Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám

6. oldal, 1993. május 7. MEGYEI KÖRKÉP IDEIGLENES MEGOLDÁS SZÜLETETT Hová költözzön a kécskei kisegítő iskola? • Úgy tűnik, ezen az iskolán már a renoválás sem segit. Hónapok óta folyik a vita a ti- szakécskei kisegítő iskoláról. Az elmúlt évben ugyanis statikusok megállapították, hogy az épület életveszelyes, az intézményt tehát onnan el kell költöztetni. Mivel a helyi szakmunkásképző iskola is szorult helyzetben van, nincs ele­gendő tantermük, felmerült az a lehetőség, hogy a kisegítő iskolát a szakmunkásképző helyére, az utóbbit pedig — amennyiben meg­vásárolná az önkormányzat — a téesziroda épületébe költöztetnék. Nos, a nemrégen megtartott tes­tületi ülésen végül is úgy döntöttek a képviselők, hogy a kisegítő isko­lát ideiglenesen az ókécskei volt csecsemőotthonba helyezik át, a szakmunkások pedig a helyükön maradnak. Ezzel a döntéssel töb­ben nem értettek egyet, elsősorban az iskolavezetők. Kérdésünkre, hogy mi a véleményük a testület határozatáról, az érintettek így vá­laszoltak: — A csecsemőotthont nem tar­tom alkalmasnak oktatási célra, az állaga is romlott — jelentette ki Mihovicsné Forgács Katalin, a ki­segítő iskola igazgatója. — Nem tudom, mi ez a nagy ellenvetés a szövetkezeti iroda ellen. Harminc millió forintba kerülne, ha mi az ipari, ők pedig a téesziroda helyére költöznének. Arra kértem a képvi­selőket, hogy vegyék figyelembe a pedagógusok véleményét és a gye­rekek érdekeit. Szerintem nem ez történt. Ha az önkormányzat rosz- szabb helyre akar bennünket köl­töztetni, mint amilyenben va­gyunk, akkor inkább ott mara­dunk. — A kisegítőnek azért lenne jó a mi iskolánk, mert földszintes ter­meink vannak, a zsibongó is meg­felelő az ő létszámuknak — mond­ta Faludi László, a szakmunkás- képző igazgatója. — Nekünk pe­dig, hogy a megváltozott igények­nek eleget tudjunk tenni, normális épületre lenne szükségünk. A mos­tani viszonyok közt a szövetkezeti iroda a legalkalmasabb. Nagy ud­varral is rendelkezik, ahol a továb­bi fejlesztést is meg lehetne oldani. Végül is ezt a döntést el kell fogad­ni, de úgy érzem, csak a probléma eltolásáról van szó. ' Dr. Károssy Gyula képviselő a határozat mellett szavazott: — Azért gondoltam erre a meg­oldásra, mert régebben a kisegítő kérte, hogy a csecsemőotthon he­lyére kerülhessen. Feltételezem, hogy akkor az épületet jónak tar­tották. Mivel a tornaterem a közel­ben épül, ott látom legmegoldha- tóbbnak, ugyanis ezeknek a gyere­keknek a tornatermi mozgás job­ban szükséges. Azt hiszem, ők szo­rulnak rá arra, hogy olyan irány­zatú iskolában legyenek, amelynek célja a szeretet, a hit, a kitartás. Erre meglesz a lehetőség a refor­mátus iskola mellett. A másik megoldás lehet, hogy végleges lett volna, de nem a legjobb. Az én véleményem szerint, ha felépül az új iskola, akkor annak ott kell fel­épülni, ahol az új lakások vannak. A 30 millió forintot ne herdáljuk el Növényvédelmi tanácskozás A helyi népfőiskola és a kertba­rát kör szervezésében május 7-én, (pénteken), 17 órától növényvédel­mi tanácskozás lesz a községben. Ennek keretében A szőlő növény- védelme japán szerekkel címmel Herpai Sándor a Nichimen Corpo­ration képviselője tart előadást. Ezt követi Körös Gyula kér. ta­nácsadó ismertetője a SANDOZ környezetkímélő növényvédő sze­rekről. A rendezvény második felé­ben — a presszóban — kerül sor a hagyományos borversenyre. egy rossz iskolarendszerre, hanem csináljunk inkább egy jót. Abban is politikai szándék volt, hogy az ipari iskola a szövetkezeti irodába költözzön. Kovács Miklós képviselő is a határozat mellett döntött. — A szakemberek azt mondták, hogy építsünk új kisegítő iskolát. Az iparit meg annyival bővítjük, amennyire pénzünk lesz. A szövet­kezeti iroda megvásárlását azért nem tartom jónak, mert a szövet­kezet minden mozgatható vagyont elkótyavetyél a tagok feje felől. Minél hamarabb jön a felszámolá­si biztos, annál kevesebb objektu­mot tudnak eladni. Erős József képviselő a szövet­kezet elnökének más a vélemé­nye: — Anélkül, hogy az önkor­mányzat nem vásárolja meg az iro­dát, a szövetkezet meg tud létezni. Jó. lenne, ha a testület a szakembe­rekre hallgatna, nem pedig egy-két emberre. A gondolat azért még nincs elvetve, mi állunk a hivatal rendelkezésére. Ha nem szövetke­zeti vezető lennék, akkor is az iro­da megvásárlására szavaztam vol­na, mert ez a legésszerűbb és a legmegnyugtatóbb. Csernus Ferenc alpolgármester szintén a határozat ellen szava­zott — Abban az egyEén szülé­iéit „egyezség”, hogy bármilyen megoldás jó, csak a szövetkezeti iroda megvásárlása nem. Szak­mai és pénzügyi dolgok nem ját­szottak szerepet a döntésben. Az, hogy az ideiglenes mit jelent, egyelőre nem lehet tudni, lehet akár több év is. Szerintem politi­kai döntés született, ami nem biztos, hogy a város érdekét vi­szi előre. Ennek ellenére a cse­csemőotthonban az átalakítási munkákat azonnal elindítjuk, mert szeptemberben ott kell kez­deni a kisegítő iskolának. Szentirmay MINDEN ÖTÖDIK GYEREKET ÉRINT A TELJESÍTMÉNYZAVAR Képességfejlesztés Kecskeméten Egyes becslé­sek szerint az általános isko­lába bekerülő gyerekek 15-20 százaléka küsz­ködik teljesít­ményzavarral. Ennek egyik tí­pusáról, a dys- lexiáról hallani mind gyakrab­ban. Ez az ol­vasás zavarát jelenti, tehát ők azok, akiknél komoly gondot okoz az olva­sás. A szakem­berek egy része igen magasra teszi ezt az arányt, vannak olyan adatok, amelyek arról szólnak, hogy a gyerekek több mint harmadát érinti ez. El kell azonban egy­mástól különí­teni azokat, akiknél biológiai okokra vezethető vissza, és azt a csoportot — ők vannak túlsúlyban —, ahol a korai beiskolázás, a túlzott iskolai köve­telmények idézhetik elő az olvasás­zavart. A kecskeméti Vásárhelyi Pál Ál­talános Iskolában immár négy éve foglalkozik képességfejlesztő pe­dagógus azokkal az alsó tagozato­sokkal, akiknél a felmérések sze­rint fennáll a teljesítményzavar. Kristofóri Aladárné az a pedagó­gus, aki ezt a feladatot ellátja az iskolában. Naplójában pontosan előjegyezve, hogy a hét egyes nap­jain mikor, kivel ül le tanulni a cseppnyi, tantermet egyaránt nem idéző helyiségben. A falakon vi­dám rajzok, csupa mosolygós gye­rekarc, a kis négyszögletes asztal mellett pedig valóban nem tűnik igazi óranak a foglalkozás. Ottjár- tunkkor három elsős közül ketten a betűket .bűvölték,.hapnadjk. tár- suk pedig a nét végi élményeit raj­zolta. Volt itt betűkeresés, szóta­golás, olvasás, lerajzolása annak, hogy érzik magukat az órán — egyszóval minden. Az órát követően tudtuk meg mindenki Csöpi nénijétől, hogy ezeknél a gyerekeknél részképes­ség-kiesést figyelhet meg az óvónő, jelentkezhet ez a mozgás, a figye­lem, az emlékezet területén. Ha ezt nem ismerik fel, akkor ez az iskolá­ban már teljesítményzavart okoz­hat, ami maga után vonja a kudarcélmény jelentkezését, ez pe­dig végső soron magatartás-prob­lémákhoz vezet. • A gyerekek, Kristofóri Aladárné irányításával, játékos formában gyakorolják a betűfelismerést. (Fotó: Gaál Béla) Az országban alig néhány intéz­mény van, ahol fejlesztő pedagógu­sok alkalmazásával a helyi nevelési rendszerbe építik be munkáját — tudtuk meg Császár Cirilltől, az is­kola igazgatójától. Kristofóriné hozzáteszi, fontos hangsúlyozni, hogy ez egy állapot a gyerekek ese­tében, ami akár hetek, de lehet, hogy csak hónapok folyamatos munkája révén jut el oda, hogy nem kell külön foglalkozni a gyerekek­kel. Akik egyébként semmiről sem maradnak le, hiszen amíg a többi­eknek gyakorlóórájuk van olvasás­ból, matematikából, akkor vannak vele. A Vásárhelyiben alkalmazott módszer előnye, hogy igy nem sza­kad el a közösségtől a gyerek, ugyanakkor állandó kapcsolat van a képességfejlesztő pedagógus és a tanítónő között. így azonnal lehet reagálni arra, hogy milyen területet , kefi esetleg tovább erősíteni. Árra a kérdésre,’hogyan lehetne már óvodában kiszűrni azokat a kicsiket, akiknél fellépnek a részké­pesség-kiesések — megtudtuk, eh­hez sokkal jobb együttműködésre lenne szükség az iskolák és óvodák között. A megelőzés — már önma­gában fél siker. S ahol nincs a vásárhelyiéhez ha­sonló módszer? Ott a tanítónőre hárul a feladat, hogy felismerve eze­ket a zavarokat, tudjon külön fel­adatot adni az iskolával épphogy megismerkedőknek. Egy osztály­ban azonban nem ritka 4-5 ilyen apróság sem, erre viszont egy peda­gógus kevés. Nagy Ágnes Hóban, sárban, hőségben — muzsikálni járnak Több mint egy évtizede folyik már Tompán, a művelődési ház­ban zeneoktatás. Azóta minden évben tartanak növendékhangver­senyt, amelyre az idén április 23-án került sor. Két zenetanár: Vannai- né Zádor Enikő és Kollár Tibor ta­nítványai léptek közönség elé. Az elsőáök itt-ott még botladozó kis dallamaitól a több éve zenét tanu­lók igényes előadásán keresztül a zenekarban való szereplésig vezető utat mérhette fel a többnyire szü­lőkből és rokonokból álló, nem túl népes közönség. A koncert után alkalom adódott a tanárokkal való beszélgetésre, melynek során szó esett a kezde­tekről is. — 1980-ban keresett fel a műve­lődési ház akkori igazgatója, Sü­megi János, és ajánlotta fel az itte­ni zeneoktatás lehetőségét. Meg­egyeztünk a feltételekben — mondja a tanár úr —, és azóta — a szüneteket leszámítva — min­den szombaton átjárok ide Bácsal­másról, ahol a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett harmonika tanszékén vagyok tanár. A tompái fiataloknak a harmonika mellett gitárt is tanítok. — Én rövidebb ideje, hét éve adok itt zongora- és szolfézsórákat — közli a tanárnő. — Kiskunha­lasról járok ki, ahol a zeneiskolá­ban tanítok. Az egyik tompái ta­nítványom édesanyja, Kószó Ká- rolyné tanárnő közbenjárására ke­rültem a községbe, és itt is ragad­tam úgy, hogy szombatonként ki­járok. Nagy dolognak tartom, hogy egy faluban ilyen intenzív ze­neoktatás folyik. Országos vi­szonylatban sem lehet erre sok pél­dát találni. Mindkét tanár elismerőleg nyi­• Kollár Tibor tanár úr a harmonikásokat vezényli. latkozott a tompái tanítványokról. Azt mondták, hogy szorgalmasak, jól neveltek. Hóban, sárban, néhá- nyan több kilométerről bejárnak az órákra. Persze maradtak is ki gyerekek az idő folyamán, főleg olyanok, akik nem elég tehetsége­sek vagy nem birták a terhelést. Némi problémát jelent, hogy nem mindegyik zongorázni tanuló fia­talnak van otthon hangszere, ezért néhányan bejárnak a művelődési házba gyakorolni. Itt ennek a gondnak a megoldásában is segíte­nek, rendszeresen javíttatják a zongorát, ugyanakkor a zeneokta­tás más feltételeit is jól biztosítják. — Van-e az éves hangversenyen kívül más fellépési lehetősége a ta­nítványaiknak? — Igen — válaszolja örömmel a tanár úr. A régebbi diákjaink fel­lépnek ünnepségeken, kulturális rendezvényeken. Már 1957 óta kapcsolatban állok a németországi Backnang várossal, annak zeneis­kolájával. Egyik évben mi me­gyünk hozzájuk, a másik évben ők jönnek ide. Általában tíz napig tar­tanak ezek a vendégeskedések, amelyeknek során hangversenye­ket adunk külön és közösen is, és ismerkedünk a másik ország szo­kásaival, kultúrájával. Az elszállá­solásról, az étkeztetésről itt is, ott is a családok gondoskodnak, de segítenek bennünket a városok ve­zetői is. A bácsalmási zenekarom­nak, amelyet az ottani önkor­mányzat támogat, a 80 százaléka a tompái tanítványokból áll. Van te­hát mód a fellépésre, lehet a tanul­takat gyakorolni, fejleszteni. Kiss B. Védelmet érdemelne Három öreg csomoros feke­te nyárból álló facsoport talál­ható Tompán, a régi kastély­kert melletti le­gelőn. Ezen a tavaszon még kizöldült. A sok vihart látott fák több évtizeden ke­resztül nyújtot­tak árnyas pi­henőhelyet nyájnak. és pásztornak egyaránt. Az erősen pusztuló fák kora — feljegyzések hiányában — csak becsülhető. Az idős embe­rek már gyermekkorukban is ek­korának látták őket. Az évgyűrű­számlálás — a csomorosság miatt — mintavétellel sem ad megbízha­tó eredményt. Lehet, hogy az újabb földfelosztás végveszélybe sodorja ezeket a matu­zsálemi korú fákat, mivel a korábban értéktelennek tartott csomoros nyár­rönk ma keresett a nemzetközi pia­con. A belőle készült bútor, dísz­tárgy, színfumér nagyon tetszetős. • A matuzsálemi korú facsoport. (Kép: Kiss B.) A mesterséges erdősítésekből ál­talában eltűnt a csomoros fekete nyár, mert csemetekerti nevelésé­vel nem foglalkoznak a szakembe­rek. A jövő számára a facsoport — mint génbank — fontos szere­pet tölthet be. Jó lenne az említett egyedekről anyatelepet létrehozni, és ezt tovább szaporítani. A facsoport kivágásával, várha­tó lassú kipusztulásával az alföldi vidék ismét szegényebb lesz egy tájba illő látvánnyal. Eördög Akire rámosolygott a szerencse • Gabriella asszony, Patrick és a BMX. A televízió népszerű „Szerencse- kerék” című játékában nemrégi­ben egy jászszentlászlói fiatalasz- szonyra, Lantos Tibornéra mo­solygott a szerencse. Gabriella asz- szonyt arra kértük, áruljon el né­hány „kulisszatitkot” arról, mi­ként is zajlik le a vetélkedő. — Mép december végén jelentkez­tem a játékra, amelynek a felvételére márciusban került sor. Egy napon három játékot vesznek fel, de a felvé­tel előtt van egy elbeszélgetés és egy próbajáték is, még a közönséget is felkészítik egy kicsit a tapsolásra ... A mi játékunk jó egy hónappal a fel­vétel után került adásba. — Ön két játékot nyert meg. Mennyi időt kapnak az ajándékok kiválasztására? — A két játék során összesen 52 700 forintot „forgattam össze”, de minden egyes kör után megáll a felvétel és ípy van időnk válogatni a kirakatból. Természetesen ez a rész nem kerül adásba. A bizton­ság kedvéért azért mindent felír­nak egy nagy táblára, hogy a játé­kos nehogy elfelejtsen valamit a felsorolásnál. — Ön mit választott? — Kisfiúnknak, Patricknak egy kerékpárt, a csalidnak egy televí­ziót és egy tévéállványt, valamint Kodak filmeket és Gilette-készle- tet. — Szokott-e más szerencsejáté­kokat űzni? — Ez volt az első próbálkozá­som. Ezenkívül csak lottózom és totózom, de még csak kettesem volt a lottón, a totón pedig eddig összesen 128 forintot nyertem. T. K. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, KISKUN TV KECSKEMÉT, KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: CSODÁS VAGY, JÚLIA! Besse­nyei György-bérlet. Ciróka Báb­színház, Katona József u. 4., 10 és 14 órakor: A RENDÍTHE­TETLEN ÓLOMKATONA. A PÁSZTORLÁNY MEG A KÉMÉNYSEPRŐ. A mozik műsora: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: KŐBUNKÓ. Sz., feliratos amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: MOND­VACSINÁLT HŐS. Sz., feliratos amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Csalánosi autósmo­zi: este 9 órakor: A BÁRÁ­NYOK HALLGATNAK. Sz., ma­gyarul beszélő amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KIS­KUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: EGY ASSZONY ILLATA. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stú­diómozi: 7 órakor: OROSZOR­SZÁG HÁZ. Sz., amerikai film. KTV: 06.00—10.00: KÉPÚJSÁG. 15.30—17.00: KÉPÚJSÁG. 20.00 —24.00: TV4 (II.) produkció. KIS­KUN TV: 5.00 18.00: KÉPÚJ­SÁG. 18.00—18.05: HÍRÖSSZE­FOGLALÓ. 18.05—20.00: FEKE­TE DOBOZ MŰSORA. 20.00— 24.00: TV4 műsora*

Next

/
Thumbnails
Contents