Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

1993. június 17., csütörtök \ MEGYEI KÖRKÉP 3 Hol vesznek át meggyet és cseresznyét? • Gyümölcsátvétel a Zöldért tiszakécskei telepén. Ebben a szinte nyárias melegben, ami az elmúlt hónapban is volt, sok­kal gyorsabban értek a gyümölcsök, mint az elmúlt években. Értendő ez a cseresznyére és a meggyre, amelyek már az érési szezon közepén tarta­nak. A termelőknek azonban ugyan­azokkal a problémákkal kell talál­kozniuk, mint amikkel szoktak: ki­nek adhatják el gyümölcsüket és mennyiért? Tiszakécskén az előző években több helyre is vihették a polgárok a termést, most csak két helyen van felvásárlás. A Zöldérthez, és a pia­con, az áfész telepére lehet meggyet és cseresznyét szállítani. Az áfész meggyből csak annyit vásárol, amennyit a kereskedő elvisz, de cse­resznyéből nincsenek ilyen korláto­zások. Az átvétel után azonnal tud­nak fizetni. A Zöldértnél Szürszabó László te­lepvezető elmondása szerint szeret­nének minél több árut exportálni. Az elmúlt években főleg Angliába, Ausztriába és Németországba került ki tőlük áru. Mindent megpróbálnak, hogy ebben az évben is sikeres üzle­tet kössenek. A tavalyi alkalommal már az volt a gyakorlat, hogy hetente csak egy alkalommal fizettek. Most is hasonló a helyzet, szerdai napokon fizetnek az előző héten beszállított áruért. Az árak 18,50 és 27,60 forint között mozognak, fajtától és minő­ségtől függően.-Erre jön még tíz szá­zalék azoknak a termelőknek, akik­nek a mezőgazdasági jövedelmük nem éri el a 750 ezer forintot. A Zöldértnek és az áfésznak is a tervei között szerepel zöldségfélék felvá­sárlása is. Információnk szerint a hét közepé­től a konzervgyárnál is lesz gyü­mölcsátvétel. Lakiteleken négy helyen történik felvásárlás, közülük három az előző évben is működött. A piactérnél az Univer Áfésznak, valamint Cináné- nak, Csikósnénak és Nyúl Tóth Bé­lának lehet jelenleg cseresznyét és meggyet szállítani. Valamennyien azonnal fizetnek. A hűtőháznál nem vesznek egyelőre gyümölcsöt, őszi­barackkal szeretnének kezdeni. A Fruchtchips Magyarországi Kft. érte­süléseink szerint cigánymeggyből kíván nagyobb mennyiséget vásá­rolni. Tiszaalpáron szintén a piactéren van átvétel, délután öt órától este ki­lencig. Több községben, köztük Szentki­rályon és Nyárlőrincen jelenleg nincs senki, aki gyümölcsöt vásárolna fel. Jóllehet, az elmúlt években nem volt ilyen probléma, az idei nyáron még nem akadt vállalkozó, aki segítene a két községben élő termelőkön. Termelőkkel beszélve elmondták, hogy keveslik azokat az árakat, amit gyümölcsükért kapnak, már csak azért is, mert egyes kiskereskedők a felvásárlási ár duplájáért kínálják terméküket. Sz.T. SZÚNYOGIRTÁS KIGAZDÁLKODVA Lakiteleken és Tőserdőn Engedélyt kapott a lakiteleki önkor­mányzat a Kiskunsági Nemzeti Park­tól, hogy a község, valamint a Tős- erdő belterületén, mintegy kétszáz- negyven hektáron, szúnyogirtást vé­gezzen. Az első akcióra szombaton este kerül sor. Ezt követően még négy-öt alkalommal végeznek irtást. A költsége négyszázezer forint, de az önkormányzat kénytelen ezt kigaz­dálkodni a község lakói és az üdülni vágyók érdekében. Árverés volt vagy verés? • A kécskei árverés résztvevőinek egy csoportja. Az elmúlt hét végén háromnapos árverésre került sor Tiszakécskén. A három nap alatt több mint tizenegy és fél ezer aranykorona értékű földre li­citáltak az érdeklődők. A területek nagy része szántó volt, de akadt gyümölcsös is. Az első napon 500 és 900, a másodikon 1000 és 1400, a harmadikon 500 és 2300 forint aranykorona-értékben keltek el a földek. Egyes vélemények szerint akadt olyan is, aki termőföldre árverezett vásárolt kárpótlási jeggyel, az vi­szont olyan következményekkel jár, hogy három évig nem kerülhet a ne­vére a föld. Öt évig pedig nem lehet a mezőgazdasági művelésből kivonni. Ilyen kockázatot viszont kevesen vállalnak. Arról is hallatszottak hí­rek, hogy a szenvedélyes árverés közben talán még egy pofon is elcsat­tant. De, hogy ki adta és kinek, arról megoszlanak a vélemények. Minden esetre rendőrségi beavatkozásra nem került sor. Magáról az árverés mene­téről is különböző dolgokat mondtak az emberek. Vannak, akik összefo­nódásokról beszélnek, mások úgy látták, hogy azok jártak jól, akiknek több volt az aranykorona-értékük, s a kis értékkel rendelkezők nem találták meg a számításukat. Egyébként mind szántóból, mind pedig a gyümöl­csösből maradt ki terület. A legköze­lebbi árverés két, három hónap múlva várható. Szentirmay (Folytatás az 1. oldalról) — Érsek úr! Milyen történeti előzményei vannak a katolikus egy­ház területi beosztásának? — A katolikus egyház szervezeti felépítését Szent István király az or­szág akkori területén tíz egyházme­gye alapításával állította fel. Ez a be­osztás az idők folyamán többször megváltozott. Új egyházmegyék jöt­tek létre többek között Szent László, Mária Terézia, I. Ferenc királyok idejében. A második világháború után Mindszenty József bíboros már konkrét javaslatot terjesztett fel há­rom új egyházmegye megalapítására. Az elmúlt időszak azonban nem tette lehetővé a rendezést. A sürgető igény megoldása indította a Szentszéket arra, hogy a magyarországi egyház­megyék határai a II. Vatikáni Zsinat előírásainak és a lelkipásztori szem­pontoknak jobban megfeleljenek. A rendezés lényeges szempontjai a kö­vetkezők voltak: a történelmi ha­gyományok megmaradjanak; Buda­pest egy egyházmegye keretéhez tar­tozzék; a túl nagy területű egyház­megyék megosztásával könnyebbé váljék a püspökök, a papok és a hí­vek közti személyes kapcsolat; a kí­vánatos módosítások egyszerre tör­ténjenek meg; végül: az egyházme­gyék kettős elnevezésével a törté­nelmi hagyomány és a jelentős váro­sok kiemelést nyerjenek. — Az egyházmegyei határok vál­tozása sok problémát és ellenérzést vált ki. Valóban indokolt volt, hogy érdemes ezt vállalni? — Az átszervezésekre a hatéko­nyabb lelkipásztori munka érdeké­ben volt szükség. Az egyházmegyék nagysága, a lakosság számarányának változása, a megváltozott országha­tárok által szétszabdalt megyék, a főváros egyházi közigazgatási meg­Dankó érsek az egyházmegyék újjászervezéséről • Dr. Dankó László osztottsága rendezést igényelt. Nem más, mint az egyházi szervezet kor­szerűsítése, működőképességének biztosítása a cél. ' — A Szent István-i határok meg­szüntetésével nem vét az egyház sa­ját hagyományőrző szerepe ellen? — A hagyományőrzés területén az egyház kiemelkedő szerepet játszik, de ez soha nem érvényesülhet a lé­nyegi küldetés kárára. Az egyházi közösség évezredes folyamatossága már önmagában hagyományőrzést jelent. Gyakran vádolnak bennünket azzal, hogy nem haladunk a korral. Pedig megfontoltan haladunk, ahogy most is. — A papság egy része nem örül a változtatásoknak. Úgy tűnik, az egy­házban továbbra sem érvényesül a demokrácia. — A halaszthatatlan intézkedések áldozatokat is kívánnak. Ezek mellett nem mehetünk el érzéketlenül. Sok lelkipásztor tekint szorongva a meg­szokott papi közösségből való kisza­kadásra, az újba való beilleszke­désre. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy hitük, papi lelkiségük segít feloldani ezt az aggodalmat új főpásztoruk megértő segítségével. Egyébként az egyház alapvetően nem demokratikus, hanem hierarchi­kus felépítésű. Megmutatkozik ez abban, hogy a hittételeket nem nép­szavazáson döntjük el, hanem a ki­nyilatkoztatásból vesszük. Ez, ter­mészetesen, nem jelenti azt, hogy nincsenek demokratikus vonások. Gondoljunk a pápaválasztásra. Ugyanakkor állandóan tudatosíta­nunk kell, hogy a keresztény értel­mezés szerint a vezetés elsősorban szolgálatot jelent. Ezúton is köszöntőm a nyugalma­zott váci segédpüspök urat, minden papot és hívőt, a férfi és a női szerze­tesrendeket, valamint a testvéregy­házakat az igazi ökumené szellemé­ben. Az egyházi joghatóság június 19-én lép életbe az egész új főegy­házmegyében. Július 1-jétől minden adminisztráció, egyházi és állami, mint Kalocsa—Kecskeméti Főegy­házmegyében jelentkezik. Kecske­méten, a Nagytemplomban, amelyet társszékesegyházzá jelölt ki a Szent­atya, június 30-án, szerdán, délután 17 órakor hirdeti ki a bullát Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius úr. Erre a szentmisére a most idecsatolt pap­testvéreket és a híveket egyaránt hí­vom és várom. Isten áldja meg egész Bács-Kiskun megyét, Kalocsát és Kecskemétet. Zsiga Ferenc (Holnapi lapszámunkban közöljük a váci egyházmegyétől a Kalo- csa-Kecskemét egyházmegyéhez került plébániák névsorát). Kecskeméten is a kincstár diktált ® Archív felvételünkön balról Papp István Géza, A KSZV egyik felfüggesztett vezetője egy kecskeméti árverésen. (Folytatás az 1. oldalról) A kincstár által a kecskeméti ön- kormányzatnak átutalt 39,3 millióból 30 milliót az Erzsébet laktanyáért küldtek. Ezen túl 8 és 1,3 milliót utal­tak át. A polgármesteri hivatalban azonban a mai napig nem tudják, hogy.^az utóbbi két tétel mire vonat­kozik. Kecskemét beruházási főmér­nöke, Koltai Gyuláné elmondta: fo­lyamatosan kérik, hogy a KVSZ részletesen számoljon el végre az el­adott ingatlanokkal. Ezt azzal hárít­ják el, hogy nagy adattömeget kell feldolgozniuk. Elnézést kémek és tovább húzódik az ügy. Az 1991-ben 92 millióért eladott Erzsébet laktanyáért, a gazdasági bi­zottság elnöke, Körmöczi Béla vé­leménye szerint több mint 46 millió járna a városnak. Szemben a kapott 30 millióval, ugyanis őrzési költség itt nem merült fel. Sőt, a bérbeadás­ból bevétele volt a kincstárnak, ami­nek egyharmada az önkormányzatot illeti. Ä KVSZ azonban a korábbi bérlő Bács-Hun beruházásainak ér­tékét levonta a városnak járó pénz­ből. Érdekes a Lánchíd utcai lakások története is, amit a kecskeméti ön- kormányzat vásárolt meg, összesen 12 millióért. Az 50 százalék ettől függetlenül jár a városnak, de hiába fizették ki régen a vételárat, a 6 mil­liót nem kapták vissza. Rejtélyesen alakul a csalánosi parkerdőben lévő egykori szovjet, úgynevezett dácsa sorsa is. Erre és a körülötte lévő 150 hektáros erdőre a város bejelentette vételi szándékát a KVSZ-nél. A kincstár június 11-éré tűzte ki Buda­pesten az árversenyt, amiről egy nappal korábban, június 10-én értesí­tette az önkormányzatot... A város ezért kérte, új időpontban tartsák meg a versenyt, amiről legalább 15 nappal korábban küldjenek értesítést. A homokbányái volt szovjet lak­tanya egy részét átadták a főiskolai egyesülésnek, a Kiskőrösi úti 56 la­kásra a 10 százalékos előleg befize­tése után a KVSZ részletfizetési kedvezményt adott az új tulajdono­soknak. A Korhánközi úti egykori szovjet ellátó bázist a maga részéről Kecskemét felajánlotta ingyen az Igazságügyi Minisztériumnak egy kísérleti börtön céljára. A szovjet nőtlen tiszti szállót a város vette meg, itt lesz az inkubátorház, ezért még nem fizették ki a vételárat. A katonai objektumokon túl a kincstár rendelkezik a Május 1. téri pártbizottsági^épülettel, amit a társa­dalombiztosítás kíván megvenni. Az egykori munkásőrség laktanyájának a sorsa bizonytalan, az önkormány­zat — pénz híján — az idei költség- vetésébe nem tervezte be megvételét, pedig ideális lenne kollégiumnak. A volt MHSZ-székházat ingyen, vagy helyette 60 milliót kér az önkor­mányzat, ellentételezésül az államtól a Kossuth téri rendőrkapitányság tu­lajdonjogáért, amit a katolikus egy­háznak használatba már visszaadtak. A továbbiakban is figyelemmel kísérjük a szövevényes vagyoni ügyeket, melyek remélhetően a kecskeméti adófizető polgárok meg­elégedésére alakulnak. Mihályka Gyula • Óvjuk őket! Annyit írtak és beszéltek manap­ság az ózonlyukról és a napozás ár­talmairól, hogy egyetlen szülő sem mehet el ma a kérdés mellett: enged­hetjük-e gyermekeinket a napra? Er­ről kérdeztük dr. Török Lászlót, a kecskeméti megyei kórház bőrgyó­gyászatának osztályvezető főorvosát. — A nap káros hatásai a gyermek bőrét veszélyeztetik legjobban, ugyanis az úgynevezett karcinogén Nyári gond: gyermekeink és a napfény hatások 10-15 éves korig alapozód­nak meg, ekkor, tehát még gyermek­korban adódnak össze és jóval ké­sőbb, 30-35 éves korban bőrrákot, daganatot okozhatnak. Ezek ma már tudományos tények, ezért nagyon óvatosan szabad gyermekeinket a napra engedni. A déli órákban le­gyünk az árnyékban velük, vagy a lakásban. Az egyévesnél fiatalabb gyermekeket pedig direkt napfény hatásának nem is szabad kitenni, hi­szen az árnyékban is éri őket annyi napfény, amennyire szükségük van. A fürdés és napozás előtt nem árt a gyermekeket fényvédő krémmel le­kenni, ez legalább 8-10-es erősségű legyen. A legfontosabb annak belá­tása, hogy nemcsak az azonnali leé­géstől kell megóvnunk a gyerekeket, hanem ennek későbbi, káros hatásai­tól is. — Mit tegyünk akkor, ha mégis leég a gyermek bőre? — Nyugtató hatású kenőcsök, kré­mek jól használhatók, ezeket a pati­kákban is lehet kérni, illetve, ha a le­égés súlyosabb a bőrgyógyászaton. Általában az olajos rázókeverék és a hideg borogatás is elegendő otthon. —Használ-e leégés ellen, ha a gyermek bőrét állandóan vízzel lo­csoljuk, mondván, így védelmezzük? — Ez csak kellemes érzés és hűti a testet, de a leégés ellen nem véd. Az egész nap vízben játszó, úszó gyere­kek is leéghetnek. Az ózonlyuk és a napfény káros hatásairól szóló hírek épp azért nagyon komolyak, mert a tengerek élővilágát is károsítják, majd a biológiai láncon át hatással lesznek az emberiség táplálkozására is. Ha pedig a mély tengerekben ér­vényesül a hatás, hogyne érvénye­sülne egy medence vizében. — Szavai félelmet keltettek bennem, ezek szerint bizonyított tény, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákot okoz? — Nem teszünk egyenlőségjelet a kettő között, de az egyik rákkeltő té­nyezőnek tarthatjuk, sok más té­nyező mellett a túlzásba vitt napo­zást. Ezért lenne fontos, hogy a szü­lők óvják gyerekeiket, (ábrahám) Bácsalmásról Backnangba Tizenöt tagú delegáció utazik jú­nius 25-én Bácsalmásról Back­nangba, a június 27-ig tartó testvér- városi fesztiválra. A találkozón fel­lép a bajai tanítóképző főiskola tánccsoportja, kiállítás nyílik a bács­almási képzőművészek legszebb munkáiból. Átadják Bácsalmás város ajándékát, az Erdős Csaba faragta kopjafát Backnang városának. \ Berekesztett tanácskozás Az utóbbi időben fél-, háromne­gyed órás késéssel kezdődnek Baján az önkormányzati ülések a határo­zatképtelenség miatt. Csütörtökön is hasonló volt a helyzet, és mivel 9 óra körül több képviselő eltávozott, a tervezett napirendi pontok felének megtárgyalása nélkül Éber András polgármester kénytelen volt bezárni a tanácskozást. így nem kerülhetett például sor a hitelfelvételi kérdésre, ezért a város üzemeltetőinek később gondjuk akadhat a fizetőképesség te­rén. Elmaradt falunap A háromnapos rendezvénysorozat, a már hagyományos lakiteleki falu­nap idén elmarad. A Lakitelek Ala­pítvány és a Népfőiskola mint ren­dező, a takarékosságra hivatkozik, tekintettel arra, hogy a megrendezés jelentős összegbe került, — tudtuk meg Lévai Jánosnétól, a Népfőiskola irányítójától. Kitüntetettek Nemrégiben ünnepséget tartottak a kalocsai Városházán, ahol kitünte­téseket és jutalmakat adtak át taní­tóknak, tanároknak, óvodapedagógu­soknak. A kultuszminisztérium Pe­dagógus Szolgálatért Emlékérmét a város polgármestere Petrovics Fe­renc iskolai tanárnak nyújtotta át. Gyémántoklevelet Molnár László ta­nító, aranyoklevelet Jakkel Istvánná, Pécsi Sándor és Rudnay András ka­pott. A tehetséggondozás terén hosz- szú időn át kiemelkedő eredményt elért munkájáért egyéves határozott idejű béremelésben Faragóné Ma­gyar Edit, az Eperföldi Általános Is­kola tanára, Szabóné Kovács Ilona, a Kertvárosi Általános Iskola tanára, és a gimnázium tanárai közül Keleti Sarolta és Szőke Imréné részesült. Foktői templomünnep A múlt vasárnap délután ünnepel­tek a foktői református gyülekezet tagjai. A település református hitű polgárai ugyanis másfélszáz évvel ezelőtt vették birtokba a Hild József építész által tervezett és épített temp­lomot. A megemlékezésen dr. Hege­dűs Lóránt, a Dunamelléki Reformá­tus Egyházkerület püspöke hirdette az Igét. Az istentisztelet után a püs­pök úr leleplezte az évfordulót meg­örökítő fekete márványtáblát. Nyugdíjasok közgyűlése A Kalocsa és Vonzáskörzete Nyugdíjasainak Egyesülete a napok­ban tartotta meg közgyűlését. A gimnázium dísztermében a három­száz tagból kétszázötvenhatan jelen­tek meg. Novák Sándor elnök szá­molt be az 1989-es megalakulás óta eltelt időszak munkájáról. Megállapí­tották: ugyan minden fórumon elfo­gadták felvetéseiket, érdemi változás azonban nem történt. Abban re­ménykednek, hogy a jövő évi válasz­tásokon a két és fél milliós nyugdíjas tábor összefogásával eredményesen szerepelnek majd. A közgyűlés a ve­zetőségválasztással zárult, az egyesü­let elnöke ismét Novák Sándor lett. KÖZÉLETI HÍR • A Független Kisgazdapárt kis­kunhalasi szervezete taggyűlést tart június 18-án 18 órától a kiskunhalasi Általános Művelődési Központban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents