Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

4 MEGYEI KORKÉP 1993. június 25., péntek Aratófesztivál a kakas jegyében • Az első aratófesztivál kaszásai. (PN-archív) Az idén immár második alkalom­mal rendezik meg Kecelen az orszá­gos aratófesztivált. A július 16—18. közötti program elkészült. A gép-, eszköz-, tennék-, autó- és népművészeti kiállítással és vásárral egybekötött háromnapos parádé ki­emelkedő eseménye lesz az aratóver­seny, amellyel a szervezők ápolni kí­vánják a múlt értékeit. Településen­ként két-két hatfős csapat — két ka­szás, ugyanennyi marokszedő, egy tekergető és egy kötöző — még jú­nius 30-áig nevezhet a keceli városi önkormányzatnál. Vidám szórakozást ígérnek a népi játékok. Lesz például grundbirkózás, s készülnek már a két méter magas gólyalábak is. Aki pedig a zsákbafu- tásnál sem nyert díjat, még mindig jelentkezhet az úgynevezett fickó­mászásra, ami szintén ügyességet kí­ván. A rönkhajításhoz már erő is szükséges, a karikásostor-pattogtat;'^ személyenként mindössze egy perces lesz, kell hát a gyors kézmozdulat. A régi népi játékok közül felelevenítik a kakasütést, aminek kellékei között persze ott lesz a díjként is szereplő tarajos. Július 17-éig a nótaéneklést is gyakorolhatják mindazok, akik ne­vezni kívánnak az amatőr énekesek versenyére. A fődíj értékes nyere­mény lesz. Ezúttal szó sincs viccről, mert az első viccre délután 3 órakor Lelket adni a rajznak Josko Marusic, a zágrábi rajzfilm­iskola egyik legnevesebb képviselője a kecskeméti animációs filmfesztivál zsűrijének tagja. A karikatúrákat, képregényeket készítő, gyermek­könyveket is illusztráló alkotó rajz­filmjeit egy reprezentatív összeállítás keretében a rendezvényen is láthat­tuk. Szinte kivétel nélkül a kommu­nikáció, az emberek egymásra találá­sának, egymás felé fordulásának ne­hézségéről szólnak. A sajátos hu­morú alkotásairól, szatirikus érzé­kenységéről ismert rajzfilrendezőt a rajzos „átváltozóművészetéről” is kérdeztük. — Miért dolgozik szinte minden Filmjében más és más grafikai stílus­ban? — Kétféle rajzfilmrendezői hoz­záállást ismerek. Vannak rendezők, akik minden művüket pontosan ugyanabban a stílusban készítik. A másik mindig a témához, a szerep­lők karakteréhez alkalmazkodva, igazodva teremti meg az adott pro­dukció grafikai világát. Számomra meghatározó a szereplőim személyi­sége. — Animálni azt jelenti, lelket adni. Ha tehetné, kinek, minek köl­csönözne legszívesebben lelket? — Egy macska lennék a legszíve­sebben. Egy szürke-fehér csíkos macska. — Miért épp egy macska? — Mert a macskának kilenc élete van. Ezek közül egyet a pénzre, egyet a nőkre, egyet az evés-ivásra, egyet a művészetre, egyet a tudo­mányra „pocsékolnék". A legutol­sóra már nem is lenne szükségem. P.E. kerül sor, s tart, ameddig akad jelent­kező a Tudok egy viccet című ver­senyre: A szervezők a sörpártiakra is gondoltak, nekik is lesz bajnokság, természetesen sörivásból. Folklórest, térzene, show-műsor, utcai aratóbál, főzőverseny és még hosszú lenne a sor, ha a háromnapos országos rendezvény programját részletesen közölnénk. A diákok nyári szünete nem kis gondot jelent a szülőknek, ha csak nincs olyan munkahelyük, mint a Habselyem Kötöttárugyár kecske­méti egysége. Ugyanis ide — már hagyományosan — a vakáció idején az édesanyák magukkal vihetik cse­metéjüket. Amíg ők a varrógépek mellett dolgoznak, két testvérlány, Bende Marianna és Krisztina fel­ügyel a gyerekekre. A zárt helyiségű programra ott az ebédlő, a szabadtéri foglalkozásokra a gyári sportpálya árnyékos, vagy napos oldala. A legkisebbek, Szabó Feri és húga, Kitti legszívesebben a fűben bogarásznak. Elfáradva pedig könyvből folytatják a rovarok tanul­Az biztos, hogy Kecelen július 16— 18. között minden korosztály ta­lál magának szórakozást. A vállal­kozó szelleműek, a bátrak, a játszani szeretők pedig értékes díjakat nyer­hetnek. Az aranyérmes aratócsapat tagjai viszont egy-egy televíziót vi­hetnek haza, a dobogó másik két fo­kán állók jutalma mezőgazdasági kisgépek lesznek. P. S. mányozását. A minap nagy volt az öröm, amikor Ferike ráakadt a zöld lombszöcskére, és az éppen olyan volt, mint a képen. Bár a kislány néha elégedetlen, nehezen érti, anyut nem lehet zavarni a műhelyben. A nagyobb fiúkkal könnyebb — mondja Marianna —, ők a labdajáté­kokban, a „harcokban” fáradhatatla­nok. Amikor eljön az ebédidő, vala­mennyien a szüleikkel együtt étkez­hetnek. A gyermekfelügyet, a mun­kahelyi tábor díjtalan, csak az enni­való költségét állják a szülők, akik közelükben tudva gyermekeiket, nyügodtabban dolgozhatnak. P. S. Munkahelyi gyermektábor Alkotótábor Tiszakécskén Hagyomány már, hogy minden nyáron művésztábort szervez a tisza- kécskei művelődési központ. Június 26-tól július 10-ig tizenkét képző­művészt lát vendégül a város. A meghívottak: Bardócz Lajos, Gyalai Béla (Tiszakécske), Bemáth Zoltán (Cegléd), Bozsó János, Hollósy Ka­talin, Petri Ildikó (Kecskemét), Egi- dius Galob (Bécs), Éva Manucco (Salzburg), Mónika Krato (Lüb­becke), Seres János és Sinkó János (Szeged) Szunyogh András (Buda­pest). Hagyomány már az is, hogy a művészek a vendéglátásért egy-egy alkotást felajánlanak a városnak. Zománcművészeti szimpózium Hétfőn megnyitotta kapuit a XIX. Nemzetközi Zománcművészeti Al­kotótelep, amelynek június 21-től auguszutus 1-jéig a Nemzetközi Zo­máncművészeti Alkotóműhely ad he­lyet. A szimpózium központi témája ezúttal a rekeszzománc, amelynek műfajában világszerte ismert az alko­tóműhely munkája. Túri Endre fes­tőművész vezetésével 20 művész dolgozik együtt hát héten át, magya­rok és külföldiek egyaránt: Panicos E. Michaelides Ciprusról, Maureen Carsweli Angliából, Finn Brandstrup Dániából, Bernward Horn Németor­szágból, magyar művészek Jugo­szláviából, Romániából, Ausztráliá­ból. Hazai alkotóink közül kiemeljük Ludvig Rezső ötvösművészt, aki a Magyar Szent Korona kutatásában szerzett érdemeket, Városi Ferenc és Szűcs József művésztanárokat a bu­dapesti képző- és iparművészeti szakközépiskolából. A művészek az egyéni alkotó­munka mellett kölcsönösen megis­merik egymás módszereit, eljárásait, s ezt esti beszélgetések, előadások, vetítések egészítik ki. A „kecskeméti színeket” Túri Endre mellett ifj. Nagy Ferenc, Forgóné Bíró Ida és két főiskolás: Nagy Judit és Sinkó Barbara képviseli. Az itt készült művekből július utolsó hetében bemutatót láthatnak az érdeklődők az alkotóműhely ál­landó kiállításának (Bethlen ki). 16.) keretében, majd a szerzők egy-egy műve a nemzetközi gyűjteményt gyarapítja. Kuratóriumi döntések Az „Alapítvány Bács-Kiskun Me­gye Művészetéért” kuratóriumi ülé­sén 930 ezer forint támogatási összeg felosztásáról döntöttek. 300 ezer fo­rintot kapott — sikeres pályázata alapján — a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, nemzetközi kerámi­aszimpóziumok megrendezésére. 150 ezer forint támogatásban része­sült a Kecskeméti Képtár, ismertető könyv és katalógus kiadásához. Szin­tén 150 ezer forintot kapott a Jelen­kor Irodalmi és Művészeti Kiadó, Fűzi László irodalomtörténész ta­nulmányának megjelentetésére. Az országos fuvolástalálkozó rendezvé­nyére 120 ezer forintos támogatást nyert el a Kodály-iskola. Ezenkívül támogatást kapott: a Táncsics Mihály Művelődési Köz­pont 20 E, a Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete 40 E, a Kiskunfélegyházi Fúvószenekar Egyesület 40 E, Kiss Jenő és Réti Erika színművészek (az avignoni nemzetközi nyári színházi fesztivá­lon való részvételhez) 60 E, Lakatos Pál szobrászművész (franciaországi tanulmányútjához) 50 E. Akár örülhetnének is a törvény- tisztelő állampolgárok és mindazok, akik féltik ingóságaikat, mert a na­pokban a bíróság ismét a rács mögé küldött egy lopásból élő társaságot. Tehát — legalábbis elvileg — erősö­dött a közbiztonság a megyeszékhe­lyen. Csakhogy az ilyen, bűnözésből élő, azt szinte hivatásszerűen gya­korló társaságból már olyan sok van — tennészetesen nem csak a megye- székhelyen —, hogy egynek a lebu­kása nem jelent érzékelhető javulást. Pedig a most elítélt együttes elég so­káig és meglehetős intenzitással mű­ködött. Ez is oka lehet annak, hogy az 1991—92-ben elkövetett bűncse­lekményekért csak most vonták őket felelősségre. Az ügyet a Kecskeméti Városi Bíróság Egyedné dr. Kovács Mária büntetőtanácsa tárgyalta és az elsőrendű vádlott a 44 éves Ürmös András volt, aki a tárgyalás idején már egy előző ítélet alapján a bör­tönben ült. Ürmös a lopásokba, betö­résekbe bevonta fiát és H. Zsolt nevű nevelt fiát, részt vett az akciókban T. Erika, S. József, R. Pál is. Közülük csak ketten nem voltak még bün­tetve, de Ürmös például hétszer állt a bíróság előtt. Nos, az elsőrendű vádlott 1991. november 22-én feltört egy garázst a Serfőző utcában és onnan láncfűrészt és munkáskesztyűt lopott több mint 20 ezer forint értékben. Másnap már nevelt fiával és O. Lászlóval (aki je­lenleg ismeretlen helyen tartózkodik) a Csabagyöngye utca egyik lakásá­nak ablakát betörve, onnan video­magnót és kazettákat loptak 31 ezer forint értékben. December 20-án éj­jel a Hoffman János utca egyik laká­sának ablakát kővel törték be, s on­nan bőrkabátot, táskát vittek el. Ka­rácsony és újév között a Horog utca egyik házának ajtaját kifeszítették és elloptak 10 kiló kolbászt és hat üveg pezsgőt. Az 1991-es évet azzal zárták Ür- mösék, hogy december 30-án a Pus­kin utcai autósbolt kirakatát betörve onnan 118 ezer forint értékű műszaki cikket vittek el. Ezekből S. József há­rom rádiómagnót megvett, s őt most orgazdaságért vonták felelősségre. Ürmösék azonban 1992-ben is foly­tatták a betöréseket. Orvosi rende­lőbe, presszóba, vegyesboltba, bőr­áruüzletbe, ruházati butikba törtek be és különböző értékű holmit vittek el. Egyedül az orvosi rendelőből tá­voztak csalódottan, mert ott szá­mukra értékes dolgot nem találtak. De 1992. január közepén a kád­gyár alkatrészraktárából húsz méter rézkábelt loptak 13 ezer forint érték­ben. A szigetelést leégették, a rezet eladták. Nem sokkal ezután betörték a Torony. Diszkont Áruház kirakatát, de a riasztó hangjára elmenekültek. A Halasi úti általános iskolából egy rádiómagnót és négyezer forintot vit­tek el. Egy kft. irodájából 30 ezer, a KISOSZ irodájából viszont 63 ezer forinttal távoztak. Behatoltak az Igazságügyi Könyvszakértői Irodába is, ahonnan több mint 25 ezer forint értékű dolgot tulajdonítottak el. Talán legszégyenteljesebb tettük az volt, amikor 1992. február 28-án éjszaka a mozgáskorlátozottak egye­sületének irodájába törtek be és elvit­ték az ott található háromezer forin­tot. A bíróság Ürmös Andrást össze­sen 29 rendbeli különböző bűncse­lekményben találta bűnösnek és halmazati büntetésként egy év hat hónapi börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől. A többiek ennél kisebb mértékű börtönt, pénz- büntetést kaptak, illetve a bíróság próbára bocsájtotta őket. Ugyanak­kor kötelezte a vádlottakat a mintegy 30 ezer forint bűnügyi költség ará­nyos viselésére, a károsultakat pedig polgári jogi igényükkel a törvény egyéb útjára utasította. Az ítélet jogerős és végrehajtható. Gál Sándor Falusi élet Élet a falusi házban és tájékán címmel július és augusztus hónapok­ban minden kedden 9-től 13 óráig a hajdani falu lakóinak tevékenységei­hez kapcsolódó tárgyakat készíthet­nek a gyerekek a Margitszigeti Sport Centrum „Szüni Dödő” játéksorozata keretében. Megismerkedhetnek a gyerekek a falusi mesterségekkel, a paraszti konyhával, a népi hangszerekkel és készíthetnek aratókoszorúkat, vala­mint búzacsigákat. A kovácsmű­helyben sarló és kasza készül majd. A fiúk megtudhatják azt is, milyen volt a férfiak élete a falusi gazdaság­ban, ahol — egyebek között — bőr­ből készítették ostoraikat, s vessző­ből fonták a kosarakat. A bőrmegmunkálás mesterségét a bajai tímárműhely tagjai mutatják be a gyerekeknek. HETI SOROZATUNK SZERELEM ÉS HALÁL 9. Levelek az autóban A faluban már csak néhány ember botorkált hazafelé. Késő éjszaka volt. Egyszerre arra lettek figyelme­sek, hogy egy asszony hálóingben, baltával a kezében rohan valahová. Megismerték a nőt: T.-né volt, és mert tőle ezt nagyon szokatlannak tartották, szóltak a rendőrnek. Hama­rosan kiderült, hová rohant az asz- szony, miért szaladt, és mi volt az eset hátterében. Egy házaspár élete kanyarodott zsákutcába. Azé a házaspáré, amely­nek két szép nagylánya volt, és a kí­vülállók úgy sejtették, minden rend­ben van. Az asszony 27 éves korában ment férjhez a nála hét évvel fiata­labb férfihoz. Úgy nézett ki, jól sike­rült a házasság, kiegyensúlyozottan éltek, nevelték a lányokat, házat, au­tót vettek. Egyszer azonban a férj kezdett kimaradozni, s a feleség óva­tos érdeklődésére képtelen története­ket adott elő, amikor napok múlva hazatért. Végül, amikor már nem tu­dott kitalálni semmit, elköltözött ott­honról. De mert tartásdíjat nem fizetett, az asszony bírósághoz fordult. Amikor ez a férj tudomására jutott, hazaköl­tözött, s első dolga az volt, hogy megverte az asszonyt. A feleség el­tűrte ezt, mert neki csak az számított, hogy a férje otthon lakjon. Ezután még azért sem szólt, ha napokra el­tűnt az autóval, mert azért mindig visszajött. Az asszony lelkét azonban furdalta a kíváncsiság, hogy hol jár­hat a férje. Eszébe villant az autó, és egy éjszaka elment a garázshoz (ez az anyósa házánál volt), s a kesztyű- tartóban levelekre bukkant, amelye­ket pesti lányok, asszonyok írtak a férjének. Néhány nap múlva beadta a válóperi keresetet. Várta, várta a tárgyalásra szóíó idézést, de azt nem hozta a postás. Nem bírta tovább, elmondta a férjé­nek a leveleket, a válópert és azt, hogy megérti, ha nem ragaszkodik hozzá, menjenek szépen külön, mindkettőjüknek jobb lesz, megnyu­godnak. Azt várta, hogy a férj is hig­gadtan válaszol, megértő lesz, de nem ez történt. Óriási lármát csapott 'éS 'alaposan elvérté aZ"1 asszonyt. Mindez este történt. Azután megva­csoráztak, lefeküdtek. A férj elaludt. Az asszony csak erre várt. Felkelt, kiment a konyhába a baltáért, óvato­san a kisszobába osont, s az alvó fér­jet többször, nagy erővel fejbe vágta. Úgy tervezte, önmagával is végez. Leült, hogy végrendeletet írjon, amelyben mindent a lányaira hagy: házat, autót, földet. Közben eszébe jutott, hogy a lányai magukra marad­nak, kitéve idegen emberek ké- nye-kedvének, mit csinálnak a föl­ddel, a házzal. Velük is végez — döntött a papír fölött. Bement a lá­nyok szobájába, de szerencsére az esti izgalmak miatt ők még nem alud­tak el. így az ütésektől az eszméletü­ket nem vesztették el, hanem elme­nekültek, s hálóingben futottak át a falun. Az anya utánuk eredt, de elvé­tette őket. Futás közben, baltával a kezében villant a feleség agyába, hogy min­dennek az autó az okai Abban a pil­lanatban úgy hitte, hogy ha nincs a kocsi, a férje nem utazgat a pesti nőkhöz, hanem mellette marad. Egy éles kanyarral az anyós háza felé, a garázs irányába fordult, ekkor látták meg a járókelők. A baltával nekiesett a kocsinak, törte, zúzta az „ártatlan” járművet, közben zokogott, zokogott. Azt nem tudta, hogy a férje már ha­lott, s azt sem gyaníthatta, hogy a.já­rókelők felismerték, szóltak a rend­őrnek. A baltái az összetört kocsi mellett hagyta és hazafelé indult. Út­közben találkozott az érte siető rend­őrrel. A férfit eltemették, az asszony előzetes letartóztatásban volt. A tár­gyaláson a lányok már gyógyultan jelentek meg. Anyjukon látszott, hogy nagyon megviselték az általa elkövetett borzalmak, nem mert lá­nyai szemébe nézni. Csak azt érezte, hogy az élete zsákutcába futott... Mégis valami megnyugvás suhant végig az arcán, amikor meghallotta az ítéletet: tizenkét évi börtönt ka­pott. A lányok viszont magukra ma­radtak, ha nem~ is örökre, de bizony hosszú időre. (Folytatjuk) Gál SáOtfdl­Új lelkipásztor a pünkösdi gyülekezetben fiyi elmúlt vasárnap Nyeste Ferenc személyében beiktatták a soltvad- kerti pünkösdi gyülekezet új lelki- pásztorát. A népes hallgatóságot a helyi közösség nevében Seres Sán­dor köszöntötte. Hangsúlyozta: a ga­bonák érettek, az emberiség egyre jobban igényli a lelki munkásokat. Szükség van tehát az özvegyeket, ár­vákat, lelki betegeket, szegényeket segítő aktív hívőkre — mondotta. Az ötvennyolc éves gyülekezet első imakérése 1982-ben realizáló­dott, amikor befejeződött az új ima­ház építése. A másik vágyuk pedig e beiktatással teljesült. Az énekkari számok és költemé­nyek után Fábián Attila, a Magyaror­szági Pünkösdi Egyház alelnöke pré­dikált, majd kézrátéttel imádkozott a lelkész családjáért. Ezután Seres An­tal helyi vezető emlékezett azokra a vidéki és helyi szolgálattevőkre — közöttük Bogdán Imrére, valamint a kiskőrösi és keceli gyülekezetek elöl­járóira —, akik az üldözés éveiben sokat segítettek a gyülekezet fenn­maradásában. Ezt követően átadta a szolgálatot az új lelkipásztornak. A köszöntők sorában elsőként Berkecz László polgármester szólt, majd a helyi, a keceli, a kalocsai és a kiskőrösi pünkösdi gyülekezetek ve­zetői fejezték ki jókívánságaikat. Megállított kép „Nincs olyan filmes, aki hosz- szabb-rövidebb ideig ne fotografált volna, néhánynak pedig igen jelentős a fotográfiai munkássága. Dárday István például a debreceni Műhely című kiállítás egyik felfedezettje volt, Kardos Sándor nevéhez fűződik a Horus archívum, Gaál István mun­káinak egy részét pedig a Műcsarnok is bemutatta már. A hatvanas évek fiatal magyar filmjére a fotográfiai alakító eszközök dominenciája volt jellemző.” A Megállított kép című kiállítás egy jobbára magánlakásokban he­verő képi kincs feltárására, rendsze­rezésére és publikálására vállalkozik. A szerzők között jelen vannak a filmművészet több generációjának klasszikusai — esetenként éppen a forgatások közben készített fotóik­kal. Sára Sándor, Kosa Ferenc, Gaál István munkái mellett láthatjuk pél­dául Bódy Gábor vagy Xantus János sorozatait is. A tárlaton több Kecs­keméten élő művész is képviselteti magát. Szilágyi Varga Zoltán rajz­filmrendező tervezett Kecske- mét-filmjéhez készített sorozataival, Farkas Antal fotóművész pedig jel­legzetes csendéleteivel. K. J. SZÍNHÁZ, MOZI Kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka Baján a József Attila Művelődési Köz­pontban este 8 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Honthy Hanna-bérlet. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: ÉLET­BEN MARADNI. Színes, amerikai Film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott,! Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: AZ UTOL­SÓ MOHIKÁN. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Stúdió: 7 órakor: A JÁTÉKOS. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csalánosi Autósmozi: este fél 10 órakor: ÉLETBEN MARADNI. Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiskunfélegyháza. Petőfi: 6 és 8 órakor: FACÉROK. Szí­nes amerikai film. Stúdió: 7 órakor: A BÁRÁNYOK HALLGATNAK. Színes, magya­rul beszélő amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! A legkisebbeket, a Szabó testvéreket a könyvből is a bogarak érdeklik. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Láncfűrész és kolbász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents