Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár HÁROM RÉSZRE VÁLT A VEGYÉPSZER Adóssággal sújtották a kécskei gyárat A tiszakécskei ipari üzemek közül a Vegyépszer az egyetlen, amely viszonylag meg tudta őrizni nagyságát és stabilitását. Bár ezt a vállalatot sem kerülte el az általános ipari recesszió, s míg 1990-ben jelentős nyereséget produkált, addig 1992-ben, a hazai piac teljes leépülése következtében — hosszú idők után először — veszteséggel zárta az évet. A kécskei Vegyépszer azonban nem adta meg magát, új piacok felkutatásába kezdett, s ennek lett eredménye, hogy külföldi partnerekkel, a hamburgi Krupp, a berlini Siemens és a Kássbohrer céggel kötött szerződést. Ezek az új üzleti kapcsolatok tették lehetővé, hogy talpon maradjon a gyár, sőt, a tavalyi 115 milliós veszteség után az idei évre már a jövedelem növekedésével számoltak. A gyár sorsa azonban nem teljesen a kécskeieken múlik. Pár hónapja Varga László, a megbízott igazgató a rendkívül bizonytalan helyzetre panaszkodott. Elmondta, hogy nem sikerült a Vegyépszer Rt.-t egészben értékesíteni, ezért a vagyonügynökség úgy döntött, részenként privatizálják a részvénytársaságot, külön a pestit, a kécskei és a salgótarjáni gyárat. Az rt. elosztását viszont a „három szegény legény” legnagyobbikára, a pesti cégre bízták, amely elsősorban saját érdekeit helyezte előtérbe, s ezért meglehetősen magas adóssággal akarják a kécskei gyárat önálló útjára bocsátani. —- Ha olyan terhet raknak a gyárra, mint ami a vagyonügynökséghez benyújtott tervezetben szerepel — mondta Varga László —, akkor becsukhatjuk a gyár kapuját. Nos, megkapták a terhet, de egyelőre nem zárt be az üzem. A május 28-án tartott Vegyépszer-közgyűlé- sen mint egyszerű részvényes vett részt Takács Ferenc, aki a következőkről tájékoztatott. Az rt. három társaságra szakadt, ezek közül az egyik a kécskei, amely most már Tiszakécskei Gépgyár Kft. néven szerepel. Egyszemélyes kft., az Állami Vagyonügynökség a tulajdonosa. A felhalmozódott belső adósság 275 millió 440 ezer forint, ami főként a központi szervezetek működési költségéből tevődik össze, s jórészt ismeretlen tartalmú hozzájárulás. Ennek az összegnek az 50 százalékát elengedték, így 137 millió 720 ezer forint terhet róttak a kécskei gyárra, amit 3 év alatt kell visszafizetnie 30 százalékos kamattal. Ezzel szemben 20 millió forint vissza nem térítendő készpénzt kapott a gyár, visszaadták aTisza-parton lévő sport- és rehabilitációs központot, valamint 30 napon belül megvásárolják a gyári dolgozók részvényeit. Igaz, a jogi procedúra még zajlik, most készül az alapító okirat, a cégbírósági bejegyzés, az új bélyegző, de a gyárban az élet megy tovább. Takács Ferenc és Hegedűs Miklós, mindketten az MRP-program szervező bizottságának tagjai, elmondják, hogy a dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a gépgyár megvásárlásában. A törvény szerint a vételár 2 százalékát kell saját erőből letenni, a többit az egzisztenciahitel segítségével finanszíroznák. A privatizálás során tehát a gyári kollektíva mint vevő pályázik, s ha 80-100 millió forint lesz a vételár — ők ugyanis ennyit tudnak ajánlani —, tulajdonukba kerülhet a gépgyár. De mi történik a szinte kifizethetetlen adóssággal? Varga László ügyvezető igazgató szerint — akit egyébként az rt. közgyűlése megerősített pozíciójában — ez a jelenlegi tulajdonos problémája, hiszen a munkavállalók a gyárat veszik meg, nem az adósságot. Ezt a terhet ugyanis az új társaság nem bírná el, működésképtelenné válna, s több száz dolgozó inthetne búcsút a Vegyépszemek. Minderre azt mondják a műhelyekben dolgozó emberek, hogy nem sok a választásuk. Éppen most bocsátottak el 60 személyt a permetezőgép-gyártásból, nem tudni, kik következnek ezután. A munkanélküliségtől való félelem inkább hallgatásra ösztönöz mindenkit, pedig lenne panaszkodnivaló. Úgy hírlik, nincs pénz anyagra, a rossz, elmaradott technika miatt itt kétszer annyi időbe telik a termék előállítása, mint Németországban. Sokszor a német partner is elégedetlen, de nem hivatkozhatnak a hátrányos körülményekre, a munkát pedig szeretnék megtartani. A privatizációval kapcsolatosan is számtalan kérdés forog a fejekben. Mi lesz, ha a vagyonügynökség gépeket ad el, hogy a pesti cégnek kifizesse az adósságot? Ha nem lesznek gépek, nem lesz munka, jönnek az újabb elbocsátások. Hányán kerülnek még az utcára? S vajon milyen hányaddal válhatnak tulajdonossá? Legtöbben nem tudtak a kis fizetésből vagyont gyűjteni, valóban a dolgozóké lehet a gyár? S ha nem, akkor kié lesz? Kérdések, kétségek, melyeket meg kellene fogalmazni, kimondani. Ger- gelyfi József, a gépgyár munkaügyise s egyben szakszervezeti titkára, nem mondhatni, hogy derűlátó. Elmondja, hogy 1990-ben még 560-600 dolgozója volt a Vegyépszemek, ma már — levonva a felmondását töltő 60 embert — 340 a létszám. Fele inproduktiv munkát végez, tehát lehet számítani munkakörök összevonására. Beszélgetés közben kiderül, hogy a napokban új érdekvédelmi szervezet alakult a gyárban. A szakszervezet bábáskodásával jött létre az üzemi tanács. Amikor egyik tagját, Fehér Károlyt a szervezet jogairól kérdezem, így válaszol: legalább a döntésekről lesz tudomásuk. Nem kétséges, a tiszakécskei gépgyár vezetői a megmaradásért küzdenek. Senkinek nem érdeke, hogy a város utolsó nagy üzemét bezárják. De miként működhetne tovább? Hogyan szüntethető meg a több éve tartó bizonytalanság? A privatizáció után megmarad-e a több száz kécskei ember munkahelye? Egyáltalán megmarad-e a gyár? Pillanatnyilag senki nem tudja a biztos választ, ahogyan a Vegyépszer egyik régi alkalmazottja, Sonkoly Ferenc fogalmazott: mindez a jövő zenéje. Benke Márta A lakiteleki gyümölcsszárítóban Hans H. Rabeler 1964-ben Németországban alapított egy olyan céget, amely gyümölcsök szeletelésével, szárításával, valamint porrá készítésével foglalkozik. Három éve úgy gondolta, hogy Magyarországon is szerencsét próbál. A Lakiteleki Szikra Téeszben partnerre is talált. Áttelepítették a gépeket, s FCG Fruchtchips Magyarország Kft. néven az elmúlt év őszén beindult a termelés. A kft.-nek Rabéi úr 55 százalékban tulajdonosa, a többi résszel a szövetkezet rendelkezik, melyből néhány dolgozó vagyonrészarányát áthozta. — A termelés beindulása óta mint próbaüzem működik — mondja Péter László ügyvezető igazgató —, mert még nem sikerült elérni azokat a paramétereket, amit terveztünk. Ennek főleg technikai és emberi okai vannak, de szervezési hibák is közrejátszottak. Azok a dolgozók, akik kint Németországban tanulták meg a gépek kezelését, sajnos, itthagyták az üzemet, az újaknak pedig időbe tellett, mire mindent el tudtak sajátítani. Jelenleg 55 dolgozónk van, az elkövetkezendő időben minőségi cserét szeretnénk végrehajtani. Olyan munkaerőre van szükségünk, akik tudják teljesíteni a normát. Az elmúlt évben ugyanis alacsony volt a teljesítmény, de ez a gépek nem ismeretéből is adódott. A próbaüzem miatt nem volt nyereséges a termelés. Hogy a partnereket ne veszítsük el, folyamatosan szállítottunk, de nem annyit, mint amennyire igény lett volna. • A gyümölcsszárítóban a gépsoron az utolsó almákat hámozzák az asszonyok. Az ügyvezető igazgató szerint a meggy feldolgozásának kezdetére felújítják az üzemet. Szerencsére ebben az évben is több a megrendelés, mint amit teljesíteni tudunk, így más üzemekkel is tárgyalunk, hogy segítsenek szárítani. Nagy igény mutatkozik a szárított biotermékek iránt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az áru teljes vertikumával — friss, szárított, fagyasztott, konzerv — foglalkozunk. A termékek 98 százalékát külföldre szállítjuk. Belföldi piacon még nincs olyan nagy kereslet szárított gyümölcsökből. Az idén közvetlen a termelőktől is szeretnénk vásárolni. A lekötött üzletek reményt keltőek, így minden bizonnyal magasabb árat tudunk fizetni a nyári gyümölcsökre és az almára. — Olyan hír terjedt el, hogy az üzemnek a működéshez nincs tiszti- orvosi engedélye. Igaz ez? — A tevékenység ideiglenes engedélyre volt benyújtva. Megállapodtunk az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomással, hogy készítünk egy ütemtervet, s a termelési cikkek ismeretében igazodni fogunk az igényekhez. Az ellenőrzés során tapasztalt hibákat kijavítottuk, a megkívánt technológiai szintre igazítjuk a termelési körülményeket. Az alma feldolgozásának befejeztével a meggy megkezdéséig felújítjuk az üzemet. A legszükségesebbeket meg tudjuk tenni. Olyan cégekkel vagyunk kapcsolatban, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ne fizessenek, így remélhetőleg anyagi gondjaink nem lesznek. Jobb minőségű munkát szeretnénk végezni, s ennek következtében a fizetések is magasabbak lesznek, bár eddig sem panaszkodtak munkatársaink. A nyári munkákra időszaki dolgozókat is szeretnénk felvenni. Nincs szó tehát leépítésről, csak a munkaerőt meg akarjuk választani. A technológiára építjük az embereket — mondta Péter László. Szentirmay Öntöznének, ha tudnának Égi áldásra várnak a földek Májusi eső aranyat ér, tartja a közmondás. Ebben az évben azonban szinte egy csepp csapadék sem esett ebben a hónapban, sőt azóta is csak nagyon kevés. A mezőgazdasággal foglalkozó emberek tudják a legjobban, hogy mit is jelent ez. Öntözni természetesen lehetne, de hogyan és milyen áron? Erre voltunk kíváncsiak, amikor megkérdeztük a Tisza- kécske és vonzáskörzetébe tartozó községek szövetkezeteit. A Tiszaalpári Búzakalász Szövetkezet területén csak az értékes kultúrákat locsolják — tájékoztat Kecskés Béla, az Agro-Alpár Kft. ügyvezető igazgatója. Ez 20 hektár pritamin- és tíz hektár fűszerpaprikára vonatkozik. Ezek a kertészeti növények már az új tulajdonosoké. Egy köbméter víz ára negyven forintba kerül. A magas költséget az okozza, hogy a víz nyílt csatornán jön fel a Tiszából, s felét párolgással és szivárgással elveszíti. Szeretnének öntözni, de ilyen áron nem tudnak. A csatorna üresen áll. Az új gazdák mindegyike nem tudja megfizetni, így kénytelenek a természetre hagyatkozni. A szomszédos szövetkezetben, a Tiszatájban, összesen 900 hektár öntözhető terület van. Eddig csak a dinnyére, dohányra és a paprikára juttattak ki vizet, most tervezik a szudánifű és a lucerna locsolását — mondja Lódi István agronómus. Első alkalommal 30 miliméterre, másodszorra húszra áztatták be a földet. Náluk harminc forint egy köbméter víz ára. A Lakiteleki Szikra Szövetkezetben nyolc géppel dolgoznak, elsősorban zöldségféléket é szántóföldi kultúrákat öntöznek. Hasonlóan a Ti- szatájhoz, ők sem tesznek különbséget a szövetkezeti és a magánterületek között — tudom meg Gangl János elnöktől. Az egész évre kilenc- százezer köbmétert terveztek öntözni, ebből májusban százharmincezret valósítottak meg. Az önköltség 11-12 forint. Az új földtulajdonosoknak 15 forintért adják, de csak úgy, ha előre befizetik az árát. Erre azért került sor, mert az elmúlt évben volt olyan, aki nem fizetett a °zolgál- tatásért. Szentkirályon nincs lehetőség arra, hogy mesterségesen juttassanak ki vizet a földekre. Nyárlőrincen volna, de olyan magasak a költségek, hogy nem tudják vállalni - kapom az információt K. Farkas Sándor elnöktől. Az aszály már nagyon megviselte a növényeket. A búzánál ötven százalék termés várható, de a többi gabona is hasonló helyzetben van. Már hatvan vagonnal kevesebb termésre számíthatnak az időjárás miatt. Ugyancsak nyolc gép dolgozik a Tiszakécskei Solohov Szövetkezet földjein, napi nyolc órában. Silót, legelőt és kukoricát öntöznek. A Tiszából csatornán keresztül jut el z iz Kerekdombra, onnan pedig z rt rendszeren a földekre. Náluk 15-17 forint egy köbméter víz ára, de csak azok a gazdák jelentkeztek öntözésre, akik kertészkedéssel foglalkoznak. Homokterületeken már nyolcvan százalék a terméskiesés a gabonánál — mondja Erős József elnök. Szentirmay Tamás Sikeres licitálások Alp iron • Magasban a táblák, vevőre találtak a földek. A Tiszaalpári Búzakalász Tsz földterületének az árverésére került sor az elmúlt hét végén. Június 3-án csak hatan jelentkeztek az 1467 aranykorona értékű földre, míg másnap már 43-an licitáltak az 5 908 aranykoronára. Ezeknek a területeknek egy része öntözött, így költségként a leendő tulajdonosoknak hektáronként még negyvenegyezer forintot kell majd fizetni. A Kapcsándi család negyven hektárt akart visszaigényelni a tanyájuk mellett. Harmincnégy tehenük van, azoknak akarják a takarmányt megtermelni. A nagy gazdaság miatt hatan állandóan dolgoznak a tanya körül, de napszámosokat is szoktak alkalmazni — mondja Kapcsándi Mária, aki a családot képviseli. Az öccse állattenyésztési iskolába járt, a bátyja Tanévzárók A diákok többsége alig várja, hogy elérkezzen az utolsó tanítási nap, és végre elkezdődjön a hosszú nyári szünet. Ez utóbbit azonban megelőzi a nyolcadikos tanulók ballagása, majd a bizonyítványosztás izgalmas pillanatai. A tanévzáró ünnepséget Tisza- kécskén a Móricz Zsigmond Általános Iskolában az alsó tagozatosoknak június 12-én délután 6 órakor, a felső tagozatosoknak ugyanezen a napon délelőtt 9 órakor, a gimnazistáknak június 13-án, 9 órakor tartják. A szakmunkásképző iskola évzárója június 14-én, 10 órakor lesz. Az ókécskei 2-es Számú Általános Iskolajúnius 13-án, délután 17 órakor, a tiszabögi iskola június 12-én, délután 6 órakor, a kerekdombi iskola ugyancsak 12-én 16.30 órakor, a sárhalmi iskola pedig ugyanezen a napon 3 órakor ünnepel. A szentkirályi általános iskola június 12-én kilenc órakor zárja a tanévet. mezőgazdasági gépszerelő, ő tejipari szakon végzett, de a mérlegképes könyvelőije is megvan. A szülei pedig több mint húsz évet húztak le a szövetkezet állattenyésztési telepén. Természetesnek tartjaK, hogy tovább is állatokkal foglalkozzanak, hiszen ehhez értenek. Most nyitottak tejboltot a faluban. 28 forintért adják literjét, de ez a tej 3,8-4,2 százalék zsír- tartalmú. A jó minőség miatt a vevők nem egy-két, hanem 8-10 litert visznek, így saját maguk készíthetnek belőle túrót és tejfölt. Nem csak Kapcsándiék, de a többi licitáló is szerencsével járt, mert sikerült a földeket ötszáz forintos aranykoronánkénti áron megkapniuk. Persze ez az egyezi lésnek is köszönhető. Sz.T. Lemondások Az utóbbi hetekben több személyi változás történt a tiszakécskei ön- kormányzatban, néhányan távoznak eddigi munkakörükből. Nemrégiben adta be lemondását Alexa András, a polgármester hivatal műszaki osztályvezetője. Alexa úr tevékenységét több ízben kritika kísérte, elsősorban az épülő ókécskei tornaterem kapcsán érte éles bírálat. A munkakör betöltésére kiírt pályázatra ketten jelentkeztek. Egy tiszakécskei, akinek képesítése nem felel meg a követelményeknek, és egy kecskeméti pályázó, akinek jó esélye van a munkakör betöltésére. Közös megegyezéssel, június 2-ai határidővel beadta lemondását Zo- boki Bertalan, az ÉPKER Kft. ügyvezető igazgatója. Döntése azért is meglepő, mert a kft. ügyeit rendezte a testület, a működési feltételek két év után végre adottak. A héten Pásztorné Szikszai Eszter gyámügyi előadó is felmondott a kécskei polgármesteri hivatalnak. Testületi ülés Szentkirályon Június 24-én a szentkirályi képviselő-testület összeül, hogy az éppen esedékes szociális ügyekben döntsön, a kérelmeket bírálja el. Ezen felül meghallgatják a földkiadó bizottság beszámolóját, s döntenek a tájvédelmi programba való belépésről. Szúnyogirtás sárkányrepülővel Mintegy 80-100 hektáron végeznek szúnyogirtást Tiszaalpá- ron. A permetezés sárkányrepülőről történik, így kevesebbe kerül a vérszívók elpusztítása. Az első alkalomra a napokban, a másodikra augusztusban kerül sor. Néptáncfesztivál Június 13-án megyei néptáncbemutató és gála lesz a tiszakécskei Arany János Művelődési Központban. A megye legjobb néptáncosai és kísérőzenekarai lépnek fel mintegy 300 fő részvételével. A bemutatót szakmai értékelés, megbeszélés követi, amelyen részt vesz Botos József koreográfus Székesfehérvárról és Eredics Gábor népzenész, a Vuji- csics együttes vezetője. Minden néptáncot és népzenét szerető érdeklődőt várnak Tiszakécskére. Módosítják az adót Tiszakécskén június 10-én testületi ülés lesz. A képviselők megvitatják, hogy mennyi pénzt tudnak szánni a szabadstrand területére, az Arany János óvoda tetőszerkezetének javítására és a Szolnoki úton járdaszakasz építésére. Módosítani akarják a képviselői költségtérítésről szóló rendeletet, valamint az iparűzési adót. Kécskei telefonhelyzet Régi problémája Tiszakécské- nek, hogy kevés a telefonvonala, ezért önerős fejlesztéssel próbálnak a helyzeten javítani. Ötszázötven személynek kellett jelentkeznie, hogy a MATÁV Szegedi Igazgatósága elkezdje új, digitális központjának kiépítését. Ez ideig 584-en keresték meg a polgármesteri hivatalt, hogy az önerős lakossági telefonfejlesztésben részt vegyenek. így megindulhatnak a munkálatok és a MATÁV ígérete szerint 1994 év végéig minden jelentkezőnek lesz telefonja. Benzinkút épül Tiszaalpáron Jóváhagyta a tiszaalpári képviselő-testület, hogy a Dózsa György és a Hunyadi út kereszteződésében benzinkút épüljön. A kivitelezést és az üzemeltetést az EXON-SPED Kft. végzi. A kft. vállalta, hogy amennyiben megkapja az építési engedélyt, úgy két hónap múlva már üzemeltetni fogja a kutat. Nem nyit ki az ABC? Minden év május elején nyitott Lakiteleken a Tősfürdő mellett lévő ABC. Ebben az évben azonban hiába várták az emberek, még a mai napig sem áll a vevők rendelkezésére. Az okról Magyar Sándor, az Univer Áfész ügyvezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az Univer még a tavasz folyamán eladta a boltot Márik Györgynek, aki nem tudni, hogy miért nem nyitotta még ki. Az oldalt szerkesztette: Benke Márta Tiszakécske és vidéke > Egyelőre van munka a gépgyárban.
