa, a főváros mégis Bregenz. Dombim a tenger­szint felett 436 méterrel helyezkedik el, a településhez 121 négyzetkilo­méter terület tartozik, 42 ezer 329 la­kója van. Dombimben gyakran zu­hog az eső, évente 1440 mm csapa­dék esik. A lakóházak nagy portákon fekszenek, zöld park vesz körül szinte mindent. Több szállodája van, bár nem jelentős a városban az ide­genforgalom, inkább üzletemberek szállnak meg az elegáns hotelekben, melyek közül a legújabb a Krone ho­tel. A városközpontban sorakoznak az üzletek, a főtéren áll Dombim leg­régibb épülete, a vörös ház, s a kör­nyék építészeti stílusától eltérő, klasszicista jellegű templom. A főtér szerdán és szombaton benépesül, ezek ugyanis a piaci napok. Minden árus hozza magával az asztalát, melyre ízlésesen kirakja az áruját, majd dél körül összepakol s össze- söpri maga után a szemetet. A piaci napokon mindenki, aki számít a vá­rosban, a téren tartózkodik. Itt lehet összefutni barátokkal, ismerősökkel, olyan ez kicsit, mint az ünnepnap. Mind a város centrumában, mind a városszélen üzemek helyezkednek el. Valamikor Dombim a textilipará­ról volt híres, ennek köszönhette, hogy ma a leggazdagabb városok közé tartozik, ma viszont ez az iparág — a szűkülő piac miatt — hanyatlóban van. Az ügyes dombir- niak azonban más iparágról is gon­doskodtak: jelen van a városban az elektro- és fémipar, a lámpatestek gyártása, és az élelmiszeripar. Ki­tűnő például a dornbirni sajt és tej, aki ott jár, megkóstolásukat nem mu­laszthatja el. Az oldalt szerkesztette: Benke Márta és Mihályka Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents