Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
# A városháza dísztermében. Előtérben a dornbirni polgármester, Ru dolf Sohm és felesége. LÁTOGATÁS A SZOCIÁLIS OTTHONBAN Ahol nem zárják be az ajtókat # A dornbirni szociális otthonban. A szociális ügyekért felelős képviselő, Bruno Amann az otthon egyik lakójával. A város központjában, közvetlen a kórház mellett található Dornbirn szociális otthona. Hosszú előkészület, tervezgetés után négy éve épült fel, s mondhatni, hogy nemcsak a tartomány, de talán Ausztria egyik legmodernebb szociális intézménye. Hatalmas teraszán landolnak a mentőhelikopterek, melyekről a súlyos betegeket az otthon pincéjén át pillanatok alatt a kórházba szállítják. Magát az épületet úgy építették meg, hogy minden ablaka — a nyugalom biztosítása érdekében — a belső udvarra néz. Szobái egy és kétágyasak, s minden szinten barátságos társalgóba fut a folyosó. A kis szobákban a bútorokon és a lakó személyes holmijain kívül sok virág és televízió található. Aki nem tud megválni macskájától, az kedvencét is magával viheti, az otthonban róla is gondoskodnak. Az ajtókat soha nem zárják be, ne érezzék magukat az ott lakók rabnak, inkább kis csengőt szereltek a kilincsre, hogy meghallják, ha távozik valaki. A foglalkoztató helyiségben mindenki tetszése szerint tevékenykedhet: varrógépen varrhat, hímezhet, akár festegethet is. A helyiség ablakai a folyosóra néznek, innen bárki bepillanthat, mit szorgoskodnak a bentlévők. A szociális ügyekért felelős képviselő, Bruno Amann szerint azért készült ily módon a klubszoba, hogy a folyosón járkálok lássák, mit csinálnak társaik, milyen tevékenységek közül választhatnak, s hátha nekik is kedvük támad egy kis alkotó munkára. Azok mellett az idős emberek mellett, akik kevésbé önállóak, egy-egy ápoló ül és segít vagy társalog velük. Az otthon egyébként 66 ágyas, s összesen 76 ápoló vigyáz a lakókra. Nincs sorbaállás a férőhelyért, ott jártunkkor még szabad helyek is voltak az intézményben. Ez annak köszönhető, hogy Dombim- ban kitűnően működik a házi gondozás. A szociális otthonba kimondottan a rendszeres ápolásra szorultak kerülnek, azok, akik önállóan nem tudják ellátni magukat. A házi gondozói szolgálat és az otthon között igen jó a kapcsolat. Több idős embert például a szociális otthonba hordanak fürdeni. Az intézménynek ugyanis korszerű, könnyen használható fürdőszobái vannak hidraulikus fürdőkáddal, emelőkkel, melyekkel emberi erő nélkül a vízbe helyezhető a magatehetetlen beteg. A kádban — mint a mosógépben — forog a fürdővíz, ami nemcsak alaposan lemossa a testrészeket, de egyben masszíroz is. Az otthon lakói rendszeres mozgásterápián vesznek részt, de helyben található a lábápolás és a fodrász. Az étkezések során több menüből választhatnak, s a földszinti klubszobában külön büfé áll a lakók és vendégeik szolgálatára. A mosodában mindenki ruháját egymástól elkülönítve, nevével jelölt műanyag tárolóba gyűjtik, s nemcsak kimossák, de javítják is a hibás, szakadt darabokat. S mindez mennyibe kerül? Bruno Amann úr elmondása szerint havonta egy férőhely költsége 42 ezer schilling. Természetesen ennek az összegnek egy részét a paciens állja, a többit viszont a város szociális segélyalapjából fizetik. Igazgatójelöltek A kecskeméti Margaréta Otthon igazgatói kiírására érkezett pályázatokból az önkormányzat szociális bizottsága kettőt tart megfelelőnek. Az első helyen Derdákné Harmatos Ibolya kinevezését javasolják, aki pályázatában a gondozás emberi és személyes kapcsolataira helyezi a hangsúlyt. A másik esélyes Molnár János, ő legfőbb feladatának az idősek kiszolgáltatottságának csökkentését tartja. A pályázatok elbírálásáról a közeljövőben dönt a város képviselő-testülete. Óvodaremények A hetényegyházi óvoda építésének elkezdésére idén 5 millió forintot hagyott jóvá Kecskemét képviselő-testülete. A kiviteli tervek alapján 7 építési vállalkozó tett ajánlatot a kivitelezésre 75,9 és 91,6 millió forint közötti áron. A terv egyszerűsítése után 60 millió körüli összegre módosultak az ajánlatok. Az önkormányzat oktatási, valamint gazdasági bizottsága összevont ülésén jövőre 40 milliót, 1995-ben 20 milliót javasolt jóváhagyni a döntésre jogosult képviselő-testületnek a hetényi óvoda építésére. Piacvita A református egyház tavaly Kecskemét önkormányzatától visszakapta a Budai utca 8. számú házat, ahol majd egyházi szolgálati lakások lesznek. Kiderült, az épület egy részét korábban elbontották, de ez a tulajdoni lapon nem lett feltüntetve. A város képviselő-testülete így, tudtán kívül, a jelenlegi baromfipiacból is visszaadott 800 négyzetmétert. Varga László református lelkész a közelmúltban jelezte Kun István vásárigazgatónak, hogy a visszaadás ténye tárgyalási alap az egyház javára bérletidíj-fize- tésre. Kun István az ügyet a gazdasági bizottság elé tárta abban a reményben, hogy előterjesztik a képviselő-testületnek a döntés megváltoztatását. A gazdasági grémium továbbította a problémát az egyházi ad-hoc bizottságnak. Szabad György eloadasa A TIT megyei egyesülete szabadegyetemének következő előadója Szabad György, az Országgyűlés elnöke lesz. A száműzött Kossuth a Duna-medence népei együttélésének feltételeiről címmel pénteken, 16 órától tartja előadását a házelnök a Tudomány és Technika Háza első emeleti tanácstermében. Eladó < 7ékház A csődbe jutott Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság Katona József tér 1. számú székházának megvételét terjesztette elő Kecskemét polgármestere a legutóbbi képviselő-testületi ülésre. Ha ezt az épületet megvenné az önkormányzat, ide költözhetne két intézmény a Rákóczi út 3. számú ingatlanból, mely megüresedvén helyet adhatna a forintos játékkaszinónak. A testületi ülés azonban épp ehhez a ponthoz érve vált határozatképtelenné, így döntés nem született. Azóta már a versenytárgyalás is megtörtént és 42,5 millióval a Magyar Külkereskedelmi Bank tette a legjobb ajánlatot a Katona József téri épületre. Információink szerint az egyik pályázó meg kívánja óvni az eredményt. Ennek az önkormányzatra nézve nincs jelentősége, mert az is kérdéses, hogy a polgármester által javasolt 38 milliós vételárat meg- szavazza-e a képviselő-testület? t J Zárkózottak a dornbirniak? A kinn élő magyarok szerint a dornbirniak zárkózottak, fenntartással fogadják a távolból jövőt, kissé szárazak, nincs humorérzékük. A ba- rátkozás sem egyszerű náluk. Ha egy dombimi meg akarja ismerősét vagy szomszédját látogatni, előre be kell jelentkeznie, hogy az méltóképpen fel tudjon készülni a fogadására. Vállveregetés vagy bizalmaskodó megszólítás szóba sem jöhet társaságban. Mindemellett a dombimi ember nagyon megbízható, tisztességes és hűvös tartózkodása mögött mély érzelmek rejtőznek. Ha valakit egyszer befogad, azt körömszakadtáig védi. Ez a zárkózottság persze a város földrajzi helyzetéből s a tartomány történelméből fakad. Vorarlberg mindig elzárva élt a többi osztrák tartománytól, s jellegzetes nyelvjárása is elválasztja Belső-Ausztriától. Dombim igen önálló. Kevés állami támogatást vesz igénybe, szinte mindent önmaga finanszíroz, s a város kasszájában nincs deficit. Valamikor azonban szegény volt Dombim. A tartomány legfiatalabb városa, 1130-ban már jelentős településként emlegetik. A körtefás címert a Habsburg család ajándékozta a dornbimi- aknak. Az iparosítás 1895-ben indult, ekkor alapították az első textilgyárat, s ezt követően a város fokról fokra gazdagabb lett. Ferenc József 1901-ben adományozta a városi rangot Dombirnnak. Az évszázadokon át tartó szegénység tanította arra az itt élőket, hogy meg kell becsülni a jómódot. Ä dornbirniak most is igen takarékosak, nem pazarolnak, jól meggondolják, mit hová tesznek. Nokedli osztrák módra A dornbirniak legkedveltebb étele nemzeti specialitásuk, a kässpätzle, magyarul sajtos nokedli. Ákinek kedve támad megkóstolni, könnyen elkészítheti, íme a receptje. Főzzünk ki nokedlit hagyományos módon, s egy részét tegyük tűzálló tálba. A forró nokedlit szórjuk be jó vastagon reszelt, fűszeres sajttal, majd ismét nokedliréteg következik. Ä legfelső sajtrétegre szórjunk vajban vagy olajban megpirított hagymát. Ezután locsoljuk meg olvasztott vajjal, s tegyük be kis időre a sütőbe, hogy teljesen megolvadjon a sajt. Csak melegen fogyasztható, hidegen nem ízletes. A dornbirniak ecetes krumplisalátával fogyasztják a sajtos nokedlit, sőt, almamasszát vagy szószt tálalnak mellé. Érdemes kipróbálni. A polgármester felesége Frau Sohm, a polgármester felesége a maga egyszerűségével és természetes eleganciájával mindig kellemes benyomást kelt környezetére. — Változtatott-e valamit az életében, hogy férje a város elkötelezettje lett? — kérdeztük tőle. — Hogyne, sokat. Minden egészen más lett. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindent egyedül kell csinálnom. Ä gyermekeim már kirepültek, az idősebbik fiam 30 éves, ő itt él a városban. Sokat vigyázok az ő kisgyerekeire, az egyik négy, a másik kétéves, ők az én unokáim. A másik fiam 23 éves, ő messze Gratzban tanul, elektromérnök lesz. — Úgy hallottam, frau Sohm nemcsak a háztartásával és az unokáival foglalkozik. Amellett, hogy a házi betegápolás egyesületének elnöke, maga is részt vesz a gondozásban. — Igen, jól felépített házi betegápolási rendszerünk van, amely egy privát egyesület. Diplomás nővérek vezetésével a betegeket otthon ápolják. Mindennapos munka, természetesen minden fizetés nélkül, de rengeteg örömöt jelent számomra, nagyon szeretem. A munkánk jelentősége abban van, hogy nem kell a betegeknek kórházi ágyat foglalni, ha csak nem szorulnak valamilyen speciális kezelésre. A kisebbeket mi elvégezzük, például műtét-előkészítés, utógondozás, katéter-behelyezés. A kórházból eleve úgy adják ki a súlyos betegeket, hogy minket értesítenek, így aztán a szociális otthonok nincsenek telítve. — Mindenki társadalmi munkában dolgozik? — Csak én, mint elnök. A többieknek, a nyolc-diplomás nővérnek és a húsz gondozónővérnek ez a főállása, de vannak köztük szerzetes nővérek is. A képzést szintén mi csináljuk. Az egyesület 60 százalékban önfenntartó, de az állam is pénzt ad hozzá. Sokan támogatják az egyesületet a magánemberek közül is, és tagként sokan fizetik az éves díjat, ami 250 schilling. — Miért választotta ezt a hivatást? — Már nagyon régen, 1979-ben kezdtem. A szüléimét ápoltam otthon, amikor eljött a szerzetes nővér látogatni és segíteni. Ő kérdezte meg, nem akarok-e vele együtt betegeket ápolni. Most már több mint tíz éve dolgozunk együtt és az egyesület évről évre bővül. Versenyben a tejpiacon • Öt hónapig érlelik, hetente forgatják az alpesi sajtot. A dornbirni emberek a textilipar mellett főként a mezőgazdaságból élnek. A gazdálkodók többsége pedig errefelé tehenet is tart. Ezért igen fontos az itteniek számára, hogy jól működjön a helyi tejüzem. Ez érvényes a termékek minőségére, de ugyanilyen fontos a gazdaságos működés is. Amint dr. Herbert Metzler, az üzem vezetője elmondja, éles piaci versenyben kell talpon maradniuk. Többezer gazdával állnak szerződéses kapcsolatban, akik a Gromo, azaz a dornbirni tejüzem kizárólagos szállítói. Ám még tőlük sem tudják korlátlanul átvenni a tejet, kénytelenek meghatározni az átvett mennyiség felső határát. A jól felszerelt, korszerű üzemben dobozos és üveges tejet, sokféle joghurtot és sajtot gyártanak. A palackozott tej néhány éve jött ismét divatba. Mostanában azonban újra csökken a kereslet, mert a vásárlók nem szívesen bajlódnak az üvegek visszaváltásával. A boltban egy liter tej egyébként 12 schillingbe kerül. A gazdáknak az üzem 6,50-et fizet. Itthon alighanem elégedettek lennének a tejtermelők ezzel az összeggel. Ausztriában azonban a termelési költségek még magasabbak, a kisgazdaságok egy része nem bírja a versenyt, tönkremennek. KECSKEMÉT Testvérváros az Alpokban Zöldségpiac a dornbirni főtéren 9 Piaci napokon benépesül a főtér, itt találkoznak a barátok és az ismerősök. Nemrégen népes kecskeméti küldöttség járt Ausztria nyugati vidékén, Dombimban. A néhány napos vendégeskedés során az ott tartózkodó magyarok megismerhették a dombimi embereket, bepillanthattak életükbe, szokásaikba, láthatták milyen gondokkal küzdenek, s természetesen arról is képet kaptak, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Kecskeméttel kötött testvérvárosi kapcsolatnak. Dombim polgármestere, Rudolf Sohm nem egyszer elmondta: akkor jó a partnerkapcsolat, ha mindenki, a politikustól az egyszerű állampolgárig részt vesz ennek erősítésében, ha az együttműködés széles bázison nyugszik, az intézményektől a magánemberekig terjed. A dornbirniak valóban kitettek magukért. Az ünnepélyes szerződés aláírásáról, valamint a két város barátságának jelentőségéről például minden helybeli polgár időben értesülhetett, ugyanis több újságot, ismertető füzetet adtak ki az alkalom tiszteletére. Kecskemétről külön színes kiadvány készült, hogy megismerjék a dombimiak azt a várost, mellyel szorosabb kapcsolatba lépnek. Már az együttműködés dokumentálása is nagyobb nyilvánosság előtt történt: a dombimi városháza dísztermében a város vezetői, a kecskeméti és a helyi képviselők, valamint művészek jelentek meg. A. látogatás második napján a város főterén mutatkozhattak be a magyarok zenészeik, táncosaik révén, este pedig Dombim kul- túrházában mintegy hat-hétszáz helybéli polgár nézte végig a többórás műsort, melyet osztrák és magyar együttesek szolgáltattak. Ugyanekkor a műsorvezető riporter színpadra kérte a két város polgár- mesterét, Rudolf Sohmot és Merász Józsefet, s kérdésekre válaszolva kellett véleményt nyilvánítaniuk a testvérvárosi kapcsolatról. Bízzunk benne, hogy sok kecskeméti részesülhet még a dornbirniak vendégszeretetében. Összeállításunk elsősorban azoknak szól, akik ugyan nem jártak Dombimban, de annak reményében, hogy valaha eljuthatnak, többet szeretnének tudni erről az osztrák kisvárosról. • Részlet a főtér két jellegzetes épületéből: balról a vörös ház, jobbra a klasszicista templom. Dombim Ausztria nyugati tartományában, Vorarlbergben található, a svájci és a német határ mellett, nem messze a Bodeni-tótól. Igaz, a tartomány legnagyobb városa, a főváros mégis Bregenz. Dombim a tengerszint felett 436 méterrel helyezkedik el, a településhez 121 négyzetkilométer terület tartozik, 42 ezer 329 lakója van. Dombimben gyakran zuhog az eső, évente 1440 mm csapadék esik. A lakóházak nagy portákon fekszenek, zöld park vesz körül szinte mindent. Több szállodája van, bár nem jelentős a városban az idegenforgalom, inkább üzletemberek szállnak meg az elegáns hotelekben, melyek közül a legújabb a Krone hotel. A városközpontban sorakoznak az üzletek, a főtéren áll Dombim legrégibb épülete, a vörös ház, s a környék építészeti stílusától eltérő, klasszicista jellegű templom. A főtér szerdán és szombaton benépesül, ezek ugyanis a piaci napok. Minden árus hozza magával az asztalát, melyre ízlésesen kirakja az áruját, majd dél körül összepakol s össze- söpri maga után a szemetet. A piaci napokon mindenki, aki számít a városban, a téren tartózkodik. Itt lehet összefutni barátokkal, ismerősökkel, olyan ez kicsit, mint az ünnepnap. Mind a város centrumában, mind a városszélen üzemek helyezkednek el. Valamikor Dombim a textiliparáról volt híres, ennek köszönhette, hogy ma a leggazdagabb városok közé tartozik, ma viszont ez az iparág — a szűkülő piac miatt — hanyatlóban van. Az ügyes dombir- niak azonban más iparágról is gondoskodtak: jelen van a városban az elektro- és fémipar, a lámpatestek gyártása, és az élelmiszeripar. Kitűnő például a dornbirni sajt és tej, aki ott jár, megkóstolásukat nem mulaszthatja el. Az oldalt szerkesztette: Benke Márta és Mihályka Gyula
