Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
1993. május 3., 7. oldat HIT ÉS ÉLET Engeszteljük Istent a békéért • A Mária-kápolna. A katolikus egyházban május Mária hónapja. Litániákkal, elmélkedésekkel, zarándoklatokkal, engesztelésekkel tisztelgünk égi édesanyánk, Jézus anyja előtt. A képen látható Sarlós Boldogasz- szony Kápolna Kecskemét határában található, csak egyszerűen Mária-kápolna néven ismert. Hogy igazi szerepét megértsük, 1916-ig kell visszamennünk, amikor Portugáliában Fatimában három gyerek személyesen találkozott a Szűzanyával. Most ez utóbbi 6-8 évben pedig Jugoszláviában Medugorje a színhelye még napjainkban is Mária jelenéseinek. A fa- timai jelenéseket az egyház kivizsgálta és elfogadta, a medugorjei vizsgálatok még nincsenek befejezve. Mindkettő közös vonása, hogy Mária, mint Jézus anyja megtérésre kéri a világot. Kéri az Istennek és embertársainkkal, a családunk minden tagjával a kiengesztelő- dést, a békét. Imádkozzunk, hogy béke legyen a szívünkben, a családunkban és a világon. Engeszteljük Istent. Mi is igazán az engesztelés? Valaminek a jóvátétele. Ádám és Éva vétkeivel az ember próbára tétetett és nem tanúsított álhatatosságot. Napjainkban is rengeteg a bűn, ha csak a nagyját' emlegetjük: az öldöklések, a háborúk. Isten miért engedi ezt meg? Ő a saját képmására teremtette az embert, az ő végtelen szabadságában. Az embernek is szabad akaratot adott, ezért maga dönti el, mit kezd Istentől kapott tehetségével. Ha nem jól használja ki, elromlik a párbeszéd, befagy a kapcsolat Isten és az ember között. Fokoza- ' tosan a jó helyére kerül a gonosz. A bűneink miatt — sokszor tapasztaljuk — nem elég bocsánatot kérni, hogy újra béke legyen a szívünkben a rossz cselekedetet jóvá is kell tenni. Úgy a Teremtővel, mint az embertársainkkal. Amikor Mária megjelent Fatimában a gyerekeknek, rajtuk keresztül kérte az emberiséget, ne bántsák az Istent a bűneikkel, mert már úgy is annyiszor megbántották. Azóta is elhatalmasodik a rossz. Szerencsére minden gonosznál nagyobb Isten kegyelme, ami az imádságon és az embertársi szeretet, az engesztelés útján kiárad az emberre. A kecskeméti piarista Balázs Gergely atya és meg sokan mások a medugorjei üzenetek között olvasták, hogy Magyarországon is él egy nővér (Natália), akinek nagy szerepe van az engesztelésekben. Még a fatimai események alatt, a második világháború előtt a Szűzanya konkrétan kérte, hogy építsenek engesztelő helyeket, ahol az emberek együtt imádkozhatnak. Ezt általában meghallgatták, de nem teljesítették. Most újra kéri, amit a piarista atya és társai úgy éreztek, meg kell tenniük. Keresték a helyet és a lehetőséget, amikor meglátták itt a város határában ezt a magányos kápolnát. Megbeszélték Natália nővérrel, aki régen Kecskeméten élt, a Jópásztor Otthonban, ahonnan lélekben megerősödve elindult az engesztelés útján. A nővér közbenjárásával felajánlott kápolnát a Szűzanya elfogadta és üzenetében arra utalt: ott lesz kegyelmeivel a kis „házban” és hűséges engesztelő népével együtt imádkozik. így 1988-ban másodikként az országban Mária által jóváhagyott engesztelő imahely lett a mi kis kápolnánk. Azóta már sok helyen van engesztelés, olyan is, ami fel lett ajánlva, olyan is, ami még nem. A világ sorsa most is hasonló, mint a ninivei helyzet. Kérdés, megtesszük-e Isten akaratát, hallgatunk-e az ő szavára. Saját sorsunkat magunk döntjük el. Több ország van a világon, ami Máriának lett felajánlva. Szent István király ezt elsőként tette meg, Európában. Magyarország mégis mindig sokat szenvedett. Nem álltuk a próbatételeket? A Mária-kápolnában májustól ismét megkezdődnek az engesztelő imaórák. Időpontjukról a kecskeméti plébániák tudják majd tájékoztatni az érdeklődőket. Ivanics Zsuzsa Úgy énekelek a templomban, mintha imádkoznék Az elmúlt napokban vendégszerepelt a Kecskeméti Katona József Színházban B. Konrád Erzsébet, a Kolozsvári Magyar Opera magán- j énekese a „Máltai Orvosi Rendelőért” hangversenyen. Egy-egy fellépés között alkalmam volt néhány kérdés feltevésére.-— Művésznő, mi indította, hogy j elfogadja ezt a meghívást? — A legnyomósabb érv az volt, \ hogy jótékonysági célú, de az sem elhanyagolható, hogy nem szak- I mának tekintem az éneklést, hanem inkább hivatásnak. És hogyha éneklésről van szó, azt nem tudom és nem is akarom visszautasítani. A kettő így szorosan összefügg, nem szégyenlem bevallani. Ez nem szereplesi vágy, ez belső kényszer. El kell mondanom mindazt, amit úgy érzek, hogy mondanivalóként belülről feszit. Szeretném másokkal megosztani azt a nagyon sok szépet, amit nem egyszer a librettista elképzelt és papírra vetett és talán egy jótékonysági koncertnek ez is lehet a célja. Éppen ezért válogattam meg nagyon is, hogy mit hozzak. — Már korábban említette, hogy református. Mit jelent Önnek a vallás, mit jelent hinni, mit jelent Isten? — Isten az, aki velem van minden lehetetlennek tűnő dologra várás megélésében. Türelmet, megér9 lg) énekelek, mintha imádkoznék. tést gyakorolni, ezekhez erőt ösz- szekaparni. Isten az, aki segit nekem személy szerint azt a kettős életet jól kivitelezni, ami most az enyém, ugyanis Kolozsvárott vagyok magánénekes, a családom a férjem, a fiam Nagyváradon él. Ez egy borzasztó hasadás az életemben, megoldhatatlan, de nem lehet minket összegyűjteni. Ha a családom Kolozsváron lenne, akkor jobban magukra maradnának egy- egy külföldi utam alkalmával, mint Nagyváradon, mert ott a szüleim mégiscsak segitenek. Most, hogy nő a gyermekem, egyre égetőbb, fontosabb az Istennel való kommunikálás, hogy megtaláljam a nyelvet, a módot, a hangvételt, az alatt a kevés idő alatt, amit vele tudok tölteni. Próbálom mindazt a szeretetet és segíteniakarást és támogatást és minden elképzelhető dolgot átadni a gyereknek, amire szüksége van, de mindenképpen afelé irányítani, hogy az emberi élet értelmét mégis Isten adja. — Én úgy tartom az éneklés és a szép hang Isten ajándéka. — Igen. A barátnőm is mondta, hogyha véletlenül azt akarnám elhitetni vele, hogy ateista vagyok, az nem sikerülne, mert úgy szoktam énekelni a templomban, mintha imádkoznék. Ezt én tényleg így is érzem. — Régen is énekelt templomban, az úgynevezett forradalom előtt? — Igen, ebből néha volt is egy kis problémám. De azzal egyensúlyoztam, hogy énekelni és politizálni más dolog. Ne gyanúsítsanak engem azzal, hogy politizálok. Nagyon szeretek énekelni. Mindig énekeltem és ezután is fogok. És lám, Ceausescu is megbukott, hiába hagytam volna abba a kedvéért. Az örök értékek Istennél vannak és minden ami a Földön szép, csak őt dicséri. — ivanics — Cserkészsegítség a halasiaknak Az 1990. március 15-én megalakult halasi cserkészleánycsapathoz rangos látogató érkezett az elmúlt héten. Sally Malcolm, a Leány Cserkészcsapatok Világszövetségének küldötte azzal a megbízással érkezett hazánkba, hogy az angol csapatok munkáján keresztül segítséget nyújtson a nemrégiben újjáalakult, jelenleg mintegy hétszáz fős magyar cserkészleány mozgalomnak. Az energikus, víg kedélyű Sallyt a forgatókönyvszerűén levezetett foglalkozás után faggattam a mozgalomjelenlegi helyzetéről, s az ő szerepéről. — A magyar cserkészmozgalom 45 év szünet után éledhetett csak újjá, Mi a tapasztalata, mekkora a lemaradás a világszövetséghez képest? — A komoly múltra és történelemre visszatekintő magyar leány cserkészszövetség esetében lemaradásról egyáltalán nem, inkább hosz- szú időre abbamaradt fejlődésről beszélhetünk. Mivel idő közben céljaink változtak, a bizalom elsajátítását eztán kell megtanulniuk. — Ez volna jövetelének célja? —Pontosan. A kelet-európai csapatok munkájának megismerése után aszerint, hogy mire van szükségük, tanítom a helyi vezetőket. — Például? — A csoportmunka célszerű felépítésében, a foglalkozások megtervezésében, a szellemi és gyakorlati foglalkozás egyensúlyban tartásában próbálok segítséget nyújtani ott, ahol szükség van rá ... — Mennyiben mások a magyar programok? — Az alapvető ötletek ugyanazok, hiszen a gyerekek mindenütt egyformák. Az a fő, hogy jól érezzék magukat! — Nem jelent gondot a képzésben, hogy egyelőre szinte csakis idősebb vezetőkre támaszkodhatnak? — Idő kell ahhoz, hogy a fiatalok segítségével a már elévült módszerek helyett új feladatokkal tartsák ébren a gyerekek figyelmét. Az évek során egyre több fiatal leány kapcsolódik be a vezetésbe és a tankönyvek — harmad, valamint másodosztályú segédkönyvek — szerkesztésébe, így folyamatosan frissülnek fel a már megélt, jól bevált tapasztalatok . . . — Látogatása a végéhez közeledik. Milyen élményekkel tér vissza Londonba? — Az előadások és programok szünetében alig maradt időm arra, hogy Budapestet, illetve a vidéki városokat jobban megismerjem. Ha lehetőségem volna rá, szívesen visszatérnék ide, hogy turistaként kedvemre kinézelődhessem magam. Londonba visszatérve munkámról beszámolót kell készítenem, majd négy-öt nap múlva ismét útra kelek, ezúttal Lengyelországba. Mondhatnám úgy is, a bőröndöm az otthonom . . . — Nem fárasztja, hogy folyton úton van, s alig ismer meg egy-egy országot, vagy kultúrát, máris mennie kell? — Az 1992 novemberben megrendezett békekonferencián sok olyan emberrel is kapcsolatot teremtettem, akikkel a közeljövőben tett látogatásaim során újra találkozni fogok. Hogy nem fárasz- tó-e? Minden munka fárasztó ... Gáspár Monika TUDOMÁNNYAL ÉS HITTEL Piarista Általános Iskola Kecskeméten + • \/ iskola, a rendiül/ és a templom cpületcgvüllcse. Március közepéig lehetett jelentkezni a kecskeméti Piarista Általános Iskolába. Száznál több felső tagozatos lány és fiú érdeklődött. Közülük nyolcvanhatot tudtak fölvenni. Szeptemberben kilenc osztállyal újra indulhat a több évszázados pedagógiai hagyományokon alapuló oktató-nevelőmunka a gimnázium nyugati szárnyában. — Hogyan kapcsolódik az alapozó képzés a gimnáziumi munkához? — kérdeztem Kozitz Jánostól, a Piarista Gimnázium helyettes igazgatójától. — Azonos szellemiség és a pedagógiai műhelymunka számtalan formája ígér gyümölcsöző együttműködést a gimnáziummal. Á jelentkezőknek ugyanakkor elmondtuk azt is, hogy nem nyolcosztályos gimnáziumba íratták a gyerekeiket. Nyolcadik végén majd a tanulmányi eredmények és persze a tanulói szándékok alapján dől el, hogy ki folytatja nálunk és ki megy máshová középiskolába ... — Az általános iskolába lányok is járnak, a gimnáziumba ma még csak fiúk jelentkezhetnek. Nem lesz ebből probléma a továbbtanulásnál? — Iskolánkba a szülő szándéknyilatkozatok alapján felvételt nyertek az egykori jókais diákok. Négy vagy öt diák távozott csak máshová, 157 általános iskolás velünk folytatja. Természetes volt, hogy nem teszünk különbséget a nemek között. A gimnázium elsősorban a túljelentkezés miatt nem nyitott még a koedukált képzés felé. Szerencsére ma már van egy katolikus leányiskola is a városban. Tehát a nyolcadikat elvégzett, gimnáziumba készülő lányok az angolkisasszonyoknál folytathatják. Az előrejelzések szerint, hamarosan jóval kisebb lesz az érdeklődés a gimnáziumok iránt. Ha lesz helyünk, ha nem indul majd évente három gimLelkeket és templomokat épített Jól tette a Református Zsinati Iroda sajtóosztálya, hogy nyomtatásban is közkinccsé tette a száz esztendeje született Muraközy Gyula igehirdetéseit. Az 1918-tól 1932-ig Kecskeméten szolgáló lelkész a mai emberek, minden kor emberét foglalkoztató életproblémákról napjainkban is érvényesen szólt a Kováts Bálint által sajtó alá rendezett kötetben. A rendszeresen nyilvános beszédre vállalkozó politikusok, riporterek tudják-e, hogy — mint a régi kecskeméti családból származó igehirdető vallotta — „a szó a lélek követsége, az a pohár, amivel az érzések és gondolatok nagy áradatából merítünk, az a szárny, amit a lélek növeszt, ha egy másik lelket akar meglátogatni”. Iszonyatosan önző, habzsoló, hírvágyó világunkban amíg nem késő rádöbbenhetnénk Muraközy Gyula figyelmeztetésére: „egy új világ csak a szeretet nagy szolgálatából születhet meg”. Mintha megélte volna az elmúlt évtizedeket, úgy láttatta a diktatúrák csődjét. „A forradalmár, az a véresszemű álmodó, aki azt hiszi, hogy egyszer visszaállíthatja az ősi jussolást. Azt hiszi, hogy megtalálta a paradicsomkert kulcsát, de csak több szenvedést hoz szörnyű álmával a világra.” Muraközy Gyula életét a könyv utószavában Kováts Bálint ismerteti. Kiemeli: igazi ökonomikus egyéniség volt. Nemcsak a lelkeket építette. Kecskeméti lelkipásztorként kezdeményezte a lakiteleki és ménteleki templom, az ágasegyházi és helvéciai imaház építését. Nélküle aligha avathattak volna a harmincas években új tanítóképzőt, leánydiákotthont a kecskeméti reformátusok. H. N. náziumi csoport, megszervezhetjük az alsó tagozatot is. Azt szeretnénk, ha Kecskemét magáénak tudná ezt a kezdeményezést. Pártolná az ügyünket. Nem csak a kegyes tanitórend, de a város iskolája is lehetnénk... — Tanárokat nehéz volt szervezni a katolikus iskolába? —Nálunk dolgoznak majd azok a jókais tanárok, akik szívesen átjöttek, akik vállalni tudták munkánk alapelveit. De nem volt nehéz munkatársakat találni a betöltetlen állásokra sem. A szerzetesek is foglalkoznak majd a gyerekeinkkel. Hittant, számítástechnikát és néhány természettudományos tárgy oktatását vállaltak az atyák... — Katolikus nevelés, vallásos iskola ... Ezeken a fogalmakon sokat vitáznak manapság. Milyen lesz ez az új piarista általános... — Tudománnyal és hittel! Ez a piarista iskolák egyik jelmondata. Ez vezérel minket is. Szeretnénk magas színvonalon tanítani, alapoA ministráló polgármester • Szabó (.dlért Szabó Gellért, Szentkirály polgár- mestere agrármérnök, korábban fö- állattenyésztő volt. Huszonöt évig a községben lakott, most kecskeméti. Általában a piaristák miséire jár — ott volt diák—és ha nincs, aki segédkezzék a miséző papnak, azonnal felvállalja. Kérdésemre, hogy miért teszi, így válaszol: — Szokásból talán. Mindig nagyon szerettem ministrálni. Ez is egy állásfoglalás a hitem mellett. —Úgy tudom, a muzsika is érdekli. — 13 évig csellóztam, elég szép eredménnyel. Növendékkoromban országos harmadik helyezést értem ej. Aztán áttértem a Pedagógus Énekkarba. Az éneklés és a zene sze- retete nálunk családi hagyomány. Édesapám kántor volt, mi négyen testvérek, mind zenéltünk és énekeltünk. A kórusból egy baráti szervezkedés útján alakult a Bohém Racti- me Bend együttes. Velük 3-4 éven keresztül basszus szólamot játszottam. — Miért hagyta abba'.’ — Nagyobb szükségét láttam az san felkészíteni a gyerekeket a folytatásra. Emellett, a diákjaink megismerhetik a katolikus hagyományt, a hitéletet, a nagy múltú iskolák sajátos szokásait. Nem kértünk plébánosi ajánlást, sem gyors megtérést, lángoló hitet. Egy dolog tilos: a keresztényellenes magatartás. Diákjainktól elvárjuk, hogy gyakorolják vallásukat. Sok református is jár majd hozzánk. A piarista tradíciók ismerete és a diákmisén való részvétel kötelező. Tiszaugi csónakházunkban a nyár végén két-három napos táborokat szervezünk. A gyerekeknek ott, kötetlen fonriában alkalmuk lesz megismerni a rendet, az iskolát. A kegyes rend alaptanításait, énekeit. Ott kapják meg a piárjelvényt. Tagjai lesznek egy nagy, összetartó közösségnek, amely nem csak az intézményekben van jelen, hanem az élet majd minden területén ... — Farkas — ambíciómra más területen. Ehhez a váláshoz igazán a polgármesterség segített hozzá. — Polgármesterség és a hit. Mit jelent ez együtt? — Egy biztonságot, amivel a döntéseknél meg kell néznem, hogy az előre viszi-e a közösség sorsát. Gondot is, mert hajlamos vagyok a végletekben kezelni az ügyeket. Mérlegelve, körültekintéssel próbálok mindenben dönteni. Figyelembe kell vennem, hogy minden kis ügy mögött sok-sok ember húzódik meg. Mindegyik kincsnek látszó dolog nagyot is gerjeszthet. Nehéz rutint is szerezni ezen a területen. — A polgárok élnek-e, vagy visz- szaélnek-e ezzel? — Nem. Ők tudják, hogy így vagyok hü magamhoz, a múltamhoz és a családomhoz. Számomra soha nem jelentett problémát a vallásgyakorlás. Én ezt így szoktam meg. Nem tudnék, de nem is akartam megszabadulni tőle soha. Ezmár egy életforma, egy mentalitás. Nem tudom a munkámban semmire sem konkrétan ráfogni, hogy ezt azért csinálom így, mert vallásos vagyok. A legfontosabb, hogy a falu ügyét szolgáljam és azt előre vigyem ha kell, a békés egymás mellett élés politikájával is. — Sikerül? —A falu él, mozog, formálódik és alakulok én magam is. Több konkrét eredményünk van. Igénylik az emberek, hogy a kezükbe vegyék a saját sorsukat, a saját közössegük ügyeit. Néha elementáris erejű az a tenni- akarás, amivel egy-egy kezdeményezés megindul. Oda kell figyelni, hogy ezek ne csak kiugrások legyenek, hanem a falu egészét szolgálják. Nagyon jó látni, hogy ma mar be tudják úgy állítani egyes kezdeményezők szándékait, hogy ezzel másokon is segítsenek. Előbbrejutásukkal sokakat visznek magukkal. I.Zs. Nem parancsra imádkoznak Nemrégiben a honvédség közreműködésével irányító szakemberek részére tartottak tanácskozást, a fakultatív vallásoktatásról, az egyházi iskolák helyéről és szerepéről, az egyházi javak egy részének visszaadásáról, főleg pedig a katonák körében végzett (végzendő) lelkészi szolgálatról. A témákban dr. Aranyos Zoltán, a HM főtanácsosa adott válaszokat a nem kevés kérdésre. Ezek közül csak néhányat kiragadva. „Bárki mondja is azt, hogy a katonáknak kötelező lesz a lelkészi szolgálat igénybevétele, és parancsra járnak majd imádkozni, ez nagy tévedés.” Ma már létrejött a HM-ban az egyházi szakértői iroda. Ennek öt tagja van, két katolikus, egy- egy evangélikus és református lelkész és egy zsidó rabbi. Még ez évben jön létre ebből a szervezetből a Katonai Lelkészi Hivatal a Honvédelmi Minisztériumban. A négy katonai kerületi parancsnokságon lesz egy-egy lelkészi csoport, egy katolikus cs egy protestáns lelkésszel. A honi légvédelemnél és az öt katonai kórházban is hasonló szervezet létesül. Még fel nem tudják tölteni az állásokat főfoglalkozású lelkészekkel, kezdetben utazva látják el teendőiket, illetve szervezik a feladat ellátását alkalmilag helyi erőkből. Ezek után a harmadik ütemben hozzák létre a tábori püspökségeket, amelyek lehetnek függetlenítettek, esetleg az egyik püspöknek lesz feladata ennek a szolgálatnak a felügyelete és szakmai irányítása. Ez még nem eldöntött ügy. A lelkészi szolgálat költségeit a honvédelmi tárca viseli. A szolgálat tartalmi kérdéseit az egyházak felügyelik, de a cél nem lehet vad missziós munka, csak az. hogy az a katona, aki civilben vallásos volt, hitét tudja gyakorolni a szolgálati idő alatt is, és ezért ne szenvedjen hátrányt. A tábori lelkészek nemcsak a vallásos emberrel kell, hogy foglalkozzanak. Bizalmi fórumként is kívánnak működőképes szolgálatot létrehozni, ahová bizalommal fordulhat sorkatona és hivatásos katona egyaránt. Mert ugye, baja, gondja, problémája nem csak a beosztottaknak lehet — mint sokan gondolják — állapította meg befejezésül a főtanácsos a tanácskozáson. — mező — Szerkesztőségünk májustól kezdődően a Kecskeméti Televízióban is készít műsort Hit és Élet címmel, egyelőre havonta egyszer. Az adás felelős szerkesztője: Farkas P. József. Az oldalt szerkeszti: a Kecskeméti Lapok közreműködésével Ivanics Zsuzsa.
