Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE CTipészdinasztia tagja # Fehérváry István lovaglócsizmát is tud készíteni. Fehérváry István cipői, szandáljai és sarui fogalomszámba mennek nemcsak Baján, hanem a környékén is, egészen Jánoshalmáig. Vevői éveken, évtizedeken keresztül vissza­térnek hozzá: az idős mester keze munkája a legkényesebb ízlést is ki­elégíti. Amikor felkerestem Flórián utcai műhelyében, először az iránt érdeklődtem, hogyan és mikor került a pályára. — A választás szinte természetes volt. Édesapám is jónevű iparos volt, cipész- és csizmadiamester. De még a nagyapám is, nem beszélve a csa­lád egyéb ágánál szereplő cipőké­szítő iparosokról. Négy polgári után az édesapámhoz mentem inasnak, ez 1938-ban történt. Nála két esztendeig tanultam a szakmát, majd egy cipő­felsőrész-készítőnél a felsőrészkészí­tés tudományát is elsajátítot­tam. Aztán többfelé megfordultam, például Hercegszöllősön is, a bara­nyai háromszögben, amit most, saj­nos, elpusztítottak. Végül édesapám­nál voltam 1952-ig, segédje voltam neki. Utána jött az a nehéz időszak, amikor Rákosi 9 kiló talpbőrt adott negyedévre, amit mi ketten egy hét alatt feldolgoztunk volna. Rövid másfél évre kikerültem a szakmából, majd 1956-ban kiváltot­tam az iparengedélyt. Nagy szeren­csém volt, hogy az édesapámtól át­örökölhettem a vevőkörét, meg kita­nultam a szakma minden csínját-bín- ját. A sarutól a lovaglócsizmáig min­dent csináltam. Nem is régen, talán egy éve Németországba csináltam lovaglócsizmát, valami tíz évvel ez­előtt pedig egy egész népi táncegyüt­test láttam el lábbelivel, szintén Né­metországba. — Úgy tudom, az egyik felmenő­jük részt vett a ’48-as szabadság- harcban is. — Igen. Egy csizmadiamester nagybácsink huszárhadnagyi rang­ban szolgált. Megvolt még az elöltöl­tős pisztolya, belevésve az agyába az 1848-as évszám. Sajnos, ellopták tő­lem. Nagyapám suszterszékét elvit­ték a múzeumba, de sok érdekes szerszámát őrzöm még itthon. A mú­zeumba került édesapám iparengedé­lye is. A kalapácsát pedig most is használom. Aztán itt van ez a sok kaptafa: 52-es a legnagyobb cipő, amit valaha is készítettem. Tizen­négy éves fiatalember volt, 210 centi magas. Visszajött, hogy nyomja a cipő a lábát. Kiderült, hogy amíg el­készült a munka, egy számmal meg­nőtt a lába. Egy szám, azaz egy öltés 7 és fél milliméter. így az 53-as cipő, kissé kerekítve, 40 centiméter talp­hosszúságú. — A bajai piacon minden szerdán és szombaton találkozunk. Eljár-e, Fehérváry úr, még mindig máshová is? — Egyre kevésbé. Az idő is el­múlt felettem, hetvenévesen már nem tudok annyi árut készíteni. Meg nem is éri meg. A pécsi mindig na­gyon jó vásár volt. Most oda-vissza 2250 forint az útiköltség, 300 forint a vállalkozási adó, 400 forint a hely­pénz, és a kapunál 60 forintos belé­pőt is kell váltani. De ezzel még egy fillér bevétel sincs. Közben egy jóvágású fiatalember lép be a műhelybe. Az utánpótlás: Fehérváry Zsolttal folytatódik a más­fél évszázados cipészdinasztia. Gál Zoltán Mi az érdektelenség oka? Gyakran szervez előadásokat a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara Bács megyei szekciója olyan témákban, amelyek érdeklik a cégeket, vállalkozókat. így például az idén sokan voltak kíváncsiak azokra az ismeretterjesztő program­jaikra, amelyek az adózásról, de azokra is, amelyek a társadalombiz­tosításról szóltak. Vámszakmai nap­jukat és a minőségügy témájával kapcsolatos előadásaikat pedig egyenesen sikeresnek lehet mondani. A cégek, vállalkozók korábban ki­nyilvánított igénye, valamint az Ál­lami Vagyonügynökség Marketing Igazgatóságának együttműködési ajánlata alapján tervbe vették a priva­tizációval kapcsolatos tájékoztatók megszervezését is. Ezek a progra­mok azonban érdektelenségbe fullad­tak, a két előadáson összesen ha vol­tak húszán. Ennek okát mindenek­előtt az ÁVÜ és vele együtt az egész privatizáció iránti teljes bizalmatlan­ságban látják, valamint abban, hogy minden lényeges döntés az érintettek kizárásával történik ebben az ügy­ben. A kamara számára elviselhetet­len a programok anyagi terhe. A borok útja A dél-koreai kormány 40 száza­lékról 15 százalékra csökkentette a borokra kivetett importvámot. Az új tarifa ez év december 31 -éig van ér­vényben, ezt követően döntenek a hatóságok arról, meghosszabbítják-e vagy módosítják a kedvezményt jö­vőre. Hazai szakmai körök úgy vélik, hogy a vámcsökkentés lehetőséget nyújt a dél-koreai piac második hul­lámban történő megdolgozásához. A magyar borok iránti érdeklődést fo­kozhatja az év második felében Tae- jonban megrendezendő magyar gaz­dasági hét. A GAZDASÁGI HIVATAL INDOKAI Felosztották a vállalkozásfejlesztési alapot Kecskeméten a helyi iparűzési adó 50 százaléka az önkormányzat vál­lalkozásfejlesztési alapjába kerül, melyből kamatmentes kölcsönt kap­hatnak a vállalkozók. A városháza gazdasági hivatalának előterjesztését a gazdasági bizottság múlt csütörtö­kön jóváhagyta. Egy pontrendszer alapján készült számítógépes rang­sorban jó néhány előkelő helyen végzett vállalkozó esett el a hiteltől, mivel nem adott be helyi adóbeval­lást, vagy nem jelentkezett be. Az alábbiakban közölt sikeres pályázók között is vannak néhányan, akiknek kisebb helyi adótartozásuk van, de ettől függetlenül megkapják a pénzt, ha sürgősen rendezik a hátralékot. A csütörtöki döntés szerint a követke­zők kaptak kamatmentes kölcsönt: Tomker Kft., kereskedelem, 1 mil­lió forint. Elefánt Bt., kereskedelem, 800 ezer forint. Pankotai Imre, ke­reskedelem, 900 E. Csömör Attila, kereskedelem, 800 E. Elektromos és Lakatosipari Gmk., víz, villany, laka­tos javítás 1 M. Free-Trade Kft., ke­reskedelem, 1 M. Tóth Béla, keres­kedelem, 800 E. Szerelvényeket és Lakatos Szerkezeteket Gyártó Gmk., 800 E. Medident Bt., orvosi műszer kereskedelem és gyártás, 1 M. Tiha- nics és Társa Bt., vendéglátóipar, ke­reskedelem, 700 E. Ifj. Kocsis Pál , villanyszerelés, 1 M. Ahmed Bahget Iskander, fotó, reklám, 600 E. Lé- deczi Ervin, kereskedelem, 800 E. Trungel József, kereskedelem, 700 E. Bimbó Jánosné, kulcsmásolás, ke­reskedelem, 800 E. Medigum Bt. egészségügyi gumiárugyártás és -forgalmazás, 1 M. Kisfantázia Bt., kereskedelem 800 E. „E” Galéria Kft. kereskedelem, belsőépítészet, 1 M. Tendó Kft., építőipari szolgálta­tás, 1 M. Király Ferencné, szabászat, kereskedelem, 800 E. Koord-Ing Bt. felülettisztítás, asztalosipar, 1 M. Meditres Kft., háziorvosi, fogorvosi ellátás, 1 M. Innoir Bt., építőipari termelés, termékfejlesztés, 1 M. Vic­toria Kft., kereskedelem, 800 E. Mik­lós Zoltán, kereskedelem, 800 E. Antban Kft., kereskedelem, 900 E. Turpinszky Béláné, kereskedelem, vendéglátás, 800 E. Vrabély Imre, kereskedelem, 800 E. Betronix Kft., szerviz, kereskedelem, 800 E.Bene- dek Tamás, fogtechnika, 400 E. Szé- csényi Ferencné, kereskedelem, 500 E. Bross Bt., kereskedelem, 600 E. Sport és Játék Kft., kereskedelem, 1 M. BA-NI-DO Bt., kereskedelem, 1 M. Flórán Kft., növényolajgyártás, kereskedelem, 800 E. Bolidus Bt., italgyártás, kereskedelem, 700 E. Kor-Dan Kft., ékszerkészítés, -javí­tás, kereskedelem, 800 E. Meteora Bt., építőipar, 700 E. Potz Lajos, ke­reskedelem, 500 E. Major Kft., autó­villamossági szerelés, fényezés, 500 E. Fehér József, háztartásigép-szere- lés, 1 M. Abonyi István, kereskede­lem, 700 E. Spórol-6 Bt., kereskede­lem, 400 E. A számítógépes ranglista szerinti automatikus hitelosztás itt, 74,9 szá­zaléknál megtört. A gazdasági hiva­tal javaslata szerint az alább felsorol­tak kölcsönigényénél indokolt volt az előresorolás, bár az előírt 60 szá­zalékos értékelésnél többet kapott pályázatuk. Ezek a következők: Free-Line Kft. (73%), festés, má­zolás, burkolás, 700 E. Házinyomda Gmk. (69,1%), termelés, szolgálta­tás, kereskedelem, 700 E. Sonic Kft. (67,7%), kereskedelem, 600 E. To- micska Zoltánná (64,8%), kereskede­lem, 500 E. Karádiné Sipos Julianna (64%), kereskedelem, 450 E. Stati­kus Bt. (63,8%), építőipari tervezés, értékbecslés, 600 E. Haász Pál (60,7%), kulcsmásolás, 200 E. Szintén a gazdasági hivatal indo­kai alapján kapnak hitelt az alábbi pályázók, bár nem érték el a 60 szá­zalékos határt: Iványosi Szabó Lász- lóné (59,9%), gombatermesztés, 300 E. Szervül GM. (59%), villanyszere­lés, 600 E. Csemy Jánosné (56,7%), kereskedelem, 300 E. Földmérő Bt. (55,5%), földmérés, ingatlanértéke­lés, 500 E. Inwest Marketing Kft. (55,4%) kereskedelem, 500 E. Antal- falvi Zoltán (55,1%), szőnyeg- és kárpittisztítás, 200 E. Megyes Mi­hály (53,5%), nyomdaipari termék- gyártás, filmnyomás, fénymásolás, 200 E. Farkas Pál (51,4%), épületgé­pészet, kereskedelem, 400 E. Farkas Tibor (51,4%), bútor és fürdő­szoba-berendezés gyártása, 500 E. Kolesterin Bt. (32,7%), egészségügyi szolgáltatás, 250 E. A kamatmentes hitelt a vállalko­zók döntően műhely- és üzletkialakí­tásra, termelőeszköz- és árualapbe­szerzésre kérték. Mihályka Gyula MÁR HAMMURABI IS KIMONDTA A fizetés közerkölcse Az, aki valamit vásárol, ki is fizeti annak ellenértékét. Aki valamit ren­del, gondoskodik arról, hogy az ám leszállításakor, vagy a kívánt szolgál­tatás teljesítése után ki tudja fizetni annak ellenértékét. Aki kölcsönt vesz fel, időben és a szerződésben kikötött feltételek szerint törleszti azt. Az adót becsület dolga kifizetni, hiszen ez jelképezi a polgár hozzájárulását az állam közköltségeihez... Mindezek olyan régi viselkedési formák, amelyeket már Hammurabi törvénykönyve és a római jog is ko­difikált. Aki — akár jóhiszeműen is — vétett a fizetési kötelezettség tel­jesítésének törvénye ellen, legeny­hébb büntetésként gazdasági egzisz­tenciájával fizetett érte, súlyosabb esetekben tulajdonvesztéssel és a tár­sadalom kirekesztő döntésével kel­lett számolnia. Ha nem is könnyen, de vissza lehetett szerezni az elveszí­tett tulajdont, vissza lehetett kapasz­kodni a társadalmi ranglétra adott fokára. De akire rá lehetett bizonyí­tani a rosszhiszeműséget, az a leg­többel fizetett: a becsületével. Az adócsalót, volt idő, amikor ke­rékbe törték, földönfutóvá tették, minden vagyonától megfosztották. A modem polgári társadalmakban is főbenjáró bűnnek számít, amit a vi­lág számos országában ugyanolyan szigorúan büntetnek, mint a gyilkos­ságot. Ugyanakkor rangot jelent a nagy adófizetők közé tartozni — vagy ahogyan ezeket az embereket nevezik — virilistának lenni. Sok tá­ján a világnak a városi évkönyvek­ben megkülönböztetett helyen szere­pel a gazdag polgárok névsora, de nem alfabetikus sorrendben, hanem az adófizetés rangsorában sorakoz­nak a nevek! Ez a névsor azokban az országokban minden banki garanciá­nál nagyobb súllyal esik latba, ha a hitelképességet vizsgálják. A kommunista társadalmakban év­tizedekig nem a gazdasági törvények diktálták az állam magatartását. Saját tulajdonában lévő vállalatait utasít­hatta, felelőssé tehette a külső és a belső piacokon való helytállásért, s mert helyettük döntött, nem is kér­hette számon rajtuk a gazdaságtalan termelést, a rossz üzletpolitikát, ne­tán a pénzügyi fegyelem megsérté­sét. S mert a „gazda” szemet hunyt, a vállalatvezetők is félvállról vehették mindazokat az erkölcsi normákat, amelyeket a társadalom ezer évek alatt kiépített. Most újra fordult a világ kereke. Ha nem is lehet egyik napról a má­sikra, de vissza kell térni az évszáza­dos törvényekhez. Vissza kell szokni a pénzügyi fegyelemre, a gazdasági életbe vissza kell hozni a tisztessé­get, a polgárok gondolkodásába a társadalom diktálta közerkölcsöket. Enélkül nincs és nem is lehet sem demokrácia, sem modem gazdaság. Bácskai Tamás EXPORTÁLÓK FIGYELMÉBE Kötelező a minőségtanúsítás A jövő hónap elsejétől (tehát jú­lius 1-jétől) az orosz hatóságok meg­követelik, hogy az importáruk minő­sége megfeleljen az orosz fogyasztó- védelmi törvényben és szabványok­ban előírt élet- és egészségügyi, kör­nyezetvédelmi és biztonságtechnikai követelményeknek. A megfelelősé­get kötelező minőségi bizonylattal kell igazolni, ennek hiányában az árut nem vámolják el. Amennyiben a bizonylat utólagos beszerzése nem jár sikerrel, az árut vissza kell szállí­tani, különben elkobozzák. A Moszkvai Kereskedelmi Kiren­deltség kezdeményezésére már meg­kezdődtek a tárgyalások ez ügyben a Magyar Szabványügyi Hivatal, a Mertcontrol Minőségellenőrző Rt. és az illetékes orosz partnerek között. Várhatóan a Mercontrol Budapest a közeljövőben megszervezi az Orosz­országba irányuló export kötelező minőség-tanúsításának bizonylatolá­sát. Arra vonatkozó információt, hogy termékük a minőség-bizonyla­tolási kötelezettség alá tartozik-e, — s ha igen, mi a további teendő — az orosz partnerüktől, itthon a Magyar Szabványügyi Hivataltól, illetve a Mertcontrol Rt.-től szerezzenek be az exportálók. T ámogatás cukortermelőknek A száraz időjárás következtében a tervezett cukorrépa-termőterület egynegyede megsemmisült az or­szágban, ami a Kábái Cukorgyár Rt. szakemberei szerint veszélyeztetheti a belföldi piac jó ellátását. A gyár vezetői ezért válságkezelő intézkedéseket dolgoztak ki: nyers­anyagellátó körzetükben a költségek részbeni átvállalásával ösztönzik a répatermesztőket, hogy a tenyészidő még hátralevő részében végezzék el a termésfokozó munkálatokat. A tá­mogatás a gyárnak 50 millióba kerül. Kihasználatlan kapacitások A KOPINT-DATORG Konjunk­túra, Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság tesztje szerint a megkérdezett feldolgozóipari cégek kapacitásának kihasználtsága 1993 áprilisában mintegy 69 százalékos volt. Ez a szint az 1992. év végivel gyakorlatilag azonos, és három szá­zalékponttal magasabb, mint az el­múlt év áprilisában volt. A kapacitáskihasználás jelenleg kohászatban (60 százalék), és a gép­iparban (64 százalék) alacsonyabb az átlagosnál, s a vegyiparban (77 szá­zalék), valamint a textilruházati szakágazatban magasabb az átlagos­nál. A kapacitáskihasználás a követ­kező hónapokban nem változik szá­mottevően a válaszadók szerint. 100 OS 90 85 A kapacitáskihasználás százalékban 75 70­65­60 55 50 LEI. 1987 ItiJLd / Í0 IVIT, L ' 1' H.B.' L ' l'i'V'l'L A, r tt. ■ i1 l 7] / / / / I l IT. I 1990 1991 1992 1993 Repülőüzlet Kevesebb volt az érdekesség, az üzletkötés és a látogató is az idén a Párizs melletti Le Bourget repülőtéren megrendezett nem­zetközi repülőgépipari és űrkuta­tási kiállításon. Míg a szervezők például csaknem félmillió látoga­tóra számítottak, az első adatok szerint ennél jóval kevesebben voltak kíváncsiak a bemutatott gépekre. Nagyobb szabású üzlet­kötésekről sem volt közlés, alig húsz nagyobb utasszállítóra adtak fel rendelést. Részvénypiaci zuhanás Hirtelen megváltozott a tokiói pénz- és részvénypiacokon a hangulat annak hatására, hogy esetleg alapos politikai változá­sok történnek Japánban. Merede­ken zuhantak a részvényárfolya­mok, ami tükrözi a félelmet, hogy a poltikai átrendeződés kihat a gazdasági konjunktúrára. A ko­rábban keresett jen iránt is hirte­len megcsappant a vásárlási kedv. Vietnami embargóoidás? Az amerikai elnök vezető ta­nácsadói a Vietnam ellen érvény­ben lévő embargó legalább rész­leges feloldását javasolják Bili Clintonnak — írja hétfői számá­ban a The Wall Street Journal. A szakértők szerint Washington­nak fel kellene hagynia a 140 mil­lió dolláros vietnami IMF-hitel- hátralék visszafizetésének előse­gítésére tett francia kezdeménye­zés akadályozásával. Tartozásai­nak rendezésével Hanoi hatalmas új kölcsönök felvételére lenne jo­gosult gazdasága újjáépítéséhez. Szabad szénár Az orosz elnök hétfői rendele­tével július 1-jétől felszabadította a szén árát az állami ellenőrzés alól. Kormány illetékesek szerint a lépés nyomán 20-30 százalékos azonnali szénáremelkedés vár­ható. Jurij Safranyik orosz ener­giaipari miniszter a múlt héten 250 százalékos áremelést tartott indokoltnak a 100 milliárd rube­les hitelhátralékkal küszködő szénbányászati ágazat válságának megszüntetésére. A birodalom új elnöke A hitelező bankok ellenőrzés alá vonták a tőzsdén összeomlott Ferruzzi-Montedison vállalatbi­rodalmat, és új vezetőket állítot­tak az élére a Ferruzzi család tag­jai helyett. Olaszország második legnagyobb, magánkézben lévő ipari vállalatcsoportjának elnöke a bankok megbízásából a 62 éves Guido Rossi, a tőzsdetanács volt elnöke, volt kommunista szená­tor, az egyik legismertebb és leg­felkészültebb vállalati jogász. Magyar—norvég együttműködés Kovács István, a VOSZ elnöke skandináviai látogatásán tárgya­lásokat folytatott a Norvég Gyár­iparosok és Vállalkozók Szövet­ségének vezetőivel, valamint a Norvég Kereskedelmi Tanács ve­zetőivel a norvég—magyar vál­lalkozási kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ä VOSZ és a Norvég Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének vezetői megálla­podtak egy együttműködési szer­ződés megkötésében, amely elő­segíti üzleti információk cseréjét és üzleti találkozók megszervezé­sét. Államfők a gazdaságról Kelet- és Nyugat-Európa gaz­dasági kapcsolatainak javításáról és az európai biztonságról tár­gyaltak plenáris üléseken és két­oldalú megbeszéléseken a ma­gánszervezésű Crans-Montana Fórumon részt vevő államfők, po­litikusok és üzletemberek a hét­végén. A jelen lévő 240 üzletem­ber soraiban Zwack Péter és Szé­les Gábor előadást tartottak a ma­gyarországi befektetések sikeres példáiról. Szerkesztette: A, Tóth Sándor PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents