Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

PETŐFI NÉPE 1993. június 11., péntek Újjászületik a Feszty-körkép • A körkép egy-egy részlete önálló alkotásként is megállja a helyét. A film és a televízió föltalálása előtt hatalmas méretű körképeken örökítették meg egy—egy nép törté­nelmének jelentős pillanatait. A té­mákat tekintve a napóleoni háborúk­hoz kötődőkből készült a legtöbb: Belgiumban a Waterlooi, Oroszor­szágban a borogyinói csatát örökítet­ték meg kör alakú vásznon. Szerte a világon több mint har­minc ilyen alkotást tartanak számon, méreteit tekintve közülük az egyik legnagyobb a mi honfoglalásunkat ábrázoló Feszty-körkép. Megfestésének ötlete Jókai Mór­tól származik, rokona, Feszty Árpád örömmel vállalta a megvalósítást. A festőművész az eredeti helyszínen, a Vereczkei-hágónál is készített vázla­tokat. Hogy a fesmény alakjai minél jobban hasonlítsanak honfoglaló őse­inkhez, Feszty Ázsiából hozatott az ott élőket ábrázoló képeket. A tömegjeleneteket pedig éppen a térhatás miatt, a valóságban is meg­rendezte. A néha unalmas munkától fáradt művészeket a kor legünnepel- tebb nótaszerzője, Dankó Pista szó­rakoztatta édes-bús dalaival. A körképet a honfoglalás ezeréves ünnepén láthatta először a közönség, s rögtön szívébe is zárta. A millen­nium után is évente százezrek cso­dálták meg. A második világháborúban meg­rongálódott képet évtizedekig dara­bokra vágva, tekercsekben próbálták megőrizni az utókornak. A végleges megoldásra, a helyreállításra csak nagy nehezen akadt pénz. A rendkí­vüli szakértelmet és nagy türelmet igénylő munkát lengyel restauráto­rokra bízták, akik négyzetcentiméte­renként állítják helyre a panoráma­képet. Újságírókat, érdeklődőket csak az előre meghatározott időben fogadnak. Nem mintha titkaik volná­nak, de a helyreállításnak ezt a Ryszard Wojtowicz által kidolgo­zott módját szabadalom védi, és a restaurátorok a boszorkánykonyhá­ban használt, néha robbanásveszé­lyes vegyi anyagok receptjét féltik az avatatlanoktól. A híres alkotás egy részlete egyébként szeptember elejéig Buda­pesten, a Hotel Corvinusban, a Kem- pinski Szállóban látható. Mint a helyreállítás pénzügyi fedezetének előteremtésére létrehozott kurató­rium egyik tagjától, Trogmayer Ottó múzeumigazgatótól megtudtuk, a helyreállítás 2,7 millió dollárba ke­rül. Az összegből több tízmilliónyi forint hiányzik, ezért várják és kérik az adományokat. Az épület, ahol a Feszty-körképet véglegesen elhelyezik, már kész. Ópusztaszeren, a vérszerződés, az első magyar országgyűlés színhelyén egy rotunda várja a világhírű alkotás elkészültét. Szakemberek véleménye szerint az 1966-os Expo legnagyobb vidéki látványossága lesz a körkép, amelyet a honfoglalás 1100. évében bizo­nyára sokan tekintenek meg. —szórna— / __ S zilády Áron Társaság Halason Nemes célokért hívják a szervezők Halas polgárait egy alakulóban lévő társaságba. A Szilády nevét viselő társaság jövő kedden tartja alakuló összejövetelét a református parókián. A cél elsősorban hagyományápo­lás. A város tekintélyes személyisé­gei szellemi örökségének ápolása, közkinccsé tétele, méltó képviselete, a város szellemi tekintélyének gya­rapítása. Különös hagsúlyt helyez a társaság Szilády Áron életművének gondozására és megismertetésére, a kereszténység és társadalom kapcso­latainak erősítésére. A célok elérését díjak alapításával, találkozók, kiad­ványok, konferenciák, előadás-soro­zatok, kiállítások kezdeményezésé­vel, pályázatok kiírásával, tehetséges fiatalok támogatásával kívánja szol­gálni. Az együttműködni kívánókat június 15-én este 6 órára várják. Gyűjteményes kiállítás Kecskeméten a Dunamelléki Re­formátus Egyházkerület Ráday Mú­zeumában nyílik szombaton délután 17 órakor Báron László, kecskeméti művésztanár kiállítása. A tárlaton láthatók lesznek Báron László grafi­kái, tűzzománcai, festményei és saját tervezésű és kivitelezésű bábjai is. A művész ugyanis amellett, hogy több mint húsz éven át volt a kecs­keméti Tanítóképző tanára, megala­pítója, életben tartója és szellemi atyja volt a Ciróka Bábszínháznak is huszonöt éven át. A kiállítást június 12-én Pap Gá­bor művészettörténész nyitja meg, majd köszöntik a mestert a Ciróka művészei is. SIKERSOROZAT ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN / Ars Nova Énekegyüttes Három éve alakult kecskeméti és Kecskemétről elszármazott fiatal muzsikusokból az Ars Nova Ének- együttes, és az alakulás évében megnyerték az athéni Nemzetközi Kórüsfesztivál első díját. A sikerso­rozat tavaly és az idén is folytatódott, ami mögött komoly szakmai munka húzódik meg. E sikerekről és a ter­vekről kérdeztük Kiss Katalint, a Kodály-intézet tanárát, aki az együttes vezetője és karnagya. — Az együttes neve és munkája az utóbbi időben összekapcsolódott Selmeczi György zeneszerzőével. Hogyan találkoztak? — Selmeczi György nevét a film- és színházi kísérőzenék révén ismer­hette a szakma és a nagyközönség is, néhány éve azonban más területekre is elkalandozik, miséket ír, amelyek közül az egyiket kifejezetten az Ars Nova számára. Az idei évadunk kiemelkedő eseménye volt e Selmeczi-mű elő­adása, nem csak azért ,mert ősbe­mutató volt, hanem azért, mert igazi próbatételt jelentett az együttes szá­mára. A Tavaszi Fesztivál program- sorozatában adtuk elő Budapesten. Sőt, Selmeczi György Missa secunda című zeneművét a Magyar Televízió is felvette a mi tolmácsolásunkban, teljes egészében. — Ez azt is jelenti, hogy az Ars Nova a XX. századi zeneirodalmat kedveli csupán? — Kedveljük ezt az időszakot, de ez nem jelenti azt, hogy elvetnénk a ko­rábbi korok értékes zenekincsét. Az együttes fiatalokból áll, ezért talán jobban vonzódunk mostanában a könnyedebb műfajokhoz is, de ezek csak látszólag könnyűek. Az idei évadot például egy amerikai esttel nyitottuk meg, amelyen Amerika fel­fedezésének ötszázadik évfordulója tiszteletére amerikai zeneszerzők műveit adtuk elő egy koncertkörúton a megyében. Ugyanakkor tavaly ka­rácsonykor egyházi műsorral léptünk fel Paskai László bíboros szentmisé­jén, e két különböző zenei program is jelzi talán, hogy nem szeretnénk mű­faji, tartalmi korlátok közé beszorí­tani magunkat. — Jártak-e külföldön az idei évadban? — Áprilisban Ausztriában vol­tunk koncertkörúton, többek között Dombimban is felléptünk. Majd a salzburgi dómban énekeltünk, ami csodálatos és felejthetetlen élmény volt számunkra. A nyáron Rüssels- heimbe utazunk, és természetesen fellépünk Magyarországon is, pél­dául a Miskolci Zenei Nyár rendez­vénysorozatában adunk önálló estet, de előtte a napokban lépünk fel az Animációs Filmfesztivál keretében és az Ökumenikus Egyházak Talál­kozóján Budapesten. — Egy szép ívű sikersorozat né­hány állomását villantotta most fel, de miből, hogyan működik az együt­tes? — Az énekegyüttest az Ars Nova Zenei Egyesület tartja fenn, de kap­tunk segítséget a várostól is a műkö­déshez, de az igazi segítség az, hogy próbálhatunk a Kodály-intézetben, és a Kodály-iskola is a kezdetek óta mellettünk áll. Zenei egyesületünk egyébként önállóan kezdeményez is, hangversenyeket szervezünk a Pro Renovanda támogatásával, négy hangversenyből álló sorozatunk első részeként egy dán énekegyüttest hív­tunk Kecskemétre. — Melyek az együttes távolabbi tervei? — A legnagyobb feladat lesz a közeljövőben Orbán György zene­szerző számunkra komponált 5. mi­séjének előadása, bár korábban is énekeltünk Orbán-darabokat, rádió- felvétel is készült ezekből. Erre ké­szülünk most, és szeretnénk az egye­sület munkáját még inkább kiszélesí­teni, még több énekegyüttessel fel­venni a kapcsolatot, és meghívni hozzánk. A közeljövőben meghallga­tást szeretnénk tartani, mert az orató- rikus művek előadásához, amivel a jövő évadot kezdjük, még több kép­zett hangra lenne szükségünk, a férfi szólamokban. Ábrahám Eszter KÖNYVHÉT ’93 Szabadságharcos napló 1848 augusztusában Karsa Ferenc, az alig húszéves sárospataki joghall­gató a frissen toborzott 20. zászlóalj önkéntese lett. Honvédéletének egy­éves időszakát, s egyben a magyar nemzet történelmének sorsfordító eseményeit, a szabadságharc történe­tét az 1850-es évek elején naplójában rögzítette. A fiatal honvéd memoárja való­sághűsége miatt különös, elbeszélése nyomán megelevenednek a győztes és vesztes csaták színhelyei, a hon­védélet hétköznapjai, nélkülözések és örömök, az élet és az ütközeteket kísérő halál képei. Karsa Ferenc múlhatatlan érdeme, hogy szókimondó, a tények tisztelete vezérli, a személyesen átélt esemé­nyektől következetesen elválasztja a csak hallomásból ismerteket, elfo­gultságát, előítéletét — Kossuthról, Dembinszkyről, Görgeyről — alko­tott véleményét nem tekinthetjük szentségtörésnek. Élvezetes, lendüle­tes olvasmány a családi hagyatékból előkerült emlékirat. (Zrínyi Kiadó) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Vérfröccsenés az ajtón Fekete nap volt a megye bűnügyi történetében 1992. szeptember 21-e, amikoris két ember halt meg verés következtében. Az egyik eset Kato­natelepen egy tanyában történt, a másik Kecskeméten, a Budai utca 35. szám alatti ház udvarán. Most, a bírósági tárgyalás alapján ez utóbbi­val foglalkozunk. A tettes és az áldozat — Kállai Mihály és Farkas Zoltán — régi is­merősök voltak, de ezentúl adós—hi­telező viszonyban is álltak egymás­sal. Az eset,idején Farkas és élettársa éppen 3 800 forinttal tartozott Kálla­inak, aki (a bíróság megállapítása szerint), mikor 1992. szeptember 21-én délelőtt a piacon árusított, el­határozta, felkeresi Farkasékat és meghívja őket szórakozni. Délután fél három körül, ittas állapotban ta­xival ment a Budai utca 35. alá, ahol Farkas enyhe delíriumban a szobá­ban feküdt, élettársa pedig főzött. Kállai megkérdezte az asszonytól, van-e annyi pénzük, hogy megadják az adósságot ? Erre az élettárs kiho­zott egy ezrest, mondván, ez az ösz- szes pénzük. A hitelező nem fogadta el a pénzt, hanem mindkettőjüket meghívta a presszóba — állapította meg a bíróság. Csakhogy közben Farkas kijött a szobából, az udvarra indult és a pénzkérés miatt erősen in­dulatos lett. Ki is jelentette Kállai­nak, aki mellesleg első osztályú bir­kózó volt, hogy nem fél tőle. Kállai erre a kijelentésre nem reagált, haladt tovább az udvarra. De beérte őt Far­kas és hátulról megütötte (később megállapították, hogy ez az ütés kül- sérelmi nyomot nem hagyott). A hajdani birkózó, amikor észlelte az ütést, megfordult, balkézzel el­lökte magától a támadót, jobb öklé­vel pedig nagy erővel arcul ütötte. Farkas az ütés erejétől nekivágódott egy téglafalnak, eleredt az orra vére, eszméletét vesztette és összerogyott. Rövid idő múlva azonban magához tért, felállt, letörölte arcáról a vért és azt a kezéről lerázta. A konyhaajtó vérfröccsenéses lett. A dühös Farkas az előtte álló Kállai Mihálynak el­kapta a melegítőjét és letépte. Ekkor Kállai megragadta a már súlyosan sérült embert, a földre teperte és még 3-4 alkalommal arcul ütötte. Kállai ezután felállt és a közelben lévő padra ült. Amikor meglátta a melegítőjét, amely szakadt, véres volt, kijelentette: ilyet velem még senki nem csinált. Ezután odament a földön fekvő, védekezésre már kép­telen Farkashoz és közepes erővel fenéken rúgta. Az illető hanyatt for­dult, nyögött, hörgött. Kállai meg­ijedt, s rászólt, hogy ne hülyésked­jen, a hóna alá nyúlt, megemelte, az asszonytól törölközőt, vizet kért, és mesterséges légzést alkalmazott nála. Közben az élettársat mentőkért sza­lasztotta. Mire azonban kiértek, Far­kas meghalt. Kállai a helyszínen várta a rendőröket. A boncolás során az áldozaton összesen 16 sérülést találtak. Halálát agyzúzódás okozta. Az eljárás során a vádlott Kállai a terhére rótt bűncse­lekmény elkövetésében csak részben érezte magát bűnösnek, tagadta, hogy azért bántotta volna a sértettet, mert az nem adta meg az adósságát. A megyei bíróság dr. Bodóczky László vezette t büntetőtanácsa bű- ‘ nősnek találta 'Kallai Mihályt halált okozó testi sértés bűntettében és azért ötévi börtönre ítélte, hat évre el­tiltotta a közügyektől és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért felleb­bezett. Fesztiválajánlat Az animációs filmfesztivál fő helyszínén, a kecskeméti Tudomány és Technika Házában ma délelőtt ki­lenc órakor információs vetítéssel kezdődik a program. Délelőtt tíz óra­kor konzultáció kezdődik a verseny­filmekről. Komputer és animáció címmel tizenegy órától előadást hallhatnak az érdeklődők. Este hat órakor válogatást láthatunk független animációs filmekből. Nyolc órakor kezdődik a verseny program, mely­nek keretében televíziós sorozatokat vetítenek. Utána John Halas Állatok farmja című egész estés alkotása várja a vendégeket. Marcel Pagnol-filmek a Francia Intézetben Marcel Pagnol világhírű francia filmrendező öt filmjét tűzi műsorra június 14-18. között a budapesti Francia Intézet. A vetítések 19 óra­kor kezdődnek a Fő utcai intéz­ményben. Filmjei közül elsőként — amely egyben a francia hangos film első remeke is — az 1931-ben készült Mariust láthatja a közönség a hétfői nyitóvetítésen. A trilógia második részét, az 1932-ben készült Fannyt kedden játsszák, míg a befejező Cé­sar című 1936-os alkotást szerdán mutatják be. A sorozat két utolsó filmjét Pagnol legsikeresebb alkotá­sai között tartják számon. A pék fel­eségét (1938) csütörtökön vetítik. A kútásó lányát pénteken nézhetik meg az érdeklődők. Millecentenáriumi program Millecentenáriumi nemzeti prog­ram alapjait dolgozta ki a 153 tagot tömörítő Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága. A Ráckevén tartott csütörtöki ülésükön közzétett program szerint a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából ötéves ösz- szehangolt fejlesztési tervet indíta­nak el, amely hozzájárulhat az ország gyarapodásához. Tervezik a művelt­ség színvonalának emelését és az idegenforgalom felvirágoztatását is. Hamarosan nemzeti tanács alakul különféle önkormányzatok, szakmai szervezetek képviselőiből, s e testü­let a nagyszabású program össze­hangolásán munkálkodik majd, amely aktivizál egy országos fejlesz­tési program megvalósítására. HETI SOROZATUNK A száguldó cirkusz 4. Kanadában mindig kék az ég? Notre Dame és Forma—1 ? Ugyan már, mi köze lehetne a pá­rizsi gótikus székesegyháznak ehhez az ízig-vérig huszadik századi sport­hoz? S bár a világ úgy kerek, ha mindennel összefügg, lehetséges, hogy nincs közvetlen kapcsolat a két dolog között. Ám Notre Dame a neve annak a szigetnek, amely Montreal­ban évente otthont ad a Forma—1 Kanada Nagydíjnak. Az idei versenyt június 13-án tart­ják. Úgy látszik, nem babonásak a juharleveles rendezők. Olyannyira nem, hogy a tüneményes tehetségű és tragikus véget ért honfitársukról nevezték el a pályát: Gilles Ville- neuve a villámgyors volánművé­szek között is a leggyorsabb volt. Minden megalkuvás nélkül tört célja felé, s az nem volt más, mint a győze­lem. A szurkolók szerették és már életében klubokat alakítottak rajon­gói. S bár már tizenegy éve az égi versenypályákon köröz, legendája nem veszít varázsából! A tűzpiros Ferrarik az ő tiszteletére tartották meg a 27-es rajtszámot. Ä montreali pályáról más is eszébe jut az embernek. Az égett fejű Lauda az 1979-es Kanada Grand Prix tréningjén egyszercsak begurult a boxba, kiszállt Brabham Alfájából és kijelentette: — Vannak fontosabb dolgok az életben, mint a jól ismert pályákon körözni! — Szögre akasz­totta sisakját és hátat fordított a Forma—1-nek. Aztán az 1982-es idénynyitó újra versenyautóban ta­lálta Niki Laudát, hogy négy év múlva, egy újabb világbajnoki cím­mel tarsolyában végleg visszavonul­jon. De csak az aktív versenyzéstől! Mert a Ferrari első hívó szavára ott volt, hogy a Forma—1 legpatinásabb csapata világstábjának élére álljon. S aki ismeri, tudja, ebben a sze­repkörben sem lesz sikertelenebb, mint Forma—1-es pilótaként volt. A Monaco Grand Prix már az ágaskodó lovas Ferrari gyógyulását ígérte. Jól mentek az edzéseken és Alesi, a szicíliai francia fel is ka­paszkodott a győzelmi dobogóra. Berger balszerencsésen és talán ügyetlenül versenyzett. Egy teljesen felesleges előzési kísérletnek esett áldozatul. Pedig ő nem a felelőtlen karambolozok köréből való és ve­zetni is nagyon tud! Tavaly például megnyerte a kanadai versenyt! Mögötte robogott célba az ifjú német szupertehetség, Michael Schumacher, aki a legutóbbi verse­nyen kis híján győzött. Ha nem hagyja cserben motorja, Monaco idei bajnoka lehetett volna az utóbbi idők legnagyobb ígérete. Ám rosszkor született! A legjobb autóban az idén vissza­tért, apró termetű francia, Alain Prost szinte verhetetlen. Ha nem hibázik a háromszoros világbajnok, aligha nyerhet más. Ha pedig nagy ritkán mégis elront valamit, akkor ott van Senna, a va­laha volt (talán) legnagyobb autóver­senyző egyéniség. Nagyszerű volt és verhetetlen, amíg övé volt a legjobb kocsi a mezőnyben. És sokan nem szerették. Ám ma azok is tisztelik, akik korábban fanyalogtak, ha szóba került a neve. Ayrton Senna ugyanis sok lóerőhátrányban is egyenlő, sőt, méltó ellenfél! S ha leesik egy kis eső a pályára, kiegyenlítődik a lóerő­különbség. A tehetség, a finom érzé­kek, a gyors helyzetfelismerő képes­ség és a bátorság dönt. Sennát pedig régen nem győzték le nedves aszfal­ton. Hogy mit hoz a június 13-ai világ- bajnoki verseny? Ki tudhatná! Ám idén minden eddigi szezonnál több volt az esős verseny, annyiszor esett már az eső, ahányszor még egyetlen szezonban sem... Lehet, hogy megint Senna mellé szegődik a szerencse csalfa istenasz- szonya és eső képében diadalra segíti a brazil volánművészt? Roóz Péter # Start előtt a brazil volámníívész. Otthont keres a kórus Több mint százöt esztendeje ala­kult meg Kecskeméten a Kodály Zol­tán Iparos Dalárda. A vegyeskar a második világháborúig az Iparosok Otthonában működött, majd az Ál­lami Zeneiskola, a szakszervezetek, a szövetkezetek segítették munkáját. A jelenleg harmincnyolc tagot számláló együttes napjainkban is rendszeresen gyakorol, gyakran vál­lal fellépéseket. Évente közös hang­versenyeket ad az M. Bodon Pál Ze­neiskolával. a Piarista Gimnázium fiúkarával, a Kecskeméti Leánykar- ral. A dalárda eddig a szövetkezetek Katona József utcai klubjában (a volt Keresztény Ifjúsági Otthonban) tar­totta próbáit. Ám a létesítmény az év végétől várhatóan visszakerül az egyház tulajdonába. A tulajdonos pedig óvodát szándékozik ott létre­hozni. Félő tehát, hogy a nagy múltú együttes, sajnos, az utcára kerül. Igazán kár lenne a száz év alatt összegyűjtött kottákért, emléktár­gyakért, tablókért, és főleg a lelkes, tehetséges csapatért. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, IKTV KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ vendégjá­téka Baján, a József Attila Műve­lődési Központban, este 8 órakor: CSODÁS VAGY, JÚLIA! Honthy Hanna-bérlet. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: KÉZ. AMELY A BÖL­CSŐT RINGATJA... A VILÁ­GOT URALJA. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 óra­kor: A DUPLA 0 KÖLYÖK. Szí­nes, magyarul beszélő, amerikai film. Stúdió: 7 órakor: A SZE­RETŐ. Színes, francia film. Csak 16 éven felülieknek! Csalánosi Autósmozi: este fél 10 órakor: HANTA-PALINTA. Színes, ma­gyarul beszélő, francia film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Pe­tőfi: 6 és 8 órakor: ÉLŐ PAJZS. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor: KOMPUTERKÉMEK. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KTV: 6—10: KÉPÚJSÁG. 10—10.30: 17-18 Fiatalok magazinja (ismét­lés). 14—16: Budapest tv. 16—20: Szív tv (Il.)-produkció. 20—24: TV4 (Il.)-produkció.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents