Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

Ágasegyháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét vidéke ORGOVÁNYI TERMÉSZETKEDVELŐ GYEREKEK A tolvajősi buckák között „...ti leültetek közénk és velünk énekeltetek..."— mondták Pápua Új-Guineában a bennszülöttek, így fejezve ki azt a közösséget, amit Ba­log János akadémikussal és expedí­ciójával átéltek. Mindez azonban az Orgoványhoz tartozó tolvajosi buc­kák között hangzott el, 21-30 gyerek és néhány pedagógus társaságában ülve, akik érdeklődve és ámulva hallgatták a szikrázó homokon az óceániai történeteket. Az orgoványi általános iskola másodszorra ren­dezte meg a kulturális hetet, melynek programjai között többféle művé­szeti és tudományág szerepelt. Ennek keretében került sor a buckák közötti kirándulásra is. Balogh János pro­fesszor úr Bugac melletti tanyáján tartózkodott, s így tudta vállalni azt, hogy egy egész napot az ökológia iránt érdeklődő diákoknak szen­tel. — Mi újat tud mondani a termé­szettel szoros kapcsolatban élő falusi gyerekeknek erről a tájról? — kér­deztem. — A világ csodáinak egyike a bu­gaci pusztaság, s annak párja ez a tolvajosi rész. A természet közelében élő gyerekek talán még nem érzéke­lik, nem értik ennek a kapcsolatnak a fontosságát, mégis megfizethetetlen az, hogy egy gyerek fára mászhat, fűben szaladhat, megismerheti a vadvirágokat, megkülönböztetheti a madárhangokat. A város betonsűrű­jében a természettől elválasztódott emberek életéből kimarad ez a csoda. Pedig az emberi lét pusztulásának kezdete az, amikor elszakad az élő természettől. — Az itt lévő gyerekek a természet­védelmet is komolyan veszik. Milye­nek az Ön tapasztalatai? — A környezetvédelemre való nevelést ilyen korban már el kell kezdeni, sőt minél előbb, ha lehetsé­ges, mert a gyerekek fogékony lelkü- lete, értelmi nyitottsága érzékenyen reagál még a szép pusztulására, az élővilág haldoklására. Bennük még nem dolgoznak érdekmotivációk, nem fáradtak bele hiábavaló küz­delmekbe, nem fásultak el. Hiszem,/! hogy ők, akik itt vannak, s sokan, akikben el lehet ültetni apró magját a • Balogh János akadémikus a televízió és a rádió műsoraiból, írásokból. Hogyan jut ideje iskolások között is népszerűsíteni a természet szeretetét? — Egy ideje érzem azt, hogy na­gyon kevés az időm, s vannak még feladatok, amiket el kell végeznem. A rádióban az Oxygén című műsor­ban a részenkénti 10-11 percben az ország lakosságának lényeges részét érhetem el. Fantasztikus lehetőség ez, amit komoly szolgálatnak tekin­tenek. Ezenkívül azoknak a talajmin­táknak a vizsgálatát végzem, ame­lyeket mintegy harminc expedícióm során gyűjtöttem. A több ezer talaj­minta legtöbb darabja páratlan érték, mert időközben kiirtottak őserdőket, szennyezték a környezetet. A mun­kában van segítségem, hálával emlí­tem meg a feleségemet. • Az Orgovány határában álló Tolvajos természet szeretetének, nem pusztí­tói, hanem védelmezői lesznek az élővilágnak. Ezért szeretek általános iskolába járni, mert a gyerekekben látom azt a felnövekvő generációt, akik komolyan veszik majd a hét­köznapok etikáját, az építést, az ol­talmat a növény-, az állat- és az em­bervilágban. A— 1963-ban Kossuth-díjjal jutal­mazták, majd Széchenyi-díjat kapott. Tudományos munkáit jól ismerhetjük — Professzor úr, az imént azt mondotta, hogy a tudomány pökhen­divé teheti az embert. Az idő alatt, amíg itt lehettem, cseppet sem érzé­keltem ezt, s önnél ez nem a tudo­mány hiánya, hanem a tudománnyal megáldott ember erkölcsi nagysága. Pápua Új-Guinea bennszülötteinek az éneke jut eszembe, hiszen ön leült közénk, beszélt a nyelvünkön, együtt énekelt velünk. Sok erőt és örömet kívánunk Önnek! —balogh— IZSÁKI IFJÚ ALKOTÓ Három kiállítás után Az indulás Kiskőrös, Dunaújváros, Izsák: há­rom önálló kiállítás, egy ígéretesen induló művészpálya első állomásai. Ifjú Balogh József tizenkilenc éves izsáki fiatalember élénken tiltakozik a „művész” titulus ellen, ám munkáit nézve e tartózkodás inkább életkorát, mintsem tehetségét illetően fogad­ható el. A fiatal alkotó képeinek egyik fő témája a mindannyiónknak oly kedves alföldi táj, de tehetségről, magas technikai tudásról árulkodnak portréi is. —Hogyan is kezdődött? — teszem föl a nem túl eredeti kérdést és már sejtem is a hasonlóan „eredeti” vá­laszt: a „már apró gyermekkoromban is” kezdetűt. Ám riportalanyom élet­korát és munkáinak színvonalát nézve, ez nem is lehetett másképp. — Tulajdonképpen már óvodás koromban kiderült, hogy viszonylag jól rajzolok. Iskolába kerülve harma­diktól jártam rajzszakköire, Buda Vladimirné és Janovics Éva tanár­nőkhöz. Negyedik osztálytól nyolca­dikig ifjú Szappanos István tanár úr­tól tanultam rajzolni, festeni. — A képeket nézve úgy tűnik, egy­formán kedveli az ember- és a tájáb­rázolást és változatos technikával örökíti meg ezeket. — Valóban mindkettő közel áll hoz­zám. Szeretem a természetet, szíve­sen ülök ki egy-egy szép táj elé fes­teni. Portrékat elsősorban családom tagjairól készítettem, mivel őket si­került a leghamarabb megnyerni modellnek. Kedvelem az akvarellt, a szén-, a tus- és a ceruzarajzot. — Három önálló kiállítás egy év­ben még „korosabb” művészek ese­tében sem kis dolog. Hogyan jöttek ezek létre? — A kiskőrösi kiállítás iskolámnak, a Petőfi Sándor Gimznáziumnak kö­szönhető. A dunaújvárosi Munkás Művelődési Központba ismerőseim segítségével jutottam el. Szülőfa­lumban, Izsákon többször is ajánlot­tak bemutatkozási lehetőséget már korábban is, de nem éreztem magam eléggé felkészültnek erre. A két vi­déki kiállítás után láttam úgy, hogy itthon is elfogadnak talán. A tervekről — A vendégkönyvek beírásai egyértelmű közönségsikerről tanús­kodnak. Mik a további teivek? — Szeretnék művészeti pályára lépni. Sajnos azzal tisztában vagyok, hogy a festészetből— amihez persze még igen sokat kell tanulnom — ne­héz lenne megélni. Ezért egyre in­kább foglakoztat a gondolat, hogy a filmszakmában, trükk- és maszkmes­teri képesítést szerezzek. Tulajdon­képpen „rokonszakma”, meg érde­kel, másrészt ezzel talán a megélhe­tésemet is biztosítanám, s mellette festhetnék, rajzolhatnék is. — Szülei, gondolom támogatják művészi ambícióit. — Igen, mindenben segítenek. Ta­valy — nekik és Alföldy Albert tá­borvezetőnek köszönhetően — elju­tottam a hajósi alkotótáborba, ahol festőművészek és főiskolások társa­ságában dolgozhattam végig három hetet. Rengeteget tanultam. A tábor zárásaként kiállítást rendeztünk, ahol három képpel szerepeltem. A mesterekről — Kiket tekint példaképének? — Re noirt, Munkáé syt és termé­szetesen idős és ifjú Szappanos Ist­vánt, akiknek igazán sokat köszönhe­tek! — És mi az, ami a festészeten és grafikán kívül kitölti idejét? — Az olvasás. Elsősorban művész­életrajzokat és versesköteteket la­pozgatok. Akik látták ifjú Balogh József munkáit, bizonyára egyértenek ab­ban, hogy megérdemelné az élet és a pálya elején álló fiatalember, hogy igazán realista álmai megvalósulja­nak. Tetézi Lajos KEREKEGYHÁZI KÍSÉRLET Mezőgazdálkodás másképpen Kerekegyházán, a Világ Termé­szetvédelmi Unió (IUCN) támogatá­sával kísérlet indult a környezetbarát mezőgazdasági termelés bevezeté­sére. Környezetünk, természeti érté­keink rohamos pusztulásával ma már mindannyian tisztában vagyunk. Többé-kevésbé az is ismert, hogy mi­lyen emberi beavatkozások vezettek odáig, hogy a legoptimistább véle­mények szerint is már csak perceink vannak ahhoz, hogy valamit tegyünk azért, nehogy visszafordíthatatlan fo­lyamattá váljon a természet pusztu­lása. A már tavasszal sárguló, lomb­jukat vesztő fák, a száraz fűcsomók figyelmeztetnek bennünket erre. Közismerten a kelet-európai or­szágok jártak élen — elmaradott technológiájukká} — a környezet­szennyezésben. Éppen ezért nem is nagyon „illett” a régióban erről, az egész Földet sújtó globális problé­máról beszélni. Sokak előtt ismert, de talán többek számára — éppen az elhallgatás miatt — meglepő, hogy az egyik legnagyobb kömyezetrom- boló, az ún. intezív mezőgazdálko­dás. Egyebek mellett a túlzott műtrá­gya- és vegyszerhasználat miatt. Lehetne-e másként gazdálkodni, vetődik föl a kérdés. A válasz: igen! A világ nyugati felén sok helyen van már erre példa. A magyarországi kí­sérlet résztvevői — a Kiskunsági Nemzeti Park, a Földművelésügyi, valamint Környezetvédelmi Minisz­térium és a helyi közreműködők — nemrégiben stratégiai tanácskozást tartottak Kerekegyházán. Kelemen Judit kísérletvezető, a Kiskunsági Nemzeti park munka­társa érdeklődésünkre elmondta, hoyg szeretnék bemutatni, hogyan lehet megvédeni a természeti értéke­ket, természetközeli élőhelyeket, ér­tékes fajokat a mezőgazdasági terüle­teken is. Kidolgozzák a kísérleti te­rep kezelési tervét és továbbképzé­seket szerveznek a terület gazdálko­dói és politikai vezetői számára. Azért esett választásuk Kerekegy­házára, mivel a bevont területtermé- szeti értékekben igen gazdag, határos a nemzeti parkkal, így átmenetet ké­pezhet az intenzív művelésű és ter­mészetvédelmi területek között. Per­sze, az sem volt mellékes, hogy a he­lyi önkormányzat és a lakosság igen pozitívan fogadta a tervet. Mint Czakó István polgármester szavaiból kitűnt, világosan látják környezetünk bajait és azt is, hogy ezek orvoslására mielőbb tenni kell valamit. A kísérlet erre lehetőség. Tölgyesi István, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese volt a mostani kísérletet megelőző feltáró munka vezetője, mely országos vi­szonylatban vizsgálta az intenzív mezőgazdálkodás hatását a környe­zetre. A jelenlegi kísérlet igen jó ütemben halad, ám ez csak a terve­zésre és az oktatásra ad fedezetet. A gyakorlati megvalósításhoz, mely­nek — véleménye szerint — legfon­tosabb eleme a mintegy 200 millió forintból megvalósítható hátsági víz­rendezés, meg kell találni a támoga­tókat. Mint mondta, optimista, jó ügyhöz mindig akad segítség. Dr. Vájná Tamásné, a Környezet­védelmi Minisztérium részéről szakmai és anyagi támogatásukról biztosította a közreműködőket, hi­szen ez az első olyan környezetvé­delmi program, amely nemcsak tilt, hanem a lehetséges utat is megmu­tatja. Vermes László, a Földművelés- ügyi Minisztérium oktatási osztá­lyának vezetője arra a kérdésemre, hogy van-e a szaktárcának elképze­lése a környezetkímélő gazdálko­dásra áttérők jövedelemkiesésének kompenzálására (mivel ezzel a mód­szerrel csökken a termésmennyiség), elmondta, e kísérlet tapasztalatai alapján, bevált külföldi példákat is alapul véve dolgozzák ki a terveze­tet. A megbeszélésen jelen volt Peter Smith, az IUCN holland képviselője, aki ^Hollandiában húsz év alatt ösz- szegyűlt tapasztalatokkal segíti a magyar programot, amely — véle­ménye szerint —r igen értékes embe­rek kezében van és jól halad. por»* • o < # Környezetbarát látkép Kerekegyházáról / / // / KECSKEMET KORNYÉKÉRŐL ÉRDEKLŐDNEK • • Ügyfelek a településvezetők Kecskeméten, az Izsáki út mentén található a történelmi múltra vissza­tekintő OTP 4-es számú fiókja. Az SOS Gyermekfalu melletti kicsiny helyiségből indulva, a Petőfiváros fejlődésével nőtte ki magát olyany- nyira, hogy dolgozói a közelmúltban egy új, korszerűbb székházba köl­tözhettek. Az évek során a fejlődéssel egy időben vált a szűk közösség igényeit kielégítő OTP-fiók több település: Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegy­háza, Kunbaracs, Helvécia, Heté- nyegyháza és természetesen Kecs­kemét lakóinak közkedvelt pénzke­zelő intézetévé. A fiókvezetőtől, Balogh Bélánétól arra kértünk választ, tudván, hogy az önkormányzatok számláit csak a megyei igazgatóság kezelheti, ho­gyan tart kapcsolatot az OTP-fiók a településekkel? — Azt ki kell hangsúlyoznunk, hogy mi az önkormányzatoknak nem hitelezünk— hallottuk Balogh Bélá­nétól. — Csupán a polgároknak? — Az önkormányzatoknak sem kö­zömbös, hogy milyen gyorsan inté­ződnek a beruházásban részt vevő ál­lampolgárok hitelei. Ezért velük is szoros kapcsolatban kell lennünk. — Vagyis az önkormányzatok kép­viselik a választópolgárok érde­keit? — Példaként említhetem, hogy Ágasegyháza kifejezetten kérte, a fi­ókunk bonyolítsa le a telefon- közmű-beruházásukat. Fülöpháza úgyszintén. A gyakorlatban ezek a kapcsolatok úgy alakulnak ki, hogy az önkormányzatok vezetői ügyfél­ként, azaz magánemberként megis­mernek bennünket. A kedvező ta­pasztalatok birtokában ismét hoz­zánk fordulnak, de most már mint a település választott vezetői. — Milyen jelentősebb beruházások valósultak meg az önök segítségével? — Lakossági hitellel valósultak meg Hetényegyháza, Helvécia, Fülöp­háza, Ágasegyháza közműberuházá­sai, Kerekegyházán az új lakótelep épületei. — A gyakorlatban hogyan bonyoló­dik egy ilyen önerős beruházás? — Maradjunk például Ágasegy­háza telefonfejlesztésénél. Az ön- kormányzat elkészítette a szegedi postaigazgatósággal a komplett kivi­teli tervet és költségvetést, majd tá­jékoztatta a lakosságot, hogy meny­nyibe kerül a megvalósulása. Az önkormányzat és az igénylők befizették a rájuk eső részt, mi pedig megadtuk hozzá a szüksé­ges hitelt. Az önkormányzat ilyen együttműködés után egyenlítette ki a számlát a Matávval. Tehát, a polgá­rok kapják a hitelt, velük tartjuk a kapcsolatot, a település vezetése pe­dig összehangolja a folyamatokat. M.J. Patthelyzet Orgoványon A legutóbbi orgoványi önkor­mányzati ülésen Kristóf Lajos polgármester tájékoztatót tartott a kárpótlási törvény végrehajtásá­nak jelenlegi állásáról. Kárpótlási igényét földterületre 10 60Ü aranykorona értékben 106 ember nyújtotta be. A Sallai Tsz terüle­téből 2500 aranykorona került ki­jelölésre, míg az Egyetértés Tsz jogutódjában, az Orgoványi Gaz­dák Szövetkezetében háromszori nekifutásra sem tudtak kijelölni területet. A sikertelenség oka az, hogy a szövetkezet vezetése által felajánlott földterületeket minő­ségi kifogás miatt az érdekegyez­tető bizottság nem fogadta el, ez ügyben bírósághoz fordult. Ez a fordulat még további türelmet kí­ván a kárpótlásra jogosultaktól. A feszültséget tovább fokozza, hogy a Sallai Tsz területén a Kis­kunsági Nemzeti Park 1000 hek­tár területre tart igényt. A gazda-_ szövetkezet földkiadó bizottsága a kiadásra kerülő földterületeket a bevitt állapotnak megfelelően te­rületben szeretné visszaadni a mintegy 1500 igénylőnek. így azonban nem venné figyelembe a rajtuk lévő ültetvények aranyko­ronát növelő szorzószámát, amit azonban a jelenlegi törvény előír. Lajosmizsén hallottuk Befejeződtek a lajosmizsei ön- kormányzat idei útépítési munká­latai. Megépült a Telepi, a Dankó Pista utca, a Malomköz, a Szent-Györgyt Albert, a Móra Ferenc és a Felszabadulás utcák mintegy másfél kilométer szilárd burkolatú útja, összesen 4,9 mil­lió forintos beruházási költséggel. Egy hete tartották a lajosmizsei általános iskolában a tanévzáró ünnepélyt. Az igazgató beszámolt a két esztendeje működő matema­tika-számítástechnika. a ma­gyar-idegen nyelvi osztályok eredményeiről, további elképze­léseikről. Szó esett a felzárkózó osztályok tantárgyi előremenete- léről is. Az idén 1183 lajosmizsei diák kapott bizonyítványt, közü­lük 44-en kitűnő eredménnyel fe­jezték be a tanévet. A nyolcadi­kosok közül 145-en tanulnak to­vább, 66-au gimnáziumban - és szakközépiskolában, 79-en pedig ‘ízftkmuhtósképzőben. Aligazga­tói beszámolóban az is elhang­zott, hogy az önkormányzat tanu­lónként ezer forinttal segíti a tan­könyvvásárlást. Hírek Ladánvbenéröl %> A napokban tartottak képvi­selő-testületi ülést Ladánybenén, amelyen a helyi általános iskola igazgatója beszámolt az elmúlt tanévről, az önkormányzat ne­gyedéves gazdálkodása is szóba került, valamint Ladánybene ter­mészetvédelmi területeinek hely­zete. A jövő héten rendkívüli tes­tületi ülést tartanak, miután dön­teni kell arról, ki kerül a művelő­dési ház igazgatói székébe. Elő­zetesen annyit megtudtunk, hogy a régi vezető mellett egy új pá­lyázó érdeklődik. Július 4. és 11. között rendezik meg Ladánybe­nén a tavaly nagy sikerrel lebo­nyolított Ladánybene 27 tábort. A népszerű zenekar ismét a telepü­lésre hívja-várja muzsikájuk ked­velőit, hogy kelicmes, hasznos napokat töltsenek el a faluban. A részletes program még nem állt össze, de érdeklődésünk napján is azon fáradoztak a popzenészek, hogy minél több támogatót lelje­nek a környéken. Agasegyházi gyeposztás Ágasegyházán a földtulajdon rendezése során igen sok gond adódott, melyről lapunkban is rendre beszámoltunk. Különösen problémás volt, mi legyen a ha­tárban húzódó gyep sorsa, miután az a Helvéciái Állami Gazdaság és a Kiskunsági Nemzeti Park tu­lajdonában van. Az illetékesek olyan feltételeket szabtak, me­lyek teljesíthetetlenek, például meg kellene jelölni a hajdani tu­lajdonosokat. Az ágasegyházi földkiadó bizottság — a földren­dezőkkel egyetértésben — úgy döntött, hogy önhatalmúlag ki­osztják a „tiltott" gyepet. Min­tegy ötszáz hektárnyi területnek találtak új gazdát. Az oldal a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével készült. Szerkesztők: Borzák T. és Farkas P. J. 1 ifj. Balogh József: Önarckép

Next

/
Thumbnails
Contents