Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
1993. június 28., hétfő MEGYEI KÖRKÉP ÉLETMÓDVÁLTÁST A GYEREKEKNÉL! Megyei egészségmegőrző program # A kecskeméti Zrínyi-iskola tanulói ősztől már nagyobb, jól felszerelt tornateremben őrizhetik az egészségüket. Bács-Kiskun megyében a felnőtt lakosság egészségi állapota mélyen az elvárt szint alatt van. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szakemberei ezért olyan egészségmegőrző programot dolgoztak ki, amellyel minden lehetséges módon meg akarják előzni, hogy a mostani gyerekek hasonló sorsra jussanak. Erről a megyei közgyűlést a pénteki, Baján tartott ülésén tájékoztatta dr. Molnár Ilona megyei tisztifőorvos. A program azzal kezdődött, hogy felmérték az általános iskolás tanulók testi kondícióját, terhelhetőségét. Az eredmények elszomorítóak — mondta a tisztifőorvos. Ha nem történik minél előbb gyökeres változás a gyermekek életmódjában, felnőtt korukban nagy számban kerülnek ki közülük szívás érrendszeri, valamint mozgás- szervi betegségekben szenvedők. Az ÁNTSZ orvosai, a megyei sportigazgatósággal előadásokat tartottak a városokban, és javasolták, hogy valamennyi általános iskolai osztályban vezessék be a mindennapos testnevelési órákat. A különböző szűrővizsgálatok rendszeresítése mellett a megyei tisz- ’tiorvosi szolgálat szakemberei szükségesnek tartják az iskolai nevelés, valamint a tanítóképzés kibővítését olyan ismeretekkel, amelyek a gyermekek egészségének megóvását jelentősen segítik. Már dolgoznak az ÁNTSZ-ben egy egészségnevelési tananyag, speciális kollégium tematikáján a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola számára. VAN, AKI VÁLLALKOZNA, VAN, AKI NEM Bizonytalanok a bajai orvosok Jelentős reformkísérletnek ítélték az ország minden területén a háziorvosok a Társadalombiztosítási Igazgatóság azon új rendelkezését, hogy július 1-jétől az alapellátó hálózatból kiválva vállalkozóként dolgozhatnak. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy nem kellőképpen kidolgozottak a vállalkozás működésének feltételei. Baján a felmérések szerint a legtöbb háziorvos vállalkozóként kíván dolgozni a továbbiakban, néhányan maradinak az alapellátónál. Dr. Gergely László vállalkozáspárti, és a következőképpen látja a helyzetet. — Kissé kidolgozatlanok még az új lehetőség szabályozói. Három félnek kellene szerződést kötni: a háziorvosnak, az önkormányzatnak és a társadalombiztosításnak. A tb.-vel azonban eddig még — többszöri kísérletünk ellenére — nem sikerült tárgyalni, így csak annyit tudunk, ami a közlönyben megjelent. Azaz, hogy a leadott kártyák számának megfelelően mennyi pénzt adnak egy praxisra. Azt azonban, hogy ezzel a pénzzel milyen kötelességeink, illetve lehetőségeink vannak, nem tudjuk. Azokban a városokban, ahol valóban fontosnak vélték a háziorvosok vállalkozását, mivel a tb. által fizetett pénz kevés egy jól működő praxishoz, sőt jövedelemcsökkenést eredményezhet, az önkonnányzat biztosítja a hiányzó összeget. Mi hiába kértük Baján, hogy legalább a tulajdonukban maradó rendelők fűtését, világítását, közműdíjait vállalják át tőlünk, sem erre, sem egyéb anyagi juttatásra nem adnak fedezetet. Ettől függetlenül az önkormányzattal megvan a szerződéstervezet, melyet elfogadott a testület, de hát ők, mint említettem, pluszt nem adnak. S hogy miért szeretnék mégis vállalkozni? Szerencsére sokan jönnek hozzám a városban és szerintem mintegy ezer betegnél — ami évi 2 millió forintot jelent — már jól működhet a vállalkozás. Több pénz maradhat a körzet fejlesztésére, műszerek, berendezések vásárlására, hiszen kevesebb embert, apparátust kell megfizetni. Viszont, aki bent marad, ott az intézmény feléli a pluszpénzeket. Igaz, nekik a fizetésük biztos összeg, amit hónapról hónapra felvehetnek, de egyéb lehetőségeik beszűkülnek. Reményeim szerint sikerül mindig annyi pénzt megtakarítani majd, hogy fejleszthessek. Dr. Ábrahám György szintén sok egészségügyi kártyával rendelkezik, ám mégis az intézményen belül maradásra voksol. — Tény, hogy a betegek szempontjából jó hatással volna a vállalkozás, hiszen az élet egyéb területein is a maszek mindig jobb munkát végzett. Tehát magasabb színvonalú, progresszívebb munkát végeznek a vállalkozó háziorvosok szerintem. Elvégre, ha a minőséget és mennyiséget növelik, akkor a bevétel is emelkedni fog. Továbbá saját rendelőben, hatáskörében jobb, befejezet- tebb ellátást tudna biztosítani. Igyekeznek jobb felszerelést is beszerezni, hogy például több laborvizsgálatot el tudjon végezni. Fontosabb lenne a fejlesztés, tárgyi diagnosztikai eszközök vásárlása, s ez szintén a lakosság érdekeit szolgálja. Tehát ha valódi teljesítményfinanszírozást tudna bevezetni az Egészségügyi Biztosítási Alap — betegforgalom utáni és a betegnél elvégzett vizsgálat szerinti finanszírozás —-, akkor érdemes lenne tényleg vállalkozni. Viszont nem így lesz, hanem csak egyszerűen a leadott kártyák alapján illeti meg egy bizonyos összeg az orvosokat. De az, hogy a betegei mindennap jönnek, tehát sok a munkája, vagy egész hónapban alig jelentkezik valaki vizsgálatra, tehát semmit sem kell csinálni, már nem számít a pénzmennyiséget illetően. így tulajdonképpen az évi finanszírozást kiszámítva szinte ugyanannyi lenne a vállalkozási, mint az elmúlt évi ösz- szeg. Ezért egyelőre.a kialakulatlan viszonyok miatt úgy .érzem, nem járok rosszabbul, ha az alapellátón belül maradok. Géczy Zsolt Bácsalmáson elkelt a föld Június 23-án és 24-én, valamint 29-én és 30-án tartották, illetve tartják a kárpótlási földárveréseket a Bácsalmási Állami Gazdaságnak és a helyi Petőfi Szövetkezetnek a jelenlegi ütemben kijelölt földterületeire. Döntő részben szántóföld került kalapács alá, több mint 40 ezer aranykorona értékben. Az első licitet megelőző napon, 22-én este zsúfolásig megtelt a polgármesteri hivatal nagyterme, mivel a földrendező bizottság előzetes megbeszélésre hívta össze a jogosultakat. A leadott igények alapján világossá vált, hogy az igények nagyobbak, mint az árverés jelenlegi, második ütemében licitálásra bocsátott területek. Ez azt jelenti, hogy egy aranykorona a legjobb esetben is csak ezer forintért kerülhet az új tulajdonosok birtokába. Ennek elkerülése, s a lehetséges legjobb, 500 forintos ár elérése érdekében id. Csőke Antal, a megbeszélés szervezője türelemre intette a területre várókat. Mondván: rengeteg föld van még. Javasolta, hogy a táblákra Leadott igényeket arányosan csökkentsék. A Bácsalmási Állami Gazdaság vezér- igazgatója, Sendula Tibor arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mely táblákat terhel úgynevezett maradványköltség (szerves trágyázás), melyet a leendő tulajdonosnak kell megtéríteni. Elmondta továbbá, hogy azoktól, akik bármi okból nem tudják, vagy nem akarják saját művelésbe venni a megszerzett területet, aranykoronánként 10 kilogramm búza árának megfelelő összegért bérbe veszik, ha legalább 5 évre használatba adják. Szerdán és csütörtökön az árverés Csőke Antal javaslatának megfelelően zajlott. Szerdán a 3569 aranykoronára 19-en jelentkeztek, s 500 forintos aranykoronánkénti áron meg is vásárolták az egész területet, amely 199 hektár. Csütörtökön 8405 aranykoronára (256 hektár) licitálhatott a 22 jelentkező. El is kelt valamennyi terület — szintén 500 forintos átlagáron — s valamennyi jelntkező el- költhette az erre az alkalomra kiszámított kárpótlási jegyét, (prókai) Árverés békességben • Nagy Lajos Dezsőné (balról), az egyik új tulajdonos a kárpótlási földárverés végén aláírja a jegyzőkönyvet. — Lesz itt egyáltalán árverés? Ez a kérdés merült fel a szemlélődőben, amikor néhány perccel az' árverés' kezdete előtt belépett a lajosmizsei mozi épületébe. A Felsőlajósi Almavirág Szakszövetkezet kijelölt területeire kiírt kárpótlási árverésen mindössze tíz táblát kellett kiosztani. A résztvevők nyugodtan várták a licitálás kezdetét, beszélgetés közben sem került szóba a néhány- perc múlva kezdődő licitálás. Az árverést vezető Kovács Imrének mindössze egy személyt kellett elutasítania, mivel még nem kapta meg a kárpótlási jegyét, de megnyugtatták, megkapja a saját területét. S itt van a nyugalom magyarázata, tudtuk meg Szilaj Zoltántól, a polgárineseteri hivatal irodavezetőjétől. Az eddig megtartott valamennyi árverés hasonló hangulatban, ny úgödíáh folyt tér Mért 'ff 1 i- citálásra jelentkezőknek az árverés előtt előzetes egyeztetési lehetőséget biztosítanak. így csak tévedés okozhat néha izgalmat. Egyébként a szövetkezet is gondosan készítette elő a földalapok kijelölését. A meghirdetett 1939,89 aranykorona, 89,68 hektárból elkelt 270,20 aranykorona, 45,87 hektár kárpótlási föld. A 24 helyrajzi számból 17 talált gazdára. Az aranykorona és a területnagyság értéke közötti jelentős eltérésnek az az oka, hogy a meghirdetett szőlőtáblára mindössze egy jelentkező akadt. Bártfai Róbert ÓRIÁSI A SZÁMÍTÓGÉPEK HIÁNYA Amerikai vendég Kalocsán 17 MILLIÁRDOS BEVÉTELRE SZÁMÍTANAK Változik az illetéktörvény Nemrégiben érkezett Kalocsára William S. Moore amerikai közgazdász, hogy az önkormányzat meghívására a gazdasági problémák megoldásához nyújtson segítséget. A Nemzetközi Szolgáltató és Végrehajtó Szervezet megbízottja egy hónapot tölt a városban. Megismerkedik az önkormányzati gazdálkodás alapjaival, majd a helyi szakemberekkel közösen adaptáló megoldásokat keres a gondokra. A nagy felkészültségű menedzserrel jövetele céljáról, benyomásairól beszélgettünk: — Moore úr! Ahogyan tudjuk, Ön egyenes és következetes úton — amúgy■ amerikai módra — jutott el szakmája csúcsára. Több évtizedes közigazgatási, majd gazdasági gyakorlat után nyolc évig volt polgár- mester Ohio államban. Most azért van Kalocsán, hogy tengerentúli tapasztalatait nálunk is hasznosítsa. Milyenek az első benyomásai? — Magyarországon, Bács-Kis- kun megyében és Kalocsán kicsit otthon érzem magam. Az önök hazája éppen Ohio állam nagyságával azonos, még a népesség, annak területi megoszlása is hasonlít. Az én városom éppen Kalocsa nagyságú település, ahol nagyon sok magyar él. Ami különbség, hogy a mi megyénk Bács-Kiskunnak csupán az egynegyede. Aztán az is szembetűnő, hogy a megyei önkormányzat képviselői amerikai kollégáikkal ellentétben rengeteg feladatot látnak el, s óriási a felelősségük. Ami elsőként megragadott, hogy mennyire tiszta ez a kis város, s hogy a házak elrendezése mennyire praktikus. Emlékeztet a saját otthonomra. Voltam egy-két lakásban és mondhatom, szépek, tágasak, otthonosak. Az emberek szorgalmát különösen dicséri az a sok kert, zöldterület, ami a portákat körülveszi. — Ugyan eddig rövid időt töltött csak nálunk, mégis, milyen benyomásai vannak az önkormányzati és hivatali munkáról? — Eddig csak az irodavezetőkkel volt alkalmam beszélgetni, a napokban ismerkedem meg egyes képviselőkkel, bizottságokkal és azok elnökeivel. Miután az utóbbi években a demokráciához való viszony alapkérdéssé vált, azt állapíthattam meg, ezek a vezetők nagyon is tisztában vannak a gyakran szerteágazó feladatukkal. Az is szembetűnő, hogy mennyire jól szervezett az önkormányzat hivatala. Azt persze még nem látom, hogy a mindennapi gyakorlatba mennyire épültek be a demokratikus alapelvek, játékszabályok. — Eddig csak jókat, szépeket mondott, pozitív jelzőket használt velünk kapcsolatban. Ön számunkra az „álmok világából", Amerikából érkezett. Ezért örülnénk, ha nem lenne ennyire szemérmes, s rámutatna a hiányosságokra is. — Sok minden van, amit működésük során feltétlenül modernizálni kellene. Például szembetűnően óriási a számítógépek hiánya. Magyarországon annyiféle adó, járulék van, hogy ennek pontos nyilvántartása elképzelhetetlen komoly számítógép- rendszerek nélkül. Bízom abban, hogy itt-tartózkodá- som ideje alatt sikerült annyira megismernem a helyi viszonyokat, hogy egy-két hasznosítható ötlettel segíthetem az új igazgatást, gondolkodási módot, az új társadalmi-gazdasági szerveződés gyakorlatban történő megvalósítását. Zsiga Ferenc Alapítvány a hídért A Felső-Bácskai Települések Konzultatív Fórumának júniusi ülésén az egyik téma a Mohácsi Duna-híd Alapítvány bemutatkozása volt. Az alapítványtevő, dr. Kernya István magángyógyszerész tájékoztatta a fórumot. Az alapítványt 1992-ben hozta létre, tiszteletadással Mohács város 900 éves fennállására, a mohácsi csata 470. évfordulójára, a világkiállításra és a magyar államalapítás 1100 éves évfordulójára. Az alapítvány fő célja a mohácsi Duna-híd tervezési, kivitelezési munkáinak támogatása. A híd megépítése nemcsak Baranya megye, hanem Bács-Kiskun megye fejlődését is segítheti. Kérdésünkre dr. Kernya István elmondta, hogy a híd 4,3 milliárd forintból két és fél év alatt készülhet el. A reálisnak mondható határidő az ezredforduló, de az alapítvány azon munkálkodik, hogy az 1996-os világkiállításra elkészüljön a híd. Ennek érdekében 50 ezer támogató aláírást szeretnének gyűjteni és minden adományt szívesen fogadnak. Dr. Simon Péter, az alapítvány kuratóriumának tagja a felsőbácskai polgármestereknek történelmi példákkal is bemutatta, hogy a két térség adottságai, fejlődési lehetőségei azonosak, ezért kérik a támogatást. Tájékoztatójában azt is hangsúlyozta, hogy a híd építése 1600 embernek nyújtana munkát, elkészülte után pedig a hozzá kapcsolódó fejlesztések is sok munkahelyet teremthetnek. Felső-Bácska polgármesterei egyetértettek az alapítvány céljával, támogató nyilatkozatot tettek, és bekapcsolódnak az aláírás-gyűjtési akcióba is. Pásztor Erzsébet A kormány módosítani kívánja az illetéktörvényt. Ez alapvetően a visszterhes vagyonszerzési, öröklési, ajándékozási, a gépjármű- és az államigazgatási illetéket érinti. A visszterhes vagyonszerzési illeték általános mértéke a jelenlegi 5 százalékról 10 százalékra emelkedik, amennyiben arra a parlament áldását adja. Öröklés, ajándékozás esetén is emelkednek a mértékek. Itt jelenleg a jogszabály rokonsági foktól függően három csoportot határoz meg. Az első csoportba tartozók — szoros rokonsági fok esetén — jelenleg 5 százalékos illetéket fizetnek, ez azonban 10 százalékra fog emelkedni. A.második csoport esetén a mai 8 százalékos illeték 14 százalékra nő, míg a harmadik csoportnál a 10 százalékos illetéket 20 százalék váltja fel. Ezek a változások azonban nem érintik a lakásvásárlást, -öröklést, ez esetben az illetékek változatlanok maradnak. Módosul viszont a lakásépítés céljára vásárolt telek illetéke, ha az meghaladja a 200 négyszögölt A TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és az Ökumenikus Nyári Egyetem Tanácsa, a Haza és Haladás Alapítvány, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával ökumenikus nyári egyetemet rendez Kecskeméten. A június 28-án, délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődő megnyitó után dr. Hegedűs Lóránd református püspök tart előadást A Biblia mint irodalmi mű és mint irodalmi művek ihletője címmel. Délután 14 óra 30 perckor Nagy István református lelkésznek, a (720 négyzetmétert). Ennél kisebb telek esetében a feltételhez kötött illetékmentesség továbbra is megmarad. Kismértékben növekszik az államigazgatási illeték is, a gépjárműilleték pedig egységesen, a motortérfogattól függően köbcentinként 6 forintra emelkedik. Ezektől a változtatásoktól a pénzügyi kormányzat a bevételek számottevő növekedését várja. Az idén ilyen címen 9,5 milliárd forintot fizet be a lakosság. Várhatóan jövőre az illetékbevételek elérik a 17 milliárd forintot. Jelenleg az illetékből származó befizetések teljes egészében az ön- kormányzatok forrásait növelik, a helyhatóságok használhatják ezt fel. A változtatások eredményeként létrejövő növekmény viszont a költségvetésbe folyik majd be. Az így kialakuló arány meghatározó lesz a jövőben a tekintetben, hogy miként osztják meg az illetékbevételeket az ön- kormányzatok, illetve a központi költségvetés között. nagykőrösi református tanítóképző főiskola igazgatójának előadása következik. Június 29-én, kedden 9 órától dr. Szigeti Jenő adventista teológiai tanár, Marjovszky Tibor református teológiai tanár és dr. Domán István főrabbi tart előadást a Tudomány és Technika Házában. Este 19 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi hangverseny a piarista templomban, amelyen többek között az ARS NOVA Énekegyüttes, és a Kecskeméti Női Kar lép fel. (ábrahám) • • Ökumenikus nyári egyetem Igazgatói kinevezések Kecskemét képviselő-testülete ma dönt az Erdei Ferenc Művelődési Központ, az Ifjúsági Otthon, a Les- kowsky-gyűjtemény és a Népi Ipar- művészeti Múzeum igazgatójának megbízásáról. Várhatóan elnököt választanak az egyházi ad-hoc bizottság élére és kijelölik a háromtagú etikai bizottságot a vállalkozásfejlesztési alap felosztásának vizsgálatára. Rendeletalkotás várható a lakás- fenntartási támogatás új rendszeréről és megtárgyalják a városi kitüntetések alapítását. Az oktatási bizottság és Hideg Antal alpolgármester vitájában a testületnek kell dönteni. Az oktatási bizottság a területén évente 8 kitüntetést szeretne adományozni, az alpolgármester szerint azonban a létszám alapján csak 6 illeti meg ezt az ágazatot. Úszótanfolyam A mélykúti standfürdőben a tavalyi évhez hasonlóan ismét megrendezik az úszótanfolyamot. A kiskun- halasi sportiskola két szakoktatója várja a gyerekeket és a szülőket július 12-én, 8 órára strandra. Az alsó korhatár öt év. Jelentkezni korábban a mélykúti művelődési házban lehet. Ötvenmillió az önkénteseknek A kormány hozzájárult, hogy a Belügyminisztérium az önkéntes tűzoltóegyesületek támogatására költségvetéséből idén 50 millió fo- riríföt átcsöpörtösítson. A 'felosztásról, a nyilvános pályázat eredményének figyelembevételével, a belügyminiszter dönt az 1800 önkéntes tűzoltóegyesület között. Csak kérdezem Milyen az igaz magyar irodalom, ki is a valódi, hamisítatlan magyar író? Mostanában, amikor olyan rendkívüli jelentőséget kap a magyarság tudata, más szóval identitása, amit nagyjából önazonosságnak lehet fordítani, aki nem találja helyét, illetve irányító csillagát a magyarok között, az forduljon az irodalomhoz, mert bizony vannak igazi magyar írók. Ok legfőképp arról ismersze- nek meg, azontúl, hogy nagyon kiváló művészek, amit ugye másokról is el lehet mondani, hogy magyarul, a magyarnak és a magyarokról írtak, igaz magyarsággal. Sok zseniális írónkról el lehet ezt mondani, de szerintem ezek közül is kiemelkedik Tömörkény István, a szegedi parasztság leg- hivatottabb krónikása, akinek subájába belebújhatna akár Maupassant, vagy Hemingway is. Csakhogy Tömörkény magyar volt, a világirodalom legnagyobbjai közé éppen ezért nemigen kerülhetett be, csak mi tudjuk róla, hogy zseni. A Szeged környéki parasztvilágról írott munkái magukon viselik azt az érzelmi többletet, amit csak olyan író tud munkáiba belecsempészni, aki belülről ismeri hősei életét. Ezentúl persze stílusa, meseszövése és szellemes fordulatai, a valóság iránti érzékenysége emeli naggyá. Nagy magyar íróvá. Tömörkény eredeti neve egyébként Steingassner volt, 1895-ben magyarosított. Most akkor hogy van ez? Csak kérdezem... Hámori Zoltán
