Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
Ágasegyháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét vidéke ORGOVÁNYI TERMÉSZETKEDVELŐ GYEREKEK A tolvajősi buckák között „...ti leültetek közénk és velünk énekeltetek..."— mondták Pápua Új-Guineában a bennszülöttek, így fejezve ki azt a közösséget, amit Balog János akadémikussal és expedíciójával átéltek. Mindez azonban az Orgoványhoz tartozó tolvajosi buckák között hangzott el, 21-30 gyerek és néhány pedagógus társaságában ülve, akik érdeklődve és ámulva hallgatták a szikrázó homokon az óceániai történeteket. Az orgoványi általános iskola másodszorra rendezte meg a kulturális hetet, melynek programjai között többféle művészeti és tudományág szerepelt. Ennek keretében került sor a buckák közötti kirándulásra is. Balogh János professzor úr Bugac melletti tanyáján tartózkodott, s így tudta vállalni azt, hogy egy egész napot az ökológia iránt érdeklődő diákoknak szentel. — Mi újat tud mondani a természettel szoros kapcsolatban élő falusi gyerekeknek erről a tájról? — kérdeztem. — A világ csodáinak egyike a bugaci pusztaság, s annak párja ez a tolvajosi rész. A természet közelében élő gyerekek talán még nem érzékelik, nem értik ennek a kapcsolatnak a fontosságát, mégis megfizethetetlen az, hogy egy gyerek fára mászhat, fűben szaladhat, megismerheti a vadvirágokat, megkülönböztetheti a madárhangokat. A város betonsűrűjében a természettől elválasztódott emberek életéből kimarad ez a csoda. Pedig az emberi lét pusztulásának kezdete az, amikor elszakad az élő természettől. — Az itt lévő gyerekek a természetvédelmet is komolyan veszik. Milyenek az Ön tapasztalatai? — A környezetvédelemre való nevelést ilyen korban már el kell kezdeni, sőt minél előbb, ha lehetséges, mert a gyerekek fogékony lelkü- lete, értelmi nyitottsága érzékenyen reagál még a szép pusztulására, az élővilág haldoklására. Bennük még nem dolgoznak érdekmotivációk, nem fáradtak bele hiábavaló küzdelmekbe, nem fásultak el. Hiszem,/! hogy ők, akik itt vannak, s sokan, akikben el lehet ültetni apró magját a • Balogh János akadémikus a televízió és a rádió műsoraiból, írásokból. Hogyan jut ideje iskolások között is népszerűsíteni a természet szeretetét? — Egy ideje érzem azt, hogy nagyon kevés az időm, s vannak még feladatok, amiket el kell végeznem. A rádióban az Oxygén című műsorban a részenkénti 10-11 percben az ország lakosságának lényeges részét érhetem el. Fantasztikus lehetőség ez, amit komoly szolgálatnak tekintenek. Ezenkívül azoknak a talajmintáknak a vizsgálatát végzem, amelyeket mintegy harminc expedícióm során gyűjtöttem. A több ezer talajminta legtöbb darabja páratlan érték, mert időközben kiirtottak őserdőket, szennyezték a környezetet. A munkában van segítségem, hálával említem meg a feleségemet. • Az Orgovány határában álló Tolvajos természet szeretetének, nem pusztítói, hanem védelmezői lesznek az élővilágnak. Ezért szeretek általános iskolába járni, mert a gyerekekben látom azt a felnövekvő generációt, akik komolyan veszik majd a hétköznapok etikáját, az építést, az oltalmat a növény-, az állat- és az embervilágban. A— 1963-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, majd Széchenyi-díjat kapott. Tudományos munkáit jól ismerhetjük — Professzor úr, az imént azt mondotta, hogy a tudomány pökhendivé teheti az embert. Az idő alatt, amíg itt lehettem, cseppet sem érzékeltem ezt, s önnél ez nem a tudomány hiánya, hanem a tudománnyal megáldott ember erkölcsi nagysága. Pápua Új-Guinea bennszülötteinek az éneke jut eszembe, hiszen ön leült közénk, beszélt a nyelvünkön, együtt énekelt velünk. Sok erőt és örömet kívánunk Önnek! —balogh— IZSÁKI IFJÚ ALKOTÓ Három kiállítás után Az indulás Kiskőrös, Dunaújváros, Izsák: három önálló kiállítás, egy ígéretesen induló művészpálya első állomásai. Ifjú Balogh József tizenkilenc éves izsáki fiatalember élénken tiltakozik a „művész” titulus ellen, ám munkáit nézve e tartózkodás inkább életkorát, mintsem tehetségét illetően fogadható el. A fiatal alkotó képeinek egyik fő témája a mindannyiónknak oly kedves alföldi táj, de tehetségről, magas technikai tudásról árulkodnak portréi is. —Hogyan is kezdődött? — teszem föl a nem túl eredeti kérdést és már sejtem is a hasonlóan „eredeti” választ: a „már apró gyermekkoromban is” kezdetűt. Ám riportalanyom életkorát és munkáinak színvonalát nézve, ez nem is lehetett másképp. — Tulajdonképpen már óvodás koromban kiderült, hogy viszonylag jól rajzolok. Iskolába kerülve harmadiktól jártam rajzszakköire, Buda Vladimirné és Janovics Éva tanárnőkhöz. Negyedik osztálytól nyolcadikig ifjú Szappanos István tanár úrtól tanultam rajzolni, festeni. — A képeket nézve úgy tűnik, egyformán kedveli az ember- és a tájábrázolást és változatos technikával örökíti meg ezeket. — Valóban mindkettő közel áll hozzám. Szeretem a természetet, szívesen ülök ki egy-egy szép táj elé festeni. Portrékat elsősorban családom tagjairól készítettem, mivel őket sikerült a leghamarabb megnyerni modellnek. Kedvelem az akvarellt, a szén-, a tus- és a ceruzarajzot. — Három önálló kiállítás egy évben még „korosabb” művészek esetében sem kis dolog. Hogyan jöttek ezek létre? — A kiskőrösi kiállítás iskolámnak, a Petőfi Sándor Gimznáziumnak köszönhető. A dunaújvárosi Munkás Művelődési Központba ismerőseim segítségével jutottam el. Szülőfalumban, Izsákon többször is ajánlottak bemutatkozási lehetőséget már korábban is, de nem éreztem magam eléggé felkészültnek erre. A két vidéki kiállítás után láttam úgy, hogy itthon is elfogadnak talán. A tervekről — A vendégkönyvek beírásai egyértelmű közönségsikerről tanúskodnak. Mik a további teivek? — Szeretnék művészeti pályára lépni. Sajnos azzal tisztában vagyok, hogy a festészetből— amihez persze még igen sokat kell tanulnom — nehéz lenne megélni. Ezért egyre inkább foglakoztat a gondolat, hogy a filmszakmában, trükk- és maszkmesteri képesítést szerezzek. Tulajdonképpen „rokonszakma”, meg érdekel, másrészt ezzel talán a megélhetésemet is biztosítanám, s mellette festhetnék, rajzolhatnék is. — Szülei, gondolom támogatják művészi ambícióit. — Igen, mindenben segítenek. Tavaly — nekik és Alföldy Albert táborvezetőnek köszönhetően — eljutottam a hajósi alkotótáborba, ahol festőművészek és főiskolások társaságában dolgozhattam végig három hetet. Rengeteget tanultam. A tábor zárásaként kiállítást rendeztünk, ahol három képpel szerepeltem. A mesterekről — Kiket tekint példaképének? — Re noirt, Munkáé syt és természetesen idős és ifjú Szappanos Istvánt, akiknek igazán sokat köszönhetek! — És mi az, ami a festészeten és grafikán kívül kitölti idejét? — Az olvasás. Elsősorban művészéletrajzokat és versesköteteket lapozgatok. Akik látták ifjú Balogh József munkáit, bizonyára egyértenek abban, hogy megérdemelné az élet és a pálya elején álló fiatalember, hogy igazán realista álmai megvalósuljanak. Tetézi Lajos KEREKEGYHÁZI KÍSÉRLET Mezőgazdálkodás másképpen Kerekegyházán, a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) támogatásával kísérlet indult a környezetbarát mezőgazdasági termelés bevezetésére. Környezetünk, természeti értékeink rohamos pusztulásával ma már mindannyian tisztában vagyunk. Többé-kevésbé az is ismert, hogy milyen emberi beavatkozások vezettek odáig, hogy a legoptimistább vélemények szerint is már csak perceink vannak ahhoz, hogy valamit tegyünk azért, nehogy visszafordíthatatlan folyamattá váljon a természet pusztulása. A már tavasszal sárguló, lombjukat vesztő fák, a száraz fűcsomók figyelmeztetnek bennünket erre. Közismerten a kelet-európai országok jártak élen — elmaradott technológiájukká} — a környezetszennyezésben. Éppen ezért nem is nagyon „illett” a régióban erről, az egész Földet sújtó globális problémáról beszélni. Sokak előtt ismert, de talán többek számára — éppen az elhallgatás miatt — meglepő, hogy az egyik legnagyobb kömyezetrom- boló, az ún. intezív mezőgazdálkodás. Egyebek mellett a túlzott műtrágya- és vegyszerhasználat miatt. Lehetne-e másként gazdálkodni, vetődik föl a kérdés. A válasz: igen! A világ nyugati felén sok helyen van már erre példa. A magyarországi kísérlet résztvevői — a Kiskunsági Nemzeti Park, a Földművelésügyi, valamint Környezetvédelmi Minisztérium és a helyi közreműködők — nemrégiben stratégiai tanácskozást tartottak Kerekegyházán. Kelemen Judit kísérletvezető, a Kiskunsági Nemzeti park munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hoyg szeretnék bemutatni, hogyan lehet megvédeni a természeti értékeket, természetközeli élőhelyeket, értékes fajokat a mezőgazdasági területeken is. Kidolgozzák a kísérleti terep kezelési tervét és továbbképzéseket szerveznek a terület gazdálkodói és politikai vezetői számára. Azért esett választásuk Kerekegyházára, mivel a bevont területtermé- szeti értékekben igen gazdag, határos a nemzeti parkkal, így átmenetet képezhet az intenzív művelésű és természetvédelmi területek között. Persze, az sem volt mellékes, hogy a helyi önkormányzat és a lakosság igen pozitívan fogadta a tervet. Mint Czakó István polgármester szavaiból kitűnt, világosan látják környezetünk bajait és azt is, hogy ezek orvoslására mielőbb tenni kell valamit. A kísérlet erre lehetőség. Tölgyesi István, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese volt a mostani kísérletet megelőző feltáró munka vezetője, mely országos viszonylatban vizsgálta az intenzív mezőgazdálkodás hatását a környezetre. A jelenlegi kísérlet igen jó ütemben halad, ám ez csak a tervezésre és az oktatásra ad fedezetet. A gyakorlati megvalósításhoz, melynek — véleménye szerint — legfontosabb eleme a mintegy 200 millió forintból megvalósítható hátsági vízrendezés, meg kell találni a támogatókat. Mint mondta, optimista, jó ügyhöz mindig akad segítség. Dr. Vájná Tamásné, a Környezetvédelmi Minisztérium részéről szakmai és anyagi támogatásukról biztosította a közreműködőket, hiszen ez az első olyan környezetvédelmi program, amely nemcsak tilt, hanem a lehetséges utat is megmutatja. Vermes László, a Földművelés- ügyi Minisztérium oktatási osztályának vezetője arra a kérdésemre, hogy van-e a szaktárcának elképzelése a környezetkímélő gazdálkodásra áttérők jövedelemkiesésének kompenzálására (mivel ezzel a módszerrel csökken a termésmennyiség), elmondta, e kísérlet tapasztalatai alapján, bevált külföldi példákat is alapul véve dolgozzák ki a tervezetet. A megbeszélésen jelen volt Peter Smith, az IUCN holland képviselője, aki ^Hollandiában húsz év alatt ösz- szegyűlt tapasztalatokkal segíti a magyar programot, amely — véleménye szerint —r igen értékes emberek kezében van és jól halad. por»* • o < # Környezetbarát látkép Kerekegyházáról / / // / KECSKEMET KORNYÉKÉRŐL ÉRDEKLŐDNEK • • Ügyfelek a településvezetők Kecskeméten, az Izsáki út mentén található a történelmi múltra visszatekintő OTP 4-es számú fiókja. Az SOS Gyermekfalu melletti kicsiny helyiségből indulva, a Petőfiváros fejlődésével nőtte ki magát olyany- nyira, hogy dolgozói a közelmúltban egy új, korszerűbb székházba költözhettek. Az évek során a fejlődéssel egy időben vált a szűk közösség igényeit kielégítő OTP-fiók több település: Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Helvécia, Heté- nyegyháza és természetesen Kecskemét lakóinak közkedvelt pénzkezelő intézetévé. A fiókvezetőtől, Balogh Bélánétól arra kértünk választ, tudván, hogy az önkormányzatok számláit csak a megyei igazgatóság kezelheti, hogyan tart kapcsolatot az OTP-fiók a településekkel? — Azt ki kell hangsúlyoznunk, hogy mi az önkormányzatoknak nem hitelezünk— hallottuk Balogh Bélánétól. — Csupán a polgároknak? — Az önkormányzatoknak sem közömbös, hogy milyen gyorsan intéződnek a beruházásban részt vevő állampolgárok hitelei. Ezért velük is szoros kapcsolatban kell lennünk. — Vagyis az önkormányzatok képviselik a választópolgárok érdekeit? — Példaként említhetem, hogy Ágasegyháza kifejezetten kérte, a fiókunk bonyolítsa le a telefon- közmű-beruházásukat. Fülöpháza úgyszintén. A gyakorlatban ezek a kapcsolatok úgy alakulnak ki, hogy az önkormányzatok vezetői ügyfélként, azaz magánemberként megismernek bennünket. A kedvező tapasztalatok birtokában ismét hozzánk fordulnak, de most már mint a település választott vezetői. — Milyen jelentősebb beruházások valósultak meg az önök segítségével? — Lakossági hitellel valósultak meg Hetényegyháza, Helvécia, Fülöpháza, Ágasegyháza közműberuházásai, Kerekegyházán az új lakótelep épületei. — A gyakorlatban hogyan bonyolódik egy ilyen önerős beruházás? — Maradjunk például Ágasegyháza telefonfejlesztésénél. Az ön- kormányzat elkészítette a szegedi postaigazgatósággal a komplett kiviteli tervet és költségvetést, majd tájékoztatta a lakosságot, hogy menynyibe kerül a megvalósulása. Az önkormányzat és az igénylők befizették a rájuk eső részt, mi pedig megadtuk hozzá a szükséges hitelt. Az önkormányzat ilyen együttműködés után egyenlítette ki a számlát a Matávval. Tehát, a polgárok kapják a hitelt, velük tartjuk a kapcsolatot, a település vezetése pedig összehangolja a folyamatokat. M.J. Patthelyzet Orgoványon A legutóbbi orgoványi önkormányzati ülésen Kristóf Lajos polgármester tájékoztatót tartott a kárpótlási törvény végrehajtásának jelenlegi állásáról. Kárpótlási igényét földterületre 10 60Ü aranykorona értékben 106 ember nyújtotta be. A Sallai Tsz területéből 2500 aranykorona került kijelölésre, míg az Egyetértés Tsz jogutódjában, az Orgoványi Gazdák Szövetkezetében háromszori nekifutásra sem tudtak kijelölni területet. A sikertelenség oka az, hogy a szövetkezet vezetése által felajánlott földterületeket minőségi kifogás miatt az érdekegyeztető bizottság nem fogadta el, ez ügyben bírósághoz fordult. Ez a fordulat még további türelmet kíván a kárpótlásra jogosultaktól. A feszültséget tovább fokozza, hogy a Sallai Tsz területén a Kiskunsági Nemzeti Park 1000 hektár területre tart igényt. A gazda-_ szövetkezet földkiadó bizottsága a kiadásra kerülő földterületeket a bevitt állapotnak megfelelően területben szeretné visszaadni a mintegy 1500 igénylőnek. így azonban nem venné figyelembe a rajtuk lévő ültetvények aranykoronát növelő szorzószámát, amit azonban a jelenlegi törvény előír. Lajosmizsén hallottuk Befejeződtek a lajosmizsei ön- kormányzat idei útépítési munkálatai. Megépült a Telepi, a Dankó Pista utca, a Malomköz, a Szent-Györgyt Albert, a Móra Ferenc és a Felszabadulás utcák mintegy másfél kilométer szilárd burkolatú útja, összesen 4,9 millió forintos beruházási költséggel. Egy hete tartották a lajosmizsei általános iskolában a tanévzáró ünnepélyt. Az igazgató beszámolt a két esztendeje működő matematika-számítástechnika. a magyar-idegen nyelvi osztályok eredményeiről, további elképzeléseikről. Szó esett a felzárkózó osztályok tantárgyi előremenete- léről is. Az idén 1183 lajosmizsei diák kapott bizonyítványt, közülük 44-en kitűnő eredménnyel fejezték be a tanévet. A nyolcadikosok közül 145-en tanulnak tovább, 66-au gimnáziumban - és szakközépiskolában, 79-en pedig ‘ízftkmuhtósképzőben. Aligazgatói beszámolóban az is elhangzott, hogy az önkormányzat tanulónként ezer forinttal segíti a tankönyvvásárlást. Hírek Ladánvbenéröl %> A napokban tartottak képviselő-testületi ülést Ladánybenén, amelyen a helyi általános iskola igazgatója beszámolt az elmúlt tanévről, az önkormányzat negyedéves gazdálkodása is szóba került, valamint Ladánybene természetvédelmi területeinek helyzete. A jövő héten rendkívüli testületi ülést tartanak, miután dönteni kell arról, ki kerül a művelődési ház igazgatói székébe. Előzetesen annyit megtudtunk, hogy a régi vezető mellett egy új pályázó érdeklődik. Július 4. és 11. között rendezik meg Ladánybenén a tavaly nagy sikerrel lebonyolított Ladánybene 27 tábort. A népszerű zenekar ismét a településre hívja-várja muzsikájuk kedvelőit, hogy kelicmes, hasznos napokat töltsenek el a faluban. A részletes program még nem állt össze, de érdeklődésünk napján is azon fáradoztak a popzenészek, hogy minél több támogatót leljenek a környéken. Agasegyházi gyeposztás Ágasegyházán a földtulajdon rendezése során igen sok gond adódott, melyről lapunkban is rendre beszámoltunk. Különösen problémás volt, mi legyen a határban húzódó gyep sorsa, miután az a Helvéciái Állami Gazdaság és a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonában van. Az illetékesek olyan feltételeket szabtak, melyek teljesíthetetlenek, például meg kellene jelölni a hajdani tulajdonosokat. Az ágasegyházi földkiadó bizottság — a földrendezőkkel egyetértésben — úgy döntött, hogy önhatalmúlag kiosztják a „tiltott" gyepet. Mintegy ötszáz hektárnyi területnek találtak új gazdát. Az oldal a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével készült. Szerkesztők: Borzák T. és Farkas P. J. 1 ifj. Balogh József: Önarckép
