Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

1993. június 14., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Zeneiskolák versenye Félegyházán A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, a Magyar Zeneis­kolák Szövetsége, valamint a kiskun­félegyházi Városi Zeneiskola és a he­lyi önkormányzat szervezésében, az elmúlt hét végén Kiskunfélegyházán rendezték meg a IV. országos zene­iskolai mélyrézfúvós versenyt. A mintegy harminc település verseny­zőinek részvételével, pénteken és szombaton lebonyolított vetélkedő díjkiosztó ünnepségét vasárnap dél­előtt 10 órakor, a kiskunfélegyházi zeneiskolában tartották. A rangos verseny megyei győzte­sei a következők voltak: Az I. korcsoport harsona-tuba ka­tegóriájában első díjat kapott a kecs­keméti Kuna Márton, felkészítő ta­nára: Kuna Lajos. Ennek a korcso­portnak a legfiatalabb versenyzője címet a tiszakécskei Vass Máté nyerte, akit Kiss László tanár készí­tett fel. A II. korcsoport harsona-tuba ka­tegóriájában harmadik helyezést ért el, a szintén kecskeméti Kuna Lajos növendéke: Szilágyi Gábor. A III. korcsoport tenor-bariton ka­tegóriájának aranyérmét a kiskunfél­egyházi Tóth László, Jankovszki Ferenc tanítványa kapta. Ugyanen­nek a korcsoportnak tuba kategóriá­jában a kiskőrösi Kovács Tibor, Boldóczki Sándor tanár felkészíté­sével a harmadik lett. A Kiskunfélegyházi Fúvószene­kari Egyesület különdíját a kecske­méti Kuna Márton és a félegyházi Tóth László vehette át. Az ünnepségen külön díjazták az első helyezést elért versenyzők fel­készítő tanárait is, többek között Kuna Lajos, kecskeméti és Jan­kovszki Ferenc, kiskunfélegyházi zenepedagógust. Végül különdíjban részesültek a zongorakísérők közül: Bujdosóné Csáki Edit, Kecskemétről és Sejben Ilona, Kiskunfélegyházáról. szász Tanévzáró Tiszaalpáron # A tiszaalpári központi általános iskolában szombaton délután tartot­ták meg az ünnepélyes tanévzárót. Ötszáztizenkét gyerek fejezte be a tanévet, közülük húszán buktak meg, ketten osztályismétlésre. A követ­kező tanévre ötvenhat új elsőst várnak a most elbúcsúzott hetvenegy nyolcadikos helyére. Képünkön a tanévzáróval egybekötött ballagás egy pillanatá. A diákok közt LéngVél József igazgató: PARLAGFŰ, VADKENDER, AMBRÓZIA Gyomok, köztereken és parkokban A tudományos neve ambrosia ela- tior annak a gyomnövénynek, amit mindenki népies nevén, vadkender­ként ismer. Súlyos allergiás megbe­tegedést, ezenfelül szénanáthát, kö­tőhártya-gyulladást és több más gyomnövény virágporával együtt asztmát okozhat. A virágporszemek által előidézett megbetegedést a civi­lizált világ új népbetegségeként tart­ják nyilván. A nyugati országokban éppen ezért úgynevezett polleninformációs szolgálat működik, amely a meteoro­lógiai jelentés mellett nap mint nap tájékoztatja a polgárokat a pollenfa­jok összetételéről, országos eloszlá­sáról, erősségéről és várható változá­sáról. Hasonló, munka Magyarorszá­gon is beindult, mert felmérések iga­zolják, hogy a légúti megbetegedé­sek száma megháromszorozódott az elmúlt néhány évben hazánkban. Kü­lönösen veszélyes az ambrózia a gyermekekre és a fiatal felnőttekre, 14-től 30 éves korig. Kecskemét önkormányzatának egészségügyi bizottsága már hóna­pokkal ezelőtt kezdeményezte, hogy térképezzék fel a kecskeméti közte­reket és parkokat, valamint a parlag­földeket, és a gyomtérkép elkészülte után szakmai alapossággal induljon meg az irtás. Erre azonban az idén nincs pénz. A Bács-Kiskun megyei Növényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás azonban magára vál­lalta ezt a feladatot, és a közeljövő­ben elkezdődik a felmérés. Addig is, míg a gyomirtás elkez­dődik végre a közterületeken, mi magunk is védekezhetünk a vadken­der okozta betegségek ellen. Július közepétől több gyomnövény virág­pora allergén, a pollenszóródásnak napi ritmusa van, melynek csúcsa délelőtt 11 és 12 óra között tapasz­talható. Ebben az időszakban a már beteg vagy érzékeny emberek ne tar­tózkodjanak a szabad levegőn, ott­hon csukják be az ablakot. A veszé­lyes időszak kezdete előtt — július elejétől októberig — már két héttel menjenek el orvoshoz, és kérjenek gyógyszert. Kecskeméten és a megye valamennyi nagyvárosában felké­szült szakemberek fogadják a bete­geket. Á.E. CIKKÜNK NYOMÁN A Petőfi Népe 1993. június 10-ei számában megjelent „Ä molnárok végkielégítést kémek” című cikkel kapcsolatban az alábbi helyreigazí­tást, illetve észrevételt szíveskedje­nek soron kívül lapjukban leközöl­ni: Rácz Sándor nem a munkástanács képviselője, hanem a dolgozók által megválasztott üzemi megbízott. Való igaz, hogy amíg a privatizá­lással érintett malomüzemek dolgo­zói nem tudták, hogy ki lesz az új tu­lajdonos és milyen feltételeket garan­tál, a munkavállalók kérték az rt.-től a végkielégítés kifizetését. Az elmúlt napokban az érintett malomüzemeket felkeresték a leendő tulajdonosok, akik vállalták a dolgo­zók folyamatos továbbfoglalkoztatá­sát a jelenleg érvényben levő munka- szerződésük alapján, az rt. érvényben lévő kollektív szerződésnek, vala­mint a szociális juttatások átvállalá­sát. Fenti garanciavállalások meg­egyeznek szakszervezetünk azon tö­rekvésével, ami a dolgozók számára biztosítja a munkahelyet, további foglalkoztatásuk számukra hátrányt nem jelent. Az attól való félelmet, hogy egy esetleges létszámleépítés vagy mű­ködésképtelenség esetén a dolgozók elesnek a végkielégítéstől, eloszlatja a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. sz. állásfogla­lása, melyet tájékoztatás céljából minden üzem szakszervezeti bizal­mija részére másolatban eljuttatunk. Szakszervezetünk törekvése to­vábbra is, hogy a dolgozók folyama­tos foglalkoztatása, valamint a kol­lektív szerződésben foglaltak biztosí­tottak legyenek, az új kollektív szer­ződések megkötéséig is. Téves a cikk azon része, mely a Duna-parti silórendszer eladására vonatkozik. A silórendszer nem ke­rült eladásra, továbbra is a Viktória Rt. tulajdonában van, az ott dolgozók foglalkoztatása is biztosított. Sándorné Csórián Erika szb-titkár VIZEK, FÜRDŐK, MEDENCÉK Kezdődik a nyári szezon • Jó lenne, ha az idén sehol sem kellene ilyen táblát kitenni. (Fotó: PN-archív) A tavaly nyári vérhasjárvány — amelynek egyik góca Tiszakécskén volt és végigsöpört a megyén — még sokunk számára emlékezetes. Mit hoz az idei nyár? Milyen a vizek mi­nősége most, és mire számíthatunk akkor, ha folytatódik a szokatlanul nagy meleg, a szárazság? Erről beszélgettünk dr. Tomecz Évával, a megyei tisztiorvosi szolgá­lat közegészségügyi osztályának ve­zetőjével. — Ellenőrizték-e a strandszezon előtt a felszíni vizek és a medencék vizének állapotát? — Természetesen a nyitást megelő­zően mindenütt ellenőriztük a víz minőségét, sőt, ez a vizsgálat folya­matos, tehát szezon előtt, alatt és után is rendszeresen végzünk vizsgá­latokat. A megyei tisztiorvosi szolgá­lat azonban csak a felszíni vizeket és a medencés fürdők vízminőségét el­lenőrzi, a létesítmények komplex vizsgálatával a városi szolgálatok foglalkoznak. Ezek az illemhelyek, a kereskedelmi, vendéglátó egységek, a zuhanyozók, az öltözők és így to­vább. — Hot végeztek vizsgálatokat? — A felszíni vizeket vizsgáltuk Soltvadkerten, Dunapatajon, Kunfe- hértón, Kiskunhalason, Kecskemé­ten, valamint a Tisza menti és a Duna menti településeken. A medencés fürdők és uszodák közül is vala­mennyit megvizsgáltuk, mivel egyet­len vizes létesítmény sem nyithat ki anélkül, hogy a bakteriológiai vizs­gálatokat a tisztiorvosi szolgálat la­boratóriumában el ne végeztük volna. Ez alapvető szabály. — Milyen vízminőséget tapasztaltak az idén a felszíni vizeket illetően? — Általában a meleg, száraz időjá­rás nem kedvez a vizeknek, ismere­tes, hogy a halasi Sóstót be is kellett zárni. A Kamarás-Dunán és Tisza­kécskén már most csak másodosztá­lyú a vízminőség, ha nem lesz szá­mottevő csapadék, félő, hogy a tava­lyihoz hasonló vízminőségromlásra számíthatunk itt. Persze, most ezek­ben a vizekben nincs kórokozó, pá­nikra tehát nincs ok. A strandbelépők azonban igen drágák, várható tehát, hogy az élővizek, a folyópartok men­tén sok fürdőző lesz a nyáron. — A medencés fürdők és az uszodák vize kielégítő-e? — A hideg vizes, víz-visszaforgatá- sos medencék egész nap folyamato­san jó vízminőséget adnak, hiszen egy tízórás üzemeltetés alatt teljesen kicserélődik a víz. Nyitásnál egyéb­ként valamennyi hideg vizes meden­cét ivóvíz tisztaságú és minőségű vízzel töltenek fel, így például a kecskeméti uszoda vizét is, más kér­dés persze az, hogy a nem víz-vissza- forgatás'os1 medencéknél estére már szennyezett a víz. Ezeket a meden­céket is leengedik esténként, és reg­gel itt is kiváló minőségű vízzel nyit­nak. Más a helyzet a termálvizes me­dencéknél, mert itt a víz-visszaforga­tás nem alkalmazható és a tisztítás is körülményesebb, mivel a termálvizet nem lehet klórozni. — Eszerint a vízminőséget a fiirdő- zök rontják le a fegyelmezetlensé­gükkel? — Sajnos, igen. Magyarországon még nem divat, hiába jelzik táblák, hogy fürdés előtt mindig zuhanyozni kell, és a lábmosó használata is köte­lező. Nyugaton a vízbe jutó vizelet megfesti a medence vizét, így köny- nyen ellenőrizhető, hogy ki nem tartja be az alapvető higiénés szabá­lyokat. Mi csak a víz ammóniatar­talmából következtethetünk erre, és büntetni sem tudunk. — Hogyan óvhatják a víz minőségét ezenkívül afürdőzők? — Az alapvető dolgokat az előbb említettem, ezen túl nagyon fontos, hogy a gyermekek számára kijelölt pancsolókba ne menjenek be a szü­lők. A termálvizes medencékbe pe­dig soha ne engedjük be a gyereke­ket, mivel egészségkárosító hatásuk lehet. Régen volt fürdőrendelet, ami megszabta, hogy egy medencében, egy időben hányán fürödhetnek. Ilyen ma nincs, a megtelt táblát senki sem teszi ki, és ez a jegyárak mellett érthető is. Nem nyereséges még így sem a fürdők üzemeltetése, tehát a vendégekről senki nem mond le szí­vesen. Fontos volna az is, hogy lázas, beteg gyermeket ne vigyünk a strandra, még az árnyékba se. Beteg emberek rtfe fürödjenek közfürdők­ben, mert ez tömeges megbetegedés­hez vezet. Végezetül hadd mondjam el, hogy éppen a tavalyi járványból okulva nagyobb figyelmet fordítunk a higié­nés rendszabályok betartására és az üdülőterületek szennyvíz- és hulla­dékelhelyezésére. Ábrahám Eszter Sztrájk a magyar-román határon • A lassítás miatt teljes a dugulás a gyulai határátkelőhelyen. Közműhitelek Kalocsán Neves pénzintézetek versenyeztek azért, hogy Kalocsa kötvénykibocsá­tásának bonyolítói lehessenek. A vá­ros a kötvénnyel a közműberuházá­sok hiányzó fedezetét kívánja bizto­sítani. A képviselők végül is a leg­kedvezőbb hitelfelvételi ajánlatot tevő OTP Bank mellett szavaztak. Ezzel biztosítható, hogy az önkor­mányzat egyéb fizetési kötelezettsé­geit is figyelembe véve történjen a közműhitel törlesztése. Az OTP Bank a célhitel folyósításán túl la­kossági közműhitelek nyújtását is vállalta. A városatyák lehetőségét látták annak, hogy a város középtá­von — három év alatt ■— megbirkó­zik a 170 milliós, most nélkülözhe­tetlen hitellel. A gyors bonyolításra azért is szükség van, mert a gázprog­ramhoz már júliusban szükség lesz 20 millió forintra. Csaba Expo Eddig százhetven kiállító jelent­kezett a kedden megnyíló békéscsa­bai nemzetközi vásárra, amelyen a hazaiakon kívül román, ukrán, orosz, szlovák, görög, olasz, osztrák és ja­pán cégek mutatkoznak be. A Csaba Expo '93 a városi sportcsarnokban és környékén lesz, a hazai és külhoni üzletemberek 2 500 négyzetméter fedett, s 20 000 négyzetméter szabad területen tehetik közszemlére termé­keiket. Az elsősorban a keleti pia­cokra tekintő békéscsabai nemzet­közi vásáron a kiállítók elsősorban az építő- és építőanyag-ipart, a me­zőgazdaságot, a műszaki és villamosipari ágazatot, valamint a gépkocsigyártást és a kereskedelmet képviselik majd. A keddi megnyitót követően több szakmai nap lesz a hatnapos békéscsabai vásáron. Jú­nius 16-án, szerdán például a vállal­kozások, csütörtökön a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar napját ren­dezik meg a békéscsabai vásáron. Tegnapra teljesen helyreállt a rend az ártándi határállomáson: a kilépő ’ forgalom Románia felé folyamatos. A személygépkocsiknak nem kell ^várakozniuk, a kamionoszlop mint­egy nyolcszáz méteres, de áthaladá­suk ugyancsak zökkenőmentes. A Romániából személygépkocsival ér­kezőknek viszont három órát kell vá­rakozniuk a határ túloldalán. Mészáros János határőr alezredes, az ártándi átkelő parancsnoka — aki szombaton többször is tárgyalt ro­mán kollégáival —, megerősítette: a román vámosok teljesen váratlanul szombaton reggel nyolc órakor sztrájkba léptek. Közülük öten 10 órakor felvették a munkát, így na­gyon lassan megindulhatott a határ­forgalom. Délután 13.30-kor min­denki munkába állt, de lassították az ügyintézést, így csak vasárnap reg­gelre állt helyre a normális határfor­galmi rend Ártándon. A munkabe­szüntetés okáról semmilyen hivata­los tájékoztatást nem kaptak — kö­zölte az ártándi határállomás pa­rancsnoka. Ugyancsak folyamatos az átkelés a gyulai, illetve a nagylaki határátke­lőhelyeken, ahol az elmúlt hét végén — bár nem volt sztrájk — az ártán- dihoz hasonlóan szintén lelassult az átkelőforgalom. JMH HOLDING baromfiüzem Jakabszállási tojástermelő üzemünkbe, azonnali belépéssel, tojásszedő munkakörbe nő betanított munkaerőt keresünk. Munkába járás szolgálati gépkocsival. 14 000 Ft havi kereseti lehetőség, 40 órás munkahét. Érdeklődni lehet minden munkanapon, 7—15 óráig, Jobbágy István üzemvezetőnél, illetve Békefi Emil üzemvezető-helyettesnél, a 76/372-083-as telefonon, vagy személyesen. 4167 Vendégágyak falvakban Jelenleg mintegy százezer, turisták elhelyezésére alkalmas vendégágy található a magyar falvakban — mondta Csáky Csaba, a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke. Kifejtette: jelenleg a közép-kelet-európai térségben ha­zánk az egyetlen ország, amely nyu­gati normák szerint mérve is kiépített falusi-tanyai vendéglátóhelyekkel rendelkezik. Ezt a fejlődést a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szö­vetségének négy évvel ezelőtti meg­alakulása indította el. A falusi turiz­mus további fejlődése várható. Kimutatja az allergiát Az első magyar diagnosztikai készlet, a „PROTEST-I allergiavizs­gáló kit” a tehéntejtől, a szójától és a tojásfehérjétől eredő allergia kimuta­tására alkalmas. Az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság támogatá­sával kifejlesztett diagnosztikus készletet június 16-án mutatja be az OMFB székházában. Hároméves ko­rig a gyermekek 15-20 százaléka szenved valamilyen allergiától. Az allergia néha olyan súlyos lehet, hogy életet veszélyeztet. Csak kérdezem Van-e egymáshoz valami köze a pénznek és a politikának? De még mennyi! Elszörnyiilködve hallgattuk a híreket, hogy mibe kerül egy-egy amerikai elnökvá­lasztási kampány. Aztán kiderült, hogy bizony Magyarországon sincs másképp. Százmilliós ösz- szegek röpködnek a levegőben, amikor a jövő évi választásról esik szó, egyes vélemények szerint minden mandátum tízmillióba ke­rül. Ennyit kell ugyanis rászánni a kampány során ahhoz, hogy megszerezzék. A pártok persze, mint jó anya gyermekére, úgy vi­gyáznak arra, hogy megfelelő összeget szakítsanak le a költség- vetésből a kampány céljaira, kü­lönféle törvények születnek a poli­tikai pártok támogatásának mér­tékéről. Miután az is törvény, hogy az egyes pártok kötelesek pénzügyi zárómérlegüket nyilvá­nosságra hozni, ezekben a kimu­tatásokban egyre nagyobb szere­pet kap az egyéb bevétel alatt levő rubrika. Ennek eredetét nem kell megjelölni, nyilván olyan pénz lehet, ami csak úgy jött. Ide tartozik a közelmúlt egyik botránya is, az MDF és a Fidesz székházának ügye. Hatalmas pa­lotát kaptak, mondván, hogy ez jár nekik, aztán eladták. Mint ki­derült, az akció teljesen törvé­nyes volt. El is hiszem, hiszen a törvényeket is emberek alkotják, hogy ne mondjam, pártemberek. Elhiszem én azt is, hogy csak akkor lehet felelősségteljesen választani parlamentet, ha ismeri az ember a jelölteket, tanulmá­nyozza programjaikat, és valóban a számára leghitelesebbre sza­vaz, ehhez pedig be kell mutat­kozni, amihez pénz kell. Csak va­lami határt kellene szabni a dő­zsölésnek, ugyanis néhány kórház egész évi költségvetése lassan a kampánypénz. Nem lehetne egy kicsit spó­rolni? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents