Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

Bugac • Fülöpjakab • Gátér • Kunszállás • Pálmonostora • Petőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke Pályakezdők vagy ifjú munkanélküliek? • Farkas Jenőné, a Hunostyl igazgatója a volt tanulólányokkal beszélget. Huszonötén végeztek, valamennyiüket visszavárja a vállalat. Több száz diák számára értek vé­get pár napja a középiskolai évek. De mi az, ami az idén érettségizőkre vár? Erről beszélgettünk a ballagá­son néhány félegyházi fiatallal. A terveikről, a kilátásaikról és arról, hogy milyen útravalóval engedi el őket a középiskola. Tari Tímea, aki idegen nyelvű gyors-gépíró szakon végez a Köz- gazdasági Szakközépiskolában, most csüggedten tárja szét karjait: — Tiszakécskén, ahol lakom, semmi ajánlat, semmi lehetőség. Kaptam ugyan ígéretet egy káeftétől, de azóta tönkrement. Magánember­ként szinte lehetetlen munkát találni, de a munkaügyi központ ajánlatai sem túl jók. Kevés a pénz és csak olyan munkát kínálnak, ami nem ve­szi igénybe tudásomat. Mégsem ér­Pályázat A Kiskunfélegyházi Közművelő­dési Egyesület' és a helyi önkor­mányzat a város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából Félegy­háza és népe címmel pályázatot hir­det történeti, néprajzi és földrajzi tárgyú tanulmányok megírására. A pályázat célja Kiskunfélegyháza földrajzi adottságainak és a település fejlesztésének új szempontú feldol­gozása, különös tekintettel az újrate­lepítéshez kapcsolódó népmozgás, a mezővárosi fejlődés folyamatainak jellemzésére, a sajátos kun és jász et­nikai hagyományok forrásainak fel­tárására. A pályázaton kizárólag olyan ta­nulmányok vehetnek részt, melyeket szerzőjük még nem publikált vagy más pályázaton még nem értékeltek. Ezek terjedelme minimum tizen­négy, maximum hetven gépelt oldal lehet. Beküldési határidő: november 15. Cím: Kiskunfélegyházi Közmű­velődési Egyesület, Szent János tér 9. szám. A pályázat I. díja: harmincezer fo­rint, II. díj: húszezer forint, III. díj: tízezer forint, a IV. díj pedig: ötezer forint. Az eredményhirdetésre várha­tóan az év végén, december hónap­ban kerül sor. (-ász) zem úgy, hogy fölösleges volt ta­nulni. Ellenkezőleg, folytatom to­vább. Kecskeméten szeretnék egy ötödik évfolyamot elvégezni, biztosí­tási ágazaton. Ez nem kerül pénzbe, a biztosítók fizetik. Az sem elképzel­hetetlen, hogy a gyakorlati munkahe­lyemen megfelelek, s alkalmaznak majd. Azt nagyon nem szeretném, ha az első fizetés helyett munkanélküli segélyt kellene fölvennem. Andrási Orsolya szintén a tovább­tanulásban látja a legjobb lehetősé­get, de végiggondolta azt az eshető­séget is, ha nem sikerül a felvételi. — Biztos, hogy nem fogok a ta­nult szakmámban elhelyezkedni. Nincs is üres állás, de nem éri meg nagyon keresni sem. Engem nem köt le az, hogy egy irodában gépeljek. Valószínű, hogy társulok majd csa­ládi vállalkozásunkhoz. Varmi aka­rok butikok számára, ezt nagyon sze­retem. A szülők majd segítenek az indulásnál. A család, a szülők nélkülözhetet­len szerepét emelte ki Seres Kata és Endre Zsanett is, az igazgatás-ügyvi­teli ágazat tanulói. — Nekem már van állásom. De nem szeretnék róla beszélni — mo­solygott sejtelmesen Kata. Az biztos, hogy anyu nélkül nem sikerült volna. Ő intézett mindent. Már csak le kell érettségiznem. Ez lesz a legnehe­zebb. _ — Én le sem érettségizem. Elhúz­tak magyarból — vágott közbe Zsa­nett. De szerencsére szüleimnek van egy diszkontboltja. Itt a könyvelést egy másik cég végzi, nekem az lesz a dolgom, hogy számítógépen előké­szítsem az adatokat. Apu mindent megtanít majd. Esetleg elvégzek egy tanfolyamot is. Fekete Béla, a számviteli-gazda­sági ágazat végzőse volt a legopti­mistább. — Aki keres, az szerintem talál is valamilyen állást. Én például 4-5 le­hetőségből válogatok jelenleg. Más kérdés viszont, hogy nem szabad mindent másoktól várni. Ha szétné­zünk egy kicsit, láthatjuk, hogy a számítógépnek van jövője. Bárki előtt ott állt a lehetőség a suliban is, azon kívül is, hogy megtanulja és begyakorolja az alapokat. Csinálni kell valamit, és azonnal lesznek ösz- szeköttetései is az embernek. Enélkül nem megy. Aki azt hitte, hogy vé­gigül négy évet, valahogy megszerez egy papírt, és tárt karokkal várják, az nagyot csalódik most. Menni kell a dolgok után! Ilyen lett a világ, de nem is baj. Gajdics Ottó Borítékolták a döntést Csődegyeztető tárgyalást tartottak a közelmúltban Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek és hite­lezői közt. Orosz György, a gyár ÁVÜ által kinevezett vezetőjétől megtudtuk, a tárgyalás célja volt: egyezségre jutni a vállalat adósságát illetően. Ezek a tartozások három körbe sorolhatók: banki kötelezett­ségek, állami tartozások és szállítói hitelek. Ez utóbbi a legkisebb tétel, és ők lényegében el is fogadták a tar­tozás rendezésére tett javaslatot, amit kilencven napon belül kell teljesíteni. Úgy tűnik, hogy az állammal is egyeztethetőek lesznek a vállalati el­képzelések, de a bankok, mint a leg­nagyobb hitelezők, további garanci­ákat kémek. Szeretnék továbbá, ha a hitelezők és a gyár közösen fordulna a bírósághoz a moratórium harminc- napos meghosszabbításáért. Ezt a ké­rést az érdekeltek egyhangúlag elfo­gadták. így a csődeljárás egy hónap múlva folytatódik. Az érdemi döntést tehát egyelőre „borítékolták" Fél­egyházán. Nagy György Mi lesz veled, kisvasút? Megy a vonat, kattognak a kere­kek. Nincs ez másképpen a bugaci kisvasúttal sem. Már ha egyáltalán megy. Léte ugyanis mostanság ismét bizonytalanná vált. Miközben fapa­dos kis kocsijai mesebeli tájakon zö- työgnek. Utasokat azonban egyre rit­kábban látni rajta. Legfeljebb néhány idős ember száll fel rá egy-egy állo­máson, akik a környező tanyák va­lamelyikére igyekeznek. Az általuk váltott jegyek árából ugyan csurran- cseppen egy kis bevétel, de ez a vasút fenntartásra már korántsem elegendő. A talpfák zömét például már régen cserélni kellett volna és sok csavar is pótlásra szorul. A jövő tehát bizonytalan, de ezt az utasok közül sokan talán nem is tudják. A vonaton ülve, zötykölődve, lassacs­kán araszolnak keresztül a pusztán, miközben az ablakban elhagyott ta­nyák, üres állomások tűnnek fel, er­dők és tisztások kergetik egymást. Útközben még látni lehet a szürke gulyát. Bizony nagyon sivár lenne a környék, ha a kisvonat nem zaka­tolna erre többé... K. M. CIVIL KEZDEMÉNYEZÉS Oskolákról - felelősen A napokban zajlik az oktatási tör­vény vitája a Parlamentben, de még a legmagasabb jogszabály sem pótol­hatja az egyéni ötletekben, az alulról induló kezdeményezésekben rejlő energiát. Márpedig az oktatás ügyé­nek rengetek energiára lesz szük­sége a jövőbem hogy halottaiból fel­támadhasson. így gondolta ezt az a tizenkét lelkes alapító is, akik létre­hozták Félegyházán az Oskola Hasz­nálók Körét. Értelmezésük szerint az „oskola” szó bevonja a körbe az óvodákat is, a „használók” alatt pe­dig azokat értik, akiknek valami köze van az oktatás problémáihoz. Valóban baráti körről van szó, ahol nincs bürokrácia és unalmas formaságokkal sem kell foglalkozni, a részvétel teljesen önkéntes. Nem pótbizottság, nem is akarják az ön- kormányzat választott testületét he­lyettesíteni. Ellenben információkat kívánnak gyűjteni, amiket aztán rendszereznek és feldolgoznak. Ez­zel tervezik segíteni a döntések elő­készítését egy olyan ágazatban, amely - szóban - eddig is stratégiai fontosságúnak számított. Az első konkrét feladatnak Fél­egyháza oktatáspolitikai koncepció­jának az elkészítését tekintik, amit aztán további tárgyalásra az önkor­mányzati bizottságok elé lehet ter­jeszteni. Ehhez kutatásokat folytat­nak a kör tagjai a várható tanulólét­szám alakulásáról, elemzik az ebből levonható pedagógiai és finanszíro­zási következtetéseket. Ezek figye­lembe vételével tervezik meghatá­rozni a fejlődés lehetséges irányát, az intézményrendszer felépítését és az anyagi feltételeket. Vallják, hogy csak ilyen háttérrel szabad bármilyen átalakításba belefogni az oktatás te­rületén. Sajnos, a gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy az irányítás jelenlegi szerkezetében ezeket az in­formációkat sem begyűjteni, sem pe­dig feldolgozni nem lehet. Nagy szükség van tehát a hasonló civil szervezetekre. G. O. A gyermekek egészségéért • Jövőre már kevesebben lesznek a Móra téri óvodások. Az óvodák elhelyezkedése Kis­kunfélegyháza területén jelenleg nem felel meg a lakossági igények­nek. Ebből adódik, hogy néhány zsú­foltan, nagyon magas létszámmal kénytelen működni, míg a város má­sik részén alacsonyabb létszámmal, szabad férőhelyekkel indítanak cso­portokat. Ráadásul a tizenkét, jelen­leg óvodaként üzemelő épületből csupán négy épült eredetileg is erre a célra. A többiek viszont korábban la­kások voltak, s közülük három az E75-ÖS főút mellett helyezkedik el. A rendkívül nagy forgalom, a zaj pe­dig egészségtelen körülményeket te­remt a gyerekek számára. Ezt a hely­zetet elemezte az Endre Sándor kép­viselő által vezetett művelődési, ifjú­sági és sportbizottság amikor a kép­viselő-testület részére javaslatot ké­szítettek a férőhelyek számának megváltoztatására. Az önkormányzat által megvitatott előterjesztésben felvetették, hogy a város tulajdoná­ban lévő régi épületek hasznosításá­ból befolyt összeget a gyermekin­tézmények fejlesztésére kellene for­dítani. így a beruházások különöseb­ben nem terhelnék a költségvetést. Felhívták továbbá a figyelmet arra is, hogy a családok jelentős része egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerül, életkörülményeik fokozatosan rom­lanak. Ezért, talán soha nem volt ek­kora szükség az óvodákra, mint nap­jainkban. A bizottság javasolta, hogy az ön- kormányzat első lépésként a legrosz- szabb adottságokkal rendelkező in­tézmény létszámát csökkentse. Ezzel a képviselők is egyetértettek, így a következő évtől egy csoporttal keve­sebb gyerek jár majd a Móra téri óvodába. Dr. Kardos András alpolgármester ezzel kapcsolatban kérdésünkre el­mondta, hogy ezek a változások az intézmények dolgozóinak munkahe­lyét nem veszélyeztetik. Óvónők el­küldésének gondolata még akkor sem merült fel, amikor korábban ar­ról volt szó, hogy az önkormányzat esetleg bezárja az óvodát. —g— Csodatétel Vendellel? • Szent Vendel felújított szobra Mégiscsak vannak csodák - ál- mélkodtam a minap Petőfiszálláson, amikor megpillantottam Szent Ven­del szobrát a község központjában. Az önkéntes szegénységet vállaló védőszent a nép hite szerint a beteg jószágokat oltalmazza. Hajdanán tőle vártak például segítséget a szájpóka- varral, a kergeséggel, a büdös sánta­sággal vagy mondjuk a marhavésszel kínlódó állatok gazdái. Főként a Du­nántúlon és a kirajzó jászok települé­sein bíztak benne a pásztorok. A jó­szág első kihajtásakor vigassággal emlékeztek a vezeklésből erényes életű szentre, akinek jóindulatát szobrának felállításával remélték el­nyerni. Máskor pedig hálából farag­ták ki elképzelt alakját. A több mint százötven éves pető- fiszállási Vendel-szobor egyike volt a legszebb népi kötődésű műemléke­inknek. Volt - sajnálkoztam a nyolc­vanas évek elején. Az idő Toppan­totta össze, vagy a vandálok nyomo­rították meg? Talán sosem tudjuk meg. Egyes darabjait, csonka tagjait a helyi általános iskolában őrizték. Az oly sok értéket elpusztító ko­runkban magam sem hittem a Petőfi Népében közölt felhívásom sikeré­ben: mentsék meg a naiv bájú, mű­emlékileg védett szobrot. A „csoda” mégis megtörtént. Gondos kezek összeillesztették Szent Vendel szét­hullott tagjait. Az elődök emlékét, akaratát és hitét tisztelték meg a res- taurálók, akik Pap Györggyel, az is­kola egykori tanárával együtt részt vettek a szobor felújításában. Heltai Nándor A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Bűnszövetségben loptak A két kiskunfélegyházi fiatalem­ber nemcsak rokoni, de bűnszövet­ségi kapcsolatban is állt egymással, így a 28 éves M. József és a 21 éves G. Csaba együtt került a vádlottak padjára a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság dr. Cserháti László vezette büntetőtanácsa előtt. Mindketten munkanélküliek, illetve alkalmi munkások voltak, de úgy gondolták, rendszeresebb jövedelmi forrás után néznek. Összebeszéltek, hogy bűn- cselekmények útján szereznek pénzt. Bár egyikőjük sem volt még bün­tetve, mégis sejtették, hogy a bűnö­zés nem nyugdíjas foglalkozás. Cse­lekményeiket a múlt év első felében követték el. Nem amatőrként vágtak neki, ha­nem először is „műszereket” szerez­tek be: feszítővasat, erővágót, kesz­tyűt, s minden alkalommal előzetes terepszemlét tartottak. így jutottak el 1992. január 17-én éjszaka V. Á.-né Kulacs vendéglőjébe, ahonnan 13 ezer forint értékű holmival távoztak. Ezek az áruk aztán a közeli napokban megjelentek a kecskeméti, úgyneve­zett lengyel piacon és ott (or)gazdára találtak. A pénzből két hónapra fu­totta. Amikor pedig március, közepén elfogyott, visszatértek V. Á.-néhoz. De most a lakását keresték fel, ahová a W.C.-ablakon át jutottak be. Alig valamivel több, mint négyezer forint értékű tárgyat vittek el. M. József aztán ide pár nap múlva egymaga is visszatért, s bár addigra az asszony megcsináltatta az ablakot, az mégsem tudott ellenállni a feszí­tővasnak. A betörő jól összepakolt. Egy lepedőbe és egy melegítőbe csomagolta a "talált tárgyakat" — összesen 16 ezer forint értékben — és kivitte az autóhoz. Ott futott össze az őt már mindenütt kereső G. Csa­bával. A barát annyira megörült a ta­lálkozásnak, hogy bár tudta, miben sántikál cimborája, segített neki. Ez a holmi is a lengyel piac árukínálatát bővitette. A múlt év május 4-én éjszaka újabb portyára indultak. Most a fél­egyházi határban lévő Kétasszony fogadót keresték fel. Innen alig keve­sebb, mint 30 ezer forintnyi zsák­mánnyal távoztak. Két nap, illetve két éjszaka múlva Bugac-Felsőmo- nostorra autóztak, s ott feltörték a kocsmát és a mellette lévő boltot is. Itt nagy volt a fogás, mert több mint negyvenezer forint értékű áruval rö­vidítették meg a tulajdonost. Talán mondanunk sem kell, hogy a lopott holmi útja a szokásos piacra vezetett. Két nap múlva, 1992. május 8-án a félegyházi Petőfi Tsz Izsáki úti disz­kontáruházába törtek be és elvittek 20 ezer forint értékű mosóport. A si­ker elbizakodottá és könnyelművé tette a két betörőt. Hozzászoktak ugyanis ahhoz, hogy mindenhol egy­szerű zárral, még egyszerűbb lakat­tal, esetleg szúnyoghálóval kell „megbirkózniuk”. Különösebb aka­dályba sehol nem ütköztek. Ébben a tudatban értek el május 13-án éjszaka a félegyházi Integrál Áfész egyik diszkontjához. Egyikő­jük bemászott a tetőn, belülről kinyi­totta az ajtót, s beengedte a társát. Már pakolták össze a holmit, amikor megszólalt a riasztó. El akartak me- neküni, de az ajtóban a rendőrökbe botlottak. A riasztó ugyanis náluk szintén megszólalt. A bíróság — mérlegelve az eny­hítő és súlyosbító körülményeket — M. Józsefet egy év és hat hónapi bör­tönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől. G. Csaba büntetése egy év négy hónap börtön, három év a közügyektől, három év pedig a közúti járművezetéstől való eltiltás. Ugyanakkor kötelezte őket a bíróság az okozott kár, az illeték és a bűn­ügyi költség megfizetésére. Az ítélet M. József vonatkozásában jogerős. Gál Sándor \ Közügyekről Két községben is tanácskozik a mai nap folyamán az önkormány­zat. Bugacon 16 órától a házior­vosi szolgálattal, az útépítéssel és a Béke utca területén történő áru­sítás korlátozásával foglalkoznak a képviselők. Petőfiszálláson 13 órakor kez­dődik az ülés. Első napirendjén a művelődési ház és a könyvtár munkájáról szóló előterjesztés szerepel, majd pedig a szociális ellátások szabályozásáról lesz szó. Épül az utca Egy újabb utca portalanítására nyílt lehetőség Fülöpjakabon: megkezdhették a Tavasz utca be­tonozását. A beruházás 1,8 millió forintos költségének egyharmadát az utca lakói magukra vállalták. A tervek szerint a munkálatok két hét alatt befejeződnek. Kinevezték a parancsnokot Régi-új parancsnoka lesz a tűzoltóknak Kiskunfélegyházán. A megyei parancsnok vélemé­nyének figyelembe vételével ugyanis június elsejei hatállyal Retkes Illés főhadnagyot nevezte ki a képviselő-testület a városi tűzoltóság élére, aki korábban megbízott parancsnokként látta el ezt a feladatot. Telefon a kegyhelyen Régi vágya teljesült az önkor­mányzatnak és az egyháznak a közelmúltban: telefont kapott a Petőfiszállás melletti kegyhely. Erre a vonalra azért volt különö­sen nagy szükség, mert a hétvé­gén búcsú lesz Szentkúton. Egy- egy ilyen alkalomkor pedig min­dig több ezren látogatnak el ide, így ez a készülék akár életet is menthet. Vállalkozó háziorvos Július elsejétől vállalkozásban fogja végezni a munkáját dr. Ér­tékes Tibor, Kunszállás orvosa. Ez azonban a betegeket illetően semmilyen változást nem jelent majd. Az egészségügyi alapellá­tás érdekében szerződést fog kötni az önkormányzattal. Szebb lesz a faluközpont Négyszázhúszezer forint ér­tékű beruházás keretében a na­pokban megkezdték Pálmonos­tora központjának a rendbetételét. Az erre a célra fordított pénz egy részét, százezer forintot pályáza­ton nyert el a község. így lehető­ség nyílik egy jelképes kerítés ki­alakítására a templom körül, fel­újításra kerülhet a lépcső is, sőt még egy gyeptéglás gépkocsipar­koló építése is szerepel a tervek­ben. Kerékpárossiker Halmi István vezetésével har­madik helyezést ért el a fiatal ke­rékpárosok megyei versenyén a félegyházi diákok csapata: Csáki Rita, Laukó Krisztina, Görög Tamás és Mátrai Zsolt. Egyéni­ben Mátrai Zsolt másodikként to­vábbjutott az országos döntőbe. A Közlönyből Meddig használhatják a Cons- tantínum épületét az iskolák? Be­vezetik a helyi adókat? Miért sok a baleset az Izsáki út és az Új-be­ton kereszteződésében? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Félegyházi Közlöny holnapi számában. Riportot olvashatnak az útszéli prostitúció művelőivel és a bűnügyi rovatban megtudhat­ják, hogy jámak-e a félegyházi rendőrök gyónni. Az oldalt szerkeszti: Galambos Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents