Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. június 26., szombat Tart a Rembrandt-csata 9 A szignó szerint Renibrandt-rajz. Valódi, vagy nem? Amszterdam tudósai kapituláltak: a Rembrandt-kutatással foglalkozó öt tudós közül négy végleg leköszönt. Negyed százada kezdtek el a világhírű mester, Rembrandt von Rijn (1606-69) képeivel foglalkozni, s az utóbbi években fejükre zúdult a Rembrandt hívők hadának haragja. Ez utóbbiak ugyanis nem akarták tudomásul venni, hogy számos Remb- randt-kép nem a művész saját keze- munkája, hanem tanítványai festették azokat. Az 1631-37 között készült száz alkotás közül 38-ról állította azt a bizottság, hogy semmiképpen nem lehet eredeti. Az általános felülvizsgálatnak még az angol királynő két féltve őrzött Rtembrandt-képe is áldozatul esett, mert sem az Idős nő képmasa, se a Fiatalember turbánban nem Rembrandt-mű. Nem jártak jobban a nagy múzeumok sem. a kutatók véleménye sze'rint a szentpétervári Ermitázsban négy, eddig Rembrandtnak tulajdonított kép alól kell a festőt jelző táblácskát eltávolítani, míg a Louvre és a New York-i Metropolitan Museum két eredeti képpel lett szegényebb. A londoni Wallace Collection-t is érzékeny csapás érte: hat festménye feléről kiderült, hogy tanítványok munkája. Most már Berlin egyik kincséről, az Aranysisakos férfi arcmásáról is tudjuk, nem eredeti Rembrandt. A Rembrandt-ügy azonban még nem zárait le. Az ellentábor lassanként csatasorba áll, hogy ismételten felülbírálja az „amszterdami bölcsek” megállapításait. FEB Válási árvák? A válás — főleg hosszabb együttélés után — nemcsak a házaspárt, hanem a környezetet, a hozzátartozókat, de leginkább a gyermekeket viseli meg. Amerikai kutatók arra is rámutatnak, hogy a válás a házaspárra nézve, egyéb következményei mellett, az egészség károsodásával is járhat. Szerintük egyes betegségek, közöttük a rosszindulatú daganatok, lelki okokra vezethetők vissza, s ebben egyik rizikófaktor a válás. A gyermekeknél gyakran a cukorbetegség, az asztma, az ekcéma és más pszichés eredetű betegségek hátterében a szülők válása áll. Pedagógusok, pszichológusok a megmondhatói, hogy az úgynevezett nehezen nevelhető gyermekeknél is az a huza-vona a felelős, ami a válás után a gyermekelhelyezéssel szokott járni. A szülők harcából a gyerek kerül ki vesztesen, mert olykor egész életére lelkileg sérültté válik. A gyermekelhelyezési bírósági eljárásoknál a magyar joggyakorlatban a genfi konvenció megállapodásai a mérvadóak. Eszerint a gyermeket is meg kell hallgatni, hogy ő melyik szülőnél akar maradni. Ezért megesik, hogy a szülők vetélkedni kezdenek - úgymond - a gyermek kegyeiért. Ő felismerve a helyzetet zsarolni kezdi a szülőket. Megtörténik az is, hogy az apa az anyára — és fordítva — terhelő dolgokat mond el a gyermeknek, ez megrendíti a gyermek bizalmát mindkét szülőben, csalódottá, cinikussá válik. Ezért is vannak eltérő szakmai álláspontok a pszichológusok között abban, hogy meg kell-e kérdezni a gyermeket, melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre. Rövidesen megjelenik magyar nyelven is Helmuth Figder osztrák pszichológus, a Sigmund Freud Intézet egyik vezetője által írt munka, amelynek a munkacíme: A válási árvák. Ebben ezekről a problémákról van szó. Tudományos híreink • Átalakított naragulya. A nadragulya nevű növény normális körülmények között elsősorban hiosz- ciamint termel, szkopolamint csak sokkal kisebb mennyiségben. Mindkét alkaloidát nyugtatóként használják, hatásuk azonban különböző, viszont a szkopolamin iránt nagyobb a kereslet. A hioszciamint azonban egyszerű enzimatilus reakcióval szkopolaminná lehet alakítani. A Kiotói Egyetem kutatói a csucsorfélék közé tartozó Hyoscyamus niger megfelelő génjét átültették a nadragulyába, s arról számolnak be, hogy a transzgén nadragulya levelei nagy mennyiségben tartalmaznak szkopolamint. • Atomtemető. A Komszomolec nukleáris meghajtású tengeralattjárón tűz ütött ki 1989 folyamán. A hajó nem messze Norvégia észak- nyugati partvidékétől elsüllyedt. A reaktorok hatóanyaga, a plutónium azóta is szivárog az óceán mélyén, de a roncs kiemelése olyan csillagászati összegbe kerülne, hogy remény sincs a mentesítésre. • Gombás Akropolisz. Igen sok művész megfestette már az athéni Akropoliszt. Feltűnő, hogy az egyes Korszakokban a világhíres műemlékegyüttest különféle színekben ábrázolták alkotóik. Mindent kezdetben a művészi szabadság kifejeződésének tartották. A közelmúltban azonban Kiderült: az építmények kőzetanyaga valóban változtatta a színét. A 19. század közepe táján pédául vöröses színeket, mutatott. A köveken ugyanis olyan gombák és baktériumok telepedtek meg, amelyek vörös festékanyagot választottak ki. Azokban az időkben erősen száraz időjárású évek voltak, majd amikor az éghajlat nedvesebbre fordult, (a század- forduló táján) zöld és fekete gombák lepték el a köveket. • Elektronikus palatábla. Őszre már elektronikus palatáblát is vihetnek iskolába a diákok. Nevezetesen egy olyan, zsebben is elférő számítógépet, amelynek képernyőjére speciális ceruzával írni is lehet, sőt az írást, a rajzot — a telefonhálózatra csatlakoztatva a gépet — el is lehet faxolni. Egy átlagos készülék ára félezer dollár lesz. Ezúttal is az történt, mint az elektroniákban már oly sokszor, hogy a gyártó cégek nem tudtak megegyezni a szabványosításban, így történt ez a színes tévével, a telefaxszal, a videóval, s ugyanez a probléma hátráltatja a nagy felbontású televíziózás, a HDTV gyorsabb piaci elterjedését is. , Arcbőrügyek A serdülő kor egyik kellemetlen velejárója a pattanásos bőr, ám szép számmal akadnak olyanok is, akik túl lévén a zsenge ifjúságon tovább küszködnek a problémával. Kialakulásában hormonális hatások játsszák a fő szerepet: a faggyútennelés fokozódása nyomán a bőr egyre zsírosabbá válik, azaz jó táptalaja a pattanásoknak, a kisebb-nagyobb geny- nyes, gyulladásos csomók, orvosi néven az aknék kifejlődésének. A pattanások előfutárai a miteszerek, a bőrön szabad szemmel is jól kivehető sötét pontocskák. Ezek a hívatlan vendégek többnyire az orron, a homlokon, az állón, a mellkas felső részén és a háton jelentkeznek. Ha a bőr felületét végigsímítjuk, a sötét pontok helyén kitapinthatunk finom kidudorodásokat, a faggyúmirigyek „bejáratában” megrekedt szaru-dugókat, amelyek elzárják a mirigy kivezetőcsövét. Az összetorlódó, besűrűsödő faggyú egy idő után kitágítja a „kijáratot”. így megnő a veszélye annak, hogy a bőr felületén levő baktériumok fertőzése nyomán létrejönnek a gyulladásos, gennyes pattanások. A kellemetlen tünetek kialakulását alkati adottságok is befolyásolják. Ugyanakkor például emésztési zavarok fokozzák a pattanások kialakulásának veszélyét: A folyamat terjedését elősegítheti a túlságosan fűszeres, illetve a füstölt élelmiszerek fogyasztása. A csokoládé, a kakaó, az olajos magvak nagyobb mértékű fogyasz• Szakszerű kozmetikával. tása szintén kedvez a pattanásos sza- porsaságának. A megfigyelések szerint a szorongás, például a vizsgadrukk is közrejátszik a bőr állapotának romlásában. A pattanásos bőr legjobb „kezelése” a folyamatos bőrápolás. Enyhébb tünetek esetén elegendő a kozmetikai kezelés: a bőr alapos tisztítása, a miteszerek szakszerű eltávolítása. Ha azonban gyulladt pattanások, esetleg nagyobb csomók alakulnak ki, bőrgyógyászhoz kell fordulni, mert csak belső kezelés segít. Dr. Fehér Gabriella Képek és jelképek nyelvén Azt szokták mondani, hogy az emberi nyelv fő jellemzője az elvont fogalmak és logikai műveletek használata. Ez igaz, de csak fele az igazságnak. Az érzékletes képi tartalmak: hasonlatok, szóképek, szólások, szimbólumok, metaforák alkalmazása legalább ennyire emberi jellegzetesség. Az érzékletes kifejezések akaratlanul is beindítják képzeletünk áramát, és valóságos képi élményeket keltenek bennünk. Szinte látjuk magunk előtt a Természet őszülő haját és szakállát („Őszbe csavarodott a Természet feje” — Arany János) vagy a Csönd-herceget („Hátam mögött jön tíz-ölés / Jó Csönd-herceg / Es jaj nekem, ha visszanézek” — Ady Endre). A versek, népdalok tele vannak jelképekkel, metaforákkal; az élő beszédben is fel-felbukkannak a sűrítések, hasonlatok (tüskehaja van, gyökeret ereszt a lába, meredeken zuhan az életszínvonal stb.). Nemcsak a beszédben, hanem a viselkedésben is megjelenhetnek képi, szimbolikus elemek, például a férfi piros rózsát visz a szeretett nőnek; tudjuk, „egy rózsaszál szebben beszél”, szavak nélkül vall az érzelmekről. A kisgyermek anyák napjára piros papírszívet fest, és mindenki jól érti, mit jelképez ez. Szimbolikus lehet a ruházat színének megválasztása adott alkalomra; a húsvéti locsolkodás és számos szép népszokás is jelképes cselekedet. Az embernek ősi kifejezésmódja a hasonlatok, szimbólumok alkalmazása. Ha a kisgyermek a széket kinevezi lónak, és egy-két jelzett mozdulattal lovasként pózol, akkor ő most valósággal lovagol. Számára teljesen • Szabadságszobor rab-karon. evidens, hogy „lehunyja sok szemét a ház”, és „dunna alatt alszik a rét” (József Attila). A felnőttekben sajátos módon visszaszorul a képi kifejezésmód. Ez civilizációs ártalom! A régebbi korokban valószínűleg nagyobb súllyal használták, erről tanúskodnak a népmesék, a régi legendák, a mitológiai és vallási leírások. Az álom az a terület, melyben a ma embere is . képi kifejezésmóddal él. Az álmodás az elmúlt napok élményeit, érzelmeit dolgozza fel sajátos technikával, melynek lényege az áttolás, a sűrítés, a helyettesítés, és a jelképek alkalmazása. így ha valakit szorongásos álmában kutyák üldöznek, egyáltalán nem azt jelenti, hogy éppen a kutyáktól fél, vagy hogy üldöztetés a problémája; egyszerűen a veszélyeztetettség érzését, tehetetlenségét ábrázolja szimbolikusan. Fontos tudni, hogy — a népszokásokkal, a szólásokkal ellentétben — az álom ritkán használ közmegegyezéses, kész jelképeket (mint például a szív alak), hanem az egyén belső élményvilágából merít. Egy-egy tárgy (mondjuk egy esernyő), vagy egy cselekvés (mondjuk a vásárlás) száz szállal kapcsolódik emlékeinkhez, szándékainkhoz, és így mást és mást jelent valamennyiünknek. Az álmok kész receptek, álmoskönyvek alapján sosem fejthetők meg, de az egyén képzettársításainak felfejtésével (pszichoterápiás álomelemzés során) mondanivalója nyitott könyvként tárul ki a hozzáértő szakember előtt. Az emberi agy funkciója bizonyos mértékig megosztott. A bal agyfélteke intézi az elvont fogalmakkal való logikai műveleteket, míg az érzékletes tartalmak feldolgozása és megjelenítése mindig a jobb féltekére hárul. Utóbbi működik álomban, és olyankor, amikor érzelmek töltik b'e az ember tudatát. Ezért ezekben a helyzetekben uralkodik a képi kifejezésmód. Ne mellőzzük, ne kerüljük sem beszédünkben, sem szokásainkban ezeket a „képeket”! Inkább örüljünk nekik, mert érdekesek, ezért jobban tud rájuk figyelni az ember; több képzettársítást keltenek, ezért biztosabban megjegyezhetők. És egyáltalán: kellemesek szemnek, fülnek, és szebbé teszik a mindennapjainkat. Dr. Ignác Piroska Egy különleges idegbetegség Ritka és rejtélyes idegbetegség az amitrophen lateralsklerozis (rövidítve: ALS). Eddig a betegség gyógyíthatatlan volt. Nemrég azonban két kutatóhelyről is biztató eredmények érkeztek. A Nature szerint mas- sachusetts-i kutatók találtak egy gént a betegek 21-es kromoszómáján. S az ALS-betegeknél ez a gén hibás. Nem termeli azt az enzimet, amelynek feladata a rendkívül reakoióké- pes oxigénvegyületek lebontása, hatástalanítása. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor ezek az agresszív vegyületek megtámadják a mozgatóidegeket, aminek fokozatosan kialakuló teljes bénulás az eredménye. A betegségnek többféle fajtája van, Lehet örökletes eredetű, és spontán is kialakulhat, de az első tünetek jelentkezésétől számított öt esztendőn belül mindegyik változata feltétlenül megöli áldozatát. Remélhető — írják a cikkírók —, hogy egyszer majd a hiányzó enzim adagolásával, vagy az agresszív oxi- génvegyületeket semlegesítő gyógyszerekkel leküzdhetik ezt a betegséget, és a hozzá hasonló kórokat, mint például a Parkinson-kórt és a Hung- tington-betegséget. A Therapie der Gegenwart folyóirat szerint a müncheni Max Planck Intézet kutatói is foglalkoznak ezzel az idegbetegséggel. A müncheniek találtak egy olyan fehérjeszerű anyagot, amely állatkísérletekben megfékezi a mozgató idegsejtek degenerá- lódását 11 lAa kutatok! kiscsirkék as zem« szöveteiből, patkányok és nyulak isiás-idegéből uíiüAőidegöből^ állítotr, i ták elő, vonták ki ezt a polipeptidet. Később génsebészeti módszerrel sikerült előállítaniuk a fehérje emberi változatát. Ebben a betegségben szenved korunk egyik legnagyobb asztrofizi- kusa, Stefen Hawking is, akinek munkásságát talán csak emberi nagysága szárnyalja túl. Immár 30 éve teljes mozdulatlanságban, tolószékben él, nyolc éve elvesztette beszédkészségét, és csak egy különleges, egyetlen mozgatható ujjával működtetett beszéd-szintetizátorral- tartja előadásait. Hál’ Istennek: él. A világ leggazdagabb embere Egy japán szálloda- és vasútbáró a világ leggazdagabb embere. Vagyonát 9 milliárd dollárra becsülik. A Forbes magazin legújabb számában megjelent rangorolás szerint a világ:milliárdosai közt első helyen áll az 59 éves Cucumi Josiaki. Ami pedig: családi vagyont illeti, a For- bes július 5-én utcára kerülő száma szerint a Wal-Mart üzlethálózat tulajdonosa, a Walton család vezeti a listát, 25,3 milliárd dolláros vagyonnal. A Forbes magazin világszerte megvizsgált 311 egyént vagy családot, akinek, illetve amelynek legkevesebb egy milliárd dolláros nettó vagyona van. Összesen 636 milliár- dot mondhatnak magukénak. Cucumi kilenc milliárd dolláros vagyona szállodákban, vasútakban és a Szeibu Lions baseball csapatban való részesedéséből tevődik össze. Baktériumméreg Azokat a bénulásokat, amelyek a húsmérgezésnél, vagy a merevgörcsnél lépnek fel bizonyos baktériumok anyagcsere-termékei hozzák létre. A mérgek hatásmechanizmusát megvizsgálva egy nemzetközi kutatócsoport tudósai cinktartalmú fehérjemolekulákat találtak, amelyek megbénítják az idegsejtek hírvivőanyag-tá- rolóit: tehát valóságos információblokád jön létre. A tetanusz esetében a központi idegrendszer sejtjeinek kommunikációja szakad meg: halálos bénulás az eredménye. A húsmérgezésnél az ideg és az izomsejtek kapcsolata károsodik. NÉLKÜLÖZHETETLEN ÉPÍTŐKÖVEK Tíz nyomelem az egészség megőrzéséhez Az emberi szervezet ugyan csodálatos „gépezet” — de vannak olyan, számára nélkülözhetetlen anyagok, amelyeket önmaga nem tud előállítani. Ilyenek a nyomelemek. — Egészségünk megőrzésében látszólag csak mellékszereplők, hiszen mint nevük is érzékelteti: nyo- Ynokban, csekély koncentrátumban fordulnak elő az élő szervezetben — magyarázza ifjabb dr. Béres József, a Béres Rt. tudományos igazgatója. — A valóságban azonban, ha ezek a parányi építőkövek nincsenek jelen, súlyos működési zavarok léphetnek föl. Áz egyik ilyen elem például a vas, amely fontos tartozéka a vér oxigént szállító vegyületének, a hemoglobinnak. A számos életfunkcióért felelős enzimek nyomelemek nélkül szintén képtelenek megfelelően ellátni funkciójukat. — Végül is, hányféle nyomelemet hordozunk magunkban, s melyek fontosak egészségünk megőrzéséhez? — Ismereteink szerint mintegy 80-féle található a szervezetben, ezeknek azonban csak egynyolcada sorolható az esszenciális, azaz biológiailag nélkülözhetetlenek közé: a vas, a cink, a réz, a mangán, a szelén, a króm, a moíibdén, a jód, a fluor és a kobalt. — A vas hiánya miatt gyakori a vérszegénység, ami gyermekkorban fizikai és szellemi visszamaradottságot idéz elő. Ezért is jó tudni, hogy a különféle húsételek valóságos biológiai vasbányák, fogyasztásuk jó ellenszere a vérszegénység megelőzésének. — Szintén a fejlődésben, a növekedésben játszik lényeges szerepet a cink, amely a fehérje- és szénhidrát anyagcsere .Jcözreműködője”. A réz a vérképző rendszer és más enzimek alkotóeleme, a mangán az ízületek karbantartásához szükséges. Szelén nélkül szervezetünk védekező képessége, immunrendszere meggyöngül, sőt lebénul. A króm és a moíibdén különféle anyagcsere-folyamatok fontos tényezője, a kobalt pedig a B- 12 vitamin alkotóeleme. — Mint említette, ezekből „mikroszkopikusan” kis adagokra van szükségünk — ennyihez pedig a különféle élelmiszerekből nyilván hozzájut a szervezet. — Sajnos, ez korántsem biztos. A helytelen táplálkozási szokások, a nem kellően változatos étrend miatt bizonyos nyomelemekkel adósai maradhatunk szervezetünknek. S a kutatások során az is bebizonyosodott, hogy csupán egy nyomelem pótlása nem elégséges. — Az édesapám kifejlesztette Bé- res-cseppek a nélkülözhetetlen elemek jelentős részét olyan mennyiségben és formában tartalmazzák, hogy esetleges betegség esetén is elegendő jut belőlük a szervezet biológiai egyensúlyának megőrzésére, az immunrendszer erősítésére. Amatőr feltalálók ötletei 9 Ez se kutya: sítalpas babakocsi. Az állóhelyzetben történő alvást megkönnyítő szerkezetet, szellőző cipőt és sok más egyebet mutattak be azon a tokiói kiállításon, amelyet a Konica cég rendezett fennállásának 120. évfordulójára emlékezve. A japán amatőr feltalálók fantáziáját egyetlen dolog kötötte meg: a fotószakmában használatos eszközöket kellett használniuk. A feltalálók többnyire a japánok órákig is eltartó utazásához igyekeztek segédeszközöket kreálni. Állva is lehet aludni a metrókon azzal a fotó- álvánnyal, amelynek végére az állat megtámasztó tartót szerelt az egyik ötletes induló. A másik a fotótáska aljára helyezett el úgy két kart, hogy az a metrón alvó hölgyek térdét ösz- szefogja. - Ez utóbbi valószínű csak a nők körében lesz népszerű . Az ötven kiállított darab között szerepelt pumpás cipő, amely minden egyes lépésnél friss levegőt fúj a lábra, olyan papucs, amelyből kis teleszkóp-szerű csapó bocsátható ki és ezzel a rovarokat lehet agyonütni. A fotózni imádó japánok kedvtelését elégítheti ki az a fejre szerelhető eldobható fényképezőgép, amely a fej körül hét lencsével dolgozik, így panorámafelvételt lehet vele készíteni.
