Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

4 MEGYEI KORKÉP 1993. június 18., péntek Erdélyi festők, fafaragók a középcsalai magán alkotótáborban A császártöltési dr. Márin Istvánné művészet-szeretetének megnyilvánu­lása nem szokványos. Egyáltalán, a meglévőt, a szépet — legyen az ter­mészet adta vagy ember alkotta — becsüli. — Ott volt az a régi középcsalai iskola. Sajnáltam volna, ha lebont­ják, vagy istálló lesz. De ez majdnem évtizedes múlt — mondja, miközben a homoksivatagos úton rójuk a kilo­métereket. — Ott a gyurgyalag! — hívja fel figyelmem a színes tollú madárra, s folytatja: — Mindig sóvá­rogva figyeltem a hajósiakat, amikor alkotó tábort rendeztek. Gondoltam, megpróbálom. — Lett segítője? — Nekem sem tehetségem, sem gyűjteményem nincs. De csodálom a művészetet és rajongok érte. Amikor Ungváron láttam az Öcsi — ott csak így hívták — kiállítását, majd azt, ki­ről van szó, s milyen nyomorban él... elhatároztam, én támogatom a művé­szeket. Partnert a keceli polgármes­terben. s az ottani AMK-ban talál­tam. Majdnem sírtam, amikor Schindler Jánosra másnap rákérdez­tem, hogy komolyan gondolta-e a segítségét, s igent mondott. így e hét végén az AMK-ban a vendégalko­tóim — és még néhány művész — munkáiból megnyílhat a kiállítás. A középcsalai birtok udvarán két fiatalember dolgozik. Ők is azon sze­rencsések közé tallóznak, akiket Má- rinné — teljes ellátást adva — meg­hívott. Az asszony kosarából kissé félve veszi ki a dörzspapírt, vajon erre gondoltak-e a fiúk? Am a fafaragók — tudom meg tő­lük — aligha elégedetlenek. Csibi Szabolcs és Siklódi Károly otthon, Marosvásárhelyen is együtt járnak a faipari líceumba, az iskolába, s az önképző körbe. Károly vendégeske­dett már a szentendrei táborban, Sza­bolcs munkáit pedig kiállították a Bolyai parkban. Elmesélik azt is, mi­lyen viszontagságosán érkeztek e pa­radicsomba, és a sulykolón megmu­tatják a faragások sokféleségét, a székely népművészetet.. Péterfi Józsefet is munka közben találom. A hűvös szobában tollrajz készül. Kérdéseimre inkább képet ad a kezembe. A színek a festő helyett is beszélnek. Azt azért elmondja, az otthoni a „legnyagyobb nyomorban, barátságosan élünk” tényt jobban vi­• A házigazda (balról) és Németh Éva nemcsak a művészetről beszélget. seli, mint az ideutazás 25 óráját. Ám ezt nem részletezi, inkább a szenzá­ciós fogadtatásukat, ellátásukat. El­szólja honvágyát, s azt az álmát: falra, nagy falra szeretnék dolgozni, mert az óriási szabadságot ad. A ház hosszú, ablakokkal ^ele, zárt folyosóján felállított állvány előtt Ki- lyén Árpád. Míves mozdulatú ecset­vonásai nyomán új kép születik. Rögtönzött mini-kiállítása láttán megtudom, ahol otthon érzi magát, az a természet, s a másik világ, az ember, a mozgás, a munka. Az utca­részlet Szebent idézi, a szemlélő szinte érzi a gyékényesi tavak hűsét, az ódon épület történelmet rejt. Kö­zöttük ott az alföldi tanya is. És Ki- lyén Árpád kitárja magyar szívét, az abba zárt, féltett kincsét, a csurgói emlékeket. A Csokonai Gimnázium 200 éves évfordulója alkalmából rendezett 9. egyéni kiállításáról ma sem tud szólni, hangja elcsuklik, szemeit könnyek uralják: nehéz sza­vakba foglalni, az ember csak átéli. A csurgói- fogadtatás és ez itt... ör- vendek. A szívszorongató rövid vallomást az alkotók nő tagja szakítja félbe. Németh Éva Sepsiszentgyörgyről jött, s ezen a reggelen a napkeltét „kapta el”, hogy ecsettel is megörö­kíthesse ittlétüket. Mint a Gyárfás Jenő alkotóművész kör tagjának -számos kiállítása volt már otthon. Harminckét év „termése” gazdag, s életének másik fele, ami ugyancsak • Kilyén Árpád festő és grafikus. harminckét esztendőt jelent, szintén sokat-adó volt. Családot nevelt és gyermekeket tanított. De most szinte semmit nem tart fontosabbnak, mint arra figyelmeztet: feltétlenül írja meg, hogy itt minden, de minden adott — és köszönjük. Boldogok va­gyunk. S láthatóan boldog a házigazda, aki művészet- és emberbaráti szeré­téiből az „idegeneknek” alkotó ott­hont ad június 23-áig. Kép és szöveg: Pulai Sára TUDOMÁNYOS IGÉNYESSÉGŰ TV-SOROZAT Nők a magyar történelemben Egyházi levéltárosok tanácskozása Kocsis Elemér, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püspöke nyitotta meg csütörtökön a debreceni Református Kollégiumban az egy­házi levéltárosok nemzetközi konfe­renciáját. Üdvözölte, hogy az egy­házi levéltárosok találkozójára az ökumené jegyében kerül sor, mert mint mondta: nem elég bevallani a múltat, azt érteni is kell. s egymást megérteni annyi, mint megszeretni. Ez azért is fontos, hogy tárgyilago­san tudjunk ítélni olyan világban, ahol néha elszabadulnak az indula­tok. ahol még nem tanultuk meg élni a demokráciát. A nemzetközi konfe­rencia nyitó előadását Benda Kálmán akadémikus tartotta. Az elmúlt fél év során a Magyar Televízió Magiszter kulturális mű­sorszerkesztősége „Nők a magyar történelemben” címmel tizenkilenc részes sorozatot készített. A sorozat munkálatainak végéhez érve az alko­tók, valamint a film elkészítésében szakértői szerepet vállaló Magyar Nők Szövetsége csütörtökön sajtótá­jékoztatót tartott. Asbótné Thorma Judit, a Magyar Nők Szövetségének elnöke el­mondta: a nők társadalmi szerepének alakulását elemző tudományos igé- nyességű televíziós produkció elké­szítésében nem kevesebb, mint 40 kutató működött közre. Mint mondta: igen fontos lenne, hogy a sorozat könyv vagy video formájában tovább éljen, hiszen az egykori nagyasszonyok, apácák, pa­rasztasszonyok, színésznők és tudós hölgyek példája mai utódaik számára is követhető lehet. A televíziós alkotók (Tárnái Kata­lin szerkesztő-riporter, Vámos Éva tudománytörténész és Lovas György szerkesztő) kitért arra is, hogy a so­rozat megvalósítását nagyban nehe­zítette, hogy a nőtudománynak ha­zánkban még nincs önálló szakiro­dalma, eltérően azoktól az országok­tól, ahol már előbbre tart a nők emancipációja. így nem volt egy­szerű felkutatni a műveket, amelyek hátteret nyújthattak munkájukhoz. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Fiatalkorú a lejtő kezdetén Az alábbi esetet akár példaértékű­nek is felfoghatjuk: így kezdődik az oly sokat emlegetett lejtőn történő lecsúszás. Természetesen távol áll tő­lünk, hogy kizárjuk annak a lehető­ségét, miszerint egy tizenhét éves fiú eleve a bűnözői életmódra lenne kár1 hoztatva azért, mert egészen fiatalon összeütközött a törvényekkel és bíró­ság elé került. Azt is el kell azonban mondani, hogy sajnos az esetek többségében elmarad a „megjavu- lás”, vagyis érvényesül a tapasztala­tokon nyugvó közmondás igazsága: a lejtőn nincs megállás. K. Zs. kiskunhalasi fiatalember ügyét a napokban tárgyalta a megyei bíróság dr. Árvayné büntetőtanácsa. A vádlott 1975-ben született, cse­lekményeit pedig a múlt év májusá­ban, júniusában követte el, vagyis amikor tizenhét éves sem volt. Bíró­ság előtt még nem állt. Az általános iskolából mindössze hat osztályt végzett el, munkahelye nincs, élet­társa viszont már van. Édesanyjával és testvéreivel egy másfél szobás la­kásban élnek, összesen tizenegyen. Ide hozta a fiú az élettársat. Az egész családot az anya tartja el, aki legki­sebb unokájával gyesen van és az önkormányzattól segélyt kap. Mindez- természetesen csupán „hát­tér”, de a pszichológusok a meg­mondhatói, hogy nem elhanyagol­ható. A múlt év május 16-án Kiskunha­lason a vádlott és édesanyja elhívták a közeli kocsmába R. M.-nét, aki az italboltban lerészegedett. Emiatt az asszony férje a meghívókat okolta és hangos veszekedés, kiabálás támadt közöttük, kölcsönösen durva szavak­kal szidalmazták egymást. A vita közben a fiatalkorú K. Zs. felkapott a földről egy féltéglát és azt körülbelül hét méter távolságból a vi­tatkozó R. M. feje irányába dobta. Csakhogy a férfi ijedtében felkapta a karját, így a keze a tégla ütésének erejét csökkentette. De az ötvenhét éves sértett így is egy hat centiméter hosszú, repesztett sebet „szerzett”, ugyanakkor eltört az egyik ujja is. Orvosszaakértők megállapították, hogy amennyiben a tégla nem ütkö­zik a kézzel, a sérülés koponyatörés­sel, agyzúzódással is járhatott volna. Az illető egyébként egy hónap alatt gyógyult meg. Még egy hónap sem telt el, amikor 1992. június 4-én a fiatalkorú K. Zs. egy gyermekkorú barátjával csavar­gód a környéken. A sóstói szőlőknél H. L. tanyája közelében jártak, ami­kor a tulajdonos hazaérkezett. Azt tapasztalta, hogy az udvarán járt va­laki, mert két tyúkjának a nyakát ki­tekerték, egyet pedig kidobtak a kerí­tésen. A gazda nem gyanúsította a vádlottakat, de felkapott egy lécda­rabot és azzal el akarta kergetni őket. K. Zs. azonban szembefordúlt a 64 éves tanyagazdával s miközben hát­rált, azt mondogatta az idős ember­nek: gyere, gyere! A fiú kezében egy szatyor volt, benne üres üvegek. Amikor már csak öt méterre voltak egymástól, a vádlott elővett egy üve­get és azt a gazda homlokához csapta, négy centiméter hosszú, re­pesztett sebet ejtve. A homloküreg külső, csontos fala benyomatosan el­törött, s azt műtétileg eltávolították. Csak a véletlenen múlott, hogy agy­sérülés nem történt. A fiatalkorú tettes két rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntet­tének kísérlete miatt került bíróság elé. Ezért — halmazati büntetésként — tíz hónapi, a fiatalkorúak börtö­nében letöltendő fegyházra ítélték, de a végrehajtást két évi próbaidőre felfüggesztették. Kötelezték a vádlot­tat, hogy fizesse meg a felmerült 13 ezer forint bűnügyi költséget. Az íté­let kihirdetése napján jogerőre emel­kedett. Gál Sándor Vállalkozás, minőség, design A szerdán kezdődött, Budapesten, a Hotel Agroban ma záruló III. Or­szágos Ipari Formatervezési Konfe­rencián a vállalkozás, a design és a minőség egymásra találását tűzték ki a szervezők a legfőbb célként. A több, mint félezer résztvevő húsz szakterület problémáit átfogó szekciókban ismerkedhetett a legak­tuálisabb feladatokkal. A tanácskozás egyik tapasztalata, hogy az ipari formatervezők körében az általánostól valamivel erősebb a vállalkozó kedv. Jelenleg több, mint százötven kisvállalkozás létezik a design területén. Ezek a kisvállalko­zások valamivel jobban működnek az átlagosnál. A design-vállalkozá- sok közül azok az életképesek, ame­lyek több lábon állnak, és tevékeny­ségüket hozzákötik a nemzetközi piachoz. A design-vállalkozások másik si­keres területe a műanyagfeldolgozás és a csomagolástervezés. Egyelőre kisebb arányú, de felfutóban levő te­rület az imázsalkotás, a legjobb meg­rendelőknek a bankok számítanak. A tapasztalat szerint a különféle pro­filú, gyarapodó számú kiállítások ugyancsak igénylik a formatervezők munkáját. A több napos konferencia kiegé­szítő rendezvényein — budapesti és vidéki kiállítótermekben — a forma- tervezők több generációja mutatja be tudását. Budapesten, a Tölgyfa Galé­riában az iparművészeti főiskolások, a Fiatal Ipárművészek Stúdiójában a pályakezdő fiatalok, az Iparművé­szeti Múzeumban a századforduló tervezői, a kecskeméti Nemzetközi Kerámiastúdióban — A formaterve­zéstől a kivitelezésig címmel — so­rozatgyártásra szánt munkák alkotói mutatkoznak be. A. kecskeméti kiállítás vasárnapig látogatható. OLVASTUK Dán kapcsolat Dániában, a Viborg megyei Kje- lemp városában hat fős félegyházi delegáció járt. Céljuk a bemutatko­zás volt, keresve az együttműködési lehetőséget főleg az oktatás és a kul- túrális élet területén. Magukkal vit­ték polgármesterük meghívását a Kiskun Napokra. Iskolákban, műve­lődési intézményekben, könyvtárak­ban jártak a félegyháziak, képet kap­tak a kinti szociális hálózatról, a munkanélkülieket foglalkoztató fel­nőtt rehabilitációs rendszerről. A küldöttség tagjai megismerhették a kjelempi képviselőtestület munkáját és a várost üzemeltető-irányító szer­vezetet is. Szoborpark Kovács Ferenc szobrászművész­nek több köztéri plasztikája díszíti már Kiskunfélegyházát. Hagyatéká­ból most vásárolt egyet a város, egyet az özvegy ajándékozott a fél­egyháziaknak, míg az alkotó mun­káiból további nyolcat a Petőfi-la- kótelep és az E75-ÖS út közti terüle­ten örökös megőrzésre és kiállításra helyeznek el. Pályázat A Lakitelek Alapítvány pályázatot hirdet lakiteleki diákoknak, akik szakmunkásképző intézetek, szakis­kolák, szakközépiskolák, gimnáziu­mok, főiskolák, egyetemek nappali hallgatói. A pályázathoz szükséges adatlap és tájékoztató beszerezhető Lakiteleken a piaci Antológia Köny­vesboltban. A pályázatok beküldési határideje: 1993. augusztus 1. Az ösztöndíj összege tanulmányi ered­ményhez kötött. Antológia könyvek Az Antológia Kiadó a közelmúltban jelentette meg Tóth Erzsébet Arcod mögött május című, immár harmadik verseskötetét. Az alapítvány támoga­tásával készült el Major Zoltán Egy izgalmas szélsőértékfeladat-család című könyve is, középiskolás diá­koknak és tanároknak, de mindazok haszonnal forgathatják, akiknek ma­tematikai érdeklődése az iskola tan­anyagon túlmutat. T árlatnyitó A Dunaföldvári Művelődési Köz­pont Tóth István Cegléden élő fotó­művész alkotásaiból rendezett kiállí­tást. A tárlat megnyitója ma 18 óra­kor lesz a vármúzeumban. Az évszá­zad kiváló fotóművészének alkotá­sait két héten át naponta 10-től 18 óráig — hétfő szünnap — nézhetik meg az érdeklődők. HETI SOROZATUNK SZERELEM ÉS HALÁL 4. Meztelen holttest Kiskunfélegyházán, a Kossuth ut­cán lévő parkban a járókelők egy reggel meztelen női holttestet talál­tak. Tél volt, 1978. február 12. Ter­mészetesen azonnal értesítették a rendőrséget, s a nyomozás során még aznap őrizetbe vették a 21 éves P. J„ büntetlen előéletű fiatalembert, aki a szomszéd megye egyik tanyájában lakott. A további nyomozás, majd az ügy bírósági tárgyalása számtalan apró részletet derített fel, mígnem összeállt a kép: mi történt azon az éj­szakán, hogyan került össze a két ember, s mi okozta a tragédiát. Az asszony, a meztelen nő kilétét nem volt nehéz megállapítani. Gy. F.-né 27 éves volt, többszörösen bün­tetett előélettel, s nem sokkal az eset előtt szabadult a börtönből, ahol közveszélyes munkakerülés és üzlet­szerű kéjelgés miatt ült. Február 11-én otthagyta élettársát és Félegyházára utazott, s már erősen ittas volt, ami­kor a váróteremben összeakadt a fi­atalemberrel. Persze sokat nem tud­tak egymásról, csupán annyit, hogy az egyik nő, a másik pedig férfi. Ez azonban csak a látszat volt. A fiúnál ugyanis éppen az okozta a legkeserűbb problémát, hogy soroza­tosan arról kellett meggyőződnie, képtelen a szexuális életre. Szinte egész gondolatvilágát ez töltötte ki, kisebbségi érzés alakult ki benne, el­keseredésében többször leittasodott, rászokott az alkoholra. Amikor az említett estén összetalálkozott a nem éppen józan és gusztusos nővel, arra gondolt, talán ez átsegíti a nagy aka­dályon, megoldódik legnagyobb gondja. Sajnos, a nő annyira ittas volt, hogy a váróteremben leesett a pádról, s idő kellett, amíg valameny- nyire összeszedi magát. Akkor azt kérte legújabb ismerősétől, hogy menjenek ki a levegőre. Ki is mentek és az állomástól nem messze lévő parkban leültek. Itt az asszony panaszkodott mos­toha sorsára, mondván, csalódott és azért ivott. Csókolóztak és elindultak italt szerezni. Hamarosan pálinkával és Hubertusszal felszerelve tértek vissza a váróterembe, ahol a csaló­dott asszony ismét elszunnyadt egy pádon. A rendőröknek feltűnt a kü­lönös pár és igazoltatták őket. De mert a papírjaik rendben voltak, mindkettőjüket elengedték. Közben a fiú jegyet váltott, mert szándéka sze­rint a 11 órás vonattal el akart utazni. Az asszony azonban ismét mellé ült, s újra azt indítványozta, menjenek ki a parkba. Már kint voltak, amikor a fiú megkérdezte csábítóját, hogy mit akar. Az asszony tömören válaszolt: elég neked, ha azt mondom, hogy imádom a szexet ? A fiatalemberben újból felébredt a remény, hogy hátha most sikerül. A parkban a padoknak csak a betonlá­bai voltak. A fiú leült az egyikre, az asszony azonnal az ölébe vetette ma­gát. Beszélgettek, ittak, csókolóztak. A nő egyszerre felállt, levetette a nadrágját, kabátját és pillanatokon belül meztelenül ült vissza, csupán a csizmája volt a lábán. Tovább csóko­lóztak, de a férfi nem volt képes a közösülésre, s azt javasolta, menje­nek vissza a váróterembe. Az asz- szony felállt, de ittassága miatt ele­sett, s közben erősen sértő megjegy­zést tett a fiúra. P. J.-t nagyon bántotta az újabb kudarc és főleg a sértő megjegyzés, amit az asszony újra és újra ismételt. Emiatt annyira dühbe gurult a férfi, hogy elkezdte ütni a földön fetrengő nőt, majd felkapta az egyik üveget és azzal folytatta a verést. Áz üveg köz­ben eltört, de a csonkkal is ütötte „szerelmét”, majd otthagyta és az ál­lomásra ment. Arra gondolt, hogy az asszony majd feláll, felöltözik és el­megy. De nem ez történt. A nő a sú­lyos bántalmazások következtében elvesztette eszméletét és a hideg téli éjszakában, meztelenül, a parkban hajnali négy óra körül meghalt. Közben a fiú szintén elaludt a me­leg váróteremben, ahol a reggel in­duló vonatra várt. Hét órakor fel is ült a szerelvényre és hazautazott. Amint említettük, még aznap elfog­ták. A bíróság erős felindulásban el­követett emberölés miatt hatévi bör­tönre ítélte és elrendelte kényszer­gyógykezelését. (Folytatjuk) Gál Sándor KUNSZENTMIKLÓSON MEGSZAVAZTÁK A tehetség elismerése Kunszentmiklós város önkor­mányzata a közelmúltban a tehetség elismerésének szép példájáról tett ta­núbizonyságot. A képviselő-testület egyszeri anyagi támogatásként húszezer forintot szavazott meg Madaras László helyi lakosnak, aki a kecskeméti Tanítóképző Főiskola hallgatója. A fiatalember ezt az elismerésnek is számító juttatást a korábban szülő­városában megrendezett első önálló kiállítása színes katalógusának meg­jelentetéséhez kapta. Madaras László tehetségét már az általános iskolában Honti László tanár fedezte fel és gondozta, de a középiskolában sem máradt A Kazinczy - jelvényes bajai diák Május 28—30 között Budapesten rendezték meg az idei szép magyar beszéd versenyt. Ezen az induló százötven tanuló közül Szlaviko- vics Zita, a bajai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákja lett a győztes, akinek Deme László nyelvészpro­fesszor adta át a képen is látható ok­levelet, valamint a Kazinczy-jel- vényt. Teljesítményéért, amelyhez a felkészülés Dékány Judit tanárnő se­gítette, az iskola is jutalomban része­síti. Z. L. magára, ott Horváth Attila közelí­tette a képzőművészethez. A megye- székhelyi főiskolán pedig — ahol a vizuális nevelés szakkolégium hall­gatója — Bruncsák András, az elis­mert művésztanár a mestere. Alkotá­saikkal egyébként már több alka­lommal közös kiállításon is szerepel­tek. Sopronban, az országos Benedek Elek meseillusztrációs versenyen a tehetséges kunszentmiklósi férfi a hatodik helyezést érte el. De Mada­ras László alkotásait már a határain­kon túl is láthatta a nagyközönség. Ugyanis csoportos bemutatókon részt vett Franciaországban és Auszt­riában is. • A győztes diáklány. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV Kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka Baján a Jó­zsef Attila Művelődési Központban este 8 óra: MARICA GRÓFNŐ. Bérletszünet. A mozik műsora. Városi: fel 4. 3/4 6 és 8 órakor: HALHATAT­LAN SZERELEM. Színes, ameri­kai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: MICSODA NŐ EZ A FÉRFI. Szí­nes, magyarul beszélő angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor. ISTEN VELED KIRÁLY. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csá- lánosi Autósmozi: este fél 10 órákkor: TÖBB, MINT TESTŐR. Színes, amerikai film. KISKUN­FÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: KÉZ, AMELY A BÖL­CSŐT RINGATJA... Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film. 14 éves aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor: BAMBI. Szí­nes, magyarul beszélő amerikai rajzfilm. KTV. 6.00—10.00: KÉPÚJ­SÁG. .10.00—10.30. Klip-műsor (ismétlés). 14.00—16.00: Budapest TV. 16.00—20.00: Szív TV (II.) produkció. 20.00—24.00 TV4 (II.) produkció.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents