Petőfi Népe, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút # Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke ÁTÉPÍTIK A BÁCSALMÁSI GIMNÁZIUMOT Ami szükséges, arra jut pénz Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott kedden a bácsalmási ön­kormányzat. Az összejövetelt az tette szükségessé, hogy a kollégium építé­sére és a gimnázium átalakítására szánt összeg nem tette lehetővé az eredeti tervek maradéktalan végre­hajtását, s arról kellett dönteni, hogy az elképzelésekből mit hagyjanak el. A döntésről, s annak hátteréről Boros István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke számolt be. Eszerint a város eredetileg egy száz fős kollégium építéséről döntött, melyhez - céltámogatási pályázat után - 52,5 millió forint állami hoz­zájárulást kaptak. A kollégium ösz- szesen 87,5 millióba kerül. Később a gimnázium szükséges átalakításáról is döntöttek, mivel az intézmény a hat osztályos képzésre tér át, s épü­lete a létesülő kollégiumhoz csatla­kozik. Az építkezés összes költsége 137 millió forint lett volna, de a szükséges 84,5 helyett csak 76,7 mil­lió saját forrás áll rendelkezésre. Az is csak úgy, hogy az általános tarta­lékból 17 milliót erre a célra különí­tenek el, s ingatlanértékesítésből is 12,1 millió forint bevételre számíta­nak. Emellett is szükség lesz egyéb, eredetileg nem tervezett bevételek bevonására. Mivel a gimnázium a kollégium­mal működik majd közös épületben, rugalmas szervezéssel megoldható lesz a helyiségek olyan kihasználása, hogy a felfutó hat osztályos képzés­hez legyen elegendő számú tanterem anélkül, hogy a tetőteret beépítenék. Ezért a nyolcmilliós költségű tető­térbeépítést törölték a tervekből, s nem marad el például a könyvtár szükséges átalakítása. Könnyítette az elképzelések vég­rehajtását, hogy Bácsalmás testvér- városa Backnang 2,1 millió forint ér­tékű, jó minőségű fenyőfűrészáruval járult hozzá a kollégium és a gimná­zium tetőszerkezetének felépítésé­hez, illetve átalakításához. A megol­dást segítette elő az is, hogy az ár­ajánlat szerint 29 milliós épületgépé­szeti munkákat 22 millióra redukál­ták, elhagyva az átmenetileg nélkü­lözhető központi antennarendszert. Bácsalmáson tehát felépül a kollé­gium, s a gimnáziumot is átalakítják. Az új polgármester Az időközi polgármesterválasztá­son a katymáriak Hebők Bélának szavaztak bizalmat. Az új polgármester 44 éves, katy- mári születésű. Nős, két felnőtt gyermeke van, s egy kétesztendős unokája. Vízügyi szakközépiskolá­ban érettségizett, majd szaktechni­kusi képesítést szerzett.A katymári ipari szövetkezet termelésvezetője volt, később magángazdálkodó lett. Családi vállalkozásban szikvízüze- met létesített a községben. Az 1990-es választásokon önkormány­zati képviselői mandátumot szerzett a faluban, vezette a pénzügyi elle­nőrző bizottságot, majd alpolgármes­terré választották. E tisztségeiről ak­kor mondott le, amikor elvállalta az önkormányzat karbantartó műhelyé­nek vezetését. Beiktatásakor Hebők Béla el­mondta: — Katymár községet a legjobb tu­dásom és akaratom szerint kívánom szolgálni. Igyekszem a falut szebbé, jobbá és gazdagabbá tenni, de ezt csak úgy tudom megvalósítani, ha a képviselő-testület egy akaraton lesz a • Hebők Béla polgármesterrel. Azt; hogy szebbé akarom tenni a falut, úgy is értettem, hogy az utcán felveszem a szemetet, s a közelben állókat is erre kérem. Hogy jobbá és gazdagabbá, azt úgy próbálom megvalósítani, hogy befek­tetőket keresek, s így talán legna­gyobb gondunkon, a munkanélküli­ségen enyhíteni tudunk. P. E. PÉK, AKI BOLTOS IS Saját üzletüknek sütnek • A Szabó és Kern cég munka közben. Szabó Józsefet, a pékmestert visz- szahúzta a szíve a dagasztóteknőhöz és a kemencéhez. A fiatal mesternek már volt egy kis péksége Kunbaján, a nyolcvanas évek elején. Most május közepén fűtötte be először a kemen­cét a bácsalmási pékségben.- Családi örökségként választotta a pékmesterséget?- Nem, egyetlen pék sem akadt a családban. Tíz-tizenkét éves korom­ban édesanyám mindig engem kül­dött kenyérért a tataházi pékségbe. Addig jártam oda, amíg nagyon meg­tetszett ez a mesterség. Két évet töl­töttem szakoktatóként Nagykőrösön, s a katonaság után döntöttem úgy, hogy az egyéni utat választom.- Miért döntött úgy, hogy újra sü­tőüzemet nyit, s miért éppen Bá­csalmáson?- Üzlettársammal - Kern István­nal -, aki kereskedő, úgy gondoltuk, hogy ötvözzük az élelmiszer keres­kedést a pékséggel. Egy ABC jellegű üzletet nyitottunk, ahol a saját sütésű kenyeret kínáljuk. Egy ilyen kisüzem sokkal rugalmasabban tud alkalmaz­kodni a vásárlók igényeihez. Egy példa erre. Az első napon megmaradt egy kis tésztánk, s csináltunk belőle 25 dekás bucikat. Azóta a vevők ke­resik, azt is kell sütnünk. Azért vá­lasztottuk Bácsalmást a vállalkozás helyéül, mert a nagy beruházási költ­ség csak a nagyobb termeléssel térül meg, s innen könnyebb a környező falvakba szállítani.- Ha nem titok, árulja el, hogy mennyibe került a beruházás?- Csaknem hétmillió forintba. Sajnos, a bankok az effajta vállalko­zásokhoz nem szívesen hiteleznek. Szerettünk volna olcsóbb, világbanki hitelhez jutni, de nem sikerült. A bolt forgalma folyamatosan növekszik, a pékségben pedig két műszakos ter­melést szeretnénk. Ám ehhez még két szakemberre lenne szükségünk. Ha találunk, megkezdjük a szállítást a környező falvakba is. Pásztor Erzsébet LÓFOCj/\K. ÁLLKAPCSOK NYOMÁBAN Őslénytani kutatás a Bácskában Három tudós ásókkal, csákányok­kal és zsákokkal barangol mostaná­ban Bácsalmás és Katymár környé­kén. A löszfalakat kutatják, s az ösz- szegyűjtött földtörmeléket zsákokba gyűjtik, majd átmossák, s például a csigamaradványokat félreteszik. Eb­ből állapítják majd meg radiokarbon vizsgálatokkal az üledékréteg korát, s az évezredekkel ezelőtt itt uralkodó klimatikus viszonyokat. A löszfalak őslénytani kutatása a Felső-B ácskában 1966-ban kezdő­dött, amikor Madarason, a községi téglavetőben, a bányagödör bontása közben állatcsontok, kőeszközök ke­rültek elő. Kiderült, hogy az Alföl­dön igen ritka, paleolit kori telepre bukkantak a felfedezők, az akkori ősember kedvelt zsákmányállatának, egy lónak a csontmaradványaival. A kutatások akkor 1974-ig tartottak, s a leletek tudományos feldolgozása azt a megállapítást eredményezte, hogy Madaras az Alföld legjelentősebb pa­leolit kori lelőhelye, s a lovat elejtő ősember 18 ezer évvel ezelőtt élhe­tett. Hogy most ismét a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek a felső-bácskai löszdombok, annak az az oka, hogy dr. Horváth Zoltán helyi agronómus - aki a kultúrtörténet számos szakkérdésben is felkészült lokálpatrióta - tavaly ősszel lófoga­kat talált, de már nem Madarason, hanem Katymáron. Felvette a kap­csolatot a kutatások korábbi kezde­ményezőjével, a bajai múzeum igaz­gatójával, dr. Kőhegyi Mihállyal, va­lamint a Földtani Intézet és a debre­ceni földtani tanszék munkatársaival. A tudósok tegnapelőtt kezdték a munkát. A kutatást dr. Krolopp Endre, a Magyar Állami Földtani Intézet tudomá­nyos főmunka­társa vezeti, aki a korábbi vizs­gálatokban is részt vett. Kol­légája dr. Sü­megi Pál, a deb­receni Kossuth egyetem ásvány- és földtani tan­székének ad­junktusa. Tevé­kenységüket Solt Péter, a földtani intézet geológus tech­nikusa segíti. A talált lóma­radványról felté­telezik, hogy azonos korú a madarasi lelet­tel, tehát 18 ezer éves. A kutatá­sok azonban nem csak erre szorítkoznak, hanem a löszfa­lakban feltárható mélységi szel­vény vizsgála­tára is kiterjed­nek. A löszfa­lakban ugyanis egymás felett ta­lálható a 10-30 ezer éves üledé­kek rétege, s ezek vizsgálata érdekes következtetésekre ad alkalmat. Az egymás felett található maradvá­nyokból ugyanis megállapítható, hogy milyen élővilág volt itt a kü­lönböző korokban, s ebből következ­tetni lehet az akkori hőmérsékleti és • A kutatók a löszfal különböző rétegeiből vesznek ta­lajmintát, amit később vizsgálnak meg. csapadékviszonyokra. A feltételezés szerint a jégkorszak végén itt kétezer évenként követte egymást egy-egy hűvösebb, illetve melegebb időszak. Ez némi magyarázatot adhat a napjainban is zajló felmelegedésre. B. F. I. ÖNÁLLÓSODÓ NÉPI IPARMŰVÉSZ Halasi csipkét varrnak Jánoshalmán? Ádánv Andrásné eddig iS'Wfhdn varrta a csipkét, s ezután is így tesz majd. Eddig halasi csipkének hívták, amit Jánoshalmán lévő otthonában készített - bedolgozóként -, ám kér­dés, hogy ezután is halasi csipke lesz-e, amit varr. Akárhogy is hívják Ádám And­rásné csipkéjét, ő ebből akar meg­élni. Több mint egy esztendeje mun­kanélküli, mivel elbocsátották a kis­kunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetből. Érthető, hogy nem érzi jól magát ebben az állapotban, s legutóbb, a Jánoshalmi Napok al­kalmával — amikor kiállítást rendez­tek munkáiból - rájött, hogy kincs van a kezében. Külföldiek ajánlottak a kiállított csipkékért nagy összege­ket, s Ádám Ándrásné népi iparmű­vészben elhatározássá vált a régóta érlelődő gondolat: Önállósítja magát. # Ádám Andrásné lezsüriztette a munkáit,népi iparművészként maga kereshet vevőt. MÁR ISKOLÁBA JÁR A katymári sakktehetség 0 Feci minden áldott nap sakkozik. Lassan már egy éve, hogy édesapjával be­szélgetve bemu­tattuk az akkor még óvodás Berkes Fecit, a "katymári őste­hetséget", aki a madarasi sakke­gyesület színei­ben játszva sorra nyeri a mérkő­zéseket nála idő­sebbek ellen is. Most arra vol­tunk kíváncsiak, hogy mi történt vele az elmúlt esztendőben.- Feci első osztályos, na­gyon jól tanul - mondja az édes­apa. - A sakk iránti érdeklődése továbbra is meg­maradt, jó erdményeket ér el a verse­nyeken. Olyannyira, hogy óvodás öccse, Lali is kedvet kapott a sakko­záshoz.- Említette, hogy jó eredményeket ért el. Mit tudott konkrétan felmu­tatni?- A múlt nyáron Kárászon volt sakktáborban, ahol ő lett mindenki kedvence. Az idén a kiskunhalasi csapatversenyen az első táblán ját­szott, s 9 pontból 7-et szerzett. Ezen a versenyen bizonyosodott be, hogy Feci sokat erősödött, mert immár jól bírta fizikailag is. A legutóbbi verse­nyén, Szécsényben, az országos Sza­bad Föld kupán is kitűnően szerepelt, ötödik helyezést ért el. Sőt, a leány győztest meg is verte egy barátságos mérkőzésen. Az edzője, akinek na­gyon sokat köszönhet, továbbra is Barta Sándor tanár úr, aki továbbra is rengeteget foglalkozik a fiammal.- Most mire készülnek?- Tatáról már megjött a meghívó. S szeretném, ha a fiam eljutna a nemzetközi versenyre, Kunfehértóra. A fő cél azonban a budapesti orszá­gos korosztályos elődöntő, ahonnan - reméljük - bejut a döntőbe. Nothoff Ingrid Felújították a szociális otthont Jánoshalmán 1971-től létezik házi szociális gondozás. Mivel tanyás te­lepülésről van szó, 1988-ban cél­szerű volt létrehozni a szállást is biz­tosító idősek klubját, ahol nyolc személyt tudnak ellátni. Később a fé­rőhelyek számát tízre bővítették, majd az intézmény gondozási köz­ponttá fejlődött. Az idén január elsején alakult meg a város Egyesített Szociális Intézmé­nye, amely a korábbi valamennyi gondoskodási formát magába fog­lalja. Igény mutatkozott arra, hogy - különösen a téli időben - egyes gon­dozottak a hétvégeket is az otthon­ban tölthessék. Rajtuk kívül több mint száz azoknak a száma, akiknek az intézmény dolgozói naponta biz­tosítják az otthoni étkeztetést, napi házigondozást. Az utóbbi időben kü­lönös gondot fordítanak arra, hogy - mivel az idősek sérülékeny emberek - a hétköznapok nyugodt és hasznos eltöltésére is színvonalas lehetőség nyíljon. Az önkormányzat elégedett az in­tézmény működésével mondotta - egyik látogatása alkalmával - Szakái Lajos polgármester, amit az is alátá­maszt, hogy a vezető - Ádám Tmásné - megbízatását a város újabb öt évre meghosszabította. A négymilliós felújítás lehetővé teszi, hogy az intézmény az eddigi­eknél is színvonalasabban és hatéko­nyabban működjön, de a helyek száma a bővítés után is kevésnek bi­zonyul, mivel több mint húsz kérel­mező vár elhelyezésre. Iskolaavató Hunyadi János nevét veszi fel a jánoshalmi általános iskola.A névadó rendezvényt ünnepélyes külsőségek között június 16-án 17 órai kezdettel tartják a hely­színen, ahol a nagy hadvezérre emlékezve Für Lajos honvédelmi miniszter mond beszédet. A prog­ramban szerepel az iskola zászla­jának átadása, valamint az elké­szült Hunyadi János dombormű leleplezése. Közreműködik az is­kola énekkara. Magányosklub A Bácsalmáson működő Ma­gányosok Klubja legközelebb holnap, június 11-én, valamint június 26-án tartja összejövete­leit. ezúttal a volt Halászcsárdá­ban. A rendezvényre a magányo­sok mellett szeretettel várnak nem magányosokat is. s minden­kit, áki' érdeklődik az egyesület tevékenysége iránt. Hangverseny A bajai zeneiskola bácsalmási tagozatának tanévzáró hangver­senye június 13-án este 18 órai kezdettel lesz a művelődési köz­pont színháztermében. A műsor­ban harminc gyermek lép a pódi­umra, s ad számot felkészültségé­ről. Tüzoltóverseny Az önkéntes tűzoltók immár hagyományos vetélkedőjére az idén a körzetben Tataházán került sor. Hat felnőtt, két fiú, egy le­ány, s egy 14 éven felüliekből álló ifjúsági csapat indult megmé­rettetésen. A verseny stafétából és motorszerelésből állt. A felnőt­tek között és a lányok mezőnyé­ben a tataháziak jeleskedtek, a fi­úknál a katymáriak, az ifjúsági kategóriában a kunbajaiak mutat­tak fel szép eredményt. Szép kocsik Gépjárműtechnikai szakmai ankét lesz Bácsalmáson holnap, június 11-én a művelődési ház­ban. Az érdeklődők az Opel Corsa és Opel Astra személygép­kocsikkal ismerkedhetnek meg közelebbről, s akinek a pénztár­cája bírja, a helyszínen vásárolhat is. A csupán érdeklődők a piaci helyzetről tájékozódhatnak. Gázprogram Bácsszöllős községben - ahol nincs vezetékes földgáz, s egy­hamar nem is lesz -, negyven la­kos jelentkezett a tartályos pb. gáz alkalmazására szervezett ak­cióra. A programot az önkor­mányzat egymillió forinttal tá­mogatja. Rajzpályázat Milyen lesz Katymár 20510-ben? Ezzel a címmel írt ki rajzpályázatot a helyi művelődési ház. A gyerekek a pályamunkákat szeptember 15-ig adhatják le. Szerkesztette: Bálái F. István

Next

/
Thumbnails
Contents