Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

1993. május 29., szombat HIT ES ELET AZ EGYHÁZ FELELŐS A REMÉNY MEGŐRZÉSÉÉRT Erkölcsi megújulást sürget a kalocsai érsek Dr. Dankó László olaszországi útja, az új katekizmus közeli megje­lenése, diakónusok avatása indo­kolta, hogy a világegyházat, és nem­csak hívő honfitársainkat foglalkoz­tató eseményekről, szándékokról, tennivalókról kérdezzem a húsvét utáni hatodik vasárnap az újteleki plébániaházban a kalocsai érsek urat. — Tudtommal érsek úr másfél napja még Rómában volt. — Ebben az évben harmadszor jártam az örök városban. Először egykori kedves tanítványomnak, Temyák Csabának a felszentelésére, majd az úgynevezett ad lamina talál­kozóra utaztam. Erről nyilatkoztam is lapjuknak. Most megfigyelőként az olasz püspöki kar konferenciájára voltam hivatalos. Külön örömömre szolgált, hogy a sok tennivalóval el­halmozott, ezer és ezer emberrel ta­lálkozó pápa megismert, köszöntött. VI. Pál véleménye V a magyarokró — Hogy szólította II. János Pál? — Monsignore Dankó, Kalocsa, Kalocsa... Megállt rövid beszélge­tésre. —Régebben emítette,hogy talál­kozott VI. Pállal is. — Római ösztöndíjasként ismer­tem meg. Szinte vigasztalva szólt. „Tudom, hogy milyen nehéz keresz­tet hordanak a magyarok.” Minden jót kívánt kollégiumunknak. Alig negyedszázada nem gondoltam, hogy jelen lehetek boldoggá avatási procedúrájának a megkezdésénél a Lateránban. A szeretet és a szolgálat szentjeként hivatkoztak rá. Ő erősí­tette meg a II. vatikáni zsinat megha­tározó ülésszakán, hogy az egyház ablakot nyit a világra. Biztosította a másvallásúakat: az egyház illő tiszte­lettel tekint mindarra, ami tanításuk­ban igaz, jó és emberi. — Kalocsai püspöki beiktatása után XXIII. János pápa történelmi je­lentőségét méltatta. „Elveiből sze­retnék minél többet megvalósíta­T Á»1 • A fiatalok őrzik a hitet ni” - mondta. — Mindmáig példa számomra VI. Pál elődjének nyitottsága, embersze- retete. — Közelről figyelhette a lengyel származású egyházfő, II. János Pál munkásságát is. Ismeri bizonyára némely külföldi katolikus folyóirat­ból a II. János Pál állítólagos kon­zervativizmusát bíráló véleményeket. Több modernséget várna tőle a bá­mulatos aktivitását, személyi kisu­gárzását, emberi nagyságát elisme- rők egyike-másika. — Igen felületes ismereteken ala­pulnak az efféle, itt-ott felbukkanó kritikák, úgy vélem. A konzervatí­voknak senki sem eléggé katolikus, a progresszistáknak senki sem eléggé fogékony az újra. A pápának azon­ban az egységet, a hit alapelveinek azonos felfogását kell szolgálni, az egybetartás a feladata. — Eszerint az egyház kizárja a dogmákat önkényesen magyarázó­kat, a mindenfajta fegyelmet elvető­ket? — II. János Pál nem akar egyfor­maságot, ennél műveltebb, tapasztal­tabb, járatosabb az embertudomá­nyokban. A pluralizmus azonban nem mehet az egység rovására. El­utasítja azon nézeteket, amely szerint minden jó, még az ellenkezője is jó, amit vélt egyházi érdekből monda­nak, csinálnak. A hittételek és az új katekizmus —Magas külföldi egyházi méltó­ságok is megkérdőjeleztek lényegi hitkérdéseket. — Nincs új a nap alatt. Világosan, egyértelműen megmondja a nagy munkával elkészített, régóta várt új katekizmus, hogy mely dogmatikai, teológiai, hitbeli igazságokat ismer el az egyház. Már készül az alapvető mű magyar fordítása. Közeli megje­lenése után ebből tanítják a hittant, és nem kinek-kinek szubjektív felfo­gása és mércéje szerint. — Érsek úr, említsen néhány vi­tathatatlan hittételt. — A tanító egyház szerint Jézus Krisztus az Isten küldötte. Ez vitatha­tatlan, végső igazság. Az élet tiszte­lete alapvető erkölcsi követelmény. Itt szeretnék visszatérni a szentatya állítólagos konzervativizmusára. Az élet védelmében — megfelelve cso­dálatos küldetésének — nem azt mérlegeli, hogy mit írnak az újságok, tetszik-e a politikusoknak, az embe­rek kisebbí-nagyobb csoportjának, hanem az igazságot mondja ki. Hiva­tása szerint a fenyegető veszélyekre figyelmezteti az emberiséget, hirdeti az erkölcsi megújulás szükségessé­gét. —Hasonló szellemben szólt az ér­sek úr is Szakmáron, ahol elmarasz­talta a közvagyon prédálóit, a csaló­kat, az enyveskezűeket. — Hogyan beszélhetünk feleba­ráti szeretetről, ha gátlástalan önzés­sel, a parancsolatok és törvények át­• Dankó László kalocsai érsek Szakmáron hágásával életveszélynek tesznek ki embereket, mint a sok áldozatot kö­vetelő pörbölyi tragédiánál. Az a szörnyű, hogy néhány forintért azóta is veszélyeztetnek gyanútlan polgá­rokat, gyerekeket. Látszólag kis ügyekben is súlyos károkat okozhat az erkölcsi nihilizmus. — Sokan az ifjúság közönyétől fél­tik a jövőt. — Nem győzöm figyelmeztetni a hívő és nem hívő felnőtteket: tőlünk is függ, hogy milyen élet lesz itt két­ezer után. Ezért is tartom célszerű­nek, kívánatosnak az egyházközsé­gek megfiatalítását. Minden tisztele­tet megérdemelnek a nehéz időkben sokszor létérdekeiket veszélyeztetve kitartók. De az arra alkalmas fiata­loknak meg kell tanulniok a mások iránti felelősség szépségét, a gyakor­lati érvényesítéséhez szükséges is­mereteket. A kérlelhetetlen idő előbb-utóbb elviszi az időseket. Tá­vozásuk után is meg kell maradnia a hitnek, meg is marad. A világiak és a papság — Fogyatkoznak az idős papok is. Mind gyakoribb, hogy egy-egy plé­bánosra két-három faluban élő hívek lelki gondozása hárul. — Harminc parókia üres egyház­megyénkben. A működő plébánosok kétharmada nyugdíjas korú. A más­honnan kijáró lelkiatyák erejük végső megfeszítésével, a legjobb akarattal sem pótolhatják teljesen a helyben lakó plébánost. Csak a vilá­giak segíthetnek. — Ennek a felismerésnek a jegyé­ben szenteltek föl nemrégiben három diakónust Bács-Kiskunban, a kalo­csai érsekséghez tartozó részén? — Az egyház világszerte szor­galmazza a hívők növekvő bevoná­sát. A diakónusok, kisegítő lelkipász­torok jogosultak bizonyos egyházi szertartások elvégzésére, hittan taní­tására. Már korábban teológiai dip­lomát szerzett a dunapataji Szántó Ambrus tanító. A dusnoki Jagicza István kántor hat gyermek édesapja. Az egyházmegyei karitász vezetője­ként bizonyított a mélykúti Puskás Lajos. Talán a bérmálás szentségével most megerősítettek közül is lesz, aki hivatást érez a diakónusi szolgálatra. — És mit vár az érsek az egyház- községek régi és új képviselőitől? — Jöjjenek össze időnként, be­széljék meg az egyházközség és a falu közügyéit. Legyen jó kapcsola­tuk a helyi elöljárósággal, működje­nek együtt karitatív, szociális ügyek­ben, nyilvánítsanak véleményt köz­fontosságú emberi problémákról. Én, a főpap mondom, hogy az egyház többet tehetne az átalakulásért. — Már így is új keresztény kurzus­sal riogatják egyesek a társadalmat. — A katolikus egyház távol tartja magát a napi politikától, de igenis felelős a remény megőrzéséért, az ér­tékek megbecsüléséért. Nem tűrhet­jük a mállasztó közönyt, ezért hívta fel a püspöki kar a társadalombiztosí­tási választásokra a figyelmet. Ne engedjék a hívők, ne engedje senki sem, hogy mások döntsenek helyette. — Sokunkat lelkesített, ahogyan a kis újteleki egyházközség tagjai Szé­kely László irányításával elsősorban saját erejükre, áldozatkészségükre számítva rendbehozták a vihartól néhány éve megrongált templomu­kat. — A bérmálást az egyházközsé­gek meglátogatásával egybekapcsoló főpásztort is megerősítik az egyház elpusztíthatatlan életerejét bizonyító ilyen kezdeményezések. — Abban a reményben köszönöm Érsek úr válaszát, hogy a kiáradó Szentlélek ünnepén megjelenő interjú hozzájárul a társadalom morális megerősödéséhez. Heltai Nándor Bács-Kiskun megyei felekezeti iskolák a számok tükrében Az 1992/93-as tanévben a megyé­ben összesen 1157 hallgató tanul fe­lekezeti iskolában, közülük 854-en gimnáziumi osztályokban, 303-an pedig — ebből 200 leány —:, általá­nos iskolai kordáknak megfelelő osz­tályokban. Felekezet szerint e tanévben a ka­tolikus kecskeméti Piarista Gimnázi­umnak négy évfolyamon 425 felső tagozatos fiú tanulója volt, az An­golkisasszonyok Ward Mária Le­ánykollégiumában pedig 73 leány tanuló kezdte meg a tanévet. A református egyház is 2 gimná­ziumot működtet. A Kecskeméti Re­formátus Kollégium Gimnáziuma 6 osztályos, az (7. és 8. osztálynak megfelelő) I. és II. osztályba 67 le­ány és 70 fiú jár, a felső tagozat négy évfolyamában pedig 139 leány és 81 fiú tanul. A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnáziumba az alsó tagozatú I—III. osztályokba (az 5—7. osztályoknak megfelelő ko­rúak) 60 leány és 33 fiú tanuló jár, míg a felső 4 osztályban 134 leány és 75 fiú tanul. A „felső tagozatos” (továbbiakban „gimnázium”) négy osztályba járó 854 hallgató háromtizede a szülők lakhelye szerint Bács-kiskun megyén kívüli, különösen jelentős ez az arány a kecskeméti Piarista Gimná­ziumban, ahová az egész országból érkeztek tanulók, az összesnek éppen a fele. A tanulók közül minden ötö­dik az iskola székhelyére vidékről jár be naponta. Az 1992/93-as tanévet a felekezeti gimnáziumokban 91 törzstag peda­gógussal kezdték, akinek 45%-a nő. A két református gimnáziumban az alsó tagozatos évfolyamokon is • A kiskunmajsai római katolikus általános iskola. ugyanazon tanerők tanítanak, akik a felső négy osztályban. A tanerők há­romnegyede középiskolai-, 15%-uk általános iskolai tanár. Az Angolki­sasszonyok 17 törzstag pedagógussal indították az első két osztályt, akik­nek háromnegyede nő. A felekezeti gimnáziumokban a hallgatók átlagosan 1,9 — gyakorla­tilag kettő — idegennyelvet tanul­nak. Ez annyi mint a megyei gimná-. ziumi átlag és 36%-kal jobb a me­gyei középiskolai átlagnál. Az angol nyelvet tanulják legtöbben, majd a német és a latin következik. Biológiából és fizikából jelentős az egyedi tantervű tárgyak oktatásá­ban részt vevők aránya; kémiát és matematikát pedig csak a kecskeméti Református Gimnáziumban taníta­nak ilyen módszerrel. Az iskolák által szervezett diák­köri munkában a felekezeti gimnázi­umok tanulói jeleskednek, ezen belül leginkább a piarista diákok. Szinte minden tanulóra jut átlagosan egy-egy diákköri részvétel. Legked­veltebb az idegennyelv. A Bács-Kiskun megyei felekezeti gimnáziumokban együtt a humán és tárgyi feltételek a tanulólétszámhoz viszonyítottan általában kedvezőb­bek, mint a gimnáziumokban, illetve a megyei középiskolákban. Minden felekezeti gimnáziumban van tornaterem, a Piaristáknak sza­badtéri sportpálya és sportudvar is rendelkezésére áll, a kunszentmiklósi Református Gimnáziumnak csak az előbbi, a kecskeméti Református Gimnáziumnak pedig egyik sem. Mindenütt van iskolai könytár egy vagy több önálló könyvtári helyiség­gel. A felekezeti gimnáziumokban (Angolkisasszonyok nélkül) együtt több mint 43 ezer könyvtári egység van, amelynek zöme könyv, a többi folyóirat és egyéb segédanyaok.' A könyvállomány hattizede a kun­szentmiklósi-, egynegyede a Piarista- és 15%-a a kecskeméti Református Gimnázium könyvtárában van. dr. Sántha Józsefné KSH igazgatóhelyettes Pünkösdi gondolatok Két olyan ünnepe van az evangé- likusságnak, amikor az oltár- és szó­székterítő színe piros. Mindkétszer egyháztörténeti eseményre emléke­zünk. Pünkösd az egyház születésé­nek ünnepe, a másik a reformáció, amikor az evangélikusság emlékezik születésének eseményére. Egyértelmű tény, hogy az emberek Jézus hivatását rendkívül nehézzé tették. Pedig ez a szeretet, a megbé­kélés, a békesség útja. Ahol erről szó esik, ott rögtön megvan az ellenszél, a fal. Mintha senki sem akarná, hogy jót tegyünk egymással, vagy másért. Itt mindig ellenállásba kell ütköznie a jóakaratú embernek? Meddig? Pünkösd van. Megszületik az első keresztyén gyülekezet Isten Szent­lelke által. Az első pünkösdön 3000 ember keresztelkedik meg. Te, Ked­ves Olvasóm, hol tartasz? Meg vagy keresztelve? És mi történt azóta? Te következel, hogy meglássa rajtad a világ, hogy ismered-e azt, akit imádsz! Káposzta Lajos soltvadkerti evangélikus lelkész ❖ * * Isten Szentlelke a Bibliában Isten életakarata. Szemléletesen fejezi ki Ezékiel ezt a gondolatot. Azt mondja: a templom küszöbe alól ki­folyó víz kelet felé tart, eléri a Holt-tengert és az meggyógyul tőle. A Szentföldnek ez a része a legsivá- rabb területek közé tartozik. A Holt-tenger vize magas sótartalma miatt a vegetáció minden formáját lehetetlenné teszi, élőlények táplálá­sára alkalmatlan. És íme, Ezékiel lá­tomásában csodadolgok történnek: a templomból kijövő víz, mihelyt eléri a Holt-tengert, a víz meggyógyul és termővé lesz. Vannak vizek, ame­lyeket nem ér el a templomból kijövő víz. Ezek nem gyógyulnak meg, megbűzhödnek és „sónak helyeivé” lesznek. A látomásban a templomból kifolyó víz Isten Szendéikének ké­pe. Amikor egy emberi élet bezárni, lelkileg sehonnét sem táplálkozik, nem áramlik át rajta Isten Szentlelke, önmagának él és önmagából él, megbűzhödik, megposhad. Akik a Tisza mellett élnek, szíve­sen járnak le a Holt-Tisza partjára a táj természeti szépsége miatt. Vala­mikor az is folyóvíz volt! Vigyáz­zunk, nehogy életünk holtága legyen Isten Szentleikének! A látomásban a folyóvíz két oldalán fák nőnek, me­lyeknek levelei gyógyhatásúak. Van-e gyógyító szavunk egymás­hoz? Ha életünk Isten Szendéikének vezetése alatt van, megteremjük a Lélek gyümölcseit, ahogyan Pál apostol is írja: „a Léleknek gyümöl­csei a szeretet, öröm, békesség, béke­tűrés, szívesség, jóság, hűség, szelíd­ség, mértékletesség”. Fodor Ferenc nagykőrösi ref. lelkész * * * Pünkösdöt ellen-Bábelnek is szok­ták nevezni. Ilyenkor Isten ajándéka oszlik meg, hogy mindenkire kiárad­jon és mindenkit újra egyesítsen, et- tőlkezdve azok az emberek, akik megkapták a Szendéiket, mindany- nyian ugyanazt a szót, Isten szavát hirdetik, és az összes emberrel meg­értik magukat, mert az összes nyelvet beszélik. így tekintve a Szentlélek ünne­pére, a Szentlélek erejére soha nem lehetett szüksége a világnak ennyire, mint napjainkban. A pünkösd az egyház születése is. Lehet, hogy ez az egyház, az Isten és az ember iránti szeretet hordozója nem tud mindenben és mindenkor megfelelni ennek a küldetésnek, de attól küldetése még megmarad. Fel­adata változatlanul az, hogy a földi életbe belevigye Isten országának ér­tékeit. Krisztus misztériumát közve­títi. A pünkösd folytatódik, örökké tart azóta a Szentlélek leszállása. Az egyház az állandóan folytatódó pün­kösd. Egy biztos, hogy a világ nem tud napirendre térni a szeretet hiánya fölött, és azok különösen nem, akik megismerték az evangéliumot. Szabó István a görögkatolikus egyház tagja Pünkösd ünnepe A liturgia, amely Jézus Krisztus életének, a megváltás művének titkait jeleníti meg és dramatizálja az egyházi év folyamán, a húsvét utáni „szent ötven napon” a fel­támadt Krisztusra irányítja a fi­gyelmet. Arra a Krisztusra, aki „megmutatta magát”, azaz többször is megjelent apostolainak, megen­gedte, hogy megérintsék őt és evett velük, így bizonyítván, hogy való­ban feltámadt és él. 40 napon át ok­tatta őket az Isten országáról, miköz­ben parancsot adott az evangélium hirdetésére, és megígérte a Szentlé­lek eljövetelét. A 40. napon apostola­inak a szeme láttára felhőkbe burkol­tan felemelkedett a mennybe. Az Úr mennybementeiét (Ascen- sio Domini) Szent Ágoston tanúsága szerint már a IV. században megül­ték. Az ünnep magyar elnevezése (áldozócsütörtök) arra utal, hogy ná­lunk századokon át ez a nap volt a húsvéti áldozás határnapja. Mivel ál­dozócsütörtök parancsolt ünnep, amelyen a szentmisén való részvétel kötelező, Magyarországon munka­nap, ezért a magyar püspöki kar az idei ünnepet a következő vasárnapra (máj. 23.) helyezte át. Az Úr mennybementeiének az ün­nepével azonban nem záródik le a húsvéti időszak. Az üdvösség titok­zatos művének a végső megkoroná­zása a húsvét utáni 50. nap (gör.: pentekosté), azaz pünkösd, a Szentlé­lek eljövetelének az ünnepe. Az Apostolok Cselekedeteinek az elbe­szélése szerint 10 nappal Jézus mennybementele után az apostolokra lángnyelvek formájában leszállott a Szentlélek, akit Jézus megígért és akinek eljövetelével a megváltás műve beteljesedett. A Szentlélek ui. az eltávozott Jézust helyettesíti: ed­dig Jézus tartotta össze a kis közös­séget, Jézus tanította az igazságot, et­től kezdve a Lélek végzi el ezt, aki egyben meg is erősíti az apostolokat — és a híveket —, hogy bátran ta­núskodjanak Jézus felől. Pünkösd azonban nemcsak a Szentlélek eljö­vetelének, hanem az egyház alapítá­sának és az újszövetségi törvény ki­hirdetésének az ünnepe is. A protestáns egyházak, sok évszá­zados hagyomány alapján (amellyel a katolikus egyház a II. vatikáni zsi­nat liturgikus reformja alapján szakí­tott) a karácsony és a húsvét mellett önálló főünnepnek tartják pünkösdöt és másnapját is megülik. Az ortodox egyházak pünkösdkor más keresztény egyházakkal együtt szintén a Szentlélek eljövetelét ün­nepük. Mivel a húsvét kiszámításá­nál az ún. ó-naptárhoz alkalmazkod­nak, így csak kivételesen eshet az or­todox *pünkösd a gregorián naptárt használó többi keresztény egyház pünkösdjére. A zsidó húsvét (pe- szach) utáni 50. napot, a „hetek ün­nepét” (savuot) a zsidók is megülik. A felekezeti gimnáziumok részaránya a megyei gimnáziumokból és középiskolákból • 1. Az iskolák száma; 2. A tanulók száma; 3. A diákotthonban lakó ta­nulók száma; 4. A törzspedagógusok száma; 5. Az osztálytermek száma; 6. A használt tornatermek száma; 7. Az önálló könyvtári helyiségek száma; 8. A könyvtári könyvállomány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents